Magyarország geostratégiai helyzetét elsősorban az határozza meg, hogy a NATO és az Európai Unió tagjaként a világ meghatározó politikai, katonai, illetve gazdasági erőcentrumainak részévé vált. A globalizálódó világban a Szövetség, illetve az EU tagjaként értelmezett környezetünk tágabb, ezért olyan régiók eseményei is érinthetik a magyar érdekeket, amelyek korábban nem képezték a magyar stratégiai gondolkodás részét.

A NATO az Európa és Észak-Amerika közötti biztonságpolitikai párbeszéd elsődleges fóruma, a tagállamok kollektív védelmének alapja. Az EU fontos gazdasági és politikai szereplő, amely többek között katonai és polgári válságkezelői képességeinek növelésével úgyszintén hozzájárul a nemzetközi biztonsági környezet alakításához. Jelentős fejlemény a NATO-orosz és NATO-ukrán együttműködés erősödése és az EU kelet-európai kapcsolatrendszerének bővülése, ami jelzi a két szervezet elkötelezettségét az összeurópai stabilitás mellett.
Magyarország biztonsági helyzetét kedvezően befolyásolja, hogy a NATO és az EU 2004. évi bővítésével a hazánkkal szomszédos államok többsége az egyik, vagy mindkét szervezet tagállama lett, ami egyúttal megszüntette a Magyar Köztársaság „sziget” jellegét a Szövetségen belül. Az EU- és NATO-bővítési körökből kimaradt szomszédos országok ugyancsak elkötelezték magukat az euro-atlanti integráció mellett. Elsősorban a NATO és az EU tevékenységének köszönhetően Délkelet-Európa biztonsági helyzetének alakulását is pozitív változások jellemzik, bár továbbra is rendezetlenek egyes területi, nemzeti, etnikai, kisebbségi és vallási problémák, ezért a nemzetközi békefenntartó erők jelenlétére hosszabb távon is szükség lesz a térségben.
A Magyar Köztársaság biztonságára leginkább befolyást gyakorló térségek viszonylagos stabilitást mutatnak, ez azonban egyelőre nem jellemzi azokat a távolabbi régiókat, amelyek a globalizáció, a növekvő kölcsönös függés hatásaként egyre nagyobb mértékben befolyásolhatják hazánk biztonságát és nemzeti érdekeinek érvényesülését. A legsúlyosabb problémát a közel- és közép-keleti, rendkívül összetett politikai, biztonsági és katonai elemeket tartalmazó konfliktusgócok tartós megoldatlansága jelenti. A kaukázusi és a közép-ázsiai államok társadalmi-politikai helyzetét komoly feszültségek terhelik, nem kizárhatók az országokon belüli fegyveres konfliktusok sem. Ez a térség stratégiai jelentőségű energiahordozó készletekkel rendelkezik, amelyek közvetve ugyan, de jelentős hatással vannak a Magyar Köztársaság gazdasági biztonságára. Az Európát délről határoló mediterrán térség több államát a globalizációs trendekhez való alkalmazkodás elégtelensége jellemzi, amelynek következtében az utóbbi időszakban megnőtt a térségből kiinduló illegális migráció és terrorizmus kockázata.

Magyar katonák jelenléte a világban

A haza katonai védelmére való készenlét mellett a Magyar Honvédség másik legfontosabb feladata a nemzetközi válságok megoldásában és a humanitárius segélyakciókban való részvétel.

Ennek megfelelően a Magyar Honvédség jelentős erőkkel járul hozzá a világbéke fenntartásához, illetve annak helyreállításához. Katonáink fegyvertelen megfigyelőként, fegyveres békefenntartóként, szakértőként és kiképzőként teljesítenek szolgálatot különböző nemzetközi szervezetek felügyelete és irányítása alatt folyó műveletekben.
Katonáink jelen vannak a Balkánon, a Közel-Keleten, és Afrika válságövezeteiben. Egy részük fegyvertelen megfigyelőként, mások fegyveres szolgálatteljesítéssel járulnak hozzá a válsággócokban zajló ellenségeskedés megfékezéséhez, a konfliktusok sújtotta emberek életkörülményeinek javításához, a béke megteremtéséhez. Mivel a háború sújtotta térségek sebei lassan gyógyulnak, a nemzetközi összefogásban zajló válságkezelő és béketámogató műveletek is hosszúra nyúlnak. A Magyar Honvédség a jövőben is kész támogatni a stabilizálási folyamatokat.

