Kaposvár Helyőrség
2006.02.08.
A somogyi megyeszékhely jelenleg is katonaváros, helyet ad a 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezrednek, a megyei Hadkiegészítő Parancsnokságnak, valamint itt található a Kaposvári Katonai Ügyészség és a Somogy Megyei Bíróság Katonai
Tanácsa is.
A garnizonban azonban más jelentős katonai alakulatok is működtek, melyek jelentős hatással voltak a régió életére.
5. lövész hadosztályparancsnokság (Pf. 2918)
A magasabbegység , mely a Variházy Oszkár vezérőrnagy vezette 1 lövész hadosztályból alakul, Székesfehérvárról, majd Pécsrő diszlokál a Kossuth hadrendben (1950.nov.01-1951. márc 15) Kaposvárra, a 3. lövész hadtest alárendeltségében 3. lövész ezred, tüzérezred, rötü. osztály, légvédelmi osztály, műszaki zászlóalj és híradó zászlóalj alárendeltekkel. A hadosztályparancsnokság 1951. 11. 01.-i hadrendben diszlokál Kecskemétre.
Parancsnok:
1950.10.01-1951.10.15. Korein Mihály ezredes
1951.10.15- Mikes József ezredes
35. lövész hadosztályparancsnokság (Pf. 1548)
1951. 05. 15- vel állítják fel a hadosztályt Tab helyőrségben. 1952.12.01-el kerül a hadosztályparancsnokság Kaposvár helyőrségbe. A hadosztály a 6. hadtest alárendeltségében működik, majd 1953-ban a 9. hadtest alárendeltségébe kerül és Mezőtúrra diszlokál, majd 1955. 01. 13-val felszámolják.
Parancsnok:
1952-1953.10.21. Martics Pál alezredes
12. Lövész Ezred (Pf:2872)
Az alakulat 1949-ben jött létre a Petőfi hadrendben az 5. lövész hadosztály keretében. Az alakulat ( egyúttal a hadosztály) az 1951. 11. 01-i hadrendben az Alföldre – az alakulat Kecskemétre diszlokál.
Parancsnok:
1949-1951 Újvári Sándor alezredes
14. Lövész Ezred (Pf. 7462)
Az ezred a haderő 1950-es jelentős fejlesztése keretében 1950-ben Tamásiban jön létre és 1951-ben diszlokál Kaposvárra. A 17. lövészhadosztály alárendeltségében működő alakulat az 1953-as szervezéssel diszlokál Nagyatádra.
Parancsnok:
1951-1952 Alsecz János őrnagy
26. Lövész Ezred (Pf. 5608)
Az alakulat Zalaegerszegről diszlokál Kaposvárra 1953-ban. Az alakulat a 17. lövészhadosztály alárendeltségében tevékenykedik ( 1955.11-1956.02. között a keszthelyi 9. lövészhadosztály alárendeltségében). Az alakulat elhelyezése a Baross (Zalka Máté) laktanyában történt. Az alakulat az 1956-os forradalom alatt vezető szerepet játszik a kaposvári eseményekben. Az egység 1957-ben felszámolásra kerül.
Parancsnok:
1953-1954.03. Rácz János őrnagy
1954.03.-1954.11. Vígh Illés őrnagy
1954.11-1956.11. Bötykös István százados
1956-1957 Mester István százados (felszámoló)
(Választott parancsnok 1956. 10.31.-11.04. között Kléninger József főhadnagy)
99. Lövész Ezred (Pf. 1148)
Az ezred megalakítására 1951-ben került sor a Balaton környékén a 35. lövészhadosztály keretében. Az alakulat 1952-ben diszlokált Kaposvárra, majd a hadosztály diszlokációjával 1953 novemberében Karcagra költözött.
Parancsnok:
1952-1953. Rudolf László alezredes
48. Harckocsi Rohamlöveg Zászlóalj (Pf. 7658)
Az alakulat 1951. 05.15.-vel került felállításra a 35. lövész hadosztály keretében, 1955-ben Hódmezővásárhelyre diszlokál, majd a haderőcsökkentés keretében felszámolásra kerül.
