Július 9. India elsõ ízben próbált ki az atomfegyver célbajuttatására is alkalmas közép-hatótávolságú Agni–III. rakétát, amelynek 3500 kilométeres hatósugarába eshet Peking és Sanghaj is.

Július 9–11. Dubrovnikban „délkelet-európai” csúcsértekezletet rendezett Bosznia- Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Szerbia és Grúzia. A résztvevõk közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy soha nem ismétlõdhetnek meg a múlt század 90- es éveinek balkáni tragédiái, és megerõsítették, hogy mielõbb csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Július 10. Orosz különleges erõk Ingusföldön megölték a legkeresettebb csecsen lázadóvezért, Samil Bászájevet és több társát. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Bászájev halála megérdemelt megtorlás a bugyonnovszki áldozatokért (1995), a beszláni gyerekekért (2004), a Moszkvában, valamint más oroszországi régiókban véghezvitt terrorakciókért. George Bush amerikai elnök is úgy nyilatkozott, hogy ha az orosz biztonsági erõk megölték Bászájevet, úgy „arra rászolgált”. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter a csecsen fõvárosban kijelentette, hogy Bászájev halálával nem ér véget a terrorizmus elleni harc, a csecsenföldi felkelõk szóvivõje pedig úgy nyilatkozott, hogy a dzsihád (szent háború) Oroszország ellen Samil Bászájev halála után is folytatódik.

Július 10–11. Marokkó fõvárosában, Rabatban csaknem hatvan európai és afrikai ország illetékes miniszterei értekezletük végén akciótervet fogadtak el az Európá- ba irányuló illegális bevándorlás megfékezésére és az azt tápláló krónikus afrikai szegénység enyhítésére. Az akcióterv jobb együttmûködést irányoz elõ a határok és a tengeri útvonalak ellenõrzésében, javasolja egy euroafrikai migrációs megfigyelõ központ felállítását.

Július 12. A Hezbollah nevû síita szervezet gerillái Dél-Libanonból nagyszabású rakéta-aknavetõ támadást intéztek Izrael északi területei ellen. A konkrét célját tekintve „fogolyszerzõ” akcióra válaszul az izraeli hadsereg földi és légi ellentámadással válaszolt, ezek célpontjai utak, hidak és a szíriai–iráni támogatást élvezõ Hezbollah állásai voltak. A Hezbollah fegyveres szárnya, az Iszlám Ellenállás két izraeli katonát foglyul ejtett és elhurcolt, hogy késõbb izraeli börtönökben raboskodó foglyokra kicseréljék õket. Az izraeli kormányfõ „háborús aktusnak” minõsítette a támadást.
– Szekeres Imre honvédelmi miniszter bemutatkozó látogatást tett a brüsszeli NATO-központban. A szövetség fõtitkárát, Jaap de Hoop Scheffert tájékoztatta arról, hogy Magyarország a következõ két évben nem tudja növelni a katonai feladatokra szánt költségvetési ráfordításokat, de a rendelkezésre álló pénzeket minél hatékonyabban akarja felhasználni. Utalt arra, hogy Magyarország vállalja: egyidejûleg a világ különbözõ pontjain ezer katonája lát el békefenntartó feladatokat. A NATO fõtitkára hangsúlyozta: nagyra értékeli azt a szerepet, amelyet Magyarország a különbözõ külföldi missziókban betölt.
– Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország visszautalta az iráni atomprogram ügyét a BT-nek. Teherán kitérõ választ adott javaslatukra, amelyben politikai és gazdasági ösztönzõket ajánlottak fel neki arra az esetre, ha felhagy az urándúsítással.
– Oroszország és Kína határozati javaslatot terjesztett be az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ellensúlyozandó azt a japán indítványt, amely szankciókat helyezett kilátásba Észak-Korea ellen annak rakétakísérletei miatt. Moszkva és Peking ellenezte a büntetõ intézkedések foganatosítását, nevezetesen katonai intézkedések elrendelését az észak-koreai rakéta- és atomprogram kapcsán.
– Vlagyimir Putyin orosz elnök tévéinterjúban utasította vissza és az orosz belpolitikába való beavatkozásnak minõsítette azokat a nyugati szemrehányásokat, amelyek „a demokratizálástól való visszalépésnek” nevezték „szuverén demokráciáját”.
– Az amerikai védelmi minisztérium emlékiratban ismerte el, hogy a gauantánamói támaszponton és bármely más amerikai katonai fogvatartási intézményben õrzött összes fogoly jogosult a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó genfi egyezményekben rögzített oltalomra.

Július 13. Az izraeli légierõ bombázta a libanoni hadsereg két légi támaszpontját, ezzel elõször mért csapást a Hezbollah gerilláival vívott harcában a libanoni hadsereg létesítményeire. Támadás érte a bejrúti repülõteret is, Libanon egyetlen nemzetközi légi kikötõjét.
– Az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában „megvétózta” azt a katari határozati javaslatot, amely Izraelt gázai katonai akciójának leállítására szólította volna fel. A szavazásnál Nagy-Britannia, Dánia, Peru és Szlovákia tartózkodott.
– Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök megerõsítette, hogy országa tartja magát a nemzetközi joghoz és a nemzetközi egyezményekhez, de nem mond le a nukleáris technológia alkalmazásához fûzõdõ nyilvánvaló jogáról.

Július 14. Az Egyesült Államok a Nemzeti Gárda 3500 tagját vezényelte Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó és Texas államok délnyugati határára, hogy támogassák a határõrséget a Mexikóból kiinduló illegális bevándorlás megakadályozásában.
– A NATO Védelmi Tervezõ Bizottsága elfogadta Bantz J. Craddock vezérezredes kinevezését a szövetség európai egyesített erõinek fõparancsnoki posztjára. Az amerikai hadsereg Déli Parancsnokságának vezetõje James L. Jones amerikai vezérezredest váltja a poszton.

Július 15. AZ ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott 1695. számú határozatában felszólította Észak-Koreát, függessze fel minden olyan tevékenységét, amely ballisztikus rakéták fejlesztését elõirányzó programjával kapcsolatos. Követelte továbbá, hogy Phenjan térjen vissza a rakétaprogramját vizsgáló hathatalmi tárgyalásokhoz és a lehetõ leggyorsabban csatlakozzék ismét az atomsorompó-szerzõdéshez. Washington jelezte, hogy a határozat „üzenet Iránnak is”. Phenjan visszautasította a BT-határozatot.
– A brit védelmi minisztérium közölte, hogy jelentõs haditengerészeti erõt vezényel Libanon partjaihoz, de a kötelék konkrét feladatát nem jelölte meg. A Hezbollah rakétákkal támadta az izraeli Haifát. Szíria azonnali, határozott és minden eszközt igénybe vevõ megtorlással fenyegette meg Izraelt arra az esetre, ha megtámadná. Izrael a Hezbollah támogatásával vádolta Szíriát és Iránt, de leszögezte, hogy nem célja Szíriát megtámadni.
– A polgári atomipar globális fejlesztésére irányuló közös nyilatkozatot írt alá az orosz és az amerikai elnök a Nyolcak (G8) szentpétervári csúcstalálkozója elõtt. Bush és Putyin lényegében „hadat üzent” az atomfegyverek terjedésének és az atomterrorizmusnak. Az amerikai elnök támogatta orosz kollégájának azt az indítványát, hogy hozzák létre az urándúsító központok nemzetközi hálózatát, amelyet más országok is igénybe vehetnek.

Július 20. Az Egyesült Államok bejelentette, hogy 2006 õszétõl már rakétavédelmi rendszert állomásoztat Japánban, elsõsorban észak-koreai rakéták elfogására. A Patriot Advanced Capability 3 ütegeket Okinaván helyezik el.
– A tajvani hadsereg húsz év óta a legnagyobb hadgyakorlatát kezdte meg, egy kínai agresszió feltételezésébõl kiindulva. A tajvani vezetés még februárban elõre jelezte, hogy a szigetország katonai költségvetését a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékáról 3 százalékra emeli.
– Bevethetõvé vált a Franciaország, Hollandia, Olaszország, Portugália és Spanyolország által életre hívott 800–2300 fõs úgynevezett európai csendõri erõ. Az Európai Unió mellett igénybe veheti az ENSZ, a NATO, az EBESZ, sõt az Afrikai Unió is.
– Az Egyesült Államok Brazíliának adta át az Amerikai Védelmi Tanácsadó Testület parancsnokságát. Keith Huber amerikai vezérõrnagy posztját Jorge Armando de Almeida Ribeiro brazil dandártábornok vette át. A Rio de Janeiróban 1942-ben életre hívott szerv 64 éven át volt washingtoni irányítás alatt, 2006 márciusában az Amerikai Államok Szervezete besorolta tagsági állományába.

Július 21–22. Az izraeli légierõ több mint negyven, másnap 70 objektumot támadott Libanon területén.

