– Vezérezredes úr! Milyen változások láthatók azokban a műveleti körülményekben, amelyekre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie?

– A Magyar Honvédség számára a viszonylag alacsonyabb intenzitású aszimmetrikus hadviselés és a magasabb intenzitású manőverező hadviselés körülményeihez való egyidejű alkalmazkodás igénye újszerű alkalmazást jelent. Mindkét hadviselési forma követelményei előtérbe kerülhetnek számunka, amikor szövetségeseinkkel együtt feladatot vállalunk a terrorizmus elleni harc során. A humán és természeti katasztrófák követelményei felszámolásának nemzetközi összehangolást és gyors fellépést igénylő szükséglete ugyancsak újszerű megközelítést és alkalmazást követel meg. Az informatika felgyorsult fejlődése és az ennek nyomán létrejövő információs hadviselés szintén magas szintű elvárásokat tartalmaz. Mivel a NATO és az EU katonai erőinek alkalmazásában a hangsúlyok a terület védelméről az érdekek védelmére helyeződtek át, a Magyar Honvédség számára különösen fontos a földrajzi határoktól távol folytatott műveletek képességi követelményeinek teljesítése.

– Mind ez idáig elsősorban békeműveletekben vettünk részt, de bizonyára nem korlátozódhat ezekre a felkészülés.

– Kétségtelen, kötelékeink eddig még nem vettek részt a NATO vagy az EU által vezetett katonai műveletekben, magasabb intenzitású harci feladatokban. Ugyanakkor a jövőt illetően ezzel is számolni kell, mivel az erre vonatkozó jogszabályi háttér biztosított, így ez a lehetőség sem zárható ki; a NATO/EU-missziókban való alkalmazás során csapataink várható bevetési tartománya kibővülhet. A korábban jól elkülöníthető harci, illetve nem harci jellegű műveletek határai összemosódnak. Az úgynevezett feladatcsúszások következtében katonáink nem mindig, vagy nem egészen azzal a feladattal találkoznak, amire korábban felkészültek.
A kötelékek egymástól, valamint az őket támogató-kiszolgáló bázisoktól viszonylag nagy távolságban, elszigetelten is hajthatnak végre feladatokat. A műveletekben kiemelt szerep hárul a NATO/EU reagáló erőkhöz felajánlott kötelékekre, melyek alkalmazási tapasztalatai katalizátorként használhatók fel más kötelékek képességeinek alakításában. A nagy kiterjedésű hadszíntéren a korábbiaknál kisebb, de minőségileg jóval fejlettebb, többnyire alkalmi jelleggel létrehozott, speciálisan felkészített kötelékek, illetve harccsoportok tevékenykedhetnek eredményesen. Jövőbeni tevékenységünkkel kapcsolatban elmondható: missziós szerepvállalásunk sikere nagymértékben függ támogatóképességeinktől, ezen belül is felértékelődnek telepíthető logisztikai képességeink. Ugyancsak fontos számunkra erőink megóvása, katonáink túlélőképessége, alkalmazkodásuk a változó műveleti körülményekhez, így például az ABV-körülményekhez, vagy a szélsőségesen meleg, illetve hideg időjáráshoz. Szintén kiemelten fontos a releváns információk megszerzése és azoknak az alkalmazók részére történő gyors eljuttatása. Súlyponti kérdés a tevékenységek többnemzeti összehangolása, és komoly felelősség az olyan részletek tisztázása, mint az egymás felismerése és azonosítása. Elengedhetetlen a civil szervezetekkel, illetve a lakossággal való jó kapcsolatok kialakítása és ápolása.

– Kérem, beszéljen arról, hogy a felvázolt körülményeknek, illetve követelményeknek hogyan kívánjuk megfeleltetni a Magyar Honvédséget?

