Védekezés a házi robbanószerkezetek ellen

2005.12.04.

2005. június 7. és június 16. között 17 amerikai katona esett el házi készítésű robbanószerkezet által elkövetett bombatámadások következtében Irakban. A napi bombatámadások száma több mint harminc. Irakban az amerikai parancsnokok kelletlenül ismerik be, hogy továbbra is egy lépéssel a felkelők folyamatosan alkalmazkodó robbanóeszköz-alkalmazási eljárásai mögött kullognak. Hiába a harc és a gépjárművek utólagos páncélzattal történő felgyorsított ellátása, a gyárilag megerősített futóművel, motorral és kiegészítő páncélzattal szerelt járművek gyorsított gyártása és kiszállítása a hadszíntérre, valamint dollármilliók költése a különböző elleneljárások technikai kivitelezésére.

A kezdeményezés továbbra is a felkelők kezében van. A robbanás bekövetkeztéig a járőr vagy a menetoszlop nem tudja, ki az ellenség. A robbanószerkezet indítása után pedig a civil ruhát viselő ellenség azonnal beolvad környezetébe, köddé válik. Irakban a szövetséges csapatok ellen leggyakrabban használt, leghatásosabb pusztítóeszköz – az öngyilkos merénylő mellett – a házi készítésű robbanószerkezet. Ennek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a felkelők ragadják meg a kezdeményezést, ott és akkor csapjanak le, ahol és amikor ők akarnak. E taktika lehetővé teszi, hogy saját veszteségeiket minimálisra csökkentsék, illetve elkerüljék az összecsapást a jobban kiképzett és technikai fölényben lévő szövetséges csapatokkal.
BOMBA A TETEMBEN
Minden egyes alkalommal, amikor a szövetséges csapatok elhagyják védett táborukat, olyan „aknamezőre” kényszerülnek, amely felépítésében, sűrűségében és elhelyezkedésében nemcsak napról napra, hanem óráról órára is változik. A felkelők folyamatosan figyelik a szövetséges csapatok mozgását, és ez alapján tervezik meg a lesállást a számukra legmegfelelőbb helyen és időben. Előfordul, hogy a korábban megfigyelt járőr esemény nélkül végrehajtja feladatát Bagdad utcáin, a táborba visszavezető úton pedig szemétkupacba, állati tetembe vagy lerobbant járműbe rejtett pokolgép várja elhaladását.
Az Irakban elszenvedett amerikai áldozatok több mint a feléért felelős ez
az olcsó, egyszerű, de halálos pusztítóeszköz, amely általában 2–4 összekötött tüzérségi lövedékből és egy primitív indítószerkezetből áll, amelyet ravaszul álcáznak és rejtenek. Az elmúlt hónapokban a házi készítésű robbanószerkezetekkel kapcsolatos események – az eszköz felderítése, annak felrobbanása – száma drasztikusan emelkedett. A napi események száma 30 körül mozog. A bombával elkövetett támadások számának 93%-a Bagdadban történik. Csak június 7. és június 16. között  17 amerikai katona esett el házi készítésű bomba robbanása következtében. A sebesültek száma ennél jóval nagyobb.
INDÍT A KAPUNYITÓ
A Pentagon dollármilliókat költött és költ ma is arra, hogy kifejlesszen egy olyan rendszert, amely hatékony a robbanószerkezetek elleni hadviselésben. A robbanóeszköz felderítésében azonban továbbra is a leghatékonyabb eszköz a jól kiképzett járőr figyelő szeme. A robbanószerkezet egyszerűsége miatt ellenük eddig nem sikerült kellően hatékony technikai védelmi rendszert kifejleszteni. A leggyengébb láncszem az egyszerűségében is nagyszerű indítószerkezet, amely gyakran csak egy rádió, mobiltelefon vagy garázskapunyitó. Ezen indítószerkezetek elektronikus zavarása bizonyult a leghatékonyabbnak. Az amerikai Warlock zavarórendszert sikeresen használják a hadszíntéren. A járműre szerelt Warlock-rendszer azonban nem képes teljes körű és minden esetben megbízható védelmet nyújtani, mert nem működik az összes létező frekvencián, és csak rövid idejű zavarást biztosít. További probléma, hogy amint a járőr elhagyja az utcát, azt azonnal visszaveszik a felkelők, készen arra, hogy új robbanóeszközöket telepítsenek.
Az amerikai hadsereg nagy reményeket fűzött a Compass Call nevű elektronikai zavarórendszeréhez. Az éjjel kis magasságban repülő EC–130H fedélzetére szerelt rendszer minden ismert indítófrekvenciát kisugároz, így működésbe hozva a telepített robbanószerkezetet. Úgy tűnt, megvan a tökéletes megoldás. Az ellenség azonban rendkívül gyorsan tanul és alkalmazkodik. Új indítási technikákat alkalmaz. Eddig nem alkalmazott frekvenciákkal vagy vezetékes távirányítással próbálkozik, többnyire sikeresen.
A felkelők alkalmazkodási képességét jól bizonyítja a titkos garázsokban elkészített mobilbomba kifejlesztése és alkalmazása. Az út menti várakozások helyett a 20–40 tüzérségi lövedékkel megpakolt teherkocsik folyamatosan járják az utcákat, szövetséges célpontok után kutatva. Ez a robbanóanyag-menynyiség minden járművet vagy harcjárművet harcképtelenné tesz. A figyelmes járőr felfedezhet egy-egy gyengébben álcázott robbanószerkezetet az út mentén, azonban nem sok esélye van a nyolcmilliós Bagdad utcáin ezrével rohangáló járművek közül észrevenni
az öngyilkos merénylőt. A járőröknél mindig van egy lista, amely tartalmazza a gyanús járművek leírását, de ez a lista csak olyan pontos lehet, amilyen adatokkal a szövetségesek rendelkeznek.
KOMMULATÍV VÁLASZ
Amikor az amerikai hadsereg növelte a kiegészítő páncélzattal ellátott gépjárművek, nehézharckocsik és lövészpáncélosok alkalmazását, a felkelők a stimulatív töltetek egyidejű alkalmazásával válaszoltak, így küzdve le még a 70 tonnás Abrams nehézharckocsi páncélzatát is, jelezve, hogy az amerikai katonákat semmi sem védheti meg. Jelen pillanatban nem létezik olyan módszer, amellyel teljes mértékben lehetne védekezni a házi készítésű robbanószerkezetekkel és az öngyilkos merénylők által elkövetett támadásokkal szemben. A támadások száma csökkenthető a zavaróeszközök, valamint a járőr-, illetve az ellátási útvonalak agresszív és folyamatos légi-földi járőrözésének kombinálásával, illetve erődített ellenőrző-áteresztő pontok működtetésével, amely meggátolja az ellenséges robbanóeszközök telepítését. Ehhez azonban kevés a szövetséges erők jelenlegi létszáma. Elengedhetetlen a katonák, illetve a gép- és harcjárművek robbanás- és repeszhatás elleni fokozott védelme. Fontos továbbá az utak széleinek megtisztítása mindentől, ami alkalmas robbanószerkezet álcázására és rejtésére. Ezenkívül tudatosítani kell a lakosságban, hogy az utak mellett hagyott járműveket felszólítás nélkül megsemmisítik.
Az elmúlt hetekben a felkelők nagyszabású hadjáratot indítottak járműre szerelt bombák alkalmazásával, amelynek több száz iraki civil, illetve az iraki biztonsági erők tagjai estek áldozatul. Az iraki hadsereg és rendőrség kifejezetten jó célpontnak számít, mert nincsenek felszerelve a szövetséges csapatok által alkalmazott páncélozott járművekkel. A felkelők folyamatosan támadják a civil lakosságot, ezáltal gyengítve a szövetséges csapatok és a támogató civilek viszonyát. Azt akarják bizonyítani, hogy azok nem képesek a lakosság védelmére.

