Tájékoztató a honvédelmi politika 2007. évi megvalósításáról, a Magyar Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről szóló beszámolóról.

A Magyar Köztársaság Kormánya honvédelmi politikával kapcsolatos célkitűzései megvalósítása érdekében az Országgyűlésnél kezdeményezte, illetve meghozta azokat a 2007. évre, valamint az azt követő időszakra vonatkozó feladatokat tartalmazó döntéseket, melyek a honvédelmi tárca tevékenységének alapjául szolgáltak.
Ezek közül a jelentősebbek: a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló 51/2007. (VI. 6.) OGY határozat; a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat; az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat; a Magyar Honvédség fejlesztésének egyes elveiről, feladatairól szóló 2204/2006. (XI. 27.) Korm. határozat; a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatási jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2229/2007. (XII. 5.) Korm. határozat; valamint a Magyar Honvédség irányításának és felsőszintű vezetésének rendjéről szóló 2134/2006. (VII. 27.) Korm. határozat.
A honvédelmi tárca a kormányprogramban, jogszabályokban és szabályozókban megfogalmazott elvárásoknak megfelelően, és az ezek által rögzített keretek között biztosította a honvédelmi politika megvalósítását, a Magyar Honvédség fejlesztését és felkészítését.


1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BIZTONSÁGI HELYZETE

Magyarország biztonsági helyzetét továbbra is a NATO és az Európai Uniós tagságunk határozta meg, mely által hazánk része a világ meghatározó politikai, katonai, gazdasági erőcentrumainak. Ezzel együtt a globalizálódó világban olyan régiók eseményei is közvetlenül vagy a korábbiaknál erőteljesebben érintik, érinthetik a magyar érdekeket, melyek korábban nem képezték a hazai stratégiai gondolkodás részét.
A várható kihívásokra és fenyegetésekre, a nemzetközi biztonsági környezetre vonatkozóan megállapítható, hogy a hagyományos értelemben vett fenyegetések háttérbe szorulnak, hazánk elleni katonai agresszióval még hosszabb távon sem kell számolni. Napjainkban és a jövőben az új típusú fenyegetések (nemzetközi terrorizmus, regionális instabilitás, tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, az elektronikus informatikai és kommunikációs rendszerek sérülékenysége, az energiabiztonság kérdése) jelentik a legfőbb biztonsági kihívást.
Magyarország úgy véli, hogy a globális kihívásokra másokkal közös, globális tevékenységekben történő aktív szerepvállalással adhatjuk a legmegfelelőbb válaszokat. Ennek egyik hatékony eszköze a Magyar Honvédség, melyet úgy kell fejlesztenünk és felkészítenünk, hogy a fenyegetettség szintjének és jellegének megfelelően, a rendelkezésre álló erőforrásainkat is figyelembe véve magas színvonalon képes legyen hozzájárulni alapvetően a NATO, EU, illetve egyéb nemzetközi szervezet, vagy koalíció keretein belül a biztonság garantálásához, erősítéséhez, az ország fegyveres védelmére a szövetségi tagság előnyeinek kihasználásával.
A fenti biztonságpolitikai alapokon nyugvó honvédelmi politika megvalósítása, a Magyar Honvédség átalakítása és fejlesztése az alábbi fő tevékenységi irányokon keresztül jellemezhető:


