|
|
|
Katonai-biztonsági kérdések
2007.06.26.
Miért nem telepítik a radart más, környező NATO országokba?
Hazánk tagja a NATO közös légvédelmi rendszerének, melynek része lesz a Békéscsabán, Bánkúton, és a Tubes-tetőn felállított radarállomás. Több NATO tagországban üzemel a hazaival megegyező elven működő radarállomás. Azok az olasz szakemberek, akik a magyarországi radartelepítéseknél is közreműködtek értelemszerűen Olaszországban is ugyanezt a tevékenységet végzik.
Egy esetleges konfliktushelyzetben a Tubesen települő radarállomás jelent-e potenciális veszélyforrást a pécsiekre nézve?
A radar telepítése – mint célpont – nem jelent nagyobb kockázatot a városra, mint a Tubes-tetőn jelenleg is működő katonai híradóbázis, vagy akár a különböző civil kommunikációs rendszerek a környéken. A radarrendszer pedig éppen egy esetleges fenyegetettség korai észlelésére szolgál.
A tubesi radar a pécsiek biztonságérzetét csökkenti. Ha valós a hadi érdek, akkor egy fix telepítésű hadászati objektum az elsődleges megsemmisítendő célpont. Azt egy nagyváros szélére építeni felelőtlenség.
Ezt a kérdést többféle módon lehet megközelíteni:
- egy radar ugyanolyan célpont, mint pl. egy TV-torony, vagy egy GSM-átjátszó torony is, ilyenekből van elég Pécs környékén most is. De említeni lehetne az erőműveket, repülőtereket, vasúti csomópontokat, folyami kikötőket, stb.
- a radartorony éppen a biztonság érdekében épül, amely kifejezetten a fenyegető támadások korai észlelésének legmegbízhatóbb eszköze.
Senki sem bizonyította be, hogy nem rövidtávú idegen célokat szolgál a beruházás.
A légtérellenőrzés meglehetősen “időtálló” igénye a Magyar Köztársaságnak – fontossága pedig napról-napra növekszik (pl. csak tavaly több, mint 400 000 repülőgép vette igénybe a magyar légteret, és ez a szám az elkövetkezendőkben csak növekedni fog). Mindaddig, amíg a légteret ellenőrizni kell, addig felderítési (radar-) adatokra is szükség van. A rendszerbeállást követően a radar tervezett élettartama legalább 19 év.
Senki sem bizonyította be, hogy nem elsősorban a tőkeérdekeltségről van szó (a HM honlapján 23 milliárdról van szó a radarrendszer telepítése kapcsán.)
A kérdés totálisan értelmezhetetlen, és rosszindulatú is. Amikor a magyarországi (és mellette a cseh- és lengyel) radarberuházás közös finanszírozásáról döntött a NATO Infrastrukturális Bizottsága, nos akkor minden nemzet abban volt érdekelt, hogy a magyar (és a cseh és a lengyel) légvédelmi felderítő rendszer a leghamarabb NATO-kompatibilissé váljon. A fenti összeget a NATO tagállamok a biztonsági beruházási programokra rendelkezésre álló közös költségvetéséből fizetik.
Ennél a kérdésnél is a 94/1995. (IX. 28.) OGY határozatban foglaltakra lehet és kell hivatkozni: az Országgyűlés egyetért a légvédelem rádiólokációs felderítő-, információs és vezetési rendszere fejlesztésének szükségességével és támogatja, hogy korszerűsítése érdekében a Honvédelmi Minisztérium fejlesztési programot indítson és ennek keretében nemzetközi pályázat útján korszerű rádiólokációs felderítő-, információs és vezetéstechnikai eszközök kerüljenek beszerzésre. Egyetért azzal, hogy a program az ország pénzügyi lehetőségeinek megfelelően 1996-tól kezdődően két ütemben és több lépcsőben valósuljon meg. Mivel ez a program a NATO közös beruházásából valósult meg, így jelentős költségmegtakarítást jelentett hazánk számára.
Pécs város lakosságát nyugtalanítja, hogy a telepítendő radarral a város katonai célponttá válik egy lehetséges krízis, háborús helyzet kapcsán.
Egy radarállomás nem jelent nagyobb kockázatot krízis, háborús helyzetben, mint egy TV-adó. Sőt, fenyegetett helyzetben a kommunikáció, illetve annak technikai megbénítása az elsődleges cél, mint például a TV-tornyok, a GSM adók kiiktatása.
Feltétlenül szükséges földi telepítésű radarokat használni az AWACS-ek és a műholdas radarok korszakában?
Mindenképpen megköveteli ezt az ország biztonsága.
- az AWACS-eket csak krízis- vagy háborús időszakban alkalmazzák a földi nagyhatótávolságú (ún. backbone) és a mobil réskitöltő (ún. gapfiller) radarokból álló földi rendszer kiegészítése érdekében. Mindezeken felül az AWACS-ek mint azonnal bevethető légi vezetés-irányítási komplexumok működnek;
- műholdra telepített radarok természetesen vannak, de ezek feladata a földfelszín feltérképezése, és nem pedig a légtérellenőrzés. Jelen pillanatban egyetlen ország sem alkalmaz műholdas légtérellenőrző radarokat.
Igaz, hogy az itt megépülő radar működése, csak réskitöltő radarok működésével lesz tökéletes?
Igen, a rádiólokációs lefedettség biztosítása - így az ország biztonságának garantálása - csak további kiegészítő és réskitöltő radarok működtetésével érhető el.
Miért a déli határvidéket kell védeni katonai radarral? Veszélyeztetik országunkat a délen található államok?
Nem, nem veszélyeztetik országunkat a déli államok. A déli területen elhelyezett lokátor, a jelenleg már működő másik két radarral együtt, biztonságosan lefedi az országunk légterét, így a légtérellenőrzés szempontjából meghatározó fontosságú.
Kapcsolódó cikkek:
|
|
|
|
|
|
