Ha valaki újságalapításra adja a fejét, az egyet jelent azzal, hogy fejest ugrik a sötétbe. Hiába a leggondosabb, legkörültekintõbb elképzelés, hiába sikerül jó munkatársi gárdát összetoborozni, hiába adottak a technikai és egyéb feltételek, az elsõ megjelent újság fogadtatása, az olvasók lelkes érdeklõdése dönti el a lap további sorsát. Tíz évvel ezelõtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Mûszaki Karán néhány lelkes hallgató kezdeményezése nyomán, a kar vezetésének hathatós támogatásával megszületett a Katonadolog nevû diákújság. Ez is ugrás volt a sötétbe, mert a tanintézetben évtizedek óta nem volt hasonló újság, így érthetõ volt a lapot alapító Nemes Dénesnek és Lakatos Attilának az 1966 decemberében megjelenõ elsõ szám beköszöntõjének reménykedése: „A lényeg, hogy elkészült (az elsõ szám). Reméljük, hogy nem csak szalmaláng. Rajtunk nem fog múlni, hogy januártól minden hónapban találkozzunk. Azt már ti döntsétek el (az újságolvasó közönség), hogy a tartalom megéri-e az árát!”

Hogy mennyire érte meg a kezdetben 60 forintos újság az árát, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2006 decemberében megjelent a lap fennállásának tizedik évfordulója alkalmából összeállított különszám. Nos igen, tízéves lett a jó ideje már ingyenes Katonadolog, de az évtizedes fennmaradás oka korántsem azon múlt, hogy pénzért vagy ingyen adják az egyes lapszámokat. Utólag visszatekintve igazolható, hogy már az elsõ lapszám struktúrája, tartalma, hangvétele biztosíték volt a folytatásra. A lapot hallgatók szerkesztették, írták a hallgatóknak, s zömében a hallgatókról. Fejlécén olvasható volt, hogy ez az újság független diáklap, s volt még egy fontos szempont, ami garantálhatta a folytatást. Ezt pedig az elsõ lapszámban dr. Farkas Tivadar mérnök vezérõrnagy, fõigazgató fogalmazta meg, s mondandójának lényege volt, hogy az újság nem felülrõl történõ kezdeményezés nyomán, hanem a hallgatók lelkes csapatának önálló kezdeményezésére, s ezt követõen a fõiskolai vezetés támogatásával született meg.
Aki arra vállalkozna, hogy végigolvassa az elmúlt tíz év újságjait, tevékenysége sok idõt venne igénybe, de megérné a fáradtságot. Megismerné, ha nem is teljeskörûen, de mindenképpen részletesen a fõiskola, majd az egyetem karának a történetét, tevékenységét, fõként a mindenkori hallgatók szemszögébõl, nyomon követhetné, hogyan változott, alakult, formálódott a hallgatók élete, világlátása, aminek eredménye a jelenleg már aktívan szolgáló fiatal tiszti állomány szemléletmódja, viszonya a katonai hivatáshoz, a honvédelemhez, ami motiválja is tevékenységüket a megújult, korszerû honvédségben. Még egy fontos, hosszú távú eredménye is van a diákújságnak. A mindenkori újságkészítõk s a lapszámokat olvasó hallgatók egyaránt megismerhették, mit jelent a kommunikáció a szûkebb és tágabb közösség, végsõ soron a társadalom felé. Megtanulhatták, hogy a hivatásukról kimondott, vagy leírt szónak milyen nagy súlya, jelentõsége van, hogy minden vélekedésük hozzájárul a honvédségrõl, a honvédelemrõl a társadalomban kialakított kép formálásához.
A jubileum alkalmából baráti találkozót is szervezett február elején dr. Hellán János mérnök alezredes, aki kezdettõl támogatta, ösztönözte, majd felelõs kiadóként menedzselte is a lapot. Eljöttek többen az eddigi kilenc fõszerkesztõ közül, ott voltak egykori és jelenlegi diákújságírók, s jelen volt a ma már nyugállományú Farkas Tivadar és prof. dr. Berek Lajos ezredes, kari dékán. Közösen emlékeztek a lap történetére, s ennek során Farkas Tivadar arról is szólt, hogy az újság egy évtizeden át õrizte, ápolta és gazdagította a bolyais szellemiséget, azt a sajátos fõiskolai, majd kari világot, amelyre az itt végzett tisztek mindig szívesen emlékeznek.
A találkozó befejezéseként a jelenlévõk, beleértve természetesen a lapot jelenleg készítõket is, azzal a reménnyel fújták el a 10-es számmal díszített torta gyertyáit, hogy a Katonadolog sikertörténete folytatódik, újabb és újabb hallgatók kapcsolódnak be a lapkészítésbe, követve és gazdagítva elõdeik tevékenységét, s gazdagítva ezzel a Bolyai kar hagyományokban gazdag történetét is.

K. M. I.