JÚLIUS

Július 1. Olaszországban minisztertanácsi határozat alapján, parlamenti jóváhagyással megszűnt a sorkatonai szolgálati rendszer, helyét az önkéntes-szerződéses szolgálat vette át. A korábban behívottak távozhattak a fegyveres erőkből. Itáliában a kötelező katonai szolgálat 144 éves múltra tekinthetett vissza.
– Három hónapra a német légierő vette át a Baltikum légterének ellenőrzését. A német vadászgépek a litvániai Siaulai repülőterére települtek. A NATO-ba felvett három balti köztársaság légterének rádiólokációs ellenőrzését Kaunasból 2004 októberétől már a Luftwaffe látta el.
– A NATO megkezdte történelme első afrikai műveletét, a szudáni békefenntartást segítő légi szállítást nigériai, gambiai, kenyai, ruandai, szenegáli, illetve dél-afrikai csapatoknak a helyszínre telepítésével. Az évek óta tartó szudáni vérengzések megszüntetését az Afrikai Unió vállalta, logisztikai támogatást kérve a NATO-tól és az Európai Uniótól.
– Négy közép-amerikai állam – Honduras, Guatemala, El Salvador és Panama – a kábítószer-forgalmazás és a terrorizmus ellen fellépő „gyors beavatkozó erő” létrehozását határozta el Tegucigalpában tartott csúcsértekezletén.
Július 1–5. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlése Washingtonban tartotta éves ülésszakát, történelme során első ízben az Egyesült Államok területén. Az 55 európai, észak-amerikai és közép-ázsiai országot magába foglaló EBESZ a Helsinki Záróokmány aláírása 30. évfordulójának szentelte az összejövetelt. Az ülésszakon, amelyen a Magyar Országgyűlés négytagú delegációval képviseltette magát, egyebek között nyilatkozatot fogadtak el a nemzetközi jog alapelveiről.
Július 2. A koszovói tartományi székhely, Pristina belvárosában, nemzetközi szervezetek települési körzetében három nagy erejű robbanás történt, miután az ENSZ engedélyezte a helyi rendőrség és igazságszolgáltatás feletti felügyelet átruházását a kormányra, illetve Pristinába érkezett Kai Eide, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja.
Július 3. A Lainyingrád térségében levő Szvetlogorszkban Oroszország és az Európai Unió kapcsolatairól, az ENSZ megreformálásáról, regionális biztonsági problémákról cserélt véleményt Jacques Chirac francia államfő, Gerhard Schrőder német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Július 4–8. Az atomlétesítmények terrortámadásokkal szembeni védelméről tárgyalt Bécsben mintegy száz ország 350 szakértője a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség központjában.
Július 5–8. A francia vezérkari főnök, Henri Bentégeat meghívására hivatalos látogatást tett Franciaországban Havril András vezérezredes, a HM HVK főnöke. Tárgyaltak a kétoldalú katonai együttműködésről, az EU és a NATO időszerű katonapolitikai problémáiról, valamint a párizsi Összhaderőnemi Egyetemen folyó képzésről.
Július 5. A kazahsztáni Asztanában csúcsértekezlet tartott a Sanghaji Együttműködési Szervezet hat tagországának államfője. A kínai, az orosz, a kazah, a kirgiz, a tádzsik és az üzbég elnök áttekintette a közép-ázsiai helyzetet. A találkozón, amelyen részt vett Mongólia elnöke, a pakisztáni miniszterelnök, az indiai külügyminiszter és az iráni államfő első helyettese is, a már megfigyelői státussal rendelkező Mongólia mellett ugyanilyen státust kapott India, Irán és Pakisztán is. Az Afganisztánban tevékenykedő, amerikai vezetésű terroristaellenes koalíció országai felszólítást kaptak, hogy határozzák meg azt a végső időpontot, amikor kivonják csaptaikat a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamaiból és nem használják tovább az adott országok infrastruktúráját. Az Egyesült Államok azonnal elutasította a felhívást.
Július 6. Közös aknamentesítési amerikai–orosz haditengerészeti gyakorlat volt a Japán-tengeren.
Július. 6–7 Iránban tett látogatást Szadun ad-Dulaimi iraki védelmi miniszter, hogy a legmagasabb síkon felújítsa az iraki–iráni katonai kapcsolatokat, amelyek a két ország között 1980-ban kirobbant háborúval szakadtak meg.
Július 9–17. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter delegáció élén hivatalos látogatást tett a Kínai Népköztársaságban. A kétoldalú katonai kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről tárgyalt Ceng Csing-hung alelnökkel és Cao Kang-csuan védelmi miniszterrel. A pekingi vezetés köszönetet mondott azért, hogy Magyarország folyamatosan az „egy Kína” tételt tartja rendező elvnek.
Július 11. A Nyitott Égbolt egyezmény alapján egy orosz Tu–154-es felderítő repülőgép orosz–fehérorosz személyzettel, amerikai kísérőcsoport társaságában 4900 kilométeres megfigyelőutat tett az Egyesült Államok különböző katonai objektumai felett.
Július 13. Huszonkét ország – köztük az Egyesült Államok, Németország, Olaszország és Kanada – fegyveres erői tartottak közös, többszakaszos gyakorlatot Ukrajnában nemzetközi békefenntartó műveletekben való részvételre történő felkészülés céljával.
– Az Európai Unió bel- és igazságügyi miniszterei – a londoni terrorista merényletek nyomán – Brüsszelben az uniós terrorizmusellenes célkitűzések megvalósításának felgyorsításáról határoztak. Francia részről közölték, hogy életbe léptették a schengeni egyezmény védelmi klauzuláját (a határellenőrzés időleges visszaállíthatóságáról).
Július 14–15. Richard Myers tábornok úgy nyilatkozott, hogy Oroszország és Kína a Sanghaji Együttműködési Szervezet keretében megpróbált nyomást gyakorolni Kirgizisztánra és Üzbegisztánra a területükön állomásozó amerikai erők mielőbbi távozásával kapcsolatban. Az orosz külügyminisztérium értetlenségét nyilvánította az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének gyanúsítgatásával szemben és emlékeztetett arra, hogy a regionális biztonsági tömörülésben a döntéseket konszenzussal hozzák.
Július 15. Pozsonyban bejelentették, hogy 2005. augusztus 1-je után már nem hívnak be újoncokat a szlovák hadseregbe: ettől kezdődően az ország védelmi ereje hivatásossá válik.
– A The Financial Times, valamint az Asian Wall Street Journal közölte, hogy Csu Cseng-hu tábornok, a kínai nemzetvédelmi egyetem tanára egy hongkongi magánalapítvány tanácskozásán kijelentette: ha az amerikaiak elküldik rakétáikat és távirányítású tüzérségi lövedékeiket a tajvani válságövezetbe, Kínának nukleáris fegyverekkel kell válaszolnia.
Július 18. Vuk Draskovic szerbiai és montenegrói külügyminiszter és Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára Belgrádban szerződést írt alá, amelynek értelmében a szövetség erői szárazföldi útvonalakon a jövőben áthaladhatnak az ország területén.
Július 18–25. „Vosztok 2005” fedőnévvel, több mint ötezer katona részvételével hadászati parancsnoki-törzsvezetési gyakorlatot tartottak az orosz fegyveres erők az ország távolkeleti körzeteiben és az érintkező csendes-óceáni térségekben, részben a későbbi orosz–kínai közös hadgyakorlat előkészítéseként.
Július 19. Román–amerikai hadgyakorlat kezdődött a Fekete-tengernél, Konstanca térségében Németországból érkezett 1500 amerikai katona és 500 román katona, valamint harci repülőgépek és helikopterek részvételével.
Július 21. Az orosz kormány jóváhagyta a 40 ezer tonnásra tehető orosz vegyifegyverkészlet megsemmisítésére vonatkozó új programot, amely 2012-es határidőt ír elő.
