Miért van szükség az afganisztáni NATO-misszióra?


Magyarország nemzeti érdeke, hogy minél előbb normalizálódjon az afganisztáni helyzet, hiszen az ottani instabilitás, a mi helyzetünkre is kihat. Ha a terrorizmus bázisait nem semmisítjük meg, rettegésben élhetünk. Emlékeztetünk arra, hogy 2001-ben 3000 ártatlan ember halt meg New Yorkban és Washingtonban. 2004-ben majdnem kétszáz Spanyolországban. A 2005 júliusi londoni robbantás 52 ártatlan áldozatot követelt (4 merénylő is meghalt), és hétszázan megsebesültek. A nemzetközi közösség érdeke, hogy közösen visszaszorítsuk a kábítószerek világméretű terjedését is. Az is fontos, hogy a NATO tagjaként a Magyar Köztársaság, nem csupán haszonélvezője a szövetség által garantált biztonságnak, hanem aktív résztvevője a NATO feladatainak, így a NATO legfontosabb missziójának is.


Minden békefenntartó tevékenység veszélyes, azonban katonáink csak akkor vesznek részt az elhatározott feladatokban, ha kiképzésük, felkészítésük lezajlott, az összes felszerelés rendelkezésre áll, valamint megfelelőek a feltételek a többi résztvevő nemzettel való együttműködésre.

A tagállamok önállóan döntenek a NATO-ban. A NATO-nak ajánlásai vannak arra nézve, hogy – a tapasztalatok alapján – egy-egy misszió, jellegétől függően milyen képességekkel rendelkezzen, és milyen feladatokat lásson el. Ennek megfelelően minden nemzet maga dönti el, milyen felajánlásokat tesz. A döntés meghozatalában minden nemzet – így hazánk is – figyelembe veszi, hogy saját katonái feladatellátásának maximális biztosításához milyen képességekkel kell rendelkeznie.

A Magyar Honvédség önállóan dönti el, hogy mit vállal. Amit ma a Magyar Honvédség teljesít, az öt párti konszenzuson alapul, minden egyes vállalás az öt parlamenti párttal való konzultáció után, azok támogatásával született meg. Ennek a konszenzusnak a fenntartása nemzeti érdek. Ezeknek a vállalásoknak a feltételeiről a honvédelmi miniszter, a vezérkari főnökkel együtt legutóbb május 27-én tájékoztatta az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságát.



Társadalmi-politikai helyzet Afganisztánban


2001 óta az élet normalizálódása megkezdődött Afganisztánban, de koránt sincs - a mi fogalmaink szerinti – béke. Jelentős változások történtek például az iskolarendszer átalakításában, sokkal több gyereknek van már lehetősége iskolába járni (tavaly több mint 400000 leány kezdte meg az első osztályt), jelentősen javult az egészségügyi ellátás minősége, az intézményekhez való hozzáférhetőség már 83%-os, szemben a 2004-es 9%-kal és egyúttal komoly politikai-társadalmi változások indultak el. Egyre több nő jár iskolába, egyre többen dolgoznak közhivatalokban. Az afgán parlament mintegy 25%-át női képviselők teszik ki.

A gazdaság azonban igen nehéz helyzetben van, ráadásul a térséget az utóbbi időben nagyszámú természeti katasztrófa is sújtotta. A világon mindenütt tapasztalható, globális gazdasági nehézségek – olaj- és élelmiszerár-robbanás – Afganisztán helyzetére is kihatnak. Mindez a terrorizmus erősödését is eredményezi, hiszen a nélkülöző, elkeseredett, nehéz helyzetű emberek könnyebben rávehetőek arra, hogy az ellenállókkal együttműködjenek. Megváltozott az ISAF-et ért támadások módja, helyszíne, gyakorisága.



Biztonsági helyzet Afganisztánban


A biztonsági helyzet megváltozott Afganisztánban. A délen meglévő erőteljes NATO-jelenlét és erősödő katonai műveletek arra kényszerítik az ellenállók egy bizonyos részét, hogy az északi tartományokba szivárogjanak és ezekre a területekre is, kiterjesszék tevékenységüket. Így az eddig viszonylagosan békésebb tartományok is veszélyesebbé váltak.

