A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség arra törekszik, hogy a kiképzés, a gyakorlatok és egyéb, a honvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása során a környezet védelmére is figyelmet fordítson. A hon védelme nem jelentheti a környezet rombolását.

A környezetvédelmi problémák kezelésére 1994-től fokozott figyelmet fordít a tárca vezetése annak érdekében, hogy megteremtse azt a feltételrendszert, amellyel a katonai tevékenységgel összefüggő környezetvédelem terén a lehető legjobb színvonal érhető el. A NATO-tagságunk óta a Magyar Honvédségnek a szövetség szigorú környezetvédelmi szabályainak is meg kell felelnie.

A HM Infrastrukturális Ügynökség környezetvédelmi szakembereinek nemcsak a környezetvédelemmel kapcsolatos államigazgatási teendők ellátása - vagyis a jogszabályalkotás, jogszabály-véleményezés és a kormányzati munka támogatása - a feladata. A szakterületért felelős munkatársak készítik elő és irányítják mindazokat a feladatokat is, amelyek a Nemzeti Környezetvédelmi Programból adódnak. Itt fogalmazódnak meg azok az irányelvek, melyek alapján a Magyar Honvédség környezetvédelmi tevékenysége beilleszthető az országos koncepcióba.

Az Ügynökség környezetvédelmi egységének szerteágazó munkáját az MH Összhaderőnemi Parancsnokságnál, valamint a Magyar Honvédség alakulatainál szolgálatot teljesítő környezetvédelmi tisztek és megbízottak nagymértékben segítik.

A honvédség környezetvédelmi tevékenységének megítélését sajnos kedvezőtlenül befolyásolják az egyes gyakorlatok során bekövetkező környezeti károk.

Az évek során történt rendkívüli események mutattak rá, hogy a gyakorlatokon minden alkalommal szükség van a katonai feladatok és környezetvédelem integrálására, összhangban a hazánk által is elfogadott NATO egységesítési dokumentum előírásaival. Ezen korszerű, nemzetközi megfeleltetéssel párosuló feladat kiemelt letéteményesei a környezetvédelmi tisztek.

A környezetvédelmi tiszti beosztás teljeskörű szakmai tudásanyagát, követelményeit nem lehet a katonai tanintézetekben elsajátítani, így jelenleg polgári oktatási intézményekben kaphatnak középfokú és felsőfokú képzést azok, akik a környezetvédelemmel szeretnének foglalkozni. Az új ismeretek elsajátítását segítendő az Ügynökség környezetvédelmi osztálya minden évben szakmai továbbképzésen igyekszik átadni a legfontosabb tudnivalókat a parancsnokságon és az alakulatoknál szolgáló katonáknak.

A civil társadalmi felfogásban a mai napig úgy él a katonai tevékenység, mint egy nagyfokú rombolással együtt járó, a környezetre gyakorolt hatásában negatív cselekvés sorozat. A katonai környezetvédelmi szakemberek legfőbb célja változtatni ezen.

Jövőben is elsőrendű feladat, hogy a környezetvédelem területén is meg tudjunk felelni a NATO-, valamint az EU- tagságból adódó követelményeknek. Természetesen emellett egyre erősödnek a nemzeti elvárások is, amelyek a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII- törvényből következnek.

"A gazdasági fejlődés, főleg az iparosodás kezdetétől a füstölgő gyárkémények, szénhalmok, meddőhányók, salakdombok, a felhalmozott acélhordók sokasága, ülepítő tavak, hulladékhegyek jellemezték az iparosodott - tehát fejlettnek tekintett - térségeket az egész világon. Ki kellett alakulnia a környezetvédelemnek, és be kellett épülnie a jogalkotásba, jogalkalmazásba, hogy a további fejlődés ne járjon feltétlenül ezekkel a kísérő jelenségekkel" - olvasható a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által meghirdetett Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) összefoglaló tájékoztatójában. E programba a Honvédelmi Minisztérium is bekapcsolódott. Szakmai osztálya a tárcák között elsőként dolgozta ki és működteti a kormányhatározattal elfogadott Honvédelmi Alprogramot, amely főként a szénhidrogén eredetű, talaj- és talajvízszennyezések elhárítás át, illetve - a megelőzésre koncentráló feladattervezéssel és műszaki beavatkozásokkal - az ivóvízbázisok védelmét tűzi célul.

