Találkozás az EBESZ és az ENSZ misszióinak vezető tisztségviselőivel Tbilisziben

A dél-oszétiai és abháziai helyzetről és az ottani nemzetközi missziókban részt vevő magyar megfigyelők munkájáról tájékozódott Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár április 22-én, kedden Tbilisziben, kaukázusi látogatásának második napján.
Terhi Hakala nagykövet asszony, az EBESZ grúziai megfigyelő missziójának finn vezetője a magyar honvédelmi delegációnak elmondta, hogy az utóbbi hetekben romlott a biztonsági helyzet a szakadár dél-oszét köztársaságban.
"Ez a helyzet egyfelől nyilván azért alakult ki, mert választások lesznek Grúziában" - tolmácsolta a misszióvezető értékelését az MTI-nek Vadai Ágnes, másik két okként a bukaresti NATO-csúcs Grúzia számára felemás eredményét és a koszovói függetlenség Moszkva szerint precedens értékű nemzetközi elismerését említve. Terhi Hakala szerint a feleket leghamarabb ősszel lehet majd újra tárgyalóasztalhoz ültetni.
- A nagykövet asszony úgy látja, hogy a május 21-i előre hozott parlamenti választás minden eddigi grúziai választásnál szabadabb és átláthatóbb lehet, de természetesen ezen a téren is sok a javítani való. Egyetértettünk abban - mondta el a magyar államtitkár -, hogy "az emberi jogi és a kisebbségi kérdések, a médiaszabadság helyzete - mind olyan témák, amelyekben a demokratikus országok normáiból nem lehet engedni, és segíteni kell, hogy ezek (...) Grúziában is érvényesüljenek".
Az EBESZ-misszióban dolgozó magyarokról a nagykövet asszony messzemenően kedvezően nyilatkozott - tette hozzá Vadai Ágnes. "Azt mondta, nem is lehetne nélkülük dolgozni, és köszönetet mondott Magyarországnak az EBESZ-misszió tevékenységéhez nyújtott hozzájárulásáért." A szervezet döntően Dél-Oszétia déli konfliktus-övezetében tevékenykedő csoportjának jelenleg két magyar tagja van, egyikük - Belágyi László - a misszió biztonsági főnökeként dolgozik, immár több éve.
A Vadai Ágnes vezette honvédelmi küldöttség délután Atanasz Baltovval, az ENSZ Abháziában tevékenykedő grúziai megfigyelő missziójának (UNOMIG) politikai főtanácsadójával találkozott. Az UNOMIG kereteiben hét magyar katona szolgál. A bolgár ENSZ-diplomata méltatta szakmai tudásukat.

Együttműködés kialakításáról tárgyalt a grúz védelmi miniszterrel Vadai Ágnes

Magyarország a tervek szerint még idén nagykövetséget nyit Tbilisziben, és jövőre katonai attasét is delegál majd a képviseletre a katonai együttműködés erősítését elősegítendő - mondta a magyar honvédelmi államtitkár, miután április 23-án, szerdán a grúz fővárosban Davit Kezerasvili védelmi miniszterrel tárgyalt.
Vadai Ágnes az MTI-nek nyilatkozva meggyőződését fejezte ki: a képviselet révén megteremtődő személyes kapcsolatok elősegítik majd azokat a programokat, amelyek kétoldalú alapon is megerősíthetik a Grúziával eddig többnyire csak multilaterális keretek között zajló katonai együttműködést.

Magyar részről felvetették a katonasírok kölcsönös ápolásának kérdését.

Az államtitkár asszony megerősítette, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem keretei között zajló együttműködést folytatni kívánják - ott, illetve a szolnoki nemzetközi békeműveleti kiképzőközpontban már korábban is tanultak grúz katonák.
"Természetesen felajánlottuk azt a segítséget - mondta Vadai Ágnes -, hogy Magyarország támogatja Grúzia euroatlanti integrációját, és ennek katonai vonatkozásában örömmel átadjuk a NATO-csatlakozás során szerzett tapasztalatainkat."
A magyar delegációból származó források szerint Davit Kezerasvili miniszter grúz részről csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az április eleji bukaresti NATO-csúcson a tagországok egy része (köztük Magyarország) nem támogatta Grúzia felvételét a szövetséghez való csatlakozás előszobájának számító tagsági akcióprogramba (MAP).
Az alig 30 éves Kezerasvili meggyőződését fejezte ki, hogy az ország szakadár területei feletti ellenőrzés helyreállításának lehetősége összefügg Grúzia euroatlanti integrációs folyamatával. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a NATO-tagországok decemberi külügyminiszteri értekezletéig fokozott orosz tevékenységre számítanak a szakadár Abháziában és Dél-Oszétiában.
Vadai Ágnes előzőleg Nikoloz Vasakidze grúz külügyminiszterrel találkozott, s a felek kölcsönösen ismertették az abháziai és dél-oszétiai konfliktussal, illetve Grúzia euroatlanti integrációjával kapcsolatos álláspontjaikat.
Magyarország a tervek szerint egy regionális hatókörű nagykövetség felállítására készül Tbilisziben; az itteni nagykövet Örményországban is akkreditálásra kerül majd.