A logisztika kiemelkedő teljesítményét bizonyítja, hogy nemzetközi válságkezelési és békeműveletekben való részvétele során a Magyar Honvédség megállja helyét több kontinensen - földrajzilag távol lévő -, szélsőséges időjárási viszonyok és gyér helyi infrastruktúra mellett is. Alegységeink és egységeink expedíciós képességének fejlesztése tovább folytatódik. A műveletekben szerzett tapasztalatok tovább erősítik haderőnk professzionális jellegét.


A Balkán - Koszovói műveletek

Nemzetközi szervezetek számára katonai és más jellegű műveletek indítását Koszovóban, az ENSZ Biztonsági Tanács 1244. számú határozata teszi lehetővé.

Magyar részről 1999 óta tevékenykedik 1 fő fegyvertelen összekötő tiszt Pristinában, aki fontos szerepet játszik az ENSZ és a NATO (KFOR) közötti együttműködés biztosításában, ezért a Magyar Honvédség továbbra is tervezi a beosztás betöltését.

A térségben - az ENSZ-el egy időben - kezdte el műveletét a NATO is. A KFOR célja, hogy megakadályozza az ellenségeskedés kiújulását és őrködjön a tűzszüneti megállapodás betartása felett Koszovó területén. Az instabil biztonsági helyzet következtében a nemzetközi katonai jelenlét fenntartása kulcsfontosságú.

Napjainkban a magyar katonák tevékenysége alapvetően négy területen folyik a KFOR-ban: a MH Őr- és Biztosító Zászlóalj melynek feladata a pristinai parancsnokság közvetlen biztosítása, őrzés-védelme; a Megelőző Egészségügyi Laboratórium 2001. januárjától működik Pristinában és feladata a KFOR teljes személyi állománya közegészségügyi-járványügyi ellátása; jelen vagyunk az olasz-magyar-szlovén Többnemzetiségű Szárazföldi Kötelék állományában Pecben; illetve a KFOR parancsnokság működését további törzstisztekkel segítjük. Összesen több mint 400 katonánk tevékenykedik Koszovóban.


Bosznia és Hercegovina

A Bosznia és Hercegovina-i eseményekkel több tucat ENSZ BT határozat foglalkozik, a térségben jelen van a NATO, az EU és az EBESZ is. Magyarország 1995-től már jelentős erőkkel kapcsolódott be a nemzetközi feladatokba. A biztonsági helyzet javulásával a NATO befejezte műveletét és csak kis létszámú parancsnokságot üzemeltet Szarajevóban, melynek működtetéséhez 2 fő összekötő tiszttel járul hozzá.

A NATO műveletek után az EU átvette a rendezésben a fő szerepet, és megindította ALTHEA elnevezésű műveletét, melynek célja a további ellenségeskedés megakadályozása, a polgári-katonai-belügyi szervezetek megszilárdítása, a demokratikus állam- és közrend megerősítése, valamint a háborús bűnösök felkutatása, elfogása és a hágai nemzetközi törvényszék elé állítása.

A Magyar Honvédség az olasz vezetésű Integrált Rendőri Egységben vesz részt egy századnyi erővel, feladata a járőrözés, harcászati tartalék erőként történő alkalmazása, valamint részvétel gyorsreagálású alegység biztosításában, rendőri erők támogatásában és zavargások kezelésében. A művelethez további törzstisztekkel és egy kiképző tiszttel járulunk még hozzá.

A térségben a NATO és az EU mellett, az EBESZ is szerepet vállalt, azzal a céllal, hogy segítse a kormányt a demokratikus politikai rendszer kialakításában. A misszióban 1 fő fegyvertelen katonai megfigyelőnk tevékenykedik Szarajevóban.

