A NATO és Ukrajna közötti kapcsolatok 1991-ben, a függetlenség kinyilvánítása után kezdődtek. Az ország tagja lett az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsnak. 1994-ben az elsők között csatlakozott a Partnerség a békéért programhoz. A parlament 1994 februárjában hagyta jóvá az atomsorompó-egyezményt, amely jelentős mértékben elősegítette a Nyugattal kialakítandó szorosabb kapcsolatokat. 1996 júniusában Ukrajna bejelentette, hogy kivonták a területéről az utolsó stratégiai nukleáris robbanófejeket is. Az ország kezdetben semleges magatartást tanúsított, és nem kereste a NATO-tagság lehetőségét.

1997 júliusában Madridban a NATO és Ukrajna aláírták a megkülönböztetett partnerségről szóló szerződést. Az okiratban a szövetség megerősítette Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének, valamint demokratikus és gazdasági fejlődésének támogatását. A NATO–ukrán együttműködés egyik jelentős eredménye a kijevi NATO Információs és Dokumentációs Központ megnyitása volt 1997-ben. Ezt a NATO Katonai Összekötő Hivatal megnyitása követte 1999. április 23-án Kijevben. Az Észak-atlanti Tanács 2000. márciusi Ukrajnába történő látogatása új lendületet adott az együttműködésnek. A NATO–ukrán Bizottság első kijevi találkozója volt az az alkalom, amikor a szövetség tagországai és Ukrajna áttekintették az együttműködés teljes spektrumát. A 2000 márciusában az ukrán parlament által ratifikált SOFA-egyezmény2 jelentősen elősegítette Ukrajna növekvő szerepvállalását a PfP-ben.
A 2002 novemberében elfogadott NATO–ukrán Akcióterv (NATO – Ukraine Action Plan) jelentős mértékben bővítette az együttműködés területeit. A 2003. évi NATO–Ukrajna Célterv (Target Plan) elfogadása, a 2002. évi prágai NATO-csúcsértekezleten jelentős sikernek számított. 2003 óta az éves céltervekben megfogalmazott és viszonylag jól mérhető feladatok komoly lökést adtak Ukrajna euroatlanti integrációs törekvései megvalósításához, a szükséges konkrét lépések megtételéhez.
A NATO-bővítésekkel Ukrajna geostratégiai fekvése és helyzete jelentősen felértékelődött. Közvetlen szomszédságba került négy NATO-tagországgal (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia). A 4663 km hosszú határaiból ezen országokkal 1257 km-en határos.3 A NATO másik stratégiai fontosságú partnerével, Oroszországgal 1576 km hosszú a közös határszakasz. Emellett meg kell említeni, hogy még Belorussziával (891 km) és Moldovával (939 km) is határos az ország.4 Ukrajna 2004. május 1-je, a szervezet eddigi legnagyobb bővítése után európai uniós országokkal is határos lett (Lengyelország, Magyarország és Szlovákia).5 Így Ukrajna mindkét nemzetközi szervezet számára kiemelkedő stratégiai fontosságú partner.
A narancsos forradalom után az ország újra az intenzív figyelem és érdeklődés középpontjába került. Az euroatlanti integráció, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való közeledés része az ukrán nemzetbiztonságnak és a modern demokratikus állam megteremtése szándékának. A 2005 áprilisában elfogadott Intenzív Párbeszéd (Intensified Dialogue) jelentős mérföldkő a szövetség és Ukrajna kapcsolatában, egyben támogatás is Ukrajna integrációs törekvéseit illetően. A Katonai Bizottság által elfogadott 2006. évi NATO–ukrán munkatervet az Intenzív Párbeszéd program politikai iránymutatásai alapján állították össze.
A szövetség az Intenzív Párbeszéd keretén belül nagy figyelmet fordít a demokratikus intézményrendszer megszilárdítására, a haderőreform és a biztonságpolitikai reformok folyamatosságára, különösen a személyi állomány csökkentésére, illetve az elavult fegyverkészletek megsemmisítésére, az intenzívebb politikai dialógusra és a regionális biztonság kérdéseinek fontosságára.
