Magyar érdekszféra:

a Kárpát–Balkán régió? (2.)

2006.08.10.

Hazánk érdekeltségeinek (gazdasági érdekek, kisebbségek, délszláv terület stabilizálása) jelentős része a Kárpát–Balkán régióban található, éppen ezért a következőkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy Magyarországnak a térségben a többi államhoz képest mekkora a hatalmi potenciálja.
Henry Morgenthau szerint egy államhatalmi potenciálját a geográfiai tényezők, a természeti erőforrások bősége, az ipari kapacitás, a katonai fegyverzet, a népesség nagysága, a nemzeti karakter, az erkölcs, a diplomácia, valamint a kormányzat minősége határozza meg,74 miközben figyelembe kell vennünk, hogy a hatalom mindig viszonylagos. Tehát adott esetben az dönti el, hogy kinek nagyobb a hatalmi potenciálja egy régióban, hogy a Morgenthau által megnevezett jellemzők közül ott melyik állam mennyivel rendelkezik, és a régióra hatással levő hatalmak mennyit tudnak ebből a potenciáljukból ott realizálni. Például Németországnál a Kínai Népköztársaság mind katonailag, mind gazdaságilag, mind földrajzilag hatalmasabb, de az európai ügyekben Németország szava általában nagyobb súllyal esik latba, mint az ázsiai országé.
Tanulmányunkban Morgenthau koncepcióját bizonyos szempontból szamárvezetőként fogjuk alkalmazni, de nem ragaszkodunk görcsösen hozzá. Csak mérhető szempontokat vizsgálunk, így például egyáltalán nem foglalkozunk az erkölccsel, a diplomáciával, a nemzeti karakterrel, a kormányzat minőségével vagy a különböző államok belső viszonyaival. Nem tekintjük át a régión kívüli országok régión belül realizálódó hatalmi potenciálját sem, ezért – hosszú tanakodás után – Ukrajna sem kerül be elemzésünkbe. Ennek az az oka, hogy Ukrajna a Kárpát–Balkán régiónak az egyetlen olyan tagja, amelynek egész kiterjedéséhez képest csak jelentéktelen része tartozik a térséghez (miközben az összes többi állam teljes területe a régión belül található), így inkább tekinthető régión kívüli szereplőnek, mint belülinek.

A RÉGIÓ ORSZÁGAINAK
HATALMI POTENCIÁLJAI


A hatalmi potenciálok kiszámítását és azok összehasonlítását annak tudatában végezzük el, hogy tudjuk, a tények bárminemű csoportosítása a valóság torzításával jár. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden részletre kiterjedő teljesen pontos elemzést nem lehet a témában készíteni, és ezért az összes eredményünk csak hozzávetőleges lehet. Mégis fontosnak éreztük, hogy az általunk leginkább meghatározónak tartott szempontokat figyelembe véve képet kapjunk a régió hatalmi viszonyairól.
Meggyőződésünk, hogy nem létezik általános recept hatalmi potenciálok kiszámítására, mivel mindig az adott térséghez kell igazítani a szempontokat. (Például egy olyan régióban, ahol háborúra készülnek a felek, a katonai erő sokkal fontosabb, mint ahol hosszú távon valószínűsíthető a béke.) A Kárpát–Balkán régió államainak három fő jellemzőjét fogjuk vizsgálni, és ezek alapján létrehozunk egy képletet az országok hatalmi potenciáljának kiszámítására (a hatalmi potenciált a képletben „H”-val jelöljük):

l Általános jellemzőkből adódó potenciál (a képletben „A”-val jelöljük;
A = (a1 + a2)/2): egy állam azon tulajdonságait értjük ezalatt, amelyek alapvetően meghatározzák lehetőségeit, mint a geográfiai tényezők, valamint a népesség nagysága. A számításnál az országok területét (képletben „a1”), valamint népességét (képletben „a2”) használjuk fel.
l Gazdasági jellemzőkből adódó potenciál (a képletben „G”-vel jelöljük; G = (g1 + g2)/2): a gazdaság volumenét, valamint milyenségét értjük ezalatt. Az adott ország össz GDP-je (képletben „(g1)”, a gazdaság nagyságát, míg GDP/ fő (képletben „g2”) a gazdaság minőségét hivatott szimbolizálni a számításban.
l Katonai jellemzőkből adódó potenciál (a képletben „K”-val jelöljük; K = (k1 + k2+ k3)/3): az előzőektől eltérően itt három szempontot használunk fel. Egyrészt a hadsereg létszámát (képletben „k1” – utalva a hadsereg nagyságára –, a védelmi kiadásokat (képletben „k2”) – utalva a hadsereg minőségére –, valamint a külföldön lévő katonák számát („k3”). Az utóbbit azért éreztük indokoltnak, mert a külföldön szolgálatot teljesítő katonák létszáma egyfajta presztízst jelent, bizonyos szempontból mutatja a nemzetközi ügyekben való aktivitását, a hadsereg mobilitását, valamint a Kárpát–Balkán régióban a NATO-tagországok sokkal aktívabbak ezen a téren (nem csak a NATO-missziókban való szerepvállalások terén), és így – igaz csak áttételesen –, de megjelenik az eredményekben, hogy ezen országok a világ leghatalmasabb katonai szövetségének a tagjai.

