„Pulykapénzt” kért úgymond hivatalos levélben a teljes személyi állomány részére a honvédelmi minisztertől, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (Hodosz). A szakszervezet személyenként minimum kétheti bérrel megegyező összeget szeretne mindenkinek, még karácsony előtt. Indoklásként megfogalmazták: az állomány, az idei év komoly átszervezései közben is magas szinten hajtotta végre feladatait. A levelet a november 21-ei Honvédelmi Érdekegyeztető Fórumon (HÉF) olvasták fel.

Mindjárt érkezett is a válasz: a költségvetés figyelembe vételével az illetékesek „megvizsgálják” ezt a kérdést és a döntés előtt mindenképpen egyeztetnek az érdekképviseletekkel.

Napirend előtt a HM szakértői hamut szórtak a fejükre, mivel az egyik ügyintéző eljárási hibát követett el a nagytarcsai nőtlenszálló felszámolásának ügyében. A Honvédszakszervezet (Hosz) tájékoztatása szerint a szállóban lakókat nem értesítették előzetesen arról, hogy a szállót kivonják a rendszerből, ami érdekképviseleti szemszögből nézve (is) „morálisan aggályos eljárás”. Konklúzió: az ügyintéző ellen eljárás indult, a szállóban élőket pedig külön lakógyűlésen tájékoztatták minden lényeges kérdésről. Ezek közé tartozik az, hogy a tárca mindenkinek felajánl Budapesten, illetve vonzáskörzetében lakóhelyet, továbbá a kiköltözés végleges dátumát 2008. január 31-éig meghosszabbítják. De miért is kerül ki a rendszerből az eddig elhelyezési körülmények szempontjából etalonként számon tartott szálló? Mert egyrészt csupán negyven százalékos kihasználási mutatóval működik, másrészt pedig az üzemeltetés csaknem évi 35 millió forintot emészt fel, amelynek csupán töredéke térül meg a befizetett lakbérekből. Ugyanakkor ígéret hangzott el arra nézve: minden nőtlen szállót „nagytarcsai mintára” újítanak majd fel, a laktanya rekonstrukciós program keretében. A programmal kapcsolatban meg kell említeni, hogy a jövő évre tervezett költségvetésben több mint 800 millió forintot költene a tárca az elhelyezési körülmények javítására. A feltételes módnak két oka van. Egy: a költségvetés még csak terv. Kettő: a HM tulajdonában lévő és értékesítendő ingatlanokból befolyt összeget miniszteri utasítás szerint szintén a rekonstrukcióra kell fordítani. Hallhattuk, hogy nagy az érdeklődés a honvédségi ingatlanok iránt, tehát jelentős bevételi forrás realizálódhat – akár már jövő év elejére.
Kiderült az is: az elkövetkezendő években a költségvetés szempontjából prioritást élvez a szolgálati és életkörülmények javítása. Ennek hátulütőjeként az üdültetési rendszerből további források kerülhetnek ki, ami a Hosz szerint „felgyorsíthatja az amúgy is erodálódott rendszer agonizálását.” A munkaadói oldal szerint meg kell vizsgálni, hogy miként lehet a vállalkozói szférát bevonni az üdültetésbe. Noha érintőlegesen szó esett erről a kérdésről – konkrét napirendre ebben az évben mégsem kerül a fórum elé, merthogy a terület jelenleg ingoványos talaj, sok a bizonytalansági tényező. Az egyik ilyen persze megint a költségvetés-tervezet, a másik meg az, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szakemberei által elkészített; az igényjogosultakra vonatkozó üdülési szokásokat felmérő tanulmányt még nem volt idejük teljes mélységében áttanulmányoznia az illetékeseknek. Ráadásul a kht.-k működési rendjének is át kell alakulnia a közeljövőben.