Július 24. Irak felszólította Törökországot: a kurd felkelőket üldözve ne küldjön katonákat az ország területére, mert ez „destabilizálja Irakot”. Ankara és Bagdad között korábban hallgatólagos megállapodás volt arról, hogy török katonai erővel üldözhetők a függetlenségükért harcoló kurdok iraki területen is.
Július 26. Iszmail Iszakov kirgiz védelmi miniszter arról biztosította a Biskekbe látogató amerikai kollégáját, Donald Rumsfeldet, hogy az Egyesült Államok mindaddig megtarthatja kirgiziai katonai támaszpontját, Manaszt, amíg azt az afganisztáni helyzet megköveteli.
Július 27. Ibrahim al-Dzsafari iraki kormányfő Bagdadban az amerikai védelmi minisztert fogadva kérte az USA-erők mielőbbi kivonását Irakból.
– Vlagyimir Putyin orosz elnök egy katonai kitüntetési rendezvényen a terroristákra mérendő „megelőző és figyelmeztető csapásokra” szólította fel a belügyi és biztonsági szolgálatokat.
– Tizenhárom hónapos szüneteltetés után Pekingben felújították az észak-koreai atomfegyverkezés témakörében kezdeményezett hatoldalú tárgyalásokat.
– Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott határozatban szólította fel a „gyermekkatonákat” alkalmazó – elsősorban afrikai – országokat e gyakorlat beszüntetésére, megfelelő ENSZ-ellenőrzés mellett.
Július 28. Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) közölte: befejezi több évtizedes harcát az észak-írországi brit uralom ellen. Az illegális harccsoportok parancsot kaptak a fegyverletételre, tevékenységük beszüntetésére. Az IRA 1994 augusztusában már hirdetett fegyverszünetet, 1998 áprilisában pedig a konfliktus lezárásáról is született megállapodás.
Július 29. Az orosz külügyminisztérium tiltakozást jelentett be az Egyesült Államok moszkvai ügyvivőjénél amiatt, hogy az ABC televízió interjút közölt Samil Bászájev csecsen terrorista vezérrel. Moszkva az esetet a felelős tájékoztatás szabályai megsértésének, általában az emberi értékek semmibevételének minősítette.
– Üzbegisztán hivatalosan felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja ki erőit és eszközeit az ország déli részén levő karsihanabádi légi támaszpontjáról.
– Laoszban 25 ázsiai és csendes-óceáni ország hirdetett nemzetközi harcot és összefogást a terrorizmus és a kalózkodás ellen, tengeri együttműködésre szólítva fel az Egyesült Államokat, Ausztráliát, Japánt és Dél-Koreát.

AUGUSZTUS

Augusztus 1. Edmund P. Giambastiani amerikai tengernagy megvált a NATO 2003 júniusában életre hívott „átalakítási parancsnoksága” (Norfolk) főparancsnoki tisztségétől, hogy október 1-jén átvegye az amerikai fegyveres erők második legmagasabb tisztségét, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsága alelnökének posztját Peter Pace tengerészgyalogos tábornoktól, akit e bizottság elnökévé neveztek ki.
– A 2004-es chilei ASEAN-csúcsértekezleten született megállapodásnak megfelelően Pekingben megkezdődött az első amerikai–kínai „stratégiai párbeszéd”, külügyminiszter-helyettesi szinten.
– Négy évre átvette a „teljes atomcsendet” előirányzó 1996-os szerződés végrehajtását ellenőrző bizottság ügyvezető igazgatói tisztségét Tóth Tibor, aki előzőleg Genfben volt Magyarország állandó ENSZ-képviselője.
Augusztus 4. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott határozatban ítélte el az iraki „terrorhullámot”, és felszólította a világszervezet 191 tagállamát, hogy utasítsák el a terrorizmust és segítsék a terroristák bíróság elé állítását.
– Törökországtól Olaszország vette át az Afganisztánban tevékenykedő NATO-erők parancsnokságát.
– Az orosz haditengerészet ASZ–28 jelzésű mélytengeri kutatómentő tengeralattjárója a Kamcsatka-félsziget csendes-óceáni partvidékén 190 méteres mélységben vezetékes antennák és halászhálók fogságába került és mozgásképtelenné vált. A 110 köbméter térfogatú tengeralattjáróban hét tengerész tartózkodott. A Scorpio–45 jelzésű brit mélytengeri robot sikeresen elvégezte a mentést, és az orosz tengeralattjáró augusztus 7-én önerőből emelkedett a vízfelszínre. Tengerészei csupán könnyebb orvosi ellátásra szorultak. Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 8-án telefonon mondott köszönetet Tony Blair brit kormányfőnek a hathatós brit segítségért.
Augusztus 5–7. Újdelhiben tartott tárgyalásaikon India és Pakisztán képviselői hét biztonság- és bizalomerősítő intézkedés bevezetéséről állapodtak meg. Meghoszszabbították a kasmíri tűzszüneti egyezményt, hadseregközi közvetlen telefon-összeköttetést teremtettek, megegyeztek a rakétakísérletek kölcsönös előrejelzésében.
Augusztus 8. Irán az iszfaháni uránfeldolgozó üzemben – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete mellett – újraindította az uránfeldolgozást, de a dúsítást nem kezdte újra. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter augusztus 25-én közölte: nem látja bizonyítottnak, hogy Irán megsértené az átfogó „atomsorompó”-rendszert. Teherán viszont augusztus 9-én bejelentette, hogy 2000 kilométerre sikerült növelnie Sahab–3 típusú rakétáinak hatótávolságát. Kína augusztus 10-én az ENSZ tudomására hozta, nem támogatja, hogy a Biztonsági Tanács bármilyen formában foglalkozzék Irán ügyével.
Augusztus 11. Moszkvában nyilvánosságra hozták, hogy 1999 augusztusa, a második csecsenföldi háború kezdte óta az orosz hadsereg 3459 katonája esett el a harcokban, nem számítva a belügyminisztériumi erőket. Az orosz védelmi minisztérium augusztusban mintegy 30 ezer katonát, a belügyminisztérium és a belbiztonsági szolgálat 50 ezer főt állomásoztatott Csecsenföldön.
Augusztus 12. Az orosz hadászati rakétaerők az utolsó, vonatra szerelt rakétakomplexumot is állományon kívül helyezték. A szerelvény három, 10 ezer kilométeres hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétával mozgott Kosztroma térségében. Augusztus 14–18. Az amerikai fegyveres erők „Afrika szarván”, illetve a Szaharától délre eső térségekben illetékes két parancsnoksága (CENTCOM–EUCOM) szervezésében 11 afrikai ország védelmi miniszterei értekeztek Kenya fővárosában, Nairobiban a nemzetközileg szervezett katasztrófavédelem regionális feladatairól.
A városban átadták az amerikai kormány támogatásával felépült „válságkezelő központot”.
Augusztus 15–19. A hivatalos Tbiliszi tiltakozása ellenére mintegy hatezer katona részvételével összhaderőnemi hadgyakorlatot tartottak Abháziában, az eddig legnagyobbat a szakadár terület történetében.
Augusztus 16–17. Miután lejárt a palesztin autonómiától való izraeli „elhatárolódás” határideje, az izraeli hadsereg megkezdte a gázai övezet „megtisztítását” a kitelepítést ellenzőktől. Az akcióban 40 ezer katona vett részt, palesztin oldalon 7500 katona állt készenlétben.
Augusztus 17. Vlagyimir Popovkin, az orosz „kozmikus erők” parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy folyamatosan követnek az orbitális térségben minden olyan objektumot, amelynek átmérője nagyobb 5–10 centiméternél. A tábornok szerint 2004 nyarán 9 és fél ezer – ebből mintegy hatszáz működő – űrobjektum keringett a Föld körül.