A fentieken túl az elemzés során utalunk majd egyéb tényezőkre is, amelyeket nem lehet számokkal kifejezni, valamint egyes folyamatokra és tendenciákra is, amelyek nem jelennek meg a számításokban. A SZÁMÍTÁS Amint látható, a három fő jellemzőt fogjuk felhasználni a számításnál, amelyekben vannak egyéb „aljellemzők”. Jelen esetben Magyarországot tekintjük viszonyítási alapnak, ezért hazánk minden „aljellemzőjére” 100 pontot adunk, majd ehhez viszonyítjuk a többi állam „aljellemzőit”.75 A fő jellemzőkben lévő „aljellemzők” értékeit országonként összeadjuk (egyenlő fontosnak vesszük, nem súlyozzuk őket), majd elosztjuk az „aljellemzőt” veszünk számításba, és ha nem osztanánk el, akkor a későbbiekben aránytalanul nagyobb súllyal esne latba ez a potencialitás. (Ekkor hazánk fő jellemzőinek az értékei is 100 pontot tesznek majd ki.)
Véleményünk szerint a közeljövőben nem várható, hogy a Kárpát–Balkán régióban bármely ország hazánk ellen önállóan alkalmazná a fegyveres erőszak érdekérvényesítési módszerét. Ennek legfőbb oka, hogy az atlanti térség és a nyugati félteke országai nem fenyegetik egymást. „A vitás kérdéseket nem háborúval vagy háborús fenyegetéssel oldják meg. A háborús felkészülés végső soron válasz a térségen kívülről érkező fenyegetésre.”76 Emellett a biztonság terén a hatalmi képességek viszonylag egyenlően oszlanak meg a szomszédos államok és Magyarország között, ráadásul ezen államok elfogadják a nemzetközi szervezetek intézményes szabályait. Baj akkor lehet, ha az egyensúly felborulna, vagy az intézményes szabályozás ingataggá válna, és akkor természetesen „a rendszernek az az egysége van biztonságosabb helyzetben a többihez képest, amely a fizikai erőszak bármely potenciális erőszakos ellenfenyegetéssel megbirkózni képes eszközeivel rendelkezik”77. Azonban mivel nem tartjuk valószínűnek a hazánk elleni fegyveres erőszak alkalmazását a régión belülről, a számításban a „katonai jellemzők” kapják a legkisebb súlyt, matematikailag pedig a legkisebb (0,75-ös) szorzót.
Az „általános tényezőket” ennél fontosabbnak éreztük (1,25-ös szorzó), ugyanis ezek erőteljesen befolyásolják egy ország gazdasági, katonai, politikai lehetőségeit. Például meghatározzák az adott ország gazdasági kapacitásának maximumát, az ország védhetőségét, a hadra foghatók számát, vagy akár az EU-tagországok esetében az Európai Parlamentbe delegálható képviselők létszámát is.
Úgy ítéltük meg, hogy jelen esetben a „gazdasági jellemzők” a legfontosabbak, mivel egy állam működésének, jólétének és (sok szempontból) biztonságának az alapját a gazdaság biztosítja. Ezért ez kapja a legmagasabb (2-es) szorzót.
Ha a súlyozással is végzünk, akkor Magyarország értéke 400 lesz, mivel a három 100-as főjellemzőt 0,75-tel, 1,25-tel és 2-vel szoroztuk be (tehát 75 + 125 + 200 = 400). Ezért a legvégén, hogy hazánk (azaz a viszonyítási alap) hatalmi potenciálja 100 legyen, el kell osztani az egész képletet 4-gyel.
Mindezek alapján a számítás a következőképp néz ki:
H = [1,25*A + 2*G + 0,75*K]/4
= [1,25*(a1 + a2)/2 + 2*(g1 + g2)/2 +
+ 0,75*(k1 + k2 + k3)/3]/4,
ahol
A = (a1 + a2)/2
G = (g1 + g2)/2
K = (k1 + k2 + k3)/3
A: általános jellemzőkből adódó potenciál
G: gazdasági jellemzőkből adódó potenciál
K: katonai jellemzőkből adódó potenciál
a1: adott ország területe
a2: adott ország népessége
g1: adott ország GDP-je összesen
g2: adott ország GDP-je/fő értéke
k1: adott ország hadseregének létszáma
k2: adott ország hadseregének védelmi költségvetése
k3: adott ország külföldön állomásozó katonáinak száma.


