Január 1. A hadászati támadó fegyverrendszerek (interkontinentális ballisztikus rakéták, rakétahordozó tengeralattjárók és nehézbombázók) korlátozásáról szóló amerikai –orosz START-szerződés végrehajtása ügyében illetékes orosz tábornok, Nyikolaj Artyuhin altábornagy, védelmi minisztériumi főosztályvezető közölte, hogy a 2006. január elsejei állapot szerint az Egyesült Államok 1225 célba juttató eszközzel és 5966 atom-robbanótöltettel, Oroszország 927 célba juttató eszközzel és 4279 atomrobbanótöltettel rendelkezett.

Január 4. George Bush amerikai elnök a Pentagonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2006 folyamán a javuló biztonsági helyzetnek köszönhetően Irakban harcoló erőit 17 dandárról 15 dandárra, Afganisztánban tevékenykedő katonai erőit 19 000 főről 16 000 főre csökkenti. Közölte azt is, hogy három NATO-tagállam újabb 6000 főt vezényel Afganisztánba, a nemzetközi biztonsági erőkbe (ISAF).

Január 5. Hamid Karzai afgán elnök, közel fél évszázada az első afgán államfő, aki felkereste Törökországot, méghozzá öt miniszterével, és együttműködési megállapodást írt alá Ahmet Necdet Sezerrel, megköszönve a török államfőnek az afganisztáni helyreállításhoz nyújtott sokoldalú segítséget.

Január 9–27. Japán katonák közös hadgyakorlatot tartottak amerikai erőkkel Kaliforniában, hogy felkészüljenek az ázsiai ország távolabb eső déli szigeteinek védelmére.

Január 13. Dick Marty svájci parlamenti képviselő, az Európa Tanács különmegbízottja elmarasztalta és „megdöbbentő passzivitással” vádolta az európai országokat az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által működtetett börtönök ügyében tanúsított magatartásuk miatt. Felrótta nekik, hogy jóllehet két év óta tudtak az Európában működtetett CIA-börtönökről, hallgatásba burkolóztak. Marty Bernben ismertetett jelentésében nem hagyott kétséget afelől, hogy a CIA Európában terrorizmussal gyanúsított személyeket hurcolt el, s őket „repülőjáratok százai” útján különböző titkos helyekre szállította.
– Az Egyesült Államok nem engedélyezte, hogy Spanyolország amerikai gyártmányú alkatrészeket tartalmazó repülőgépeket adjon el Venezuelának. Madrid 2005 novemberében állapodott meg a latin-amerikai országgal, hogy 1,7 milliárd euróért 12 katonai repülőgépet és 8 őrhajót szállít neki, miután Caracas jelezte, hogy nem ka- tonai célokra kívánja igénybe venni a gépeket. Hugo Chávez venezuelai államfő élesen elítélte Washington döntését.
– Pakisztán elítélte azt a területe ellen végrehajtott amerikai légi csapást, amelynek az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet „második számú vezetője”, Ajman az- Zavahri volt a célpontja, s amelyben 17 ember vesztette életét. Az amerikaiak robotrepülőgépeket alkalmaztak Pakisztánnak az Afganisztánnal határos félautonóm törzsi vidékén. Az-Zavahri nem volt az áldozatok között. A Pentagon elhatárolódott a CIAnek tulajdonított akciótól.

Január 18. Az Európai Parlament Strasbourgban úgy döntött, hogy 46 tagú ideiglenes vizsgálóbizottságot hoz létre az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) állítólagosan Európában működtetett börtöneivel kapcsolatos információk ellenőrzésére, amelyek emberrablásokról, jogellenes fogvatartásokról, kínvallatásokról szóltak.

Január 19. Jacques Chirac francia államfő bejelentette, hogy Franciaország kész atomcsapást mérni bármely országra vagy regionális hatalomra, amely terrorista támadást hajt végre francia földön. Chirac a francia atomelrettentést körvonalazó bresti beszédében kijelentette, hogy Párizsnak készen kell állnia a „kemény válaszcsapásra”.
– A magyarországi Hejce község határában 43 utassal a fedélzetén lezuhant egy An–24 típusú szlovák katonai szállító repülőgép. Negyvenkét ember meghalt, egy utas csodával határos módon, kisebb sérülésekkel túlélte a balesetet. A szlovák légierő repülőgépeinek akkor elrendelt repülési tilalmát február 23-án feloldották, kivéve az An–24 és An–26 típusú gépeket. Február 29-én tisztázódott, hogy a szerencsétlenséget a személyzet mulasztása okozta.
– Antonio Martino olasz hadügyminiszter a római törvényhozás védelmi bizottságában bejelentette, hogy az iraki kormánnyal folytatott egyeztetések függvényében 2006 végéig hazatér a Dél-Irakban állomásozó 2600 fős olasz katonai kontingens, amelyet „alapvetően polgári természetű” misszióval váltanak fel.
– Kétnapos hivatalos látogatásra Szíriába érkezett Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök. A szíriai államfővel egyetértettek abban, hogy támogatják a palesztinokat és a libanoni Hezbollahot, annak ellenállását Izraellel szemben.
– A katari Al-Dzsazira műholdas televízió hangfelvételről közvetítette az al-Kaida terrorszervezet vezérének, Oszama bin-Ladennek a felhívását, amelyben „tartós fegyverszünetet” ajánlott fel Nyugatnak, ha a nemzetközi koalíció távozik Afganisztánból és Irakból. Ugyanakkor elhangzott egy fenyegetés is az amerikaiaknak címezve, nevezetesen, hogy nagyszabású újabb terrorista merényletek készülnek az Egyesült Államok ellen. Bin Laden, akinek a fejére a Fehér Ház 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki, utoljára 2004. december 27-én jelent meg az Al-Dzsazira képernyőjén.

Január 21. Pervez Musarraf pakisztáni elnök és külügyminisztere arra figyelmeztette a Pesavarba látogató Nicholas Burns politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkárt, hogy az Egyesült Államok nem hajthat végre újabb, az előző hetihez hasonló légi csapást Pakisztán területén. Az elnök a bírálaton túl biztosította az amerikai diplomatát arról, hogy országa továbbra is támogatja Washington terrorizmus elleni fellépését.

Január 25. A bécsi ENSZ-központban tárgyalások kezdődtek Koszovó végső státusáról.

Január 30. Az Európai Unióból, Oroszországból, az Egyesült Államokból és az Egyesült Nemzetek Szervezetéből összetevődő „közép-keleti négyes” a Hamásznak a január 25-i palesztinai törvényhozási választásokon aratott győzelmét követően felhívást adott ki, amelyben egyrészt támogatta Mahmud Abbasz palesztin elnöknek az új palesztin kormányhoz intézett békeszózatát, másrészt szorgalmazta, hogy a Hamász mondjon le az erőszakról, kötelezze el magát az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti megállapodások betartása mellett. (A „kvartett” március 30-án megerősítette a felhívást, kiegészítve azt Izrael elismerésének szorgalmazásával.)

Január 31. A londoni Afganisztán-konferenciához időzítve az amerikai külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy a 2001 októberében kezdeményezett „Enduring Freedom” műveletben, amely a terrorizmus leküzdését és Afganisztán biztonságának megteremtését írta zászlajára, 2006 elején több mint húsz ország vett részt fegyveres erővel, ezen belül az Egyesült Államok 19 ezer, a többi ország összesen 3,1 ezer katonával. Az Afganisztánban 2003 augusztusában összeállt ISAF (nemzetközi biztonsági erő) keretében 2006 elején 36 ország több mint 9000 katonája látott el biztonsági és újjáépítési feladatokat főként az északi és nyugati tartományokban, majd az év folyamán egyre nagyobb mértékben a déli tartományokban is.