Augusztus 18–25. „Békeküldetés 2005” elnevezéssel hadászati szintű orosz–kínai hadgyakorlatot tartottak a Távol-Keleten. Az első két napon a vezérkari főnökök katonapolitikai konzultációt folytattak. A haditengerészeti manővereket összesen mintegy 10 ezer katona részvételével szárazföldi műveletek követték Kínában, a Sárga-tengernél. India, Irán, Pakisztán és Mongólia megfigyelőkkel képviseltette magát a gyakorlaton. Amerikai részről megjegyezték, hogy a kétéltű járművekkel való partraszállás, a tengeralattjárók elleni hadviselés gyakorlása, valamint orosz hadászati bombázók bevetése „nem éppen a terrorizmus elleni hagyományos műveletek eszköztárába tartozik”.
Augusztus 19. Grúzia, Lengyelország, Litvánia és Ukrajna államfői a Krím-félszigeten tárgyaltak a Fehéroroszországgal szembeni politikai összehangolásáról, valamint ellensúly képzéséről Oroszország regionális főhatalmával szemben.
Augusztus 22–29. Tbilisziben Azerbajdzsán, Grúzia és Törökország katonai és titkosszolgálati szakértői „Eternity 2005” elnevezéssel parancsnoki-törzsvezetési gyakorlatot tartottak a Baku–Tbiliszi–Ceyhan kőolajvezeték védelmének témakörében.
Augusztus 22.–szeptember 2. Phenjan tiltakozása ellenére megrendezték az Egyesült Államok és Dél-Korea „Ulchi Focus Lens” fedőnevű közös hadgyakorlatát. Az év folyamán ez már a harmadik nagyobb szabású közös hadgyakorlat volt Dél-Koreában, ahol a 650 ezres helyi haderő mellett 32 500 amerikai katona állomásozik. (A KNDK haderejét 1,2 millió főre becsülik.)
Augusztus 23. Tíz évvel a boszniai háború után Bosznia-Hercegovina boszniai szerb részének parlamentje egységes „állami haderő” létrehozásáról döntött, ami azt jelenti, hogy 2006. január 1-jétől a boszniai szerbeknek és a muzulmán horvát államszövetségnek közös hadserege lesz, közös vezérkarral és közös védelmi minisztériummal. (A boszniai szerbek hadereje 6600 főt, a muzulmán horvát államszövetség hadereje 12 600 főt számlált.)
Augusztus 24.–szeptember 5. Bulgáriában, Plovdiv térségében több mint 30 ország – NATO-tagok, a békepartnerségben és a Mediterrán Párbeszédben részt vevő országok – bevonásával megtartották a „Cooperative Key 2005” elnevezésű együttműködési gyakorlatot. A harmincfős magyar kontingens elismerést váltott ki közreműködésével.
Augusztus 25–26. Távolkeleti és szibériai orosz városok, valamint a Japán nyugati partvidékén fekvő városok polgármesterei Kanadzavában tartott tanácskozásukon felhívták kormányaikat, mielőbb kössék meg a két ország békeszerződését. Az összejövetelnek immár 35 éves hagyományai vannak.
Augusztus 26. Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter bejelentette, hogy országa nem írja alá az atomsorompó-szerződés szigorúbb ellenőrzéseket lehetővé tevő kiegészítő jegyzőkönyvét, mivel Izrael még magához a szerződéshez sem csatlakozott.
– Kazanyban, a tatárföldi fővárosban csúcstalálkozót tartott a Független Államok Közössége (FÁK). A két elhatárolható – oroszbarát és Nyugat-barát – tömbre osztódott csoportosulás a közös érdekeknek megfelelő új integrációs modell kidolgozását határozta el. Orosz részről jelezték, hogy a Moszkva oldalán állók továbbra is élvezhetnek olyan előnyöket, mint az olcsó nyersanyagokhoz, energiahordozókhoz, fegyverzethez való hozzájutás.
– Hugo Chávez venezuelai elnök rendkívüli tanácskozást tartott arra az esetre, hogyha bekövetkezik az amerikai republikánus párthoz közel álló Keresztény Koalíció elnökének, Pat Robertson tiszteletesnek az a követelése, hogy a venezuelai államfőt el kell tenni láb alól. Tizenkilenc latin-amerikai ország képviselői Argentínában tartott értekezletükön elítélték a „televíziós prédikátor” augusztus 22-i megnyilatkozását.
Augusztus 27. A Hamász nevű radikális palesztin szervezet katonai szárnya bejelentette, hogy a Gázai övezetből való izraeli kivonulás után sem teszi le a fegyvert, hanem egész Palesztina felszabadítására készül.
Augusztus 29.–szeptember 15. A Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokságának éves kiképzési terve szerint, több mint 1600 hivatásos és szerződéses katona részvételével, közel 300 harc- és gépjármű igénybevételével megtartották a „Bevetési Irány 2005” elnevezésű egyoldalú, többfokozatú parancsnoki és törzsvezetési – éleslövészettel egybekötött – gyakorlatot.
Augusztus 31. Az Egyesült Államokban intézetközi tanulmányban kimutatták, hogy az iraki háború többe kerül havonta, mint amennyibe a vietnami háború került a múlt század 60-as és 70-es éveiben. Az „Iraki ingovány” címmel kiadott anyag szerint az iraki háború amerikai költségei elérik a havi 5,6 milliárd dollárt, ami napi bontásban 186 millió dollárt jelent. Az infláció mértékét is tekintetbe véve a vietnami háború havi hadműveleti költségei nyolc év átlagában 5,1 milliárd dollárt tettek ki.

SZEPTEMBER

Szeptember 1. Giuseppe Valotto olasz tábornok vette át Pristinában egyéves időtartamra a koszovói nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) parancsnokságát. A koszovói kormány „mély neheztelését” fejezte ki amiatt, hogy a beiktatási ünnepségen részt vehetett a szerbia-montenegrói vezérkari főnök, Dragan Paskas tábornok is.
– Harmincöt év után első ízben Kínába látogatott a Csendes-óceán térségében állomásozó amerikai haderők parancsnoka, William Fallon tengernagy.
– Több mint egymillió ember mozgósításával rendeztek katasztrófamegelőzési gyakorlatot Japánban. A kormányfő és miniszterei – utóbbiak mentőegyenruhában – úgy vettek részt a gyakorlaton, mintha „éles helyzet” volna.
Szeptember 2. George Bush amerikai elnök szemleutat tett a Mexikói-öböl térségében, hogy felmérje az augusztus 29-i Katrine hurrikán nyomán előállt helyzetet. New Orleans-ban és térségében 63 ezer katona vett részt a segélyműveletekben. A hurrikán 350 ezer házat rombolt le, közel egymillió ember maradt fedél nélkül.
A kongresszus első lépcsőben 10,5 milliárd dollárt utalt ki segélyekre. A NATO hajókat és repülőgépeket bocsátott rendelkezésre a nemzetközi emberiességi segélyek célba juttatásához.
Szeptember 4. Peking hozzájárulásával 56 év után először léphetett be tajvani utasszállító gép a Kínai Népköztársaság légterébe.
Szeptember 5–9. Az első nagyszabású orosz–kínai hadgyakorlat után kevéssel Moszkvába, majd Szocsiba látogatott Cao Kang-csuan kínai védelmi miniszter, hogy a katonai, elsősorban haditechnikai együttműködésről tárgyaljon orosz illetékesekkel.
Szeptember 6.–október 15. A Földközi-tenger partvidékén, El-Alamein térségében 12 ország 30 ezer katonájának részvételével megtartották az 1981 óta többé-kevésbé rendszeres „Bright Star” hadgyakorlatot, amelyre ezúttal 36 országból hívtak megfigyelőket.
Szeptember 8. Az Egyesült Államok közölte NATO-szövetségeseivel, hogy az észak-atlanti szövetség további bővítésére – balkáni országokkal és esetleg Ukrajnával – várni kell legalább 2008-ig.