A KÁRPÁT–BALKÁN RÉGIÓ
ÁLLAMAINAK ÁLTALÁNOS
JELLEMZŐI

A régió államhatárai az elmúlt évszázadokban rendkívül hektikusan változtak. Legnagyobb állandóságot, elsősorban a természeti tényezőknek köszönhetően, Horvátország nyugati, az egykori Magyarország nyugati, északi és keleti, valamint a Duna menti bolgár–román határ mutatta.78 Ma sok kis ország található a térségben, ahol Magyarország területileg (Románia, Bulgária és Szerbia-Montenegró után) a negyedik, népesség szempontjából (Románia és Szerbia-Montenegró mögött) a harmadik helyen áll (lásd a 8. táblázatot). Hazánk a Kárpát–Balkán régió területének 11,8%-át, míg a lakosságának 13,4%-át adja. Magyarország relatív súlya valószínűleg tovább fog nőni, ha Szerbia-Montenegróból Montenegró és/vagy Koszovó kiválik.
A térségben négy ország nem rendelkezik tengerparttal. Szlovákia, Moldova, Macedónia és Magyarország. Megjegyezzük, hogy Románia és Bulgária geostratégiai szerepe felértékelődött az elmúlt években, mivel földrajzi elhelyezkedésük folytán (a Közel-Kelethez való közelségük miatt) katonai szempontból a térség legfontosabb államaivá váltak az Egyesült Államok számára, aminek következtében az USA több támaszpont építését tervezi területükön.
Hazánk, Kovács Jenő szavaival élve, „jelenlegi államhatárai mellett is őrzi a Kárpát-medencén belüli – földrajzi értelemben vett – uralkodó szerepét, miután felöleli a medence központi körzeteit”.79 Ez az oka annak, hogy a térség közlekedési útvonalai nálunk futnak össze.
Például az 1997-es helsinki konferencián az összeurópai multimodális közlekedési folyosók kiépítésére felvázolt program alapján, a Kárpát–Balkán régióba Nyugat-Európából érkező összes folyosó áthalad Magyarországon.80 Így nem meglepő, hogy hazánk földrajzi fekvéséből adódóan Románia uniós országok felé irányuló tranzitját hazánkon keresztül bonyolítja le. Mindez megfelelő alap arra, hogy Románia számára olyan meghatározó partnerré váljunk, mint hazánk számára Ausztria volt az EU-csatlakozásig, később pedig Szerbia-Montenegró életében is hasonló szerepet tölthetünk be.
Ha kiszámítjuk a régió általános jellemzőiből adódó potenciált (lásd 9. táblázat), akkor látható, hogy hazánk Románia és Szerbia-Montenegró után a harmadik helyen áll. Míg Románia mindenkit messze leelőz (239 pont), addig a második vonalban Szerbia-Montenegrónak, Bulgáriának és Magyarországnak nagyon közeliek (96,5–109 közöttiek) az értékeik. Őket követi a Horvátország, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina által alkotott csoport, amely államok az előbb felsorolt országokhoz képest nagyjából feleakkora számokat produkálnak. A sort Moldova (40,5 pont), Albánia (33,5 pont) és Macedónia (23,5 pont) zárja.


A RÉGIÓ ÁLLAMAINAK
GAZDASÁGI JELLEMZŐI

Magyarország az egy főre jutó GDP-t figyelembe véve a Kárpát–Balkán régió gazdaságilag legfejlettebb országa, míg az országok által megtermelt bruttó hazai össztermék tekintetében a második Románia után. A régióban az átlagosan egy főre jutó GDP 8100 USD, ami felett hazánkon kívül még Szlovákia, Horvátország és Bulgária teljesít (lásd a 10. táblázatot). Magyarország a Kárpát–Balkán régió GDP-jének közel egynegyedét termeli meg.
Annak ellenére, hogy a pillanatnyi helyzet ilyen jónak tűnik, meg kell említenünk, hogy bizonyos szempontból hazánk lemaradóban van. Elég megnézni az egyes országok GDP-jének növekedési rátáját (10. táblázat), és máris kiderül, hogy Magyarország a régió államai közül csak Macedóniát és Horvátországot előzi meg, ezzel jócskán elmarad a régió országainak 5,1%-os növekedési átlagától. Mindez egybecseng a Világgazdasági Fórum által minden évben közreadott versenyképességi ranglistával,81 ahol hazánk az utóbbi két évben tíz helyet esett vissza, míg például Románia csak az elmúlt egy évben tizenkét, Bulgária pedig öt helyet javított.
Szerencsére egyelőre még nem kell aggódnunk, hogy ez a két ország ebben a tekintetben megelőzne minket, mivel Románia a hatvanharmadik, Bulgária az ötvenkilencedik, hazánk a harminckilencedik a ranglistán. A probléma a tendenciákkal van. A jelen esetben jónak számító gazdasági pozíciónkból folyamatosan veszíthetünk, ha a növekedés és versenyképesség tekintetében nem történnek pozitív változások.
A gazdasági jellemzőkből adódó potenciál alapján hazánk (100 pont) helyzete a legjobb a Kárpát–Balkán régióban (lásd 11. táblázat).
Jelentősnek mondható lemaradással minket követ a területileg és népesség szempontjából is több mint kétszer nagyobb Románia (82,5 pont), a dobogó harmadik fokán pedig Szlovákia áll (75 pont). Horvátország (54,5 pont) és Bulgária (48 pont) körülbelül feleakkora teljesítménnyel, mint Magyarország a negyedik és ötödik helyen szerepel, a számok alapján pedig látszik, hogy a többi állam tőlünk jóval kisebb és elmaradottabb gazdasággal rendelkezik (Bosznia-Hercegovina 31 pont, Macedónia 29 pont, Albánia 22,5 pont, Szerbia-Montenegró 17 pont, Moldova 9,5 pont).