FEBRUÁR


Február 1. A NATO hivatalosan befejezte 90 napos pakisztáni emberiességi küldetését – a több mint 70 ezer áldozatot követelő 2005. október 8-i földrengés nyomán. Légihídon gyors segítséget szállított Németországból és Törökországból, 1700 tonna élelmiszert, gyógyszert, sátrakat, takarókat juttatott el az országon belül a rászorulóknak. A NATO-mérnökök közreműködtek utak megtisztításában, iskolák helyreállításában.
– Brüsszelben bejelentették, hogy a NATO két légtérellenőrző AWACS-gépet küld járőrözni a torinói téli olimpia idejére Észak-Olaszország fölé. Olasz részről 16 ezer rendőr, katona, tűzszerész, mesterlövész gondoskodik az olimpiai játékok biztonságáról, vadászgépek állnak készenlétben, hogy AWACS-riasztásra bármikor felszálljanak.
– A japán kormány úgy döntött, hogy nem tekinti Kínát katonai fenyegetésnek, ami békülékeny lépésnek számított azután, hogy Aszo Taro japán külügyminiszter 2005. december 22-én „jelentős katonai fenyegetésnek” minősítette a Kínai Népköztársaságot. Tokió ezúttal is aggodalmának adott hangot Kína növekvő katonai ereje miatt és szorgalmazta, hogy Peking tegye „átláthatóbbá” katonai költségvetését, amely tizenhét egymást követő évben kétszámjegyű növekedést mutatott.

Február 1–5. Ötnapos hivatalos látogatást tett Svédországban Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke. A Gripen vadászrepülőgépekkel kapcsolatos kérdésekről és a magyar–svéd katonai együttműködés elmélyítéséről tárgyalt svéd kollégájával, Syrén Hakan tábornokkal. Áttekintették továbbá az afganisztáni helyzetet, eszmecserét folytattak a katonai válságkezelés fontos elemét képező gyors reagálású EU-harccsoportokról. A magyar vezérkari főnök felkereste a svéd légierő satenasi bázisát, ahol találkozott a Gripen-kiképzésben részt vevő magyar pilótákkal és műszaki szakemberekkel, majd Stockholmban szakmai tanácskozást tartott vendéglátóival az integrált vezetés kérdéseiről.

Február 3. Mihail Szaakasvili grúz államelnök bejelentette országa kilépését a Független Államok Közössége védelmi miniszteri tanácsából. Miután Tbiliszi jelezte, hogy 2008-ban szeretne a NATO-ba belépni, az orosz külügyminisztérium szóvivője úgy foglalt állást, hogy „Grúzia szuverén ország, és joga van eldönteni, milyen szervezethez akar tartozni”.
– Az Észak- és Dél-Korea között Panbmindzsonban lezajlott tábornoki szintű tárgyalásokon – ilyenekre közel két éve nem volt példa – megállapodtak abban, hogy magas szinten katonai tárgyalásokat kezdenek. A két Korea között 1953 óta csupán tűzszüneti megállapodás van, békeszerződés nem született a koreai háború befejezése óta. A kapcsolatokban tartós javulást eredményezett Kim Dzsong Il észak-koreai vezető és Kim De Dzsung dél-koreai elnök 2000-ben tartott csúcstalálkozója.

Február 4. Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök hivatalosan utasítást adott az urándúsítás folytatására. Teherán nem mondta fel az atomsorompó-szerződést, csupán azt a pótjegyzőkönyvét, amely lehetővé tette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség előre be nem jelentett ellenőrzést végezhessen atomlétesítményekben.

Február 6. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Athénben egy sajtóértekezleten megerősítette, hogy Törökországgal megállapodtak egy közös haditengerészeti kötelék felállításában, amely a Fekete-tengeren lesz hivatott felvenni a harcot a nemzetközi terrorizmus ellen. Nem hivatalos információk szerint abban is megállapodtak, hogy harmadik országok hadihajóit nem vonják be a kötelék tevékenységébe.

Február 8. Lemondott tisztségéről Jan Mares, a cseh Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatója, miután kiderült, hogy kapcsolatban állt egy súlyos bűncselekményekkel és korrupcióval gyanúsított alvilági csoporttal.

Február 9. Oroszország az iráni atomválság ellenére kitart amellett, hogy elad harminc Tor–M1 típusú légvédelmi rakétát Teheránnak – közölte Mihail Dmitrijev, a nemzetközi haditechnikai együttműködés ügyeiben illetékes orosz szolgálat igazgatója. Az eladásra kerülő rakéták teljes ára 1,4 milliárd dollár; ez lett a legnagyobb volumenű fegyverüzlet Oroszország és Irán között. A Közel- és Közép-Keletre irányuló orosz fegyverexport értéke az utóbbi kilenc év alatt meghaladta a hatvanmilliárd dollárt.
– Azerbajdzsán, Kazahsztán és Oroszország határőrszolgálatai Bakuban megállapodást kötöttek arról, hogy együttesen fokozzák a harcot a terrorizmus, a törvénytelen bevándorlás és a kábítószer-csempészet ellen. A tanácskozáson téma volt az az orosz kezdeményezés, hogy a Kaszpi-tenger parti államai műveleti együttműködésre hozzák létre „Kaszfor” elnevezéssel közös haditengerészeti csoportosításukat.
– Az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte: „Moszkva elsősorban azért hajlandó találkozni a Hamász-mozgalom vezetőivel, hogy ne romoljon meg komoly mértékben a palesztin–izraeli viszony, illetve hogy folytassák a Palesztin Hatóság, Izrael és a nemzetközi közösség számára elfogadható rendezés keresését.”
– Szembehelyezkedve Viktor Juscsenko ukrán elnöknek azzal a törekvésével, hogy országát a NATO-hoz közelítse, a kijevi parlament nem szavazta meg a külföldi csapatok 2006-os ukrajnai hadgyakorlaton való részvételét engedélyező törvényt.

Február 9–10. A szicíliai Taorminában nem hivatalos tanácskozást tartottak a NATO- tagországok védelmi miniszterei, megerősítették viszont azt az elvárást, hogy 2006 őszére hadra fogható legyen a NATO Reagáló Ereje (NRF), amiről 2002-ben állapodtak meg a prágai NATO-csúcstalálkozón. Minthogy Taorminában napirenden volt a mediterrán partnerállamokkal kiépített párbeszéd, az összejövetelen részt vett az egyiptomi, izraeli, mauritániai, marokkói, tunéziai, jordániai és algériai hadügyminiszter is. Az értekezletet követően NATO–orosz tengeri hadgyakorlatot rendeztek „a nemzetközi terrorizmus által használható tengeri folyosók közös lezárásának” témakörében.

Február 10. Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára először tett látogatást orosz hadihajón, mégpedig a „MOSZKVA” rakétás cirkálón, amelynek fedélzetén Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter üdvözölte. Az orosz Feketetengeri Flotta kötelékébe tartozó „MOSZKVA” három másik orosz hadihajóval bekapcsolódni készült a NATO terrorizmusellenes járőrözésébe a Földközi-tengeren.
– Kofi Annan ENSZ-főtitkár New Yorkban a palesztinok emberi jogait támogató ENSZ-bizottság ülésén azt hangoztatta, hogy a palesztinok többsége ellenzi az izraeli polgári személyek elleni terrorcselekményeket, és elfogadja Izrael jogát a létezésre. Arra buzdította a kormányalakításra készülő Hamász palesztin politikai mozgalmat, hogy tartsa magát az izraeli–palesztin válság rendezésére az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország által kidolgozott „útitervben” foglaltakhoz.
– Abból az alkalomból, hogy az örmény és az azeri államfő Párizs közelében csúcstalálkozót kezdett egy békekötés alapjainak lerakásáról, Jacques Chirac francia elnök azt állította, hogy „van esély a rendezés alapjainak lerakására”. Karabah térségében 1988-ban összecsapások törtek ki örmény és azeri félkatonai szervezetek között, amelyek a két ország nyílt háborújává terebélyesedtek. Az Azerbajdzsán részét képező, jobbára örmények lakta területet az örmény hadsereg vonta ellenőrzése alá.

