NATO védelmi miniszterek vilniusi tanácskozása
2008.02.09.
Az afganisztáni harcok terheinek zömét viselő
Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia a dél-afganisztáni részvétel
erősítését szorgalmazták az utóbbi időben. Franciaország, Németország,
Olaszország és más olyan tagállamok viszont, amelyeknek katonái az ázsiai
ország viszonylag biztonságos északi és nyugati részén teljesítenek
szolgálatot, elhárították ezt
Bár az előző napokban felizzott a vita, Vilniusban enyhülni látszott a légkör. "Már a konferencia előtt ellőtték a muníciót"- értékelte a helyzetet a német küldöttség egyik tagja.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter megismételte csapaterősítésre vonatkozó felhívását, ugyanakkor megértéssel nyilatkozott az európai partnerek mozgásterét megszabó belpolitikai körülményekről. "Sokan kisebbségben vagy koalícióban kormányoznak, nem tehetnek meg mindent" - mondta.
Angela Merkel német kancellár - első ízben megszólalva a csapaterősítésről szóló vitában - a leghatározottabban elutasította az afganisztáni katonai szerepvállalás kiterjesztésével kapcsolatos amerikai követelést. Hangsúlyozta: nem ért egyet azzal, hogy Afganisztán egyes régióit illetően "különböző veszélyeztetettségi kategóriákról" beszéljenek.
Lengyel sajtójelentések szerint Varsó szintén elutasította, hogy az ország déli részébe, Kandahárba csoportosítsa át Afganisztánban bevetett erőit. "Ez a tartomány nem felel meg annak az alapelvünknek, hogy csökkenteni szándékozunk a kontingensünkre leselkedő veszélyt" - idézte a Dziennik című lap Bogdan Klich lengyel nemzetvédelmi minisztert.
Francia és kanadai tisztségviselők viszont közölték: Franciaország fontolgatja, hogy katonákat küld Afganisztán déli részébe, hogy segítse az ott állomásozó kanadai erőket.
Norvégia megerősítette, hogy márciusban a jelenlegi kétszáz katonán felül ötszáz fővel, valamint helikopterekkel erősíti meg afganisztáni szerepvállalását.
A szervezetben elhatározott reformmal kapcsolatban magyar kezdeményezések is születtek a stratégiai légi szállítás területén - mondta el Szekeres Imre honvédelmi miniszter telefonon az MTI-nek. Mint mondta, felvetései kedvező fogadtatásra találtak.
Szekeres a pénteki konferencián javasolta, hogy a NATO-n belül egy C17-es szállítórepülőgép-flotta létrehozására irányuló együttműködést tegyék nyitottá az abban részt vevő 17 ország mellett a többi tagállam számára is. A szélesebb körű együttműködés gazdaságosabb a résztvevők és a NATO számára is - mutatott rá a miniszter. Már korábban megfogalmazott elképzelések szerint a pápai katonai repülőtér lenne flotta bázisrepülőtere.
A honvédelmi miniszter elmondta: kezdeményezte katonai helikopterek közös finanszírozással történő felújítását és alkalmankénti közös feladatra történő használatát. Magyarország két harci és két szállító helikoptert tudna felajánlani.
A Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának a kinevezésével foglalkozó újságcikkek nem kerültek szóba a tanácskozáson - mondta az MTI kérdésére a magyar miniszter. "Senki, semmilyen formában (...) még csak nem is kérdezett ebben a témakörben" - fogalmazott Szekeres.
A védelmi miniszteri konferencia második napján a résztvevők köre a 26 tagállam mellett kibővült az afganisztáni stabilizációban szerepet vállaló további országokkal is. A vilniusi találkozó nem eredményezett enyhülést az amerikai rakétavédelmi pajzs kibővítésének tervei miatt megromlott NATO-orosz viszonyban.
A NATO-Oroszország Tanács találkozója a legfontosabb vitás kérdésekben nem hozott közeledést - közölte pénteken az atlanti szövetség szóvivője. A találkozón Oroszországot Alekszandr Kolmakov védelmi miniszterhelyettes képviselte, a tárcavezető Anatolij Szergyukov egészségi okok miatt nem utazott Vilniusba.
James Appathurai elmondta: a tagállamok miniszterei felkérték Oroszország képviselőjét, lépjen fel annak érdekében, hogy Oroszország "kevésbé agresszív hangot" üssön meg a szövetséggel szemben.
A közelmúltban az Atlanti-óceán felett végzett orosz hadgyakorlatokra utalva arra kérték az orosz hadvezetést, hogy előzetesen tájékoztassa a NATO-t arról, ha hadászati bombázókat küld Nyugat-Európa fölé a nemzetközi légtérbe. Oroszországnak joga van használni a nemzetközi légteret, de "bizalomerősítő intézkedésnek" tekintenék, ha ezekről a műveletekről előzetesen tájékoztatná a katonai szövetséget.
MTI