– Lamperth Mónika belügyminiszter az Európai Unió szakminisztereinek newcastle-i nem hivatalos értekezletén közös terroristaellenes védekezési gyakorlatot javasolt az EU-tagállamoknak.
Szeptember 13–14. Berlinben üléseztek a NATO-tagállamok védelmi miniszterei, illetve testületileg a NATO–Oroszország Tanács, előzetesen meghatározott napirend nélkül és a döntéshozatal igénye nélkül. Német részről elutasították azt az amerikai elképzelést, hogy az afganisztáni ISAF-missziót (NATO) és az „Enduring Freedom” műveletet (Egyesült Államok) helyezzék közös NATO-parancsnokság alá. Eszmecsere folyt a tagállamok küldetésbarát magatartása és forráshiánya közötti ellentmondás feloldásának lehetőségeiről. Az orosz védelmi miniszter óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy az atomfegyver elsőként való bevetését mint lehetőséget szerepeltesse katonai doktrínájában. „Ebben az esetben Oroszországnak felül kellene vizsgálnia saját katonai dokrínáját” – hangoztatta Szergej Ivanov, „igen veszélyes irányzatnak” minősítve az atomküszöb leszállítását. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter jelezte, hogy Magyarország kész volna úgynevezett „tartományi újjáépítési csoportot” működtetni Afganisztánban a 150 fős magyar könnyűgyalogszázad mellett.
Szeptember 14–16. Az ENSZ fennállásának 60. évfordulója alkalmából a világszervezet közgyűlése 153 állam-, illetve kormányfő részvételével – 38 küldöttséget szakminiszterek vezettek – ünnepi ülést tartott. Elfogadtak egy záródokumentumot az ENSZ jövőjéről és fejlődéséről. Ezúttal sem sikerült megállapodni a terrorizmus meghatározásáról, viszont aláírásra bocsátották az atomterrorizmus megakadályozását célzó ENSZ-egyezményt, amely 22 ratifikációs okmány letétbe helyezésével lép hatályba. A Biztonsági Tanács állam- és kormányfői szinten határozatot fogadott el szeptember 14-én a terrorizmusra való felbújtás megelőzéséről.
Szeptember 14–15. Nagy-Britanniában a NATO–Oroszország Tanács szakértői szinten megtartotta a „Semator 2005” elnevezésű atombiztonsági gyakorlatot.
Szeptember 19. Az Egyesült Államok Cheyenne-ben (Wyioming állam) levő légi támaszpontján „hatástalanították” az utolsó MX típusú interkontinentális ballisztikus rakétát. A tíz robbanótöltetű rakéták egyoldalú felszámolása Bush elnök kezdeményezésére 2001-ben kezdődött, miután Ronald Reagan már 50-re csökkentette számukat.
Szeptember 21. Golamreza Agazadeh-Hoi iráni alelnök Bécsben kijelentette: országának nincs szándékában felmondani az atomsorompó-szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeit, jóllehet sérelmezi az iráni nukleáris kérdésnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztését célzó törekvéseket.
– A német kormány egy évvel meghosszabbította a Bundeswehr afganisztáni megbízatását, sőt jelezte, hogy a NATO-vezetés alatt álló afganisztáni nemzetközi biztonsági erőben (ISAF) működő 2250 fős német kontingens létszámát háromezerre szándékozik növelni.
– A NATO úgy döntött, hogy egy hónappal, október végéig meghosszabbítja az Afrikai Unió szudáni békefenntartó akciójához adott támogatását.
Szeptember 21–23. A francia–magyar kétoldalú katonai együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyalt Párizsban Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára.
Szeptember 22–24. A „teljes atomcsend” szerződésének hatályba helyezéséről értekeztek New Yorkban 117 ország képviselői. A szerződést 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése, 2005 szeptemberéig 175 ország írta alá és 123 állam iktatta törvénybe. A hatálybalépéshez meghatározott 44 ország teljes értékű csatlakozása a követelmény, ezek közül 41 aláírta és 33 ratifikálta is a szerződést, az Egyesült Államok és Kína azonban adós maradt a becikkelyezéssel.
Szeptember 26. Hatezer fő részvételével a hidegháború befejezése óta legnagyobb hadgyakorlatát kezdte meg a belga hadsereg. A gyakorlat tárgya belga állampolgárok kimentése egy feltételezett konfliktus színhelyéről, illetve a NATO és az EU gyorsreagálású erőibe felajánlott belga alakulatok felkészültségének ellenőrzése volt.
Szeptember 27. A Magyar Honvédség rendszeréből korábban kivont Sztrela–2M típusú kis hatótávolságú kézi légvédelmi rakéták megsemmisítését célzó együttműködésről írt alá megállapodást Budapesten Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és George Herbert Walker, az Egyesült Államok nagykövete.
– Taskentben közölték, hogy az amerikai csapatok az üzbég kormány kérésére távoznak a közép-ázsiai országból, pontosabban az ott fenntartott támaszpontjukról (K–2 támaszpont, Karsi-Hanabád).
– Belső-Mongóliában 16 ezer kínai katona részvételével, 24 országból érkezett 40 katonai megfigyelő jelenlétében megkezdődött az „Északi Kard 2005” fedőnevű hadgyakorlat.
Szeptember 27–28. Harvil András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke hivatalos látogatást tett Brüsszelben, tárgyalt August van Daele vezérezredessel, a belga fegyveres erők parancsnokával.
Szeptember 28. Moszkvában tárgyalt Szergej Ivanov orosz védelmi miniszterrel Ali Habib szíriai vezérkari főnök, részint katonai, részint a haditechnikai együttműködésről.
Szeptember 30. Nyugállományba vonult Richard Myers tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnöke, akit a testület élén addigi helyettese, Peter Pace négycsillagos táborok váltott.
– Washingtonban bejelentették, hogy Oroszország 1993 óta 250 tonna magas fokúan dúsított uránt (10 000 atom-robbanótöltetet) alakított át alacsony dúsítottsági fokú uránná, amerikai polgári rendeltetésű atomreaktorokban való hasznosítás céljára, ami az Egyesült Államok áramszükséglete 10 százalékának fedezését jelentette. Közölték, hogy ily módon félidejéhez érkezett az 1993. február 18-i orosz–amerikai egyezmény teljesítése, amely 500 tonna orosz „fegyverurán” átalakítását irányozta elő amerikai finanszírozással.
– ENSZ-vizsgálat kiderítette, hogy 2005. február 14-én Bejrútban nem öngyilkos merénylő, hanem távirányítású pokolgép végzett Rafik al-Hariri libanoni kormányfővel. Az „öngyilkos merénylő” verziót Szíria-barát libanoni titkosszolgálati körök terjesztették. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a berlini főállamügyészt, Detlev Mehlist bízta meg a nyomozás irányításával.

OKTÓBER

Október 4. Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára, aki Hamid Karzai afgán elnökkel és más tisztségviselőkkel folytatandó megbeszélésekre érkezett Kabulba, jelezte, hogy 2006-ban, amikor az ISAF kiterjeszti békefenntartó tevékenységét az ázsiai ország legveszélyesebbnek tartott déli részére, a szövetség hatezer fővel növeli a vezénylete alatt álló nemzetközi biztonsági erők létszámát. Utóbbiak tevékenysége 2005 őszén az afgán fővárosra, valamint az ország északi és nyugati részére terjedt ki.
Október 5. Az 1994-es amerikai–orosz légi forgalmi egyezmény mellékleteinek módosításával az amerikai légitársaságok lehetőséget kaptak arra, hogy ázsiai járataik leszállás nélkül átrepüljék az orosz légteret, egyebek között az Északi-sarkvidéken keresztül. Október 6. Brüsszelben megkezdte munkáját a magyar NATO-képviselet új vezetője, Martinusz Zoltán, aki 2005. június 1-jétől a külügyminisztérium helyettes államtitkára volt.