Február 14. Kijevben összeült az úgynevezett Juscsenko–Putyin bizottságnak az orosz haditengerészet ukrajnai jelenlétével foglalkozó albizottsága. Ukrán részről a bérleti díjak emelését követelték és azt tanácsolták Moszkvának, hogy készüljön a Fekete- tengeri Flotta Ukrajna területéről és felségvizeiről való kivonására. Az ukrán alkotmány immár kizárja külföldi támaszpontok fenntartását a köztársaság területén. A krími területek ukrán részről megjelölt évi bérleti díja 1,8 milliárd dollár. Orosz részről – ezt figyelmen kívül hagyva – ragaszkodnak az 1997-es orosz–ukrán állomásoztatási egyezmény minimum 2017-ig tartó érvényességéhez.

Február 14–15. Bécsben megtartották az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), a katonai doktrínák problematikájával foglalkozó ötödik szemináriumát.

Február 15. A német alkotmánybíróság érvénytelennek minősítette azt a törvényt, amely lehetővé tette a hadseregnek, hogy lelője azt a repülőeszközt, amelyet terroristák kerítettek hatalmukba. A hivatkozási alap az állampolgároknak az élethez való joguk volt, ennek alapján minősült alkotmányellenesnek az egy évvel korábban a Bundeswehrnek adott felhatalmazás.
– Grúzia érvénytelenítette Oroszország vezetési jogát a déloszétiai regionális békefenntartó erők vonatkozásában és közölte, hogy a grúz, északoszét és orosz katonákból álló kontingenst „nemzetközi békemissziónak” kell felváltania, mert az említett kontingens „nem semleges és nem hatékony”.

Február 16. Az Európai Parlament – egy Genfben nyilvánosságra hozott ENSZjelentéshez hasonlóan – az iraki foglyokat őrző guantánamói fogolytábor bezárására szólította fel az Egyesült Államokat. Az EP hangsúlyozta, hogy a foglyok sorsáról mielőbb hozzáértő, független és pártatlan bíróságnak kell döntenie, mégpedig nyilvános és kiegyensúlyozott eljárás keretében.

Február 17. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter – egyben miniszterelnökhelyettes – kijelentette, hogy Oroszország csak Izrael beleegyezésével szállít katonai eszközöket a Palesztin Hatóságnak, és csak Izrael területén keresztül.

Február 20–21. Bécsben lezajlott a Koszovó sorsával foglalkozó közvetlen albán –szerb tárgyalások első fordulója, amelyen képviseltette magát a NATO, az Egyesült Államok, a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK), valamint az Európai Unió.

Február 22. Mark Kimmitt tábornok az amerikai Központi Parancsnokság nevében közölte, hogy a szövetséges erők Irakban 200 ezres katonai-rendőri kontingenst alakítottak ki, ez azonban műveleteiben még amerikai és koalíciós támogatást igényel. Az iraki hadsereg 80 dandárból áll, ezek fele „aktív a napi hadműveletekben” – fűzte hozzá a tábornok.

Február 24. A Charles de Gaulle repülőgép-hordozó vezette francia flottakötelék kifutott Toulon kikötőjéből, hogy az Agaponthe 06 művelet keretében 2006. június 9-ig tevékenykedjék az Indiai-óceánon, őrjáratozva az Arab-tenger és a Kerguelenszigetek közötti térségben, egyben támogatásban részesítse az Afganisztánban tevékenykedő francia erőket. A francia hajóraj légvédelmét a Lancaster brit fregattnak kellett ellátnia.

Február 26. Az orosz törvényhozás elfogadta a terrorizmus elleni fellépésről szóló, 2004 decembere óta „lebegtetett” törvényt, amely felhatalmazza a fegyveres erőket az olyan utasszállító repülőgépek lelövésére, amelyekről bebizonyosodott, hogy terroristák eltérítették, és létfontosságú létesítmények vagy lakott területek elleni támadásra kívánják felhasználni.

Február 27. Amint azt két héttel korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök madridi sajtóértekezletén előzetesen bejelentette, Moszkvába érkezett a palesztinai törvényhozási választásokon győztes radikális Hamász-mozgalom küldöttsége, Háled Mesaal száműzetésben élő politikai vezetővel az élén. Hamász-delegáció a választások után nem arab országban először február 16-án tett hivatalos látogatást, mégpedig Törökországban.

Február 27–28. Oroszország és Törökország közös tengeri hadgyakorlatot tartott a Fekete-tenger délnyugati részén. Egy orosz rakétás cirkáló és egy deszanthajó, valamint két török fregatt és egy motoros naszád a gyakorlaton „találkozóharcot” imitált. Törökországi látogatását követően az orosz haditengerészet főparancsnoka, Vlagyimir Maszorin tengernagy a helyszínen követte figyelemmel a gyakorlatot.

Február 28. Albánia, Horvátország és Macedónia kormányfői az albániai Durresben tartott találkozójukon bejelentették: közös kampányt indítanak azzal a céllal, hogy legkésőbb 2008-ra meghívják őket a NATO-ba.


MÁRCIUS


Március 3. Miután Tajvan elnöke, Csen Suj-pien közölte, hogy kormánya nem tekinti céljának a szárazföldi Kína és Tajvan újraegyesítését, ezért beszünteti Tajva- non a „Nemzeti Újraegyesítés Tanácsának” működését, Pekingben nagyszabású szárazföldi, légi és tengeri hadgyakorlat megkezdését jelentették be. A China Daily azt közölte, hogy „a modern információs technikák alkalmazásával vívott korszerű hadviselés módszereit gyakorolják” a Senjang, Peking, Kanton és Csengtu térségében zajló manővereken.

Március 4. Pekingben a parlament szóvivője közölte, hogy a Kínai Népköztársaság 2006-ban az előző évhez képest 14,7 százalékkal emeli katonai költségvetését, ami 35 milliárd dollárnak megfelelő összegre növeli az éves katonai kiadásokat. A szóvivő megjegyezte, hogy viszonylag mérsékelt lesz magukra a fegyverekre fordított költség, inkább a katonák illetményét emelik és az üzemanyagárak növekedésére lesznek kénytelenek reagálni.

Március 6–7. Az ausztriai Innsbruckban nem hivatalos találkozót tartottak az Európai Unió védelmi miniszterei.

Március 7. Mint az USA Today című lap közölte, az iraki háború kezdete óta legkevesebb nyolcezer személy dezertált az Egyesült Államok fegyveres erőiből, jóllehet a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta a katonaszökevények aránya jelentősen csökkent (2001 – 7984, 2005 – 3456 személy). Emlékeztetőül: 1971-ben, a vietnami háború idején 33 ezer katona szökött meg a szárazföldi erőktől, amelyek nem kizárólag önkéntesekből álltak.
– Több hónapos vita után az amerikai kongresszus megszavazta a „Patriot Act” terroristaellenes törvény érvényének meghosszabbítását, amely belföldi titkos lehallgatási, megfigyelési, nyomozási intézkedéseket is megenged. Polgárjogi szervezetek az emberi jogok jelentős korlátozása miatt bírálták a törvényt.

Március 7–8. James Jones tábornok, az Európában állomásozó amerikai erők parancsnoka „kelet-európai speciális erők” (Eastern European Task Force) felállítását jelentette be, amelynek főhadiszállása Romániában, a Mihail Kogalniceanu légi támaszponton lesz. A bázist más NATO-országok is használhatják. (Az EUCOM a németországi Stuttgartban székel, 91 országgal tart „amerikai” katonai kapcsolatokat a dél-afrikai Cape Towntól Oroszország csendes-óceániai partjaiig.

