Honvédelmi Minisztérium

Tubes Tájékoztató Irodához érkezett kérdések

2007.07.11.

1. A Misina-tetőn nagyon magas a kisugárzás értéke (másfélszerese a 600µW/cm2 egészségügyi értéknek), milyen konkrét hatást vizsgált a hatástanulmány? (pl. hőhatás?) Mi lesz a radar beindítása után, milyen hatása lesz az emberi szervezetre ennek a kibocsátási értéknek? Milyen egyéb hatásai vannak az emberi szervezetre ennek a kibocsátásnak? Mi lesz az ott dolgozókkal és az oda kilátogató turistákkal?

A Misina-tetőn előrejelzett sugárzás értéke valóban másfélszerese az egészségügyi határértéknek (949,29 µW/cm2), mivel ez a terület a radar főnyalábjának útjába esik. A lokátor technikai képességei azonban lehetővé teszik, hogy bizonyos előre meghatározott területeket, szektorokat „kikapuzzon” a berendezés. Ez azt jelenti, hogy az ilyen szektorokban a radar a kisugárzást automatikusan felfüggeszti, kikapcsolja, tehát ezekben a szektorokban a direkt sugárzás 0. Erre nem csak az egészségkárosítás megelőzése érdekében van szükség, hanem azért is, hogy a lokátor a lehető legpontosabb felderítési adatokat tudja biztosítani, azaz ne kapjon zavaró, téves jelet egy közeli tereptárgyról, amely esetleg kitakarhat fontos célobjektumokat is. A folyamatos kontroll érdekében a városban telepítendő 10 állandó ellenőrző pont egyike a Misina-tetőn, egy másik pedig a János kilátón kerül majd elhelyezésre. Ezen kívül időszakosan mobil mérőpontokat is alkalmaznak majd. Ezek az ellenőrző berendezések folyamatos, az interneten is nyomon követhető, valós idejű adatokat, információkat biztosítanak majd az érdeklődők és az üzemeltetők számára, azonnali beavatkozási lehetőséget biztosítva.

2. Garantálja-e a Honvédelmi Minisztérium, hogy hosszú távon (5-10 év) után nem lesz maradandó egészségkárosodást okozó hatása a tubesi radarnak?

A Honvédelmi Minisztérium által eddig is üzemeltetett radarok, lokátorok működtetésének tapasztalatai alapján garantálható, hogy a lokátor nem okoz egészségkárosodást, hiszen ilyen hatások a Magyar Köztársaság területén működtetett, a tervezett lokátornál jóval szerényebb technikai képességekkel és behatároltabb üzemeltetői szabadsággal (élettani hatások figyelembevétele, „kikapuzás”, pontosabb kisugárzási határértékek beállítása) rendelkező lokátorok esetében sem voltak tapasztalthatók.

3. Forintosítva mennyit ér egy gyermek élete, mennyit fog fizetni a Honvédelmi Minisztérium egy beteg, vagy a radar hatása miatt meghalt gyermekért? Ki lesz az egyszemélyi felelős az egészségségi állapot romlása miatti kártérítésért?

A Honvédelmi Minisztériummal szemben támasztott kártérítési igények elbírálása és az esetleges kártérítési összeg megállapítása mindig az eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a rendelkezésre álló hatástanulmányok és vizsgálatok az egészségkárosodás bekövetkeztét kizárják.

4. A 2005. novembere óta eltelt másfél év alatt miért nem keresett a Honvédelmi Minisztérium más, harmadik helyszínt a radarberuházáshoz?

A 2005 óta eltelt időszakban több helyszín is vizsgálat tárgyát képezte, de együttesen mérlegelve a radar-felderítési, környezeti és építés-beruházási kérdéseket, a Tubes volt a legalkalmasabb számításba vehető alternatíva az eredetileg a Zengőre tervezett helyszínnek. Ezért született kormányhatározat a Tubes alapos és részletes vizsgálatára.

5. Rendelkezik-e a Honvédelmi Minisztérium jogerős építési engedéllyel?

Igen, a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynöksége, mint építtető, rendelkezik jogerős építési engedéllyel.
6. A mostani egészségügyi határértékek elavultak, a nemzetközi szervezetek a közeljövőben csökkenteni fogják ezeket az értékeket, mi történik majd akkor, ha a radarsugárzás meghaladja ezeket az értékeket? Lehet-e módosítani a radar fizikai tulajdonságait annak érdekében, hogy ezeket a határértékeket ne haladja meg?

A kisugárzási teljesítmény, a radar fizikai paraméterei (függőleges és vízszintes kisugárzási szögei) számítógéppel folyamatosan változtathatók és ellenőrizhetők lesznek.

