A Zöld-foki-szigetekrõl eddig annyit tudtunk, hogy az utazási irodák szívesen ajánlják azoknak, akik szeretik az „ismeretlent”. 2006 nyarán a Magyar Honvédség 38 katonája számára ismerõssé váltak ezek a szigetek, hiszen részt vettek a „Steadfast Jaguar 2006” gyakorlaton. A NATO NRF–7 váltásba felajánlott mûszaki víztisztító szakasz (37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Dandár) katonáinak feladata az volt, hogy a gyakorlat vízellátását speciális eszközeikkel és felkészültségükkel támogassák. A következõkben – többek között – a gyakorlaton szerzett szervezési és üzemeltetési tapasztalatokat adjuk közre azzal a céllal, hogy a jövõben elkerülhetõvé váljanak azok a kisebb-nagyobb problémák, melyekkel most meg kellett küzdenünk.

Az Afrika nyugati partjaitól mintegy 650 kilométerre, az Atlantióceánon elhelyezkedõ 17 szigetbõl álló szigetcsoport – amely korábban portugál gyarmat volt – szolgált helyszínéül az NRF-koncepció minõsítõ gyakorlatához. Brüsszeltõl közel 5000 km-re helyezkedik el a szigetcsoport, így a felszerelések, a személyi állomány és az utánpótlás csak kombinált szállítással juttatható el az alkalmazási körletbe.
Szakmai szempontból a gyakorlat „élesben” ment, hiszen a magyar mûszaki katonák hat hét alatt közel 2500 fõ ellátását biztosították, napi 100 m3 ivóvízminõségû technikai víz termelésével. A szigeteken más vízforrás nem állt rendelkezésre, mert az itt található víztisztító üzem kapacitása 500 fõ ellátását tudta volna megoldani a helyi lakosságon felül.


A gyakorlat fõbb fázisai:

2006. május 11. Vasúti berakodás megkezdése Szentesen.
2006. május 14. A technikai eszközök és a felszerelések behajózása Koper (Szlovénia) kikötõjében.

2006. május 22. Az elõkészítõ részleg indulása Olaszországon keresztül Sao Vicente szigetére, érkezés 2006. május 24-én.

2006. május 26. A technikai eszközök érkezése Sao Vicente szigetére, a kirakodás megkezdése.

2006. május 29. A mûszaki víztisztítószakasz fõerõinek érkezése Hollandián keresztül. Települési körlet elfoglalása, a tábor kiépítése és a víztisztító berendezések beüzemelése.

2006. június 1. Vízkiadás megkezdése. 2006. július 3. Az elsõ víztisztító bere

ndezés leállítása, felkészítése a szállításra és a visszatelepülésre.

2006. július 9. A víztisztító fõerõinek megérkezése Budapestre.

2006. július 10. A második víztisztító berendezés leállítása, és felkészítése a szállításra.

2006. július 14. A technikai eszközök behajózása.

2006. július 15. A technikai eszközök mozgatását végzõ állomány hazaérkezése.

2006. július 29. A technikai eszközöket szállító szerelvény megérkezése.

A víztisztítószakasz a gyakorlat teljes idején napi 24 órában dolgozott, így 3368 m3 ivóvíz-minõségû technikai vizet termelt, melybõl 2717 m3-t szállítottak el. A maradék tisztított víz az óceánba került vissza, mivel a folyamatos üzem megszakítása növeli a bakteriológiai szennyezés veszélyét.

A felajánlott víztisztító-kapacitás jellemzõi:

A víztisztító-kapacitás bõvebb kifejtésének aktualitását az adja, hogy a Magyar Honvédség ezen a területen komoly fejlesztésbe kezdett, és a nemzetközi katonai mûveletek támogatására is ez az egyik felajánlott képességünk. Ennek oka az, hogy amíg a NATO feleslegekkel rendelkezik harci csapatokból, hiányok vannak a harci támogató- és kiszolgálóképességek területén. Ezt a hiányt a tagországok – elsõsorban a kisebb haderõvel rendelkezõ nemzetek – úgy igyekeznek kompenzálni, hogy szakosodnak. Hazánk ilyen specializálódásként tábori víztisztító-képességet épített ki. „A víztisztító- képesség a szövetség területén kívüli, vízszegény területen, befogadó nemzeti támogatás hiányában végrehajtandó mûveletek során lesz kiemelkedõen értékes hozzájárulás.”1
A Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Dandár egyik alegysége a víztisztítószázad, melynek rendeltetése, hogy a mûveletek teljes skáláján képes legyen ivóvíz biztosítására. A század felépítését mutatja az 1. ábra.