A KATONAI JELLEMZŐK

A régióban Románia rendelkezik a legnagyobb létszámú (97 200 fős) hadsereggel (lásd 12. táblázat), ami háromszor nagyobb, mint ebből a szempontból negyedik helyezett hazánké (32 300 fő). De ha a Magyar Honvédséghez hozzáraknánk a bronzérmes Bulgária katonáit (51 000 fő), még akkor is nagyobb számú erőkkel rendelkezne keleti szomszédunk. A második helyet Szerbia-Montenegró szerezte meg 65 300 fővel. Szlovákia (20 195 fő), Horvátország (20 800 fő), valamint Albánia (21 500 fő) a következők, melyek közel azonos nagyságú hadsereget tartanak fenn. A sor végén Bosznia-Hercegovina (16 400 fő), Macedónia (10 890 fő), majd Moldova (6809 fő) található.
A külföldön állomásozó katonák számának a bemutatására azért választottuk 2004-et, mert a térség NATO-tagországai az iraki szerepvállalás következtében tavaly küldték határaikon kívülre legtöbb katonájukat, és el is érték ezen a téren lehetőségeik maximumát. Románia 1558, Magyarország 1048, Szlovákia 771, Bulgária pedig 551 fővel vett részt a különböző missziókban (lásd 12. táblázat). Ezen államokon kívül egyedül Albánia küld nagyobb létszámú katonai erőket külföldre.
A Kárpát–Balkán régió államai nem kívánnak túl sok forrást a védelmi kiadásokra fordítani, és átlagosan GDP-jük 2-3%-át költik erre a szegmensre. Kirívó eset volt Macedónia 2001-es 6,8%-os vagy Szerbia-Montenegró 2001-es és 2002-es 4% feletti értékei, míg Szlovákia, Albánia és hazánk tartósan 2% alatt tartja ezt a számot.82 Mindezek mellett és alapján megállapíthatjuk, hogy a Kárpát–Balkán régióban a katonai biztonságnál gyakorlatilag minden szereplő a gazdasági biztonságot tartja fontosabbnak.
Hazánkat megvizsgálva láthatjuk, hogy 2000-ben 804 millió dollár, 2001-ben 953 millió dollár, 2002-ben 1145 millió dollár, 2003-ban 1589 millió dollár, 2004-ben 1729 millió dollár volt a Magyar Honvédség költségvetése. A 2000 és 2004 közötti időszakot figyelembe véve (13. táblázat) Magyarország 6,220 milliárd dollárt költött honvédelemre, ami az egész Kárpát–Balkán régió védelmi kiadásainak 23,82%-át teszi ki. Ezzel megelőzte Romániát, más összehasonlításban pedig ez a szám az adott időintervallumban csaknem Bulgária, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina, Moldova és Albánia biztonságra fordított forrásainak az összegével ér fel. Mindez történhetett úgy – fejlettebb gazdaságunknak köszönhetően –, hogy a GDP arányában kevesebbet kellett áldoznunk katonáinkra, mint a régió legtöbb országának. A fentebb vizsgált katonai jellemzőkből adódó katonai potenciál kiszámítása után (lásd 14. táblázat) megállapíthatjuk, hogy Románia 181 pontjával ebben a tekintetben magasan a régió többi országai fölé tornyosul. Hazánk követi őt (100 pont), majd kicsivel lemaradva Szerbia-Montenegró (91 pont), ezután következik a két megmaradt NATO-tagállam Bulgária (80 pont), valamint Szlovákia (59 pont). Horvátország 38 pontjával a hatodik, Albánia 31 ponttal a hetedik, Bosznia-Hercegovina 22 ponttal a nyolcadik, Macedónia 18 ponttal a kilencedik, és végül Moldova 10 ponttal a tizedik.


HATALMI ERŐVISZONYOK

Fentebb elvégezzük a különböző fő- és aljellemzők kiszámítását, így már csak a képletbe való behelyettesítésük marad hátra. Ha ezt megtesszük, valamint az összes értéket megfelelő módon összeadjuk és súlyozzuk, megkapjuk a végeredményeket.
Számításaink alapján a Kárpát–Balkán régióban Romániának a legnagyobb a hatalmi potenciálja 150,4 ponttal (lásd 15. táblázat). Ennek oka, hogy az ország területe és népessége a térség többi államához képest kiemelkedően nagy, amiből egyenesen következik, hogy a bruttó nemzeti össztermék, a hadsereg, valamint a külföldön állomásozó katonák számának tekintetében is az első helyet szerezte meg. Tehát minden olyan „aljellemzőnél”, ahol mennyiséget kellett produkálni, Románia értékei voltak a legjobbak, emellett a védelmi kiadások terén övé lett az előkelő második pozíció is. Egyedül a GDP/fő vonatkozásában maradt el a térség élvonalától, viszont itt komoly a hátránya, hiszen Magyarország mellett – ahol közel duplája az egy főre jutó GDP – Szlovákia, Horvátország és Bulgária is megelőzi.
Hatalmi potenciál szempontjából hazánk található a vizsgált régió ranglistájának második fokán 100 ponttal. Elmondható, hogy mindkét minőséget szimbolizáló értékben (GDP/fő, védelmi kiadások) mi vagyunk az elsők, miközben második helyen végeztünk a bruttó nemzeti összterméket, valamint a külföldön állomásozó katonák számát figyelembe vevő szempontoknál. Az általános jellemzők és a hadsereg létszámát tekintve a középmezőny elején helyezkedünk el.
Bulgária (69,1 pont) és Szlovákia (65,2 pont) számításaink szerint közel azonos hatalmi potenciállal rendelkezik, de a két ország potenciáljának a szerkezete nagyon különböző. Míg Bulgária a mennyiségi mutatók nagy részében (népesség, terület, hadsereg létszáma) sokkal jobb adottságokkal rendelkezik, addig Szlovákia a hátrányát gazdaságának (GDP, GDP/fő, védelmi kiadások) és a nemzetközi életben való aktívabb szerepvállalásának (külföldön állomásozó katonák) köszönhetően csaknem teljesen ledolgozza.
Az ötödik Szerbia-Montenegró (59,6 pont), a hatodik Horvátország (50,9 pont), valamint a hetedik helyezett Bosznia-Hercegovina (34,5 pont) az egykori Jugoszlávia részei voltak. Szerbia-Montenegró terület és népesség szempontjából nagyjából megegyezik hazánkkal, emellett a katonai jellemzőkből adódó potenciálja is hasonló. Viszont a gazdasági adottságok tekintetében annyira rosszul áll, hogy csak Moldovát tudja megelőzni, és ez az oka annak, hogy több mint 40 ponttal marad el tőlünk. Horvátország 50,9 pontos potenciálja alapvetően abból adódik, hogy feleakkora, mint Magyarország, és azért közelíti meg ennek ellenére Szerbia-Montenegrót, mert gazdaságilag a térség harmadik legfejlettebb állama. Bosznia-Hercegovina az általános jellemzőit figyelembe véve Horvátországhoz hasonlóan közel hazánk értékeinek a felével rendelkezik, de jóval elmaradottabb nyugati szomszédjánál.
Az utolsó három helyezett Albánia (27,5 pont), Macedónia (25,2 pont) és Moldova (19,3 pont) kicsi és fejletlen országok még a régió vonatkozási rendszerében is. Ez az oka annak, hogy minden tényezőnél a rangsor második felében foglaltak helyet.