Toborzás, költségvetés

Sajátos helyzetben van a toborzás. Összesen mintegy 3500 szerződéses katona hiányzik a rendszerből – azzal a 950 fővel együtt, amely most már a csapatok rendelkezésére áll még pluszban, a vezérkari főnök és a kabinetfőnök létszámkorrekciós intézkedése nyomán. (Ez a majdnem ezer fős többlet ugyanakkor nem jelent további terhelést az állomány számára.)
Ugyanakkor a toborzási rendszer csúcsra járatottan működik, már nem tudja fogadni az új jelentkezőket. Decemberben mintegy 250; jövőre pedig, hat bevonulási időpontban, 1200 újonccal gazdagodik a Magyar Honvédség.
A 2008-as költségvetés tervezetével kapcsolatban: a felek egyetértettek abban, hogy törekedni kell az adómentesen adható legmagasabb mértékű étkezési jegy hozzájárulásra, ami a jelenlegi törvények szerint 6000 forint. A Hodosz szerint – mivel jövőre már a második év lesz, amikor béremelésről nem tudnak tárgyalni – nagyon fontosak a keresetnövelő intézkedések. Kérték, hogy a két százalékos kereset kiegészítést az állomány időben kapja meg, továbbá kezdeményezték: a tárca emelje meg a bankkártya-költség hozzájárulást 2000 forinttal – annak ellenére, hogy ez a juttatás adóköteles. A Hosz szerint, noha a tervek alapján emelkedni fog a tárca költségvetése, ez a juttatásokban nem nyilvánul meg. Meglátásuk az, hogy némely esetben előrelépés, bizonyos területeken stagnálás, máshol pedig további csökkenés figyelhető meg.
Visszautaltak a honvédelmi miniszter kongresszusi beszédére, amelyben lakások építésére tett ígéretet – ennek viszont nem látják a költségvetési fedezetét. A BEOSZ mihamarabbi személyes tárgyalási időpontot kért az államtitkártól az írásos anyag negyedik pontja miatt. (A tárgyalásra már másnap sor került.) Ez a pont egyébként többek között tartalmazza az érdekképviseleti szervezetek jövő évre tervezett támogatását. Ezek alapján a HÉF munkavállalói oldalán tömörülő szervezetek közül a Hosz 8.9 millió, a Hodosz 8,8 millió, a BEOSZ pedig 4,6 millió forint támogatást kapna.

Üzemeltetés, őrzés-védelem: „a létszám bűvöletében”?

Melyik olcsóbb? Katonákkal végeztetni az objektumok üzemeltetését, vagy pedig civil vállalkozókra bízni ezt a feladatot? A Hodosz szerint a vállalkozói rendszerbe átkerült közalkalmazottak most kevesebb pénzért végzik el ugyanazt a munkát, mint régen. A Hosz elmondta, hogy szerintük a tárca úgymond a „létszám bűvöletében” él, azaz minél kevesebb a katona, annál takarékosabb az üzemeltetés. Rákérdeztek arra, hogy a korábban megfogalmazott elv, miszerint a vállalkozók olcsóbban végzik el ezeket a feladatokat, mint a katonák; vajon megvalósult – e? A szakszervezethez beérkezett visszajelzések szerint a tárcával szerződésben álló szolgáltatók túlságosan drágán végzik el azokat a tevékenységeket, amit adott esetben – ugyanolyan minőségben – olcsóbban is meg lehetne oldani. Álláspontjuk szerint az objektumok őrzés – védelme szerződéses katonákkal olcsóbb lenne.
– A katonai objektumok civil üzemeltetésével és őrzés – védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása során a vállalkozók, a szürke gazdaság színterét súrolva foglalkoztatnak dolgozókat – állította felszólalásában Szincsák Gyula, a Hosz – pozíciójában nemrég megerősített – alelnöke.
Dr. Vadai Ágnes, a HM államtitkára határozottan visszautasította ezt, mondván: egyszer s mindenkorra szeretné világossá tenni, hogy a HM és az általa működtetett szervezetek csakis legálisan, bejelentetten foglalkoztatnak munkavállalókat. „Senkit sem foglalkoztatunk szürkén, feketén.” Breuer László, a Hodosz vezető titkára megjegyezte: kollegája nem azt állította, hogy a HM folytat ilyen tevékenységet, hanem azt, hogy az általa megbízott „civil” vállalkozók és alvállalkozók dolgoztatnak így, ezt azonban „senki sem fogja bevallani.” Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy mindenkinek állampolgári kötelessége jelezni, ha bizonyítékai vannak ilyen esetekre. – Ezek csak feltételezések, bizonyítékaink nincsenek. Ilyen témában még csak névtelen levelet sem kaptunk – zárta le a témát dr. Vadai Ágnes. Szincsák Gyula elismerte felvetése valóban „provokatív” mivoltát, ám pontosan „ezt a választ várta”. Végül kiderült: mindkét fél elemi érdeke a gazdaság „kifehérítése”.
Egyébiránt a terület szakértői megerősítették: éppen azért emészt fel nagy költségeket az üzemeltetés, mert mindenhol bejelentett munkavállalók dolgoznak és minden munkavégzés „számlákkal, garanciákkal alátámasztott”. Jövőre a tervek szerint a parancsnokok némileg szabadabb kezet kapnak az üzemeltetési költségek elosztása terén, de azért lesz szigorú zsinórmérték – lásd: nem lehet spórolni például a konyha napi rendszerességű takarításán.
S hogy mi az olcsóbb? A HM szakértői megvizsgálták mind a két lehetőséget és arra jutottak, hogy a jelenlegi megoldás gazdaságosabb, mint a korábbi változat. Ráadásul a kiképzési rendszerben komoly problémákat okozna, ha a szerződéses katonák látnák el az őrzés-védelmi feladatokat, mivel a hétvégi munkákból keletkező szabadnapokat törvény szerint ki kellene adni nekik. Erre a feladatra külön, kb. 1000 ember rendszerben tartása pedig, más önkéntes hadseregek működését is alapul véve, „életszerűtlen”.