FELKÉSZÍTÉS A VÉDELEMRE

Mivel Irak rendkívül jól felfegyverzett országnak számított, tele volt lőszergyárakkal és lőszerraktárakkal, amelyeket a szövetséges csapatok létszámhiány miatt nem védtek, így azok szabad prédájukká váltak a felkelőknek. Irak továbbra is kiapadhatatlan forrása a házi készítésű robbanóanyagok alapjának számító lövedékeknek és egyéb robbanóanyagoknak.

A téma fontosságát jelzi, hogy az amerikai hadsereg egyhetes szemináriumot tartott a házi készítésű robbanószerkezetek elleni védekezés témájában június 13-tól 17-ig, ahol számos ország katonája vett részt. Sajnos, a Magyar Honvédség nem képviseltette magát. A bemutatón tűzszerészek demonstrálták a házi készítésű robbanószerkezet pusztítóerejét, amikor a hadszíntéren alkalmazott megoldás szerint három összekapcsolt 155 mm-es lövedéket temettek el, majd robbantottak fel egy 5 tonnás teherkocsi alatt. A robbanás ereje teljesen elpusztította a járművet. Szintén bemutatták a járműbe szerelt bomba erejét, amikor 18 db
155 mm-es lövedékkel gyakorlatilag részecskéire robbantottak több teherautót. Az amerikai áldozatok számának állandósult növekedése miatt a megszállás támogatottsága az anyaországban soha nem látott mélységbe zuhant.

(Az írás a Defense News „US Army Casts Net for IED Defenses című cikke alapján készült.)

HARUM TAMÁS