A század feladata, hogy képes legyen vízlelõhely mûszaki felderítésére, víztisztító állomás berendezésére és mûködtetésére együtt, vagy eszközönként. Egyegy szakasza (két gép) technikailag képes – folyamatos üzemmel, napi 20 órá- val számolva – napi 200 m3 ivóvíz elõállítására (normál felszíni nyersvíz esetén).
A vízellátás – amely magában foglalja a vízlelõhelyek felderítését, a víz kitermelését és tisztítását, valamint tárolását és elosztását – sajátos területe a mûveletek támogatási feladatainak. Az egyik jellemzõje, hogy míg a felderítés, a kitermelés és a tisztítás mûszaki támogatási feladat, addig a tárolás és elosztás a logisztika felelõssége. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a felderítés feladataiba be kell vonni a vegyivédelmi és egészségügyi szolgálatot, a vízellátási feladatok megszervezésébe a hadmûveletet, a kitermelt víz minõségének ellenõrzésébe az egészségügyi szolgálatot is. Összetett feladatról van tehát szó, amelyet tovább nehezít a szövetségi mûveletekre vonatkozó, esetenként eltérõ szabályozás.
Véleményünk szerint a víztisztító állomás nagyon széles körben alkalmazható, így a harc-hadmûvelet megvívása során, a béketámogató mûveletekben és a befogadó nemzeti támogatás feladatai során. Külön említést érdemelnek azok a helyzetek, amikor a civilizációs és természeti katasztrófák következményeinek felszámolása során válik szükségessé az elszennyezõdött vezetékes víz, vagy az ásott kutak kiváltása. A mûszaki támogatás nemzetközi gyakorlatában az utóbbira számos példát találunk.3
A felajánlásban 2005. januári határidõvel egy víztisztítószakasz szerepelt, amely két eszközt foglalt magában. A század részei eddig az NRF–4 (2005. január –2005. július között, holland alárendeltségben), az NRF–6 (2006. január– 2006. július között, angol alárendeltségben), és az NRF–7 (2006. július–2007. január között, spanyol alárendeltségben) csoportosításában dolgoztak.
Az elõállított víz minõségével kapcsolatos követelmények nagyon szigorúak. Akár a hazai, akár a szövetséges elõírásokat nézzük, a vízminõség ellenõrzésére nagy hangsúlyt fektetnek. A STANAG 2136 a fogyasztás szempontjából két idõegységet határoz meg. Bevezeti a rövid idejû (7 nap) és a hosszú idejû (1 év, a brit haderõben 10 hónap) fogyasztás fogalmát, valamint megkülönbözteti a minõséget a napi ráta szerint is. Az ivóvíz minõségére megadott paraméterek annál szigorúbbak, minél tovább és minél többet fogyasztanak az adott vízbõl. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bármikor is megengednék a határérték feletti szennyezést. Van olyan NATO-ország (Törökország), amely nem fogadta el ezeket a határértékeket, és minden esetben a WHO4 által meghatározott paramétereket tekinti irányadónak.
A vízminõség ellenõrzése a legtöbb NATO-országban az egészségügy feladata és felelõssége. A vízlelõhelyek felderítése és a víz kitermelése a mûszaki csapatok, tisztítása a mûszaki (egyes országokban a logisztikai, vagy a vegyivédelmi) csapatok, míg az elosztás és a tárolás a logisztika feladata. A Magyar Honvédségben gyakorlatilag még megoldásra vár a kitermelt víz minõségének egészségügyi ellenõrzése annak ellenére, hogy a jelenleg érvényben lévõ szabályzók szerint a kitermelt ivóvíz minõségének bevizsgálása és a kiosztás engedélyezése a honvédség egészségügyi szolgálatának feladata.
Az, hogy az óránkénti 5 m3 sok vagy kevés, mindig a helyzettõl függ. A STANAG 2136 az egy katonára számított napi ivóvízmennyiséget normál körülmények között 5 literben, míg szélsõséges körülmények között 15 literben adja meg (a brit haderõnél egy érték szerepel, ez 10 liter/fõ). Az érvényben lévõ magyar normákat alapul véve a helyzet hasonló.5
Látható, hogy a fenti értékek csak az ivóvízre vonatkoznak, holott a mûveletek során egyéb feladatok is követelnek jó minõségû vizet. A STANAG 2885 részletesen bontja a vízszükségletet a 2. táblázatban bemutatottak szerint. Érdemes megjegyezni, hogy szélsõséges körülmények között a feltüntetett mennyiségek a duplájukra nõhetnek.
Amennyiben csak az ivóvizet kell biztosítani az eszközökkel, akkor a szakasz naponta – normál körülmények között – 40 000 ember ellátását végezheti. Fürdetéssel és fõzéssel együtt ez napi 2800 fõ, míg az egyéb követelményeket figyelembe véve napi 1500 fõ teljes vízszükségletét fedezi a szakasz víztisztító állomás kapacitása.6



