Úgy gondoljuk, hogy a modern Magyar Honvédségben szolgálóknak fel kell készülniük arra, hogy egy adott feladat megoldása érdekében ABV-védelmi szakismereteket szerezzenek bizonyos speciális területeken. Beosztásukban előrelépve addigi tanulmányaikat kiegészítsék vagy éppen karrierjük „kötelezi” őket arra, hogy fegyvernemet, szakcsapatot váltva ABV-védelmi beosztást töltsenek be – miután megfelelő kiképzésben részesültek.
Bármelyik esetet is feltételezzük: a kézenfekvő és egyben egyetlen kielégítő megoldás a szakoktatási intézményben – és annak bázisain, esetleg szakcsapatnál – szervezett tanfolyamrendszerű képzés.
A tanfolyamrendszerű oktatás számos előnyös tulajdonsága mellett (gyors eredmény, csak az adott szakterülethez kapcsolódó ismeretek elsajátítása, a tananyag feldolgozása során a „gyakorlatiasabb” jellegű részterületek kiemelésének lehetősége stb.) sem helyettesítheti a „hagyományos” tiszt- és tiszthelyettesképzést. Ezt támasztják alá külföldi tapasztalataink is, nevezetesen: a különböző szakfeladatok ellátására felkészítő tanfolyamoknak az előképzettség függvényében számos időbeli lefolyása lehetséges (egy naptól egy hónapig terjed a skála), azonban ezekben az esetekben nyilvánvalóan le kell mondani a széles elméleti alapokon nyugvó tárgyalásról, következésképpen a megszerzett tudás nagy valószínűséggel csak egy szűk területre koncentráltan lesz kielégítő. Abban az esetben, ha a hallgató rendelkezik megfelelő alaptudásszinttel vagy hosszabb-rövidebb ideig gyakorlati tapasztalatokat (is) szerzett, akkor a tanfolyam anyagának sikeres elsajátításának valószínűsége számottevően növekszik.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy a Magyar Honvédség mindenkori személyi állományának ABV-védelemmel kapcsolatos tudásszintje négy kategóriába osztható, nevezetesen:
1. Nulla „0”1 (nem rendelkezik értékelhető ABV-védelemmel kapcsolatos ismerettel).
2. Alap „A” (alapvető ismeretei vannak, pl. részt vett már általános ABV-ismereteket adó tanfolyamon, esetleg speciális alapismereteket igénylő beosztást már látott el, pl.: sugárfelderítő raj tagjaként).
3. Bővített „B” (ide tartoznak a személyi állomány legalább középfokú végzettséggel rendelkező azon tagjai, akik az alapokon túlmenően rendelkeznek ABV-védelemmel kapcsolatos ismeretekkel, és már láttak el szakbeosztásokat, pl. tiszthelyettesként voltak vegyifelderítő rajparancsnokok).
4. Átfogó „Á” (a személyi állomány felsőfokú végzettséggel rendelkező azon tagjai, akik felsőfokú szakirányú ismeretekkel rendelkeznek, illetőleg ennek megfelelően tisztként szakbeosztásokat betöltöttek, pl. mentesítő szakaszparancsnok).
Az egyes tudásszintekre a hallgatót tanfolyamrendszerű képzés keretében fel lehet készíteni. Ugyanakkor a különböző ABV-védelemmel kapcsolatos szakbeosztások a következő három ismeretszintet igénylik:
1. Speciális alap „SA”2 (pl. vegyifelderítést végrehajtó katona).
2. Speciális bővített „SB” (pl. mentesítő rajparancsnok).
3. Speciális átfogó „SÁ” (pl. sugárfelderítő századparancsnok-helyettes).
Valamennyi csoport közös jellemzője, hogy egy jól meghatározott, a speciális tudást megkövetelő beosztásnak megfelelő alapra felépített tanfolyammal lehet felkészíteni a hallgatót. Az előzőekben leírtakat foglalja össze az 1. ábra.
Mint az ábráról leolvasható: alapvetően hatféle tanfolyamtípus-csoporttal lehet számolni. Csak példaképpen: ha valaki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és „Nulla” (0) szintről indulva szeretne betölteni egy mentesítő rajparancsnoki beosztást (SB), akkor három tanfolyamon kell részt vennie (az 1. ábra jelöléseit használva):
1. T: 0 Ő A + 2. T: A Ő B + 3. T: B Ő SB.
Megítélésünk szerint – és a gyakorlat ezt nagyban alátámasztja – az egyes tanfolyamtípus-csoportok oktatási időigénye általában a következő:
l T: 0 Ő A: 60…90 kontaktóra (2–3 hét, 30 kontaktóra/hét számítási alappal);
l T: A Ő B: 90…120 kontaktóra (3–4 hét);
l T: B Ő Á: 120…150 kontaktóra (4–5 hét);
l T: A Ő SA: 18…42 kontaktóra (3–7 nap, 6 kontaktóra/nap számítási alappal);
l T: B Ő SB: 30…60 kontaktóra (5–10 nap);
l T: Á Ő SÁ: 42…72 kontaktóra (7–12 nap; 2. ábra).
Az előző példából kiindulva tanfolyamrendszerű képzésben az adott beosztás betöltéséhez szükséges kiképzési időtartam (a 3 tanfolyam összes ideje) várhatóan: 60…90 + 90…120 + 30…60 = 180…270 kontaktóra (30…45 nap, vagyis 6…9 hét).
Az egyes tanfolyamanyagokat modulokból állítottuk össze. Minden egyes esetben hat különböző modullal kell számolni, nevezetesen:
1. Biológiai (a továbbiakban: Bi)
2. Egyéni védőeszközök (Ev)
3. Harcászat (Ha)
4. Mentesítő (Me)
5. Nukleáris (Nu)
6. Vegyi (Ve)
A téma kifejtésével a következő kérdésekre kerestük (és adtuk) a választ:
1. Kidolgoztuk a „Nulla” ismeretszintről induló, „Alap” ismeretszintet adó; az „Alap” ismeretszintről induló, „Bővített” ismeretszintet adó; a „Bővített” ismeretszintről induló, „Átfogó” ismeretszintet adó; az „Alap” ismeretszintről induló, „Speciális alap” ismeretszintet adó; a „Bővített” ismeretszintről induló, „Speciális bővített” ismeretszintet adó; és az „Átfogó” ismeretszintről induló, „Speciális átfogó” ismeretszintet adó tanfolyamok tantárgyprogramját.
2. Elkészítettük az 1. pontban említett tanfolyamok tárgykör- és óraelosztását, valamint tematikáját.
3. Megadtuk az 1. pontban megadott tanfolyamok tananyagát.
4. Egy konkrét oktatási-kiképzési feladatot feltételezve bemutattuk az elkészült tanulmány alkalmazhatóságát.
A továbbiakban a Harcászat (Ha) modulon keresztül mutatjuk be az általunk kidolgozott tanfolyamok anyagát.