2. HADERŐ-ÁTALAKÍTÁS, SZERVEZETI KORSZERŰSÍTÉS

A Kormányprogram célul tűzte ki a haderő átalakítását oly módon, hogy a hivatásos haderő megfelelő szervezetben, jobb képességekkel és felszereltséggel védelmezze hazánk szuverenitását és az ország nagyságával és teherbíró képességével arányosan tegyen eleget a nemzetközi szervezetekkel való hatékony együttműködés követelményének.
A tárca az előzőekkel összhangban a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló 14/2004. (III. 24.) OGY határozat, illetve az azt felváltó – de annak eredményeire épülő – a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló 51/2007. (VI. 6.) OGY határozat alapján folytatta, illetve folytatja a haderő-átalakítás és fejlesztés feladatait.
A hosszú távú feladatokat egészítették ki a Kormányprogram alapján meghozott további konkrét, kormányzati szintű döntések, melyek közül kiemelt jelentőségű az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat. Ennek megfelelően a haderő-átalakítás szerves részét képezte az állam- és közigazgatási reform honvédelmi tárcát érintő feladatainak végrehajtása is.
Az átfogó szervezeti korszerűsítés, intézményi-szervezeti reform célja a központi honvédelmi igazgatási és a középszintű katonai vezetési struktúra átalakítása; a minisztériumi háttérintézményi rendszer radikális reformja; a katonai szervezetek korábban megkezdett átalakításának befejezése; a Kormány által biztosított költségvetési forrásoknak megfelelő nagyságú és belső állományarányú tárcalétszámra történő beállás a katonai képesség-ambíciószint változatlanul hagyása mellett.
A minisztérium hivatali szervezetének 2006. évi korszerűsítését követően, a háttérintézményi struktúra átalakításának keretében 2007. január 1-jén az addig 5 minisztériumi háttérszervezet, illetve katonai vezető szerv által ellátott feladatok egységes irányítására létre jött a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, mely a szervezeti átalakítás mellett a logisztikai rendszer új alapokra helyezését is jelentette. Szervezetében és feladatrendszerében – egységes szakirányítás mellett – elkülönült a termelői és fogyasztói logisztika, átalakult a korábbi szakági biztosítási rendszer. Az ágazatokra elaprózott logisztikai szakterületet egy integrált, pontosan determinált funkciókra szakosodott, a NATO elveket is leképező csoportosítás váltotta fel.
A pénzügyi ellátás, szolgáltatások rendszerének átalakítása keretében ugyancsak 2007. január 1-én alakult meg a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség a korábbi HM Pénzügyi és Számviteli Szolgálat 4 szervezeti eleméből. A pénzügyi szervezetek integrálásával jelentős létszám megtakarítás mellett nőtt a struktúra hatékonysága.
Az államigazgatási profiltisztítás jegyében 2007. január 1-jével a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal integrálódott az Elektronikus Közszolgáltatások Központjába. Megszűnt az MH Katonai Fogház, melynek feladatrendszerét a büntetés-végrehajtási szervezetek vették át. A HM Katonai Légügyi Hivatal 2007. július 1-jei hatállyal integrálódott a Nemzeti Közlekedési Hatóságba és a Közlekedésbiztonsági Szervezetbe, ezáltal az állami légiközlekedéssel összefüggő hatósági- és balesetvizsgálati feladatok a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai alárendeltségébe kerültek áttelepítésre.
Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében 2007-ben jelentős szervezet- és létszámracionalizálást hajtott végre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, melynek eredményeként a Magyar Honvédség képzési igényeihez jobban igazodó, hatékonyabban és költségtakarékosabban működő struktúra került kialakításra. Ezzel párhuzamosan folyamatban van az Egyetem teljes képzési vertikumának egy telephelyen (Hungária körút) történő elhelyezése, melynek határideje – figyelemmel a tanév kezdésre – 2008. szeptember 1. Belső, létszámcsökkentéssel együttjáró, hatékonyságnövelő átalakítás került végrehajtásra továbbá a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, a HM Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal és a HM Elektronikai és Vagyonkezelő Zrt. vonatkozásában is.
A Kormányprogram által kitűzött célok teljesítése érdekében folytatódott a korábban megkezdett, de a jelenlegi célkitűzésekhez és lehetőségekhez igazított haderőreform, amely érintette a Magyar Honvédség teljes vertikumát, a felső- és középszintű vezetés rendszerét, a haderő struktúráját a logisztikai és a katonai egészségügy rendszert, a kiképzés, a hadkiegészítés és toborzás rendszerét.
2007-ben befejeztük a Magyar Honvédség strukturális korszerűsítését, a haderő-átalakítást. A szétaprózott szervezetek és elhelyezés, az új típusú kihívások és kockázatok kezeléséhez nem szükséges képességek megszüntetésével integrált katonai szervezeteket alakítottunk ki, melynek eredményeként a korábbi 77 hadrendi elem helyett – ideértve a katonai képviselő hivatalokat is – 35 látja el a haza védelmének jogszabályban előírt feladatait, illetve tesz eleget a szövetségi kötelezettségeinkből eredő vállalásainknak Az átalakítás során két helyőrség szűnt meg (Eger és Nagytarcsa). Mindemellett a csapatrendeltetésű szervezeteknél (csapattagozatban) szolgálatot teljesítők feltölthető létszámát – a vezető és támogató szervezetek számának és létszámának csökkentésével párhuzamosan – a korábbi 15-16 000 főről több mint 20 000 főre emeltük 2007. végéig.
Figyelemmel az önkéntes haderőre való áttérés következtében megváltozott feladatrendszerre, 2007. január 1-jével megtörtént a hadkiegészítési és toborzó rendszer átalakítása is. A honvédelmi igazgatás területi és helyi szervezeti rendszerének átalakítása eredményeképpen a korábbi 19 megyei és a fővárosi hadkiegészítő parancsnokság helyett két területi illetékességű, ügyfélközpontú és országos lefedettséget biztosító szervezet, a Kelet-Magyarországi- és a Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság került felállításra Szolnok és Veszprém központtal, amelyek szervezetében Toborzó és Érdekvédelmi Központok, valamint Toborzó és Érdekvédelmi Irodák kerültek kialakításra.
A Kormány egészségügyi reformja keretében az IRM Központi Kórház és Intézményei, az MH Verőcei Betegotthon, az MH Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet, az MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Központ, a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet és a Budai MÁV Kórház egyes feladatainak átvételével, továbbá az Országos Gyógyintézeti Központ és az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ fekvőbetegellátó- és egyes járóbetegellátó elemeinek jogutódlással történő átvételével megalakult a HM Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ),
A HM Állami Egészségügyi Központ kialakításával párhuzamosan sor került a honvéd egészségügyi rendszer átalakítására is. Ennek során az MH Dr. Radó György Központi Honvédkórház az MH Kecskeméti Repülőkórház, az MH Egészségügyi Kiképző Központ, az MH Egészségvédelmi Intézet, valamint az MH Honvéd Egészségügyi Központ Előkészítő Törzs – mint önálló hadrendi elemek – megszűntek, integrálódtak az új hadrendi elemként megalakult MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központba.
A honvéd egészségügy intézményi feladatait a HM Állami Egészségügyi Központ és az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ megosztva, szoros együttműködésben látja el.
A HM Állami Egészségügyi Központ a honvédségi, a rendészeti és a vasutas alkalmazottakon túl biztosítja a főváros egyes körzetei lakosainak ellátását is, szervezetileg azonban nem része a Magyar Honvédségnek.
A megújult honvéd egészségügyi rendszer a korábbi széttagolt funkciókat és szervezeti elemeket integrálva hatékonyabban, egységesen értelmezett vezetői és szakmai irányelvek mentén, korszerű eszközparkkal és infrastruktúrával támogatja a Magyar Honvédséget alaprendeltetése teljesítésében.
A szervezeti átalakítás keretében összességében a tárcánál csökkentettük a vezető és támogató szervezetek számát és létszámát, ugyanakkor növeltük a csapattagozatban szolgálatot teljesítők arányát. Az átalakítás az erőforrások hatékonyabb felhasználása mellett egyszerűbb, világosabb struktúrát eredményezett, mely növelte az irányítás és vezetés rugalmasságát, megteremtette a korábbinál egységesebb követelménytámasztás és elszámoltatás feltételeit.
Az átalakítás eredményeként a Magyar Honvédség a Honvédelmi Minisztériumból, a Magyar Honvédség katonai szervezeteiből, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekből és a Katonai Ügyészségekből áll.