Parancsnok:
1951.05.-1952. Bárdos Gusztáv őrnagy
1952-1953.03. Marics István százados
1953.03.- Bárdos Gusztáv őrnagy
87. Tüzérezred (Pf. 4158)
Az alakulat 1951. 05.15.-vel került felállításra a 35. lövész hadosztály keretében Kaposváron, majd 1952 decemberében Tabra diszlokál, majd a hadosztály megszűnésekor Szolnokon kerül elhelyezésre.
Parancsnok:
1951-1952. Faragó István százados
14. Légvédelmi Tüzér Osztály (Pf. 2278)
Az 1951-ben Dombóváron létrehozott alakulat 1952. decemberében diszlokál Kaposvárra a 35 kaposvári lövészhadosztály keretében. 1954 –ben, már mint a békéscsabai 8. lövészhadosztályparancsnokság alárendeltje Hódmezővásárhelyre diszlokált.
Parancsnok:
1952-1954. Kiszela István százados
Füredi I. (Petőfi Sándor ) Laktanya
A somogyi megyeszékhely jelenleg is katonaváros, helyet ad a 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezrednek, a megyei Hadkiegészítő Parancsnokságnak, valamint itt található a Kaposvári Katonai Ügyészség és a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa is.
A garnizonban azonban más jelentős katonai alakulatok is működtek, melyek jelentős hatással voltak a régió életére.
45. Noszlopy Gáspár Vezetésbiztosító Zászlóalj
A zászlóalj 1991-ben alakult a 45. Híradó Zászlóalj és a 99. Zselic Rendészeti Kommendáns Zászlóalj jogutódjaként Kaposvár Helyőrségben.
Az egység szervezeti felépítése megalakulásakor: műszaki, 1. hírközpont, mozgó hírközpont, szállító, kommendáns, ellátó, javító és őrszázad. valamint területi hírközpont, információvédelmi alosztály, informatikai központ, segélyhely, elhelyezési és pénzügyi szolgálat. 1992-ben került az alakulat kötelékébe a helyőrségi zenekar állománya.
A zászlóalj feladat a 2. Katonai Kerület parancsnoksága munkafeltételeinek, a vezetési pontok telepítésének és őrzés-védelmének, valamint az alárendelt csapatainak vezetéséhez szükséges híradás biztosítása volt.
Az alakulat 1995-ben szűnt meg.
Parancsnok:
45. Híradó Zászlóalj (Pf. 2690.)
A zászlóalj 1950-ben alakult meg a 17. lövészhadosztály alárendeltségében Balatonföldváron. Az alakulat a magasabb egységgel együtt diszlokált 1950 őszén Tabra, 1951-ben Marcaliba. Ekkor rendelték el új szervezetének felvételét „B” típusról „A” típusura, így önálló zászlóaljjá vált.
Még ebben az évben Kaposvárra költözött a zászlóalj, ahol csapatzászlót adományoztak részükre.
Az alakulat 1957-ben a 9. lövészhadosztály alárendeltségébe került. Létszáma a 60-as évek elejére elérte a 190 főt.
A zászlóalj megalakulásakor a II. világháborúban kifejlesztett, többségében a szovjet fegyverzettel és híradó technikai eszközökkel lett felszerelve (rendszeresített lovasfogatok, 41M TBK-1 távbeszélő készülékek, K-10, K-20 központok, R-7, R-10, R-20 hordozható rádiókészülékek). Az ezt követő korszerűsítés keretében állították rendszerbe az R-30, R-40, R-50-es rádióállomásokat, RFT géptávírókat, CS-300 nehézvezetékes gépjárműveket. A 60-as években megjelentek a BTR-PU-50 mozgó vezetési pontok, a hadosztály hírközpont rendszer, az un. URH család. Az alakulat 1969 őszétől laktanya parancsnokságként működött.
1961- ben a Szovjetunió területén, 1970-ben a volt NDK-ban, 1972-ben a VÉRTES, majd a CIKLON-80, a BAKONY-81, BARÁTSÁG-83, PAJZS 84, DRÁVA-85, FRONTPARANCSNOKI-87 gyakorlatokon vett részt az egység. Az elemi csapások elhárításában az alakulat katonai segédkeztek a dunai, és a tiszai árvízvédelmi mentési munkákban. Az önálló híradózászlóalj 1991-ben szűnt meg, beolvadva a jogutód MH 45. Noszlopy Gáspár Vezetésbiztosító Zászlóaljba.