A vízellátás több szolgálat együttes munkáját igényli. A magyar NRFfelajánlás – és fejlesztés – csak a víztisztító erõkre vonatkozik, így az elosztás, ellenõrzés, szállítás és tárolás az együttmûködõ nemzetközi erõk feladata. Ez a jövõben még számos probléma forrása lesz, hiszen egyre nagyobb hangsúlyt kap a felajánlott erõk teljes logisztikai támogatása.8 Azaz a vízellátás, mint képesség, csak úgy lesz igazán minõségi hozzájárulás a szövetségi mûveletekhez, ha a nemzeti felajánlás lefedi a vízellátás összes feladatát.
A víztisztítószázad alkalmazására kiadott intézkedés megfogalmazza azokat a követelményeket, amelyeknek a felaján- lott erõknek meg kell felelniük.9 A tervezett századszintû készenlétnek akkor tud megfelelni a víztisztítószázad, ha:

képes század-, csoport- (1-2 szakasz), vagy szakaszkötelékben tisztított víz elõállítására, nemzeti vagy többnemzeti kötelékben, itthon vagy külföldön;
képes teljes feltöltöttséggel, magas készenlétû (30 nap) erõként részt venni a nemzetközi mûveletekben;
képes a harc minden fajtájában szakfeladatai végrehajtására, együttmûködésre más erõkkel és el van látva megfelelõ adatátviteli eszközökkel.10

Az már most is látható, hogy a század a követelmények egy részének nem képes megfelelni. Így nem megoldott a védelme a közvetlen támadással szemben, teljes NBCR-védelmére és mentesítésére nincs kapacitása és a szükséges üzemanyag- mennyiség szállítása is megerõsítést igényel. Utóbbi gondot enyhíti, hogy a század tervezett szervezetében megjelenik egy logisztikai szakasz.
További nehézség, hogy a víztisztítószázad személyi állománytáblája csak a víztisztítási feladatok végrehajtását biztosítja. Folyamatos munkavégzés mellett, szakaszszinten csak 2 fõ áll rendelkezésre az egyéb járulékos feladatok (beléptetés, közelbiztosítás) végrehajtására. Amennyiben a veszélyeztetettség nagyobb erejû biztosítást tesz szükségessé, úgy azt az elöljárónak kell biztosítania, vagy csak a szakmai feladatok rovására oldható meg. A tisztított ivóvíz csomagolásának szüneteltetésével is csak 5 fõ szabadul fel szakaszonként.
A szakaszok részére rendelkezésre álló technikai eszközök csak a víztisztító berendezések, a csomagoló berendezések, a vegyszeres konténerek és a parancsnoki állomány szállítását teszik lehetõvé, de a beosztott állomány személyi felszerelésének szállítása már nincs megoldva. Ezenfelül a víztisztító pont berendezéséhez szükséges anyagok szállítására sem áll rendelkezésre szállítóeszköz.
Jól érzékelteti a valós alkalmazás során jelentkezõ igények és a rendelkezésre álló személyi állomány, valamint az eszközök mennyisége közötti különbséget, hogy az NRF felajánlott víztisztítószakasz állománya 17 fõvel, szállító jármûveinek száma 9-cel haladja meg a szakasz tényleges állománytáblájában szereplõ értékeket.


A VÍZTISZTÍTÓ ESZKÖZÖK TECHNIKAI JELLEMZÕI

A nagy teljesítményû tábori vízellátó állomás (ADROWPU-E2-ZW230-RODP) honvédségi megrendelésre készült, így ez a típus a kereskedelmi forgalomban nem kapható, csak a Magyar Honvédség használja (3. kép).