KÖVETKEZTETÉSEK

A Kárpát–Balkán régióban egyedül Romániának nagyobb a hatalmi potenciálja, mint hazánknak, ezért fokozottabban kell rá figyelnünk. Jóval fejlettebb gazdaságunknak köszönhető, hogy Románia hiába rendelkezik 2,2-szer nagyobb népességgel, csak 15%-kal termel többet Magyarországnál. Földrajzi, valamint a népesség által nyújtott adottságaink nem tekinthetők kedvezőnek keleti szomszédunkhoz képest, ezért gyakorlatilag csak a gazdaság az a terület, ahol hazánk képes lehet Romániával – mint a térség legnagyobb hatalmi potenciáljával rendelkező államával – szemben lépéselőnyre szert tenni. Mivel Románia lehetőségei jóval nagyobbak, Magyarország alapvető érdeke, hogy jó viszonyt alakítson ki vele. Azonban ez nem nyugodhat a jóhiszeműségen vagy az egymásba vetett kölcsönös bizalmon, hanem Romániának minél több módon való magunkhoz kötésén kell alapulnia. Hatalmi potenciálunk szerkezetéből adódik, hogy erre a gazdaság útján van lehetőségünk, de a jó és szoros kapcsolatok kialakításában segíthetnek a magyar kisebbség, a közös NATO-, valamint EU-tagság adta lehetőségek.
Ha valamilyen oknál fogva Románia és Magyarország között a viszony súlyosan megromlana, hazánknak szövetségessel kell rendelkeznie, amellyel közösen nyomást tud gyakorolni Bukarestre. Amellett, hogy megmaradna az a gyakorlat, hogy adott esetben egy térségen kívüli hatalomra támaszkodnánk, meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy elképzelhető-e, hogy a Kárpát–Balkán régióban egyfajta hatalmi egyensúlyt alakítsunk ki a korábbi brit minta alapján. Ebben Bulgária tűnik az ideális partnernek, mivel egyrészt övé a harmadik legnagyobb hatalmi potenciál, ami hazánkéval együtt már meghaladja Romániáét, valamint semmiféle történelmi vonatkozás nem nehezíti kapcsolatainkat.83 Amint korábban írtuk, Szlovákiában, valamint Horvátországban nagyon jók a magyar gazdasági élet szereplőinek pozíciói, és ezek még valószínűleg javulni is fognak. Éppen ezért indokolt ezzel a két állammal való nyugodt és kiegyensúlyozott kapcsolat kiépítése és megtartása. Azonban a fenti elemzések következtében tisztában kell lennünk azzal is, hogy ezzel a két országgal kapcsolatban bizonyos és indokolt esetekben jóval bátrabban léphetünk fel, mint mondjuk Romániával szemben.
Szerbia-Montenegró és Bosznia-Hercegovina hatalmi potenciálja komolyan elmarad hazánkétól, és ez a két állam jóval instabilabb a régió legtöbb országához képest. Magyarország alapvető érdeke konszolidációjuk, egyrészt hozzánk való közelségük, az ott megjelenő magyar tőke, valamint Szerbia-Montenegróban a magyar kisebbségek miatt. E két ország esetében akkor is támogatnunk kell gazdasági és politikai fejlődésüket, ha ez hatalmi potenciáljuk drasztikus növekedésével fog járni.
Míg az utolsó három helyezett közül Albániában, valamint Moldovában semmilyen érdekeltségünk nincsen, addig Macedóniában hazánk a legnagyobb külföldi befektető, emellett úgy tűnik, ez a kis állam valamiért kedveli hazánkat.84 Érdemes lenne megvizsgálni, hogy ez a szimpátia adhat-e Magyarországnak valamiféle előnyt a Kárpát–Balkán régióban való politizáláshoz.


BEFEJEZÉS

„Egy nemzet nagysága és gazdagsága nem a bőségtől vagy hatalmának, illetve vagyonának biztonságától függ, hanem alapvetően attól, hogy szomszédai nálánál többet vagy kevesebbet birtokolnak ugyanabból.”85 Philip Wilhelm von Hornigk megfigyelését Paul Kennedy A nagyhatalmak tündöklése és bukása című monográfiájában többször is igazolja. A bevetőben azt a példát hozza, hogy a 18. század közepén Hollandia abszolút értelemben jóval gazdagabb volt, mint egy évszázaddal azelőtt, de már nem számított komoly hatalomnak, mert szomszédainak több volt „abból”. Megjegyzi, hogy egy „… állam viszonylagos gazdasági erejének mutatói, illetve katonai/területi befolyásának alakulása között észrevehető »eltolódás« van. Ennek okát ismét nem nehéz felismerni. Egy gazdaságilag növekvő hatalom – Nagy-Britannia az 1800-as, az Egyesült Államok az 1890-es években és Japán ma – sokkal inkább meggazdagodni kíván, mintsem komolyan költeni a fegyverkezésre.”86 Az itt leírtak kísértetiesen emlékeztetnek a mai Magyarországra, de ebből még nem következik, hogy hazánk akár regionális hatalommá válhatna. Úgy tűnik, most a gazdagodás, a gazdasági terjeszkedés periódusában vagyunk, azonban elképzelhető, hogy ez hirtelen megakad, vagy nem éri el azt a szintet, amivel jelentős szerepet játszhatunk a térségben. De talán a legkönnyebben elképzelhető opció mégis az, hogy külső hatalom/hatalmak olyan komoly befolyásra tesz/
tesznek szert a régióban, ami mellett Magyarország befolyása a történésekre csak sokadrangú lehet. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy hazánknak gazdasági terjeszkedése, az anyaországon kívüli magyar kisebbségek, valamint a Kárpát–Balkán régióbeli második legnagyobb hatalmi potenciálja következtében van mozgástere a térségben.
Willy Brandt többször említette, hogy a hatásos politikának mindig az adott korhoz kell alkalmazkodnia.87 A globalizáció kikerülhetetlen hatásai miatt, valamint azzal, hogy a térség államai az euroatlanti integrációban érdekeltek, számunkra és számukra is a korábbiaktól eltérő (vagy korábban kisebb hangsúllyal rendelkező) érdekérvényesítési metódusok kerülnek majd előtérbe. Úgy tűnik, vannak lehetőségeink, és ezeket ki kell használnunk. Nem biztos, hogy húsz év múlva meglesznek, ha rosszul bánunk velük. Meglévő előnyeinket további előnyökre tudjuk-e váltani vagy a jelenlegiekből veszíteni fogunk, azt nagyban fogja befolyásolni a következő két évtized magyar kormányainak bölcsessége.