Az ukrán fegyveres erők reformjának fejlesztési terve a 2006–2011 közötti időszakot öleli fel, amely változásokat tervez a haderő vezetésében, a kiképzésben és a katonai oktatásban, valamint a humánerőforrás-gazdálkodásban. A haderő jelentős csökkentését irányozza elő, melynek eredményeként az ukrán haderő ezen időszak alatt a jelenlegi 250 ezer főről 140 ezer főre csökken.
Jelentős az ukrán hadsereg nemzetközi katonai szerepvállalása, a békefenntartó akciókban való részvétele. 1992 óta több mint 28 ezer ukrán katona és rendőr vett részt az ENSZ békefenntartó, illetve a NATO misszióiban. Az ukrán békefenntartók napját július 3-án ünneplik, a békefenntartó világnapot pedig május 29-én. Ezeken a napokon emlékeznek azokra a katonákra, akik vállalják a békefenntartás nehéz feladatát. Jelenleg 10 békefenntartó misszióban 849 ukrán katona teljesít szolgálatot.6 Ukrán békefenntartók tevékenykednek Libanonban, Libériában, a Balkánon, Irakban, Sierra Leonéban, Moldovában, Grúziában, Eritreában, Kongóban. Ukrajna a békefenntartásban való részvételét és vállalását igen jó szinten teljesíti.7 Ukrajna részt vesz a NATO afganisztáni missziójában, egyrészt légterét nyitotta meg, másrészt légi szállítást nyújt, ukrán kiképzők tevékenykednek Irakban, az ország 2005 áprilisa óta részt vesz a földközi-tengeri hajózást felügyelő (Operation Active Endeavour) műveletben, és felajánlotta légiszállító-kapacitását az Afrikai Unió darfuri békefenntartó missziójának támogatásához.

Kijevi Nemzetközi Hét

A Kijevi Nemzetközi Hét története 2000. január 28-án kezdődött. Olekszandr Kuzmuk ukrán védelmi miniszter és Lord Robertson akkori NATO-főtitkár a Kijevi Nemzetközi Hét keretében ukrán tisztek-főtisztek tanfolyamszerű oktatásában és képzésében egyezett meg.
A kezdeti sikerek után a NATO Katonai Bizottsága úgy határozott, hogy a Kijevi Nemzetközi Hetet évenkénti rendszerességgel kell megrendezni. A NATO Katonai Bizottságának hozzájárulásával 2006. február 6–10-ike között a római NATO Védelmi Akadémia (a továbbiakban NDC) immár hatodik alkalommal szervezte meg „A NATO és a globális biztonsági kihívások” címmel a nemzetközi hetet a kijevi Ukrán Nemzetvédelmi Akadémián. Az első rendezvény alkalmával 200 fő, a másodikon 450 fő, a harmadikon 600 fő, a negyediken 700 fő, az ötödiken 650 fő vett részt az előadásokon. A legutóbbi Kijevi Nemzetközi Héten 300 főt is meghaladó érdeklődő követte az előadásokat és vett részt a délutáni szemináriumokon.
A hét programjának sikeres lebonyolítása érdekében a NATO Védelmi Akadémia szorosan együttműködött az Ukrán Nemzetvédelmi Akadémiával (Nemzetközi Törzstiszti Központ,8 Nemzetközi Kapcsolatok és Euroatlanti Integrációs Tanszék), a NATO Katonai Összekötő Irodával, a NATO Iskolával (Oberammergau, Németország), a NATO Főparancsnokság szakértőivel, valamint a kijevi Holland Királyság Nagykövetségével. A két oktatási intézmény között a kijevi székhelyű NATO Katonai Összekötő Iroda végezte a harmonizációs, összekötői feladatokat. A NATO Információs és Dokumentációs Központ is bekapcsolódott a munkába, angol és ukrán nyelvű szövetségi publikációkkal látta el a tanfolyam hallgatóit.