3. IRÁNYÍTÁS, VEZETÉS

A honvédelem irányítása az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, valamint a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben (Hvt.) meghatározott feladatainak teljesítésével valósult meg. A Magyar Honvédség irányításának és vezetésének felsőszintű szerve a Honvédelmi Minisztérium, melynek 2006-ban racionalizált szervezeti felépítése és létszáma összhangban van a vonatkozó előírásokkal, hatékonyan működik.
A Magyar Honvédség felsőszintű szakirányítási feladatait az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök, egyes szakterületeken a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt főosztályvezetők látják el. A szakirányítást végző vezetők tevékenységéhez szükséges szakmai hátteret a minisztérium főosztályai és háttérintézményei biztosítják.
A Magyar Honvédség katonai szervezeteinek vezetését a honvédelmi miniszter a HM Honvéd Vezérkar főnöke útján - a Hvt.-ben, és a vonatkozó állami irányítás egyéb eszközeiben meghatározottak szerint - valósította meg.
A Magyar Honvédség katonai szervezetei vezetési rendjének racionalizálása és az egységes parancsnoki struktúra kialakítása érdekében 2007. január 1-jével megalakításra került az MH Összhaderőnemi Parancsnokság, amely a korábbi három középszintű katonai vezető szervezet és két további, más magasabb szintű parancsnokság jogállású szervezet integrálódásával jött létre. A korábbi tervezési, szervezési nehézségeket okozó párhuzamosságok megszüntetésével az új szervezet, jelentősen alacsonyabb létszámmal látja el a hadműveleti irányítás és a közvetlen csapatvezetés feladatait. Az egységes parancsnoksági szervezet kialakítását elismerően értékelik a NATO vezető köreiben is.
Az irányítási, vezetési rendszer működőképes, biztosítja az ország katonai védelemre történő felkészítésének megtervezését, megszervezését, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezetei folyamatos felső- és középszintű vezetését.


