A Magyar Honvédség első missziós szakmai napját rendezte meg ez év február 21-én a MH Honvéd Vezérkar Szolnokon a MH Béketámogató Kiképző Központban. A tanácskozáson a nemzetközi katonai feladatokban érintettek mondhatni teljes köre részt vett. Vezető tábornokok, a tervezésért, felkészítésért és a mindenoldalú biztosításért felelős csapatparancsnokok, szakemberek, nemzetközi szolgálatot teljesített alegységparancsnokok, a legénységi álomány szempontjait is közvetítő vezénylőzászlósok cseréltek tapasztalatot az elmúlt évtizedben immár a Magyar Honvédség mindennapi tevékenységének szerves részévé vált missziós feladatokról. Olyan küldetésekről van szó, amelyek hatásukban túlmutatnak a szűken vett katonai feladatokon, az ország biztonságának érdekeit szolgálják, közvetlenül is befolyásolják hazánk nemzetközi megítélését és mozgásterét. Ugyanakkor, mint azt Havril András vezérezredes, vezérkari főnök zárszavában kiemelte, a kihívásokkal teli nemzetközi műveletekben való részvétel is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy mára már egy minőségben új hadsereg tölti be hivatását. Megítélésünk szerint a szakmai napon elhangzott tapasztalatok, értékelések, következtetések és javaslatok közreadása fontos támogatást adhat a nemzetközi béke- és válságkezelési műveletekben résztvevő Magyar Honvédség feladatai magasabb szintű teljesítéséhez.

A Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai és Nemzetközi Együttműködési Főosztálya az érintett szervek bevonásával kidolgozta a védelmi tervezéshez szükséges miniszteri irányelveket, melyet a honvédelmi miniszter úr 2006. február 10-én jóváhagyott és a Honvédelmi Közlöny ez évi 4. számában megjelentetett. (10/2006 (HK 4)utss.)
Az utasítás célja, hogy a biztonsági környezet elemzése alapján útmutatást adjon a védelmi felülvizsgálatban kitűzött célok teljesítéséhez a honvédelmi tárcának a 2007–2016 időszakra. Az utasítás rögzíti a tervezést meghatározó körülményeket, megfogalmazza a Magyar Honvédség fejlesztésének követelményeit, beleértve a Magyar Honvédség kötelékei külföldi alkalmazására vonatkozó nemzeti ambíciószintet, meghatározza a fejlesztés védelempolitikai prioritásait, illetve lefekteti a tervezési időszakban rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának főbb szempontjait.

A biztonsági környezet elemzése

A NATO- és EU-tag Magyar Köztársaság biztonsági helyzete stabil, hazánkat jelenleg nem fenyegeti hagyományos jellegű katonai agresszió, és ez hosszú távon sem prognosztizálható. Kicsi a valószínűsége annak is, hogy a NATO vagy az EU bármely tagországát ilyen jellegű támadás érje. A biztonsági helyzetünket befolyásoló válságövezetekben hosszú távon a helyzet stabilizálódására lehet számítani. Újabb, elhúzódó katonai jelenlétet igénylő válságok kialakulásának az esélye csökken a közvetlen környezetünkben. Ugyanakkor a régi, vagy az esetlegesen újonnan kialakuló válságövezetek eseményei bármikor gyors reagálást igényelhetnek.
A nem szövetséges közvetlen szomszédaink demokratikus átalakulása, politikai orientációjának módosulása, euroatlanti törekvése, valamint a NATO és az EU bővítése a jövőben is kedvezően befolyásolja hazánk biztonsági helyzetét. Térségünkben azonban továbbra is kockázatokat jelent a konszolidáció és az instabilitás jegyeit egyaránt mutató nyugat-balkáni térség, ahol a helyzet gyors romlásának lehetősége még sokáig fennmarad. A kedvező irányú változások mellett a Magyar Köztársaság biztonságára az elkövetkező években elsősorban a globális, illetve transznacionális fenyegetések (terrorizmus, tömegpusztító és hagyományos fegyverek terjedése, migráció, szervezett bűnözés, környezeti katasztrófák stb.), ezen belül is egyre inkább a nemzetközi terrorizmus jelenti az elsődleges veszélyt annak ellenére, hogy hazánk nem tartozik a terrorizmus által leginkább fenyegetett országok közé. A terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a szövetségre és tagországaira veszélyt jelentő globális válságok kezelésében a katonai erő előtérben maradásával kell számolni, ami szükségessé teheti a Magyar Honvédség erőinek hosszabb idejű, válságkörzetekben történő alkalmazását. Terrortámadásokkal – egyes hazai objektumok potenciális veszélyeztetettsége mellett – elsősorban a műveletekben részt vevő magyar erők ellen kell számolni. A Magyar Köztársaságot érintő, 2016-ig előre jelezhető biztonsági kihívások elsősorban nem katonai jellegűek, de megelőzésükben és elhárításukban, valamint hatásaik felszámolásában a haderő mással nem helyettesíthető szerepe fennmarad.