„A nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok VII. országos fóruma állásfoglalásával kapcsolatos szakértői vélemények” című napirendjét idén egy ízben már tárgyalta a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (HÉF). A témával kapcsolatban több érintett szervezet még a nyáron elfogadott egy állásfoglalást, majd a korábbi HÉF – ülés döntése alapján, lezajlott egy szakértői egyeztetés. Az ismételt napirendi pont kapcsán, a fórum november 21-ei ülésén, elsőként Sipos Géza nyugállományú ezredes, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének (BEOSZ) elnöke kért szót, az ismételten beterjesztett, módosított írásos anyaggal kapcsolatosan. Felszólalásából – a pontosság kedvéért – az alábbiakban részleteket idézünk.

„Az ismételt írásos anyag szakértői véleményeket jelez. Az egyeztetés sikertelen volt, mert a jelen előterjesztés nem tartalmazza a BEOSZ szakértőinek javaslatait. Nem láttuk ezt az anyagot, mielőtt a HÉF elé került volna. Ezért arra hivatkozni, hogy ott bármiféle egyesség született, finoman szólva is túlzás. (…)A két anyag legnagyobb részben ugyanaz, részben új információkat is tartalmaz. (…) A korábbi anyagból kimaradt egy fontos rész: ’az időseket és az őket összefogó szervezetek támogatását szabályozó jogszabályokat, az év második felében vizsgálják felül. A kialakított tervezeteket a tárca által támogatott nyugdíjas szervezetek is megkapják véleményezésre.’ Ez a szöveg nyilván nem véletlenül maradt ki ebből az anyagból, hiszen ahogy akkor Palásti Ferenc dandártábornok jelezte: a jogtárban tizenhét HM rendelet és negyvenegy HM utasítás foglalkozik a nyugdíjas szervezetekkel. Ez összesen ötvennyolc szabályozás. Ez gondolom kellően felháborította az illetékes főosztályt, hogy ilyen kötelezettséget mertek vállalni a korábbi anyagban, ezért nem véletlenül maradhatott ki. (…) A mostani anyag első négy bekezdése – majdnem azt mondom haszontalan, feleslegesen szaporítja a szót. Egyféle olyan tájékoztatást próbál adni, vagy megpróbál minket meggyőzni, mintha mi ezeket nem tudnánk. Megjegyzem, hogy a honvédségi nyugállományúakkal és a szociális szempontból a tárca gondoskodási körébe tartozókkal összefüggő feladatok kidolgozása érdekében szükséges lett volna – nemcsak nekünk – feldolgozni a nyugállományú katonákról készített szociológiai felmérést. (…) A második oldalon azt mondják nekünk, hogy a hivatásos katonák nyugdíjrendszere számos kedvezményt foglal magába. Ez nem a honvédelmi tárca érdeme, vagy legalábbis nem kéne velünk úgy elhitetni, hogy ezt kezeljük egyfajta adományként és a továbbiakban pedig tartózkodjunk minden egyes követeléstől vagy igénytől. Harmadik oldal: a jogszabályokra való hivatkozás és, hogy a tárcának nincs lehetősége a nyugellátások megemelésére. Lehet, hogy nincs, de már a szakértőin is felvetettük: mi lenne, ha a tárca merné vállalni azt a kötelezettséget, hogy a leszakadt szolgálati nyugdíjak felülvizsgálata érdekében valamilyen módszertani vizsgálatot elvégez és a felzárkóztatás érdekében kidolgoz egy hosszabb