A nemzetközi tanfolyam alapvető célja az, hogy széles körű ismereteket nyújtson a NATO jelenlegi szervezetéről, jövőjéről, munkamódszereiről, képességéről, struktúrájáról, napjaink kihívásairól, biztonsági környezetünkről, a transzatlanti kapcsolatok jelentőségéről, a NATO és Ukrajna közötti kapcsolatok fejlődéséről. Fontos feladat az is, hogy a jövő ukrán katonai vezetőit a NATO különböző törzseiben majdani beosztásaik betöltésére felkészítse. A tanfolyam fő célkitűzése az, hogy áttekintsék, melyek a NATO és Ukrajna számára napjaink legfontosabb kihívásai. A Kijevi Nemzetközi Hét előadássorozatot Vitaliy Hryhorovych Radetskiy hadseregtábornok – aki 1993–1995 között Ukrajna védelmi minisztere volt –, az Ukrán Nemzetvédelmi Akadémia parancsnoka és Marc Vankeirsbilck altábornagy, a NATO Védelmi Akadémia parancsnoka nyitotta meg. Mindketten hangsúlyozták Ukrajna és a NATO stratégiai partnerségét, a megváltozott biztonsági környezet, a globalizálódó világ nemzetközi biztonsági kihívásait, az azokra adandó releváns válaszok fontosságát és a szövetség új nemzetközi kapcsolatainak szükségességességét a partnerországokkal. Vankeirsbilck tábornok előadásában kiemelte azt, hogy életképes biztonsági stratégiára van szükség a globalizáció sötét oldala (terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése) elleni sikeres harc érdekében.
A bevezető előadást Ronald Keller, a Holland Királyság ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tartotta. Előadását a partnerkapcsolatok fontosságának hangsúlyozásával kezdte. Megemlítette, hogy az integrációs folyamat – a védelmi szektor reformja, a hadsereg modernizációja, a haderőcsökkentés – hosszú, költséges és fájdalmas, amely következetes és intenzív erőfeszítéseket követel a társadalomtól, a politikai pártoktól, a kormánytól, a parlamenttől és a fegyveres erőktől egyaránt. Ebben a folyamatban Ukrajna számíthat Hollandia – a NATO Ukrajna irányában tevékenykedő közvetlen kapcsolattartó országa – és a többi NATO-tagország segítségére. Megemlítette, hogy az elmúlt két bővítés során immár 10 korábbi partnerország csatlakozott a szövetséghez. Mindegyik ország különböző utat járt be, különböznek a felkészülés és csatlakozás során szerzett tapasztalataik, és eltérő módon jutottak el a célig. Keller nagykövet hangsúlyozta, hogy Ukrajnának is saját útját kell felelősségteljesen követnie, és kiemelte a tavaszi (március 26-i) választás fontosságát.
Turgay Bakkal török dandártábornok az előadását a 2002. és 2006. évi NATO-műveletek és a szövetség elkötelezettségeinek összehasonlításával kezdte. Míg 2002-ben a Balkán és a mediterrán térségben volt jelen a szövetség, mostanra új feladatokkal bővült a tevékenységi kör: a balti országok légtérellenőrzése, a Katrina hurrikán és a pakisztáni földrengés humanitárius akcióiban való részvétel, az Afrikai Unió darfuri békefenntartó missziójának (alapvetően légi szállítás és kiképzés) támogatása, az iraki kiképző misszió, az afganisztáni szerepvállalás (ISAF = International Security Assistance Force), az észak- és nyugat-afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT = Provincial Reconstruction Team), a NATO Reagáló Erők szerepvállalása. Külön hangsúlyozta a NATO-hadműveletekben a partnerországok erőinek növekvő szerepvállalását, kiemelve Ukrajna jelentős hozzájárulását, a kiképzőprogramok módosítását, a műveletekre koncentráló partnerségi munkaprogramot (a fegyveres erőkre vonatkozó standard és értékelés), a partnerországok jövőbeni NATO Reagáló Erőkhöz történő esetleges felajánlását, a műveleti képességek koncepció programot. Előadása végén a kibővített Mediterrán Párbeszéd, valamint az Isztambul Együttműködési Kezdeményezés fontosságát emelte ki.