ALAPtípusú tanfolyam, HARCÁSZAT modul (A-Ha)

Tantárgyprogram

A MAGYAR VEGYIVÉDELMI SZOLGÁLAT TÖRTÉNETE (01. tárgykör). Az Osztrák–Magyar Monarchiától napjainkig. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Magyar Királyi Honvédség vegyivédelmi szolgálata. A Magyar Néphadsereg vegyivédelmi szolgálata. A vegyivédelmi szolgálat átszervezése és működése napjainkban.
AZ ABV-VÉDELEM ALAPELVEI (02.). A veszély (szennyezés, szennyeződés) elkerülése. A személyi állomány, technikai eszközök és anyagok megvédése. A szeny-nyezettség kezelése, a káros hatások megszüntetése vagy csökkentése.
AZ ABV-VÉDELMI TÁMOGATÁS (03.). Az ABV-védelmi támogatás alapjai. Személyi és kollektív védelem, ABV-felderítés és ellenőrzés. ABV-riasztás és -értesítés, sugáradag-ellenőrzés. ABV-mentesítés, tüzek oltása, ködanyagok alkalmazása.
AZ ABV-VÉDELMI ALEGYSÉGEK (04). Az ABV-védelmi alegységek helye és szerepe az MH-ban és a NATO-ban. Az ABV-védelmi alegységek rendeltetése, szervezete, felszerelése és technikai eszközei.
AZ ABV-FENYEGETETTSÉG (05.). Az ABV-fegyverek, illetve más forrásból származó szennyezések okozta fenyegetés. A tömegpusztító fegyverek okozta fenyegetettség szintjei. A védőeszközök védelmi helyzetének elemzése.
KONZULTÁCIÓ (06.). A tantárgyprogramban szereplő témakörök áttekintése.

Az oktatás helyszíne

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) Vegyi-, Katasztrófavédelmi és Védelem Igazgatási Tanszékének tantermei (1101 Budapest, Hungária krt. 9–11.; 1091 Budapest, Üllői út 133–135.), de a szakmailag illetékes szerv vezetőjének döntése alapján minden olyan más helyszínen is megszervezhető, ahol ehhez a feltételek biztosítottak (elsősorban a katonai tanintézetek, csapatok, intézmények).