Március 8. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ főtitkárával, Kofi Annannal New Yorkban tartott megbeszélései után Izrael elismerésére és a zsidó állammal való párbeszédre szólította fel a Hamász palesztin iszlám mozgalmat. Háled Mesaal, az előzőleg Moszkvában járt Hamász-küldöttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy az oroszországi megbeszélések jelezték: mozgalmának nemzetközi elszigeteltsége a vége felé jár. Továbbra is kizárta azonban a Hamász Izraellel szemben tanúsított ellenséges magatartásának és a zsidó állam elismerésével kapcsolatos rideg álláspontjának bármiféle enyhítését.

Március 10. Moszkvában közölték: 7,5 milliárd dolláros fegyverszállítási megállapodás született Algériával, amelynek értelmében Oroszország vadászrepülőgépeket és légvédelmi fegyvereket szállított az észak-afrikai országnak. Moszkva elengedte Algéria még a múlt század 70-es éveiben a Szovjetunióval szemben felhalmozódott 4,7 milliárd dolláros adósságának visszafizetését.

Március 11. Szívroham következtében, a volt Jugoszláviában elkövetett bűnök kivizsgálásában illetékes Nemzetközi Törvényszék scheveningeni börtönében elhunyt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök, akinek hágai peréből már csak két-három munkahét volt hátra. Milosevicset 2001. április 1-jén tartóztatták le Belgrádban, 2001 júniusában szállították Hágába, pere 2002. február 12-én kezdődött.

Március 15. Az amerikai törvényhozás felsőháza csaknem egymilliárd dollárt szavazott meg az Egyesült Államok tengeri kikötői biztonságának erősítésére egy héttel azután, hogy a DP Worlds arab cég (Egyesült Arab Emírségek) a washingtoni törvényhozás ellenállása láttán kénytelen volt lemondani hat nagy amerikai kikötő üzemeltetéséről.

Március 16. Stephen Hadley, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója Washingtonban előterjesztette az Egyesült Államok 2002 szeptemberében nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági stratégiájának felülvizsgált változatát. Az okmány a demokrácia előmozdítását helyezi az amerikai külpolitika középpontjába, kitart a megelőző csapás doktrínája mellett, keményebben foglal állást Kínával és Oroszországgal, de különösen Iránnal szemben. „Nem zárjuk ki az erő alkalmazását, még mielőtt az Egyesült Államokat támadás érné, még akkor sem, ha nincs bizonyosság az ellenséges támadás idejét és helyét illetően” – írta George Bush elnök a 49 oldalas kiadványban, amely hét országot említ a zsarnokság kategóriájában: Burmát, Fehéroroszországot, Iránt, Szíriát, Észak-Koreát, Kubát és Zimbabwét.

Március 17. Filip Vujanovic montenegrói elnök átvette a Szerbiával közös hadsereg montenegrói egységei fölötti parancsnokságot. A vonatkozó döntést a szerb– montenegrói államközösség legfelső védelmi tanácsa hozta meg.

Március 20. Vlagyimir Putyin orosz elnök állandó hadiipari bizottságot hívott életre, amelynek élére az orosz védelmi minisztert, Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettest állította. A bizottság éves költségvetése 25 milliárd dollárnak megfelelő öszszeg, miközben az orosz védelmi tárca 2006-os költségvetése 17 milliárd dollárnak megfelelő 475 milliárd rubel.

Március 20–21. Rigában tárgyaltak Dánia, Németország, Lengyelország és a három balti állam védelmi miniszterei.

Március 20–24. A horvátországi Dubrovnikban a délkelet-európai katasztrófamegelőzési együttműködésről folytattak véleménycserét Albánia, Bosznia- Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Moldávia, Románia, Szerbia és Montenegro Államközösség, Szlovénia és Törökország képviselői, akiket az Egyesült Államok együttműködési készségéről biztosított.

Március 21. Az állítólagos CIA-fogdák ügyét vizsgáló európai parlamenti bizottságban részt vevő magyar képviselő, Kósáné Kovács Magda Brüsszelben úgy nyilatkozott: lehetetlenség, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség saját szakállára szervezett akciójáról lenne szó az állítólagos európai jogsértések esetében, az érintett kormányoknak, az érintett kormányok titkosszolgálatainak, illetve rendőrségének ezekről a dolgokról tudnia kellett.
– Irakból való távozásra szólította fel az amerikaiakat Mesedben Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, aki kizárta, hogy Washington és Teherán között párbeszéd lehetne más vitás kérdésről. „Az amerikai kormánynak fel kell hagynia a törzsek provokálásával és a bizonytalanság szításával, s az országból való kivonulásnak lehetővé kell tennie, hogy az iraki nép végre maga kormányozhassa hazáját” – mondotta.

Március 22. Az orosz–ukrán Ruslan SALIS GmbH megnyerte a NATO szállítási tendert. Az új európai katonai szállító-repülőgép, az Airbus A400M 2009-re tervezett rendszerbe állításáig An–124-es gépekkel bonyolítja le a szövetség nehéz légiszállításait orosz és ukrán személyzettel, amitől a korlátolt felelősségű társaság három év alatt 650 millió euró bevételt remél.

Március 22–24. A NATO atompolitikai szimpóziumot tartott Tallinnban.

Március 23.–április 6. Észak-Európa vizein 17 ország mintegy 80 haditengerészeti egységének részvételével megtartották a „Brilliant Mariner” NATO-hadgyakorlatot, mielőtt a Reagáló Erők (NRP) bemutatkoznak, egyelőre Afrika nyugati partjai előtt.

Március 24. A Pentagon közzétette 230 oldalas jelentését az orosz titkosszolgálatoknak az iraki háborút közvetlenül megelőző tevékenységéről, egyebek között arról, hogy az amerikai hadműveletek előkészületeiről és tervéről tájékoztatták Szaddám Huszeint. Az orosz Külső Felderítési Szolgálat március 25-én kategorikusan cáfolta a kötet tartalmát, megjegyezve, hogy feleslegesnek tartja kommentálni a kötetben foglalt vádakat.

Március 25–31. A Kitty Hawk amerikai atomhajtóműves repülőgép-hordozó 80 harci repülőgépének és nyolc helikopterének, valamint húszezer amerikai katonának a részvételével közös amerikai–dél-koreai hadgyakorlatot tartottak a Koreai-félszigeten és annak térségében. Az észak-koreai kormánylap, a Mindzsu Dzsoszon a gyakorlatot „egy atomháború próbájának” minősítette.

Március 28. Négynapos udvariassági látogatásra a Guam szigetén levő amerikai haditengerészeti támaszpontra érkezett az orosz Csendes-óceáni Flotta négy hadihajója Konsztantyin Szigyenko altengernagy parancsnoksága alatt, mintegy 800 tengerésszel. Közös manőverezési gyakorlatra, információcserére, baráti összejövetelre is sor került a sorrendben 31. orosz–amerikai flottatalálkozón.

Március 28–29. A szudáni Kartumban tartotta évi csúcstalálkozóját az Arab Liga, számos fontos tagállam vezetőjének távollétében. A szervezet felhívta a nemzetközi közösséget, ismerje el a január végi palesztinai parlamenti választások eredményét. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára, akinek megbízatását Kartumban a résztvevők újabb öt évre meghosszabbították, a békés atomenergetika fejlesztésére szólította fel az arab országokat és hangsúlyozta, hogy Izraelnek is alá kell vetnie magát az atomsorompó-szerződésnek, ígéretet kell tennie arra, hogy nem fejleszt atomfegyvert.

