A Honvédelmi Minisztérium az élet- és munkakörülmények javítását, s ezen belül a jogosult személyi állomány lakhatásának támogatását kiemelt feladatként kezeli. A Honvédelmi Minisztérium szakértőinek kidolgozói munkája eredményeként több éve zajlanak azok a reformfolyamatok, melyek a lakásügyi problémák hatékonyabb kezelését célozzák. A lakásreform egyik fontos pillére volt az igényjogosult személyi állomány lakáspiaci helyzetének javítása. Ebben a körben került kidolgozásra az albérleti díj hozzájárulás azon reformja, ami által e támogatás lakáslízing díj törlesztéséhez is felhasználhatóvá vált.

1. Mi a lakáslízing?

A lízing általában olyan határozott időre szóló szerződés, amely alapján a lízingbe vevő valamely dolog (ingó, ingatlan) vagy vagyoni értékű jog birtoklására, használatára és az üzemeltetése révén elérhető haszon szedésére jogosult, díjfizetés és a tulajdonost terhelő kötelezettségek (például kárveszély) átvállalása fejében. A lakáslízing esetén a lízing tárgya a lakás, azaz lakhatás céljára szolgáló helyiségcsoport.
A lízing alapvető lényege tehát az, hogy a lízingbe vevő egy dolgot (lakást) vesz használatba. Ennek fejében köteles meghatározott időszakonként a lízingdíj fizetésére. Ami többletet jelent a klasszikus bérlethez képest, az az, hogy a lízingszerződésben rendelkezni lehet a lízingelt dolog tulajdonának átszállásáról.

A lakáslízing-szerződés megkötésével a lízingbe vevő a használat és birtoklása révén lehetőséget szerez arra, hogy a lízingszerződés futamideje alatt vagy annak leteltét követően a lakás tulajdonjogát megszerezze. Az egyszerű bérleti szerződésnek nem része az esetleges tulajdonszerzés.
A lakáslízing-szerződés alapján a tulajdonjog megszerezhető:

1. a futamidő lejártával automatikusan, mindenféle külön befizetés (azaz null-értéken), jognyilatkozat megtétele nélkül (zárt végű lízing) vagy
2. ha a futamidő lejártával a lízingbe vevő a szerződés alapján vételi (opciós) jogával él, ezáltal a lakást maradványértéken megvásárolhatja (nyílt végű lízing).

Hangsúlyozni kell, hogy e jogkövetkezmények bármelyike csak akkor következik be, ha arról a lízingbe adó és a lízingbe vevő a szerződésben rendelkezett. Ha a lízingszerződésben egyik konstrukcióról sem rendelkeznek, akkor a lízingelt lakást a szerződés lejártával vissza kell bocsátani a lízingbe adó részére (klasszikus bérlet), amit újból lízingbe lehet venni, természetesen az előző szerződéshez képest alacsonyabb használati díjért (másodkézi lízing).

A lakáslízing előnyei tehát abban fogalmazhatók meg, hogy – ha a szerződésben kikötésre került – a lízingbe vevőnek lehetősége nyílik a lakástulajdon megszerzésére. A tulajdon-átruházásáról szóló rendelkezés szerződésbe történő belefoglalása mindenképpen javasolt, hiszen ez kellő garanciát biztosít arra, hogy a lízingbe vevő „tőke-befektetése” a futamidő végén valós és kézzel fogható eredménnyel jár.

2. Miért támogatható a lakáslízing?

Jelenleg a lízingnek nincs egységes törvényi háttere, a lízingügyleteket elsősorban adó- és pénzügyi szabályok, illetve jogalkalmazási gyakorlati útmutatók (bírósági határozat, APEH-iránymutatás) segítenek meghatározni, értelmezni. A Legfelsőbb Bíróság és az APEH több iránymutatása szerint a lízing adásvétellel összekapcsolt bérleti szerződés. A lakáslízing a futamidő alatt a bérleti jellegénél fogva tehát ugyanolyan megítélés alá esik, mint a klasszikus lakásbérlet, melynek fenntartását a Honvédelmi Minisztérium albérleti díj hozzájárulás támogatás folyósításával támogatja.

A 63/1995. (HK 33.) HM utasítást módosító és 2007. február 1-jén hatályba lépett 18/2007. (HK. 3.) HM utasítás ezt a jogi összefüggést alkalmazta a támogatás oldaláról. Így a magántulajdonú lakás bérletének fogalma kiterjesztésre került a lakáslízingre is. Következésképpen a lakáslízing fenntartásához albérleti díj hozzájárulást lehet igényelni a honvédelmi szervtől.

