A NATO-államok nagy része három új tagország - Horvátország, Albánia és Macedónia - felvételét szorgalmazza, de ehhez meg kell oldani a görög-macedón névvitát - közölte Göncz Kinga magyar külügyminiszter újságírókkal az észak-atlanti szervezet külügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozása után.

A miniszterek a megbeszélésen nagyra értékelték Ukrajna és Grúzia azon törekvését, hogy bekapcsolódjanak a NATO-csatlakozási folyamat "előszobájának" számító "tagsági tevékenységi tervbe" (MAP), és ebben a kérdésben egyetértésre szeretnének jutni a NATO április elején tartandó bukaresti csúcstalálkozójáig.
Athén - mivel Görögországnak is van egy Macedónia nevű tartománya - nem akarja elfogadni, hogy az új tagországot Macedónia néven vegyék fel a szervezetbe. A kérdésről ENSZ-közvetítéssel folyó görög-macedón tárgyalásokat most fel kívánják gyorsítani, hogy kölcsönösen elfogadható elnevezést találjanak. A csütörtöki brüsszeli külügyminiszteri értekezleten mindenesetre - Göncz Kinga megfogalmazása szerint - "erős volt az a hang", amely a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából mindhárom pályázó ország NATO-tagságra való meghívását támogatta. Erre a bukaresti csúcson nyílhat lehetőség.
A magyar diplomácia élénk tevékenységet fejtett ki eddig is mindhárom ország meghívása érdekében. Magyar kezdeményezésre alakult meg a NATO-ban az a "bővítés barátai" nevű kör, amely nem hivatalos okmányban megfogalmazta a maga érveit. Ezek az érvek - főként a térségi stabilitás szempontjai - a csütörtöki tanácskozáson diplomaták elmondása szerint számos miniszter felszólalásából "köszöntek vissza".
Az ukrán és a grúz MAP-részvétel kérdése, az esetleges meghívás időzítése az észak-atlanti szervezetben egyelőre mérlegelés tárgya, hiszen kényes problémáról, két újabb volt szovjet tagköztársaság bevonásáról van szó. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a tanácskozás utáni sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban a "nyitott ajtók" politikájának fontosságát húzta alá, és hozzátette, hogy folytatják a szövetségen belüli konzultációkat.
A miniszterek a Nyugat-Balkánról szólva fontosnak nevezték, hogy euroatlanti perspektívát kínáljanak a térségnek. Göncz Kinga elmondta, hogy Szerbia felé is változatlanul nyitva kívánják tartani az ajtót, megértve azt, hogy a koszovói függetlenség kinyilvánítása nyomán Szerbia nehéz időszakot él át.
A koszovói helyzetet illetően a NATO fontosnak tartja, hogy nincsenek etnikumközi harcok, nincs tömeges menekülés, a függetlenségi nyilatkozatot nem követték durva szerb állami megtorló intézkedések. Az atlanti szervezet megerősítette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelenleg érvényes határozata alapján a NATO vezette KFOR katonai erő továbbra is garantálja a biztonságot Koszovó egész területén, minden ott élő lakosnak, nemzetiségre való tekintet nélkül.
Afganisztánnal kapcsolatban a külügyminiszteri tanácskozáson elhangzott, hogy hangsúlyt kell helyezni az afgán szervek és testületek saját feladatellátási képességének növelésére. A NATO, amikor a bukaresti csúcson megfogalmazandó Afganisztán-stratégián dolgozik, akkor azt is figyelembe veszi, hogy a közép-ázsiai országban számos más nemzetközi tényezővel együtt tevékenykedik.
Diplomaták azt mondják, az észak-atlanti szervezeten belül az afganisztáni áldozatvállalás mértékének megítélésekor növekedett annak a súlya, hogy az adott tagország mennyire hajlandó harcoló alakulatokat is küldeni.


Görögország nem támogatja Macedónia NATO-tagságát

Görögország "nem tudja támogatni" Macedónia csatlakozását a NATO-hoz - jelentette ki a balkáni országot ezen a néven el nem ismerő Görögország külügyminisztere csütörtökön Brüsszelben.
"Ami Macedónia volt jugoszláv köztársaságot illeti, hangsúlyoztam: szomszédunk politikája nem teszi lehetővé, hogy ugyanazt a pozitív véleményt tegyük magunkévá, amit Albánia és Horvátország esetében" - mondta Dora Bakojannisz a szövetség minisztereinek ülése után egy sajtótájékoztatón.
A Jugoszláviából 1991-ben kivált állam Macedónia néven szeretne bekerülni a NATO-ba. Athén szerint viszont a Macedónia név arra utal, hogy szomszédja igényt tart az azonos nevű, észak-görögországi tartományra, Nagy Sándor szülőhelyére.
Athén kizárólagos jogot formál a Macedónia névre és 1991 óta akadályozza Macedónia nemzetközi elismerését ezen a néven. Az ország 1993-ban "Macedónia, volt jugoszláv köztársaság" (angolul: Former Yugoslav Republic of Macedonia - FYROM) néven nyert felvételt az ENSZ-be. A két állam azóta a világszervezet védnöksége alatt alkudozik, de a közvetítési kísérletek rendre kudarcot vallottak.
A külügyminiszterek a NATO áprilisi bukaresti csúcstalálkozóját készítik elő, várhatóan ott születik majd döntés új tagok felvételéről. Görögország már korábban kijelentette: nem fogja támogatni Macedónia felvételét, amíg megállapodás nem születik köztük a névhasználat kérdésében.