– A végrehajtott védelmi felülvizsgálat során meghatároztuk a nemzeti ambíciószintet, amely a NATO és az EU együttes biztonsági rendszerében megteremti a hazánktól elvárható katonai szerepvállalás mértékét és feltételeit. Hosszú távú átalakítási folyamat eredményeként tervezzük elérni, hogy a haderő – az ország területe és légtere, valamint az állampolgárok biztonsága érdekében nyújtott kollektív védelmi képesség mellett – legyen alkalmas egy lövészdandár hat hónap időtartamú bevetésére. A dandár bevetését a földrajzi határainktól távol, intenzív harctevékenység körülményei között, fogadó nemzeti támogatás hiányában értelmezzük. Ezzel egy időben egy másik műveleti színtéren még egy zászlóaljméretű kötelék tartós idejű bevetését megengedő képesség kialakítását is előirányozzuk, de már nem intenzív harctevékenység körülményei között. Terveink szerint, ha a dandárméretű köteléket nem alkalmazzuk, a haderőnek képesnek kell lennie egyidejűleg két zászlóaljméretű kötelék tartós, hat hónapon túli bevetésére. Az előbbiekben biztosított képességek tartalmazzák a NATO vagy az EU reagáló erőihez biztosított kötelékek képességeit is.

– Az egyes képességek megteremtését illetően konkrét dátumokat is tartalmaznak a tervek?

– Jelenlegi terveinkkel összhangban a 2006-os év végére a Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie legalább egy zászlóaljméretű harci erő és egy századméretű speciális vagy támogatóképesség alkalmazására hat hónap időtartamban, az új követelmények szerint. A képességek növelését 2010 végéig a zászlóaljméretű erő rotációjával és egy újabb századméretű speciális vagy támogatókötelék kialakításával tervezzük. Elképzeléseink szerint 2014 végére a honvédség képes lesz telepíteni egy dandárnyi összfegyvernemi harci képességet a hozzá tartozó támogatóelemekkel együtt, beleértve a légierő kijelölt telepíthető kötelékeit is. A teljes ambíciószinthez tartozó képesség kialakítása 2015 után várható. A telepíthető képességek kialakítása során kiemelt hangsúllyal kezeljük azokat a szövetség számára is hiányt pótló speciális képességeket, melyeket a prágai képességi elkötelezettség kapcsán felvállaltunk. Ezek között olyanok szerepelnek, mint a hídépítő, víztisztító, műszaki és ABV-, valamint egészségügyi, illetve katonairendész-képességek. Terveink szerint telepíthető képességeink a NATO és az EU koordinált erőgenerálási folyamatában (force generation) elérhetők lesznek az Európai Unió számára is. 2007 közepétől, az EU gyorsreagálású erőinek kezdeti bevetési csoportosításába tervezett olasz–magyar–szlovén harccsoport állományába a Magyar Honvédség egy – 250 főből álló – lövészszázad-harccsoportot biztosít. A magyar hozzájárulásban kellő figyelmet kívánunk fordítani a megfelelő mennyiségű és minőségű támogatóképességek kialakítására.

– Várható-e valamiféle súlypontmódosulás a Magyar Honvédség struktúrájában?

– A honvédség szervezeti felépítésében továbbra is a szárazföldi csapatok képességei lesznek a meghatározóak. A Magyar Honvédség összfegyvernemi képességeit alapvetően a közepes kategóriába sorolt lövészzászlóaljakra és más speciális expedíciós képességekkel rendelkező harci támogató és kiszolgáló-támogató szervezetekre építjük. Itt szeretném jelezni: a szövetség a képességfajták megkülönböztetésére képességi katalógust adott ki. Az ebben szereplő követelmények teljesíthetőségének megítélése szempontjából a magyar könnyűlövész-zászlóalj megirányzott képességeit a „light” (könnyű) képességi kategóriából átsorolták a „medium” (közepes) kategóriába.

– Tudható-e már konkrétum a közepes kategóriába sorolt lövészzászlóaljról?

– A lövészzászlóaljat a Magyar Honvédség alapvető harcászati egységeként tervezzük kialakítani. Szervezete a tervezett fejlesztések eredményeként, az eddig rendszerben tartott zászlóaljaknál nemcsak mennyiségében, de minőségében is nagyobb képességeket biztosít. Például: az új híradó eszközökkel hatékonyabb lesz a vezetés; az új felderítő platformokkal nő a felderítés képessége; az aknavető-alegységek 60 és 81 mm-es aknavetőivel csökken a tűzmegnyitás reakcióideje, javul a légi szállíthatóság; az új gépjárművekkel nő a mozgékonyság; a harcjárművek korszerűsítésével javul az éjjellátó képesség; a katonák személyi felszerelésének fejlesztésével nő a túlélési képesség. A zászlóalj szervezetében új képességek is megjelennek, ilyenek például a harcászati hírszerző, a lélektani hadviselési és a civil-katonai együttműködési csoportok, illetve a force protection képességek.