A honvédelmi tárca "Szennyező források, szennyezett területek kármentesítése" megnevezéssel immár 10 éve eredményesen működteti Honvédelmi Környezeti Kármentesítési Alprogramját.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) második ütemében 2003-2008 között - a kármentesítési alprogram végrehajtása mellett, - a honvédelmi tárcának a kormányhatározat előírása szerint további nyolc tematikus alprogram előkészítését és működtetését kell megvalósítania, mint különleges kezelést igénylő területeken a Környezettudatosság növelése, és az Éghajlatváltozás, a Környezetegészségügy és Élelmiszerbiztonság, a Városi környezetminőség, a Biológiai sokféleség védelme és táj védelem, a Vizeink védelme és fenntartható használata, Hulladékgazdálkodás, valamint a Környezetbiztonság Honvédelmi Alprogramok keretében.

A hulladékgazdálkodási törvény megjelenése óta az EU- konformitást is figyelembe véve új típusú komplex feladatrendszerré vált a hulladékgazdálkodással összefüggő tematikus alprogram.

Az európai normáknak megfelelő hulladékgazdálkodás elemei, úgymint a tárca szinten támogatott - 2008. év folyamán teljeskörűen bevezetésre tervezett - szelektív hulladékgyűjtés már megtalálhatóak a Magyar Honvédség alakulatainál.

Időről-időre számolnunk kell azonban állandósult - a honvédségtől független - környezetvédelmi problémákkal is. Ezt igazolja, hogy a kommunális hulladékdíj bevezetése óta a minisztérium vagyonkezelésében lévő területeken egyre magasabb az illegális szemétlerakók száma.

Ezen nem kívánatos jelenség nem csak esztétikai problémát okoz, hanem veszélyezteti az adott környezet természeti értékeit.

Az NKP második tervezési időszakára vonatkozó tematikus alprogramok közül kiemelt figyelmet érdemel a biológiai és táji sokféleség megőrzése. Ez nem más, mint a Magyar Honvédség lő- és gyakorlóterein lévő természeti értékek megőrzésével kapcsolatos feladatrendszer. A köztudatban élő elképzelésekkel ellentétben - a hazai természetvédelem által elismerten - az elmúlt néhány évben bebizonyosodott, hogy a katonák által évtizedek óta használt gyakorlótereken olyan természeti értékek vannak, melyek sok esetben felülmúlják a civil szféra által kezelt hasonló területeken lévő élővilágot. Ezt a tényt dokumentáltan alátámasztják a NATURA 2000 Európai Unió Ökológiai Hálózat magyarországi uniós védelemre érdemes területeinek kijelölése során végzett azon felmérések, amelyek a természeti értékeket vették számba a fontosabb lő- és gyakorlótereken.

Várpalotai leporelló

A vizeink fenntartható használata elnevezésű alprogram kapcsolódik a kármentesítési programhoz, vagyis a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges beavatkozáshoz. Ebben a programban szerepel többek között a vízminőségi kárelhárítási tervek elkészítése, távlati ivóbázisok biztonságba helyezése, és minden olyan feladat, amelynek elvégzése nyomán egy katonai objektumban a vízszennyezés megelőzhető, káros hatása felszámolható összhangban a vízügyi előírásokkal.

A Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalása a környezetvédelmi szakterület számára új kihívást jelent, mivel az országhatárokon kívüli hadműveleti területeken végrehajtott katonai tevékenység, illetve a misszió ideje alatti intenzív terület használat során a környezetvédelemmel más megközelítésben kell foglalkozni. A nemzetközi, de különös tekintettel a NATO, EU elvárásokra meg kell adni minden támogatást annak érdekében, hogy a stabilizáció és biztonság erősítése, valamint a humanitárius tevékenység és az újjáépítés feladatainak előkészítése és koordinálása kapcsán a magyar védelmi szervezet egyre jobban megfeleljen mind a nemzetközi, mind a befogadó nemzeti környezetvédelmi jogi normáknak.

A Magyar Honvédség magáénak érzi annak a kulcskérdésnek a megválaszolását, miként lehet a jelen nemzedéknek szükségleteit úgy kielégíteni, hogy a jövő generációt ne fosszuk meg a természettel való harmonikus együttélés lehetőségétől, és ne érje visszafordíthatatlan károsodás mindannyiunk környezeti- természeti örökségét.