Parancsnokok:
Kovács Bála ezredes
Ungvári Béla ezredes
Fitos József alezredes
Varga László alezredes
Kaczor József alezredes
99. Zselic Rendészeti Kommendáns Zászlóalj
Az alakulat elődje az 1950-es években a 17. lövészhadosztály közvetlen alárendeltségébe tartozó közúti kommendáns század volt. Feladata ekkor a hadosztály vezetési pontjainak telepítése, kiszolgálása, közúti forgalomszabályozások végrehajtása.
Önálló zászlóaljjá 1973. szeptember 01-én szerveződött 99. Rendészeti és Közúti Kommendáns Zászlóalj néven Kaposvár Helyőrségben.
A zászlóalj kommendáns századból, hadtáp alegységből, szállító századból épült fel. A kommendáns század feladata a magasabb egység törzs béke és háborús kiszolgálása, a tábori ellátás biztosítása volt. A szállító század a technikai eszközöket biztosította a törzs napi tevékenységéhez. A hadtáp alegység a laktanya összevont hadtáp szolgálatának kötelékében kiszolgálási, ellátási feladatokat hajtott végre.
Az alakulat résztvett a SZIGETVÁR-74, a BAKONY-76, a CIKLON-80, a BAKONY-81, a BARÁTSÁG-81, BARÁTSÁG-83 és a DRÁVA-85 gyakorlaton.
A zászlóalj felépítése a 80-as években az alábbiak szerint alakult: törzs, kommendáns század, szállító század, ellátó szakasz, javító raj, segélyhely, világító raj, és őrszázad.
Az egység első csapatzászlóját 1981-ben kapta, majd 1991-ben új zászló adományozására került sor. Az egység ekkor vette fel a Zselic Rendészeti Kommendáns Zászlóalj nevet. Az alakulat ebben az évben megszűnt, jogutódja a MH 45. Noszlopy Gáspár Vezetésbiztosító Zászlóalj lett.
Parancsnokok:
Budai László őrnagy
Millei Sándor őrnagy
Nagy Géza ezredes
Bakos Mihály őrnagy
Maklári Ede alezredes
Tóth István őrnagy
Bognár Nándor őrnagy
MH 2. Gépesített Hadosztályparancsnokság (Pf.:7203)
Megnevezések:
1951. 17. Lövészhadosztály parancsnokság
1957. 9. Gépesített Lövészhadosztály parancsnokság
1987. 2. Gépesített Hadtestparancsnokság
1991. 2. Katonai Kerületparancsnokság
1995. 2. Gépesített Hadosztályparancsnokság
A 2. Gépesített Hadosztály jogelődjét, a17. lövészhadosztályt az 50-es évek erőteljes hadseregfejlesztése keretében hozták létre 1950. március 15.-április 15. között a HVK szervezési intézkedése alapján. A parancsokság ideiglenes elhelyezése Balatonföldváron történt. Még ebben az évben Tabra, majd 1951-ben Marcaliba diszlokált, „B” típusú szervezetről „A” típusú szervezetre tért át. A Marcaliban töltött időszakot a hadosztály elsősorban táborhelyi kiképzéssel töltötte. A magasabbegység ekkor hét alárendelttel rendelkezett, köztük a 14. lövész ezred-Nagyatád, a 29. lövész ezred-Nagykanizsa valamint a 32. lövész ezred-Nagyatád. Feladata ekkor a jugoszláv határ védelme volt.
Az 1953-as őszi szervezési intézkedés alapján a hadosztály Kaposvárra települt és - felszámolásának befejezéséig - 2001.-ig Kaposváron is működött.
A magasabbegység az 1956-os kaposvári eseményekben meghatározó szerepet töltött be.
Ebben az évben az alábbi alakulatok alkották a hadosztályt:
14. lövész ezred- Nagyatád
26. lövész ezred-Kaposvár
29. lövésze ezred-Nagykanizsa
47. tüzérezered-Dombóvár
42. harckocsi ezred-Marcali
27. páncéltörő osztály-Nagyatád
97. légvédelmi osztály-Baja
59. műszaki zászlóalj-Baja
42. híradó zászlóalj-Kaposvár
52. felderítő század-Kaposvár
1957-ben új szervezet került kialakításra, egyúttal a név is változott 9. gépkocsizó lövészhadosztályra, melyet 12 alakulat alkotott. 1961-ben a hadosztály az 5. hadsereg alárendeltségébe került és az új szervezési intézkedésnek köszönhetően 5 újonnan felállított alakulattal bővült.
