Afganisztánnal kapcsolatban egyenlőbb teherviselésre és a nemzeti kontingensek rugalmasabb bevetésére - közvetve a déli körzetekben való katonai szerepvállalásra szólította fel a tagállamokat február 9-én, szombaton Münchenben a NATO főtitkára. A tanácskozáson részt vevő dr. Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter az MTI-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy a Münchenben elhangzottak több tekintetben is igazolták a korábbi magyar álláspontot. A miniszter ezzel összefüggésben a Koszovóval, továbbá Afganisztánnal, és a rakétatelepítéssel kapcsolatos magyar véleményre utalt.

A bajor fővárosban zajló, immár 44. biztonságpolitikai fórumon elnökök, kormányfők, külügy- és védelmi miniszterek mintegy ötven ország meghívottai - jelenlétében Jaap de Hoop Scheffer úgy ítélte meg, hogy az afganisztáni béketeremtés terén minden nehézség ellenére sikerült előre lépni. A főtitkár közölte, hogy az állam- és kormányfők közelgő, bukaresti csúcsértekezletükön várhatóan egyfajta útitervet fogadnak el a rendezés további menetrendjére.

Az immár hagyományos fórumon Németország elutasította a déli körzetekben való szerepvállalást. Ezzel egy időben vált viszont ismertté az a Franz Josef Jung védelmi miniszter által nem cáfolt terv, amely szerint Németország mintegy 1000 fővel - 4500-ra - növelné afganisztáni katonai kontingensének létszámát, s annak tevékenységi körét állítólag a nyugati tartományokra is kiterjesztené.

Hervé Morin francia védelmi miniszter a tanácskozáson azt jelentette be, hogy Franciaország eleget tesz az amerikai kérésnek, s kész a tálibok által ostromlott déli körzetekbe is katonákat küldeni.

A fórumot az egy héttel ezelőtt újraválasztott szerb elnök, Boris Tadic nyitotta meg, a leghatározottabban állást foglalva Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása ellen. Tadic úgy vélte, hogy egy ilyen lépés a feszültség jelentős kiszélesedését eredményezné, s ehelyett Belgrád és Pristina tárgyalásait szorgalmazta a nemzetközi trojka közvetítésével.

Több résztvevő fontosnak nevezte a Balkán stabilitásának biztosítását. A NATO főtitkára a közelgő bukaresti NATO-csúcsra utalva hangoztatta, hogy a szövetség fenn kívánja tartani a „nyitott kapuk” politikáját, s első helyen Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát, valamint Szerbiát említette. Belgrád számára egyértelművé kell tenni az euroatlanti kilátásokat, és Szerbia részéről is megfelelő erőfeszítésekre van szükség - mondta a szervezet vezetője.

A „Válságban a világ - hiányzó stratégiák” című tanácskozáson elsőként a lengyel külügyminiszter vetette fel a rakétatelepítés ügyét. Radoslaw Sikorski kiállt az Egyesült Államok által tervezett kelet-európai - egyebek között lengyelországi - rakétatelepítés mellett, de hangoztatta, hogy azt össze kell hangolni a NATO megfelelő rakétavédelmi tervével, s mindebbe Oroszországot is be kell vonni. Sikorski szerint Moszkvát mindenképp meg kell győzni arról, hogy a rakétatelepítés nem ellene irányul, s felvetette, hogy Moszkva vegyen részt egy - aggodalmainak eloszlatását célzó - felügyelő, illetve ellenőrző rendszerben. Az orosz válasz vasárnapra várható, amikor - Robert Gates amerikai védelmi miniszter mellett - felszólal Szergej Ivanov első orosz miniszterelnök-helyettes is. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a fórumon elsősorban Ankara és az EU közös biztonságpolitikai és energetikai érdekeire utalva Törökország telkes jogú uniós csatlakozását szorgalmazta.