Rendkívül nagy érdeklődést váltott ki a terrorizmus és a terrorizmus elleni harc című előadás. Dr. Rod Thornton9 az előadását a terrorizmus különböző definícióival kezdte (Egyesült Nemzetek 2004-ben és a US Department of Defense elfogadott meghatározásai). Részletesen taglalta a terrorizmus okait, majd történeti áttekintést nyújtott. Idézett Szun-Ce: A hadviselés törvényei című10 munkájából, miszerint ha ismered az ellenfeled, biztos a győzelmed.
Ugyanakkor feltette a kérdést, mi van akkor, ha – mint a terrorizmus esetében – nem ismerjük az ellenfelet. Előadása végén megfogalmazta, hogy megítélése szerint a terrorizmust nem lehet megszüntetni.
Bjorn Erik Kristiansen norvég vezérőrnagy11 a NATO-transzformációról tartott előadást. Mondandóját az új stratégiai kihívások ismertetésével, az információs technológia forradalmával, az új katonai képességek szükségességének indoklásával kezdte. A 2002. évi prágai csúcstalálkozón a Prágai Képesség Kezdeményezés és a NATO Reagáló Erők felállításáról született döntés. Kristiansen tábornok három alapkérdést – miért, mit, hogyan – tett fel előadása során, és részletesen ismertette a szövetség átalakulásának tényezőit: az új stratégiai környezetet, az új katonai képességeket, valamint az új intellektuális és kulturális gondolkodásmód szükségességét.
A Kijevi Nemzetközi Hét záróelőadását évek óta immár hagyományosan a NATO Katonai Bizottságának elnökhelyettese tartotta. Az idén Thomas L. Baptiste altábornagy A NATO jövője címmel tartotta meg előadását. Az esemény fontosságát jelezte, hogy Szerhij Olekszandrovics Kirichenko vezérezredes, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka, vezérkari főnök is részt vett a zárónap rendezvényén.
Baptiste altábornagy leszögezte, hogy Ukrajna mind katonai, mind politikai téren nélkülözhetetlen stratégiai partnere a szövetségnek, a katonai együttműködés hatékony, Ukrajna rendkívüli mértékben járul hozzá a NATO misszióihoz és műveleteihez. Beszédében áttekintette a szövetség történetét alapításától napjainkig, a szervezet átalakulását, partnerkapcsolatait, különös tekintettel az Ukrajnával kialakított kapcsolatrendszerre, szólt a jövőről (a harcoló csapatok interoperabilitásának és megfelelő képességeinek fokozása, a vezetési, irányítási és informatikai fölényének megteremtése, a csapatok alkalmazásának és fenntarthatóságának biztosítása), és kiemelte a szövetség partnerségi politikájának sikerét.
A tábornok előadásában hangsúlyozta, hogy a szövetség eddig ötször bekövetkezett bővítése (1952. Görögország, Törökország, 1955. Németország, 1982. Spanyolország, 1999. Magyarország, Lengyelország, Csehország, 2004. Románia, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia) pozitív hatást gyakorolt Európa biztonságára. Intenzívebb és gyakorlatiasabb együttműködés alakul ki a PfP-tagországokkal, a Mediterrán Párbeszéd, az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés országaival és az Európai Unió tagállamaival. Végezetül elmondta, hogy optimista mind a szövetség jövője, mind a NATO és Ukrajna kapcsolatait illetően. Ukrajna a szövetség stratégiai partnere, az ország meghatározó jelentőségű az európai biztonság és stabilitás szempontjából.