Március 30. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben polgári és katonai vezetőkkel értekezve az atomelrettentés fontosságát hangsúlyozta hazájának biztonsága szempontjából. „Az atomelrettentés fenntartásához szükséges minimális mennyiségű nukleáris hadianyag biztosítása Oroszország számára az egyik prioritás marad” – hangsúlyozta, kijelentve, hogy az atomágazat korszerűsítésének jótékonyan kell hatnia az orosz atomfegyver-komplexum megbízható működtetésére.

Március 31. A teheráni állami televízió nyilvánosságra hozta, hogy Irán sikeres kísérletet hajtott végre radar által nem észlelhető, többrobbanó-töltetű, hazai gyártású rakétával. A Fadrzs–3 típusjelzésű rakétával a Köztársasági Gárda elit alakulata végezte el a kísérletet a Perzsa-öböl és az Arab-tenger térségében rendezett egyhetes flottagyakorlat nyitányaként.



ÁPRILIS


Április 3. Tony Blair brit miniszterelnök Londonban bemutatta az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda mintájára létrehozott, mintegy ötezer fős új rendőri egységet, amely mindenekelőtt a kábítószer-kereskedők, az embercsempészek, a globális pedofilhálózatok és nagystílű csalók ellen hivatott fellépni. Az új „Súlyos szervezett bűnözés elleni ügynökség” vezetője Sir Stephen Lander, a brit belső elhárítás, az M15 egykori főnöke lett. A brit fővárosban rendőrségi adatok szerint akkor (2006 márciusában) 170 bűnbanda működött, tagjaik legalább két tucat nemzetiségből kerültek ki.

Április 4. Az albán parlament hároméves időszakra megtiltotta, hogy magánszemélyek kisebb vízi alkalmatosságokkal tengerre szálljanak, így akarván megakadályozni az embercsempészést és a kábítószer-kereskedelmet. Albánia évek óta az Olaszország felé irányuló csempészcsoportok kiinduló állomása és már több ezren vesztették életüket, amikor mindenféle lélekvesztők megpróbáltak az olasz partokra eljutni.

Április 5. Több mint 800 tádzsik katonai akadémiai hallgató és a tádzsikisztáni orosz katonai támaszpont személyzete közös hadgyakorlatot rendezett nagyobb létszámú nemzetközi terrorista csoport behatolásának megakadályozására. A tádzsik–afgán határon át élénk kábítószer-csempészet folyik, másrészt a közép-ázsiai térségben tevékenykedő muzulmán szélsőségesek itt haladnak át afganisztáni rejtekhelyükre, illetve vissza.
– Jahja Rahim Szafávi iráni tábornok, a Forradalmi Gárda parancsnoka kilátásba helyezte a Hormuzi-szoros felhasználását arra, hogy nyomást gyakoroljon külső hatalmakra. (A Perzsa-öböl bejáratánál fekvő, 54 kilométer széles tengerszoroson halad keresztül a világ olajszállítmányainak kétharmada.) „A Perzsa-öböl és a Hormuziszoros olyan ellenőrzési pont – jelentette ki a tábornok –, amelyen keresztül gazdasági nyomás alá helyezhető az energiahordozók szállítási útvonala olyan külső hatalmakkal szemben, amelyek alááshatják a térség biztonságát.”

Április 7. A marokkói Rabatban tanácskoztak a NATO 26 tagállamának nagykövetei hét mediterrán partnerország képviselőivel az 1995-ben megkezdett rendszeres politikai konzultációk keretében. Algéria, Izrael és Marokkó ez alkalomból jelezte: kész csatlakozni a NATO földközi-tengeri terrorelhárító járőrtevékenységéhez.

Április 8. Kim Ir Csol almarsall, Észak-Korea védelmi minisztere egy nyilatkozatban kijelentette, hogy „a megelőző csapás nem az Egyesült Államok monopóliuma”. „Soha nem fogunk karba tett kézzel ülni és várni, amíg az Egyesült Államok megtámad minket” – szögezte le a KNDK hadügyminisztere.

Április 10. Az Európai Unió tagállamainak luxemburgi tanácskozásán elfogadott vízumkiadási (s ezzel beutazási) tilalom – közölték illetékesek – Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnökre és Belorusszia további harminc tisztségviselőjére is vonatkozik. Az EU története során első ízben született olyan döntés, amely kitiltja az unió területéről egy szomszédos, európai ország államfőjét. (Az EU korábban Zimbabwe és Burma elnökére vonatkozóan hozott hasonló döntéseket.)

Április 10–15. Az orosz hadászati légierő Tu–160, Tu–95MSZ, Tu–22M3 rakétahordozó repülőgépekkel tartott hadgyakorlatot a Távol-Keleten, az Északi Jegestenger és a Csendes-óceán fölött. Sor került manőverező robotrepülőgépek indítására és a nehézbombázók légi utántöltésére.

Április 11. Az iráni atomenergetikai ügynökség vezetője bejelentette, hogy Iránnak sikerült az atomerőművekben való használhatóság szintjéig (3,5 százalék) uránt dúsítania. Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök úgy nyilatkozott, hogy országa belépett az „atomhatalmak klubjába”. „Nyugatnak tiszteletben kell tartania Teherán jogát arra, hogy békés rendeltetésű nukleáris technológiával rendelkezzék” – fűzte hozzá az iráni államfő, hálát adva Allahnak.
– Az Európai Unió és az Egyesült Államok után az ENSZ is megszakította a hivatalos kapcsolatokat az új palesztin kormánnyal. Az orosz külügyminiszter hibának minősítette a Palesztinának szánt segélyek megnyirbálását és közölte, hogy Moszkva folytatja a támogatást.
– A Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Strasbourgban határozatot fogadott el „a katonák jogairól”, a katonák megalázása, kínzása, a velük szemben elkövetett törvénytelenségek ellen. A határozat az EU-tagállamokra vonatkozik, de főként Oroszországot vette célba.

Április 12. Pozsonyban tárgyalt a magyar vezérkari főnök, Havril András vezérezredes. Lubomir Bulik szlovák vezérkari főnökkel eszmét cseréltek a terrorizmus elleni harcban való együttműködésről, külföldi missziós feladatok közös ellátásáról, a katasztrófavédelmi együttműködésről. Havril András találkozott a Magyar Koalíció Pártjához tartozó Berényi József szlovák külügyi államtitkárral is.

Április 13. Greg Newbold amerikai tengerészgyalogos tábornok, Paul D. Eaton vezérőrnagy, az iraki biztonsági erők kiképzésének korábbi irányítója és más tábornokok után – egy hónapon belül – John Baptista nyugalmazott vezérőrnagy is követelte Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter lemondását az iraki háborúban elkövetett mulasztásokért.

Április 15. Azerbajdzsán jegyzékben fordult a magyar igazságügyi minisztériumhoz Ramil Safrov hadnagy kiadatása ügyében. A hadnagy 2004 februárjában budapesti szállásukon meggyilkolt egy örmény hadnagyot, emiatt a budapesti Fővárosi Bíróság első fokon életfogytiglani börtönre ítélte. Baku arra hivatkozott, hogy Magyarországnak, mint az Európa Tanács 1983-as konvenciója aláírójának, biztosítania kell, hogy Safrovot hazaküldjék és büntetését saját hazájában töltse le. Egy radikális nacionalista azerbajdzsáni mozgalom, a Karabahi Felszabadítási Szervezet április 17- én azt követelte, hogy Baku „nyilvánítson minden magyar hivatalos és nem hivatalos személyt nemkívánatos személlyé”.