FORRÁSOK

Könyvek
Balázs Zoltán: Modern hatalomelméletek. Korona Kiadó, Budapest 1998.
Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág Kiadó, Budapest 1999.
David Sanders: Nemzetközi kapcsolatok: neorealizmus és neoliberalizmus. In: Robert E. Goodin–Hans-Dieter Klingemann: A politikatudomány új kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest 2003., 410–423. old.
Henry Kissinger: Korszakváltás az amerikai külpolitikában? A 21. századi amerika diplomáciai kérdései. Panem–Grafo, Budapest 2002.
Kocsis Károly: Jugoszlávia – Egy felrobbant etnikai mozaik esete. Az etnikai konfliktusok történeti-földrajzi háttere a volt Jugoszlávia területén. Teleki László Alapítvány, Budapest 1993.
Kovács Jenő: A kutatandó téma geopolitika, geostratégia alapvetése. In: Magyarország katonai stratégiája, I. R., kézirat, Budapest 1993.
Max Weber: Gazdaság és Társadalom. A megértő szociológia alapjai 1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1987.
Mészáros Károly (felelős szerkesztő): A honvédelem négy éve 1994–1998. Zrínyi Kiadó, Budapest 1998.
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Budapest 1992. Probáld Ferenc (szerk.): Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2000.
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest 2004.
Talcott Parsons: A politikai hatalom fogalmáról. Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. (Válogatás) Szociológiai Füzetek 45. ELTE Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ, 1988.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 2004–2005. Oxford University Press, London 2004.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 2003–2004. Oxford University Press, London 2003.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 2002–2003. Oxford University Press, London 2002.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 2001–2002. Oxford University Press, London 2001.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 2000–2001. Oxford University Press, London 2000.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1999–2000. Oxford University Press, London 1999.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1998–1999. Oxford University Press, London 1998.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1997–1998. Oxford University Press, London 1997.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1996–1997. Oxford University Press, London 1996.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1995–1996. Oxford University Press, London 1995.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1994–1995. Halstan & Co. Ltd, Amersham, Bucks 1994.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1993–1994. Halstan & Co. Ltd, Amersham, Bucks 1993.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1992–1993. Brassayers 1992.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1990–1991. Nuffield Press, Oxford 1990.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1989–1990. Nuffield Press, Oxford 1989.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1987–1988. The Garden City Press Ltd, Letchworth 1987.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1986–1987. The Garden City Press Ltd, Letchworth 1986.
The International Institute for Srategic Studies: The Military Balance 1985–1986. The Garden City Press Ltd, Letchworth 1985.


Folyóiratok

Gyurgyík László: A határon túli magyarok számának alakulása az 1990-es években. In.: Magyar Tudomány, 2005/2., 132–144. old.
Hamberger Judit: A magyar–szlovák viszony esélyei az MKP kormányzati helyzetének tükrében. In.: Külügyi Szemle, 2004/1–2., 29–47. old.
Kocsis Károly: A Kárpát–Balkán régió változó etnikai vallási arculata. In.: Földrajzi közlemények, 1991., 3–4. szám, 165–189. old.
Lukács László–Deák Ferenc–Havasi Zoltán: A magyar műszaki kontingens SFOR-feladatai. In: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2001. 5. évf., 2. szám, 99–113. old.
Popgeorgijev Kristóf: Bolgár–magyar katonai kapcsolatok története a kezdetektől a második világháború végéig. Várható megjelenés: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói Közlemények, 2006.
Szabó István: A balkáni békefenntartó műveletek áttekintése. In: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2001. 5. évf., 2. szám, 33–37. old.
Szarka László: Magyar kisebbségek a kutatások tükrében. In.: Magyar Tudomány, 2005/2., 188–199. old.


