Az MH Tartományi Újjáépítési Csoportja már második alkalommal hajtott végre sikeres biztonságot fokozó műveletet „Erős Kéz 2.” fedőnéven. Az előkészületekért, valamint a tervezésért a hadművelet volt a felelős. Giczi István százados, hadműveleti tervező tisztet, arról kérdeztem, hogy miért volt szükséges végrehajtani egy újabb műveletet és hogyan zajlott a tervezés?

Az „Erős Kéz 1” után a kontingens parancsnokának, Rózsa Tibor ezredesnek feltett szándéka volt, a biztonsági helyzet további stabilizálása a magyar PRT felelősségi területén. A beérkezett információk alapján ugyanis az értékelések azt mutatták és mutatják, hogy Baghlan tartomány az északi régió egyik legveszélyeztetettebb területének számít. Ami talán abból is fakadhat, hogy egy kulcsfontosságú terület, hiszen három fő útvonal vezet keresztül rajta, amelyek csomópontja Pol-e Khumri városban található, ahol a magyar tábor is diszlokál.

Ez nem egy újabb művelet volt, hanem folytatása a novemberben végrehajtott első fázisnak. Akkor is a biztonság stabilizálása volt a fő célkitűzés, mint ahogy most is, attól függetlenül, hogy a téli időszakban alacsonyabb a fenyegetettségi szint. A feladat elrendelése után egy tíz főből álló csoport került létrehozásra, ahol a kontingens különböző részlegei képviseltették magukat. Ez azért volt nagyon fontos, hogy a tervezés minden részletre kiterjedő, míg a végrehajtás zökkenőmentes legyen. Így a hadműveleten kívül részt vevők voltak az Őr- és biztosító századot, logisztikát, Mission Teameket, CIMIC-, PSYOPS-, és egészségügyi részlegeket is.

A kontingens katonáin túl bevonásra kerültek az afgán nemzeti hadsereg (ANA), valamint az afgán nemzeti rendőrség (ANP), továbbá a kunduzi német Katonai Megfigyelő és Összekötő Csoport (OMLT) tagjai is. Ez azért volt lényeges, mert a műveletnek szerves része volt az afgán nemzeti erők kiképzése és önállósítása. Az előző művelet tapasztalatait felhasználva az együttműködés és végrehajtás rutinosabb és zökkenőmentes volt. Mindenki tette a dolgát, a PSYOPS-részleg informálta az embereket a fel nem robbant lőszerek, aknák veszélyeiről, valamint a helyes viselkedésről, ha ilyet találnak.

A művelet végrehajtásáért és lebonyolításáért az őr- és biztosító század volt a felelős. Leib Péter százados, századparancsnok elmondta, hogyan zajlott a feladat végrehajtása, mi történt ez alatt a pár nap alatt és milyen nehézséggel kellett szembe nézniük?

– A művelet három napos időtartamban zajlott. Az első és a záró napon csak az ANP-vel, míg a második napon az ANA-val és ANP-vel közösen hajtottuk végre a feladatokat, azaz ellenőrző áteresztő pontokat működtettünk. Jelenleg Baghlan tartományban nincs katonai egység, ezért a helyi lakosok számára rendkívül hatásos volt, hogy együtt láthatták az MH PRT és az afgán nemzeti hadsereg katonáit járőrözni. A feladat végrehajtása során a zord időjárás, a helyenként mínusz 16 fokos hőmérséklet, valamint a havazás következtében az utak járhatatlansága jelentett igazi kihívást és nehézséget. Véleményem sikeres műveletet hajtottunk végre, a három nap során mintegy 2500 gépjárművet ellenőriztünk, ami azt jelenti, hogy mintegy 8–10 ezer emberrel kerültünk kapcsolatba. Segédkeztünk egy fő letartóztatásában is, akinél három engedély nélküli pisztolyt találtak az afgán rendőrök.

Tekintve, hogy ez már a második közös művelet volt, amelyet magyar katonák a helyi rendvédelmi szervekkel együtt hajtottak végre a napi feladatainkon túl, az együttműködés még szorosabbá vált. A jövőben sem veszítjük szem elől a biztonsági helyzet erősítését, terveink között szerepel heti rendszerességgel közös járőrözés az ANA-val.