Április 17. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kisebbségi véleménynek nevezte a nyugállományú tábornokok részéről őt ért bírálatokat. Az Al-Arabija televíziónak kijelentette: „Olyan lenne, mint a körhinta, ha minduntalan lecserélnék a védelmi minisztert, valahányszor az admirálisok és tábornokok ezrei közül kettő vagy három nem ért egyet vele.” George Bush elnök teljes támogatásáról biztosította védelmi miniszterét, hangsúlyozva, hogy a „jelenlegi válságos helyzetben” éppen Rumsfeld energikus és állhatatos vezetési stílusára van szükség.

Április 19. Jurij Balujevszkij orosz hadseregtábornok, vezérkari főnök Moszkvában tárgyalt James Jones amerikai tábornokkal, a NATO európai erőinek főparancsnokával, majd kijelentette, hogy Oroszország semleges maradna, ha fegyveres konfliktusra kerülne sor az Egyesült Államok és Irán között. Az amerikai tábornokkal eszmecserét folytatott az orosz védelmi és külügyminiszter is.

Április 19–21. Washingtonban szakértői szintű amerikai–orosz konzultációt tartottak a kézi légvédelmi rakétákról, azok harmadik országoknak való átadásáról, illetve „feketepiacokra” kerüléséről. A két ország védelmi, illetve külügyminiszteri szinten 2005. február 24-én megállapodást írt alá a szóban forgó fegyver forgalmazásának ellenőrzésében való együttműködésről.

Április 25. Robert Joseph, fegyverzet-ellenőrzési és nemzetközi biztonsági ügyekben illetékes amerikai külügyminiszter-helyettes a Washington File-nak adott interjújában kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt Washington az amerikai vegyi fegyverek felszámolásának 2007-es határidejéhez képest öt év haladékot kért. Hivatkozott műszaki, környezetvédelmi és költségvetési tényezőkre, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok több milliárd dollárt költött az 1997-es egyezmény végrehajtására.

Április 26. A „Sangháji Hatok” (Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgízia, Tádzsikisztán és Üzbegisztán) védelmi miniszterei Pekingben megállapodtak egy nagyszabású antiterrorista hadgyakorlat megtartásáról 2007-ben, Oroszország területén.

Április 27. Izrael elítélte, hogy Svédország visszalépett egy Olaszországban tartandó „európai” hadgyakorlaton való részvételtől, mert azon Izrael is részt vesz. (A május 8–20. között Szardínia szigetén lebonyolított „Spring Flag” békefenntartási légi hadgyakorlatról volt szó.)
– Bulgária és az Egyesült Államok Szófiában bejelentette, hogy három bulgáriai támaszpontot korszerűsítenek, ahol 2007 végén vagy 2008 elején amerikai katonákat fogadnak majd.

Április 27–28. A NATO-szövetségesek külügyminiszterei nem hivatalos tanácskozást tartottak Szófiában. A fő téma Irán atompolitikájának megítélése volt, de tárgyaltak Koszovó jövőjéről és a kétoldalú testületekben (NATO–Oroszország) a fehéroroszországi helyzetről, valamint (NATO–Ukrajna) a rigai NATO-csúccsal kapcsolatos kijevi elvárásoktól is.

Április 28. Az amerikai kormány által készített összesítés szerint 2005-ben terroristák világszerte 14 600 embert öltek meg, a terrorista merényletek sebesültjeinek száma megközelítette a 25 ezret. Irakban a terroristák 2005-ben mintegy 3500 merényletet követtek el, s ezek 8300 ember halálát okozták. Washington Iránt, Szíriát, Szudánt, Kubát, Líbiát és Észak-Koreát minősítette a terrorizmust támogató államoknak, amelyeknek továbbra is amerikai szankciókkal kell számolniuk.


MÁJUS


Május 1. Amerikai–japán védelmi és külügyminiszteri találkozót tartottak Washingtonban a távol-keleti biztonsági együttműködés jegyében. Megállapodtak abban, hogy két Japánban levő légi támaszpontot városi környezetből vidéki körbe telepít át az amerikai légierő, valamint abban, hogy nyolcezer amerikai tengerészgyalogost a szigetországból, Okinaváról Guam szigetére telepítenek át. A felek az akciót úgy jellemezték, hogy csökkenteni kívánják a japán népre háruló terheket anélkül, hogy csökkenne az amerikai jelenlét „hitelessége és elrettentő képessége”. Az átrendeződés költségei – 20-30 milliárd dollár – Japánt terhelik a 2006–2012 közötti időszakban.
– Kofi Annan ENSZ-főtitkár a szudáni Darfur tartományban dúló polgárháborút lezárni hivatott békeegyezmény elfogadására szólította fel a Szudáni Felszabadító Hadsereget és az Igazság és Egyenlőség Mozgalmát, amelyek előzőleg elutasították az Afrikai Unió által kidolgozott békeegyezményt. Darfur tartományban az elmúlt három évben mintegy 200 ezer ember vesztette életét az öldöklésben, több mint kétmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására.

Május 2. Pakisztán területén egyhetes terroristaellenes hadgyakorlatok kezdődtek afgán, amerikai és pakisztáni erők részvételével.

Május 3–5. A bécsi Hofburg kongresszusi központjában több mint félszáz ország belügy- és igazságügyi minisztereinek részvételével EU-centrikus belbiztonsági tanácskozást tartottak, amely politikai és technikai területeket érintő partnerségi nyilatkozat elfogadásával zárult. A magyar belügyminiszter, Lamperth Mónika az értekezlet egyik fő tanulságát abban fogalmazta meg, hogy „a legális migrációval kapcsolatos politika hitelessége az illegális migráció elleni harc hatékonyságán múlik”.

Május 5. Váratlanul lemondott az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, Porter Goss, aki 2004 szeptemberében került az ügynökség élére George Tenet utódjaként. Bush elnök egy négycsillagos tábornokot, a 61 éves Michael Haydent nevezte ki Goss megüresedett helyére, aki május 30-án már le is tette a hivatali esküt.

Május 9–10. A NATO Katonai Bizottsága kétnapos brüsszeli ülésén egyebek között foglalkozott katonai műveletekkel, a NATO Reagáló Erő műveleti képességével, az afganisztáni biztonsági garanciák területi kiterjesztésével és Ukrajna katonapolitikai problémáival.

Május 10. A NATO Katonai Bizottságának vezérkari főnöki szintű ülésén Brüsszelben Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke közölte, hogy Magyarország 2007 elejétől jelentősen növeli a NATO Reagáló Erőben (NRF) részt vevő katonáinak számát: nyolcadik váltásban mintegy 200 fővel, többek között egy könnyűlövészszázaddal vesz részt.
– A brit védelmi minisztérium bejelentette, hogy Észak-Írország területén a meglévő negyven támaszpontból két éven belül huszonkilencet megszüntetnek, 2007 augusztusáig az Észak-Írországban állomásozó brit katonák létszáma kilencezerről ötezer főre csökken. Az 1969-ben kitört észak-írországi konfliktus tetőpontján, 1972- ben 26 ezer brit katona állomásozott az érintett hat grófságban.
– Henry Obering repülő-altábornagy, az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség igazgatója egy kongresszusi meghallgatáson közölte, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer az akkori állapot szerint 11 nagy hatótávolságú elfogó rakétából állt: kilenc Alaszkában települt (Fort Greeley), kettő pedig Kaliforniában, a Vandenberg támaszponton. Megemlítette, hogy az utolsó két évtizedben az Egyesült Államok több mint 100 milliárd dollárral finanszírozta a Rakétavédelmi Ügynökség munkálatait.

Május 11. Az Európai Unió Katonai Bizottsága soros vezérkari főnöki szintű ülését tartotta Brüsszelben. Áttekintették a bosznia-hercegovinai, EU-vezetésű ALTHEA-művelet helyzetét, a kongói válságkezelő művelet előkészületeit. Javier Solana, az Európai Unió főtitkára sürgette a „kritikus képességhiányok” pótlását, főként a helikopterek és a harcászati légi szállítóeszközök vonalán.

