JANUÁR

Január 3. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem alkalmaz a továbbiakban olyan gyalogság és járművek elleni aknákat, amelyek nem kutathatók fel a katonai és emberiességi aknamentesítők által szokványosan használt műszerekkel. „Az Egyesült Államok az első katonai nagyhatalom, amely ezt a lépést megteszi” – állt a közleményben.
– Felipe Pérez Roque kubai külügyminiszter közölte, hogy a havannai kormány ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatot az Európai Uniónak azon országaival, amelyek elállnak a kubai ellenzék képviselőinek meghívásától nagykövetségeik hivatalos fogadásaira. Az EU 2003 júniusában fagyasztotta be kapcsolatait a szigetországgal, és tagállamai kezdték meghívni a kubai ellenzékieket a nemzeti ünnepeiken adott fogadásokra.
Január 4. Fegyveres merénylők meggyilkolták Ali al-Haidarit, Bagdad kormányzóját (főpolgármesterét) és hat testőrét. Haidari ellen már 2004. szeptember 7-én követtek el merényletkísérletet.
Január 6. Szenes Zoltán altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnöke – hatásköri viták és személyes konfliktusok után – felmentését kérte a honvédelmi minisztertől, aki a kérésnek eleget tett. Utódja a tisztségben Havril András, akit kinevezésével egy időben vezérezredessé léptettek elő.
– Irak és a vele szomszédos országok külügyminiszterei Jordánia fővárosában, Ammanban tanácskoztak. Irán, Jordánia, Kuvait, Szaúd-Arábia, Szíria és Törökország képviselői kinyilatkoztatták, hogy nem fognak beavatkozni a háború sújtotta ország belügyeibe. Síkraszálltak Irak szuverenitásának, függetlenségének, területi épségének és nemzeti egységének tiszteletben tartása mellett, hangsúlyozták az iraki nép jogát a biztonságos élethez és ahhoz, hogy demokratikus eszközökkel, szabadon dönthessen jövőjéről.
Január 7. Az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli rendkívüli találkozóján Somogyi Ferenc, a magyar diplomácia vezetője javasolta, hogy a „teljes atomcsendről” szóló szerződés ellenőrzési apparátusát hasznosítsák természeti katasztrófák előrejelzésére is, különös tekintettel a földrengésekre.
Január 8. Az USSN San Francisco nevű amerikai atomhajtóműves tengeralattjáró a Csendes-óceánon, Guam szigettől délre 563 kilométerre zátonyra futott, majd saját erejéből a víz felszínére emelkedett, és visszatért támaszpontjára. Az atomreaktor nem sérült, de egy tengerész meghalt, 23 megsebesült.
Január 9. A palesztinai elnökválasztást Mahmud Abbász, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője nyerte a szavazatok 62,3 százalékával. Az eredményt úgy minősítették, mint többségi állásfoglalást az Izraellel való tárgyalások folytatása és a fegyveres harc beszüntetése mellett.
– A szudáni kormány és az ország déli részét uraló lázadó szervezet átfogó békemegállapodást kötött Nairobiban. A felek úgy minősítették az aktust, hogy azzal véget ért az afrikai földrész leghosszabb, 21 éve tartó és mintegy kétmillió ember halálát okozó polgárháborúja.
Január 10–12. Recep Tayyior Erdogan török miniszterelnök Moszkvában tárgyalt orosz vezetőkkel a kétoldalú – elsősorban gazdasági – kapcsolatokról, valamint a csecsenföldi helyzetről. A török kormányfő 2005-re 15 milliárd dolláros kétoldalú árucsereforgalmat jósolt.
Január 11–15. Az Egyesült Államokban tett látogatást Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter. Tárgyalt George Bush elnökkel és Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel. Vita, illetve véleménycsere tárgya volt az 500–1000 és az 1000–5500 km hatótávolságú rakétákat betiltó 1987-es kétoldalú szerződés további sorsa, valamint a vállról indítható légvédelmi rakéták ellenőrizetlen elterjedésének veszélye. Ivanov nem zárt ki egy amerikai–orosz rakétavédelmi együttműködést, de ellenezte rakétavédelmi rendszer elemeinek kelet-európai telepítését.
Január 11. Harald Kujat német tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szövetség vállalni tudná egy közel-keleti békeegyezmény teljesítésének katonai ellenőrzését az ENSZ, valamint Izrael és a palesztinok felkérésére.
– Kuba bejelentette, hogy helyreállította hivatalos kapcsolatait immár valamenynyi EU-tagországgal. Az amerikai külügyminisztérium azt a reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió a kapcsolatfelújítás ellenére is támogatni fogja a kubai ellenzékieket.
– Lezárult negyven amerikai műszaki szakember albániai három hónapos, hadmérnöki gyakorlatnak minősített tevékenysége, amely számos területet érintett, a vegyi harcanyagok megsemmisítésétől a katonai létesítmények újjáépítésén keresztül a műutak rendbehozataláig.