3. Hogyan támogatható a lakáslízing?

A honvédelmi szerv lakáslízing fenntartásához az igényjogosultnak albérleti díj hozzájárulást biztosít. A „lakáslízing-díj hozzájárulás” ugyanis nem önálló támogatási forma, az az albérleti díj hozzájárulás részét képezi, annak egy speciális célra igénybe vehető formája. Következésképpen a jogosultak körére, az igénylés, folyósítás, továbbá a támogatás megszűnésének rendjére a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet (HM Lakásrendelet), a 63/1995. (HK 33.) HM utasítás (HM Lakásutasítás) albérleti díj hozzájárulásra megállapított rendelkezéseit, valamint az ide vonatkozó pénzügyi szabályokat és intézkedéseket kell alkalmazni.

Minderre tekintettel a következőkben röviden bemutatjuk az albérleti díj hozzájárulás legfontosabb szabályait.

Albérleti díj hozzájárulásra jogosultak a hivatásos katonák, a szerződéses tiszti és tiszthelyettesi állomány szerződéses szolgálatban már 5 évet letöltött és további legalább 5 év szolgálatot vállaló tagjai, valamint a köztisztviselők. A támogatásra való jogosultság feltételhez van kötve, azaz fontos, hogy az igénylővel szemben a HM Lakásrendelet 178/A. § (1) bekezdésben foglalt kizáró okok ne álljanak fenn.

Az albérleti díj hozzájárulás kérelemre folyósítható. Az ez iránti kérelmet az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani az állományilletékes parancsnok útján a helyi lakásgazdálkodási szervhez. A helyi lakásgazdálkodási szerv igazolása alapján az állományilletékes parancsnok parancsban dönt a támogatásra való jogosultságról, illetve annak folyósításáról. Fontos hangsúlyozni, hogy a támogatás szempontjából a kérelem benyújtása az irányadó, azaz a hozzájárulást visszamenőlegesen igényelni nem lehetséges.

A kérelemhez csatolni kell a bérleti, lízingszerződést, illetve a bérleti (lízing) díjról szóló számlát vagy egyszerűsített számlát. Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint fontosnak tartjuk hangsúlyozni a következőket:
- A zárt végű lízing-konstrukciók az adójogszabályok szerint termékértékesítésnek minősülnek, ezért tulajdonszerzéskor vagy – ha az azt megelőzi (a lízingnél ez az egyetlen ami szóba jöhet) – birtokba adáskor a lízingbe adó köteles egységes számlát kiállítani a lízingről, ami alapján a fizetési értesítőt kibocsátják.
- A nyílt végű lízing-szerződések esetében havi vagy a szerződésben megállapított rendszerességű szolgáltatásról van szó (tulajdonképpen klasszikus bérletről). Erről a lízingbe adó társaság mindig köteles időszakonként számlát kibocsátani.

A lízingszerződés valamennyi költségéhez nem lehet hozzájárulni. Így nem folyósítható támogatás a szerződéskötéssel összefüggő költségekhez, illetve a rendszeresen fizetendő lízingdíjon felüli többlet befizetéshez (azaz az úgynevezett önkéntes előtörlesztéshez). A szerződéskötés költségeihez munkáltatói kölcsönt igényelni nem lehet. A honvédelmi szerv a rendszeresen fizetendő lízingdíjhoz járulhat hozzá, a HM Lakásrendeletben meghatározott mértékig. A lízingdíjat a szerződések rendszeresen külföldi pénznemben határozzák meg. Ezért indokolt a forint-nemben meghatározott összegű számla (fizetési értesítő) benyújtása is.

Hangsúlyozni kell, hogy a támogatást meg kell szüntetni akkor, ha
- a folyósítás tartama alatt a kedvezményezettel szemben kizáró ok keletkezik (ezek elhárítása az egyén és nem a honvédelmi szerv felelősségi körébe tartozik),
- a honvédelmi szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszony bármilyen okból megszűnik (a szolgálati jogviszony megszűnését követően még méltányosságból sem folyósítható tovább a hozzájárulás).

Ki kell emelni azt is, hogy a lízingelt lakásnak a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében (a szolgálati hely szerinti településtől számított 40 km-es körben vagy rendszeres tömegközlekedési eszközzel egy órán belül megközelíthető településen) kell lennie.

4. Tanácsok a lízingszerződésekkel kapcsolatban

A lízingszerződés a lízingbe adó és a lízingbe vevő polgári (magán) jogi megállapodása. A honvédelmi szervek a szerződéskötésben tevőlegesen nem vehetnek részt, annak tartalmát nem befolyásolhatják.

A lízingügyletek egyéni kockázatát jelenti, hogy a támogatás az aktív jogviszony tartama alatt, illetve a szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben lévő lízing fenntartásához folyósítható. Ha bármelyik feltétel megszűnik a támogatás a már megkezdett lízinghez a továbbiakban nem folyósítható.