Október 7. A NATO főtitkára, akárcsak előző nap az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, arra figyelmeztette Jurij Jehanurovot, az új ukrán miniszterelnököt, hogy nem szavakra, hanem tettekre, a szükséges reformok elkezdésére és végigvitelére van szükség, ha Ukrajna valóban csatlakozni akar majd a tömörülésekhez, amit különösen Lengyelország és az Egyesült Államok szorgalmaz.
Október 7–8. Az Egyesült Államokban tett, New Yorkot és Washingtont érintő négynapos látogatása keretében Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt és kíséretét fogadta George Bush elnök. Megbeszélésük középpontjában gazdasági és világpolitikai kérdések, valamint Magyarország nemzetközi szerepvállalásai álltak. A miniszterelnök kíséretében levő Juhász Ferenc honvédelmi miniszter találkozott amerikai kollégájával, Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel. A két állam közötti katonai kapcsolatokat, az együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az amerikai fél tudomásul vette, hogy Magyarország az EU-csatlakozással járó kiadások miatt nem tud nagyobb részt vállalni a közös védelmi költségekből. A kormánydelegáció érzékeltette, hogy az EU- és NATO-tag Magyarország, amely regionális központként kínálkozik az amerikai tőke számára, szívesen vállal közvetítő szerepet a transzatlanti viszony erősítése érdekében.
Október 10–13. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter „villámlátogatást” tett Kirgíziában, Afganisztánban, Kazahsztánban és Tádzsikisztánban. Tárgyalásai biztonsági és gazdasági kérdéseket öleltek fel a kétoldalú és a regionális együttműködés síkjában. Biskekben méltatta a „tiszta és szabad” kirgíziai választásokat, Asztanában a kazah kőolaj és földgáz szerepe volt a fő téma, Kabulban gratulált az afgánoknak a választások sikeres lebonyolításához, de aggodalmát is tolmácsolta a kábítószer-probléma miatt. Ismételten utalást tett az Egyesült Államok és Oroszország közép-ázsiai érdekeinek jelentős egyezésére, cáfolta, hogy Kínával szemben valamiféle „kiszorítósdi” vezérelné Washington Ázsia-politikáját. Az amerikai diplomáciai irányítója beszédeiben a békét és a biztonságot, a gazdasági fejlődést, a felvirágzást, a demokratikus értékeket és az emberi jogokat propagálta.
Október 11. Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár Brüsszelben leszögezte: az Egyesült Államok mindaddig akadályozni fogja
Horvátország és Szerbia közeledését a NATO-hoz, amíg e két ország át nem adja a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűnökkel gyanúsított körözött személyeket.
– Javier Solana, az EU külpolitikai és biztonsági főmegbízottja Berlinben kifogásolta, hogy az unió tagállamai fenntartják elkötelezettségük szintjét, de új feladatokat nem vállalnak, 2 millió embert tartanak fegyverben, de nehezen bocsátják rendelkezésre e létszám 5 százalékát, együttesen 180 milliárd eurót fordítanak egy év alatt védelemre, miközben az Egyesült Államok évi katonai költségvetése 387 milliárd eurónak felel meg.
– A grúz parlament felszólította Oroszországot, teljesítse békefenntartó mandátumait a grúz–abház és a grúz–oszét konfliktus övezetében, különben Tbiliszi 2006 első felében felmondja a vonatkozó megállapodásokat. Az orosz védelmi miniszter cáfolta a szóban forgó megállapodások egyoldalú felmondásának lehetőségét. Az orosz külügyminiszter provokációs lépésnek bélyegezte a grúz parlament határozatát.
– Párizsban megtartották a hagyományos francia–orosz külügy- és védelmi miniszteri konzultációt, ezúttal a tömegpusztító fegyverek, Irán és Észak-Korea atomambíciói, valamint a terrorizmussal szembeni védelem témakörében.
Október 12. Öngyilkos lett Damaszkuszban Gázi Kanaán szíriai belügyminiszter, aki hosszú ideig a szíriai titkosszolgálat vezetője volt, s akit kevéssel előbb kihallgattak a Rafik al-Hariri volt libanoni miniszterelnök meggyilkolásának hátterét vizsgáló ENSZ-megbízottak. Bassár el-Aszad szíriai elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Szíriának mint államnak nem volt semmi része a gyilkos merényletben, de hozzátette: árulónak tekintetnének és szigorúan megbüntetnének minden olyan szír állampolgárt, akiről kiderülne, hogy köze volt a libanoni exkormányfő 2005. februári meggyilkolásához.
Október 12–13. Nagy-Britanniában (Lyneham) az EU-tagállamok nem hivatalos tanácskozáson foglalkoztak egyebek között az „Althea” elnevezésű boszniai EUFOR-műveletben való részvétel időszerű kérdéseivel. A magyar delegációt, amelynek tagja volt Havril András vezérkari főnök is, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter vezette.
Október 14–15. Tizenhat közép-európai ország államfői Zágrábban tartott értekezletükön egyhangúlag támogatásukról biztosították az európai integráció gondolatát és egyértelműen hitet tettek az Európai Unió bővítésének folytatása mellett. Eszmét cseréltek továbbá az egyesülő Európának leginkább megfelelő gazdasági modellről.
– A spanyolországi Salamancában Spanyolország, Portugália és a latin-amerikai országok részvételével megtartották a XV. ibéroamerikai csúcstalálkozót. Határozatban szólították fel az Egyesült Államokat, vessen véget a Kuba ellen 1962-ben bevezetett gazdasági, kereskedelmi és pénzügy blokádnak, követelték továbbá egy kubai repülőgép ellen 1976-ban elkövetett merénylet feltételezett tettesének kiadatását, illetve bíróság elé állítását.
Október 15. Moszkvában amerikai–orosz külügyminiszteri találkozó volt. Ázsiai útja végeztével Condoleezza Rice arra akarta rávenni orosz kollégáját, hogy járuljon hozzá Irán elítéléséhez a Biztonsági Tanácsban Teherán állítólagos atomfegyverkezési szándékai kapcsán. Szergej Lavrov leszögezte: a kérdést megfelelően tudja kezelni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, az „iráni dossziét” nem kell átadni más testületnek. Az amerikai külügyminiszter-asszony ismét jelezte, hogy az Egyesült Államok nem kíván állandó jelenlétre berendezkedni Közép-Ázsiában.
Október 16–22. Közös orosz–indiai terroristaellenes hadgyakorlatot tartottak, amelynek szárazföldi szakasza Indiának a pakisztáni határhoz közeli térségében, tengeri szakasza a Bengáli-öbölben zajlott le. Az Indra 2005 hadgyakorlatot a helyszínen követte a két ország védelmi minisztere. Szergej Ivanov, az orosz védelmi tárca vezetője felvetette egy közös orosz–indiai–kínai hadgyakorlat lehetőségét.
Október 18–19. A Kínai Népköztársaságba látogatott Ronald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Peking felszólítást kapott a Pentagon vezetőjétől, hogy tegye nyitottabbá, átláthatóbbá fegyverkezését és katonai költségvetését. Kínai részről megerősítették, hogy az ország rakétái nem irányulnak amerikai városok ellen és konfliktus esetén Kína nem alkalmaz elsőnek atomfegyvert.
Október 18–20. Havril András vezérezredes, vezérkari főnök a haderőreformról, a békeküldetésekről és a terrorellenes küzdelemről tárgyalt Athénban görög kollégájával, Panajotisz Hinofotisz tengernaggyal, fogadta őt Szpiliosz Szpiliotopulosz görög védelmi miniszter is. Megegyeztek abban, hogy NATO-keretek között szorosabb együttműködést építenek ki a balkáni rendezés katonai feladatainak ellátásában.
– NATO-küldöttség tett kétnapos látogatást Ukrajnában Jaap de Hoop Scheffer főtitkár vezetésével. A megbeszélések során nem nyert megerősítést a Kijev részéről emlegetett 2008-as csatlakozási dátum.