Január 12. Colin Powell amerikai külügyminiszter a Fox News adásában élesen bírálta Kofi Annan ENSZ-főtitkárt az Irakkal kapcsolatos „olajat élelmiszerért” program kezeléséért, de a Biztonsági Tanács tagjait általában is elmarasztalta ellenőrzési mulasztások miatt, „amelyek fölött Washington is szemet hunyt”.
Január 14. A The New York Times Ukrajna, Spanyolország, Magyarország, a Fülöp-szigetek és további országok iraki szerepvállalását elemezve „a koalíció homlokzatának repedezését” kommentálta.
– Szergej Lavrov orosz és Macsimura Nobutaka japán külügyminiszter moszkvai tárgyalásain semmiféle haladást nem sikerült elérni a „szigetvitában”.
Január 20–21. Szentpétervárott találkozott az orosz és a francia védelmi miniszter. A tárgyalásaikat követő sajtóértekezleten közölték, hogy 2004-ben 14 közös katonai együttműködési programot bonyolítottak le, egyebek között haditengerészeti vonalon. Michel Alliot-Marie és Szergej Ivanov pilóta nélküli repülőgépek, helikopterek közös gyártásának lehetőségéről és a hadiipari, valamint az űrkutatási együttműködés más lehetőségeiről is tárgyalt. Az orosz védelmi miniszter közölte: országa fenntartja magának a jogot, hogy hagyományos fegyverekkel megelőző csapást mérjen terrorista bázisokra határain túl is. Megjegyezte, hogy a NATO nem fenyegeti Oroszországot, de egyes akciói, kiváltképpen a balti országok részvételével, „kétértelműek”. Az orosz–francia biztonsági együttműködési tanács a külügyminiszterek bevonásával is tárgyalt, végül a „négyest” fogadta Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Január 24. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter Havril András altábornagy társaságában Svédországba utazott. A svéd védelmi miniszter jelenlétében részt vettek azon az ünnepségen, amelyet Linköpingben a Magyarországnak készülő első Gripen vadászrepülőgép „kigördülése” alkalmából rendeztek. Megkezdődött öt magyar pilóta oktatói szintű, egy éven át tartó kiképzése.
– A Pentagon elismerte, hogy titkos hírszerzési részleget hozott létre a hadsereg alakulatainak és különleges műveleti erőinek információkkal való ellátására. A Stratégiai Támogató Részleg (Strategic Support Branch – SSB) létrehozását a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán az Egyesült Államokban megindult változások tették indokolttá, sugalmazott lapjelentések szerint azért, hogy csökkentsék az amerikai védelmi minisztérium függőségét a Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA). Az új szerv a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) alárendeltségébe került.
Január 24–27. A 2000-ben megválasztott szíriai elnök, Bassár el-Szadat első oroszországi látogatása során Szentpétervárott a közel-keleti és az iraki helyzetről, a terrorizmus elleni küzdelemről és a kétoldalú együttműködésről tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Téma volt a szíriai államadósság rendezése, és orosz légvédelmi rakéták a térségben élénken vitatott exportja is. Moszkva elengedte Szíria szovjet adósságának (névleg 13,4 milliárd dollár) csaknem háromnegyedét.
Január 26.–február 1. Huszonhat NATO-tagállam és hét partnerország katonai és polgári „törzseinek” részvételével – katonai egységek bevonása nélkül – megtartották a CMX 2005 („CIMEX–2005”) többszínterű gyakorlatot, amely a NATO elkötelezettségi területén kívül fekvő két ország konfliktusa, illetve tömegpusztító fegyverek bevetésével járó terrorista akció feltételezéséből indult ki. Kísérő feltételezés volt, hogy az Észak-atlanti Szövetség ENSZ-mandátum birtokában lép fel. A gyakorlatra ENSZ-, EU- és EBESZ-megfigyelőket is meghívtak. A magyarországi részgyakorlat színhelye Budapesten a Honvédelmi Minisztérium volt.
Január 26. Zágrábban hivatalos amerikai részvétellel ülést tartottak Albánia, Horvátország és Macedónia védelmi miniszterei, akik megerősítették, hogy a következő NATO-csúcstalálkozótól várják országuk konkrét meghívását a szövetségbe. Az „Adriai Charta” tanácskozására a szomszédos országok is meghívást kaptak. Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára megismételte az ülésen azt a magyar álláspontot, hogy a NATO-tagságra áhítozó országok a saját felkészültségüknek megfelelően, egyéni alapon kapjanak mielőbbi lehetőséget a csatlakozásra.
Január 28. Az oroszországi Biztonsági Tanács ülésén Alekszandr Belouszov védelmi miniszterhelyettes bejelentette, hogy a hadászati erők 2005-ben hozzájutnak az első helyváltoztató indítóállású Topol–M interkontinentális ballisztikus rakétákhoz, két atomhajtóműves tengeralattjáró megkapja ezek tengeri változatát, a Bulava rakétákat. Vlagyimir Putyin elnök az ülésen felszólalva helyesnek nevezte a NATO-val való együttműködést, hozzáfűzte, hogy ez az együttműködés sok eredménnyel járt, viszont „alaptalannak” minősítette a szövetség bővítését.