Július 25. A japán katonák 280 fõs utolsó csoportja is hazatért Irakból. Ezzel lezárult a távol-keleti ország fegyveres erõinek a második világháború óta példa nélkül álló tengerentúli küldetése.

Július 27. Hugo Chávez venezuelai elnök háromnapos oroszországi munkalátogatásának utolsó napján több milliárd dolláros értékû katonai és gazdasági szerzõdésrõl és az „olajpartnerségrõl” tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Július 28. Az emberi jogok érvényesülésével foglalkozó ENSZ-bizottság követelte az Egyesült Államoktól, hogy haladéktalanul zárja be az összes titkos börtönt, és tegye lehetõvé a Nemzetközi Vöröskeresztnek, hogy azonnal kapcsolatba léphessen a fegyveres konfliktusokban elfogott személyekkel.

Július 31. Moszkvában nyilvánosságra hozott adatok szerint az Egyesült Államok és Oroszország idõ elõtt teljesítette az 1991-ben aláírt és 1994-ben hatályba lépett kétoldalú START-szerzõdés rendelkezéseit, amelyek szerint a feleknek legalább 6000-6000-re kellett csökkenteni hadászati rendeltetésû atom-robbanótölteteik számát, 1600-1600-ra a célba juttatók számát. Oroszország a 2006. január elsejei állapot szerint 4279 töltettel és 927 hordozóeszközzel, az Egyesült Államok 5966 töltettel és 1225 célba juttatóval rendelkezett.
– A NATO irányította – 37 ország, köztük Magyarország katonáiból álló – nemzetközi biztonsági erõ, az ISAF hivatalosan is átvette az amerikaiaktól Afganisztán déli részén a biztonsági feladatok ellátását. Ezzel az ISAF mandátuma immár az ázsiai ország területének háromnegyedére terjedt ki.



AUGUSZTUS


Augusztus 1. Az izraeli kormány elhatározta a dél-libanoni hadmûveletek fokozását és kiterjesztését akár a Litani folyóig.
– A brit kormány úgy döntött, hogy a továbbiakban nem vehetnek igénybe angliai politikai repülõtereket az amerikai légierõnek azon szállító repülõgépei, amelyek július közepe óta további fegyvereket, egyebek között különösen nehéz, nagy pusztító erejû, lézervezérlésû bombákat továbbítanak Izraelnek.

Augusztus 2. Rekordszámú, 180 rakéta érte a nap folyamán Észak-Izrael területét, közöttük egy 70 kilométeres hatótávolságú.

Augusztus 3. A három balti köztársaság légterének felügyeletét a török légierõtõl négy hónapra a spanyol légierõ F–1 Mirage-ai vették át. A litván fegyveres erõk fõparancsnoka kívánatosnak nevezte NATO-országok ilyen jellegû szerepvállalását még legalább 12 évi idõtartamra.
– Sanghajban elkészült egy 200 ezer ember befogadására alkalmas, 90 ezer négyzetméter alapterületû föld alatti óvóhely, amelynek lakótömbökkel, irodaépületekkel és metróállomással van összeköttetése. Az óvóhelyet 15 napra biztosították víz-, levegõ- és áramellátással, békeidõben garázsként, raktárként és üzletek elhelyezésére használható. Sanghaj lakossága 2006 közepére elérte a 18 milliót.
– Izrael több kilométer szélességû „biztonsági övezet” létesítését határozta el a libanoni határon.

Augusztus 5–6. A Hezbollah kétszáz-kétszáz rakétával támadta Izrael területét, egyebek között Haifától délre esõ körzeteket is. Találat ért egy ENSZ-megfigyelõi posztot is.

Augusztus 8. A Fekete-tengeren tevékenykedõ „Blackseafor” nemzetközi hadi- tengerészeti kötelék parancsnokságát Romániától Oroszország vette át. Az aktust háromnapos közös flottagyakorlat követte egy-egy bolgár, orosz, román, török és ukrán hadihajó részvételével. A nemzetközi flottaerõ létrehozásáról szóló megegyezés 2001. április 2-án Isztambulban született, és részese lett Grúzia is.
– Százötvenezres török hadmûveleti kötelék készül fel észak-iraki beavatkozásra a mintegy háromezer fõs kurd „szabadságharcos” erõ leküzdésére, amely egy török területeket is érintõ „független Kurdisztán” létrehozásáért küzd.

Augusztus 10. Nagy-Britanniában a legmagasabb szintre emelték a terrorveszély elleni készültség szintjét, miután a rendõrség bejelentette, hogy meghiúsított több készülõ merényletet, amelyek célja Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között közlekedõ utasszállító repülõgépek felrobbantása volt. A Scotland Yard bejelentése szerint mintegy 10 légi járat egyidejû felrobbantására történt kísérlet. London térségében 18 gyanúsítottat õrizetbe vettek.

Augusztus 11. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag határozatot fogadott el a Hezbollah libanoni síita szervezet és Izrael közötti harcok beszüntetésérõl. Az 1701. számú határozat felszólította a Hezbollahot minden támadás és Izraelt minden offenzív hadmûvelet azonnali beszüntetésére, elõirányozta libanoni katonai egységek és megerõsített ENSZ-erõk (UNIFIL) felvonultatását Dél-Libanonba, és ezzel párhuzamosan az izraeli erõk kivonását a térségbõl. Az UNIFIL létszámát 2000-rõl maximum 15 ezerre kell emelni, hogy a mûveleti térséget ne használhassák fel semmilyen ellenségeskedésre. A határozat szorgalmazta annak a két izraeli katonának feltétel nélküli szabadon bocsátását, akiknek a Hezbollah által történt elhurcolása július 12-én a konfliktust kiváltotta.

Augusztus 13. Az izraeli légvédelem Dél-Libanon felett lelõtt egy iráni gyártmányú pilóta nélküli felderítõ repülõgépet.

Augusztus 14. Életbe lépett a libanoni síita Hezbollah és Izrael közötti tûzszünet. Izraeli részrõl jelezték: a tûzszünet ellenére fenntartják a Libanon elleni légi és tengeri blokádot mindaddig, amíg létre nem hoznak egy olyan rendszert, amely megakadályozza, hogy a Hezbollah fegyverekhez jusson. Haszán Naszralláh, a Hezbollah vezetõje azt közölte, hogy tiszteletben tartják az 1701. sz. BT-határozatot, de mindaddig folytatják a harcot, amíg izraeli katonák maradnak Dél-Libanonban, s nem vetnek véget az Észak-Izrael elleni rakétatámadásoknak, amíg Izrael folytatja a légi támadásokat. A harcok 34 napja alatt 115 izraeli katona és 41 polgári személy vesztette életét. Libanonban 1084 halott volt a polgári lakosság körébõl, további negyven a fegyveres testületek állományából. Libanont mintegy 6 milliárd dollár kár érte.

Augusztus 14–18. Szolnokon belga, szlovák, szlovén és magyar részvétellel megtartották a Logical Decision 2006 elnevezésû nemzetközi helikopteres gyakorlatot.

Augusztus 16–18. Delegáció élén hivatalos látogatást tett Dániában Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar fõnöke. A magyar küldöttség felkereste a dán hadsereg harcászati kiképzõközpontját és a királyi gárda lovasezredét.

Augusztus 17. A libanoni hadsereg 38 év után ismét átvette az ellenõrzést a Litani folyótól délre, a korábban palesztinok, majd Izrael, végül a Hezbollah uralta Dél-Libanon fölött. A bejrúti kormány egyértelmûen értésre adta, hogy nem tekinti feladatának a síita Hezbollah leszerelését.

Augusztus 18. Az amerikai hadsereg megkezdte a Utah államban tárolt 6200 tonna mustárgáz ártalmatlanítását. A hat–tíz évet igénybe vevõ munkálatokat nehezíti, hogy a készlet 360 kilogramm mérgezõ higanyt tartalmaz. Augusztus 19. Iránban megkezdõdött a „Zulfikár csapása” fedõnevû öthetes összfegyvernemi hadgyakorlat, amely az ország 30 tartománya közül 14-re terjedt ki. A gyakorlatnak a Perzsa-öbölben megtartott tengeri szakaszán kipróbáltak egy merülésben levõ tengeralattjáróról indítható nagy hatótávolságú, állítólag „csúcssebességû” rakétát.

Augusztus 21. Moszkvában bejelentették, hogy az orosz külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott a magyar kormánynál a budapesti Szabadság téri szovjet katonai emlékmû augusztus 16-i meggyalázása miatt, és felszólította a magyar kormányt, hogy „nemzetközi jogi kötelezettségének eleget téve óvja meg a katonai emlékmûveket”.
– Húszezer katona részvételével megkezdõdött Dél-Koreában az Ulchi Focus Lens fedõnevû, 1975 óta évenként megrendezett amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlat. Phenjan „háborúval felérõnek” minõsítette a gyakorlatot, és támadást is kilátásba helyezett, közölve, hogy miatta érvénytelennek tekinti a koreai háborút lezáró 1953-as fegyverszüneti megállapodást. Dél-Koreában mintegy 30 ezer amerikai katona állomásozik, a dél-koreai haderõt 650 ezresre, a KNDK fegyveres erõinek létszámát 1,2 millióra becsülik.