Hasonló – de elsõsorban sós vizek tisztítására alkalmas – típussal rendelkezik a kanadai és taiwani hadsereg.11 Az eszközt szabványkonténerbe építették, azaz szállítása az EU-szabványoknak megfelelõ, szállítható légi, vízi, köz- és vasúton egyaránt. A rendszer – benne a nyomásvédelem – automatikus mûködtetésû, ami lehetõvé teszi a folyamatos mûködést és minimalizálja a kezelõi beavatkozást.12
Az eszköz alkalmas arra, hogy édes- vízbõl, brakkvízbõl, tengervízbõl és vegyi-, sugár- vagy biológiailag szennyezett vízbõl ivóvizet állítson elõ.13 Az így létrehozott ivóvíz alkalmas ivásra, fõzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra. A feladott nyersvíz mennyisége nem függ a szennyezés mértékétõl, az ultraszûrõ egység optimális kihasználásához 13,5 m3 nyersvíz szükséges. Az elõállított ivóvíz minõsége megfelel a magyar szabványokban, illetve a szövetségi elõírásokban lefektetett követelményeknek. 14 Az alkalmazott vízkezelõ technológia egyik jellemzõje a minimális vegyszerfelhasználás, így az alacsony környezeti terhelés.
A vízellátó állomás egyszerûen és gyorsan telepíthetõ, normál üzemi teljesítménye 5 m3/h, extrém üzemben 2,4 m3/h.

Telepítés elméleti ideje, két fõvel:

a vízkitermelés megkezdéséig pozitív hõmérséklet esetén 30 perc;
lebontási idõ, mentesítés nélkül 30 perc;
ismételt üzembe helyezés minimális karbantartással 60 perc;
ismételt üzembe helyezés regeneráláskor 240 perc.

A csapatpróba során az eszközök telepítéséhez szükséges idõt 5 órában határozták meg, majd további 34 órára van szükség az ivóvíztermeléshez.16
Az eszköz energiaellátását egy 64 KW üzemi teljesítményû aggregátor biztosítja, amely messzemenõen kielégíti a – nyersvíz minõségétõl függõen – változó teljesítményigényt. Utóbbit az magyarázza, hogy a tisztításhoz ilyenkor különbözõ szivattyúkat és szûrõegységeket vesz igénybe az állomás. Adott esetben lehetõség van külsõ energia betáplálásra is. A kitermelt ivóvíz tárolását és csomagolását minden víztisztító eszköznél egy tömlõtasakos automata csomagológép segíti (4. kép). Az eszköz képes naponta 18 000 l vizet csomagolni mûanyag zacskóba.