A biztonsági környezet haderőre gyakorolt hatása

A Magyar Köztársaság NATO- és EU-tagsága, valamint a biztonsági környezet változásai a magyar haderő alkalmazásával kapcsolatos alapfilozófiában súlyponteltolódást eredményezett. Ennek következtében egyrészt nem számolunk a magyar haderő önálló műveleti alkalmazásával, ezért az interoperabilitás követelményeinek teljesítése az alapvető feladat. Másrészt a haza biztonságának katonai védelme – a hagyományos értelmezés mellett – magába foglalja az esetenként határainktól távoli válságkezelő műveletekben való részvételt is, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az expedíciós képességek megléte. Az ország függetlenségét, szuverenitását és területi épségét veszélyeztető katonai fenyegetésekkel szembeni védelem – az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke alapján – szövetségi keretek között valósul meg. Ebből következően fontos feladat a beérkező NATO-csapatok tevékenységét elősegítő Befogadó Nemzeti Támogatás katonai feladatrendszerének fejlesztése, fenntartása.
A válságok hatékonyabb megelőzéséhez és kezeléséhez történő hozzájárulás keretében szükséges a magyar haderő részvétele – egy időben, akár több régióban is – béketámogató és válságkezelő műveletekben. Ehhez gyorsan alkalmazható erőkre, expedíciós képességekre, a hadrafoghatóság és feltöltöttség szintjének emelésére, valamint a változó feladatstruktúrát és képességkövetelményeket kielégítő haderőszerkezetre van szükség. A béketámogató és válságkezelő műveletekben való részvétel mellett a biztonságot befolyásoló nem katonai, aszimmetrikus fenyegetések elhárításában való közreműködés igénye fokozottan jelentkezhet.
Hazánk szövetségi tagsága, a biztonsági környezetben bekövetkezett pozitív változások, valamint a haditechnika fejlődése lehetővé teszik egy, a korábbiaknál kisebb létszámú haderő fenntartását, ehhez azonban elengedhetetlen a képességek minőségi fejlesztése, a professzionális és az expedíciós jelleg erősítése.