Augusztus 24. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma vizsgálatot kezdeményezett annak megállapítására, hogy a kazettás robbanótöltetû amerikai rakéták alkalmazása Izrael részérõl Libanonban nem jelenti-e amerikai részrõl a vonatkozó tilalmi rendelkezések megszegését. Libanonban ezeknek a polgári áldozatokat is követelõ amerikai rakétáknak három típusát azonosították. Izrael ezeket az eszközöket a libanoni háború 34 napja alatt közel 170 település ellen vetette be.

Augusztus 24–29. Kazahsztán területén megtartották a Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezete tagállamainak „Rubezs 2006” fedõnevû hadgyakorlatát kazah, orosz, kirgiz és tádzsik szárazföldi erõk, légierõ és tengerészgyalogság (Kaszpi-tenger) részvételével.

Augusztus 26. A Teherántól délnyugatra fekvõ Arak iráni városban nehézvízelõállító üzemet avattak, amelynek évi termelése 16 tonna. Az üzem magába foglal egy nehézvizes kutatóreaktort is.

Augusztus 27. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter az alaszkai Fairbanksben amerikai kollégájával, Donald Rumsfelddel tárgyalt, majd úgy nyilatkozott, hogy Oroszország nem híve hagyományos töltettel szerelt interkontinentális ballisztikus rakéták alkalmazásának a terrorizmus elleni harcban.

Augusztus 30. Montenegró kérte csatlakozását a NATO-hoz és annak békepartnerségi programjához, egyidejûleg eltörölte a kötelezõ sorkatonai szolgálatot. A jelenleg 3700 fõbõl álló hadsereget szárazföldi erõkbõl, légierõbõl és haditengerészetbõl összetevõdõ 2500 fõsre zsugorítják.

Augusztus 30–31. Hivatalos látogatást tett Magyarországon Franz-Josef Jung, a Német Szövetségi Köztársaság védelmi minisztere. Meghívójával, Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel fõként az afganisztáni újjáépítésben való közös részvételrõl, valamint a balkáni stabilizáció érdekében tett és teendõ erõfeszítésekrõl cserélt véleményt.



SZEPTEMBER


Szeptember 1. Az Európai Unió külügyminisztereinek a finnországi Lappeenrantában (Karélia) tartott értekezletén Göncz Kinga, a magyar diplomácia vezetõje a kormány elvi döntése alapján 12 határõrt és 6 katonaorvost ajánlott fel az ENSZ libanoni békefenntartó erõibe (UNIFIL).
– Az izraeli hadsereg tájékoztatta az ENSZ libanoni békefenntartó erõit, hogy hol vetettek be kazettás bombákat, illetve hol lehetnek még fel nem robbant szerkezetek. Az Amnesty International, a világ legnagyobb emberi jogi szervezete elõzõleg térképet követelt Izraeltõl a kazettás bombák becsapódási helyszíneirõl, tekintettel arra, hogy négyszáz helyen maradhattak fel nem robbant töltetek. A nemzetközi hadijog tiltja a hasonló – válogatás nélkül ható – fegyverek bevetését lakott területeken.
– Sikeres kísérletet hajtottak végre az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerével. A „támadó” rakétát az Alaszkához tartozó Kodiak-szigetrõl, az „elfogó” rakétát a kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról indították, a megsemmisítés a Csendes- óceán fölött történt. Az Egyesült Államok 1980 óta 92 milliárd dollárt költött a „rakétapajzs” kifejlesztésére.
– A szudáni kormány elutasította azt az ENSZ-határozatot, amelynek alapján több mint 17 ezer békefenntartó és 3300 rendõr lenne hivatott biztosítani a „válságkezelést” Darfur térségében. Egyiptom óva intett ENSZ-békefenntartók telepítésétõl a khartumi kormány hozzájárulása nélkül.

Szeptember 4. A román védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy 2012- ig egymilliárd eurót szándékozik fordítani annak a két támaszpontnak a kiépítésére, amelyet a 2005 végén megkötött egyezmény alapján az Egyesült Államok fegyveres erõinek rendelkezésére fognak bocsátani öt-hat év múlva.

Szeptember 7. Általános katonai mozgósítást hirdetett a szudáni elnök „az országba való külföldi beavatkozás” megakadályozására, vagyis ENSZ-békefenntartók szudáni telepítése ellen.

Szeptember 7–10. Cao Kang-csuan vezérezredes, a Kínai Népköztársaság védelmi minisztere, miniszterelnök-helyettes delegáció élén hivatalos látogatást tett Magyarországon. Megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel. Magyar részrõl kifejezésre juttatták: nagyra értékelik, hogy Kína bõvíteni kívánja a kapcsolatokat a NATO-val és az EU-val, részt vállal az ENSZ békefenntartó tevékenységében, békés úton kívánja rendezni a tajvani kérdést. Szekeres Imre felajánlotta, hogy a Magyar Honvédség – miként az athéni olimpia idején – a 2008-as pekingi olimpia idején is kész biológiai laboratóriumát a helyszínre telepíteni biztonsági rendeltetéssel.

Szeptember 8. A francia–olasz–görög haditengerészeti erõk megkezdték a libanoni partok ellenõrzését, ily módon véget ért az izraeli tengeri blokád. Elõzõleg Izrael feloldotta Libanon légi blokádját is. A két zárlat 50 millió dollár kárt okozott az országnak.
– Az ENSZ-közgyûlés egyhangúlag elfogadta a terrorizmus elleni harc stratégiájáról szóló határozatot, amely ajánlásjellegû, minthogy nincs a terrorizmusnak általános elfogadott jogi meghatározása.
– Közép-ázsiai Atomfegyvermentes Övezet létrehozásáról írt alá megállapodást a kazahsztáni Szemejben (egykori Szemipalatyinszk) Kazahsztán, Kirgízia, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán kormányképviselõje. Az öt állam kötelezettséget vállalt, hogy nem állít elõ, nem szerez be atomfegyvert és nem engedi területérõl atomfegyver alkalmazását. Az Egyesült Államok – az afganisztáni küldetés kapcsán – aggodalmát fejezte ki az övezet létrejötte miatt.
– Az amerikai szenátus egyhangúlag jóváhagyta a Pentagon 2007. évi költségvetését 469,3 milliárd dolláros keretben.
– Megkezdte mûködését Oroszország harmadik vegyifegyver-megsemmisítõ üzeme a Moszkvától 725 kilométerre fekvõ Maradikovóban, ahol a 6900 tonnás vegyifegyver- készlet 17 százalékát raktározzák. Az eredeti 2007-es határidõt a teljes megsemmisítésre vonatkozóan nemzetközi egyetértéssel 2012-re módosították.

Szeptember 8–9. A NATO Katonai Bizottsága Varsóban ülésezett a vezérkari fõnökök szintjén. Megállapították, hogy több katonára lenne szükség Dél-Afganisztánban az ottani felkelõk elleni harcban, de a tagállamok jelezték, hogy nemigen tudnak újabb erõket vezényelni a problematikus térségbe.

Szeptember 11–16. Havannában mintegy 55 állam- és kormányfõ, valamint hatvan miniszter, illetve diplomata részvételével megtartották az el nem kötelezett államok 14. csúcsértekezletét, amelyen Fidel Castro kubai elnököt választották meg az 1961-ben felállt csoportosulás elnökévé. Az ENSZ-tagállamok kétharmada tartozik az el nem kötelezettek táborához: Afrikából 53, Ázsiából 38, Latin-Amerikából 24 ország, Európából pedig Fehéroroszország. Az értekezlet, amelyen Kofi Annan, az ENSZ fõtitkára is beszédet mondott, 92 oldalas zárónyilatkozatot fogadott el, ebben egyebek között nagyobb súlyt követelt a fejlõdõ országoknak a nemzetközi rendszerben. A következõ csúcstalálkozót 2009-ben Egyiptomban tartják.

Szeptember 12. Traian Basescu román elnök felfüggesztette védelmi miniszteri tisztségébõl Teodor Atanasiut, hogy lehetõséget adjon az ügyészségnek egy esetleges bûnvádi kivizsgálásra a katonai titkosszolgálat jogtalan felhasználásának gyanúja kapcsán.

Szeptember 13. San Diegóból kifutott egy hét amerikai és egy kanadai hadihajóból álló flottakötelék, amely hat hónapon keresztül lett hivatott tevékenykedni a Csendes-óceán és az Indiai-óceán kritikus fontosságú tengerszorosaiban és tengeri útvonalain a terrorizmus, a kalózkodás és a csempészet visszaszorítása érdekében.