A ZEEWEED ULTRASZÛRÕ TECHNOLÓGIA

Az alkalmazott technológia olyan vízkezelési eljárás, amelynél ultraszûrést alkalmazunk. Az ultraszûrõ membránmodulok gyakorlatilag kívülrõl befelé szûrõ membránszálak kötegét jelentik. A modulokat rögzítõ kazettaelembe szerelték, a modulok a permeátumgyûjtõre csatlakoznak. A szûrlet átszívását a membránszálakon a vezeték végéhez csatlakoztatott folyamati szivattyú végzi. Szûréskor a nyersvíz befolyik a folyamati tartályba, ahonnan a folyamati szivattyú szívja el a tisztított vizet a membránkazettákon keresztül. A membrántartályban állandó túlfolyás biztosítja, hogy a kiszûrt szenynyezõdések ne okozzanak problémát a szûrés folyamatában. A feliszapolódott lebegõanyagok eltávolítása a membránszálakról levegõztetéssel és visszamosással történik. A levegõztetést légbefúvással, a visszamosást – szelepváltással – adott mennyiségû ultraszûrt víz visszanyomásával érik el.
Az üzemeltetés elsõ tapasztalatai kedvezõek. A tervezhetõ vízmennyiség elõállítása nem okoz gondot, a vízminõség megfelel az elõírásoknak. A megbízható mûködést akadályozó meghibásodásokat a gyártó folyamatosan kiküszöböli.
A katonai mûveletek során való alkalmazással kapcsolatban vannak még kérdõjelek. További egyeztetést igényel az eszköz tartalék alkatrészeinek, javítóanyagainak összeállítása, hiszen a hadszíntéri gyors javítás csak így biztosítható. Megkerülhetetlen és még elõttünk álló feladat annak a mûveleti rendnek a kidolgozása, amely biztosítja a tisztított víz minõségének folyamatos ellenõrzését és dokumentálását. A szövetségi szabályok szerint ez egészségügyi feladat, amelynek megvan az elõírt rendje, eszköz- és szakemberigénye.
Komoly kihívást jelent a napi 200 m3 víz tárolása és elszállítása (egy szakasz, két eszközzel). A NATO vezette mûveletekben – csakúgy, mint a Magyar Honvédségben – a kitermelt víz tárolása és elosztása logisztikai feladat. Amennyiben az alegységek maguk vételeznek, úgy a víztisztító pontot olyan távolságra kell telepíteni, ahol mindenki számára elérhetõ. Amikor elosztórendszer mûködik, akkor megnõ a szállítókapacitás iránti igény.
A víztisztítószakasz (két eszköz) 156 m3 víz tárolására képes, amely 120 m3 saját tartályban ömlesztett és 36 m3 zacskózott vizet jelent. A két zacskózó (csomagoló) napi teljesítménye 36 m3 víz, aminek a szállításához 1200 db láda szükséges, minimálisan. Utóbbi tapasztalati adat, mert az eddigi üzemeltetés azt bizonyította, hogy egy ládában maximum négy rétegben lehet tárolni a zacskókat. Utóbbi egyébként is érzékeny pontja a rendszernek, mert a hegesztõélek hõmérsékletének beállítását befolyásolja a külsõ hõmérséklet, a csomagolandó víz hõmérséklete és az alkalmazott fólia vastagsága. Hibás beállítás esetén a zacskó szivárog, esetleg szakad, azaz alkalmatlanná válik a szállításra.