Bosznia és Hercegovina stabilizálásában, demokratikus államrendszerének kiépítésében az elmúlt egy évtizedben végzett tevékenységük révén, katonáink elévülhetetlen érdemeket szereztek. Mivel a művelet katonaiból egyre inkább rendőri jellegűvé válik, az EU igényeinek függvényében katonai jelenlétünk csökkenni fog a következő években.


Albánia

Az országban a nemzetközi szervezetek az albán kormány felkérése alapján folytatják tevékenységüket. Működésük az illegális tevékenységek felmérésére és figyelemmel kísérésére korlátozódik. Albániai szerepvállalásunk jelzésértékű, amit nem tervezünk megváltoztatni, így ennek megfelelően 1-1 fő törzstisztünk és tiszthelyettesünk teljesít szolgálatot a NATO parancsnokságon.


Afganisztán

A Magyar Honvédség összesen 185 fővel vesz részt az ISAF (Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) műveletben. A misszió alapvető feladata a legitim kormányzati struktúra kialakításához, az életkörülmények normalizálódásához szükséges biztonsági környezet kialakításának támogatása.

Jelenleg folyamatban van a misszió Afganisztán teljes területét lefedő kiterjesztése. Az ISAF nyugati kiterjesztése befejeződött, jelenleg a déli kiterjesztés van folyamatban. A Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalásának új koncepciója politikai döntés előtt áll.


Irak

ENSZ BT határozat alapján, 300 fős magyar katonai kontingens teljesített szolgálatot Irakban 2003. augusztusától 2004. decemberéig. Eszerint a magyar kontingens Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius feladatokban működött közre. A zászlóalj 642 szállítási feladat során 50 ezer tonnányi árut - humanitárius segély, élelmezési, ruházati, erődítési anyagok - szállítva 2,5 millió kilométert tett meg.

Ugyanakkor az újonnan felállításra kerülő iraki demokratikus haderő kiképzése és felkészítése érdekében NATO döntés született egy kiképző központ felállítására, melyhez a szövetség kérte a tagállamok anyagi és humán támogatását. A kiképző központ megkezdte működését, tevékenysége sikeres, 18 magyar katona teljesít szolgálatot.


Fegyvertelen katonai megfigyelői és fegyveres békefenntartói feladatok ENSZ, EBESZ, EU, MFO, koalíciós műveletek

Katonáink négy ENSZ (Grúzia, Irak-Kuvait, Koszovó, Nyugat-Szahara) és három EBESZ (Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Tádzsikisztán) fegyvertelen katonai megfigyelő misszióban vesznek részt. Kettő EU vezetésű műveletbe (Kongói Demokratikus Köztársaság, Macedónia, Szudán) is bekapcsolódtunk tanácsadókkal.
Nyugat-Szahara - Az ENSZ Nyugat-Szaharai missziójának parancsnoki beosztását három évig Száraz György vezérőrnagy látta el. Tevékenységével nem csak az ENSZ berkeiben öregbítette hazánk hírnevét, de elismerést váltott ki a misszióban résztvevő országok körében is. A misszióban hazánkat 7 fő képviseli, akik katonai megfigyelői feladatokat végeznek.

Ciprus - az UNFICYP misszióban Magyarország szerepvállalása 1993. augusztusában kezdődött. Jelenleg a magyar a század a szlovák-magyar zászlóaljban látja el feladatát, a sziget két részét elválasztó területen történő járőrözést, a tűzszünet fenntartását. A magyar kontingens létszáma 84 fő.

Sínai-félsziget - a Camp David-i Egyezmény alapján, a Sínai-félszigeten működő MFO misszióban 41 fős szakaszunk lát el katonai rendészeti feladatokat. Katonáink 1995 szeptembere óta vesznek részt a misszióban. Magyar szempontból ez volt az első misszió, ahova fegyveres, békefenntartó kontingenssel, kiemelt katonai rendészi feladatra vállalkoztunk.