Szeptember 13–14. Afganisztánba látogatott Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Havril András vezérezredes, vezérkari fõnök, hogy tájékozódjanak a Magyarország által fenntartandó tartományi újjáépítési csoport (PRT) munkájának elõkészítésérõl. Találkoztak David Richards altábornaggyal, az ISAF parancsnokával, és Rahim Vardak védelmi miniszter is fogadta a magyar küldöttséget.

Szeptember 14. Hugo Chávez venezuelai elnök azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy az szervezte meg a New Yorkban végrehajtott 2001. szeptember 11-i merényleteket „saját népe ellen”. Megemlítette, hogy a Pentagont támadó és állítólag lezuhant gép roncsait senki nem találta meg.

Szeptember 17. Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök elsõ hivatalos venezuelai látogatása alkalmával Caracasban elítélte „a világ zsarnokait, különösen az Egyesült Államokat”, és megerõsítette szoros szövetségét Hugo Chávez venezuelai elnökkel.
– A Moldovától 1990-ben önhatalmúlag elszakadt, nemzetközileg nem elismert, 550 ezer lakosú Dnyeszter menti Köztársaság választóinak mintegy 95 százaléka a köztársaság függetlenségére, illetve az Oroszországgal való egyesülésre szavazott.

Szeptember 18–19. A világhírügynökségek, a hírtelevíziók, a jelentõsebb napilapok világszerte beszámoltak a Magyar Televízió budapesti épülete elõtt történtekrõl, a tüntetésekrõl és az épület ostromáról.

Szeptember 18. Nagy-Britannia és Spanyolország Cordobában történelminek értékelt megállapodást kötött a Gibraltár lakosságának életviszonyait megkönnyítõ lépésekrõl, a repülõtér közös használatáról, a telefonhálózat bõvítésérõl és másokról. Spanyolország 1713-ban az utrechti szerzõdéssel mondott le Gibraltárról Nagy-Britannia javára, s azóta hasztalan próbálta visszaszerezni a 6 négyzetkilométeres terület fölötti fennhatóságot.

Szeptember 19. A Koszovóban szolgálatot teljesítõ magyar KFOR-kontingenshez látogatott Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Havril András vezérezredes, vezérkari fõnök. Pristinában tárgyaltak Roland Kather német altábornaggyal, a KFOR parancsnokával. Koszovóban 450 magyar katona szolgál, Magyarország külföldi küldetésekben részt vevõ közel ezer katonájának több mint a fele a Balkánon állomásozik. A magyar látogatók hangsúlyozták, milyen fontos a Nyugat-Balkán Magyarország számára, hiszen kisebbségként több mint 300 ezer magyar él a térség országaiban.
– Az ukrán parlament nyilatkozatban támogatta Viktor Janukovics kormányfõnek azt az elõzõ héten Brüsszelben tett kijelentését, hogy Ukrajna nem fogja siettetni a NATO-csatlakozást, és az esetleges NATO-tagságról népszavazáson fognak dönteni. Janukovics megnyilatkozása felháborította az ukrán államfõt, a külügy- és a védelmi minisztert.
– A thaiföldi hadsereg egyetlen puskalövés nélkül átvette a hatalmat Bangkokban, statáriumot vezetett be és feltétlen hûségérõl biztosította a királyt.

Szeptember 20. Az Európai Unió védelmi miniszterei megállapodtak abban, hogy fegyveres konfliktus vagy szükséghelyzet esetén mindent megtesznek, hogy ellássák a tagállamokat a megfelelõ védelmi felszereléssel. A megállapodást nem írta alá Dánia, amely nem tagja a 22 tagú Európai Védelmi Ügynökségnek (EDA), illetve Magyarország és Spanyolország, amelyek nem csatlakoztak az EU-tagállamok védelmi miniszterei által 2005 novemberében elfogadott, a katonai közbeszerzések piaci versenyét szabályozó magatartási kódexhez.
– A német parlament név szerinti szavazás után nagy többséggel jóváhagyta a libanoni ENSZ-békefenntartásban, elsõdlegesen haditengerészeti feladatok ellátásában mintegy 2400 katonával való részvételt, mégpedig egyelõre 2007. augusztus 31-ig.

Szeptember 21. A NATO-tagállamok külügyminiszterei New Yorkban megerõsítették a bõvítés kérdésében a „nyitott kapu” politikát, hangsúlyozva, hogy a három aktuális tagjelölt állam – Albánia, Horvátország és Macedónia – ügyében mindegyikük saját teljesítménye alapján fognak dönteni. Afganisztán esetében megerõsítették, hogy a biztonsági erõfeszítéseket gazdaságfejlesztési erõfeszítésekkel igyekeznek párosítani.
– A „visegrádi négyek” és a „balti hármak” külügyminiszterei New Yorkban jobb koordinációt szorgalmaztak annak érdekében, hogy állampolgáraik viszonylatában mielõbb megszûnjék az amerikai vízumkényszer.
– Az orosz parlament két házában olyan titkos okmányt köröztek, amely szerint az Egyesült Államok a moszkvai vezetés nemzetközi elszigetelésére és valamiféle „narancsszínû” forradalom elõkészítésére törekszik. A moszkvai amerikai nagykövetség képtelenségnek nevezte a szakértõi elemzést.

Szeptember 22. Dzsalal Talabani iraki államfõ az ENSZ-közgyûlés ülésszakán megerõsítette: amíg az iraki biztonsági erõk nem tudják önállóan ellátni feladatukat, országa nem kezdeményez tárgyalásokat az amerikai vezetésû nemzetközi erõk kivonásának menetrendjérõl.
– Az orosz külügyminisztérium egy állásfoglalásban rögzítette: Moszkva politikai, katonai és gazdasági érdekeit súlyosan érintené, s a törékeny kaukázusi helyzetnek ártana, ha Grúzia belépne „a még megformálatlan, hidegháborús gyökerû NATO-ba”.

Szeptember 23. A franciaországi Compiengne-ben tartott francia–német–orosz csúcstalálkozón a repülõgép-ipari együttmûködés (EADS), különösen az orosz részvétel volt a központi téma. Vlagyimir Putyin elnök azt hangoztatta, hogy „a Nyugatnak nincs semmi félnivalója”, Angela Merkel német kancellár cáfolni igyekezett a balti és lengyel bírálatokat, Jacques Chirac francia elnök azt bizonygatta, hogy „az ilyen találkozók nem irányulnak harmadik fél, például az Egyesült Államok ellen”.

Szeptember 25. A magyar külügyminiszter, Göncz Kinga az ENSZ-közgyûlés ülésszakán mondott beszédében támogatta a Biztonsági Tanács kibõvítését mind az állandó, mind a nem állandó tagok tekintetében, elítélte „az emberek mindennapjában félelmet és bizalmatlanságot szülõ terrorizmus minden formáját” és hangsúlyozta, hogy „az ENSZ-nek kell maradnia a központi szereplõnek a terrorizmus elleni nemzetközi harcban”. Kubára utalva megjegyezte, hogy Magyarország átadhatja majd a „tárgyalásos rendszerváltás tapasztalatait” a szigetországnak.

Szeptember 26. Havril András vezérezredes, vezérkari fõnök meghívására hivatalos látogatást tett Budapesten James Lee Jones amerikai vezérezredes, a Szövetséges Fegyveres Erõk (NATO) európai legfelsõ parancsnoka, aki 2006 végéig volt a tisztség birtokosa. Fogadta Sólyom László köztársasági elnök, aki a NATO-ban végzett kimagasló katonai vezetõi tevékenységéért, valamint a Magyar Honvédség felkészülése és mûveleti feladatai jelentõs támogatásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntette ki a fõparancsnokot.
– Valid Moallem szíriai külügyminiszter, az ENSZ-közgyûlés általános vitájában felszólalva azt hangoztatta, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat „az amerikai politika váltotta ki”, és hogy az Egyesült Államok harca a terrorizmus ellen „kudarcba fulladt”. Bírálta továbbá Izraelt, amely Libanonban „brutális háborút” viselt a Hezbollah síita szervezet ellen.
– Marie Masariková, a cseh belügyminisztérium szóvivõje nyilvánosságra hozta, hogy az egykori csehszlovák kommunista állambiztonsági hivatal mintegy 800 munkatársa van továbbra is alkalmazásban a cseh rendõrségnél. Hozzátette, hogy a minisztériumnak semmiféle törvényes lehetõsége nincs arra, hogy felfedje, kikrõl is van szó konkrétan.

