Dr. Vadai Ágnes a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, szakértői delegáció élén december 11-14. között meglátogatta a Sínai-félszigeten állomásozó Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) misszióban, valamint a Cipruson, az ENSZ UNFICYP misszió keretében szolgáló, békefenntartói feladatokat teljesítő magyar kontingensek katonáit.

„Araszolunk” az Ancsával Afrika felett, alattunk fényárban úszik Kairó, autók hosszú sora kígyózik mindenfelé, hiába, ők már csak ilyen éjszakai életet élnek. Vadai Ágnes, honvédelmi minisztériumi államtitkár és kísérete persze nem turistaúton van, de a látvány azért mégiscsak látvány. Azért utaznak a négynapos hivatalos látogatás első állomására, hogy ismét megerősítést kapjanak a Sínai-félsziget törékeny nyugalmáért aggódó arab politikusok, a Multinational Force and Observers (MFO – Többnemzeti Erő és Megfigyelők) részeként itt szolgáló magyar misszió, a Magyar Köztársaság töretlen szándéka szerint marad, változatlan létszámban folytatja küldetését. Majd hasonló úticéllal mennek Ciprusra is, de hogy elébe menjünk a történteknek: karácsony tájékán a honvédelmi tárca, a vezérkar és a honvédség vezetői nem először látogatják meg a külföldön szolgáló magyar katonákat, tolmácsolva a munkájukat övező itthoni és nemzetközi elismerést, átadva ez alkalomból egy-egy jelképes ajándékot…

A hét minden napján, huszonnégy órában

Sínai-félszigeti katonai jelenlétünk történetéhez, íme néhány adalék. 1978. szeptember 17-én az izraeli-egyiptomi béketárgyalások sikeres befejezése után Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menahem Begin izraeli miniszterelnök aláírta a Camp David-i egyezményt, amely megteremtette a békeszerződés kidolgozásának feltételeit. Úgy fél évvel ezután, 1979. március 26-án, az Amerikai Egyesült Államok közvetítésével létrejött az egyiptomi–izraeli békeszerződés, amely véget vetett a két ország között három évtizede fennálló háborús viszonyoknak. Végül a sínai-félszigeti nemzetközi erő, az MFO, 1982. április 25-én kezdte meg békeszolgálatát, aznap fejezte be Izrael a kivonulást a Sínai-félszigetről.
Az MFO missziójának mandátumát a békeszerződés vonatkozó cikke határozta meg, amellyel összhangban a félszigeten három biztonsági zónát hoztak létre, egy zónát pedig Izraelben, a nemzetközi határ mentén. Az MFO feladata a biztonsági zónákra meghatározott katonai korlátozások ellenőrzése, megfigyelése és jelentése. Másrészt a békefenntartók ellenőrzik, hogy a polgári lakosság nem követ-e el köztörvényes bűncselekményeket, például fegyver- vagy kábítószer-csempészést. Meg kell említeni, hogy mindemellett jelentős feladat az iszlám szélsőséges, illetve terrorista csoportok felszámolása is.
A feladatok végrehajtására a Sínai-félszigeten az MFO egy északi, egy déli tábort, valamint 13 ellenőrzőpontot és 18 megfigyelőállást működtet folyamatos szolgálatban. Ezeket számos ideiglenes megfigyelőpont, felderítő járőrszolgálat és egy parti haditengerészeti egység egészíti ki. Az MFO közel 2000 fős létszáma 11 ország katonai kontingenséből, valamint két ország kiszolgáló személyzetéből tevődik össze (Ausztrália, Kanada, Kolumbia, Fidzsi-szigetek, Franciaország, Olaszország, Új-Zéland, Norvégia, Magyarország, Uruguay, Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia és Egyiptom). Főigazgatósága Rómában van. A főigazgatónak egy-egy képviselője van Kairóban és Tel-Avivban. Magyarország 1995 óta vesz részt az MFO-ban, negyvenegy fős közös katonai-rendőri erővel; ez az első misszió, amelyben magyar egységek fegyveres békefenntartó misszió keretében kiemelt katonai rendészeti feladatokat teljesítenek.
A magyar alegység felelős a katonai rend és a fegyelem fenntartásáért az MFO teljes felelősségi körzetében. Feladatai közé tartozik a bűnügyi nyomozati munka, baleseti helyszínelés, járőrözés, fegyvert és lőszert szállító gépjárműoszlopok biztosítása, közlekedésbiztonsági ellenőrzés, az északi tábor kilépő forgalmának ellenőrzése, rendezvények biztosítása, valamint az előre nem tervezhető rendészeti feladatok. A kontingens két tagja szolgál az MFO törzsében. A magyar katonai rendész alegységét harminckilenc fő alkotja, a katonák ebben közös rendészeti szolgálatot látnak el más nemzetiségű járőrtársaikkal. Huszonheten a misszió északi táborában, El-Gorában, tizennégyen a déli táborban, Sharm el-Seikben teljesítenek szolgálatot, három váltásban, a hét minden napján, huszonnégy órában. Erről a szolgálatról szólva az MFO római igazgatóságának kairói képviselője, Normand L. St. Pierre, nemkülönben az el-gorah-i tábor parancsnoka, Lidvig Ssen dandártábornok, elismerésének adott hangot.
Vadai Ágnes államtitkár a megbeszélések, a tájékoztatók, illetve az El-Gorahban tett látogatás tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: Magyarország a nemzetközi közösség részeként vállal felelősséget a világ más tájain a béke megteremtése, fenntartása érdekében. Nemzetközi elismerés övezi Selmeczi Attila alezredes, parancsnok, és katonái itteni jelenlétét, azt a jelenlétet, amelyről – talán, mert más missziókéhoz képest kisebb létszámú kontingensről van szó – méltatlanul kevesebbet beszélünk, akárcsak a magyar parlamentben is.


