2007.08.27.
A magas rangú vendégeket augusztus 23-án, a nicosiai főparancsnokságon fogadta Rafael José Barni vezérőrnagy, a misszió főparancsnoka. A megbeszélésen a főparancsnok elismerően szólt a szlovák és a magyar katonák teljesítményéről. Havril András vezérezredes – Hegymegi Zoltán mérnök alezredessel, a nyolcvannégy fős magyar kontingens parancsnokával együtt – a főparancsnokságon ellátogatott az úgynevezett Magyar Bárba, ahol elbeszélgetett a Nicosiában szolgáló magyar személyi állománnyal.
A két vezérkari főnök ezt követően helikopterrel Famagustába repült, a 4. szektor parancsnokságára, ahol találkoztak Jaroslav Schönvickỳ alezredessel, szektorparancsnokkal. A szektorról kapott általános tájékoztatót követően Havril András vezérezredes a Famagustában szolgáló szlovák és magyar katonák előtt mondta el többek között azt, hogy a magyar tiszt, tiszthelyettes éppen az ilyen nemzetközi környezetben tanulja meg azt a flexibilitást, amellyel majd alkalmazkodni tud az otthoni változásokhoz is. Hozzátette: minél jobban beépül ez a fajta szemlélet a Magyar Honvédség rendszerébe, a magyar haderő annál sikeresebb lesz. A nap végén a vendégek meglátogattak az ütközőzónában egy járőrbázist, és egy tengerparti megfigyelési pontot.
Másnap Vóna Péter százados, szakaszparancsnok a Szent István nevét viselő táborban, Athienouban fogadta a vezérkari főnököt, majd bemutatta a tábort. A százados elmondta: a járőrök este nyolc órától másnap este nyolc óráig adják a szolgálatot, járőrpárban, gépjárművel. Az éleslőszerrel töltött fegyver azonban mindig a kocsiban marad, mivel az ENSZ alapfilozófiája szerint csakis életveszélyben lehet használni, ráadásul erőfitogtatásnak számít, ha látható helyen tartják. A meghatározott útvonalon végrehajtott tizenkét óra járőrözés után a maradék időben a járőr készenléti szolgálatban van. Járőrözés közben a szemben álló felek állásait figyelik, illetve kezelik a zónában esetleg előforduló úgynevezett tűzszünetsértéseket, az engedély nélküli építkezéseket, a földműves-, illetve vadásztevékenységet, és biztosítják a tömegdemonstrációkat. Nyáron különös figyelmet fordítanak a tűzesetekre. A táborban Hegymegi Zoltán mérnök alezredes mutatta be a vendégeknek a magyar felelősségi körzet sajátosságait. Innen a delegáció konvoja a török szektorban lévő egyik járőrbázisra látogatott, ahol Csoma Sándor zászlós, rajparancsnok-helyettes tartott rövid tájékoztatót.
A látogatást állománygyűlés zárta, ahol Havril András vezérezredes elmondta: szükség van a ciprusihoz hasonló jó együttműködésre, barátságra más nemzetek katonáival.
– Meggyőződtem arról, hogy önök profik, tudják a dolgukat, és azt sikeresen végrehajtják. Érzékelem a pozitív változásokat is. A magyarok érdekérvényesítése erősödött az ENSZ-en belül. Új légkondicionáló berendezések, az állomány felfrissülését szolgáló úszómedence, a biztonságot erősítő új kerítés – ezek mind-mind ezt jelzik – tette hozzá a vezérkari főnök.
Hegymegi Zoltán mérnök alezredes hangsúlyozta: nagyon készültek a látogatásra, hiszen nem mindennap adatik meg a katonának, hogy személyesen beszélgessenek a vezérkar főnökével. A parancsnok a látogatás emlékére magyar kontingens ciprusi emlékérmének névre szóló első sorozatát adta át a delegáció minden tagjának.
Újságírói kérdésre válaszolva Havril András vezérezredes elmondta, hogy az aktív törzsmunkában az új módszerek elsajátítása egyéni tartást ad a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek. Ez más dimenzió. A szemben álló felek között kell olyan helyzetekben higgadtan, bölcsen eljárni, mint például az aratás, a vadászat, a tűzesetek, a turizmus. Ezekre a feladatokra felkészülni, ezeket nap mint nap végrehajtani, más képességeket igényel, mint a többi misszió. Az ilyen képességekre is szükségünk van, mert felkészítési rendszerünk ettől lesz kerek.
A vezérkari főnök hangsúlyozta, mennyire fontosak a szomszédos országokkal kialakított kapcsolatok, mert a kis országoknak közösen kell kimunkálniuk bizonyosfajta katonai képességeket. Bulík vezérezredessel együtt az a megítélésünk, hogy nagyon baráti, felelősségteljes, egymásra odafigyelő kapcsolatrendszer alakult ki a szlovák és a magyar katonák között. Valamennyi parancsnoki szinten elismerték a szlovák–magyar katonák munkáját, ugyanakkor külön kiemelték, hogy a problémákat közösen, egymást segítve oldják meg. A nyelvtudás (az angol a munkanyelv) továbbra is elengedhetetlen – nyilatkozta a vezérkari főnök.
Az UNFICYP-misszióban Magyarország szerepvállalása 1993 augusztusában kezdődött 4 katonai megfigyelővel, majd a 2156/1995 (V. 29.) számú kormányhatározat alapján 1995 novemberétől 29 fős szakasszal, 1997 óta pedig egy teljes századdal vagyunk jelen a 4. szektorban, illetve törzsbeosztásokat látunk el a famagustai szektorparancsnokságon, valamint a főparancsnokságon, Nicosiában. Jelenleg a magyar kontingens a szlovák–magyar zászlóaljban – vezető nemzet Szlovákia – látja el feladatát, a sziget két részét elválasztó területen a járőrözést, a tűzszünet fenntartását. A magyar kontingens létszáma 84 fő, akik három helyőrségben: az UNFICYP főparancsnokságán,
Nicosiában, a 4. szektor parancsokságán, Famagustában, illetve az 1. lövészszakasz bázisán, Athienouban teljesítenek szolgálatot. A ciprusi kontingens 2007. január elsejétől az MH Összhaderőnemi Parancsnokság alárendeltségébe került, míg a logisztikai ellátást az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred biztosítja. A feladatokat különféle járőrözési formákkal hajtja végre az állomány: helikopterrel, gépjárművel, kerékpárral és gyalogosan, illetve ezek kombinációjában. A politikai stabilitásnak köszönhetően az UNFICYP-misszió ugyan nem veszélytelen, de a magyar katonák alapjában véve nincsenek közvetlen és napi életveszélynek kitéve, így munkájukat nyugodt körülmények között végezhetik. Az UNFICYP-misszió katonai szervezetei a feladatok végrehajtása során együttműködnek az ENSZ civil rendőrségével (UNPOL), illetve a szektorok civil ügyeiért felelős csoportjaival (SCAT). Ha a járőr felszólítására a szabálysértő nem hagy fel tevékenységével, a magyar katonák a helyi rendőrséget értesítik.