Újságcikkek:

Dévai Emese: Dél felé terjeszkedik az OTP. In.: Magyar Nemzet, 2004. december 9., csütörtök, LXVII. évf., 326. szám, 12. oldal.
Erdősi Csaba–Dénes Zoltán–Szajlai Csaba: A magyar tőke külföldön terjeszkedik. In.: Magyar Nemzet, 2005. április 4., hétfő, LXVIII. évf., 90. szám, 13. old.
Farkas József György: Kétmilliárd eurós „kifektetés”. In.: Népszabadság, 2002. március 11., hétfő, LX. évf., 59. szám, 13. old.
Gál Zsuzsa: A magyar Montenegró; Tavasszal síelni és fürdeni is lehet. In.: Népszabadság, 2004. május 24., hétfő, LXII. évf., 120/1. szám, 15. old.
Harrach Gábor: Teljes népfogyatkozás. In.: Magyar Nemzet, 2005. február 26., szombat, LXVIII. évf., 55. szám, 12. old.
Putsay Gábor: MOL-többség a Slovnaftban. In.: Magyar Nemzet, 2002. november 25., hétfő, LXV. évf., 274. szám, 11. old
[sz. n.]: Az OTP-é lehet a bolgár DSK. In.: Magyar Nemzet, 2003. május 14., szerda, LXVI. évf., 111. szám, 13. old.
[sz. n.]: Horvátoknál fektetünk be. In.: Magyar Nemzet, 2003. július 15., kedd, LCVI. évf., 163. szám, 12. old.
[sz. n.]: Magyar multik: minden kezdet nehéz. Folyamatosan bővül a hazai tőkekivitel. In.: Népszabadság, 2003. szeptember 25., csütörtök, LXI. évf., 15. old.
Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ: Négy miniszteri poszt. In.: Népszabadság, 2004. december 27., hétfő, LXII. évf., 301/1. szám, 3. old.
Tibori Szabó Zoltán: Négy magyar prefektus Erdélyben. In.: Népszabadság, 2005. január 8., szombat, LXIII. évf., 6/1. szám, 3. old.
Tibori Szabó Zoltán: Nyolc alprefektusi hely. In.: Népszabadság, 2005. január 15., szombat, LXIII. évf., 12/1. szám, 3. old.
Tibori Szabó Zoltán: Még az idén kisebbségi törvényt hoznak Romániában. In.: Népszabadság, 2005. január 24., hétfő, LXIII. évf., 19/1. szám, 3. old.


Internet

CIA: The world factbook. http:/www.cia.gov/cia/publications/factbook.
Constantin Secereanu–Mariana Pietreanu: (cím nélkül) http://www.stat.si/radenci/program_2004/A5-SECREANU, PIETREANU.pdf Letöltés dátuma: 2005. 04. 04.
Growth Competitiveness Index rankings and 2003 comparisons: http://www.weforum.org/pdf/Ger/Growth_Competitiveness_
Index_2003_Comparisons Letöltés dátuma: 2005. 05. 25.
Dr. Hajdu András: Provinciálisak legyünk – vagy eredményesek. 2004. október 27. In.: Népszabadság Online: http://www.nol.hu/cikk/337784/ Letöltés dátuma: 2005. 05. 02.
IBA (Invest Bulgaria Agency): Foreign direct investment inflow in Bulgaria by country and by year in USD m http://investbg.government.bg/files/1110444384_file.pdf Letöltés dátuma: 2005. 04. 04.
Inotai Edit: Nem fogjuk lerohanni Luxemburgot – mondja Egon Bahr az immár veszélytelen német külpolitikáról. Népszabadság Online: 2005. október 29. http://www.nol.hu/cikk/382412/
Letöltés dátuma: 2005. november 2.
ITDH: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok Ukrajna. 4. old.
http://www.itdh.hu/itdh/static/uploaded/document/UAgazdVK.pdf Letöltés dátuma: 2005. 09. 16.
MFO: Hungary. http://www.mfo.org/site_tree/9/41/base.asp Letöltés dátuma: 2005. 05. 12.
[MTI]: 6,5-szeresére növelte profitját az OTP szlovák bankja. 2005. január 28. http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/ 2005012865szeresere.html Letöltés dátuma: 2005. 03. 11.
[MTI]: Felügyeleti engedélyt kapott a RoBank megvásárlására az OTP. 2004. június 28. http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/ vallalatihirek/20040628felugyeleti.html Letöltés dátuma: 2005. 03. 13.
[MTI]: Hazajött Irakból az utolsó magyar katona. 2005. január 23.
http://origo.hu/itthon/20050123hazajott.html Letöltés dátuma: 2005. 05. 12.
[MTI]: Öt céggel versenyez a MOL az Energopetrolért. 2005.
február 1. http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/ 20050201otceggel.html Letöltés dátuma: 2005. 03. 11.
[MTI]: Újra kell pályázni a bosnyák Energopetrolra. 22005. augusztus 8. http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/ 20050808ujra.html Letöltés dátuma: 2005. 09. 05.
[origo]: A MOL–INA párosé az Energopetrol. 2005. október 17.
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/20051017a molina.html Letöltés dátuma: 2005. 10. 21.
[origo]: Megjelenik az OTP név Horvátországban. 2005. szeptember 16. http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/ 20050916nevet.html Letöltés dátuma: 2005. 10. 08.
[origo]: Nevet vált az OTP román bankja. 2005. március 9. http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/200500309 nevet.html Letöltés dátuma: 2005. 03. 13.
SARIO (Slovak Inverstment and Trade Development Agency): Foreign Direct Investments http://www.sario.sk/index.php?idd= 174&typ=2&now=FOREIGN_DIRECT_INVESTMENTS_ACC Letöltés dátuma: 2005. 04. 04.
Szilvássy József: Pert nyert a MOL Pozsonyban. Népszabadság Online, 2005. november 19. http://www.nol.hu/cikk/384690/ Letöltés dátuma: 2005. november 19.
[sz.n.]: Az MKP miniszterei. www.mkp.sk http://www.mkp.sk/ index.php?t=a&p=&xp=&MId=1&Lev1=&Ind1=123&MId-1&P-index,hu,&Ind1=11 Letöltés dátuma: 2005. 03. 03.
[sz.n.]: Dzurinda megkapta a kormányalakítási megbízást. In.: Szatmári Friss Újság, 2002. szeptember 28., szombat
http://www.hhrf.org/frissujsag/02sep/fu20928.htm Letöltés dátuma: 2005. 03. 03.
[sz.n.]: Külföldre mennek a magyar vállalatok. MNO. 2005. február 7. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=265681&rvt=5&s_text= k%FClf%F6ldre+mennek+a+magyar+v%E1llalatok&s_texttype=1 Letöltés dátuma: 2005. 03. 11.
UN: UNFICYP United Nations Force in Cyprus http://www.un.int/ cyprus/unficyp.htm Letöltés dátuma: 2005. 05. 12.
UNCTAD: FDI Country profiles: Finland wid_cp_fi_en.pdf 11– 12. old. http://www.unctad.org/Templates/Page.asp?intItemID= 3198⟨=1 Letöltés dátuma: 2005. 09. 06.
UNCTAD: FDI Country profiles: Sweden wid_cp_sn_en.pdf 12– 13. old. http://www.unctad.org/Templates/Page.asp?intItemID= 3198⟨=1 Letöltés dátuma: 2005. 09. 06.
Világgazdaság Fórum: Growth Competitiveness Index rankings and 2003 comparisons: http://www.weforum.org/pdf/Gcr/Growth_ Competitiveness_Index_2003_Comparisons