Szeptember 26–29. Magyarország a nemzetközi bizalom- és biztonságerõsítés egyik elemeként légibázis-látogatást, katonalétesítmény-látogatást, valamint fegyverrendszerbemutatót szervezett az 1999-ben módosított bécsi dokumentum szellemében. Bali József, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a bizalom- és biztonságerõsítés és általában a fegyverzet-ellenõrzés olyan terület, amely viszonylag kis „befektetést” igényel, ugyanakkor komoly biztonsági hozadéka van.
– A Független Államok Közössége (FÁK) különleges szolgálatai Örményország területén tartották „Atom-antiterror” fedõnevû négynapos gyakorlatukat, mégpedig a Jerevántól 25 kilométerre levõ mecanori atomerõmû térségében.

Szeptember 27. Az amerikai törvényhozás hozzájárult ahhoz, hogy a Pentagon további 70 milliárd dollárt fordíthasson az Irakban és Afganisztánban zajló amerikai hadmûveletek kiadásainak fedezésére. Nem engedélyezte viszont, hogy az elõirányzott pénzbõl állandó amerikai katonai támaszpont létesülhessen Irakban, vagy hogy az arab ország olajipara amerikai ellenõrzés alá kerüljön.

Szeptember 27–28. Budapesten tárgyalt Marshall Billingslea, a NATO védelmi beruházásokért felelõs fõtitkárhelyettese. Tisztázódott, hogy a déli országrészbe tervezett NATO-radar helyszínének kijelölése Magyarország feladata, nem függ a többi tagországtól, s hogy a NATO változatlanul vállalja a radarépítés költségeinek fedezését.

Szeptember 27.–október 2. Grúziában kémkedés gyanújával õrizetbe vettek négy orosz katonatisztet. Moszkva megtorló intézkedéseket foganatosított, amelyeket Grúzia NATO-orientációjával is kapcsolatba hoztak, Tbiliszit pedig befolyásolta az abháziai és dél-oszétiai szeparatista csoportoknak nyújtott orosz támogatás. EBESZközvetítésnek köszönhetõen az orosz tiszteket október 2-án szabadon bocsátották és visszatérhettek Moszkvába.

Szeptember 28–29. A NATO-tagországok védelmi miniszterei nem hivatalos értekezletet tartottak a szlovéniai Portorozban. Elhatározták, hogy a NATO kiterjeszti illetékességét egész Afganisztánra. A miniszterek tárgyaltak a tagállamok haderõinek korszerûsítésérõl, a különleges erõk tevékenységének összehangolásáról, a légi csapatszállítási kapacitás bõvítésérõl.

Szeptember 29. George Bush amerikai elnök találkozott a Washingtonba látogató kazah államfõvel, Nurszultan Nazarbajevvel. Méltatta, hogy Kazahsztán az egyetlen közép-ázsiai ország, amely csapatokat küldött mind Afganisztánba, mind Irakba, és leszállást engedélyezett repülõterein a koalíciós erõk gépeinek. Az Egyesült Államok a 2005-ös költségvetési évben több mint százmillió dollárral támogatta a kazahsztáni belbiztonsági, demokratizálási és gazdasági reformprogramokat.

Szeptember 30.–október 2. A Törökországban tevékenykedõ szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely 1984 és 1999 között fegyveres harcot vívott a kurdok lakta délkeleti országrész elszakadásáért, egy független Kurdisztán elszakadásáért, egyoldalú tûzszünetet hirdetett és ismételten felszólította a török kormányt, hogy demokratikus úton találjon megoldást az ország lakosságának 7-8 százalékát kitevõ kurd kisebbség problémáira. A török hadsereg vezérkari fõnöke visszautasította a PKK ajánlatát.



OKTÓBER


Október 1. Magyarország hivatalosan átvette Hollandiától az észak-afganisztáni Baghlán tartományban mûködõ újjáépítési csoport vezetését. A mandátum két évre szól a kezdeti mûveleti képesség október elsejei elérésétõl számítva. A tartományi újjáépítési csoportnak (PRT) 2007. április elsejére kell elérnie a teljes mûveleti készenlétet.
– A libanoni fegyveres konfliktust lezáró ENSZ-határozatnak megfelelõen befejezõdött az izraeli haderõ kivonása Libanon területérõl. Dan Haluc altábornagy, izrae- li vezérkari fõnök úgy nyilatkozott, hogy ha a Hezbollah visszatér Dél-Libanonba és megpróbálja újjáépíteni infrastruktúráját a határtérségben, akkor „fel fogunk lépni vele szemben”.

Október 1–5. A nicaraguai Managuában megtartották a „nyugati félteke” védelmi minisztereinek 7. találkozóját. A fórum 1994-ben állt össze a „demokrácia, az igazság és a kedvezõ alkalom” jegyében. Ezúttal fõ vitatémái a fegyverzetkorlátozás, a közép-amerikai hatalmi egyensúly voltak.

Október 1–14. A magyar és az olasz légierõ harcászati közös továbbképzést rendezett az olaszországi Cervia légi támaszponton a NATO-ban alkalmazott légi támadó és védelmi mûveletek begyakorlására.

Október 3. Teherán javasolta, hogy Franciaország hozza létre az iráni urán dúsítására vállalkozó konzorciumot. Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, egyúttal az atomenergiától leginkább függõ országa a világnak: villamosenergia- szükségletét háromnegyed részben atomerõmûvekben termeli meg, és több világszínvonalú atomipari cége van – hangzott az iráni indoklás.
– A KNDK bejelentette, hogy kész föld alatti atomkísérletek elvégzésére „tekintettel az atomháborús rendkívüli veszélyre és az Egyesült Államok gazdasági szankcióira”. Phenjan azt is jelezte, hogy kész három hónapra felfüggeszteni a kísérleteket, ha az Egyesült Államok ebben az idõszakban feloldja az elõzõ évben a KNDK-val szemben bevezetett szankciókat, és kétoldalú tárgyalásokat kezd.

Október 3–6. Az Egyesült Államok külügyminisztere, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa figyelmeztette Észak-Koreát tervezett atomkísérletének súlyos következményeire, és felszólították, hogy feltétel nélkül térjen vissza a hathatalmi tárgyalásokhoz, amelyek még 2003-ban kezdõdtek a két Korea, valamint az Egyesült Államok, Oroszország, Japán és Kína részvételével.

Október 4. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésén kijelentette, hogy nem indokolt a NATO további bõvítése. „Reálisan nem tudjuk megakadályozni a NATO kibõvítését, de meggyõzõdésünk, hogy a további bõvítés idejétmúlt gondolkodást tükröz” – mondta az Európa Tanács soros elnöki tisztét betöltõ Oroszország diplomáciájának irányítója.

Október 5. A NATO vezette afganisztáni biztonsági erõ (ISAF) az ország 14 keleti tartományában átvette a nemzetközi katonai mûveletek irányítását az Egyesült Államok vezette koalíciós erõktõl.
– Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Varsóban úgy nyilatkozott, hogy Moszkva ellenintézkedéseket tesz, ha Lengyelország befogadja az amerikai ellenrakéta-rendszert. Jurij Balujevszkij orosz vezérkari fõnök a Dzennik címû lengyel újságban közölt írásában leszögezte, hogy azok az amerikai állítások, miszerint ezek a rendszerek nem Oroszország vagy Kína ellen irányulnak, „éles ellentétben állnak Washington gyakorlati lépéseivel”.

Október 6. Az Európai Unió és az Egyesült Államok megállapodott, hogy megosztják egymással a légi utasoknak azokat az adatait, amelyek szükségesek a terrorizmusellenes ellenõrzésekhez.
– Joseph Peterson amerikai tábornok, aki felelõs az iraki rendõrség kiképzéséért, közölte, hogy az utóbbi két évben az arab országban négyezer iraki rendõr vesztette életét és további nyolcezer sebesült meg.

Október 9. Észak-Korea bejelentette, hogy az ország észak-keleti részén, Kildzsu város közelében sikeres föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésén elítélte a robbantást, egyben ismét felszólította Phenjant, térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz.

Október 11. Észak-koreai illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy a KNDK „hadüzenetnek tekinti” a kísérleti atomrobbantása nyomán ellene hozandó „széles körû szankciókat”, egyben megismételték, hogy Észak-Korea kész bármikor lemondani atomfegyvertáráról, amint az Egyesült Államok lemond az ellenségeskedésrõl. „Ellenkezõ esetben a feszültség és a konfrontáció fennmarad.”

Október 13. Az ENSZ-közgyûlés közfelkiáltással Ban Ki Mun dél-koreai külügyminisztert választotta meg a világszervezet fõtitkárává öt évi idõtartamra, Kofi Annan utódjául.

Október 14. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1718. számú határozatában, amelyet egyhangúlag hozott, kemény pénzügyi és kereskedelmi szankciókkal sújtotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot kísérleti atomrobbantásáért.

Október 15. Németország, amely mintegy 2400 katonával vállalt részt a libanoni békefenntartásban, átvette a libanoni ENSZ-erõk keretében békefenntartó szolgálatot teljesítõ nemzetközi haditengerészeti kontingens parancsnokságát.