4. ELLENŐRZÉS

Az irányítási és vezetési rendszer részeként működő tárca ellenőrzési rendszer az elmúlt év folyamán rendszeres és objektív információkat biztosított a honvédelmi feladatok teljesítésének helyzetéről, valamint a honvédelmi szervek állapotáról.
A fejezetszintű, az elöljárói felügyeleti és a belső ellenőrzések átfogták az ellenőrzési szakterületek teljes vertikumát, időben jelezték a követelményektől való eltérést. Biztosították a külső környezetben bekövetkező változásokra történő gyors reagálást, hozzájárultak az éves tevékenység pontos és szakszerű értékeléséhez, megalapozták a felsőszintű vezetői döntések előkészítését.


5. HUMÁNPOLITIKA, HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS, LÉTSZÁM

A tárca 2007-ben felülvizsgálta az érvényben lévő Humánstratégiát, és megkezdte annak átdolgozását összhangban a hosszú távú fejlesztés prioritásaival. A foglalkoztatáspolitika korszerűsítésének keretén belül folytatta az előmeneteli rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó koncepció kidolgozását, a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően 2007-ben életbe lépett az új közszolgálati teljesítményértékelési rendszer, az előírt feladatokat a tárca végrehajtotta, egyidejűleg megkezdte a katonai teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálatát.
A Kormány által meghatározottaknak megfelelően 2007. december 31-ig megnevezésre kerültek azok a munkakörök, melyeket csak katonai jogviszonyban álló tölthet be.
Személyi juttatások terén, a Kormány vállalásának megfelelően 2007. július 1-jétől a személyi állomány részére az év végéig havonta 13. havi illetményelőleg jogcímen az egyhavi távolléti díj egy tizenkettedének megfelelő összegű részletek kerülnek kifizetésre. A közalkalmazottak részére a 2%-os mértékű kereset-kiegészítés 2007. évre is biztosításra került.
A szolgálati nyugdíj intézményével összefüggő legjelentősebb 2007. évi törvénymódosítás a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2007. évi CXXII. törvény volt. A szabályozás kiemelt jelentőségű eleme az állomány kiáramlásának elkerülése érdekében került megfogalmazásra, amely szerint a 2007. december 31-ei állapotnak megfelelően rögzíteni kellett a számított nyugdíj összegét azok esetében, akik e fordulónapon legalább 20 év tényleges szolgálati idővel rendelkeztek.
2007-ben került kidolgozásra és 2008. január 1-jétől bevezetésre a hivatásos és szerződéses katonák új illetményeleme, a szolgálati időpótlék, melynek mértéke legfeljebb az illetményalap 25%-áig terjedhet.
A korszerűsítés, valamint a haderő-átalakítás eredményeként a tárca rendszeresített létszáma az előzetes tervektől eltérően alakult, mivel néhány szervezet (a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Katonai Ügyészségek, a HM Védelmi Hivatal és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) nem került ki a tárca felügyelete alól, valamint a Kormány döntése alapján a honvédelmi miniszter felügyelete alá került a HM Állami Egészségügyi Központ, mintegy 3.000 fős szervezetével.
Az Országgyűlés a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozatával legfeljebb 23.950 főben állapította meg a Magyar Honvédség létszámát, ugyanakkor a Kormány a Magyar Honvédség fejlesztésének egyes elveiről, feladatairól szóló 2204/2006. (XI. 27.) Korm. határozat a honvédelmi tárca létszámát 28.700 főben maximálta.
2007. végére a tárca az előírt létszámkeretekre beállt, a Honvédelmi Minisztérium és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek mintegy 1900 fős, a csapatrendeltetésű szervezetek közel 21 000 fős, a nem csapatrendeltetésű katonai szervezetek mintegy 630 fős, továbbá a Katonai Ügyészségek mintegy 180 fős létszámkerettel rendelkeznek.


6. KATONAI FEGYELMI HELYZET

Mind az egyes katonai szervezetek, mind az MH fegyelmi helyzete biztosítja az alaprendeltetésből adódó feladatok végrehajtását. Az elkövetett normasértések nem veszélyeztetik a honvédség működőképességét, készenlétét, hadrafoghatóságát.