Tematika és szervezés

A Kijevi Nemzetközi Héten az Ukrán Nemzetvédelmi Akadémia tanári állománya, a doktori felkészülésben részt vevő állomány, a különböző tanfolyamok mintegy 300 hallgatója vett részt. A rendezvényre meghívást kaptak a Kijevben akkreditált védelmi attasék, a helyi és vidéki katonai, valamint polgári oktatási intézmények, a civil szerveződések, ligák képviselői és tagjai. Az ukrán tisztek felkészülését a NATO Védelmi Akadémia témakörök szerint összeállított tanterve és az ehhez kapcsolódó – az interneten angol és ukrán nyelven is megtalálható – hivatalos szövetségi dokumentumok, olvasmányok és cikkek, valamint a NATO és az NDC hivatalos honlapján megtalálható információk segítették.12
A NATO Védelmi Akadémia is magas szinten képviseltette magát, részt vett az eseményen dr. Klaus Wittmann dandártábornok, az akadémiai program tervezéséért (Director of Academic Planning and Policy) felelős igazgatója, valamint dr. Samuel Grier (Dean of the College), az akadémia dékánja.
A Kijevi Nemzetközi Hét szervezését és a koordinációs feladatok ellátását hagyományosan a NATO Védelmi Akadémia fakultástanácsadói végzik. Immár harmadik alkalommal volt Jan Piotrowski ezredes, lengyel fakultástanácsadó a hét szervezéséért a felelős.
Az idei tanfolyam az alábbi témaköröket ölelte fel: NATO – politikai dimenzió; NATO-válságkezelő műveletek; terrorizmus és a terrorizmus elleni harc; vallás és konfliktusok; tömegpusztító fegyverek és terjedésük; a NATO átalakulása; NATO Reagáló Haderő és CJTF (Vegyes összetételű közös alkalmi kötelékek); NATO Polgári Védelmi Tervezés és a JOINT ASSISTANCE 2005 gyakorlat; a NATO kapcsolatrendszere Ukrajnával és Oroszországgal; valamint a NATO jövője.
Az előadások többsége angol nyelven hangzott el. A szövetség kapcsolatrendszere Ukrajnával témáról Michael Duray, a kijevi NATO Információs és Dokumentációs Központ vezetője ukrán nyelven, a NATO–Oroszország kapcsolatrendszerét értékelő előadását Lionel Ponsard, a NATO Védelmi Akadémia kutatója pedig orosz nyelven tartotta meg.
A korábbi évekhez képest rövidebbek (45 perc) lettek az előadások, valamint az azt követő kérdezz-felelek időszak. Reggel és délután naponta két szeminárium keretén belül kis csoportokban – a mobil oktatócsoport tagjainak vezetésével – dolgozták fel, vitatták meg az elhangzott előadások anyagát a résztvevők. A szemináriumi csoportokat az ukrán akadémia alakította ki, rendfokozatok (százados-őrnagy, alezredes, ezredes) és oktatási csoportok (vezérkari tanfolyam, törzstiszti, haderőnemi tanfolyamok, békefenntartó képzésben részt vevők) szerint. A korábbi kijevi rendezvények idején a katonai tolmácsképző kadétjai voltak a szinkrontolmácsok, akik gyakorlatlanságuk, a katonai szaknyelv, a szakterminológia ismeretének hiánya miatt esetenként maguk is nehezen követték az előadókat. Az utóbbi két év rendezvényein az előadások során az ukrán fél professzionális szinkrontolmácsokat alkalmaz. A szemináriumok ideje alatt azonban továbbra is a kadétok segítik a mobil oktatócsoport tagjait.

A tematika változásai

A tanfolyam tematikája a kezdetek óta folyamatosan változik, az időszerű nemzetközi események és a szövetségben zajló folyamatok egyaránt indokolják ezt, és szükségszerűen jelennek meg az újabb és újabb témakörök.
A szövetség két stratégiai partneréhez, Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő kapcsolatrendszere és a szövetség jövőjéről szóló előadás a kezdetektől fogva szerepel a tematikában. A NATO új stratégiai koncepciója is természetes módon került be az előadások közé. Az euroatlanti biztonsági architektúra, a NATO–Európai Unió kapcsolatrendszere, és a transzatlanti kapcsolat is helyet kapott. A Balkánon és Afganisztánban zajló események indokolták ezen térségek ismertetését, és az ott zajló békefenntartó és a válságkezelő műveletek megjelenését a tematikában.