Október 16. Elsõ ízben tárgyalt Moszkvában, az Orosz–NATO Tanács keretében a NATO Katonai Bizottságának küldöttsége.

Október 16–26. Az orosz védelmi minisztérium központi tudományos kutatóintézetében közös NATO–orosz hadszíntéri rakétavédelmi parancsnoki-törzsvezetési gyakorlatot tartottak.

Október 17. Günther Platter osztrák védelmi miniszter meghívására – 1956 évfordulója jegyében – egynapos látogatást tett Ausztriában Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A magyar küldöttséget udvariassági látogatáson fogadta az osztrák államfõ, Heinz Fischer.
– Az iraki háború minden korábbinál alacsonyabb, mindössze 34 százalékos támogatottságát mutatta ki az Egyesült Államokban a CNN közvélemény-kutatása három héttel a kongresszusi választások elõtt.

Október 18. Európai szintû hírszerzési központ létrehozását javasolta Traian Basescu román államfõ az „aszimmetrikus kockázatok” elleni hatékonyabb fellépés érdekében.

Október 19. Szekeres Imre honvédelmi miniszter küldöttség élén Belgiumba látogatott. Megbeszélést folytatott belga kollégájával, André Flahaut-val, majd a brüsszeli Királyi Hadtörténeti Múzeumban megnyitotta a „Magyarország 1956” címû kiállítást.

Október 25. Lemondott Teodor Atanasiu román védelmi miniszter, akit hat héttel korábban felfüggesztett tisztségébõl az államfõ egy esetleges bûnvádi eljárás megkezdése érdekében. Az új miniszter a 46 éves Sorin Frunzaverde lett, aki korábban már vezette a tárcát.

Október 26. Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Kremlben tárgyalt a NATO fõtitkárával, Jaap de Hoop Schefferrel, hangsúlyt helyezve a kétoldalú együttmûködés gyakorlati jellegére.
– Viktor Juscsenko ukrán elnök megerõsítette, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta a vonatkozó 1997-es megállapodás értelmében 2017-ig „Ukrajnában maradhat”.
– Torpedó-lõtávolon belül észrevétlenül megközelítette egy kínai tengeralattjáró a Csendes-óceánon a Kitty Hawk amerikai repülõgép-hordozót és annak kísérõhajóit – derült ki november 13-án, néhány nappal azután, hogy Gary Roughead tengernagy, az amerikai csendes-óceáni flotta parancsnoka egyhetes hivatalos látogatást kezdett a Kínai Népköztársaságban. A Song osztályú kínai tengeralattjáró öt mérföldre az amerikai köteléktõl észrevétlenül el tudott helyezkedni a tengerfenéken. A Pentagon minden kommentártól tartózkodott.

Október 27. Hans Blix, aki az Irakban tömegpusztító fegyvereket keresõ ENSZ-ellenõrcsapat vezetõje volt az amerikai katonai beavatkozás elõtt, a dán Politikennek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy „Irakban ma rosszabb a helyzet, mint ha hatalmon maradt volna Szaddám Huszein”. „Irak színtiszta kudarc” – állította a svéd diplomata.

Október 29–30. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Ausztrália és Bahrein részvételével tengeri hadgyakorlatot tartottak a Perzsaöbölben, mintegy 200 kilométerre az iráni felségvizektõl. Az Iránnak esetleg atomfegyvert vagy alkatrészeket csempészõ, feltartóztatandó hajó szerepét egy brit tartályhajó „játszotta”. Teherán „kalandorságnak” minõsítette a gyakorlatot, megjegyezve, hogy „jobb volna a térségnek az amerikai jelenlét nélkül”.

Október 30. Peter Pace, az amerikai vezérkari fõnökök egyesített bizottságának elnöke és Jurij Balujevszkij orosz vezérkari fõnök Moszkvában a katonai kapcsolatokról cserélt eszmét és írt alá 2007-re vonatkozó együttmûködési megállapodást, amely közös hadgyakorlatok egész sorát irányozta elõ.



NOVEMBER


November 1. Az amerikai külügyminisztérium 13 hatalmi szándéknyilatkozatot tett közzé az atomterrorizmus megelõzésérõl. Az öt „deklarált” atomhatalom és nyolc további ország Marokkóban – a júliusi Bush–Putyin találkozó folyományaként – állást foglalt a nukleáris berendezések jobb biztonsága, a radioaktív anyagok szigorúbb ellenõrzése és könnyebb felismerését szolgáló berendezések mellett. Felvetõdött a szándéknyilatkozat kiadói és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közötti párhuzamosság problémája.

November 6. Brüsszelben vezérkari fõnöki szinten ülést tartott az Európai Unió Katonai Bizottsága. A résztvevõk tájékoztatást kaptak és eszmecserét folytattak az európai katonai együttmûködés legfontosabb mûveleti és képességfejlesztési kérdéseirõl. A katonai bizottság elnöki tisztét Rolando Mosca Moschini olasz vezérezredestõl Henri Bentégeat francia vezérezredes vette át.
– Az Egyesült Államokban szokatlan módon a fegyveres erõk valamennyi sajtóorgánuma azonos címû – „Itt az ideje Rumsfeld távozásának” – vezércikket közölt, azonos szöveggel.
– Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka az al-Alam televízióban 2000 km hatótávolságú iráni gyártmányú rakétákat kínált megvételre az ország „barátainak és szomszédainak”.

November 7–17. Genfben megtartották a „Bizonyos hagyományos fegyverekrõl szóló egyezmény” nemzetközi vizsgálati értekezletét. Az 1981-ben aláírásra bocsátott és 1983-ban hatályba lépett egyezmény teljes elnevezése: „Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetõleg korlátozásáról szóló egyezmény”. Az értekezlet központi témája az úgynevezett „kazettás bombák” alkalmazása, illetõleg annak korlátozása volt. A Vöröskereszt az alkalmazás azonnali beszüntetését és a már felhalmozott készletek felszámolását szorgalmazza.

November 8. George Bush amerikai elnök bejelentette: lemond tisztségérõl Donald Rumsfeld védelmi miniszter. Utódja Robert Gates, a Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) volt vezetõje, aki doktori címét az orosz és a szovjet történelem témában szerezte.

November 10. Jaap de Hoop Scheffer, a NATO fõtitkára Tallinnban bejelentette, hogy Donald Rumsfeld lemondása nem lesz hatással a NATO politikájára, és nem lesz változás az Egyesült Államok és a NATO viszonyában.
– Az Európai Parlamentnek az amerikai CIA állítólagos európai repülõjáratai ügyében vizsgálódó bizottsága bírálta a lengyel kormányt az együttmûködési készség hiánya miatt.
– Franciaország sikerrel kipróbálta a 10 000 km hatótávolságú, hat atom-robbanótöltettel szerelhetõ M51 típusú tengeralattjáró-fedélzeti rakétát, amely 2010-tõl fogja felváltani az M45-ös rakétákat.

November 11. George Bush amerikai elnök rádióbeszédében tehetséges vezetõnek és a „változások képviselõjének” nevezte Robert Gates új védelmi minisztert, egyben jelét adta, hogy kész nagyobb módosításra Irak-politikájában.

November 12. Kormányülésen azt állította az iráni elnök, hogy „Izrael eltûnésre és pusztulásra van ítélve”. Mahmud Ahmadinezsád szerint a nagyhatalmak azért hozták létre ezt a „rezsimet”, hogy kiterjesszék befolyásukat a térségre.

November 13. Az Európai Unió elfogadta elsõ közös katonai kutatási programját, amelynek keretében a tagállamok három év alatt mintegy 55 millió eurót fordítanak olyan új eszközök, módszerek kifejlesztésére, amelyek csapataik közelvédelmét szolgálják. A programban Magyarország mintegy 600 ezer eurós összeggel vesz részt.
– A magyarországi belpolitikai fejlemények miatt magyar kérésre elhalasztott október elejei látogatás pótlására Budapesten tárgyalt a magyar kormányfõvel és a honvédelmi miniszterrel a NATO fõtitkára. Jaap de Hoop Scheffer a rigai NATOcsúcs elõkészítése jegyében kereste fel a tagországok fõvárosait, ahol nyomatékosan hangsúlyozta a védelmi költségvetések növelésének szükségességét.
– A katonai feszültség kiélezõdésétõl tartva Dél-Korea közölte: nem csatlakozik a fegyverszállítással gyanúsítható észak-koreai hajók feltartóztatásának és átvizsgálásának tervéhez.