Egyéb:
Inotai András előadása: A magyar gazdaság érdekeltsége a térségünkön belüli tőkeáramlásban.
Euroatlanti integráció és tőkeáramlás Délkelet-Európában. Magyar befektetési lehetőségek az EU és a NATO bővítésének összefüggésében. A Magyar Atlanti Tanács nemzetközi konferenciája. Danubius Thermal Hotel Margitsziget, Magnólia Terem Budapest, 2005. november 3.
ITDH: A Magyar Befektetési és Kereskedelmi Fejlesztési Kht. munkatársai által a rendelkezésemre bocsátott anyagok.
Lengyel László előadása: Biztonságpolitikai Szakkollégium, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Központi Könyvtár, Tudós Kávézó, 2005. október 19.
Németh Bence: A magyar multinacionális cégek terjeszkedése és a magyar külpolitika. ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések – 2005/5.
Rosta György előadása: A magyar gazdaság érdekeltsége a térségünkön belüli tőkeáramlásban.
Euroatlanti integráció és tőkeáramlás Délkelet-Európában. Magyar befektetési lehetőségek az EU és a NATO bővítésének összefüggésében. A Magyar Atlanti Tanács nemzetközi konferenciája. Danubius Thermal Hotel Margitsziget, Magnólia Terem Budapest, 2005. november 3.

74 Bayer József: A politikatudomány alapjai. Napvilág Kiadó, Budapest, 1999., 72. old.
75 Tehát, ha mondjuk, egy adott állam háromszor akkora lenne, mint hazánk, akkor a területére 300 pontot kapna, ha feleakkora, akkor 50-et.
76 Henry Kissinger: Korszakváltás az amerikai külpolitikában? A 21. századi Amerika diplomáciai kérdései. Panem–Grafo, Budapest, 2002., 16. old.
77 Talcott Parsons: A politikai hatalom fogalmáról. Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. (Válogatás) Szociológiai Füzetek 45., ELTE Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ 1998., Budapest–Dabas., 51. old.
78 Kocsis Károly: A Kárpát–Balkán régió változó etnikai vallási arculata. In: Földrajzi közlemények, 1991., 3–4. szám, 168. old.
79 Kovács Jenő: A kutatandó téma geopolitika, geostratégia alapvetése. Magyarország katonai stratégiája. I. R., 1993. Budapest, 190. old.
80 Próbáld Ferenc (szerk.): Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2000., 442. old. (94. ábra alapján)
81 Growth Competitiveness Index rankings and 2003 comparisons: http://www.weforum.org/pdf/Ger/Growth_Competitiveness_Index_2300_Comparisons Letöltés dátuma: 2005. 05. 25.
82 The International Institute for Strategic Studies: The Military Balance 2004–2005. Oxford University Press, London, 2004., 353–354. old.
83 Bár voltak súrlódások a két ország között a történelem folyamán, de olyan esemény, ami tartósan rányomta volna a bélyegét a két állam viszonyára, nem. A bolgár–magyar kapcsolatokról részletesebben: Popgeorgijev Kristóf: Bolgár–magyar katonai kapcsolatok története a kezdetektől a második világháború végéig. Várható megjelenés: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hallgatói Közlemények, 2006.
84 Magyarországon élő macedón értelmiségiekkel folytatott beszélgetés alapján úgy tűnik, ennek az lehet az oka, hogy a II. világháborút követő években – részben a görög polgárháború miatt – nagyon sok görög és macedón család menekült Kelet- és Közép-Európába. Véleményük szerint Magyarországra nagyon sokan kerültek olyanok, akik a mai független Macedón Köztársaság területéről származnak, nem pedig bolgár vagy görög területekről. Magyarország mindig is egyfajta példa volt azok szemében, akik Jugoszláviából a hidegháború alatt meglátogatták itteni rokonaikat, és azoknak is, akik az 1991-es függetlenség kivívása után tőlünk visszaköltöztek hazájukba.
85 Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Budapest 1992. Bevezetés XIX. old.
86 Uo. XX. old.
87 Inotai Edit: Nem fogjuk lerohanni Luxemburgot – mondja Egon Bahr az immár veszélytelen német külpolitikáról. Népszabadság Online: 2005. október 29. http://www.nol.hu/cikk/382412/ Letöltés dátuma: 2005. november 2.

NÉMETH BENCE