7. FELKÉSZÍTÉS, KIKÉPZÉS

A védelmi felkészítés 2007. évi feladatait meghatározó, a védelmi felkészítés egyes kérdéseiről szóló 3033/2007. (V. 9.) Korm. határozat rendelkezései végrehajtásra kerültek, a tárca eleget tett a kormányzati koordinációs feladatainak, valamint a honvédelmi ágazat területén reá háruló kötelezettségeknek.
A Kormány által meghatározott szervezeti és működtetési keretek között a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásra kerültek.
A védelmi igazgatásban érintett szervezetek végrehajtották 2007. évi felkészítési feladataikat, törzsgyakorlásaikat, amelyek tematikájában kísérleti jelleggel válságreagálási intézkedések, valamint a válságkezeléshez és a polgári veszélyhelyzeti tervezéshez kapcsolódó feladatok szerepeltek.
Folytatódott a Befogadó Nemzeti Támogatás (BNT) feladatainak előkészítése, végrehajtásra került a központi adatbázis pontosítása. A BNT egyik legnagyobb kihívása lesz a jövőben a pápai központú C-17-es program kapcsolódó feladatainak eredményes előkészítése és végrehajtása.
A NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer (NIR) kialakítása során megtörtént a NATO Válságreagálási Kézikönyv intézkedéseinek, rendszabályainak hazai szabályzókkal történő összevetése és pontosítása, kidolgozásra kerültek az alapdokumentumok tervezetei.
A parancsnokok, törzsek, csapatok 2007. évi felkészítésének, kiképzésének tervezése és végrehajtása során a Magyar Honvédség kiemelt figyelmet fordított a missziós feladatokat ellátó, illetve a NATO Reagáló Erőbe (NRF), EU harccsoportba kijelölt, továbbá a regionális együttműködésben résztvevő erők felkészítésére, minősítő/értékelő gyakorlatainak előkészítésére, a készenléti szolgálatot ellátó állomány és szervezetek kiképzésére, az új képességek kialakítását támogató kiképzés megvalósítására.
A kiképzést és felkészítést szabályozó alapvető okmányok kidolgozásra és kiadásra kerültek, a szükséges kiképzési programok rendelkezésre állnak. A NATO műveleti jellegű egységesítési egyezmények nemzeti elfogadása és azok bevezetése folyamatos, emellett kiadásra került – a haderő új profilját, a NATO és EU tagságból adódó katonai követelményeket és koncepciókat is figyelembe vevő alkalmazási alapelveket tartalmazó alapdokumentum – az MH Összhaderőnemi Doktrína 2. kiadása.
Az MH alakulatai, illetve szakalegységei az előírt kiképzési feladatokat, gyakorlatokat végrehajtották, melyek biztosították a nemzetközi szerepvállalásból adódó békemissziós feladatok, valamint a fegyveres készenléti- és készültségi szolgálatok eredményes ellátását.
Az év folyamán 71 nemzetközi, illetve 31 hazai zászlóalj, vagy annál magasabb szintű gyakorlat és felkészítési rendezvény került végrehajtásra.
Az év egyik kiemelt kiképzési eseménye a „BEVETÉSI IRÁNY 2007” gyakorlat és bemutató volt, melyen bemutatásra kerültek a Magyar Honvédség speciális képességei.
Összességében a Magyar Honvédség katonai szervezetei parancsnokainak és törzseinek felkészültsége, összekovácsoltsága megfelel a követelményeknek. A kiképzési erőforrások biztosították az önkéntes haderő igényeihez és követelményeihez igazodó kiképzési rendszer megszilárdítását, az MH új képességeinek kialakítását, az állomány kiképzését.


8. FEJLESZTÉS

A haderőstruktúra átalakítása mellett az elmúlt időszakban, így 2007-ben is jelentős fejlesztésekre, új képességek kialakítására is sor került. A képességfejlesztési feladatok alapvetése volt, hogy az egyes beszerzések a korszerű, expedíciós képességekkel is rendelkező haderő fejlesztése érdekében történjenek meg, és a prioritások ennek megfelelően kerüljenek meghatározásra.
2007-ben kiemelt jelentőséget kapott a Gripen-beszerzés folytatása, az új harcászati repülőgépek hadrendbe állítása, melynek eredményeként 2008. január 28-án ünnepélyes keretek között átvettük a legkorszerűbb technikai és műveleti igényeket is hosszú évekre kielégítő 14 darabos Gripen flottát.
Meghatározó volt továbbá a helikopterekhez kapcsolódó fejlesztési, javítási feladatok, a Gépjármű Beszerzési Program, a páncélozott szállító harcjárművek (BTR) korszerűsítése, a tábori és állandó híradó és informatikai rendszer korszerűsítése, a harcászati URH rádiók beszerzés, a C17-es program előkészítése, a MANS-2006 program, a NATO Biztonsági Beruházási Programok keretében megvalósítandó feladatok, a háromdimenziós radarok rendszerbe állítása előkészítésének időarányos végrehajtása.
Az új képességek közül prioritást kapott a különleges műveleti, a CIMIC, az erők megóvása (Force Protection), a biológiai laboratórium és a víztisztító képesség kialakítása.