Vadai Ágnes Chinvaliban az ellenőrző bizottság dél-oszét társelnökével találkozott

A dél-oszétiai biztonsági helyzetről és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ottani megfigyelő missziójának elfogadottságáról tájékozódott a magyar honvédelmi államtitkár csütörtökön a grúziai szakadár régió központjában.
Vadai Ágnes grúziai látogatásának utolsó napján, az EBESZ-misszió magyar biztonsági főnökének szervezésében jutott el Chinvaliba, ahol Borisz Csocsijevvel, az orosz-grúz-oszét közös ellenőrző bizottság dél-oszét társelnökével találkozott.
Csocsijev, aki egyúttal a hivatalosan el nem ismert szakadár terület "miniszterelnök-helyettese", kifejtette álláspontját a grúz-dél-oszét konfliktus jelenlegi állapotáról, Tbiliszit okolva az utóbbi hónapok újabb incidenseiért. Mihail Szaakasvili grúz elnököt azzal vádolta, hogy 2004-es hatalomra jutása után lerombolta az elődje idején kialakított tárgyalási mechanizmust, és szemrehányást tett a NATO-nak, amiért támogatja Grúzia csatlakozási törekvéseit, bátorítva ezzel Dél-Oszétia elleni fellépését.
Vadai Ágnes válaszul azt mondta: Magyarország számára csakis a párbeszéd, a konfliktus békés megoldása elfogadható. Leszögezte, hogy a nemzetközi megfigyelő misszióban dolgozó magyar katonákért a Magyar Köztársaság 100 százalékig kezeskedik, s hogy az EBESZ és az ENSZ a békés megoldás érdekében van jelen Dél-Oszétia, illetve Abházia kofliktuszónájában. "A tájékozódásra azért volt szükség - mondta később az MTI-nek -, hogy közelről lássuk, milyen az itt szolgáló magyarok biztonsági helyzete. Csocsijev úr tájékoztatott arról, hogy bár nyilván vannak feszültségek a felek között, a magyar katonák jól végzik a feladatukat, és biztonsági szempontból megfelelőek a körülmények." Az államtitkár asszony a megbeszélésen visszautasította Csocsijevnek azt az állítását, miszerint Magyarország más NATO-országokkal (Romániával és Csehországgal) együtt kétezer géppuskát szállított volna Grúziának, leszögezve, hogy a Magyar Köztársaság nem ad el fegyvert konfliktusövezetekbe. Hozzátette: az ehhez hasonló híresztelések nem segítik elő a békés megoldást.
Mint Belágyi László, az EBESZ-misszió biztonsági főnöke később magyar újságíróknak elmondta, a dél-oszét fél a szakadár köztársaság lerohanására tett 2004-es grúz kísérlet óta több ízben azzal gyanúsította meg a missziót, hogy Grúziának kémkedik, emiatt újra és újra a fokozott fenyegetettség légkörében kellett dolgozniuk.
Vadai Ágnes előzőleg Heikki Lehtonen őrnagytól, a chinvali EBESZ-kirendeltség finn tagjától kapott tájékoztatást a dél-oszétiai biztonsági kockázatokról és az elmúlt hetek ottani incidenseiről. Csocsijevvel való találkozója után a magyar honvédelmi küldöttség találkozott Chinvaliban az orosz-grúz-oszét Egyesített Békefenntartó Parancsnokság vezetőivel, majd felkereste a Tbiliszi által támogatott dél-oszétiai grúz enklávék egyikét, Chinvalitól északra. A küldöttségnek a grúz fél megmutatta a térséghez közel épülő katonai támaszpontját is.


MTI/Harsányi György