Január 30–31. Irakban megtartották az általános választásokat, amelyeket George Bush amerikai elnök „átütő sikernek” nevezett. Hasonló szellemben nyilatkozott Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Tony Blair brit miniszterelnök, Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkár.
– Hivatalos látogatást tett Moszkvában Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság új elnöke. Találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Szergej Lavrov külügyminiszterrel és II. Alekszij pátriárkával is. A január 9-én megválasztott Abbász az Egyesült Államok és Európa előtt kereste fel Oroszországot, amely jó kapcsolatot épített ki a nagyszámú orosz ajkút befogadó Izraellel.
Január 31. Szarajevóban (Bosznia-Hercegovina) az Európa Bizottság, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága értekezletet tartott a délkelet-európai menekültügyi helyzetről, mintegy 300 ezer menekült kilenc éve rendezetlen problémájáról. Az értekezlet záróakkordjaként Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szerbia-Montenegró külügyminiszterei rendezési szándéknyilatkozatot írtak alá.

FEBRUÁR

Február 1. A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség azt közölte, hogy január folyamán 160 amerikai kémrepülőgép hatolt be a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság légterébe, főként U–2-es, RC–135-ös, E–3-as és EP–3-as felderítőgépek. A jelentéshez fűzött kommentár szerint ez „egyértelműen azt jelzi, hogy Washington megelőző támadásra készül Észak-Korea ellen”.
Február 2. George Bush elnök az amerikai Kongresszus két házának együttes ülésén közel egyórás beszédben terjesztette elő az Egyesült Államok helyzetéről szóló hagyományos beszámolóját. Közölte, hogy az amerikai erők addig maradnak Irakban, amíg megvalósul ott „a saját védelmet megszervezni képes biztonságos demokrácia”. Felhívta az iráni kormányt, hogy hagyjon fel a terrorista csoportok támogatásával és az atomfegyverkezési terveivel. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok szorosan együttműködik több ázsiai kormánnyal, rábírni igyekezvén Észak-Koreát ugyancsak nukleáris fegyverkezési törekvéseiknek feladására. Szíriát felszólította, hogy saját területén, de Libanonban is szakítson a terrorista szervezkedések támogatásának gyakorlatával. Síkraszállt a közel-keleti békerendezés, „két demokratikus állam, Izrael és Palesztina békés együttélése” mellett.
– Az amerikai Kongresszus felderítési szakbizottsága Irán, Szíria és a KNDK mellett Kínát és Szaúd-Arábiát is olyan országnak minősítette, amely veszélyt jelent az Egyesült Államokra nézve. James Woolsey, volt CIA-igazgató a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy „Oroszország nem jelent veszélyt az Egyesült Államokra nézve, de a fasizmus felé tart”.
– Az ukrán parlament szervezett bűnözési ügyekben illetékes bizottságának elnöke, Hrihorij Omelcsenko azzal vádolta meg Leonyid Kucsma kormányát, hogy 1999–2001 között atomrobbanó-töltetek célba juttatására alkalmas manőverező robotrepülőgépeket adott el Iránnak és Kínának. A vonatkozó indítványt eljuttatták az ukrán főügyészségnek.
Február 3. Somogyi Ferenc külügyminiszter, Moszkvában, orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalásai után közölte: biztosítékokat kapott az orosz olajszállítások folyamatosságára az energiatárca vezetőitől a főegységétől megfosztott Yukos cég körüli problémák ellenére.
– Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes egy szenátusi meghallgatás során úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok továbbra is 135 ezer katonát akar állomásoztatni Irakban. Előzőleg néhány amerikai szenátor Irakot „ingoványnak” minősítette.
– Belorusszia (Fehéroroszország) védelmi minisztériuma közölte, hogy a június 5–16. között tartandó Cooperative Best Efforts 2005 elnevezésű NATO-hadgyakorlaton, amelyre Ukrajnában kerítenek sort, első ízben vesz részt belorusz katonai egység. (Hasonló szándék 2004-ben is volt, de akkor a hasonló békefenntartási gyakorlatot nem tartották meg.)
Február 8. Sarm-es-Sejkben, a vörös-tengeri egyiptomi üdülőhelyen csúcstalálkozót tartott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, II. Abdalláh jordániai király, Ariel Saron izraeli kormányfő és Mahmud Abbász palesztin elnök. Palesztin részről ígéretet tettek az izraeliek ellen irányuló minden erőszakos cselekmény leállítására, ellentételezésül az izraeli fél kilátásba helyezte a palesztinokkal szembeni katonai akciók leállítását, beleértve körözött palesztinok „célzott likvidálását”. Izrael két szakaszban 500, illetve 400 palesztin foglyot szabadon bocsát, három héten belül átadja a palesztin biztonsági szerveknek az ellenőrzést öt ciszjordániai város fölött. (A Hamász nyolcezer palesztin szabadon bocsátásához ragaszkodott.)