távú mechanizmust. Számtalan közérzet javító intézkedésre lenne módja a tárcának és ez súlyos költségvetési vonzatokkal nem is járna. Egy példa: mi lenne, hogyha kötelező jelleggel tervezné a tárca és valamilyen módon realizálná a 80-90-100 évesek évenkénti egyszeri támogatását, ami a BEOSZ részéről jogosan számon tartott igény. (…) Az anyag harmadik oldalán olvashatjuk: egyeztető tárgyalások fórum összehívását javasolják. Ezt javasolták akkor is, mi azt mondtuk: nem javasolni kell, hanem be kellett volna tervezni és azt mondani, hogy a tárca saját érdekét is felmérve kezdeményezi és vállalja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékeseivel ennek a megbeszélésnek a megtervezését. Tessenek már megérteni, hogy ehhez a BEOSZ kevés és ha ezekkel a tárcákkal egyféle megállapodásra lehetne jutni, akkor az enyhítené a honvédelmi tárca költségvetését. (…)
Államtitkár asszony a Magyar Honvéd októberi utolsó számában azt nyilatkozza, hogy a párbeszéd a megoldás: ’a tárca álláspontja a nyugállományúakról való gondoskodás tekintetében megkérdőjelezhetetlen.’ Tiszteletre méltó politikusi karakteres megnyilvánulás, a kérdés csak az, hogy mi a tárca álláspontja, mert ez a mostani válaszból sem derül ki. A HÉF ülésről szóló tudósításban az olvasom és olvashatták ezrek, hogy „a tárca illetékesei a kérdéssel kapcsolatban közös fórum összehívását kezdeményezték.” Nem kezdeményezték, mert ez meg így téves kijelentés, pontatlan tudósítás. (…) A Honvédelmi Idősügyi Tanáccsal kapcsolatban az anyag nem jelenti ki, hogy eredményes a működése, szükség volt rá és a tárca továbbra is működtetni fogja. (…) A civil szervezetek nemrég tájékoztatást kaptak többek között a tárca jövő évi pályáztatási formáiról. Ez az anyag ennek tökéletesen ellentmond, tudniillik a HM Toborzó és Kommunikációs Főosztály nem tervezi működési költség címén bármiféle módon is támogatni a helyi szervezeteket, hanem pályázatot ír ki különböző programokra és rendezvényekre. Ez érthető is, nekem ezzel nincs semmi bajom, csak HÉF ülésen az a bajom, hogy a tárca részéről a gyakorlatban ez nem így valósul meg. (…) Az idősügyi stratégiával kapcsolatban: mi lett volna, ha egyértelműen kimondják, hogy ki fogják dolgozni a tárcaszintű feladatokat, teljes részletességgel, bennünket bevonva. (…) 23.000 nyugállományú katonával kell emberileg is törődni. Mi lett volna, ha a tárca bevállalja – mert érti ennek a lényegét –, hogy kidolgozza a katonagenerációk közötti szolidaritás erősítésének módszereit. Nem parancsokat ad, hanem útmutatót. (…) A szövetség 2008. májusában tisztújító küldöttgyűlést tart. Elkerülhetetlenül fő kérdés lesz a tárcával való együttműködés és a tárca idősekkel való törődésének módszerei. Ne akarják ezt a szövetséghez tartozó több mint 8000 nyugállományú katonát és a rajtunk keresztül érintett 23.000 katonát olyan véleményekre késztetni, ami nem lenne hasznos sem a tárcának, sem a szövetségnek, sem az egyes embereknek. (…) Nem a HM szakértőivel van bajunk. A miniszter úrtól várunk válaszokat a javaslatainkra.”