A haderővel szemben
támasztott követelmények legfontosabb eleme

A Magyar Honvédség az országvédelmi képesség fenntartása és békeidejű feladatai ellátása mellett legyen képes az ország határain kívül folytatott műveletekben az alábbi összesített méretű erők egyidejű alkalmazására:
l egy dandárméretű erő – az összes szükséges harci támogató és harci kiszolgáló támogató elemmel – hathavi, harci körülmények közötti alkalmazása; és egy zászlóaljméretű erő tartós (hat hónapon túli) nem harci jellegű tevékenysége; vagy
l egy zászlóaljméretű erő tartós (hat hónapon túli) harci körülmények közötti alkalmazása, és egy zászlóaljméretű erő tartós (hat hónapon túli) nem harci jellegű tevékenysége.
A Magyar Köztársaság csak egy honvédséggel rendelkezik, ezért a szövetségesi kötelezettségek teljesítése terén úgy a NATO, mint az EU számára csak ugyanazon képességek ajánlhatók fel. A külföldi szerepvállalás elgondolásának kialakítása szempontjából lényeges körülmény az egy időben ilyen feladatra küldhetők száma, melyet a miniszteri utasítás a tervezési időszakra vonatkozóan 1000 főben határoz meg.
E felsorolt követelmények természetesen nem alkalmazhatók közvetlenül a külföldi szerepvállalásra vonatkozó elgondolás kialakításakor, mivel az egész Magyar Honvédség részére szabnak követelményeket, és nem csak a műveletekben részt vevő alegységekre és alkalmi kötelékekre. Előírásai a címben említett tervidőszak alatt teljesítendők, követelményeinek teljesítésére vonatkozó mérlegkészítésnek csak a tervidőszak végéhez való közeledéskor lehet reális eredménye. Az azonban már megjelenésekor megállapítható, hogy a Magyar Honvédség külföldi szerepvállalásának miniszteri irányelveknek megfelelő megvalósítása érdekében szükség lenne, helyesebben szükség van egy, a terület katonapolitikai elvárásait tartalmazó, a hosszú távú célokat meghatározó dokumentumra. Ennek hiányában az előadásom második fő kérdésének jelentésekor a miniszteri irányelvekből levonható következtetések alkalmazásával a Magyar Honvédség külföldi szerepvállalására vonatkozó elgondolás közép- és rövid távú területeire koncentrálok.

A Magyar Honvédség
külföldi szerep-
vállalására vonatkozó elgondolás

A tervezés során törekedtünk arra, hogy a koncepció feleljen meg az előttünk álló kihívásoknak, biztosítsa a továbblépés, vagyis a középtávú feladatok végrehajtására való felkészülést, teremtsen szilárd alapot a HM hosszú távú feladatainak végrehajtásához.
Az elgondolás kialakításakor a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági, Nemzeti Katonai Stratégia, valamint az első kérdés kibontásakor részleteiben ismertetett miniszteri irányelvek vonatkozó részeit, illetve a HVKF IH által meghatározott követelményeket tekintettük alapnak.
Az elgondolás céljának megfogalmazásakor szem előtt tartottuk azt az elvárást, hogy az elgondolás szolgáljon egyfajta iránymutatásként, biztosítson mozgásteret és előrelátást a külföldi szerepvállalás tervezésében és megvalósításában részt vevők számára. Nyújtson segítséget a szerepvállalással kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint biztosítson lehetőséget a létrejövő új képességek műveletekbe történő beillesztéséhez.
Az elgondolás tartalmi kérdéseinek megfogalmazásakor figyelemmel voltunk azokra a körülményekre, amelyek biztosítják, behatárolják és befolyásolják a Magyar Honvédség külföldi szerepvállalását. Ezen tényezők közül nagy, vagy úgy is lehet mondani, hogy meghatározó jelentőséggel bír a külföldi szerepvállalás ambíciószintje, amely 1000 főben behatárolt, a rendelkezésre álló erőforrások, de szem előtt kell tartani a nem anyagi, hanem erkölcsi jellegű értékeket, mint az elismertség is. A középtávú feladatok eredményes teljesítésére történő felkészülés egyik alappillére a végrehajtandó feladat jellegének megfelelő tapasztalatszerzés. Ezen a területen a végrehajtókat közvetlenül irányító szervezetek keretei közötti (manőver zászlóalj irányító törzsében) történő tapasztalatszerzés az, ami a Magyar Honvédség távlati célkitűzésének elérését szolgálja. Az elgondolás két időszakra vonatkozóan határoz meg követelményeket és kritériumokat. Az egyik időszak a rövid távú szempontok, mely alapvetően 2006–2007-re vonatkozóan határoz meg végrehajtandó feladatokat. A második a középtávú kritériumok, amelyek a rövid távon végrehajtandó feladatokból való továbblépés alapvető irányait határozza meg. Az elgondolás szempontjából középtávnak a 2008–2010 közötti időszak tekintendő. A 2010 utáni időszakra vonatkozó külföldi szerepvállalás elveinek és kritériumainak meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint nem lehetséges. Ez az időszak, megítélésem szerint, alapvetően nem katonai feladatokat tartalmazhat, hanem csak elveket és elvi irányokat. Az elvek és elvi irányok meghatározása viszont katonapolitikai terület. A középtávú feladatokból való továbblépés körvonalazása mindenképpen szükséges, mert a középtávú feladatok teljesítése alapozza meg a „stratégiai célok” elérésének lehetőségét.