– Olaszország közölte, hogy pénzbeli ellenszolgáltatást kér Szlovéniától azért, hogy a NATO nevében átvette az ország légterének ellenőrzését. (Olasz vadászgépek 2004-ben egyetlen alkalommal jelentek meg szlovén légtérben ellenőrzési feladatuknak eleget téve.) Az Észak-atlanti Szövetség Szlovénia 2004. áprilisi belépésekor vállalt kötelezettséget a vadászgépekkel nem rendelkező ország légterének felügyeletére.
Február 8–9. Soron kívüli tanácskozást tartottak a NATO-tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben: „munkaebéden” találkoztak az új amerikai külügyminiszterrel, Condoleezza Rice asszonnyal, egyebek között megbeszélték George Bush elnök esedékes európai útjának programját és tárgyalásainak főbb témapontjait. A franciaországi Nizzában kétnapos nem hivatalos tanácskozást tartottak a 26 NATO-ország védelmi miniszterei. Ez volt az első ilyen NATO-rendezvény francia földön azóta, hogy Charles de Gaulle tábornok 1966-ban kiléptette országát a szövetség integrált katonai szervezetéből. Fő napirendi pontok Irak és Afganisztán problémái voltak.
Február 10. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma bejelentette, hogy az ország rendelkezik atomfegyverrel, és meghatározatlan időre felfüggeszti részvételét az atomprogramja korlátozásáról folytatott hatoldalú tárgyalásokon. Phenjannak arra az óhajára, hogy kétoldalú tárgyalásokon tisztázzák az atomproblémát, Washington elutasítással válaszolt.
Február 15. Sikertelen volt az amerikai rakétavédelmi program kísérleti rakétaindítása a Marshall-szigetekhez tartozó Kwajalein sziklazátonyon. A program 1999-es elindítása óta tíz ellenrakéta-indítás közül öt nem sikerült. (A kanadai miniszterelnök február 24-én bejelentette országa kilépését a szóban forgó rakétavédelmi programból.)
Február 16. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a The Washington Postnak nyilatkozva kijelentette: „Nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyver létrehozásán dolgozna.” Ugyanezt vallotta hivatali elődje, Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek volt vezetője az ausztriai Salzburger Nachrichten hasábjain.
– A szlovák kormány úgy döntött, hogy az ország légvédelmi erői a jövőben végső esetben lelőheti a Szlovákia légterébe jogtalanul behatoló polgári repülőgépeket. A kormányszóvivő közölte, hogy ez a döntés nem függ össze a Pozsonyba tervezett amerikai–orosz csúcstalálkozóval.
Február 17. George Bush amerikai elnök felszólította Szíriát, hogy vonja ki katonaságát a szomszédos Libanonból, hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1559. számú határozatát.
– Mohammed Nadzsi el-Otari szíriai miniszterelnökkel Teheránban tartott tárgyalásai után Hasemi Rafszandzsani volt iráni elnök összefogásra szólította fel a közel-keleti térség országait az „amerikai és izraeli összeesküvésekkel szemben”. Felhívását Irak mellett Szíriához, Iránhoz, Libanonhoz és a térség más muzulmán országaihoz címezte.
Február 18. Az Egyesült Államok Nagy-Britanniához és Norvégiához hasonlóan anyagi támogatásáról biztosította azt a NATO-békepartnerségi programot, amelynek keretében Ukrajnában megsemmisítenek másfél millió kis és könnyűfegyvert, valamint 133 ezer tonna lőszert és hadianyagot.
Február 19. Védelmi és külügyminiszteri szinten ülést tartott Washingtonban a japán–amerikai biztonságpolitikai konzultatív bizottság. A tanácskozás eredményeként elfogadott „Közös stratégiai célok” című okmányban Japán első ízben ismerte el írásban, hogy kész az Egyesült Államokkal teljes közös felelősséget vállalni a közös érdekek védelméért a Koreai-félsziget és Tajvan térségében.
Február 21–24. George Bush, az Egyesült Államok elnöke négynapos látogatást tett Európában, ezen belül Belgiumban, Németországban és Szlovákiában.
Február 21-én félórás beszédet tartott Brüsszelben 300 európai vezető és EU-tisztségviselő előtt. Ebben felszólította Moszkvát „a demokrácia melletti elkötelezettségének megújítására”, Szíriát Libanonban állomásozó csapatai kivonására, Iránt az atomfegyverkezésről való lemondásra. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
február 21-én Bonnban újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy Európa nem nélkülözheti az Egyesült Államok haderejét, az Egyesült Államok pedig Európa támogatását. Hozzáfűzte: az erős NATO-ban érdekelt mindenki.)