Az első három rendezvény alkalmával (2001 és 2003 között) a tanfolyami témakörök között szerepeltek a NATO szervei, szervezetei és munkamódszerei, valamint a védelmi és költségvetési tervezés is. Ezek a témakörök kikerültek a tematikából, mert a tanfolyamon részt vevő ukrán tisztek és magas beosztású polgári szakemberek jelentős része olyan szakterületen dolgozik, ahol napi munkája során NATO- vagy NATO-val kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Így e területtel külön előadások keretében már nem volt célszerű foglalkozni.
Módosult a tanfolyam tematikája az idei évben is, az ukrán fél kérésének megfelelően bekerült a tematikába a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és terjedésük, valamint a NATO-műveletek kérdésköre is.
A korábbi évekhez képest jelentősen megváltozott a feltett kérdések köre. Nagy volt az érdeklődés a közelgő rigai csúcsértekezlet, a szövetség jövője, Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásának lehetőségei, ütemezése, a csatlakozás érdekében megteendő lépések sorozata, az ukrán békefenntartó egységek tevékenységének megítélése, Ukrajna hadiipari komplexumainak jövője, Ukrajna NATO-felajánlásai, Oroszország és a NATO kapcsolata, Oroszország és Ukrajna kapcsolatrendszerének megítélése, a terrorizmus kérdése, a tömegpusztító fegyverek terjedésének veszélye, a tágabb értelemben vett közép-keleti régió, az USA és a szövetség iraki és afganisztáni műveletei, Irán és Kína szerepének megítélése, valamint a NATO-erők felelősségi területen kívüli szerepvállalása iránt. Az ukrán tiszteket nagyon érdekelték Magyarország és Lengyelország NATO-csatlakozás előtti és utáni nehézségei, az átadható és hasznosítható tapasztalatai, a lakosság véleménye és támogatása, a védelmi szektor helyzete, a haderőreform, valamint a nők hadseregben betöltött szerepe. Szóba került az iraki és az afganisztáni háború, 3360 ukrán halt meg Afganisztánban, és még mintegy 2000 olyan tiszt szolgál az ukrán hadseregben, aki megjárta Afganisztánt. Ukrajnában az afgán veteránok emlékművénél minden év február 15-én megemlékeznek az afganisztáni szovjet csapatkivonás évfordulójáról. Szóba került a lakosság szövetségről szóló információkkal való ellátásának kérdése is. Ez utóbbi kérdés a 2006. januári közvélemény-kutatás eredményeit, valamint a közelgő választásokat figyelembe véve rendkívüli módon foglalkoztatta a tanfolyam résztvevőit. 13
A Kijevi Nemzetközi Hét rendezvénye megkülönböztetett jelentőségű a NATO Védelmi Akadémia nemzetközi kapcsolataiban mind célkitűzéseit, mind eredményeit figyelembe véve. A nagyszámú hallgatóság, az információközvetítés, az aktív szemináriumi munka és a humán interoperabilitás fontosságának felismerése a rendezvények legfontosabb jellemzői. Az ukrán fél kéréseit is figyelembe vevő időszerűen összeállított tematika, az előkészítés, a szakértő előadói gárda, a NATO-tábornokok jelenléte, a tagállamok magas rangú képviselői összességében jelentették a siker zálogát. A Kijevi Nemzetközi Hét intenzív munkával telt el. Érdekes, rendkívül hasznos, nagyon jó szakmai tapasztalat volt. Egyértelműen kiderült, hogy bár minden ország saját egyéni útját követi az euroatlanti integrációs folyamat során, ennek ellenére a közép-európai térségből korábban csatlakozott országok érdemi tapasztalatokat tudnak átadni és képesek megosztani Ukrajnával.