E kockázati tényezők azonban csökkenthetők. Lehetőség van a lízingszerződésbe beiktatni azt, hogy a lízingbe vevő a lízingelt lakást a futamidő alatt megvásárolja. Ez esetben tehát nem kell kivárni a futamidő lejártát, a tulajdonszerzésre – ha a felek így állapodnak meg – hamarabb is sor kerülhet. Az ilyen tartalmú rendelkezés segít csökkenteni azt a kockázatot, ami a szolgálati (köztisztviselői) jogviszony esetleges megszűnésével jár. Ez esetben ugyanis, ha a lízingbe vevő szolgálati (köztisztviselői) jogviszonya megszűnik és munkáltatói kölcsönre és/vagy vissza nem térítendő juttatásra jogosult, a hivatkozott szerződéses feltétel alapján élhet a lakás futamidő alatti megvásárlásának lehetőségével. Ha ez megtörténik, akkor a lízingszerződés megszüntetésre kerül, s „átvált” adásvételi szerződésre, amihez – egyéb jogi feltételek megléte esetén – a jelzett támogatások igénybe vehetők.

A másik kockázati tényező az esetleges helyőrség (település) váltással kapcsolatban merül fel. Az albérleti díj hozzájárulás mindig a szolgálati hely szerinti (vagy annak vonzáskörzetében megvalósuló) lakhatást segíti elő. Ha valaki helyőrséget vált, s a korábban támogatott lízing nem tartozik az új szolgálati hely szerinti vonzáskörzetbe, akkor e lízing fenntartásához a továbbiakban hozzájárulni nem lehet. Az ezzel kapcsolatos egyéni kockázat szintén csökkenthető, esetleg kizárható, ha a
- lízingszerződésben a lízingbe adó garanciát vállal lízingcsere előmozdítására, a korábbi befizetések beszámításával, vagy ha - a lízingszerződés tartalmaz olyan garanciákat, amelyek révén a lízing tárgyát képező lakás viszonylag szabad hasznosítására (például értékesítésre, további lízingbe, bérletbe adásra) lehetőség nyílik.
Ez a lehetőség hasznos lehet azok számára is, akik viszonylag egy kis (1-1,5 szobás) lakás lízingjét kezdik el, de gyermekvállalással nagyobb lakás iránti igény merül fel.

A lízingszerződésekkel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy egy hosszú távú szerződést, kötelmet jelent, amely kihatással bír a lízingbe vevő és családja egész életére. Ezért javasoljuk, hogy a szerződést olyan összegű lakásra, illetve tőkére kössék meg, melyek igazodnak a valós igényekhez és a család tényleges teherbíró képességéhez. Nem szerencsés, hogy az egyén olyan irreális összegre köt szerződést, mellyel gyakorlatilag „túlvállalja” magát. A lízingszerződések az átlagos, mindennapi szerződésekhez képest bonyolult jogviszonyt feltételeznek, így indokolt lehet a szerződéskötéshez jogi szakértői segítséget igénybe venni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lízingszerződés nem csak a lízingbe vevőre, hanem a lízingbe adóra is ró kötelezettséget. Ez elsősorban a birtokbaadás pontos megtételére, a tulajdon-átruházás módjára, a szavatossági felelősségre, valamint a bizonylatolási rendre vonatkozó kötelezettséget jelenti. Javasoljuk, hogy mindezek szerepeljenek a szerződésben. A bizonylatolás szempontjából különösen indokolt a lízingbe adó kötelezettségének rögzítése, mivel az alapján történik a honvédelmi szervek által biztosítható támogatás folyósítása.

A lízingszerződések tekintetében indokolt az alapos körültekintetés. Mára már a lízingcégek hirdetései, ajánlatai elektronikus formában is megismerhetők. A lízingcégek hiteles működése a www.pszaf.hu elektronikus oldalán is ellenőrizhető.


A Honvédelmi Minisztérium a jövőben további reformlépéseket kíván tenni a személyi állomány lakhatási támogatási lehetőségeinek javítása érdekében A reformok a lakáslízing támogathatóságát is érinthetik. Amennyiben az ide vonatkozó jogi szabályozások hatályba lépnek, úgy arról a személyi állomány tagjai e fórum keretei között is tájékoztatást kapnak a változások lényegéről. Addig is a helyi lakásügyi szervek, illetve a HM Védelemgazdasági Főosztály mint a HM központi lakásgazdálkodási szervének munkatársai a megfelelő segítséget biztosítanak a lakáslízinggel, illetve egyéb lakásügyi kérdésekkel kapcsolatban.