A 2006. évi Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt rendezvényeként került sor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Hadtudományi Bizottsága köztestületi tagjainak második, Tudomány, honvédelem, reform címet viselõ konferenciájára. A rendezvényen – amelynek védnökei a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere voltak – a tudósok áttekintették a hadtudomány mûvelésének problémáit, aktuális és jövõbeni tennivalóit.

Az elmúlt évtized eseményekben gazdagnak bizonyult a tudomány (azon belül a hadtudomány) mûvelõi számára figyelemre méltó eseményekben. Mindezek tükrében idõszerûvé vált annak áttekintése, hogy a Hadtudományi Bizottság és köztestületi tagsága milyen eredményességgel teljesítette feladatkörét 1994 és 2006 között; milyen irányokban bontakozott ki a tudományos, az irányító-, a segítõ és a szervezõmunka. Továbbá, hogy hogyan alakult a testület önállósága, milyen mértékben voltak helytállóak annak ajánlásai a hadtudományok szempontjából jelentõs tudományos, tudománypolitikai, kutatásszervezési és személyi kérdésekben; hogyan képviselte a Hadtudományi Bizottság a különbözõ fórumokon és ügyekben a diszciplína és mûvelõi érdekeit. E feladatok elvégzésére a legjobb alkalomnak az 1994. október 17-én újjáalakult Hadtudományi Bizottság fennállásának 10. évfordulója ígérkezett.*
A konferencia megrendezését indokolttá tette az MTA kibontakozó reformfolyamata, fõképpen a 2006 októberében összehívott rendkívüli közgyûlés megállapításai. A rendezvény megszervezése mellett szólt az MTA és a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma közötti együttmûködési megállapodás újragondolásának igénye is, különös tekintettel arra, hogy mit tehet a hazai hadtudomány a honvédelem fejlõdéséért, az új évezred korszerû honvédségének megteremtéséért.
A Hadtudományi Bizottság a konferencia céljaként fogalmazta meg, hogy alakuljon ki reális kép a hazai hadtudomány helyzetérõl és a Magyar Honvédség markánsabb változásairól. Ennek érdekében kellett véleményt alkotni az MTA testületi mechanizmusaival, osztálystruktúrájával és bizottsági rendszerével kapcsolatos meg- újulási elképzelésekrõl. Meg kellett vitatni a Hadtudományi Bizottság és köztestületi tagsága tudományos értékteremtésben betöltött szerepét, újszerû mûködésének fõbb jellemzõit. Számba kellett venni az egyre bokrosodó diszciplína ágainak, alágainak fejlõdését, a határait feszegetõ köztes övezetek dilemmáit, továbbá az erõs magyar haderõ kialakítása és a védelmi felsõoktatás színvonala fejlesztése érdekében meg kellett határozni a leglényegesebb tevékenységi köröket.
A konferencia prof. dr. Szabó Miklósnak, az MTA IX. Osztály elnökhelyettesének megnyitója után „Az MTA reformja és a magyar tudomány helyzete” címû elõadással (Pléh Csaba) vette kezdetét. Ezt követték „A Magyar Honvédség markáns változásai és jövõje” (Lakatos László), „Az akadémiai reform és a IX. Osztály” (Török Ádám), „A Hadtudományi Bizottság újszerû tevékenysége” (Ács Tibor), „A hadtudomány fejlõdése és dilemmái” (Kõszegvári Tibor), „A NATO-transzmisszió hatása Magyarországra” (Szenes Zoltán) és a „Nukleáris létesítmények terrorfenyegetettsége” (Solymosi József) címû elõadások.
Közismert, hogy több mint egy évszázada alakultak ki a hagyományos diszciplína keretei. Az elmúlt néhány esztendõben alapos változásokon ment át a nagyvilág és a hazai tudomány szervezete, amelynek újabb reformját éljük. Napjainkra a hagyományos diszciplínahatárok felbomlottak és újabbak keletkeztek a társadalmi, termelési, katonai kihívások és a kutatási logika fejlõdése következtében. Az említett átrendezõdés jellemzi a hadtudományt mint diszciplínát is. Radikálisan átalakult a hadtudomány hazai szervezete, megváltoztak a katonai oktatási és tudományos intézményi rendszer keretei. Napjainkban a társadalmi, az állami és katonai, továbbá az oktatási és kutatási érdekek egyaránt megkövetelik a hadtudomány intézményrendszerének korszerûsítését és felismeréseinek minél gyorsabb, kiterjedt felhasználását. Ezt a folyamatot segítheti elõ az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága és köztestületi tagsága, a diszciplína valamennyi mûvelõje. A Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának jubiláló Hadtudományi Bizottsága és köztestületi tagsága a múltban számos alkalommal bizonyította – és a konferencián elfogadott állásfoglalásában kinyilvánította –, hogy a maga sajátos eszközeivel és szerepkörével a jövõben is a hadtudományi kutatások pragmatikus hajtóereje marad.
Összeállításunkban Pléh Csaba, Lakatos László, Ács Tibor, Kõszegvári Tibor, Szenes Zoltán és Solymosi József konferencián elhangzott elõadásainak szerkesztett változatát adjuk közre.


* A Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Hadtudományi Bizottsága történetérõl, tagjairól és tevékenységérõl ld. bõvebben: http://www.mtahtb.zmne.hu