A „STEADFAST JAGUAR 2006” GYAKORLAT TAPASZTALATAI

Már a gyakorlat elõkészítésének folyamata sem tanulság nélküli. A szövetségben meghonosodott rendnek megfelelõen az elõkészítõ konferenciákon kell minden olyan kérdést tisztázni, amely a gyakorlat zökkenõmentes lebonyolításához szükséges. Megbeszélések és egyezteté- 33 VEZETÉS – FELKÉSZÍTÉS sek sorozata vezet oda, hogy a feladat végrehajtásának személyi, logisztikai, pénzügyi és egyéb feltételei megteremtõdjenek. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a megbeszéléseken azok a szakemberek is jelen legyenek, akik egyrészt végrehajtják a feladatot, másrészt képesek a felmerült problémákra szakmailag megalapozott választ adni, illetve tudnak kérdezni. Utóbbinak azért van jelentõsége, mert a szakmai feltételek megteremtése, a szakmailag elfogadható körülmények kialakítása sokszor apróságokon múlik, amihez a szakmai felkészültség is követelmény. További haszna ennek a megközelítésnek, hogy így már az elõkészítés során kialakulnak azok a személyes kapcsolatok, amelyek megkönnyítik a feladat végrehajtását mind a szakaszparancsnok, mind az öszszekötõ tiszt számára.
Amikor ezt a kérdést feszegetjük, nem a szakmai sovinizmus szólal meg. De így elkerülhetõek lennének azok az aprónak tûnõ, de adott helyzetben bosszantó és nehezen megoldható problémák, mint az elõkészítõ részleg ellátásának hiánya, az adott országban elfogadott fizetõeszközzel kapcsolatos problémák, a mûholdas összeköttetés visszásságai, az üzemelés okozta környezetvédelmi rendszabályok betartása, az üzemanyag-ellátás, valamint a külsõ ellátók által nyújtott alapvetõ szolgáltatások igénybevétele (fürdõ és higiénés létesítmények, mosatás).
A vízellátás olyan összetett feladat, amely több szolgálati ág összehangolt munkáját jelenti. A magyar felajánlásban szereplõ víztisztító kapacitás akkor eredményes és hatékony, ha kiegészül az egészségügy és a logisztika lehetõségeivel. Ebbõl következik az is, hogy a vízellátás területén az együttmûködésnek nincs alternatívája. A gyakorlaton nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar felajánlás értékes és hiányt pótol, de már az elõkészítés során tisztázni kell a teljes szolgáltatás (vízlelõhely-felderítés, vízkitermelés és -tisztítás, -tárolás, -szállítás, -elosztás, egészségügyi ellenõrzés) felelõsségi rendjét. A víztisztítószakasz (század) ilyen erõforrásokkal ugyanis nem rendelkezik. A gyakorlat bizonyította, hogy a feladat végrehajtható a többi érintett összehangolt munkájával (német egészségügyi hozzájárulás, francia vízszállítás és -elosztás), de a felelõsség megosztása és a több közremûködõ nem teszi megbízhatóbbá a munkát. A vízellátásban rendkívüli szerepe van a higiéniás rendszabályok folyamatos betartásának a munka minden mozzanatánál, így nem vigasz az, ha a víztisztítás rendben van, de a szállítás során szennyezõdik a tisztított víz. Ennél a feladatnál a fogyasztók bizalmának elvesztése az adott mûvelet sikerét is veszélyeztetheti.
A gyakorlat során a logisztikai parancsnokság egy csoportja koordinálta a vízellátást, amely során mind az elõállító, mind a szállító minõségi bevizsgáláson esett át, majd ezt követõen a vízellátó pont csak a bevizsgáláson átesett és ott megfelelt tehergépjármûvek részére adhatott ki vizet. Ennek ellenére a szállítás során folyamatosan jelentkeztek kisebb hiányosságok.
Hasonlóan fontosnak tartjuk azt is, hogy a felajánlott erõk közvetlen védelme csak úgy oldható meg, ha azt a támogatott erõk biztosítják. A víztisztítószakasz (század) szervezetszerû biztosító erõkkel nem rendelkezik. Az NRF kötelékben lévõ víztisztítószakaszt kiegészítették egy biztosító rajjal, amely alkalmas a beléptetés és az alapvetõ biztonsági követelmények minimális megvalósítására.
Az állománynak és a technikai eszközöknek is fokozott igénybevételt jelentett a szigetek sajátos éghajlata. A napközbeni 40-45 °C és a folyamatosan szállongó finom por, valamint a sós pára befolyásolta a hangulatot és az eszközök mûködését. Kiderült, hogy az állomány részére biztosított pihenõsátrak ilyen körülmények között inkább kényelmetlenek, mint praktikusak. A munkasátrak zárhatósága, pormentessége hiányos, így a számítógépek és nyomtatók tisztán tartása nem oldható meg.
Az agresszív sós pára is megtette a magáét. Megjelentek a rozsdafoltok, amelyek – hosszabb, hónapokon, esetleg éveken keresztül tartó folyamatos üzem mellett – már komoly gondokat okozhatnak.
További gondot jelentett az ár-apály okozta 1,5 m-es vízszintkülönbség, illetve az erõs hullámzás, amely erõsen megterhelte a vízszivattyúkat, a csõvezetékeket, a villamos csatlakozásokat és kábeleket.
A víztisztító eszközök hozták azokat a normákat, amelyeket a leírások tartalmaznak. A 2,8 m3/óra teljesítmény kiemelkedõen jónak mondható, a tengervízbõl való tisztításban világviszonylatban is figyelemre méltó. A folyamatos üzem ugyanakkor bizonyította, hogy a technológiából adódó állandóan magasabb üzemi nyomás miatt egyes összekötõ elemek meghibásodnak.
Érdekes és messzire mutató tapasztalat az is, hogy a tûzõ nap befolyásolja a gép elektronikáját. A vezérlõpult ez ellen csak úgy védhetõ, ha a panelt árnyékoljuk.
A gyakorlaton katonáink bizonyították, hogy felkészültek szakmai feladataikra. A valós vízellátási feladatok során a mûszaki víztisztító erõk és eszközök jól vizsgáztak, számos olyan tapasztalattal gazdagodtak, amelyek figyelembevétele tovább növelheti a víztisztítás hatékonyságát és biztonságát. A gyakorlatról szóló hivatalos jelentések és beszámolók egyetértenek abban, hogy a magyar víztisztító- felajánlás és annak teljesítése minõségi hozzájárulás a szövetségi erõfeszítésekhez.

JAGADICS PÉTER–KÁLLAI ERNÕ–PADÁNYI JÓZSEF

FELHASZNÁLT IRODALOM

Úton a XXI. század hadserege felé. A Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs Fõigazgatóság kiadványa, Budapest, 2003

Utasítás a csapatélelmezési szolgálat megszervezésére és mûködésére háborúban (magasabbegység, egység, alegység). Élm/17. A Honvédelmi Minisztérium kiadványa, Budapest, 1968

http://www.anzacsite.gov.au/ 1landing/index.html. 2006. június 18.