Három kontingens metszéspontjában

A közvélemény által ugyancsak kevésbé ismert a magyar szerepvállalás a ciprusi UNFICYP-misszióban, amelyet Vadai Ágnes és delegációja e karácsony előtti útja során szintén felkeresett. Mielőtt a szigetállam fővárosában, és a magyar katonáknál, Athienouban folytatott megbeszélésekre, a látogatás tapasztalataira kitérnénk, adjunk ezúttal is egy kis összefoglalót a közelmúltról.
A Földközi-tenger legkeletibb szigete, Ciprus, három kontinens metszéspontjában fekszik. 1960-ban nyerte el függetlenségét Angliától, az új állam alkotmánya 70:30 arányban rögzítette a többségben lévő görögök és a kisebbségben lévő törökök hatalomból való részesedését, egyben megtiltotta a sziget Görögországhoz való csatolását. 1974. július 13-án a görögországi katonai junta által támogatott ciprusi görög katonatisztek, azzal a szándékkal, hogy Ciprust Görögországgal egyesítsék, államcsínyt kíséreltek meg az érsek-elnök Makariosz ellen, aki ekkor elmenekült a szigetről. Hét nap múlva, az 1960-as háromhatalmi egyezményre és a török etnikum védelmére hivatkozva, a sziget északi harmadát (37%) Törökország megszállta, és ott a ciprusi törökök önálló közigazgatást igyekeztek kialakítani, 1983. november 15-én kikiáltva a csak Törökország által elismert „Észak-ciprusi Török Köztársaságot”. A fővárost, Nicosiát kettéosztja a görög-, illetve töröklakta részeket elválasztó zöld vonal.
A szigeten mindenestre immár évtizedek óta üresen cseng a szó: megbékélés. Ciprus három évvel ezelőtti, Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt, Kofi Annan ENSZ-főtitkár vezetésével terv készült a sziget újraegyesítésére. A népszavazáson a ciprusi törökök az egyesítés mellett, a ciprusi görögök az egyesítés ellen szavaztak, így a terv kudarcba fulladt, és Ciprus megosztott államként lett az unió tagja.
A UNFICYP – a helyzet normalizálása, fenntartása érdekében állomásiztatott ENSZ-erő – a nemzetközi közösség egyik legrégebbi békefenntartó tevékenysége: Magyarország 12 különböző nemzet 860 katonájával, 35 rendőrrel és 245 helyi, valamint nemzetközi civil alkalmazottal karöltve járul hozzá az ENSZ Biztonsági Tanácsa e térségre vonatkozó mandátumában foglaltak teljesítéséhez. A magyar jelenlét 1993-ban kezdődött, eleinte négy magyar megfigyelővel, majd 1995-től katonai alegységgel is bekapcsolódtunk a tűzszüneti megállapodás fenntartásába. Az ENSZ BT 2004-ben a misszió mintegy 30 százalékos csökkentéséről döntött, így a magyar kontingens létszáma 2005. január 31-től 84 fő lett, a korábbi 122 fő helyett.
Az UNFICYP – és ezen belül a magyar kontingens – alapfeladata a béke, a békés légkör fenntartása, az ENSZ fennhatóságának gyakorlása, a tűzszüneti egyezményt sértő, illetve a status quo megváltozására törekvő cselekmények felderítése és jelentése. A békefenntartók napi feladatai közé tartozik egyebek mellett a tömegdemonstrációk kezelése, a szembenállók közvetlen érintkezésének megakadályozása, közvetítés a felek között, az ütközőzónában lakó kisebbségek védelme válsághelyzetben.
A szlovák és a magyar katonák 2001 júniusától közösen felügyelik a tűzszüneti biztonsági zóna keleti, 4. számú szektorát, amelynek felelősségi területe Nicosia délkeleti részénél kezdődik, és a tengerig tart. Parancsnoksága Famagusztában van. A 84 fős magyar UNFICYP-kontingens meghatározó alegységébe tartozó, járőr- és megfigyelési feladatokat végrehajtó katonák, Athienou városában, az ütközőzónán belüli Szent István táborban, illetve az általuk ellenőrzött szektor UN 91-es járőrbázisán állomásoznak.