Október 19–20. A grúz kormányfő botrányos körülmények között menesztette külügyminiszterét, aki „megengedhetetlenül viselkedett a törvényhozással szemben”, és a grúz Nemzetbiztonsági Tanács titkárát, Gela Bezsuasvilit nevezte ki külügyminiszterré, aki korábban a védelmi tárcát vezette, majd egyéves képzésen vett részt a Harvard Egyetemen.
Október 20–21. Zágrábban rendezték meg a CENCOOP („Közép-európai Nemzetek Együttműködése Békeműveletekben”) védelmi miniszteri szintű találkozóját. A házigazda Horvátország mellett Ausztria, Magyarország, Románia, Svájc, Szlovákia és Szlovénia képviselői tekintették át a szervezet időszerű feladatait. A magyar küldöttséget Iváncsik Imre, a HM politikai államtitkára vezette, aki az afganisztáni magyar újjáépítési-helyreállítási szerepvállalást ismertette referátumában.
Október 23. Az Egyesült Államok megállapodott Romániával, hogy a Fekete-tenger partvidékén légi támaszpontot, gyakorlóterepet üzemeltethet és használhatja a konstancai haditengerészeti kikötőt. Az amerikai haderő az iraki háború alatt már igénybe vett romániai támaszpontokat.
– A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követelte, hogy az Egyesült Államok ismerje el „de facto” atomhatalomnak és kezelje Észak-Koreát úgy, ahogyan más, atomfegyverrel rendelkező államokat kezel, amelyek nem csatlakoztak az atomsorompó-szerződéshez.
Október 23–25. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter Litvánia fővárosában, Vilniusban részt vett a NATO–Ukrajna Bizottság ülésszakán, majd tárgyalt Gediminas Kirkilas litván védelmi miniszterrel, aki távlatilag felvetette a balti légtér ellenőrzésében való magyar részvétel lehetőségét.
Október 26. Kormányfői szinten tanácskozott Moszkvában a Sanghaji Együttműködési Szervezet, amely deklarálta, hogy „sohasem válik katonai szövetséggé, sőt még zárt politikai tömbbé sem”.
– Mahmud Ahmadinezsád iráni államfő „A dionizmus nélküli világ” címmel rendezett teheráni konferencián kijelentette: „Ahogy az imám mondta, Izraelt le kell törölni a térképről.” A mohamedán országok nagykövetei előtt elhangzottakat megerősítette Irán külügyminisztere is, aki rámutatott, hogy az iráni államfő megnyilatkozása az ország hivatalos álláspontját tükrözi. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa október 29-én határozatban ítélte el a teheráni fenyegetőzést.
Október 27. Franciaország-szerte zavargások kezdődtek, miután a párizsi rendőrség által lopásért üldözött fiatalokat halálos áramütés érte. A rendbontók felkelésre való uszításra használták fel az internetet. A zavargások autók ezreinek felgyújtásával egészen november második hetéig tartottak.

NOVEMBER

November első harmadában az Egyesült Államok az év legnagyobb hadgyakorlatát tartotta Alaszkában. A The Washington Post és más sajtótermékek szerint a gyakorlat egy olyan feltételezésből indult ki, hogy Oroszországban a „régi gárda” ragadja magához a hatalmat és Moszkva politikai irányvonalában változást következik be. Oroszország elveszti legközelebbi szövetségesét és Nyugat ellen fordul. A NATO csapatösszevonást hajt végre az orosz határok közelében, mire Moszkva általános mozgósítást rendel el, és hadászati nehézbombázóit elsőre vonja az Északi-sarkvidékre és a Távol-Keletre. A konfliktus 60 nap múltán atomháborúba megy át. A gyakorlat első része („Positive Response”) parancsnoki-törzsvezetési jelleget öltött az 1999 óta követett forgatókönyv szerint, a második rész („Global Storm” arra épült, hogy a „valószínű ellenfél” atomcsapásokat mér Amerika területére, amire az Egyesült Államok hadászati arzenáljának bevetésével válaszol.
A nemzetközi katonai sajtó ennek kapcsán olyan adatokat közölt, hogy az Egyesült Államok 72 rakétahordozó nehézbombázóval, 540 interkontinentális ballisztikus rakétával és 360 tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakétával rendelkezik a világóceánokon szétszórva, mindösszesen 5886 nukleáris robbanótöltettel.
Másfelől napvilágot láttak olyan adatok, hogy az orosz hadászati fegyvertárban 520 interkontinentális ballisztikus rakéta van, négy Topol–M 2005-ben állt hadrendbe siklókba telepítve. Vitalij Linnyik altábornagy, az orosz hadászati erők parancsnokhelyettese – sajtójelentések szerint – kilátásba helyezte, hogy az orosz fegyveres erők 2010-ig több mint kétszáz hadászati rakétakomplexumtól válnak meg.
November 2. Az amerikai atombiztonsági hatóság közölte, hogy Los Alamos laboratóriumtelepéről biztonságosabb helyre, részben Nevadába szállították át az ott tárolt dúsított urán- és plutóniumkészletet.
– A The Washington Post jól értesült amerikai és külföldi hivatalos személyiségekre hivatkozva megírta, hogy a Központi Hírszerzési Ügynökség (CIA) még a szovjet időkben Kelet-Európában létesített fegyenctelepeken, valamint a világ más térségeiben is őrzi és hallgatja ki titokban a fogságába került al-Kaida-terroristák egy részét. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága felszólította az Egyesült Államokat, hogy minősítse ezeket az értesüléseket, és tegye lehetővé a bizottság képviselőinek az ismeretlen helyszíneken bebörtönzöttek felkeresését. A Fehér Ház szóvivője úgy foglalt állást, hogy „az elnök legfőbb felelőssége az amerikai nép védelme”, a CIA szóvivője beérte annyival, hogy „nincs kommentár”.
– Az ukrán parlament elutasította annak a NATO-val aláírt memorandumnak a ratifikálását, amely ukrán katonai szállító repülőgépek igénybevételét tette volna lehetővé az észak-atlanti szövetségnek hadműveletek és egyéb katonai akciók alkalmával. – Irán egy év után először engedte be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit szigorúan őrzött atomlétesítményeinek egyikébe, a Teherán közelében lévő parcsini katonai komplexumba.
November 2–3. Magyarországra látogatott Harry G. Ulrich tengenagy, a NATO nápolyi összhaderőnemi parancsnokságának parancsnoka. A magyar vezérkari főnökkel aláírta azt a dokumentumot, amely lezárta Magyarország és az észak-atlanti szövetség „katonai integrációjának” első szakaszát.
November 3. Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára Bécsben az atlanti szövetség és az 55 országot tömörítő EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) közötti kapcsolatok erősítését szorgalmazta. Hivatkozott arra, hogy a két szervezet több alkalommal egymást kiegészítő szerepet játszott Európa biztonsága szempontjából fontos több térségben. Rádiónyilatkozatában a főtitkár megjegyezte, hogy továbbra sincs napirenden NATO-csapatok Irakba küldése, viszont a szövetség katonai felszerelést bocsát az iraki hadsereg rendelkezésére és kiképzési iskolát működtet Irakban, ahol évente 1000 iraki tiszt tanul.
November 4. A szerbia-montenegrói parlament hosszas vita után becikkelyezte azt az egyezményt, amely engedélyezi a NATO-nak, hogy csapatai haditechnikával együtt áthaladjanak az ország területén békefenntartó műveletek támogatása keretében.
November 4–5. Az Amerikai Államok Szervezete 34 állam-, illetve kormányfő részvételével csúcsértekezletet tartott az argentínai Mar del Platában. Tízezres tüntetés követelte George Bush amerikai elnök távozását, aki egy „pánamerikai szabad kereskedelmi övezet” kialakítását sürgette. Az értekezlet nem hozott konkrét eredményt, Hugo Chávez venezuelai elnök a washingtoni elgondolások „elhantolásáról” beszélt.