Május 11–25. Németországban – ezúttal 12. alkalommal – megrendezték a Combined Endeavor 2006 (Centrifugal Force 2006) fedőnevű nemzetközi híradó és informatikai interoperabilitási rendszergyakorlatot, valamint a Phoenix Endeavor 2006 fedőnevű frekvenciagazdálkodási gyakorlatot. A világ legnagyobb, évi rendszerességgel megtartott Combined Endeavor gyakorlaton ezúttal 41 ország vett részt.

Május 15. A belga fővárosban üléseztek az Európai Unió tagállamainak védelmi és külügyminiszterei, ülést tartott továbbá az Európai Védelmi Ügynökség. A fő téma a képességek fejlesztése és az ehhez való hozzájárulás volt. Iváncsik Imre, a magyar honvédelmi tárca politikai államtitkára fenntartásokkal nyilatkozott a 2005 novemberében elfogadott magatartási kódexről, amely a katonai beszerzések vonalán az európai piacon nagyobb versenyképességet teremtene az EU-tagok cégei számára. Ismeretes módon az uniós tagállamok a versenykiírásoknál nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva korlátozhatják a konkurenciát, ami azt jelenti, hogy az új katonai felszerelésekre fordított évi mintegy 30 milliárd euró több mint feléről a szabadpiaci szabályok megkerülésével döntenek.
– Az Egyesült Államok fegyvereladási embargót vezetett be Venezuela ellen arra hivatkozva, hogy a dél-amerikai ország nem támogatja megfelelően a terrorizmus elleni nemzetközi harcot. A háttérben az is szerepet játszani látszott, hogy Caracas bensőséges baráti viszonyt tart fenn Kubával és Iránnal.

Május 16. George Bush amerikai elnök az illegális bevándorlók áradatának a megfékezése céljából hatezer nemzeti gárdistát vezényelt a mexikói határra. Az Egyesült Államokban csaknem 12 millió illegális bevándorló él, 75 százalékuk Latin-Amerikában született, legtöbben a 3200 kilométeres déli határon át érkeztek az USA-ba.

Május 17. A németországi Vilseckbe, az Egyesült Államok legnagyobb európai katonai létesítményébe érkezett új, gyorsan bevethető erőinek első, 300 fős egysége. Jelezték, hogy 2006. szeptember végéig négyezer amerikai katonát vezényelnek erre a bajorországi támaszpontra.
– Sikerrel zárult az ázsiai–csendes-óceáni térség első szökőárriadó-gyakorlata, amelybe csaknem harminc ország kapcsolódott be. A próbariadó célja az volt, hogy egy esetleges „cunami” jóval kevesebb áldozattal járjon, mint a 2004. december 26-i, amely a riasztás teljes csődje miatt 220 ezer ember halálát okozta az Indiai-óceán térségében.
– Svájc 20. államként letétbe helyezte a háborús hadianyag-maradványokra vonatkozó 2003-as pótjegyzőkönyv ratifikációs okmányát, ezzel lehetővé vált annak 2006. november 12-i hatálybalépése.

Május 18. A horvátországi Varasdon a horvát, a magyar és a szlovén belügyminiszter találkozott. Kiválónak és folyamatosan fejlődőnek minősítették a háromoldalú rendvédelmi együttműködést, majd jegyzőkönyvet írtak alá magyar rendőrök horvát tengerparti szolgálatteljesítéséről. Ez utóbbi kezdeményezés alapja az volt, hogy a Balatonnál évek óta dolgoznak német rendőrök. 2005-ben közel 360 ezer magyar nyaralóvendég volt az adriai partokon.
– Romano Prodi, az új olasz kormányfő szenátusi programbeszédében súlyos hibának minősítette az iraki háborút, amely „nem oldotta meg, hanem egyenesen bonyolította a biztonság problémáját”. Kijelentette, hogy kormánya hajlandó lesz részt venni a terrorizmus elleni műveletekben, amennyiben azok nemzetközi szervezetek felügyelete alatt zajlanak.

Május 19. Az Egyesült Államok a genfi leszerelési értekezleten szerződéstervezetet terjesztett be fegyverminőségű hasadóanyagok előállításának általános tilalmáról. A tilalom nem lenne „visszamenőleges hatályú”, vagyis a de facto atomhatalmakat nem érintené.

Május 22–25. Moszkvában tartotta nemzetközi kongresszusát a „tengeralattjárótengerészek” világszövetsége (ISA – International Submarine Association) az orosz flottafegyvernem 100. évfordulója alkalmából.

Május 23–24. A két egymással rivalizáló palesztin szervezet, a Hamász és a Fatah képviselőinek gázai megbeszélésén egyezség született a tekintetben, hogy megfékezik a közöttük kialakult ellenségeskedéseket és azok szítóit. A Hamász előzőleg újabb háromszázezer fős félkatonai egységet állított fel a Gázai övezetben.

Május 25. A lengyel parlament döntött a még a kommunista időkből fennmaradt katonai titkosszolgálat feloszlatásáról, amely helyett már 2005 októberében felállított két új szolgálatot.

Május 26. Oroszország leszállítja a Tor–M1-es légvédelmi rakétákat Iránnak, hacsak rendkívüli körülmény nem jön közbe – jelentette ki az orosz védelmi miniszter, amikor Szentpétervárott tárgyalt német kollégájával, Franz Josef Junggal. Szergej Ivanov hangsúlyozta, hogy a szóban forgó légvédelmi rakétarendszer műszaki paraméterei kizárják annak terrorista célokra való felhasználását. Az Egyesült Államok áprilisban minden országot felszólított, hogy szüntessék be a katonai és nukleáris együttműködést Iránnal, amely nem állt el urándúsító tevékenységének felújításától.
– A bolgár parlament ratifikálta három bulgáriai katonai létesítmény amerikai használatáról 2006 áprilisában aláírt egyezményt, jóllehet az ország közvéleményének jelentős része kinyilvánította: nem támogatja külföldi csapatok jelenlétét az országban.

Május 29–30. Az el nem kötelezett országok mozgalmának Malajziában tartott találkozója zárónyilatkozatában támogatásáról biztosította a nukleáris programja miatt az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal konfliktusba került Iránt, és a palesztin területek megszállva tartása miatt elítélte Izraelt. Az el nem kötelezettek 1961-ben létrejött mozgalma az ENSZ-tagállamok kétharmadát egyesíti.

Május 30. Bécsben harminc részes állam képviselői megnyitották az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők korlátozásáról 1990-ben aláírt és 1992-ben életbe léptetett CFE-megállapodás teljesítését vizsgáló harmadik konferenciát.


JÚNIUS


Június 1. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország külügyminiszterei Bécsből jelezték: készek felvenni a tárgyalásokat Iránnal atomprogramjáról, és felfüggeszteni BT-akcióikat, ha Irán leállítja az urándúsítást és a vele kapcsolatos nukleáris tevékenységeket.

Június 1.–július 12. A NATO az Afrika partjai előtt fekvő Zöld-foki-szigeteken „tesztelte” új elit haderejét, a NATO Reagáló Erőt (NRF). A hadgyakorlaton összesen mintegy 7800 ember vett részt, Magyarország egy víztisztító szakasszal. A csúcspontot a június 22-i partraszállási hadművelet jelentette, amelynek során egy képze- letbeli országban rivális etnikai csoportok közötti harcokat kellett lecsendesíteni, közben egy váratlan vulkánkitörés következményeivel is megbirkózni. A NATO tábornokai a „Steadfast Jaguar” fedőnevű gyakorlathoz a „lehető legmostohább” környezeti és műveleti feltételeket választották.