Február 22-én az amerikai elnök az Európai Unió brüsszeli központjában találkozott a 25 EU-tagállam vezetőivel, majd részt vett a NATO csúcsértekezletén. Külön találkozói voltak az európai turné során Jacques Chirac francia elnökkel, Tony Blair brit miniszterelnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral.
A február 23-i mainzi Bush–Schröder találkozón mindkét államférfi az Irak témájában támadt nézeteltérések túlhaladott voltáról beszélt, mindketten a NATO erősítését szorgalmazták. A német kancellár fontos döntések kapcsán az előzetes konzultációk szükségességét hangoztatta. Arra a megjegyzésére, hogy az Egyesült Államok és Németország „egyenrangú barátok, partnerek és szövetségesek”, Bush elnök úgy reagált, hogy Németország „az Egyesült Államok egyik partnere a világban”. Bush
február 23-án egyebek között felkeresett németországi amerikai támaszpontokat.
Február 24-én Pozsony amerikai–orosz csúcstalálkozó színhelye volt. A két elnök elsősorban a nemzetközi biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról cserélt véleményt, de Bush elnök szóba hozta a demokrácia oroszországi helyzetének kérdését is, amire Vlagymir Putyin azzal válaszolt, hogy „óvatosan kell eljárni Oroszországban a demokratikus reformok végrehajtásában, figyelembe kell venni közben az ország bonyolult történelmi múltját és a kommunizmus kiheverésének nehézségeit”. Az amerikai külügyminiszter és az orosz védelmi miniszter Pozsonyban egyezményt írt alá a hordozható légvédelmi rakétafegyverek témakörében.
Február 22–23. Magyarországon tartózkodott Teodor Afanasiu román védelmi miniszter, akinek kinevezése óta ez volt az első hivatalos külföldi látogatása. Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel a kétoldalú katonai kapcsolatokról, együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Keleti György, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke udvariassági látogatáson fogadta a román minisztert.
Február 24. Az amerikai haditengerészet a Csendes-óceánon sikeres rakétavédelmi rakétakísérletet végzett SM–3 típusú ellenrakétával, amelynek első tíz példányát 2005 végén tervezték rendszerbe állítani.
– Kofi Annan ENSZ-főtitkár felszólította Szíriát, hogy áprilisig vonja ki csapatait Libanonból, ahol 1976 óta állomásoztak szíriai egységek. Létszámuk 2005 elején 14 ezer fő volt.
– Izraelbe látogatott Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára. A szövetség első embere első ízben kereste fel a zsidó államot annak létrejötte óta. Megállapodtak közös hadgyakorlatokban, de a főtitkár hangsúlyozta, hogy NATO-békefenntartók csak békeszerződés esetén tevékenykedhetnek a Közel-Keleten.
Február 24–25. Magyarországra látogatott Ricardo S. Sanchez altábornagy, az Európában állomásozó amerikai 5. hadtest parancsnoka, aki korábban az Irakban tevékenykedő koalíciós szárazföldi erők parancsnoka volt.
Február 25. Asztanában ülésezett a Sanghaji Együttműködési Szervezet külügyminiszteri tanácsa. A szervezet tagja Kazahsztán, Kirgízia, Kína, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán, megfigyelői státusa van Mongóliának. Állandó titkársága Pekingben, regionális antiterrorista struktúrájának végrehajtó bizottsága Taskentben működik.
Február 28. Bejelentette kormánya lemondását a Szíria-barát libanoni miniszterelnök, Omar Karami. Valid Dzsumblatt, a libanoni ellenzék vezérszemélyisége úgy nyilatkozott, hogy Libanon kész Szíriával „egészséges kapcsolatok kiépítésére”.
– Alekszandr Rumjancev, az orosz atomenergia-ügynökség vezetője jelezte Moszkva készségét újabb iráni atomreaktorok létesítésére. Előző nap Busehrben, ahol orosz közreműködéssel épül atomreaktor, Rumjancev jegyzőkönyveket írt alá az orosz atomfűtőelemek (fél évvel az üzembe helyezést megelőző) szállításáról, illetve a kiégett fütőanyag Oroszországba való visszaszármaztatásáról.

MÁRCIUS

Március 1. Észak-Norvégiában, Bodoe térségében tizenöt ország mintegy 14 ezer katonájának részvételével összhaderőnemi NATO-hadgyakorlat kezdődött. A „Battle Griffin” a téli hadviselés begyakorlását szolgálta háromhetes időtartammal.
– Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács „alapos megfontolás után” az iraki nemzetközi erőkben szolgáló ukrán katonák hazarendeléséről döntött. Az 1650 fős kontingens hazaszállítása március 15-én kezdődött. Irakban 2003 augusztusa óta tizenegy ukrán katona halt meg, és több mint húsz megsebesült. A kivonás egyike volt Viktor Juscsenko (elnök) választási ígéreteinek.