A tanfolyam anyagához ajánlott irodalom

1. AAP- (V) NATO-szakkifejezések és -meghatározások gyűjteménye, 2000.
2. AAP-21(B) ABV-fogalmak és -meghatározások NATO-gyűjteménye
3. AAP-6 Katonai jelek
4. Dr. Simon: A magyar vegyivédelmi szolgálat története, Főiskolai jegyzet, BJKMF, 1997.
5. Kiss: Az alegységek vegyivédelmi támogatása, tűzvédelme, Főiskolai jegyzet, ZMNE, 2001.
6. NATO-kézikönyv, 1997.
7. NATO-szabványosítási egyezmények:
– STANAG 2112 (Nukleáris, biológiai és vegyi felderítés);
– STANAG 2426 (A szennyezettség kezelésének alapelvei);
– STANAG 2451 (ATP-59) (A NATO-erők ABV-védelmi doktrínája);íbr> – STANAG 2984 (Az ABV-fenyegetettség szintjei és a kapcsolódó védelmi intézkedések).
8. Vegyivédelmi feladatok (ideiglenes segédlet a parancsnokok és törzsek, valamint a NATO-ba felajánlott alegységek felkészítéséhez), MH SZVK, 1999.
9. VV/1 Szakutasítás a vegyivédelmi csapatok tevékenységére.
10. VV/122 Mentesítő szakutasítás.
A továbbiakban csak az egyes tanfolyamok tantárgyprogramját, valamint tárgykör- és óraelosztását mutatjuk be, hogy a tanfolyamok egymásra épülési logikája követhető legyen.

BŐVÍTETT típusú tanfolyam, HARCÁSZAT modul (B-Ha)

Tantárgyprogram

AZ MH ABV-VÉDELMI DOKTRINÁJA (01. tárgykör). Az MH ABV-védelmének alapelvei, megvalósításának módozatai. A doktrína megfelelése a NATO ABV- védelmi doktrínának. Az MH ABV-védelmi doktrína magyar sajátosságai.
AZ ABV-VÉDELMI RAJOK (02.). Az ABV-védelmi rajok rendeltetése, feladataik, alkalmazási elveik. Az ABV felderítő raj. Rendeltetése, feladatai, teljesítőképessége. Tevékenység ABVFÖ-ként. Tevékenység ABVFJ-ként. Tevékenység ABV-ellenőrzéskor. Az ABV-felderítő rajparancsnok tevékenysége. Az ABV mentesítő raj. Rendeltetése, feladatai, teljesítőképessége. Tevékenység szakfeladat végrehajtásakor. A mentesítő rajparancsnok tevékenysége.
AZ ABV-VÉDELMI RAJOK TEVÉKENYSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI KÜLÖNLEGES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT (03.). Tevékenység erdős-hegyes terepen. Tevékenység éjszaka és különleges időjárási viszonyok között. Tevékenység lakott településben.
KONZULTÁCIÓ (04.). A tantárgyprogramban szereplő témakörök áttekintése.

ÁTFOGÓ típusú tanfolyam, HARCÁSZAT modul (Á-Ha)

Tantárgyprogram

HÁBORÚS MŰVELETEK ABV-VÉDELMI FELADATAI (01. tárgykör). A támadó és védő harctevékenység, valamint a menet ABV-védelmi feladatai. Az egyéb harctevékenységek (váltás, átvonulás, bekerítésben való harc, illetve az abból történő kitörés, csatlakozás, folyóátkelés, elszakadási tevékenységek és a mögöttes területen folyó harc) ABV-védelmi feladatai.
BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEK ABV-VÉDELMI FELADATAI (02.). A béketeremtés, a békekikényszerítés, békefenntartás, valamint a békeépítés (helyreállítás) ABV-védelmi feladatai.
AZ ABV-VÉDELMI SZAKASZOK (03.). Alkalmazási elveik, jellemző feladataik. ABV-védelmi szakaszok bemutatása csapatnál. Az ABV-felderítő szakasz. Rendeltetése, feladatai, teljesítőképessége. Tevékenysége háborús és béketámogató műveletekben. Tevékenysége támadásban és védelemben, menetben, valamint egyéb harctevékenységben. Tevékenysége béketámogató műveletekben. Az ABV-felderítő szakaszparancsnok tevékenysége. A szakaszparancsnok tevékenysége szakfeladatok megszervezése és végrehajtása időszakában. A szakaszparancsnok tevékenységének gyakorlása térképes feladat megoldásával. Az ABV-mentesítő szakasz. Rendeltetése, feladatai teljesítőképessége. Tevékenysége háborús és béketámogató műveletekben. Tevékenysége támadásban és védelemben, menetben, valamint egyéb harctevékenységben. Tevékenysége béketámogató műveletekben. Az ABV-mentesítő szakaszparancsnok tevékenysége. A szakaszparancsnok tevékenysége szakfeladatok magszervezése és végrehajtása időszakában.
A szakaszparancsnok tevékenységének gyakorlása térképes feladatmegoldással.
KONZULTÁCIÓ (04.). A tantárgyprogramban szereplő témakörök áttekintése.