Harcoló alakulatok (1961)
14. gépkocsizó lövészezred – Nagykanizsa
22. gépkocsizó lövészezred – Pécs
26. gépkocsizó lövészezred – Lenti
33. gépkocsizó lövészezred – Zalaegerszeg
63. gépkocsizó lövészezred – Nagyatád
8. harckocsi ezred – Tapolca
13. harckocsi felderítő század (harcászati rakéta üteg) – Nagykanizsa
20. tüzérezred – Marcali
27. páncéltörő tüzérosztály – Nagyatád
18. légvédelmi tüzérosztály – Nagykanizsa
A hadosztály 1959-61 között több kétoldalú gyakorlaton, a hadosztálytörzs 1961-ben pedig parancsnoki és törzsvezetési gyakorlaton vett részt a Szovjetunióban. 1962-ben a hadosztály részt vett a dunai árvíz védekezési munkáiban. Az 1963. 09. 01-i szervezés alapján a békehadrend átalakult. Többek között létrehozták Zalaegerszegen a 8. gépkocsizó lövész hadosztály parancsnokságot, az alárendelt alakulatok összetételében ezért nagyobb változás állt be. A 14., a 33. – átmenetileg a 26.- lövészezredek, valamint a 8. harckocsi és a 20. tüzérezred ezredek is át-alárendelésre kerültek az új zalai hadosztályhoz. A kaposvári hadosztályhoz került a 108. gépkocsizó lövészezred – Baja, a 69. harckocsi ezred – Nagyatád, és a 101. tüzérezred – Pécs, a 13. harckocsi felderítő század zászlóaljjá (harcászati rakéta üteg osztállyá) szerveződött.
1966-tól többek között az alábbi gyakorlatokon való részvételre került sor:
- VLTAVA (1966)
- TAVASZ (1966)
- Fegyverbarátság (1970)
- PAJZS-72 (1972)
- PAJZS-75
- PAJZS-79
A hadosztály a szemléken általában megfelelő értékelést szerzett, 1980-ban pedig részt vett a jubileumi díszszemlén is.
1976-ban a 18. légvédelmi tüzérosztály a 8. gépesített lövész hadosztályhoz kerül átadásra, míg a 15. légvédelmi tüzér ezred- Kalocsa, a kaposvári magasabbegység alárendeltségébe kerül.
1980-ban csapatzászlót kapott az MN 7203-as alakulat.
1981-ben a hadosztályt az alábbi katonai szervezetek alkották:
22. gépesített lövészezred- Pécs
26. gépesített lövészezred- Lenti
108. gépesített lövészezred- Baja
69. harckocsi ezred- Nagyatád.
13. harckocsi felderítő zászlóalj- Nagykanizsa
101. tüzérezred- Pécs
27. páncéltörő tüzér zászlóalj- Nagykanizsa
15. légvédelmi tüzér ezred- Kalocsa
76. műszaki utász zászlóalj- Baja
54. felderítő zászlóalj- Lenti
45. híradó zászlóalj- Kaposvár
79. vegyivédelmi század- Lenti
9. rádiótechnikai század- Kaposvár
68. ellátó zászlóalj- Kaposvár
57. egészségügyi zászlóalj- Pécs
82. javítózászlóalj- Kaposvár
99. rendészeti kommendáns zászlóalj - Kaposvár
A harci technikai eszközök cseréje ebben az időszakban dinamikusan folytatódott.
1987. márciusától a „RUBIN” szervezési feladatokban rögzítetteknek megfelelően a gépesített lövészhadosztály gépesített hadtest szervezetre tért át, elnevezése pedig 2. gépesített hadtestparancsnokságra változott, ezred-zászlóalj szervezete áttért dandár-zászlóalj szervezetre. Felszámolásra került a 22. gépesített lövészezred – Pécs, valamint a 69. harckocsi ezred – Nagyatád.
