Taszár Helyőrség

2007.09.11.

Repülőtér-repülő alakulatok

A taszári repülőtér építési munkálatai 1928-ban kezdődtek Hefty Frigyes tervei alapján, a megnyitó ünnepséget 1929. szeptember 1-jén tartották. Az építkezés háromszázezer pengőbe került a hangárokkal együtt. Az első időszakban csak kereskedelmi repülőgépek használták a repülőteret. 1935-ben felkészülve a repülőtér katonai használatba vételére, kinevezték Szörényi Staic Emil alezredest repülőtér parancsnokká. Az átadás a Magyar Királyi Honvédség részére 1936-ban történt meg. Ezt követően a működési területet megnagyobbították, a kiszolgáló épületeket felújították, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, egyúttal repülőkiképzés kezdődött a repülőtéren. 1939-ig a 3. Harcászati Felderítő repülőszázad állomásozott Taszáron. 1942-ben felújítási munkák kezdődtek annak érdekében, hogy a repülőteret képessé tegyék új típusú repülőgépek, közöttük bombázók kiszolgálására. 1944. március 19-én a német csapatok megszállják a repülőteret is. Ebben az időszakban helyezik Taszárra 175 fővel a Magyar Királyi „V. Horthy István” Honvéd Repülőakadémiát, majd ez év októberében a front közeledte miatt áthelyezi Szentkirályszabadjára. A II. világháború idején a német légierő néhány hadműveletet végrehajtott Taszáron, majd 1944 végén a német csapatok megsemmisítették a hangárokat. A repülőtér kiürítése november 29-én történt meg.

A szovjet csapatok 1944. december 02-án foglalták el a repülőteret, majd rövid időn belül hadifoglyokkal működőképes állapotba hozzák. Innen indulnak bevetésre a repülőtérre helyezett könnyűbombázó egység repülői. A front elvonulását követően egy magyar őrszakasz marad szovjet katonai felügyelet alatt. A repülőteret ekkor gépjavító állomásként üzemeltették a háború végéig.

1945 decemberében az új magyar hadsereg kezelésébe kerül a repülőtér, előbb a 4. majd a 2. honvédkerületi parancsnokság építési osztálya által. A Novolny József alezredes vezetésével működő osztály 1948-ig – saját hasznára –gyakorlatilag alapokig kiárusítja a repülőtér teljes anyagi készletét. Novolny alezredest 1948-ban beosztottaival együtt lefokozzák és elítélik.

A hidegháborús időszakban, a nagyarányú hadseregfejlesztés keretében a légierő meghatározó tényezőt képviselt, ezért többek között határozat születik a taszári repülőtér újjáélesztéséről. A repülőtér építésére 1300 fő munkaszolgálatos kirendelésével került sor 1951-52 között. Az épülő repülőtér parancsnoka Barta Ferenc hadnagy volt.

Az új létesítményt elsőként az 1950. november 11-én Tököl-Szilágyi telepen megalakult 50. Vadászrepülő ezred vette birtokba 1952 - 1958. november között , mint magasabbegység a 25. Vadászrepülő hadosztály települt, melynek taszári alárendeltjei az 50. és 35. vadászrepülő ezredek voltak.

Az 1952-ben átadott repülőtér új parancsnoka Pápai Gyula százados, 1954-től Vörösmarty Béla főhadnagy, 1955- től Somogyi Ferenc százados, 1956-tól Horváth Jenő százados, 1957-től pedig Sallai József százados volt.

Az 1956. november 01-én a szovjet csapatok körbeveszik a repülőteret, megakadályozzák a repülést, november 04-én pedig lefegyverzik az állományt.

Az 50. Vadászrepülő ezred kezdetben JAK-11, JAK-9, Z-381, és ARADO-968, valamint JAK-18 típusú gépekkel rendelkezett. Az utóbbi típusú éjszakai repülés végrehajtására is alkalmas volt. 1952-ben MÍG-15, 1955 nyarán MÍG-17PF, 1960-ban MÍG-19PM, majd 1962-től az akkor korszerűnek mondható MIG-21 különböző modifikációit rendszeresítették.

1958. december 01-vel került megalakításra a 31. Honi Vadász-repülő ezred Varga József alezredes parancsnokságával, akit 1964-ben Búzás Imre őrnagy váltott.