9. KÉSZENLÉT FENNTARTÁSA, A FELAJÁNLOTT ERŐK HELYZETE

Az MH készenléte fenntartása és fokozása az érvényben lévő szabályozók szerint, a belső rendelkezésekkel összhangban folyik. A riasztási utaltság rendje szabályozott, az MH Technikai Riasztási Rendszere megbízhatóan működik. A légierő haderőnem légvédelmi (NATINADS) és a szárazföldi haderőnem kijelölt béke időszaki készenléti alegységei feladataikra felkészültek, azokat a hatályos szabályzók szerint látják el. A tárca felkészült a terrorista céllal eltérített és fegyverként felhasználni szándékozott légijárművek elleni tevékenységgel (RENEGADE) kapcsolatos katonai szakfeladatok ellátására.
A NATO és az Európai Unió részére felajánlott erők összességében az elért képességeket fenntartották, meghatározott felkészítési, kiképzési, készenléti feladataikat végrehajtották.
A kijelölt erők rendelkeznek a rendszeresített technikai eszközökkel és anyagi készletekkel, a szövetség által támasztott követelmények biztosítottak. Folyamatban van a NATO követelményekkel összhangban álló új készletképzési rend kialakítása. A technikai eszközök MH szinten végrehajtott átcsoportosításainak következtében jelentősen javult a katonai szervezetek gép- és harcjármű ellátottsága. A NATO Reagáló Erők (NRF) felkészítése és váltása a félévenkénti rotációnak megfelelően végrehajtásra került. A felajánlott NRF váltások teljesítették a meghatározott feladatokat, a nemzeti és nemzetközi rendezvényeken eredményesen képviselték a Magyar Honvédséget.
Az országos katasztrófavédelmi rendszer részeként működő Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer 2007. évben is a vonatkozó jogszabály keretei között, a kiadott irányelveknek megfelelően, a jóváhagyott katasztrófavédelmi költségvetés előirányzatai felhasználásával működött.
Összességében a Magyar Honvédség képes a biztonsági fenyegetettséggel arányos védelmi feladatok ellátására.


10. NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG, SZEREPVÁLLALÁS (MISSZIÓK)

A Kormányprogram célkitűzéseivel összhangban a honvédelmi tárca nemzetközi tevékenységét alapvetően jellemezte és meghatározta a nemzeti érdekek hatékony képviselete, a Magyar Köztársaság 2011. I. félévi EU-elnökségre történő felkészülése, a szövetséges és EU államokkal kialakított jó együttműködés fenntartása, fejlesztése, a régió országai euro-atlanti integrációs törekvéseinek támogatása, az orosz, indiai, izraeli és kínai kapcsolatok javítása.
A Magyar Honvédség egyik legmeghatározóbb és egyben legsikeresebb tevékenysége a béketámogató műveletekben való részvétel. Magyar katonák - mintegy 1 000 fő - a világ különböző válságövezeteiben több mint 10 országban, teljesítenek szolgálatot válságkezelő és béketámogató műveletben (NATO, EU, ENSZ, EBESZ).
A Magyar Honvédség missziós feladatait kivétel nélkül nagy nemzetközi elismerés övezte az elmúlt időszakban is. Ezek közül jelentőségénél és méreténél fogva ki kell emelni a továbbra is prioritásként kezelt részvételünket a balkáni rendezésben, valamint az ISAF (Afganisztán) feladatainkat, melynek során a Magyar Köztársaság első alkalommal tevékenykedik vezető nemzetként béketámogató műveletben.
A Magyar Honvédségen keresztül a Magyar Köztársaság, mint NATO tagállam másik 2007. évi jelentős sikere az MH Pápa Bázisrepülőtér NATO stratégiai légiszállító bázissá alakításáról született szövetségi döntés. A sikeres végrehajtás nem csak a magyar haderő nemzetközi presztízsét fogja emelni, hanem vélhetően a térség gazdasági fellendülését is magával vonja. Kiváló példa lehet a civil társadalom számára arra, hogy a jól működő haderőbe fektetett költségvetési források közvetett módon, a biztonságpolitikai előnyök mellett jelentős gazdasági haszonná is fordíthatók.