November 7. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma 92 ezer katonát értesített arról, hogy 2006 közepétől Irakba vezénylik őket az ott állomásozó erők egy részének felváltására.
November 7–19. Közös indiai–amerikai hadgyakorlatot tartottak Nyugat-Bengáliában, amely India kommunisták által kormányzott szövetségi állama.
November 8. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006 végéig meghosszabbította az Egyesült Államok által vezetett iraki nemzetközi erők mandátumát.
– Irán az ENSZ-hez küldött két levélben tiltakozott amiatt, hogy amerikai pilóta nélküli felderítő repülőgépek ismételten berepültek az iráni légtérbe.
– Az ENSZ Közgyűlés rekordszámú, 182 támogató szavazattal szólította fel az Egyesült Államokat a Kubával szemben több mint négy évtizeddel korábban bevezetett gazdasági embargó feloldására. Washington tizenhárom éven keresztül hagyta figyelmen kívül a hasonló világszervezeti határozatokat.
November 9. Növényvédő szert tartalmazó, nyitott kannákat süllyesztettek el ismeretlen tettesek a Boden-tó németországi szakaszán és további vegyi támadásokat helyeztek kilátásba a környék vízellátása ellen. A tó mintegy négymillió ember ivóvízellátását biztosítja. A tettesek december 13-án megismételték akciójukat.
November 10–11. Az amerikai szenátus határozatot hozott arról, hogy a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton őrzött terroristagyanús külföldiek fogva tartásukat nem támadhatják amerikai bíróságon, hogy John Negroponte nemzeti hírszerzési igazgató zárt ajtók mögött tájékoztatni köteles a kongresszus hírszerzési bizottságait a titkos külföldi börtönökről, ahol külföldi foglyokat őriznek.
November 11. A lengyelországi Szczecinben befejeződött a német–dán–lengyel hadtest Compact Eagle 2005 elnevezésű, 850 számítógéppel végzett törzsvezetési gyakorlata.
November 12. Közel hetven vajdasági magyar háborús veterán részvételével, a szerb és a magyar sajtó nagy érdeklődése mellett tartották meg Szabadkán a második délvidéki honvédtalálkozót.
November 13. Az iraki hadsereg átvette azt a 72, hadrendből kivont T–72-es harckocsit és 36 csapatszállító harcjárművet, amelyeket Magyarország ajánlott fel a helyi fegyveres erőknek. Az iraki védelmi tárca több mint 3 millió dollárt költött az eszközök korszerűsítésére. Az átadás a Bagdadtól délre fekvő Tadzsi támaszponton zajlott le.
November 14. Szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá a moszkvai Kremlben Vlagyimir Putyin orosz és Iszlam Karimov üzbég elnök. A szerződésben Üzbegisztán támaszponthasználatának engedélyezését is kilátásba helyezte Oroszország számára.
November 14–16. Az EUZ-, illetve a NATO-tagországok és partnerországaik Brüsszelben tartott találkozóján a magyar vezérkari főnök olyan mechanizmus kialakítását kezdeményezte, amelynek révén a kisebb tagállamok nagyobb szerepet, felelősséget kaphatnak a válságkezelő műveletekben. Tizenhárom év szünet után a belga fővárosban magyar–orosz kétoldalú vezérkari főnöki találkozóra is sor került. Havril András magyarországi látogatásra hívta meg Jurij Balujevszkij orosz hadseregtábornokot.
November 15. Az amerikai szenátus úgy döntött, megköveteli a washingtoni kormányzattól, hogy negyedévente adjon kimerítő beszámolót az iraki küldetés fejleményeiről.
– Az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió égisze alatt folytatott tárgyalásokon megállapodás született Izrael és a Palesztin Hatóság között a gázai övezeti határ megnyitásáról.
November 18. Delegáció élén Magyarországra látogatott Karl Erjavec szlovén védelmi miniszter. A Távlati Célok 2005 gyakorlat keretében megtekintette egy szlovén harckocsi-alegység éleslövészetét, majd tárgyalt Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel, aki közölte vele: semmi akadálya nincs annak, hogy a szlovén fegyveres erők alkalmasint használhassák a magyar lőtereket, amennyiben betartják a szokásos – többek között környezetvédelmi – előírásokat.
– Az ENSZ letett arról, hogy vizsgálatot folytasson a guantánamói amerikai támaszponton, mert Washington nem járult hozzá, hogy a világszervezet felelősei négyszemközt beszélhessenek az ott fogva tartott, terrorizmussal gyanúsított rabokkal. A Kuba szigetén található támaszponton az amerikaiak 520, többségükben Afganisztánban őrizetbe vett személyt tartottak fogva vádemelés nélkül. – Iszlam Karimov üzbég elnök leváltotta védelmi miniszterét, Kadir Guljamoot, akit az Európai Unió felelősnek minősített a 2005 májusi andizsáni mészárlásért. Utódja az üzbég nemzetbiztonsági tanács titkára, Ruszlan Mirzajev lett.
November 18–19. Hivatalos látogatást tett Magyarországon Sorin Ioan altábornagy, a román hadsereg szárazföldi erőinek vezérkari főnöke.
November 19–23. Megtartották a Bevetési Irány 2005 gyakorlat folytatását képező Bakonyi Irány 2005 elnevezésű gyakorlatot a páncélozott erők ellen bevethető képességek felmérésére.
November 22. Átvette hivatalát az új német nagykoalíciós kormány védelmi minisztere, Franz Josef Jung.
November 24. Az olasz védelmi miniszter közölte, hogy három évtized után az Egyesült Államok búcsút vesz szardíniai támaszpontjától, kivonja atomhajtóműves tengeralattjáróit La Maddalénából.
November 24–25. Magyar–dán védelmi miniszteri találkozó volt Budapesten. Sfiren Gade megbeszélést folytatott Keleti Györggyel, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnökével és Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel, majd látogatást tett a tatai könnyűlövész-dandárnál.

DECEMBER

December 1. Az EU-tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei Brüsszelben akciótervet fogadtak el a terrorista akciók megelőzésére, terroristák toborzásának megakadályozására. Az akcióterv szigorúbb ellenőrzést irányoz elő az Irak–Afganisztán térségébe utazókra, illetve onnan érkezőkre vonatkozóan, hogy gátat vessenek terroristák kiképzésének, ugyanakkor szorgalmazza, hogy a tagországok hatóságai kezdjenek párbeszédet a muzulmán közösségekkel, kerüljék az iszlám és a terrorizmus összemosását. Az EU kívánatosnak tartja az erőszak indokoltságát hirdető propaganda törvényi betiltását.
December 2. Az 1991-ben létrejött Oroszországi Föderáció vezérkari főnöke első ízben fogadott magyar politikust Iváncsik Imre honvédelmi minisztériumi államtitkár személyében. Jurij Balujevszkij hadseregtábornok és magyar tárgyalópartnere megbeszéléseinek középpontjában haditechnikai-hadiipari kérdések álltak.
December 3. Az amerikai külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország 29 Tor M–1 mintájú légvédelmi rakétakomplexum szállításáról írt alá megállapodást Iránnal. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter december 5-én megerősítette az ügylet létrejöttét, hangsúlyozva, hogy kizárólag védelmi fegyverek szállításáról van szó, amelyek nem borítják fel a közel-keleti erőegyensúlyt. Az egymilliárd dolláros megállapodás realizálására 2006–2008 között kerül sor.
– Az iráni parlament után az „Őrök Tanácsa” is jóváhagyta azt a törvényt, amely felhatalmazza a teheráni kormányt, hogy kivonja országát nukleáris tevékenységének fokozott nemzetközi ellenőrzése alól, és újrakezdje az urándúsítást, ha a kérdés az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül.