– Az afgán államfő Rasid Dosztum tábornokot nevezte ki a hadsereg-főparancsnokság vezérkari főnökének. A tisztséget külön az üzbég nemzetiségű tábornok számára hozták létre, aki 1979-ben még az Afganisztánba bevonuló szovjet csapatok oldalán harcolt, majd csatlakozott a mudzsahidokhoz, akik kiűzték a szovjet erőket. Dosztum a 2004. októberi elnökválasztáson Hamid Karzai államfő ellenfeleként a szavaztok 10 százalékát szerezte meg.
Március 1–2. Ötven ország – köztük NATO-tagállamok – 75 képviselője részvételével titkosszolgálati konferenciát rendeztek az oroszországi Novoszibirszkben. Terroristákat és szervezeteiket dokumentáló adatbank létrehozását határozták el, hangsúlyozva az operatív információk cseréjének fontosságát az öngyilkos merénylők felderítésében és ártalmatlanná tételében.
Március 2. Csen Suj-pien tajvani elnök azt közölte, hogy 706 kínai harcászati rakéta van a szigetre irányozva, csaknem másfélszer annyi, mint két évvel korábban. Felszólította az Európai Uniót, ne oldja fel a Kínai Népköztársasággal szemben másfél évtizede érvényben levő fegyvereladási tilalmát.
– Észak-Korea külügyminisztériuma bejelentette, hogy a továbbiakban az ország nem érzi magára nézve kötelezőnek a nagy hatótávolságú rakétákkal folytatott kísérletek 1999 szeptemberében meghirdetett moratóriumát. Phenjan memoranduma hangsúlyozta: „Az Egyesült Államok ellenséges politikája arra kényszerít bennünket, hogy megerősítsük védelmi jellegű atomfegyverzetünket.”
– A német és az orosz védelmi miniszter Berlinben a haditechnikai együttműködés fokozásában állapodott meg, elsősorban a hadihajók és az űrrakéták vonalán. Moszkva hozzájárult, hogy az Afganisztánban állomásozó Bundeswehr-katonák ellátását orosz területen keresztül, szárazföldön is biztosíthassák.
Március 4. Öt közép-amerikai ország – Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras és Nicaragua – „gyors beavatkozó erők” létrehozásában állapodott meg, amelyek rendeltetése a terrortámadások megakadályozása, a kábítószer-kereskedők és a fiatalkorú bandák ártalmatlanná tétele lenne.
Március 7. Damaszkuszban nyilvánosságra hozták, hogy a Libanonban levő szíriai fegyveres erők a hónap végéig befejezik a visszavonulást az ország keleti részébe, a Bekaa-völgybe, s a szíriai és a libanoni vezetés akkor dönti el, meddig maradnak még ott meghatározott létszámú erők.
Március 8. Orosz belbiztonsági szervek közlése szerint az észak-csecsenföldi Tolsztoj-jürt településen „megsemmisítették” az 53 esztendős Aszlan Maszhadovot, aki 1996 őszén a csecsenföldi koalíciós kormány miniszterelnöke, majd 1997 januárjában „Icskerija” elnöke lett. Az orosz főügyészség 2005. április 1-jén olyan verziót tett közzé, miszerint Maszhadovot saját testőrei ölték meg, mégpedig az ő kérésére, amikor már nyilvánvalóvá vált fogságba esésének veszélye.
Március 10. A bolgár kormány jóváhagyását adta ahhoz, hogy a NATO 59 millió eurós beruházással felújítson két bulgáriai légi támaszpontot, amelyeket Szófia a szövetségnek ajánlott fel amerikai katonák állomásoztatására.
– Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tárgyalt Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter és két szakértői csoport a palesztin problémáról. Megállapodtak a gázai–egyiptomi határ őrzésének módozataiban. Az Izraelben állomásozó amerikai erők az ottani hadsereggel közös hadgyakorlatot kezdtek egy esetleges iráni rakétatámadás elleni felkészülés céljából.
Március 12. Grúzia parlamentje Moszkva szerint „ultimátumban” szólította fel Oroszországot, hogy 2005. május 15-ig határozza meg grúziai támaszpontjai kiürítésének határidejét, ellenkező esetben azokat „törvényen kívül” helyezi.
Március 13. Hu Csin-taót, a Kínai Népköztársaság államfőjét, a Kínai Kommunista Párt főtitkárát megválasztották a párt Központi Katonai Tanácsának elnökévé is.
Március 14. A kínai parlament törvényt fogadott el arról, hogy az ország fenntartja magának a jogot az erőszakos fellépésre, ha Tajvan kikiáltaná függetlenségét, vagy kudarcot vallanának az egyesítési tárgyalások. A kínai kormányfő figyelmeztette Washingtont és Tokiót, hogy megengedhetetlen a beavatkozás a Kínai Népköztársaság belügyeibe.
Március 15–17. Kairóban tanácskozott 13 palesztin politikai-katonai csoport. Megállapodtak az Izraellel szembeni erőszak február eleje óta tartó szüneteltetésének feltételes meghosszabításában, ha Izrael kötelezettséget vállal mindenfajta támadás beszüntetésére, és a palesztin foglyok szabadon bocsátására.