November 13–15. Lengyelország megvétózta az Európai Unió és Oroszország új partnerségi megállapodását célzó tárgyalások megkezdését, amíg Moszkva nem oldja fel a lengyel élelmiszerekre elõírt behozatali tilalmat. Varsó egyben garanciákat követelt Moszkvától az energiahordozó-szállítások biztosítására. Jaroslaw Kaczynski lengyel államfõ két nappal késõbb Kijevben úgy nyilatkozott, hogy „jó szándékkal megoldható az orosz–EU tárgyalások megkezdését hátráltató orosz–lengyel vita”.

November 15. Dominique de Villepin Lille-ben tartott beszédében az ENSZ Vezérkari Bizottságának életre hívása mellett kardoskodott, hogy a világszervezet „hite- les lehessen” a regionális konfliktusok rendezése során. A francia miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek „igazi fegyveres szárnyra” van szüksége, amennyiben hiteles akar maradni válságkezelési vonalon. Világszerte több mint 100 ezer ENSZ-békefenntartó teljesít szolgálatot, a világ legtöbb hadserege ennél kevesebb katonával rendelkezik – emlékeztetett rá a francia kormányfõ.
– Törökország befagyasztotta katonai kapcsolatait Franciaországgal tiltakozásul amiatt, hogy a párizsi nemzetgyûlés az 1915-ös örmény népirtás tagadását büntetõ törvénytervezetet szavazott meg.

November 15–17. Egy Tu–154MPK1 típusú orosz felderítõ repülõgép a „Nyitott égbolt” program keretében – négy amerikai repülõteret felhasználva – fényképés rádiólokációs felvételeket készített katonai objektumokról az Egyesült Államok légterében, összesen 5000 kilométeres repülési útvonalon. A gépen harminc orosz tiszt tartózkodott.

November 19. Közös kutató-mentõ gyakorlatot tartottak amerikai és kínai hadihajók a Dél-kínai-tengeren, egyebek között bizalomerõsítõ célzattal.

November 23. Válaszul arra, hogy Lengyelország 48 amerikai harci repülõgépet vásárolt, Oroszország új rakétavédelmi rendszert telepített Fehéroroszország nyugati – a NATO keleti – határára.

November 24. Jacques Chirac francia elnök bejelentette egy francia–olasz védelmi és biztonsági tanács létrehozását, a már meglevõ francia–német és francia–spanyol hasonló tanácsok mintájára. Franciaország, Spanyolország és Olaszország közös közel-keleti békekezdeményezéssel állt elõ, egyébként a három ország adta a legnagyobb kontingenseket az ENSZ libanoni békefenntartó erõibe.
– Moszkvában közölték, hogy Oroszország megkezdte a Tor–M1-es légvédelmi rakéták szállítását Iránnak. A 2005 végén aláírt 700 millió dolláros kétoldalú szerzõdés, amely 29 ilyen típusú légvédelmi rakéta szállítását irányozta elõ, elsõsorban a busehri atomlétesítmény védelmére, meglehetõs aggodalmat váltott ki az Egyesült Államokban és Izraelben.

November 26. Életbe lépett a tûzszünet a Gázai övezetben, véget vetve – remények szerint – a zsidó állam elleni palesztin rakétatámadásoknak és az öt hónapja tartó izraeli katonai offenzívának. (Az izraeli hadsereg már november 28-án – a palesztin rakétatámadások miatt – feloldotta a Gázai övezetben bevezetett általános lõtilalmat.)

November 28–29. Lettország fõvárosában, Rigában csúcstalálkozót tartott az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete. Teljesen harcra képesnek nyilvánították a szövetség új „elithadseregét”, a NATO Reagáló Erõt (NRF), amely 25 ezer fõs, saját légierõvel és haditengerészettel rendelkezik. Esetleges alkalmazásakor ennek költségeit az éppen abba a váltásba katonákat küldõ államok fizetik. A csúcstalálkozón meghívták Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót a NATO Partnerség a békéért programjába. A 26 tagállam vezetõi megerõsítették elkötelezettségüket az afganisztáni küldetés iránt, de nem tettek ígéretet jelentõsebb csapaterõsítésre. A tanácskozás végeztével közzétették a 11 oldalas rigai nyilatkozatot, amely elvi szinten vonta meg a tanácskozás mérlegét.

November 29–30. Kjuma Fumio japán védelmi miniszter és Csang Csin-seng kínai vezérkarifõnök-helyettes tokiói találkozójával hároméves szünet után felújították a kínai–japán kétoldalú katonapolitikai tárgyalásokat. A japán parlament elfoga- dott egy törvényjavaslatot, amely már 2007-ben lehetõvé teszi a tokiói „védelmi ügynökség” teljes értékû védelmi minisztériummá való átalakítását.

November 30. Oroszország megkezdte a Szuhoj–30-as korszerû vadászgépek leszállítását Venezuelának. Hugo Chávez, a dél-amerikai ország elnöke 2006 júliusában kötött 3,5 milliárd dolláros szerzõdést Moszkvával 24 Szu–30MK2 típusú gép megvásárlásáról.



DECEMBER


December 1. Arturo Parisi olasz védelmi miniszter jelenlétében, a dél-iraki nászíriai támaszpont kiürítésével befejezõdött az olasz kontingens kivonása Irakból, amire Romano Prodi olasz miniszterelnök a 2006. áprilisi választási kampányában tett ígéretet. A háromezer fõs olasz békefenntartó kontingens Irakba vezénylését – erõs hazai közhangulat ellenére – 2003-ban rendelte el Silvio Berlusconi kormánya.
– Francia harci gépek a Közép-afrikai Köztársaság északi részén a kormány felkérésére beavatkoztak a zendülõk elleni hadmûveletekbe. Az országban állomásozó francia erõk létszámát elõzõleg 200-ról 300-ra növelték, erõsítve a határvédelmet is Csád és Szudán felé.

December 2. A pakisztáni vezérkari fõnök meghívására Iszlámábádba utazott Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar fõnöke. Az általa vezetett küldöttség felkereste a pakisztáni hadsereg mindhárom haderõnemének parancsnokságát, a katonai akadémiát és a nemzetvédelmi egyetemet, ismerkedett a hadiipar mûködésével.
– Külföldi megfigyelõk elismeréssel nyilatkoztak a Havannában tartott díszszemlén látottakról, különösen a szovjet haditechnikai eszközök korszerûsítésében elért látványos sikerekrõl, amit William Galvez kubai dandártábornok „kubanizálásnak” nevezett. A szigetország 1961 és 1989 között 30 milliárd dollár értékben kapott fegyvereket a Szovjetuniótól.

December 4. Tony Blair kormányfõ a brit atomfegyverzet korszerûsítését, egyben csökkentését ígérte a londoni parlamentben. „Oktalan és veszélyes döntésnek” minõsítette a nukleáris elrettentés eszköztáráról való esetleges lemondást, és másfél évtizedes tervet vázolt fel a hadászati tengeralattjáró flotta korszerûsítésére, ugyanakkor csökkentésére.

December 5. Záróközlemény elfogadása nélkül zárult Brüsszelben az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) „évzáró” külügyminiszteri konferenciája. (A döntésekhez mind az 56 tagállam egyetértése szükséges.) Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elfogultsággal vádolta a szervezetet a demokrácia értelmezése vonalán, elítélte az „egyoldalú nyomást a tagállamokra kívülrõl rájuk erõltetett orientációk elfogadtatása végett”. Amerikai–brit „ellenfront” alakult ki Kazahsztán jelölésével szemben a soros elnöki posztra. Montenegró új tagként mutatkozott be a konferencián.
– A francia–német–lengyel „weimari háromszög” vezetõi berlini találkozójukon az EU nagyobb nemzetközi kül- és biztonságpolitikai szerepvállalását szorgalmazták, támogatásukról biztosították Libanon egységét és szuverenitását, figyelmeztették Szíriát, hogy hagyjon fel a Libanon belügyeibe való beavatkozással.
– Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter az Athénhez közeli flottatámaszpon- ton dicsérte Görögországot, amiért NATO-tagország létére korszerû fegyvereket vásárol Oroszországtól. Moszkva azon a véleményen van, hogy korszerû orosz gyártmányú légvédelmi rakétarendszerek beszerzése Törökország, Görögország és Ciprus részérõl nem bontja meg a köztük fennálló egyensúlyt, mivel védelmi fegyverekrõl van szó – jegyezte meg.