A tervezési időszakok
belső tartalma

A rövid távú szempontokat műveleti területenkénti bontásban ismertetjük. Elsőként a Balkánnal kapcsolatos elképzelésekről néhány gondolat. Mint ismeretes, a balkáni térségben tapasztalható veszélyforrások kezelése kiemelten fontos a Magyar Köztársaság számára. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke több nyilatkozatában kinyilvánította, hogy a Magyar Köztársaság a balkáni stabilitás és biztonság megteremtésében jelentősebb szerepet kíván vállalni. Ennek a szerepvállalásnak a része a Magyar Honvédség balkáni erőkoncentrációjára való törekvése is. Az erőkoncentráció viszont nem valósítható meg egyik napról a másikra. Erre jelentős hatást gyakorol a nemzetközi környezet, a válsághelyzetet kezelő szövetség, valamint a Magyar Honvédség lehetőségei.
Első lépésként a Balkánon műveletet végrehajtó erőkön felül kitelepítésre került az MLF (Többnemzetű Szárazföldi Kötelék) század. Az erőkoncentráció részét képezheti a jelenleg műveletben lévő erők kivonása, új kötelékek műveletbe történő kihelyezése, valamint a végrehajtandó feladatokban történő minőségi váltás. A megvalósítás során a magyar katona számára lehetőséget kell biztosítani a későbbi céljaink elérését szolgáló tapasztalatok megszerzésére. Mindezeket úgy kell megvalósítanunk, hogy a katonák által elért, kivívott elismertséget ne csorbítsuk, valamint lehetőségek szerint ne okozzunk indokolatlan nehézségeket a szövetség balkáni műveleteinek végrehajtásában. A követelményeknek való megfelelés nem könnyű feladat, jelentősen függ az elképzeléseink megvalósításában részt vevő nemzetközi szereplők szándékaitól, valamint a balkáni biztonsági helyzet alakulásától. Ez utóbbi alatt azt értem, hogy a biztonsági helyzet javulása magával hozza a szövetséges erők csökkentését, a csökkentés pedig szűkíti a zászlóaljnagyságú kötelékek alkalmazásának szükségességét.
A Magyar Honvédség számára távoli műveleti területként vehető számításba a szövetség afganisztáni művelete. Napjainkban azonban a műveleti terület jelentős távolsága ellenére az afganisztáni művelet a szövetség legjelentősebb műveleti feladata. Afganisztánban a Magyar Honvédség századnagyságú kötelékkel és jelentős számú törzstiszttel van jelen. Igazodva a szövetségesi megítéléshez, a Magyar Honvédség számára is nagyon fontos az afganisztáni részvétel. E műveleti terület jelentős részén a demokratikus alapokon szervezett napi élet megteremtésének segítése érdekében hajt végre feladatot a szövetség. Ennek jelentős eleme az egyre növekvő számban működő és alakuló Tartományi Újjáépítő Csoport (PRT), a katonai hétköznapi nyelvben csak Pí-Ár-Ti-nak nevezett formáció. Az afganisztáni műveletben részt vevő minden jelentős ország rendelkezik PRT-val.
A Magyar Köztársaság elnöke 2005. tavaszi amerikai látogatása során kinyilvánította Magyarország szándékát egy PRT típusú feladat felvállalására. A Magyar Köztársaság hivatalos képviselői tárgyalásokat folytatnak Hollandia képviselőivel egy általuk üzemeltetett PRT átvételének lehetőségeiről és feltételeiről. A PRT üzemeltetése alapvetően nem katonai feladat, mert a tartományi újjáépítés, az élet normális rendjének és feltételeinek megteremtése civil projektek megvalósításával valósítható meg. A civil projektek megvalósításához szükséges biztonságos környezet megteremtése viszont csak katonák által szavatolható, innen ered a katonák számára a feladat. Reményeink szerint a Kabul észak Baghlan tartományban lévő Pol-e-Khomri holland PRT átvételét a Kabulban szolgálatot teljesítő könnyűgyalogszázad jelenlegi feladatának feladása, a század kivonása, létszámkeretét felhasználva a PRT szervezetének létrehozásával fogjuk megvalósítani 2006 utolsó negyedévében.
A Magyar Honvédség katonáinak részvétele az iraki műveletekben fontosságát tekintve kevésbé jelentős, mint a korábban már részletezett másik kettő, valamint a NATO- és EU-reagáló erőkben való részvételünk. A Magyar Honvédség harmadik műveleti területén, Irakban törzstisztekkel teljesítünk szolgálatot, valamint készenlétben tartunk egy könnyű-lövészszázadot 2006. szeptember 30-ig. Szándékaink szerint a felvállalt időszak leteltével a század felajánlását nem fogjuk meghosszabbítani, a törzstisztek további műveletben tartását viszont felvállaljuk. A kiképzést biztosító századnak a feladatból történő kivonása ellensúlyozására lehetséges további törzstiszteket műveleti területre kihelyezni.
A Magyar Honvédség ENSZ-, EBESZ-vezetésű műveleteiben való részvétel részleteivel e helyütt nem kívánok foglalkozni, mivel ezen a területen nem látszanak szükségesnek jelentős változtatások.