Németh István: Nemzeti hatáskörbe tartozó logisztikai biztosítás NATO-tapasztalatai. Elõadás, megjelent: Gáspár Tibor (szerk.): A nemzetközi missziók logisztikai támogatásának tapasztalatairól. Konferenciakiadvány, MH Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, Budapest, 2005. április 6. 116. o.

66/2004. számú HM HVK hadmûveleti és kiképzési csoportfõnöki intézkedés a víztisztítószázad alkalmazásának feladataira. 2004. június 21.

Kiviteli tervdokumentáció. Zenon Systems Kft. 2003. Tatabánya

Emergency Supply of Water in War STANAG 2885 (Edition 3) 1996

Minimum Standards of Water Potability During Field Operations and in Emergency Situations STANAG 2136 (Edition 4) 2002

66/2004. számú intézkedés a víztisztítószázad alkalmazásának feladataira. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar hadmûveleti és kiképzési csoportfõnök, 2004.

201/2001. (X. 25.) korm. rendelet az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl

Water Supply In Theaters Of Operations FM 10-52 1990

Water Supply Point Equipment And Operations FM 10-52-1


Jegyzetek:

1 Úton a XXI. század hadserege felé. A Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs Fõigazgatóság kiadványa, Budapest, 2003. 20. o.
2 Készítették: a szerzõk.
3 A kanadai hadsereg széles körben alkalmazta a víztisztító eszközeit a katasztrófák elleni védekezés során Haitin és Hondurasban, Kambodzsában és Bosznia-Hercegovinában.
4 World Health Organisation – Egészségügyi Világszervezet.
5 Az Élm/17 szabályzat szerint támadásban és menetben 8 l/nap, védelemben és pihenõben 10 l/nap ivóvízre van szükség, igaz, ebben benne van a teafõzésre, a mosakodáshoz és a személyi edények elmosásához szükséges vízmennyiség is. Érdekesség, hogy 1915-ben Gallipolinál a brit orvosok többször jelezték, hogy a katonáknak nem elegendõ a napi kettõ liter víz, annak tízszeresére lenne szükség. http://www.anzacsite.gov.au/ 1landing/index.html. 2006. június 18.
6 Ez a szám — 1500 fõ — megfelel a tervezett európai haderõ alapvetõ egységének, a harccsoportnak, ami azért fontos, mert hazánk oda is víztisztító kapacitást ajánlott fel.
7 Készítették: a szerzõk.
8 Németh István: Nemzeti hatáskörbe tartozó logisztikai biztosítás NATO-tapasztalatai. Elõadás, megjelent: Gáspár Tibor (szerk.): A nemzetközi missziók logisztikai támogatásának tapasztalatairól. Konferenciakiadvány, MH Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, Budapest, 2005. április 6. 116. o.
9 66/2004. számú HM HVK hadmûveleti és kiképzési csoportfõnöki intézkedés a víztisztítószázad alkalmazásának feladataira. 2004. június 21.
10 Tekintettel a költségvetési megszorításokra, a víztisztítószázad készenlétét 2007. december 31-re módosították.
11 A Magyar Honvédségnél rendszeresített eszköz a jelenleg alkalmazott legkorszerûbb vízkezelési technológiát alkalmazza, legnagyobb elõnye az, hogy univerzális, bármely szennyezett víz tisztítására alkalmas. Ilyen szempontból egyedülálló.
12 Kiviteli tervdokumentáció. Zenon Systems Kft. 2003. Tatabánya (a cég írásbeli engedélyével).
13 Alkalmazható nyersvíz-típusok: biológiailag aktív, természetes eredetû vizek; természetes szennyezõdéseket tartalmazó felszíni vizek, fúrt kutak, ipari vízrendszerek; természetes szennyezõdéseket tartalmazó sós vizek; tengervíz; egyéb, oldott sókat tartalmazó vizek; vegyi-, sugár- vagy biológiailag fertõzött vizek.
14 201/2001. (X. 25.) korm. rendelet; MSZ 450-1/1989, MSZ 450-2/1991; MSZ 450-3/1990; STANAG 2136. STANAG 2885.
15 Készítette: Jagadics Péter
16 A 34 óra magában foglalja a szükséges vízmennyiség megtermelését (10 óra), valamint 24 óra áztatásos sterilizálást.