A honvédelmi miniszter utasítása a katonai rehabilitációs eljárásról és a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának létrehozásáról
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának létrehozására és a katonai rehabilitációs eljárás szabályozására az alábbi utasítást adom ki:

(1) Az utasítás hatálya a Magyar Királyi Honvédség, a Demokratikus Magyar Honvédség, a Magyar Néphadsereg, valamint a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) irányítása és felügyelete alatt álló szervezetek azon egykori tagjainak erkölcsi és katonai rehabilitációjával kapcsolatos eljárásra terjed ki, akiket az 1945. és 1989. közötti években a bíróság bizonyíthatóan politikai okok miatt ítélt el, feltéve, hogy az ítéletet semmissé nyilvánították.

(2) Az utasítás hatálya kiterjed továbbá a felsorolt szervezetek azon tagjainak erkölcsi és katonai rehabilitációjával kapcsolatos eljárásra, akiket bizonyíthatóan politikai meggyőződésük miatt közbiztonsági őrizetben vagy más módon fogva tartottak, fegyelmi eljárás keretében felelősségre vontak, vagy a honvédség állományából eltávolítottak, továbbá azokra, akiket a felülvizsgálatok során tartalékos rendfokozatuktól megfosztottak.


2. §

(1)A katonai rehabilitációra vonatkozó döntést felülvizsgálati eljárás előzi meg.

(2) A felülvizsgálati eljárás hivatalból, az érintett vagy hozzátartozója kérelmére, vagy társadalmi szervezet által előterjesztett beadványra indul. Az utasítás alkalmazása során hozzátartozó: egyeneságbeli rokon (beleértve az örökbe fogadott és nevelt gyermeket is), házastárs és testvér.

(3) Felülvizsgálati eljárás kezdeményezésére igény 2007. június 30-ig nyújtható be.

(4) Nem vizsgálható felül annak a volt katonának a rendfokozattól való megfosztása, akit:

a) az 5000/1946. (V. 19.) ME rendelettel megállapított igazoló bizottsági eljárás alapján fokoztak le, kivéve, ha az eljárás koncepció jellegű volt;
b) a bíróság fosztott meg rendfokozatától és az ítélet semmissé nyilvánítása nem történt meg;
c) 1963. április 4-e után fegyelmi okból - az 1. § (2) bekezdésében foglalt fegyelmi eljárás kivételével - vagy méltatlanság címén államigazgatási úton bocsátottak el a szolgálatból.

3. §

(1) Az eljárást a HM szervezetében az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg megalakuló HM Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban: Bizottság) folytatja le.

(2) A Bizottság tevékenysége az utasítás személyi hatálya alá tartozók katonai rehabilitációjának, valamint a nyugállományú és önkéntes tartalékos katonákat megillető kedvezményekkel rendelkező rehabilitáltak ügyeivel kapcsolatos, a honvédelmi miniszter mérlegelési jogkörébe tartozó döntések előkészítésére terjed ki, így különösen:

a) a szolgálati idő igazolására azok részére, akiket a kedvezményes szolgálati idő beszámítását lehetővé tévő jogosultságuktól megfosztva bocsátottak el a szolgálatból;
b) a lefokozást elrendelő parancs semmissé nyilvánításra, az eredeti rendfokozat helyreállítására;
c) indokolt esetben a rehabilitációval egyidejű előléptetésre, illetőleg kitüntetésre;
d) a nyugállományú katonákat megillető kedvezmények biztosítására;
e) különös méltánylást érdemlő esetben szociális segélyezésre.

(3) A felülvizsgálati eljárás befejezését követően - a feltárt tények ismeretében - a Bizottság elnöke HM Honvéd Vezérkar főnök és a HM kabinetfőnök egyetértésével felterjeszti a honvédelmi miniszternek a Bizottság javaslatát. A miniszter döntését megelőzően kikéri a Bizottság javaslatáról a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályainak véleményét.

(4) A felülvizsgálati eljárás eredményéről vagy a felülvizsgálati eljárás feltételeinek hiánya esetén ennek tényéről a Bizottság elnöke írásban tájékoztatja a kérelmezőt.