A középtávú kritériumok

A Magyar Honvédség külföldi szerepvállalásának középtávú 2008–2010-re vonatkozó elgondolása kialakításakor a rövid távon megkezdett feladatok folytatásának szükségességére vonatkozó elemzést, a középtávra kitűzött célok elérésének lehetőségeit, a Magyar Honvédség tízéves fejlesztési tervében célként megjelölt képességeket, a szövetség előre vetíthető igényeit, valamint az elérhető erőforrásokat vették figyelembe. A középtávú elgondolás időszaka a külföldi feladat végrehajtására kihelyezhető állomány számában nem tesz lehetővé növekedést. Ebből, valamint az anyagi források elenyésző gyarapodásából adódóan a középtávú elgondolás az elért sikerek megtartására, a rövid távon előkészített változások lehetséges megvalósítására, az újonnan létrejövő képességek műveletekbe történő bevonására koncentrál. A műveleti területen történő alkalmazás jelentős kritériuma a szervezetszerű alegységeknek a rendeltetésükből fakadó feladatokra való, lehetőségek szerint harci műveletekben való részvételük biztosítása. Az alegységek alkalmazása mellett szükséges vezető, vagy keret nemzeti tapasztalatok megszerzése, legalább zászlóaljszintű kötelék vezetésével. Ezzel párhuzamosan emelnünk kell a magyar katonák nemzetközi környezetben való együttműködési készségét.
Befejezésként megemlítendő, hogy a most ismertetett elvek, kritériumok és feladatok a körülmények és lehetőségek változásával természetesen kisebb-nagyobb mértékben módosulnak, változnak. Mindezeket figyelembe véve azonban, megítélésem szerint, a Magyar Honvédség missziós tevékenysége távlatainak kialakításához megfelelő, a jelenlegi helyzetben elfogadott alapját képezik.