1969-ben Borza István alezredes lesz az ezred parancsnok, akinek tevékenysége alatt jelenik meg a MÍG-21 MF típus. 1973 –ban Bada Gyula alezredes, 1977-től pedig Kovács András ezredes az új parancsnok. 1984-ben Gőgös Ottó a repülőtér parancsnoka. Ekkor kerül a repülőtéren elhelyezésre a SZU-22M3 típussal rendelkező 101. felderítő század Balogh Imre parancsnoklása alatt. A MÍG-21 BISZ és a SZU-22M3 típusok összevonásával 1992-ben Balogh Imre ezredes parancsnoksága alatt megalakul a Kapos Harcászati vadászrepülő Ezred. 1995-ben Kaszper József ezredes veszi át a parancsnokságot. Az ezred két harcászati repülőszázaddal (Boszorkány, Turul) és egy felderítő repülőszázaddal (Fürkészdarázs) rendelkezett. A délszláv válság időszaka a hajózó és kiszolgáló állománnyal egyaránt kiemelt helytállást igényelt. Az idetelepült amerikai egységek támogatására a repülőtéren naponta 30-60 szállítógép fogadását, indítását kel biztosítani.

A 31. KAPOS harcászati repülőezredet a vezérkari főnök 1996. december 15-én a hadrendből kivonta, majd 1997. április 30-i hatállyal megszüntette, és ezzel egy időben megalakította a MH KAPOS Bázisrepülőteret Pintér Zoltán ezredes parancsnoksága alatt, akit 2000-ben Kisbenedek Sándor ezredes váltott.

A repülőtér felszámolását és bezárását már Karancz János alezredes vezetésével bonyolította le az alakulat 2005. december 31-vel, és tett lakatot egy nagy hagyományokkal rendelkező település katonai pályafutására.

Az ezred napját 1989 óta ünnepelték november 11-én a jogelőd alakulat 1950-es megalakulása évfordulóján. Az egység 1952 óta rendelkezett csapatzászlóval. Az utolsó csapatzászlót 1991. november 11-én az alakulat megalakulásának 41. évfordulóján a honvédelmi miniszter engedélyével Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata adományozta.

Az alakulat kezdeményezte a Corvin Alapítvány létrehozását és működtetését, amely a katasztrófát szenvedett társak emlékét hivatott őrizni és a hátramaradt hozzátartozókat kívánja segíteni. Az alapítvány célul tűzte ki a magyar és nemzetközi katonai repülőtársadalom kapcsolatainak bővítését, fejlesztését.

1991. március 11.-én alakult meg Kaposváron Knoll Gyula nyá. ezredes vezetésével a Magyar Veterán Repülő Szövetség Somogy Megyei Egyesület-e. Az egyesület tevékenységének a 31. Vadászrepülő Ezred hagyományainak ápolását, elhunyt bajtársak sírjainak ápolását, rendezvények, találkozók, baráti találkozók szervezését tekinti. Célja többek között a magyar repülés hagyományainak, értékeinek megőrzése, ápolása, az ismeretterjesztés, kulturális tevékenység támogatása a megújulás reményében. Ennek jegyében hozták létre Taszáron a Repülőmúzeumot.

Rádiótechnikai alakulatok

Az újjáépült repülőtéren 1952. 04. 15-én kezdte meg működését egy önálló lokátorszakasz a 25. Vadászrepülő hadosztály alárendeltségében. A szakasz vezetőit 1952. őszén koholt vádak alapján (mint kémek) eltávolították és letartóztatták. 1955. május 15-én Taszáron létrehozták a 45. Önálló Rádiótechnikai Jelző Ezredet, melyhez ekkor öt hadműveleti rádiótechnikai század és két rádiótechnikai szakasz, valamint két jelzőszázad (Kaposvár, Veszprém) tartozott. Technikai fejlesztés eredményeként ekkor került rendszeresítésre a P-20-as rádiólokátor állomás. Az 1956-os eseményeket követően előbb zászlóalj, majd 1957 októberében ezred szintű szervezetben működött a 45. Önálló Rádiótechnikai Zászlóalj, ami még ebben az évben diszlokált Veszprémbe. A rádiótechnikai feladatok ellátására ekkor egy század maradt Taszáron. 1960 őszén ismét ezredszintű szervezet költözött Taszárra az 54. Rádiótechnikai Ezred formájában, amely 1961 őszén Veszprémbe diszlokált. 1961-ben a rádiótechnikai század Jutára diszlokált, feladatait pedig kisegítő (harcálláspont) ezredőrs vette át. Az ezredőrs helyett 1978-ban hozták létre az 54. Rádiótechnikai Ezred részeként a 2. Rádiótechnikai Zászlóaljat, amely 1998-as megszűnéséig képviselte a rádiótechnikai fegyvernemet Taszár Helyőrségben. A zászlóalj emlékének ápolására 1995-ben létrehozták a Radar Alapítványt.