December 5–6. A délkelet-európai országok védelmi minisztereinek tanácsa Washingtonban tartotta soros ülésszakát, első ízben amerikai területen. A tanács állandó tagja Albánia, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Olaszország, Románia, Szlovénia, Ukrajna és az Egyesült Államok. Megfigyelőként vett részt a tanácskozáson Moldova és Szerbia-Montenegró. Központi téma volt a Balkánon létesítendő amerikai támaszpontok kérdése.
December 6. Háromórás látogatást tett Bukarestben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. Tárgyalt Traian Basescu román államfővel, majd támaszpont-egyezményt írt alá a román diplomácia vezetőével, Mihai Razvan Ungureanuval. Az amerikai külügyminiszter asszony az Egyesült Államok egyik legjobb szövetségesének, majd „Amerika testvérének” nevezte Romániát. Az aláírt egyezmény négy romániai támaszpont, illetve gyakorlótér amerikai igénybevételéről szól, ezek a Konstanca közelében fekvő Mihail Kogalniceanu légi támaszpont, az észak-dobrudzsai Babadag, az erdélyi Cincu és a Braila megyében levő Smardan gyakorlótér.
– Az Amnesty International (London) közölte, hogy az Amerikai Hírszerző Ügynökség (CIA) hat fogolyszállító repülőgépének csaknem nyolcszáz titkos európai útjáról rendelkezik adatokkal a 2001. szeptember és 2005 szeptembere közötti időszakból. A szervezet visszautasította azt az amerikai állítást, hogy a nemzetközi jog megengedi terroristagyanús őrizetesek országok közötti szállítását mindenféle jogi eljárás nélkül is.
– Az Európai Unió történetének első katonai törzsvezetési gyakorlatai, amelyeken 13 ország 375 tisztje vett részt, befejeződtek a németországi Ulmban. A Milex 05 elnevezésű gyakorlat célja a párizsi EU-műveleti központ és a gyorsreagálású erők ulmi törzse közötti együttműködés tökéletesítése volt.
December 7. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter közölte: országa kiléphet az európai hagyományos fegyverzet- és haderőket korlátozó 1990-es (1999-ben módosított) CFE-szerződésből, ha az Egyesült Államok és a NATO a Romániában bejelentett amerikai bázishasználat keretében az orosz határokhoz közelíti haderőit.
December 7–8. Brüsszelben megtartották hagyományos őszi tanácskozásukat a NATO-tagállamok külügyminiszterei. Az afganisztáni és a koszovói helyzet áttekintése mellett megállapodtak abban, hogy a szövetség következő csúcsértekezletét 2006 novemberében Rigában tartják, a 2008-ra tervezett csúcsértekezleten pedig napirendre kerülhet Albánia, Horvátország és Macedónia NATO-tagságának kérdése. Született egy megegyezés Brüsszelben Oroszország és a NATO között az Afganisztánból kiinduló kábítószer-csempészet elleni harc közös programjáról.
December 8. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára kifogást emelt az iráni elnök két újabb megnyilatkozása ellen. Mahmud Ahmedinezsád egyrészt azt állította, hogy nem volt holokauszt, annak idején csak Izrael állam létrehozásához keresett érveket, másrészt azt indítványozta, hogy Izraelt helyezzék át a Közel-Keletről Európába.
December 9. Az emberi jogok napjának előestéjén közzétett nyilatkozatában az ENSZ főtitkára felemelte szavát a kínzás, a kínvallatás, általában az embertelen bánásmód ellen. „A terroristáktól való félelem soha nem igazolhatja az ő módszereik átvételét” – hangsúlyozta Kofi Annan.
December 10. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója közvetve arra figyelmeztette Izraelt, hogy ne mérjen katonai csapást Irán atomlétesítményeire. „Nem alkalmazhatunk erőszakot arra, hogy megakadályozzuk egy ország atomfegyverhez jutását” – jelentette ki Oslóban, ahol a Nobel-békedíj átvétele alkalmából tartózkodott. December 12. Havril András vezérezredes, vezérkari főnök „határmenti találkozó” keretében Burgenlandban Roland Ertl vezérezredes, osztrák vezérkari főnökkel áttekintette a két haderő átalakításának tapasztalatait, majd megtekintette az osztrák, a szlovén és a német hadsereg alegységeinek részvételével tartott Dispute 2005 békefenntartó gyakorlat egy részét.
December 13. Az új, konzervatív lengyel kormány 2006 végéig meghosszabbította az Afganisztán és a volt Jugoszlávia területén tevékenykedő lengyel egységek megbízatását.
– Bukarestben megnyitották a nyilvánosság számára a korábbi titkosszolgálat, a Securitate mintegy másfél millió dossziét tartalmazó irattárát. Az új romániai belföldi hírszerző szolgálat (SRI) bejelentette, hogy az állambiztonságot érintő több mint százezer dosszié továbbra is titkosított marad.
December 15. George Bush amerikai elnök több hónapos vonakodás után jóváhagyott egy törvénykiegészítést, amely a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot megtiltja a terrorizmussal gyanúsítható személyekkel szemben is. – Carla Del Ponte, a délszláv háborús bűnösök felett ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék ügyésze az ENSZ Biztonsági Tanácsában bírálta Szerbiát, a NATO és az Európai Unió katonáit a szökésben levő háborús bűnösök, mindenekelőtt Radovan Karadzic és Ratko Mladic kézre kerítésének elmulasztása miatt.
– A Hamász nevű szélsőséges palesztin mozgalom bejelentette, hogy egységei Izrael területén hajtanak végre támadásokat, amennyiben a zsidó állam Iránra támad.
– A kolumbiai elnök hozzájárult ahhoz, hogy országának délnyugati részén 180 négyzetkilométeres demilitarizált övezet létesüljön, ahol a túszok, illetve a gerillák kicseréléséről tárgyalhat a bogotai kormány a FARC („Kolumbiai Forradalmi Fegyveres erők”) képviselőivel. A tárgyalásokra meghívták a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának képviselőit, továbbá 40 külföldi megfigyelőt. December 20. Bulgária megkezdte utolsó katonai egységének kivonását Irakból, azzal az indoklással, hogy az sikeresen befejezte küldetését, miután Irakban megrendezték a választásokat.
– Brüsszelben bejelentették, hogy lengyel MiG–29-es vadászgépek látják el 2006. január elsejétől egy negyedévre a három balti köztársaság légterének védelmét.
December 21. Az amerikai szenátus elfogadta az ország 453 milliárd dolláros 2006-os katonai költségvetését, amely 50 milliárd dollárt irányoz elő az iraki és az afganisztáni műveletekre, 29 milliárd dollárt a Katrina hurrikán áldozatainak megsegítésére. December 22. Magyarország csatlakozott a NATO Repülőgép-fedélzeti Korai Előrejelző és Irányító Program (AWACS) Kezelő Szervezetéhez.
December 23. Az afrikai Csád államfője bejelentette, hogy országa „hadiállapotban levőnek” tekinti magát a szomszédos Szudánnal azok miatt a támadások miatt, amelyeket a szudáni kormány által felfegyverzett és irányított lázadók hajtottak végre Csád keleti határán.
December 27. Az ukrán védelmi minisztérium bejelentette, hogy az utolsó ukrajnai katona is távozott Irakból. Kijev kezdetben ellenezte az amerikai inváziót, 2003 augusztusában mégis 1650 katonát küldött a koalícióba. Irakban 18 ukrán katona halt meg, harminc fölött volt a sebesültek száma.
December 30. A legjelentősebb izraeli légiforgalmi társaság, az El Al bejelentette, hogy hat olyan utasszállító repülőgépét, amelyek az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tevékenységi térségében közlekednek, rakétaelhárító berendezéssel szereli fel. Ezek a berendezések a közeledő rakéták hőérzékelő berendezését hivatottak „félrevezetni”.

PIRITYI SÁNDOR