Szoboszlai Endre, a Honvédszakszervezet (Hosz) nyugállományú tagozatának elnöke aláhúzta: a korábbi szakértői egyeztetéseken az érveik helytállóak; állításaik igazak voltak. „Az adatok sorolásakor az ezredes urak bólogattak, ingatták a fejüket” A Hosz azt remélte: az anyag sorsa „olyan válasz lesz, ami közelít a mi vágyainkhoz.” – Hangsúlyoznom kell, hogy több év óta megfogalmazott kérdéseinkre ugyanaz a helyben topogó, visszatérő válasz, nem tudtunk egy emelkedő pályára térni. A tárca nem érti meg a nyugdíjakkal kapcsolatos gondjainkat. Szeretnénk például azt hallani, hogy a tárca szívügye a nyugdíjas otthon megteremtése! Szeretnénk konkrétumokat hallani, hogy például kijelölték az objektumot, vagy a telket…vagy megteremtjük 2013-ig a forrását ennek. Ha ezek bekövetkeznek, biztos leszek benne, hogy a munkavállalói oldalon senki sem fog reklamálni – fogalmazott a szakszervezet elnökségi tagja.

Csák Gábor mérnök dandártábornok, a HM Infrastrukturális Ügynökség vezérigazgatója leszögezte: a munkaadói oldal ki fog alakítani egy hivatalos tárca álláspontot.
Breuer László, a Hodosz vezető titkára, a munkavállalói oldal soros ügyvivője javasolta: a kérdést utalják vissza szakértői szintre, mert ő maga sem tudta, hogy ennyi kifogás fog felmerülni. Palásti Ferenc dandártábornok, a HM Személyzeti Főosztály vezetője, a HÉF soros elnöke – tekintve, hogy a munkaadói oldalon nem alakult ki olyan álláspont, amelyre bármely kérdésben felelősséggel tudnánk válaszolni – egyetértett a munkavállalói oldal javaslatával. Hangsúlyozta: ezen a szakértői egyeztetésen a munkáltató már „a megfelelő színvonalú vezetőkkel képviselteti magát, hogy a következő anyag címe már ’tárca álláspontja’ legyen.” Hozzátette: véleménye szerint a szükséges politikai döntések január hónapban megszülethetnek.

„A nyugállományú katonák minden ellátás tekintetében kerüljenek a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe” – olvasható az állásfoglalásban. A hatályos jogszabályok, valamint a tárca költségvetési lehetőségei nem teszik lehetővé ezt. Ehhez olyan jogszabályi módosításra lenne szükség, amely alapjaiban változtatná meg a jelenleg egységes szabályozást. A 2001 előtt megállapított nyugdíjak felzárkóztatásának kérdésében a tárca tárgyalt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal. A megbeszélések során az derült ki, hogy jelenleg nincs reális lehetőség a nyugállományú katonák egy bizonyos csoport nyugdíjának emelésére. A nyugállományú egyesületek, klubok támogatása, kapcsolattartás kérdésében konkrétum, hogy a tárca 2008. év végére dolgozza ki az idősügyi stratégiát. A hatékonyabb tájékoztatás érdekében pedig tervezik az „Obsitos” című kiadvány ismételt megjelentetését. Szintén fontos kérdés a nyugdíjas otthon létrehozásának problémája. Erről lapunkban már több ízben írtunk. Több fórumon, számtalan alkalommal került napirendre ez a téma – a legújabb információ az, hogy a HM a rendelkezésében lévő balatonfüredi ingatlan ez irányú átalakítását (70-100 fő) vizsgálja – az ügyben még nem született döntés.

(kálmánfi)
Fotó: Tóth L.