December 6. Az ENSZ-közgyûlés nagy többséggel három határozatot fogadott el a fegyverkezési verseny korlátozása témakörében, nevezetesen a hagyományos fegyverek nemzetközi forgalmazásának szerzõdéses ellenõrzésérõl, az informatikai és telekommunikációs technológiák katonai célú felhasználásának korlátozásáról, valamint a kozmikus tevékenységek átláthatóbbá tételérõl és a világûrrel kapcsolatos bizalomerõsítõ intézkedésekrõl.
– Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1725. számú határozatában jóváhagyta afrikai békefenntartó erõ Szomáliába vezénylését azzal a kikötéssel, hogy ebben szomszédos országok, tehát Etiópia katonasága sem vehet részt. A békefenntartó erõ lett hivatva oltalmazni a Mogadishutól 250 km-re északnyugatra fekvõ Baidoába visszavonult ideiglenes kormányt, amelyet csak az ENSZ ismert el. A kelet-afrikai országban Sziad Barré diktátor 1991-es bukása óta tart a polgárháború.
– Az új észt vezérkari fõnök, Ants Laaneots, aki annak idején a szovjet hadseregben ezredesi rangig jutott és különbözõ parancsnoki tisztségeket töltött be, egy sajtónyilatkozatban úgy foglalt állást, hogy az orosz veszély semlegesítése érdekében Észtországnak a NATO fegyveres erõire kell támaszkodnia, és az országon belüli válsághelyzet esetén ki kell alakítani az Észtország segítésére érkezõ NATO-erõk támogatásának rendszerét.
– Az örmény parlament egy évvel meghosszabbította az Irakban állomásozó 46 fõs örmény békefenntartó alakulat mandátumát.

December 6–7. Ukrajnába látogatott az orosz védelmi miniszter. Szergej Ivanov ukrán kollégájával megállapodásokat írt alá a rakétatámadás korai elõrejelzését szolgáló munkácsi és szevasztopoli radarrendszerek korszerûsítésérõl, a két hadsereg 2007-es együttmûködésérõl. Az Anatolij Hricenko ukrán védelmi miniszterrel tartott közös kijevi sajtóértekezleten Ivanov hangsúlyozta: „Hatással lenne az orosz–ukrán kapcsolatokra, ha Ukrajna úgy döntene, hogy csatlakozik a NATO-hoz.”

December 7. A NATO katonai fõhadiszállásán, a dél-belgiumi Mons közelében beiktatták a NATO-erõk új európai parancsnokát, Bantz J. Craddock amerikai tábornokot, aki elõzõleg Stuttgartban átvette az Európában állomásozó amerikai erõk feletti parancsnokságot is.

December 7–8. Hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodott Seppo Kaariainen finn védelmi miniszter, ennek során egyetértési emlékiratot fogadtak el magyar kollégájával a két ország katonai kapcsolatainak továbbfejlesztésérõl.

December 9. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter Manamában, Bahrein fõvárosában segítséget ajánlott fel az Egyesült Államoknak az Irakból való kivonuláshoz. Részletekbe nem bocsátkozott.

December 10. Hegyi-Karabah örmény enklávéban népszavazást tartottak az Azerbajdzsántól 1991-ben elszakadt terület alkotmányáról. A szavazók több mint 98 százaléka a „szuverén demokratikus ország” státus kimondása mellett foglalt állást. – Elhunyt Augusto Pinochet Ugarte egykori chilei diktátor.

December 10–14. A jordániai Dead Sea-ban, a Holt-tenger partján megtartották a 2005. december 14-én hatályba lépett korrupcióellenes ENSZ-konvenció részes államainak elsõ értekezletét a végrehajtás folyamatának elõsegítésérõl.

December 11–13. Sólyom László köztársasági elnök látogatást tett a Sínaifélszigeti és a ciprusi magyar katonai kontingensnél.

December 13. Robert Joseph amerikai külügyi államtitkár Washingtonban úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok szükség esetén erõ alkalmazásával is megvédi kereskedelmi és katonai mûholdjait. Hozzáfûzte ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok nem tart szükségesnek olyan nemzetközi egyezményt, amely az ûrfegyverkezést korlátozná.

December 16. Nuri al-Máliki iraki miniszterelnök egy „nemzeti megbékélési konferencián” felszólította azokat az iraki tiszteket, akik Szaddám Huszein alatt szolgáltak, hogy az új hadseregben munkálkodjanak egy új Irak felépítésén.

December 16–17. A két palesztin mozgalom, a Fatah és a Hamász között fellángolt ellenségeskedés nyomán Mahmut Abbász elnök bejelentette, hogy elõrehozott új palesztinai választásokkal szándékozik a válságnak véget vetni. Törékeny fegyverszünet jött létre a Fatah és a Hamász között.

December 18. Drezdából repülõgépen 300 kilogramm különbözõ mértékben dúsított uránt szállítottak az oroszországi Podolszkba, ahol azt fûtõelemekben hasznosítják. Tizenhét országban 210 szovjet gyártmányú kutatóreaktor juttathatja vissza az uránt Oroszországba.
– Belgrádban megnyílt a NATO szerbiai összekötõ irodája, amelynek élére Yannick Asset francia dandártábornokot állították.

December 19. A Pentagon meglehetõsen borulátó jelentést juttatott el az amerikai kongresszushoz az iraki helyzetrõl, heti 900–950 összecsapásról adva ismertetést, ami rekordnak számít. A legtöbb összecsapás színhelye Bagdad és a szomszédos Anbar tartomány volt. Biztonsági kiképzést kapott 323 ezer iraki, de ebbõl csak 196 ezer „hadra fogható”. A december közepén 140 ezer fõs amerikai kontingens 30 ezer fõvel való megnövelése vált szükségessé.
– Nyikolaj Patrusev, az oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetõje moszkvai sajtóértekezletén az orosz állambiztonsági szolgálatnak a magyar testvérszervével való együttmûködésben kézzelfogható eredményekrõl adott számot. Hasonló minõsítést adott az amerikai, a német, a francia, a kínai és a litván nemzetbiztonsági szolgálatokkal való együttmûködésrõl. Az eredmények mibenlétét Nyikolaj Patrusev nem tárta fel.
– Oroszországból elsõ ízben állítottak pályára német katonai mûholdat. Az indítás az észak-oroszországi Pleszeck térségébõl történt egy 2003-ban kötött államközi szerzõdés alapján.

December 20. Heves harcok törtek ki az Afrika szarván fekvõ Szomáliában a Baidoában menedéket talált átmeneti kormány és a Mogadishuba 2006 júniusában betelepedett iszlám fundamentalisták között. A kormányerõk oldalán jelentõs katonai szerephez jutottak etiópiai csapatok, a fundamentalisták oldalán pedig a külföldrõl beszivárgott állítólagos terroristák.

December 23. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott határozatban rendelkezett Irán elleni szankciók bevezetésérõl. A határozat megtiltja a világ- szervezet tagállamainak az iráni atom- és rakétaprogram bármilyen módon való támogatását, befagyasztja az ilyen jellegû iráni programokban részt vevõ vállalatok és magánszemélyek vagyonát, figyelmezteti Iránt újabb, nem katonai jellegû szankciók eshetõségére is. A határozat nem engedélyezi katonai erõ alkalmazását Teheránnal szemben.
– A Biztonsági Tanács egy további határozatában elítélte a háborús helyszínekrõl tudósító újságírók elleni támadásokat, kötelezte a hadban álló feleket a haditudósítók szakmai függetlenségének tiszteletben tartására.
– A Tbilisziben levõ orosz helyõrség parancsnoksági épületét átadták a grúz védelmi minisztériumnak. Az Ahalkalakiban és Batumiban levõ utolsó grúziai orosz bázisok kiürítését 2007. október 1-jéig, illetve 2008. október 1-jéig kell befejezni.
– A szudáni kormány elfogadta az ENSZ darfuri békefenntartó szerepét azzal a feltétellel, hogy a békefenntartók az Afrikai Unió katonái legyenek, afrikai parancsnokság alatt.

December 27. Az Afrikai Unió elnöke, Alpha Oumar Konaré az iszlámisták ellen harcoló etióp csapatokat Szomália azonnali elhagyására szólította fel. Szorgalmazta, hogy a szomáliai átmeneti kormány és az ellene harcoló iszlámista szervezet, az Iszlám Bíróságok Tanácsa vessenek véget az ellenségeskedésnek és újítsák fel az Arab Liga égisze alatt Szudánban folytatott béketárgyalásokat, amelyek korábban öszszeomlottak.

December 28. A szomáliai kormányerõk etióp katonai támogatással három irányból bekerítették, majd elfoglalták a szomáliai fõvárost, Mohadishut, miután az Iszlám Bíróságok Tanácsának tagjai elõzõ nap – fél év elteltével – egyszerre „elszivárogtak” onnan.

December 30. Az Irakija közszolgálati televízió jelentette, hogy végrehajtották az iraki exdiktátorra, Szaddám Huszeinre a 148 halálos áldozatot követelt 1982-es dudzsaili mészárlás miatt egy különleges iraki törvényszék által kirótt kötél általi halálos ítéletet.

December 31. Lejárt Kofi Annan ENSZ-fõtitkár mandátuma. Utóda Ban Ki Mun volt dél-koreai külügyminiszter. Ugyancsak lejárt Finnország féléves elnöksége az Európai Unió élén. A soros elnöki tisztséget 2007 elsõ felében Németország tölti be.

PIRITYI SÁNDOR