11. GAZDÁLKODÁS
A Honvédelmi Minisztérium fejezet 2007. évi költségvetési támogatási előirányzatának főösszege 271.028,5 MFt-ban, az MH Egészségügyi intézetek működésének részbeni finanszírozására az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól befolyó bevétel 4.700,0 MFt-ban, az ingatlanértékesítési bevétel 2.500 MFt-ban, a kiadási főösszeg pedig ezek összegeként 278.228,5 MFt-ban került jóváhagyásra. A fejezet módosított kiadási főösszege 341.946,3 MFt.
A módosított költségvetési kiadási előirányzatából a személyi jellegű kiadásoknak (beleértve devizaellátmányt és járulékait is) 40,2%, a működési és fenntartási kiadásoknak (az egyéb működési célú támogatásokkal, kiadásokkal együtt) 37,4%, a felhalmozási jellegű kiadásoknak (ideértve a Gripen bérletet is) 22,4% a tárca költségvetéséből való részesedési aránya.
A tárca a vagyongazdálkodási tevékenységét a 2007. őszén hatályba lépett, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján végzi, folyamatosan biztosítja a működéshez szükséges ingatlanállományt oly módon, hogy a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében csak azon ingatlanok maradjanak, amelyekre a hadrendben lévő katonai szervezeteknek az alaprendeltetésből adódó működési és kiképzési feladatainak ellátásához szükség van.
A honvédelmi célra feleslegesnek minősített, inkurrens anyagi készletek felszámolása terén jelentős eredmények mutathatók fel 2007-ben. A sikeres értékesítési és megsemmisítési eljárások következtében több objektum (Nyírtelek, Isaszeg, Budafok-Hároson, Felcsúton, Nyíregyházán, Mezőfalván, Hajdúsámsonban és Bugyi községben található objektumok) bezárása az anyagok elszállítását követően megtörténhet.
Ingatlanbiztosítás és infrastrukturális ellátás terén fejezeti kezelésű előirányzatokból megvalósuló beruházások közül befejeződött az MH Központi Honvédkórház rekonstrukciója, a jogerős használatbavételi engedély kiadásra került.
Kiemelt feladat volt a JAS-39 Gripen harcászati repülőgépek infrastrukturális fogadási feltételeinek biztosítása az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison.
A tárca költségvetési lehetőségeinek függvényében folytatódott a laktanyák és elhelyezési körletek műszaki, szolgáltatási színvonalának növelése, melynek során elsőbbséget kapott a legénységi épületek, a konyhák és az energetikai közműrendszerek, üzemviteli helyek felújítása, korszerűsítése, illetve a hiányzó férőhely-kapacitások pótlása.
Őrzés-védelmi feladatok terén a honvédségi létesítmények biztonságának fokozása érdekében 2007. évben is folytatódott a technikai őrzés-védelmi rendszerek fejlesztése, a rendszerek folyamatos karbantartása külön szerződés alapján került biztosításra. A HM alapítású, illetve részesedésű társaságok felügyelete folyamatosan biztosított volt. A Kormány a HM ARMCOM Zrt., a HM ARZENÁL Zrt. és a HM CURRUS Zrt. 50% + 1 szavazatot meghaladó üzletrészének értékesítését írta elő, melynek végrehajtására az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-vel (ÁPV Zrt.) együttműködve megtörtént 2007. évben a privatizációs pályázatok kiírása, azonban a pályázatok benyújtásának határidejéig nem érkezett egyik társaság üzletrészének a megvételére sem ajánlat, ezért azok az állam többségi tulajdonában maradtak.


12. TÁRCA VÉDELMI TERVEZŐ RENDSZER
A Tárca Védelmi Tervező Rendszer (TVTR) 2007-ben is biztosította az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodást.
A tárca az MH 2007-2016. közötti időszak 10 éves stratégiai terv pontosítása alapján végrehajtotta az MH 2008. (2009., 2010.) évi feladatainak részletes megtervezését, a tervek kiegyensúlyozását. Ezzel párhuzamosan megkezdte az MH 2009-2018. közötti időszak 10 éves stratégiai terve kidolgozását.
A TVTR 2007. évi fejlesztése során a NATO tervezési és áttekintési eljárásrendjével történő összhang biztosítása érdekében változott a 10 éves tervek kidolgozásának rendszere. A továbbiakban az évente készített 10 éves tervek helyett kétévente készül 10 éves stratégiai terv, mely alapját képezi az évente készülő rövidtávú 1(+n) éves terveknek.
A haderő-képességek tervezése terén a képesség-követelmények meghatározásában a fő irányt a modul rendszerű, szervezetekre vonatkozó, szervezeti és alkalmazási elgondolások kialakítása, pontosítása képezte.
Az ország fegyveres védelmének tervezése a vonatkozó szabályozók szerint történik, a tervek pontosítása a szervezeti változások figyelembe vételével folyamatos.
A nemzeti- és NATO/EU válságkezelési gyakorlatok terén a szakterület egyik legjelentősebb feladata a NATO éves válságreagálási gyakorlata 2007-ben elmaradt, a 2008-ban levezetésre kerülő „CMX 08” NATO, illetve „CME 08” EU válságkezelési gyakorlat előkészítése az év folyamán megkezdődött.