– Az európai perspektíva keretében kell megoldást találni a ciprusi és a koszovói problémákra; ebben egyetértés volt köztem és ciprusi tárgyalópartnereim között – nyilatkozta újságíróknak a megosztott szigetország ugyancsak megosztott fővárosában, Nicosiában folytatott megbeszéléseiről Vadai Ágnes. Az államtitkár tárgyalt Alexandrosz Zenon külügyi és Petrosz Kareklasz védelmi államtitkárral, illetve Jiannakisz Omiruval, a képviselőház védelmi bizottságának elnökével.
A Honvédelmi Minisztérium államtitkára felkereste a nicosiai UNFICYP-főparancsokságot, meglátogatta az ott szolgálatot teljesítő magyar katonákat. Az államtitkár asszony a táborban tárgyalt Michael Möllerrel, az ENSZ-főtitkár ciprusi különmegbízottjával, misszióvezetővel és Rafael José Barni vezérőrnaggyal, az UNFICYP katonai parancsnokával. A tárgyalások során mind a misszióvezető, mind pedig a katonai főparancsok maximális elégedettségének adott hangot a magyar katonák teljesítményéről szólva.
A magyar kontingens athienoui, Szent István nevét viselő táborában, illetve a biztonsági övezetben fekvő UN 91-es járőrbázison tett látogatása kapcsán, Vadai Ágnes elmondta: az elmúlt időszakokban voltak olyan feszült helyzetek, amikor készültséget kellett elrendelni a magyar táborban, illetve felelősségi körzetükben, az úgynevezett 4-es szektorban. Ugyanis természetes igény, hogy a görög, illetve a török ciprióták az ütközőzónában saját területükön bizonyos tevékenységeket folytassanak, például házat építsenek, szántsanak-vessenek, vadásszanak, viszont épp az ütközőzónára vonatkozó szigorú tilalmak miatt ez jelenleg nem lehetséges. Hegymegi Zoltán mérnök alezredes parancsnoknak és katonáinak – a 4. szektorbeli műveletet vezető szlovák kontingensbeli társaikkal együtt – épp az a feladatuk, hogy megakadályozzák az engedély nélküli, előre be nem jelentett cselekményeket; sőt, az előre bejelentett tevékenységeket is maximális körültekintéssel ellenőrizniük kell.
Vadai Ágnes megtekintette a Szent István tábor létesítményeit, tájékozódott a katonák életkörülményeiről, mindennapi gondjaikról. A felvetett problémákról szólva elmondta, a kérések többsége az ENSZ-t érinti, logisztikai jellegű, a tábor felújítására vonatkozik. Tegyük hozzá, hogy jelenleg zajlik a tábor megújítása, így többek között a lakókonténerek cseréje.
A magyar delegáció ciprusi látogatásának záróeseményén az államtitkár asszony állománygyűlésen adta át a karácsonyi ajándéktárgyakat, és megköszönte a katonák ENSZ-kötelékben teljesített szolgálatát. Tárgyalásaira utalva mondta: nagyon jó volt tapasztalni, hogy minden megbeszélésén csak a legjobbakat mondták a magyar katonák tevékenységéről.
Végül említsük meg: az EMM NewsBrief – Cyprus Mail közleménye szerint december 14-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghosszabbította ENSZ békefenntartó erőinek mandátumát 2008. június 15-ig. A határozat minden érintett felet arra kér, hogy mutassanak fel rugalmasságot és politikai akaratot a következő hónapok során, hogy mérhető haladást érjenek el, amely lehetővé tenné a ciprusi kérdés egészét átfogó tárgyalások megkezdését.