Forrás:

http://www.taszar.com/?clicked=2⊂=2&page=tortenet.html

http://www.honvedelem.hu/honvedseg/legiero/mh_kapos_bazisrepuloter

Lévai József György: Tűzvonalban (második kötet) Magánkiadás, Kaposvár.2003.

Dinya Miklós nyá. őrnagy összeállítása

Tóth György nyá. ezredes: Radarok Somogyban , Magánkiadás

Tóth György-Puskás Béla: Radarok a végeken, Kaposvár. 2005.

Képek: Tóth János nyá. őrgy hozzájárulásával

Tábori Repülőgépjavító Műhely (TÁRM-4) ( 8005)

1952. nov.-1961.aug.
A Kecskemétről diszlokált alakulat a későbbi KRÜ, majd Légijármű Javító Üzem (LJÜ) jogelődje.

24. Vadászrepülő Ezred (4715)

1952.nov.01.-
Az ezred Sármellékről diszlokált Taszárra és rövid tevékenységet követően újra Sármellékre helyezik. Az alakulat a jogelődje a jelenlegi Pápa Bázisrepülőtérnek.
1952 Forró Pál százados

Repülő Kiképző Központ (RKK) 1. Repülőszázad

1957.04.01.-1958.

25. Vadászrepülő hadosztályparancsnokság (4780)

1952.nov.01.-
1955-1956 Vörösmarty Béla őrnagy

35. Vegyes ( majd vadász ) Repülő Ezred (5755)

1951. Horváth János

50. Vadászrepülő Ezred (4731)

1951-54
1951- Szebeni Antal százados

3. Önálló Repülő Műszaki Zászlóalj (8525)

A lökhajtásos zászlóalj 1952-55 között létezett.

22. Önálló Repülő Műszaki Zászlóalj (4256)

A lökhajtásos zászlóalj 1951-52 között létezett

45. Önálló Rádiótechnikai Jelzőzászlóalj (ezred-1957) (6978)

1955-1957
Martinkovics Jenő főhadnagy
Kiss János őrnagy
1957. Varga László őrnagy

54. Rádiótechnikai Ezred (8354)

1960-1961
Oszlács Mihály őrnagy

31. Honi Vadászrepülő Ezred

1958-1991
1958-1964 Varga József alezredes
1964-1969 Búzás Imre őrnagy
1969-1973 Borza István alezredes
1973-1977 Bada Gyula alezredes
1977-1984 Kovács András ezredes
1984-1991 Gőgös Ottó ezredes

Rádiótechnikai Kiképző Zászlóalj

1960-1 961
Parancsnok: Tóth György főhadnagy

54. Rádiótechnikai Ezred Kisegítő Ezredtörzs

1961-1978

54/2. Rádiótechnikai Zászlóalj (8354/2)

1978-1998.
Parancsnok:
1978-1982 Dudar András őrnagy
1982-1987 Tóth György alezredes
1987- Veres László alezredes

Kapos Harcászati Vadászrepülő Ezred (4563)

1992-1996.
Parancsnok:
1992-1995 Balogh Imre ezredes
1995-1996 Kaszper József ezredes

Kapos Bázisrepülőtér

1997-2005.
Parancsnok:
1997-2000 Pintér Zoltán ezredes
2000-2005 Kisbenedek Sándor ezredes
2005. Karancz János alezredes

Kiképzési célból Taszárra települt 1952-ben a szovjet 18 362. hadrendi számú 303. vadászrepülő hadosztály 116. vadászrepülő ezrede.

Összeállította: Mészáros Károly zls.

Taszár