Az átszervezésnek megfelelően az alábbi harcoló alakulatok képezték a hadtest gerincét:
14. gépesített lövészdandár – Nagykanizsa
26. gépesített lövészdandár – Lenti
63. gépesített lövészdandár – Nagyatád
108. gépesített lövészdandár – Baja
8. harckocsi dandár – Tapolca
28. harcászati rakéta osztály – Szentes
101. tüzérdandár – Pécs
27. páncéltörő tüzérezred – Nagykanizsa
18. légvédelmi rakéta ezred – Nagykanizsa
102. légvédelmi tüzérezred - Jánoshalma
1981-89 között az alábbi gyakorlatok végrehajtására került sor:
- BAKONY-81
- BARÁTSÁG -83
- PAJZS-84
- DRÁVA-85
- DUNA-86
- HENGER-86
- BARÁTSÁG-88
- ZENGŐ-88
- BARÁTSÁG-89
Az 1989-ben kezdődött társadalmi változásoknak megfelelőn a hadsereg is változások előtt állt. A Magyar Néphadsereg elnevezés 1990. 03. 15-vel Magyar Honvédség-re változott. Megkezdődtek a szovjet csapatkivonások, megszűnt a Varsói Szerződés, változott a biztonságpolitikai koncepció, a magyar kormány lemondott a harcászati rakéták használatáról.
Az új elveknek megfelelően 1990-ben megszűnt a 28. rakéta osztály, a 63. gépesített lövészdandár, az 57. egészségügyi zászlóalj, valamint a 30. vonalépítő, és a 31. hadtáp híradó százada.
Új szervezetre tért át a 14. , a 26. , és a 108. gépesített lövészdandár, a 8. harckocsi, és a 101 tüzérdandár, a 27. páncéltörő tüzérezred , valamint a 64. ellátó ezred. Az 1987-ben felszámolt 24. harckocsi ezredet Kalocsa helyőrségben újjászervezték és Dobó István harckocsi dandár (Pf. 1549) megnevezéssel a hadtest parancsnokának alárendeltségébe helyezték. Az átszervezések következtében a hadtest békeállománya 6168 fővel csökkent.
A hadtest harcoló csapatai 1990. 02. 01. után az alábbiak voltak:
14. Thuri György gépesített lövészdandár – Nagykanizsa
26. Bottyán János gépesített lövészdandár – Lenti
108. Mészáros Lázár gépesített lövészdandár – Baja
8. harckocsi dandár – Tapolca
24. Dobó István harckocsi dandár –Kalocsa
101. tüzérdandár – Pécs
27. páncéltörő tüzérezred – Nagykanizsa
18. légvédelmi rakéta ezred – Nagykanizsa
102. Légvédelmi tüzérezred – Jánoshalma
A területvédelem új elveinek megfelelően 1991-ben került sor a területvédelmi alosztály beépítésére a hadtest törzs szervezetébe és október 01.-vel a gépesített hadtest átalakult katonai kerületparancsnoksággá.
Ekkor a 64. ellátó ezred átdiszlokált Kiskunfélegyházáról Kaposvárra, a 9. vegyivédelmi zászlóalj Kiskunfélegyházáról Kiskőrösre és ott beolvadt a Petőfi Sándor vegyivédelmi ezredbe. Megalakult az 52. javító ezred Szabadszálláson. A 18. légvédelmi rakéta ezred át-alárendelésre került a Légvédelmi Parancsnoksághoz, a 27. páncéltörő tüzérezred szervezete pedig előkészítő törzsre módosult a GAMMA-I szervezési feladattal.
A délszláv háború hatására a Katonai Kerület fő feladatává a déli határszakasz védelme vált.
1992-ben új hadrendi elemként megalakult a 9. légvédelmi vezetési század a 9. rádiótechnikai századból (Kaposvár), a 44. tüzérdandár (Marcali) előkészítő törzs szervezetre tért át békében, a 42. felderítő zászlóalj pedig Szombathelyről Pécsre diszlokált. Megalakításra került Pécsen a 29. elektronikai-harc század, Kiskunfélegyházán pedig az 5. elektronikai-harc ezred.
A katonai kerület szervezetének módosítása 1993. július 31.-vel történt meg. Ebben az évben került sor a KAPOS-93 kétfokozatú parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatának végrehajtására.