Március 18. Párizsban francia–német–orosz–spanyol csúcstalálkozót tartottak, amelyen leszögezték: nincs ellentmondás aközött, hogy Oroszország atomenergetikai együttműködést folytat Iránnal, illetve aközött, hogy az Európai Unió tárgyal Teheránnal a feltételezett iráni atomfegyverkezési program beszüntetéséről. Az orosz elnök külön hangsúlyozta: Iránnak bizonyítania kell, hogy nem törekszik atomfegyver birtoklására.
– Ukrajna főügyészsége közölte: nem az ukrán állam adott el manőverező robotrepülőgépeket Iránnak és Kínának 2001-ben, hanem illegális fegyverkereskedelem révén csempészték ki az országból a nagy hatótávolságú célba juttató eszközöket. Az ügyletet az angol Financial Times „szellőztette”.
Március 18–19. Luxemburgban az EU-tagállamok védelmi miniszterei nem hivatalos összejövetelen tanácskoztak az úgynevezett EU-harccsoportok gyorsabb bevethetőségének biztosításáról, valamint a különféle természeti katasztrófák nyomán szükségessé váló katonai segélyakciókról. (A 2004-es felajánlások értelmében az EU-tagországok 13 harccsoportot hoznak létre 1500–1500 fős létszámmal. Elsőnek a brit egység készült fel az esetleges bevetésre.)
Március 20. Az amerikai külügyminiszter asszony ázsiai körútja során találkozott a kínai vezetőkkel, és azt a reményét fejezte ki, hogy Peking békés eszközökkel rendezi a tajvani problémát az „elszakadásellenes törvény” elfogadása ellenére. Condoleezza Rice hangoztatta, hogy nem Európa, hanem az Egyesült Államok szavatolja a csendes-óceáni térség biztonságát. Kérte a Kínai Népköztársaság vezetőit, hogy gyakoroljanak nyomást Észak-Koreára az atomproblematikával foglalkozó hatoldalú tárgyalásokon. (A KNDK közben Japán kirekesztését követelte a „hatok” csoportjából.)
Március 22. Az Egyesült Államoknak az iraki háború két éve 1520 emberéletbe, 11 300 sebesültbe és több mint 200 milliárd dollárba került.
Március 24. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a hadgyakorlatok és a katonai szervezetek kölcsönös ellenőrizhetőségének biztosításáról írt alá együttműködési megállapodást Szerbia-Montenegró védelmi miniszterével, Prvoslav Daviniccsal. Havril András vezérezredes, vezérkari főnök Bukarestben román kollégájával a román–magyar közös zászlóalj jövőjéről, a Tisza műszaki alakulat árvíz esetén való felhasználásáról, repülésbiztonsági kérdésekről és más együttműködési tervekről tárgyalt.
– Az elnök bukásához, meneküléséhez, majd lemondásához vezető tüntetések robbantak ki Biskekben, Kirgízia (Kirgizisztán) fővárosában. A közép-ázsiai köztársaságban lévő amerikai és orosz támaszpontok nem kerültek veszélybe. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgízia, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán) segítséget ajánlott fel Aszlan Akajev kirgiz elnöknek, aki ezt nem vette igénybe. Egy tárgyalási jegyzőkönyvben, amelyet április 3-án Moszkvában írtak alá a kirgiz parlament elnökével és öt képviselőtársával, Akajev lemondott 2005 októberében amúgy is lejáró államfői megbízatásáról. Előrehozott elnökválasztást tűztek ki június 26-ra.
Március 25. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter udvariassági látogatáson fogadta az izraeli parlament (Kneszet) külügyi és védelmi bizottságának küldöttségét, amelyet a bizottság elnöke, Juval Steinitz vezetett. A megbeszélésen mindkét fél jónak ítélte a magyar–izraeli kapcsolatokat.
Március 28. Az Egyesült Államok másfél évtizedes szüneteltetés után ismét hozzájárult harci repülőgépek eladásához a pakisztáni légierő számára. Az indiai kormányfő a döntés kapcsán „nagyfokú csalódottságának” adott kifejezést.
Március 30. Az Egyesült Államok és Kanada megállapodást írt alá arról, hogy anyagilag és műszakilag együttműködnek Oroszország egyik utolsó olyan reaktorának átalakításában, amelyből a villamos energia termelése során atomfegyver előállítására felhasználható plutónium került ki. Az orosz fél hozzájárulását adta az átalakításhoz.
Március 30.–április 1. New Yorkban és Washingtonban tárgyalt Somogyi Ferenc külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetőjével, Condoleezza Rice-szal folytatott megbeszélései után tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy Magyarország „megbízható és kiszámítható szövetségese akar lenni az Egyesült Államoknak mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi szervezetekben”. A vízummentesség ügyét az „egyetlen fontos nyitott kérdésnek” minősítette az amerikai–magyar kapcsolatokban.