7. Miért pont a Tubes a megfelelő hely a Honvédelmi Minisztérium szerint a beruházásra?

a radarobjektum egy meglévő, ma is üzemelő katonai híradó objektum területén kerül kialakításra és védett környezeti területbe történő beavatkozást nem igényel;
az új torony megépítésével és a meglévő acéltornyok elbontásával a táj képe előnyösen változik;
a helyszín a meglévő út hossza, kedvező nyomvonala és vonalvezetése miatt extrém időjárási körülmények esetét kivéve jól és biztonságosan megközelíthető, nagy beavatkozást igénylő útépítési munkálatokra nincs szükség sem az építés, sem pedig az üzemeltetés időszakában;
tekintettel a helyszíni adottságokra (út, rendelkezésre álló terület, stb.) a kivitelezés viszonylag gyorsan, egyszerű technológiai eljárásokkal végrehajtható.

8. Vizsgálták-e egyáltalán a Tubesre telepítendő radar szórásszögeit, mi garantálja, hogy a nyaláb nem éri el az alacsonyabban fekvő lakott területeket? Milyen tengerszint feletti magasságon fog pásztázni a főnyaláb? Mekkora a negatív szög?

A lokátor működése során alapüzemmódban az alsó sugárnyaláb alsó határa a vízszintestől, ami a jelen esetben 640-645 méteres tengerszint feletti magasságon értendő -0,7°-kal tér el. Az előzetes felmérések alapján az alsó sugárnyaláb sehol sem lesz közelebb 300-350 méternél a lakó- és kommunális épületek felső határához. A János-kilátó és a Misina TV torony esetében a lokátor ezeket a műtárgyakat "kikapuzza", azaz ezekben a szektorokban nem fog sugározni.

9. Vizsgálta-e a Honvédelmi Minisztérium a Jakab-hegyi vonulatot, mint lehetséges helyszínt, ha igen, miért nem amellett döntöttek, hiszen az adottságai (magasság) tulajdonképpen megegyeznek a Tubesével?

Az eredetileg a Zengőre készített hatástanulmány és a Láng bizottság is vizsgálta a Jakab hegyet, de tekintettel az ott található kulturális értékekre (Pálos romok-védett műemlék), a területet, mint lehetséges radar-helyszínt elvetették.

10. Az objektumhoz vezető út „nincs útként bejegyezve”, így az építési terület megközelítésének biztosítása további közigazgatási eljárást igényel. Milyen jogon használja a Honvédelmi Minisztérium az utat?

A kérdésben szereplő út használatát jelen pillanatban a Mecsek Erdészeti ZRT. és a Honvédelmi Minisztérium között fennálló érvényes szerződés szabályozza. A lokátorra vonatkozó jogerős építési engedély a megközelítő út használati jogának végleges rendezését– mivel az objektum nem lakóingatlan, hanem műtárgy – a használatba vételi engedély kiadásának feltételeként határozza meg. A Honvédelmi Minisztérium megkezdte az ezzel kapcsolatos jogi előkészítő munkát. (Az említett, 0318 HRSZ-ú földút a földhivatali nyilvántartásban közútként szerepel. A földútról az objektumba vezető bejárás biztosítása valóban további ingatlanjogi rendezést igényel, mivel a HM kezelésben lévő 0319 HRSZ-ú terület jogilag közvetlen útkapcsolattal nem rendelkezik (fizikailag azonban igen), mert úszótelekként a Mecsek Erdészeti ZRT. kezelésében lévő, állami tulajdonú 0320 HRSZ-ú területen helyezkedik el).

11. Hány helyen lesz felállítva mérőműszer a városban?

A radar próbaüzeme idején 10 állandó mérőpont mellett időszakosan mobil mérőpontokat is alkalmaznak majd.

12. Mekkora (milyen mély) alapot kell kiásni a radar építéséhez?

Az előzetes tervek és statikai számítások alapján a jelenlegi lejtős terephez viszonyítottan a torony alapozási mélysége 6-8 méter között várható. A valós mélység a földkiemelés és sziklaeltávolítás után a kivitelezés időszakában dől el, attól függően, hogy az előzetes vizsgálatokhoz képes jelentkezik-e eltérés a kőzet szilárdságában. A bánkúti torony esetében például a sziklakiemelést követően megállapítást nyer, hogy a feltárt kőzet már magasabb rétegekben is rendelkezik a szükséges teherbíró képességgel, ezért ott kisebb mélységű munkagödörre volt szükség mint az eredetileg tervezett.

13. Körülbelül mekkora a súlya a teljes építménynek?

Az előzetes méret és mennyiségi számítások alapján főként a vasbeton szerkezet tömegét alapul véve a torony várható tömege 3600 tonna körül becsülhető.

14. A Zengői és a Tubesi csúcsokon kívül milyen másik uralgó magassági pontok jöttek számításba a tervezett radar települési helyszínéül? A Hármashegy, illetve a Villányi Hegység is megfelelő alternatíva lehetne. A Hármashegy szerepel-e konkrétan a megvizsgált helyszínek között?

A bizottságok számos helyszínt vizsgáltak a Zengő és a Tubes-csúcson kívül. A Hármashegy azért nem jöhetett szóba, mert a Zengő ellen tiltakozók környezetvédelmi szempontból ezt az alternatívát sem fogadták el. A Villányi-hegység domborzati okok miatt nem jöhetett számításba, míg a Tolnai Dombság a déli határvidéktől túlságosan messze található.

Kapcsolódó cikkek: