A Magyar Honvédségben rendszeresített gépkarabélyok modernizációjára vonatkozó első alkalmazói igények körülbelül hat évvel ezelőtt, a honvédség missziós feladatai kapcsán jelentkeztek. Ezen igények kielégítésére történtek kisebb, részleges fejlesztések, például a fegyverhez használt lőszer esetében.
Ezzel egyidejűleg felvetődött a teljesebb körű, átfogó korszerűsítés gondolata is, annak érdekében, hogy a gépkarabélyok harcértékét növelni, rendszerben tartásuk idejét pedig hosszabbítani lehessen.
E két követelmény teljesítése megoldható lenne a rendszeresített gépkarabélyok teljes cseréjével is, azonban a szakmai és pénzügyi szempontokat figyelembe véve, összességében ez jóval drágább lenne, mint a modernizáció. Az előzetes költségelemzések azt mutatták, hogy a modernizáció összességében negyedannyiba kerül, mint hasonló képességű új fegyverek beszerzése.


Mely szakmai és pénzügyi indokok támasztják alá a modernizáció gazdaságosságát?

• A modernizációhoz szükséges gépkarabélyokkal, valamint a hozzájuk tartozó teljes körű logisztikai és raktári háttérrel már rendelkezik a Magyar Honvédség. Ez a meglévő háttér és tartalék nagy értéket képvisel, amelynek újonnan történő kialakítása egy új fegyvertípus esetében óriási költségtöbbletet jelentene.

• Az AK gépkarabélyokhoz rendszeresített lőszerből rendelkezésre áll mintegy 10 évre elegendő mennyiség. Ez szintén olyan, már meglévő készlet, melyet nem szükséges újonnan beszerezni.

• Az AK gépkarabély a Magyar Honvédségben rendszeresített fegyvertípus. Ebből az első pontban említett tartalékokkal együtt meglévő mennyiség mintegy 45 000 db (az inkurrenciával együtt kb. 72 000 db). Fegyvertípus-váltás esetén a teljes mennyiség cseréjével kellene számolni, nem csupán a modernizálandó mennyiségével (7700 db). Értelmetlen lenne ugyanis a két típust egyszerre rendszerben tartani (az AK-t tartalékként, míg az új típust használatban lévőként), mert az párhuzamosan két háttér-rendszer fenntartását igényelné, vagyis két típushoz kellene biztosítani a logisztikai hátteret, a lőszer-utánpótlást, illetve két típusra kellene kiképzést biztosítani. Ez felesleges, logikátlan és költséges megoldás.

• A Magyar Honvédségben az állomány az AK típus használatára kap kiképzést. Új típus beszerzése esetén a kiképzési rendszert is teljesen meg kellene változtatni.

• A meglévő eszközök modernizációja helyett új, 5,56 mm (NATO) kaliberű gépkarabélyok beszerzése az alapfegyver árán túlmenően további jelentős költségigényeket támasztana, mivel a szükséges képességek kialakítására szolgáló kiegészítő eszközök (gránátvető, éjszakai irányzék, lézeres célmegjelölő, taktikai lámpa stb.) ugyanúgy nem alapvető részei a fegyvereknek, mint a rendszeresített AK gépkarabélyok esetében, vagyis ezeket új fegyverek vásárlásakor is szintén külön be kellene szerezni.
(Ezzel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy a sajtóban többször megjelent és hivatkozási alapot képező Heckler & Koch MR 223 típus nem katonai kivitelű, hanem félautomata működésű, polgári célú lőfegyver, ezért az nem képezheti alapját sem tudás- sem árbeli összehasonlításnak.)

Mindezen okok miatt új fegyverek vásárlása egyértelműen gazdaságtalan és indokolatlan lenne.


A felmerült korszerűsítési igények, és a modernizált fegyverrel szemben támasztott követelmények felmérését, a modernizáció irányának meghatározását követően a Honvédelmi Minisztérium 2008-ban indította el 2014-ig tartó Gépkarabély Modernizációs Programját.

A Program célja tehát a Magyar Honvédségnél rendszeresített gépkarabélyok alkalmazhatóságának és használhatósági idejének növelése azzal, hogy azok speciális kiegészítő eszközökkel – így például gránátvetőkkel, éjszakai és nappali irányzékokkal, lézeres célmegjelölővel, taktikai lámpákkal – lesznek felszerelve.

Fontos hangsúlyozni, hogy a modernizáció nem felújítást jelent. A kettő tartalma között jelentős különbség van. Míg a felújítás valóban csak a meglévő eszközök javítását, állapotának megőrzését jelentené, a modernizáció ennél jóval több: a fegyver új képességekkel bővül, azért, hogy megfeleljen - a többek között a missziós tapasztalatok alapján meghatározott – új hadműveleti követelményeknek.


Melyek ezek az új képességek?

• Az optikai vöröspontos irányzék növeli a fegyver találati valószínűségét.

• Az opcionálisan felhelyezhető éjszakai irányzékok által a gépkarabélyok nagy távolságon is alkalmassá válnak éjszakai műveletek végrehajtására.

• Az új, több pozícióban állítható válltámasz segíti a fegyverek különböző tüzelési pozícióban (kapáslövés, nagytávolságú lövés) történő hatékony alkalmazását.

• A függőleges kialakítású mellső markolat és kicsúsztatható villaláb stabil irányzást tesz lehetővé.

• A modernizált gépkarabély az opcionálisan cső alá szerelhető gránátvető révén egy teljesen új képességet kap, amely jelentősen növeli a fegyver tűzerejét.

• A lézeres célmegjelölők egyrészt rendkívül pontos célzást biztosítanak közelharcban, másrészt megnövelik az egyéni éjjellátó eszközök látótávolságát.

A Program megvalósítása során 7700 darab gépkarabélyt tervezünk a fent említett eszközök segítségével modernizálni az elkövetkezendő években. A 2009-2014 között lebonyolítandó Programra a minisztérium 7,7 milliárd forintot tervez, mely keretösszeg fedezi a fent nevezett kiegészítő eszközök beszerzését, valamint a 7700 darab gépkarabély teljes modernizációját.
Maga a modernizáció azonban csak abban az esetben valósul meg – és a tervezett keretösszeg (illetve annak szükséges része) is kizárólag akkor realizálódik –, ha az ajánlattevők által elkészített, modernizált gépkarabély-prototípusok valamelyike maradéktalanul megfelel az elvárásoknak. A tervezett forrást csak abban az esetben (és azt követően) használjuk fel, ha a prototípus a csapatpróbák során, a gyakorlatban is megfelelt.


A Program eddigi lépései és jelenlegi helyzete

• A HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség 2008-ban kezdeményezett közbeszerzési eljárást a Magyarországon ezzel a tevékenységgel foglalkozó 7 cég megszólításával, első körben 150 darab – prototípusként, tesztelésre szolgáló – gépkarabély modernizációjára. Az ajánlattételi határidő 2009. január 15-én járt le, két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot.

• Az ajánlatok részeként a két pályázó 2-2 mintadarabot készített el. Ezek tesztelését kezdték meg a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Lőkísérleti Vizsgáló Állomáson.

• Az elkészült mintaeszközökön a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Lőkísérleti Vizsgáló Állomáson végrehajtott első tartóssági lőkísérleteket – mivel azok illesztési problémák miatt nem feleltek meg a támasztott követelményeknek – 2000 lövés után fel kellett függeszteni.

• A haditechnikai ellenőrző vizsgálat során a Honvédelmi Minisztérium részére tesztelésre átadott első két mintadarabon a különböző optikai tartozékok felszerelését és rögzítését szolgáló sín volt az az alkatrész, amelynek további fejlesztése szükséges. A mintadarabokra szerelt rögzítősínek a próba alapján nem rendelkeztek a szükséges precíz illesztéssel, illetve a lövészszaki vizsgálatok során is problémák merültek fel.

• A nem megfelelt 2-2 mintadarab a pályázók benyújtott ajánlatához tartozott, vagyis még nem része annak a 150 darab prototípusként szolgáló fegyvernek, melyekre a pályázat vonatkozik. Ez azért fontos, mert ilyenformán ezek a mintadarabok még nem szerződés keretében készültek el (hiszen a pályázat ügyében nem is volt eredményhirdetés), így a Honvédelmi Minisztérium ezekért a mintadarabokért értelemszerűen nem is fizetett, így kár sem érte a mintadarabok nem megfelelősége miatt.

• Mivel a mintadaraboknál hibák léptek fel – a 150 darab, csapatpróbák során tesztelésre szolgáló prototípus legyártása sem kezdődött (és kezdődhet) meg, arra vonatkozóan szerződéskötésre nem került (és kerülhet) sor, a Honvédelmi Minisztériumnak tehát ezzel kapcsolatban költsége nincs.

• Mivel tehát a pályázati ajánlatokhoz készített mintadarabok nem feleltek meg, a modernizációs program sikere érdekében a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Technológiai Igazgatóság megkezdte annak a prototípusnak a kifejlesztését, melynek gyártására lehet a későbbiekben pályázni.

• A Gépkarabély Modernizációs Programról a Honvédelmi Minisztérium a 2009. május 26-án részletes tájékoztatást adott az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának tagjai számára. A bizottság tagjai egyetértettek a modernizációs megoldással.