13. EGÉSZSÉGÜGY

Az egészségügyi biztosítást, alapellátást és szolgáltatásokat 2007. évben alapvetően meghatározták az egészségügyi rendszert érintő átalakítások, melynek eredményeként a honvédség egészségügyi biztosítási feladatait a csapat egészségügyi szolgálatok, az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ és a HM Állami Egészségügyi Központ végzik.
Közegészségügy – járványügy terén a tárca helyzete összességében kedvezőnek ítélhető, annak ellenére, hogy járványok tekintetében a mutatók rosszabbodtak az elmúlt évek átlagához képest.
Az egészségügyi anyagi és szaktechnikai ellátás terén megállapítható, hogy az eszközök állapota jó színvonalú, működésük folyamatosan jó szinten megoldott.
A tárca kiemelt figyelmet fordított a külföldi missziókban résztvevő állomány egészségügyi felkészítésére, melynek keretében nagy hangsúlyt fektetett a műveleti területen szerzett tapasztalatok, tudásanyag felhasználására.


14. HÍRADÓ ÉS INFORMATIKAI BIZTOSÍTÁS, INFORMÁCIÓVÉDELEM
A híradó és informatikai biztosítás, információvédelem szakterületén kiemelendő, hogy elkészült a Magyar Honvédség Informatikai Stratégiájának 2007. évi felülvizsgált változata, mely a kormányzati informatikai stratégia ágazati szintű lebontását tartalmazza, és kiterjed az MH valamennyi informatikai tevékenységére.
A Magyar Honvédség zárt célú híradó- és informatikai hálózatának, valamint a Magyar Köztársaság területén telepített, nemzeti felelősség körébe utalt NATO távközlési és adatátviteli rendszereinek központi üzem-felügyelete, üzemeltetése biztosított volt. A békemissziós erők híradó és informatikai rendszerei megbízhatóan üzemeltek, biztosították a feladatok eredményes végrehajtását. A tárca a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályoknak eleget tett. 2007-ben szolgálati/államtitoksértés nem merült fel.

15. JOGI ÉS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉG


A jogi és igazgatási tevékenységet alapvetően a kormányprogramból, a konvergencia-programból eredő rendelkezések, illetve a közigazgatás korszerűsítésével összefüggő kormányzati döntések, a szervezeti változások, valamint a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény rendelkezései határozták meg.
A folyamatból kiemelendő a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 2007. évi CLXX. törvény, a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2007. évi CXXII. törvény, valamint a Magyar Honvédség új Szolgálati Szabályzatának hatályba lépése.
Nemzetközi jogi szakterületen kiemelkedő jelentőségű volt az afganisztáni és csádi szerepvállalásra vonatkozó közjogi engedélyekhez, az éves csapatmozgási engedélyen túlmenően felmerült további csapatmozgások engedélyezéséhez kapcsolódó, valamint a Stratégiai Légiszállítási Képességgel (C-17, Pápa) kapcsolatos a tárcára háruló tevékenység.


16. KATONAI INFORMÁCIÓSZERZÉS, FELDOLGOZÁS ÉS ÉRTÉKELÉS


A katonai információszerzés fő erőkifejtését a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben megfogalmazott rendeltetésének és fő feladatainak megfelelően a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeinek érvényesítését szolgáló kormányzati döntésekhez szükséges – külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, valamint a biztonságpolitika katonai elemét érintő – információk megszerzésére, elemzésére, értékelésére és jelentésére koncentrálta.
A katonai információszerzés a kitűzött fő célokat eredményesen megvalósította, képes volt a nemzeti érdekekből és a szövetségesi kötelezettségvállalásból eredő feladatok végrehajtására.

Az MH képes teljesíteni az Alkotmányból eredő kötelezettségeit, a NATO tagság keretein belül ellátja a haza fegyveres védelmét és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatokat, eleget tesz a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben meghatározott feladatainak.
A honvédelmi tárca 2007. évi tevékenységét alapvetően meghatározták az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról hozott kormányzati döntések. A Kormány által elrendelt szervezeti átalakítások a biztonságpolitikai környezetnek megfelelő, kisebb létszámú és alacsonyabb költséggel fenntartható ütőképes haderő megteremtését szolgálják, amelynek kialakítása érdekében meghatározott reformfeladatok szervesen illeszkedtek az MH korábban megkezdett átalakítási folyamatába, a korábbi célkitűzések teljesítésébe. A korszerűsítés érintette az MH teljes vertikumát, a felső és középszintű vezetés rendszerét, a haderő struktúráját, szervezetét, a HM-et és közvetlen szervezeteit, a katonai logisztikai és katonai egészségügyi rendszert, a kiképzés, a hadkiegészítés és a toborzás rendszerét is.