A terroristák által „hagyományosan” használt eszközök, az ún. IED-k, vagyis házi készítésű robbanótestek előállításának csak a képzelet szabhat határt, sajnos ez is folyamatosan „fejlődik”. Az ilyen eszközöknek igen sok fajtája ismeretes, kezdve a távirányítással működésbe hozott, mozgásérzékelővel ellátott eszközöktől, a mobiltelefonnal indítható robbanótesteken keresztül, egészen a nyomásérzékelős bombákig. Ráadásul a „fejlesztés” nemzetközi együttműködéssel valósul meg, vagyis a különböző országokban működő terrorista csoportok tapasztalatot cserélnek és együttműködnek e téren. Ezért az ilyen robbanótestek elleni tevékenység különösen veszélyes.

A NATO ajánlja, hogy saját biztonságának növelése érdekében a Baghlanban szolgáló Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) rendelkezzen tűzszerész-képességgel, amellyel egyébként az ugyanezt a PRT-t előttünk vezető Hollandia is rendelkezett, sőt, amely képességgel minden afganisztáni PRT rendelkezik.



Magyar részvétel az afganisztáni misszióban

A Magyar Honvédség tervszerűen vesz részt az Afganisztáni NATO misszióban, ami szolgálja katonai ismereteinek és tapasztalatainak a bővítését is. A mintegy kétszáz fős magyar PRT, azaz a Tartományi Újjáépítési Csoport Észak-Afganisztánban, Baghlan tartományban, Pol-e-Khomri központban állomásozik. A csoport feladata a tartomány újjáépítésének koordinálása, illetve az újjáépítésben való részvétel. Ez egyrészt polgári feladatokat (infrastruktúra-fejlesztés, azaz iskola-, kórház-, hídépítés és felújítás) jelent, másrészt ezen feladatok végrehajtásának katonai támogatását (járőrözés, őrzés-védelem, konvojkísérés). Az Afganisztánban szolgáló Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoportjára rendkívül szigorú biztonsági előírások vannak érvényben, melyeket folyamatosan felülvizsgál és az adott helyzetnek megfelelően módosít az ebben illetékes MH Összhaderőnemi Parancsnokság. A biztonsági helyzet fentebb vázolt változásaira reagálva az elmúlt időszakban több mint 1 milliárd forint értékű fejlesztés volt a PRT-ban. A MH beszerzett páncélozott gépjárműveket, tűzszerész-robotot, megerősítette a tábor védelmét (bővítette a bunkereket, erődítéseket vitt véghez, és a katonák kényelmét fokozandó, több pihenőhelyiséget is kialakított).

2008 októberétől, a Magyar Honvédség lesz a vezető nemzet a Kabuli Nemzetközi repülőtéren, hat hónap időtartamra, közel hetven szolgálatot teljesítő katonával. A magyar katonák légiforgalmi irányítási, légi műveleti központi, valamint a repülőtér zavartalan üzemeltetéséhez szükséges kulcsfontosságú beosztásokat látnak el.

Megkezdődött a felkészülés arra, hogy a Magyar Honvédség 2009-től Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoportot (OMLT) hozzon létre. Az OMLT-k feladata az Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) alakulatainak kiképzésében és felkészítésében való részvétel, az ISAF erőkkel való összeköttetés és kapcsolattartás biztosítása, valamint szükség esetén az adott alakulat műveleti tervezésének és végrehajtásának segítése. Folyik a kiképzése a különleges műveleti csoport tagjainak is, akik 2009 első felében utaznak ki Afganisztánba. A csoport Afganisztán egész területén bevetésre kerülhet.





A vezérkar főnök által kijelölt különleges vizsgáló bizottság hazatért Afganisztánból és megtette első jelentését.