1 Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezredes 2003. július 1-jétől dolgozik a NATO Védelmi Akadémián nemzeti rangidős tisztként, fakultás- tanácsadói beosztásban a Curriculum Planning Branch-ben Rómában. A mobil oktatócsoport tagjaként második alkalommal vett részt a kijevi hét nemzetközi rendezvényen.
2 Az 1999. évi CXVII. az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló egyezmény.
3 Ukrajna földrajzi fekvésére, határaira vonatkozó adatokat lásd részletesebben az alábbi honlapon: http://www.odci.gov/publications/factbook/geos/up.html
4 Az ukrán államhatár jogi rendezése még befejezetlen, nincs véglegesen rögzítve a fehérorosz, az orosz, a moldáv határszakasz. Problémaként vetődik fel az ukrán–román határvita a Duna-delta területéről, illetve a Fekete-tenger tengeri határairól.
5 Lásd Ukrajna biztonságpolitikai helyzetéről az Új Honvédségi Szemlében megjelent cikkeket, Kaszó Róbert: Az új ukrán katonai doktrína: út a NATO-tagság felé?, és Ukrajna euroatlanti integrációja: nemzetbiztonsági kihívások és lehetőségek, valamint Kővári László: Gondolatok Ukrajna biztonságpolitikai helyzetéről című, az Új Honvédségi Szemlében megjelent cikkét.
6 Lásd Ukrainian Armed Forces in the peacekeeping operations, Peacekeeping Operations Department Euro-Atlantic Integration Directorate General Staff, Armed Forces of Ukraine 2006. februári adatok szerint.
7 Az ukrán békefenntartó tevékenység történetével, jelenével kapcsolatos információk megtalálhatók az Ukrán Védelmi Minisztérium hivatalos honlapján http://www.mil.gov.ua/index.php?part=peacekeeping⟨=en 992 óta Ukrajna 27 katonáját vesztette el és 66 katonája sérült meg a különböző missziókban.
8 Az alábbi honlapon részletes információt találhatunk az ukrán katonai felsőoktatásról: http://www.mil.gov.ua/index.php?lang=en∂= education⊂=list_military_schools, a Nemzetközi Törzstiszti Központról (Multinational Staff Officer Center) a részletes információt lásd az alábbi honlapon: http://www.mil.gov.ua/en/education/msoc.htm
9 A Londoni King’s College és a Watchfieldi Joint Services Command and Staff College professzora.
10 Szun-ce A hadviselés törvényei (Szun-ce ping-fa) „Ezért mondják, ha ismerjük az ellenséget és ismerjük magunkat is, akkor száz csatában sem jutunk veszedelembe; ha azonban nem ismerjük az ellenséget, csak magunkat ismerjük, akkor egyszer győzünk, másszor vereséget szenvedünk; és ha sem az ellenséget, sem magunkat nem ismerjük, akkor minden egyes csatában feltétlenül végveszély fenyeget bennünket.” http://www.terebess.hu/keletkultinfo/hadviseles.html
11 2004 szeptembere óta Szövetségi Átalakítási Parancsnokság (Allied Command Transformation, Norfolk) Átalakítási Igazgatóság törzsfőnökhelyettese Assistant Chief of Staff Implementation (ACOS Imp) at Transformation Directorate
12 A 2003–2005. évek kijevi hét programját, az előadások anyagát, a kapcsolódó cikkek listáját a NATO Védelmi Akadémia hivatalos honlapján lehet megtalálni: http://www.ndc.nato.int/outreach/kiev_main.html
13 A közvélemény-kutatás eredményeinek értékelését lásd az alábbi honlapon: http://www.cdi.org/russia/johnson/2006-31-35.cfm.

A megkérdezettek 46,1%-a ellenezte a NATO-csatlakozást, 30,6%-a támogatta, a megkérdezettek 31%-a ellenezte, 42,2%-a támogatta a Egységes Gazdasági Zónához (Common Economic Space) való – Oroszországgal, Kazahsztánnal és Belorussziával – csatlakozást, a megkérdezettek több mint 65%-a támogatta az Európai Unióhoz való csatlakozást.