Június 3. Kikiáltották Montenegró függetlenségét a május 21-i népszavazás eredményei alapján, amikor is a részt vevők 55,5 százaléka szavazott a függetlenség mellett.

Június 4–5. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter ebben a minőségében először tett látogatást Vietnamban. Megállapodtak a katonai kapcsolatok felvételében.

Június 6. Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök a kazah külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után úgy nyilatkozott, hogy „nincs helye az atomfegyvernek Irán védelmi doktrínájában”.
– Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy ukrán–amerikai hadgyakorlat küszöbén úgy nyilatkozott, hogy nem kívánatos a NATO további terjeszkedése Oroszország posztszovjet befolyási övezetében.
– Az orosz védelmi minisztérium ismét bírálta a NATO-tagországokat amiatt, hogy nem hajlandók ratifikálni az európai hagyományos erők (CFE) csökkentéséről, illetve korlátozásáról szóló 1990-es szerződés 1999-ben módosított változatát. Előzőleg a bécsi vizsgálati értekezleten NATO-tagállamok az orosz erők Grúziából és Moldovából való kivonásának feltételéhez kötötték a ratifikálást.
– A Krím-félsziget orosz többségű parlamentje „NATO-mentes övezetnek” nyilvánította a térséget, és tiltakozott a félszigeten tervezett NATO–ukrán hadgyakorlat megtartása ellen.

Június 7. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által a titkos CIArepülőjáratok és fogolytáborok ügyének kivizsgálásával megbízott svájci képviselő, Dick Marty 14 európai országot vádolt a „megkérdőjelezhető tevékenységekben” való részvétellel. Magyarország nem szerepelt a szóban forgó országok listáján.
– Az al-Kaida terrorszervezet iraki csoportja megerősítette, hogy amerikai légi akció során életét vesztette a csoport vezetője, Abu Muszab az-Zarkávi. Június 8. A NATO-tagországok védelmi miniszterei brüsszeli ülésükön a szervezet reagálóképességének növeléséről, a katonai költségvetések emeléséről döntöttek, megállapítva, hogy a 26 tagállamból mindössze hét fordítja bruttó hazai termékének legalább 2 százalékát katonai kiadásokra.
– Minszkben bejelentették, hogy Fehéroroszország nem engedi területére az Európai Unió és az Egyesült Államok tisztségviselőit, válaszul arra a korlátozásra, amelyet nyugati országok Alekszandr Lukasenko elnök újraválasztása után, 2006. május 18-án léptettek életbe.

Június 9. A japán kormány úgy döntött, hogy az úgynevezett „védelmi ügynökséget” teljes értékű minisztériummá alakítják át, amely „eleget tud tenni Japán növekvő nemzetközi katonai kötelezettségeinek”.

Június 12. Dr. Szekeres Imre átvette a honvédelmi tárca miniszteri feladatait Juhász Ferenctől.
– A stockholmi békekutató intézet (SIPRI) éves jelentése szerint 2005-ben újabb csúcsra, 1118 milliárd dollárra emelkedett a katonai kiadásokra világszinten fordított összeg. A kiadások 48 százaléka az Egyesült Államokra esett.

Június 12–16. Magyar részvétellel tartották meg Olaszországban a Livrenza Cooperation fedőnevű NATO katonai-polgári gyakorlatot, amely egymással határos országok etnikumai közötti viszályból adódó vészhelyzet felszámolását célozta.

Június 14. Washington üdvözölte, hogy Japán hozzájárult egy amerikai atomhajtóműves repülőgép-hordozó jokoszukai állomásoztatásához egy hagyományos hordozó leváltása után.

Június 15. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006 végéig meghosszabbította az Irakban állomásozó nemzetközi erők mandátumát.
– Iszmáil Hanije palesztin miniszterelnök az Izrael elleni rakétatámadások felfüggesztésére utasította a Hamász katonai szárnyát.
– Az iráni és a szíriai védelmi miniszter Teheránban katonai együttműködési egyezményt írt alá „az amerikai és izraeli fenyegetésekkel szemben”. – A Sangháji Együttműködési Szervezet a névadó kínai városban tartotta évi csúcstalálkozóját, amelyen megfigyelői státussal részt vett India, Irán, Pakisztán és Mongólia.

Június 16. Washington magas szintű kínai katonai küldöttséget hívott meg Guam szigetére, egy nagyszabású csendes-óceáni amerikai hadgyakorlat megtekintésére.
– A KNDK azzal vádolta Washingtont, hogy amerikai felderítő repülőgép egy héten belül másodszor repült be Észak-Korea légterébe.

Június 17. Csecsenföldi belügyi egységek egy rajtaütésben megölték Abdul- Malik Szajdullajevet, a szakadár csecsen Icskéria „államfőjét”. – Kazahsztán fővárosában, Almatiban ázsiai biztonsági csúcstalálkozó kezdődött 18 államfő részvételével.

Június 17–25. Fehéroroszországban megtartották „A Szövetség Pajzsa” fedőnevű orosz–fehérorosz hadgyakorlatot a két ország egyesített légvédelmi rendszere hatékonyságának ellenőrzésére. A moszkvai sajtó a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében megtartott hadgyakorlat kapcsán azt írta, hogy Oroszország nyugati agressziós fenyegetéssel szemben védi Fehéroroszországot.

Június 19–30. A NATO Románia partjai előtt bonyolította le a Cooperative Mako 06 fedőnevű flottagyakorlatot, amelyen 15 tagállam közel harminc hadihajója vett részt.

Június 19–23. Három repülőgép-hordozó csoportosítás összevonásával tartották meg a Csendes-óceánon a „Valiant Shield” fedőnevű amerikai hadgyakorlatot.

Június 20. A Pentagon közölte, hogy a várható észak-koreai rakétaindításokkal kapcsolatos aggodalmak miatt az Egyesült Államok műveleti készenlétbe helyezte szárazföldi telepítésű elfogórakétáinak rendszerét.

Június 22. A magyar kormányfő és külügyminiszter mellett Szekeres Imre honvédelmi miniszter is részt vett a George Bush elnökkel Washingtonban tartott szűk körű amerikai–magyar megbeszélésen.
Szudánban tűzszüneti megállapodást kötöttek egymással a kelet-afrikai Szomália fővárosát ellenőrző iszlámista milíciának és az ország átmeneti kormányának képviselői.

Június 25. Üzbegisztán, amely 1999-ben kilépett a Kollektív Biztonsági Szerződés szervezetéből, visszatért a biztonsági paktum tagjai közé, miután megromlott a viszonya az Egyesült Államokkal.

Június 26–27. Delegáció élén hivatalos látogatást tett Magyarországon Roland Ertl vezérezredes, az osztrák hadsereg vezérkari főnöke.

Június 28. Izraeli erők támadásba lendültek a Gázai övezetben, miután palesztin fegyveresek megöltek egy izraeli katonát.

Június 28.–július 1. A HM Honvéd Vezérkar főnökének meghívására magyarországi látogatást tett Raymond Henault vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke.

Június 29. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök utasította védelmi miniszterét, hogy vonja ki Irakból az ott állomásozó 890 román katonát az elszenvedett magas veszteségek és a küldetés magas költségei miatt. Traian Basescu román államfő elfogadhatatlannak minősítette a kormányfő „javaslatát”, amelyről nem konzultált a fontosabb külföldi partnerekkel.

Június 30. A macedóniai fővárosban John Durance dandártábornok, az ottani békefenntartó erők parancsnoka ünnepélyes keretek között vett búcsút az MH Őr- és Biztosító Szakaszának 41 katonájától, akik végleg átadták műveleti teendőiket a vendéglátó ország fegyveres erőinek.

PIRITYI SÁNDOR

(Folytatjuk)