A merényletekről


A helyszíni vizsgálat mindkét esetben a robbanást követően azonnal megkezdődött, melynek célja a tárgyi bizonyítékok összegyűjtése, a körülmények vizsgálata, illetve a katonák biztonsága érdekében szükséges azonnali intézkedések előkészítése volt. Standard eljárás része az is, hogy az ISAF megkapja mind az esettanulmányt, mind a helyszínen talált tárgyi bizonyítékokat, amelyeket szakértői és laboratóriumi elemzésnek vetnek alá, ezzel is támogatva a robbanás körülményeinek kivizsgálását.

A vezérkarfőnök mindkét esetben haladéktalanul intézkedett egy hazai vizsgáló-bizottság létrehozására és helyszínre küldésére. A kontingens nemzeti műveleti irányításáért felelős MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnok-helyettese, Benkő Tibor vezérőrnagy vezetette mindkét vizsgálatot.

A bizottság részére a vezérkar főnök feladatul szabta tisztázni az események kiváltó okait, körülményeit, az előírt normatív rendelkezések, szabályok betartását és az adott műveleti körülményeket. A bizottság vezetőjének meghatározta, hogy a helyi vizsgálatok tapasztalatai alapján intézkedjen a PRT-nál szükséges azonnali rendszabályok bevezetésére. Havril vezérezredes intézkedett egy munkacsoport létrehozására is – bevonva a misszió vezetéséért felelős Összhaderőnemi Parancsnokság szakembereit - amely a Benkő tábornok úr vezette vizsgálat tapasztalatait, megállapításait dolgozza fel, majd azokat bedolgozza az afganisztáni misszió felkészítési tematikájába.

A június 10-én bekövetkezett merénylet során a helyi kapcsolati együttműködés rendszerében érkezett az értesítés és egy elsődleges, házi készítésű robbanóeszközhöz hívták tűzszerészeinket. A járőr az amerikai partnerekkel együttműködve kezdte meg a feladat végrehajtását. Hasonló feladatokat több ízben hajtott végre a PRT állománya, így már begyakorlott biztosítási rendben, a parancsnok által megfelelőnek ítélt biztosítás mellet kezdte meg az eszköz megsemmisítését. A tűzszerész robottal történt többszöri próbálkozást követően történt a robbanás. A vizsgálat megállapította, hogy a legmodernebb technikai távirányítással hajtották végre a merényletet. A végrehajtás módja folyamatos megfigyelést, aktív beavatkozást feltételez, ahol a tűzszerész volt a célpont.

A második – július 12-én történt – esetben az együttműködő partnerek részéről érkezett a riasztás. A feladat végrehajtása az előző tragédia elsődleges tapasztalatait is figyelembe véve, fokozott elővigyázatossági intézkedések mellett kezdődött meg. A jelzett helyszínre a magyar tűzszerész parancsnok afgán rendőri vezetéssel érkezett meg. A parancsnok az előző merénylet körülményeinek kivizsgálásában és tapasztalatai feldolgozásában részt vett, ezért kiemelt figyelmet fordított a tűzszerészeti biztonsági körülményekre. Védőfelszerelést, nem alkalmazott, mert távol volt az eszköztől, afgán rendőri kísérettel, és nem szándékozott megközelíteni a robbanó testet. A halálát okozó robbantást egy primitív, mechanikusan indított, taposóakna-szerűen működő eszközzel követték el, mielőtt megkezdte volna a tűzszerészi feladatokat.

A két tragikus esemény is jelzi: a feladatokat új harcászati környezetben kell végrehajtani, amikor új típusú aszimmetrikus fenyegetéssel állunk szemben, ahol a legkorszerűbb eszközöket a primitív megoldásokkal kombinálva alkalmazzák és amikor még nem állnak rendelkezésre kellő mértékben nemzetközi tapasztalatok, Ki kell kidolgozni a követendő rendszabályokat és a Force Protection erőket komplex módon, a legszigorúbb biztosítással kell alkalmazni. Erre a szükséges intézkedéseket a vezérkar főnök megtette.



Az első tragédiáról szóló megállapítások.


A június 10-én bekövetkezett balesetnél