– Milyen képességbővüléssel számolnak a légierő, a logisztika területén?

– A légierő szervezeteinek képességeit úgy kívánjuk alakítani, hogy azokkal a légtérvédelmi képességek folyamatos biztosítása mellett egyre növekvő mértékben legyünk képesek felvállalni a szárazföldi csapatok honi területen kívüli támogatását, továbbá, hogy a kijelölt kötelékek önmagukban is biztosítsák a honi területen kívüli katonai szerepvállalást. Logisztikai (egészségügyi) szervezeteink képességeit meg kívánjuk feleltetni a telepíthetőség szükségleteiből származó felértékelődött logisztikai támogatási követelményeknek. Azoknál a támogatási formáknál, amelyek nem speciális magyar ellátási infrastruktúra kiépítését igénylik, törekszünk a többnemzeti logisztikai együttműködés lehetőségeinek teljes kihasználására. A telepíthető kötelékek utánszállításaihoz szükséges ellátási készletek megalakítása és gyors telepítése érdekében erőfeszítéseket teszünk egy központi logisztikai bázis létrehozására.

– Vezérezredes úr, kérem, szóljon a tervezett haditechnikai fejlesztésekről.

– A vezetés-irányítás hatékonyabb támogatása érdekében fejlesztjük a tábori híradó eszközeinket. A létrehozandó tüzérosztályhoz új 105 mm-es lövegeket és felderítőradarokat rendszeresítünk. A szárazföldi felajánlott erők részére a vonatkozó szövetségi doktrínának megfelelően kialakítjuk a saját csapatok azonosításához szükséges felszerelést. A telepíthetőség javítását a szövetségi stratégiai főparancsnokok követelményei szerint végezzük. Ennek során javítjuk a légi szállíthatóság feltételeit. A csapatok egy részét ellátjuk a magas intenzitású harctevékenységek megvívásához szükséges felszereléssel. A NATO/EU reagáló erőihez felajánlott kötelékeinket felszereljük az expedíciós feladatok végrehajtásához szükséges eszközökkel és anyagokkal. Kialakítjuk a szélsőséges időjárási körülményeihez való alkalmazkodás feltételeit. A légierő új Gripen típusú repülőgépei korszerű levegő-levegő, levegő-föld fegyverzetükkel lehetővé teszik a többrendeltetésű alkalmazást. A légi vezetés-irányítás fejlődő képességei, továbbá az új háromdimenziós radarok a szövetség integrált légvédelmi rendszeréhez csatlakozva új minőséget biztosítanak az ország légterének védelmében.
A harci kiszolgáló-támogató szervezeteknél végrehajtott technikai fejlesztésekkel javítjuk a felajánlott kötelékek önfenntartási képességeit és a változó hadszíntéri körülményekhez való alkalmazkodás feltételeit. Fejlesztjük a honi területen kívül folytatott nemzeti támogatás feltételrendszerét. Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítunk az utánszállításhoz szükséges szállítókapacitás kialakítására. A prágai képességi elkötelezettséghez tartozó képességek fejlesztése keretében új víztisztító, ABV-felderítő és vegyimentesítő, továbbá egészségügyi kiürítő eszközöket szerzünk be. Egy század részére az új követelmények szerint biztosítjuk a katonai rendészeti alkalmazáshoz szükséges felszerelést. A kijelölt alegységek, illetve vezetési pontjaik és egészségügyi központjaik ABV-körülmények közötti működési feltételeinek megteremtése érdekében megkezdjük a könnyű, gyorsan telepíthető kollektív ABV-védelmi berendezések beszerzését. Egy dolog a korszerű technika, a beszerzett felszerelést azonban csak akkor lehet hatékonyan alkalmazni, ha rendelkezünk a felszerelést használni tudó, kellőképpen kiképzett állománnyal, illetve összekovácsolt kötelékekkel. Ezzel teljességgel tisztában vagyunk, ezért a kiképzés megkezdett szerkezeti átalakítását olyan irányban folytatjuk, hogy a kötelékek alkalmasak legyenek az eddigiekben felvállaltaknál nagyobb szakmai kihívást jelentő katonai feladatok végrehajtására is. Az új rendszerben meg kívánjuk teremteni azt a felkészítési, kiképzési specializációt, amely biztosítja a feltételeket az „egy összekovácsolt alegység (harccsoport) – egy azonos jellegű feladat” elv megvalósításához. A kötelékek kiképzési rendszere a NATO/EU-műveletekhez való készenlét eléréséből adódó feladatokhoz igazodik. Ennek megfelelően a kötelékkiképzés 3x6 hónapos ciklusokra tagozódik. Az I. szakasz a kötelékek felkészítésének időszaka. A II. szakasz az alkalmazás, illetve készenléti, készültségi szolgálatok ellátásának időszaka. A III. szakasz a szükséges át- és továbbképzések, illetve a pihentetés időszaka.