1995. december 15.-én megszűnt a 2. Katonai Kerületparancsnokság és jogutódjaként létrejött a 2. Gépesített Hadosztályparancsnokság. Szervezési feladatként jelentkezett a 14. gépesített lövészdandár béke alegységeinek keretesítése, a 29. elektronikai-harc század átdiszlokálása Kiskunfélegyházára, majd béke állományának megszüntetése, a 35. harckocsi dandár előkészítő törzs és a 44. tüzér dandár előkészítő törzs (Marcali) megszüntetése, a 26. gépesített lövészdandár átalakítása előkészítő törzzsé, A hadrendből kivont harcászati technikai eszközök tárolására megalakításra került a 2. számú (Marcali), majd az 1. számú (Kalocsa) KÁR (kijelölt állandó raktár). Az új feladatként jelentkezett a NATO-ba tartó Honvédség számára a délszláv békefenntartás, így megalakításra került az IFOR erőket felkészítő és kiszolgáló kontingens. A Hunyadi Laktanyában (Füredi-II) kerültek elhelyezésre a boszniai békefenntartó kontingest ellátó (amerikai) erők központja, logisztikai bázisa.
A haderőcsökkentés következtében 1997. évben az alábbi alakulatok szűntek meg: 14. gépesített lövészdandár (Nagykanizsa), a 42 felderítő zászlóalj (Pécs), a 26. gépesített lövészdandár előkészítő törzs (Lenti), valamint a 27. páncéltörő tüzérezred előkészítő törzs (Marcali), a 101. tüzér dandár (Pécs) pedig átadásra került.
Felszámolásra került a 108. Mészáros Lázár önálló gépesített lövészzászlóalj-Baja és a 31. Hunyadi János gépesített lövészdandár előkészítő törzs-Rétság.
1997 november 01-től kilenc hónapról hat hónapra csökkent sorkatonai szolgálati idő, az állományváltási rend 3 hónapban lett meghatározva. Ehhez igazítva új kiképzési rend lépett érvénybe. Ennek érdekében a 2. Gépesített Hadosztályon belül sor került a Kiképző Központok megalakítására, amelyek működő képességüket 1997.november 01-re érték el. A Dunántúli Kiképző Központ Tapolcán és Szombathelyen, az Alföldi Kiképző Központ Szabadszálláson és Kalocsán szerveződött. A kiképző központokban történt a sorállomány 3 hónapos alap (bázis) kiképzése az MH számára. A szombathelyi Savaria Kiképző Központ önállósodásával egyidőben megalakul a Tapolcai Kiképző Központ. A kiképző Központok mellett a kaposvári 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred alkotta a hadosztály béke szervezetét.
1998-ban a hadosztály vezette a VÉRTES-98 gyakorlatot, ebben az évben pedig Somogy megye Közgyűlése megyezászlót adományozott a parancsnokság részére.
A fennállásának 50. évfordulóját ünneplő magasabbegység megszűnésének bejelentésére 2000. őszén került sor, megszűnésére pedig 2001. június 30.-án.
Parancsnokok:
1950. márc.15.-1950. ápr. 30. Smecht Péter alezredes
1950. máj. 01.-1950. szept. 30. Welein Péter őrnagy
1950. okt. 01.- 1951 Lendvai Zoltán alezredes
1951-1955 Reményi József ezredes
1955-1958 Martics Pál ezredes
1958-1961 Kálazi József ezredes
1961-1966 Szabó József ezredes
1966-1969 Bogya Imre ezredes
1969-1977 Évin Sándor vezérőrnagy
1977-1982 Dr. Berki Mihály vezérőrnagy
1982-1986 Mészáros Ferenc vezérőrnagy
1986-1989 Dr. Gyuricza Béla vezérőrnagy
1989-1994 Preininger Ambrus vezérőrnagy
1994-1995 Bátor Ferenc dandártábornok
1995-1997 Cserhalmi Mihály vezérőrnagy
1997-2000 Sütő Tamás vezérőrnagy
1997-1998 Megyeri József dandártábornok (mb. pk.)
2000-2001.ápr. Táncos Mihály ezredes (TÖF)
2001.ápr.- Homa István ezds. (felszámoló biz. mb.vez.)
Képek az alakulatok életéből:
Megszűnt alakulatok 45. Híradó Zászlóalj
99. Zselic Rendészeti Kommendáns Zászlóalj
MH 2. Gépesített Hadosztályparancsnokság