4. §

A rehabilitáltak személyes érdemeinek rehabilitációt követő elismerésére, valamint egyéb ügyeinek rendezésére a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvénynek a nyugállományúakra és az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény rendelkezései irányadóak.


5. §

A hadkiegészítő parancsnok - a Bizottság, illetve annak ülései között a Bizottság elnöke vagy alelnöke egyetértésével - a „katonai szolgálat halottjává” nyilváníthatja azt a rehabilitációban részesült és nyugállományú jogosultságokat szerzett személyt, aki halálát megelőzően Magyarországon lakóhellyel rendelkezett.


6. §

(1) A HM, a miniszter alárendeltségébe, a miniszter közvetlen irányítása, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezetek, továbbá az MH katonai szervezetei a hozzájuk benyújtott katonai rehabilitációval, illetőleg a rehabilitáltakkal összefüggő beadványokat illetékességből, soron kívül, közvetlenül a HM Rehabilitációs Bizottságához juttatják el.

(2) A Bizottság tagjai: HM államtitkár (a Bizottság elnöke);

a) a HM Jogi Főosztály főosztályvezetője (a Bizottság alelnöke);
b) a HM Kommunikációs és Toborzó Főosztály képviselője;
c) a HM Honvéd Vezérkar főnökének képviselője;
d) a HM Személyzeti Főosztály képviselője;
e) a HM Személyügyi Osztály képviselője (a Bizottság titkára);
f) a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselője;
g) a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének képviselője;
h) a Történelmi Igazságtételi Bizottság képviselője;
i) a Honvéd Hagyományőrző Egyesület képviselője;
j) a Tartalékos Katonák Országos Egyesületének képviselője;
k) a Magyar Nemzeti Ellenállás Szövetség képviselője;
l) a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány képviselője;
m) a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége képviselője.

(3) A Bizottság munkáját eredeti beosztásának ellátása mellett egy fő, a HM Személyügyi Osztály állományába tartozó ügyintéző segíti. Az ügyintéző felel a teljes körű nyilvántartási és adminisztrációs feladatok elvégzéséért. A Bizottság ügyintézője megbízási díjra jogosult.


7. §

(1) A Bizottság az alakuló ülésen elfogadott és a miniszter által ellenjegyzett ügyrend szerint végzi munkáját.

(2) A Bizottság az illetékességi körébe tartozó kérésekben szavazással - egyszerű többséggel - dönt. A tagok egy-egy azonos értékű szavazattal rendelkeznek. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének szavazata dönt. A szavazás érvényességéhez a tagok több mint felének leadott szavazata szükséges.

(3)A Bizottság munkájának segítésére az elnök szakértőket vehet igénybe, illetve abban nem képviselt társadalmi szervezeteket kérhet fel közreműködésre. A rehabilitációs javaslat kidolgozásánál a Bizottság mérlegeli az érdekképviseleti szervezetek véleményét is.


8. §

(1) Az eljárás során a Bizottság a rehabilitáció alá vont személy irattári és levéltári anyagán túl a felülvizsgálatra alkalmas, a törvényesség keretei között beszerezhető bármilyen adatot felhasználhat javaslata megalapozásához.

(2) A felülvizsgálatról részletes jegyzőkönyv készül, amely kötelezően tartalmazza a Bizottság munkájába bevont társadalmi szervezetek és szakértők véleményeit is.

(3)A Bizottság elnöke a katonai rehabilitációról szóló éves beszámoló jelentését a HM Honvéd Vezérkar főnök és a HM kabinetfőnök egyetértésével felterjeszti a honvédelmi miniszternek.

(4) A Bizottság munkája során keletkezett iratok, valamint az eddig kezelt korábbi rehabilitációk adatbázisának (a katonai rehabilitációval és a rehabilitáltakkal összefüggő nyilvántartások, ügydarabok, jegyzőkönyvek) megőrzését, irattározását, betekintésre történő előkészítését a HM Személyzeti Főosztály végzi.


9. §

(1) Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. mellyel egyidejűleg hatályát veszti a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának létrehozásáról és a katonai rehabilitációs eljárásról szóló 41/1999. (HK. 15.) HM utasítás.

(2) A 2. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel, a HM Kommunikációs és Toborzó Főosztály szervezze meg a média nyilvánosságot.

Dr. Szekeres Imre