– Tábornok úr, kérem, tájékoztassa olvasóinkat a nemzetközi műveletekben való részvételünk távlatairól.

– A nemzetközi biztonsági helyzetben megfigyelhető változásokat elemezve nem várható, hogy a belátható jövőn belül csökkenne az igény nemzetközi béketeremtő, békefenntartó vagy más válságkezelő műveletekre. Ennek megfelelően, illetve figyelemmel arra, hogy lehetőségeink végesek, rendkívül körültekintően kell eljárnunk a jövőben is a missziókban való részvételünk tervezésekor. A tervezéskor elsődleges szempont a Magyar Köztársaság biztonságának szavatolása és nemzeti érdekeink védelme, illetve szövetségi kötelezettségeink teljesítése. Ugyanakkor az elsődleges szempontjaink mellett – a lehetséges missziók kiválasztásával – megjelennek katonai-szakmai szempontok is. Olyan missziókra van szükségünk, ahol minél több szakmai tapasztalatra tudunk szert tenni, ahol fejleszteni tudjuk képességeinket, gyakoroltatni tudjuk a zászlóalj-parancsnokainkat és törzseiket, lehetőség szerint többrendeltetésű kötelékekben. Szükségünk van tehát – és meg is kezdtük a kidolgozását – egy a következő 5-6 évre vonatkozó missziós stratégiára, amelyben megfogalmazzuk, hogy hol, mikor, milyen erőkkel tervezünk megjelenni, és jelen lenni. Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy tervezünk, mert tisztán kell látni, hogy az egyes missziókban vezető nemzeti szerepkör betöltése komoly előkészítést és egyeztetést igényel, mivel nagyobb, meghatározó nemzetek nem szívesen adják fel vezető pozíciójukat, az úgynevezett zászlós feladatokat. Ennek érdekében már megtettem az első lépéseket. A NATO és EU Katonai Tanács ülésén felvetettem, hogy biztosítani kellene a „kis nemzetek” részére is, hogy egymást váltva zászlóaljszinten vezető szerepet tölthessenek be. Hosszabb távra kitekintve úgy számolunk, hogy a nemzetközi műveletekben való részvétel során a Magyar Honvédség honi területen kívül biztosított egyidejű alkalmazási képessége 2010 végéig mintegy 1000 fő. Ezt a képességet a haderő-átalakítás folyamatában, a rendelkezésre álló erőforrások növekedésével összhangban növelni kívánjuk. 2010 végétől várhatóan 1200, 2014 végétől 1600 fővel számolunk. Ennél nagyobb létszám kirendeléséhez pluszerőforrás biztosítása, illetve a megelőző készenléti helyzet rendszabályainak bevezetése válhat szükségessé.
Jelenleg nemzetközi műveletekben több mint 800 fő teljesít szolgálatot. Katonáink különböző ENSZ-, EBESZ-, NATO- és EU-műveletek keretei között ott vannak a világ számos pontján. A közeljövőben – a formálódó missziós stratégiánk alapján – tervezzük a szerepvállalásunk növelését a Balkánon, ennek keretében a Többnemzeti Szárazföldi Erők állományába további egy századot telepítünk. Felkérés esetén egy kiképzésbiztosító század telepítésével növeljük az iraki erők kiképzésében való részvételünket. A tapasztalatok felhasználásával, a szükséges kiegészítő képességek megszerzését követően szeretnénk kialakítani egy, az erők megóvását biztosító („force protection”) századharccsoport komplex képességeit. Tárcaközi előkészítés alatt van az afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoport létrehozásának kérdése, illetve az ennek támogatásához szükséges katonai biztosítás tervezése.

- Vezérezredes úr, köszönöm az interjút.