SPECIÁLIS ALAP típusú tanfolyam, HARCÁSZAT modul (SA-Ha)

Tantárgyprogram

AZ ABV-VÉDELMI ALEGYSÉGPARANCSNOKOK TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE, TARTALMA (01. tárgykör). Az ABV-védelmi alegységparancsnokok tevékenysége a szakfeladat megtervezése és megszervezése időszakában. Az ABV-alegységparancsnokok irányítási tevékenysége a szakfeladat végrehajtásának időszakában.
ABV-VÉDELMI ALEGYSÉGEK ALKALMAZÁSA KATASZTRÓFÁK KÖVET-KEZMÉNYEINEK FELSZÁMOLÁSA SORÁN (02.). A katasztrófavédelem alapjai (fogalom, osztályozás, szervezet, irányítás). Katasztrófavédelem az MH-ban. Az ABV védelmi alegységek részvétele a katasztrófák következményeinek elhárításában.
Tárgykör- és óraelosztás

SPECIÁLIS BŐVÍTETT típusú tanfolyam, HARCÁSZAT modul (SB-Ha)

Tantárgyprogram

AZ ABV-VÉDELMI ALEGYSÉGEK KIKÉPZÉSE (01. tárgykör). Az MH kiképzési rendszere. Az ABV-katonák és -alegységek kiképzésének tervezése és megszervezése. Az ABV-katonák és -alegységek kiképzésének irányítása. A kiképzés okmányai. Az ABV-alegységparancsnokok kiképzési tevékenysége.
AZ ABV-VÉDELEMI ALEGYSÉGEK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA (02.). Az ABV-védelmi alegységek anyagellátása. Az ABV-védelmi alegységek technikai eszközeinek technikai kiszolgálása. Az ABV-védelmi alegységek technikai eszközeinek javítása. Az ABV-alegységek egészségügyi támogatása. Az ABV-alegységek vasúti szállítása.
A LÉGI ABV-FELDERÍTÉS (03.). A légi ABV-felderítés alapjai (fogalom, cél, feladatai, erői, eszközei, módszerei). A légi ABV-felderítés előkészítése, megtervezése és megszervezése. A légi ABV-felderítés okmányai. A légi ABV-felderítés végrehajtása.
KONZULTÁCIÓ (04.). A tantárgyprogramban szereplő témakörök áttekintése.
Tárgykör- és óraelosztás

SPECIÁLIS ÁTFOGÓ típusú tanfolyam, HARCÁSZAT modul
(SÁ-Ha)

tantárgyprogram

AZ ABV-VÉDELMI SZÁZAD (01. tárgykör). Az ABV-védelmi századok típusai, rendeltetésük, teljesítőképességük és alapvető feladataik. Az ABV-védelmi század tevékenysége katonai műveletekben (háborús és béketámogató). Az ABV-védelmi századparancsnok tevékenysége szakfeladatok megtervezése, megszervezése és végrehajtása időszakában.
AZ ABV-CSAPÁSOK ÉRTÉKELÉSE. (02.). Az MH ABV-riasztási és értesítési rendszere. Az atomcsapás felmérése és értékelése. A vegyicsapások előrejelzése és a csapatok riasztása. A biológiai csapások, valamint a nem csapásból származó kibocsátások előrejelzése és a csapatok riasztása.
KONZULTÁCIÓ (03.). A tantárgyprogramban szereplő témakörök áttekintése.
Összességében bízunk benne, hogy az általunk kidolgozott ABV-védelmi be osztásokra felkészítő tanfolyamok rendszeréről és a Harcászat modul rész letesebb bemutatásával, azok tartalmáról sikerült átfogó képet adni. Egy biztos, a továbbképző és felkészítő tanfolyamok bevezetésére égető szükség van. Minél hamarabb történik meg a tanfolyamok megszervezése, annál hamarabb kerülhet sor az e téren meglevő elmaradásunk pótlása.

Felhasznált irodalom

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 22. § a hivatásos és szerződéses katonák át- és továbbképzésének megszervezéséről és a végrehajtásáról szóló „17/2003. (HK 7.) HM KÁT-HVKF együttes intézkedés”.
A HM OTF által kiadott „ÚTMUTATÓ a hivatásos és szerződéses katonák részére végrehajtásra kerülő át- és továbbképzések követelményeinek és képzési programjainak kidolgozásához”.
A „HVK Főnökének 326/2001 (HK. 1/2002.) HVKF-intézkedése a Magyar Honvédségnél folytatott felkészítés és kiképzés középtávú célkitűzéseiről és követelményei”-ről.