Március 31. Az ENSZ Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy a szudáni Darfur térségében elkövetett háborús bűnök tettesei a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé állíthatók. A 2004-ben létrehozott bíróság első esetben foglalkozhat ilyen üggyel.
– George Bush amerikai elnök „alapvetően egyetértett” azzal a jelentéssel, amelyben az iraki hírszerzési kudarc okainak feltárására általa kinevezett bizottság egyértelműen elmarasztalta az érintett hírszerző szerveket.

ÁPRILIS

Április 4. Az amerikai szenátus védelmi bizottsága előtt James Cartwright tábornok, az amerikai hadászati erők főparancsnoka és Linton Brooks nagykövet, az országos atombiztonsági hatóság vezetője úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok adott atomfegyverkészlete „elavult”, karbantartása és biztosítása túl drága. A maximális pusztításra tervezett hidegháborús atomfegyverek a magas járulékos károkozás és az elégtelen pontosság miatt több „jövőbeli forgatókönyvnek” nem felelnek meg, ezért indokolt egy Pentagon-tanulmány elkészítése a nukleáris fegyvertár és a kapcsolódó infrastruktúra jövőbeli átalakítása témakörében.
Április 4–8. Az Egyesült Államok történelmének legnagyobb terrorellenes gyakorlatát tartották New Yorkban és Bostonban, New Jersey és Connecticut államban, részben Kanada és Nagy-Britannia területén, e két ország hatóságainak bevonásával. A TOPOFF 3 fedőnevű gyakorlat pokolgépes merényletsorozat, valamint biológiai és vegyi fegyverek bevetése feltételezéséből indult ki, és a katasztrófaelhárításra helyezte a hangsúlyt. A részvevők száma meghaladta a tízezret.
Április 4–6. Két nagyszabású hadgyakorlatra került sor a Független Államok Közössége elnevezésű országcsoport területén. Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgízia, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán légiereje és légvédelmi erői parancsnoki-törzsvezetési gyakorlatot tartottak légtérsértések feltételezéséből kiindulva, Tádzsikisztán területén pedig a Rubezs (Határ) 2005 fedőnevű, szintén parancsnoki-törzsvezetési gyakorlat keretében a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének hat tagállama nagyobb fegyveres bandák behatolása megakadályozásának harcászatát, illetve beszivárgott terrorista csoportok felszámolásának módszereit tette próba tárgyává a védelmi miniszterek irányításával. Az orosz védelmi miniszter, Szergej Ivanov a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta, hogy a gyakorlatok „nem kapcsolatosak a Közép-Ázsia államaiban kialakult politikai helyzettel”.
Április 5. Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban találkozott Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Solana a megbeszélés során üdvözölte az EU és Moszkva közötti kapcsolatok javulását, amit a négy kérdéscsoportban – gazdaság, igazságügy, tudományos kutatás és oktatás, külső biztonság (terrorizmus elleni harc, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása) – aláírásra előkészített dokumentumok is tanúsítanak.
Április 6. Iszlámábádban kínai–pakisztáni barátsági, együttműködési és jószomszédsági szerződést írtak alá. Nyugati megfigyelők ez alkalomból emlékeztettek arra, hogy Pekingnek jelentős szerepe volt a pakisztáni atomipar kifejlesztésében, és rakétatechnológia átadásával is segítette Pakisztánt regionális hatalommá válásában, nem utolsósorban Indiával szemben.
– Prágában megállapodást írtak alá 24 darab amerikai repülőgép-fedélzeti rakéta megvásárlásáról, amelyekkel a cseh légierő számára Svédországban készülő Gripen-gépeket szerelik fel.
– Az emberi jogok iraki minisztere nyilvánosságra hozta, hogy a fogságban levő megbuktatott iraki elnök, Szaddám Huszein és legszűkebb környezetének tagjai televízión, egyenes adásban nézhették az ország új elnökének és alelnökének megválasztását.
Április 10–13. Somogyi Ferenc külügyminiszter nyugat-balkáni körutat tett, amelynek során felkereste Szkopjét, Belgrádot, Podgoricát és Pristinát. Tárgyalásai középpontjában a térséget, kiváltképp Koszovót érintő problémák álltak. Sören Jessen-Petersennel, a koszovói ENSZ-misszió vezetőjével egyetértettek abban, hogy nem fogadható el sem a tartomány felosztása, sem pedig csatlakozása egy másik államhoz. A békefenntartó erő (KFOR) parancsnoka úgy tájékoztatta, hogy Koszovóban a helyzet nyugodt, de nagyon törékeny. A magyar diplomácia vezetője Pristinában felkereste az ott szolgálatot teljesítő magyar KFOR-zászlóaljat.
Április 11. Ven Csia-pao kínai és Manmohan Szingh indiai miniszterelnök Új-delhiben közös közleményt adott ki a két ország stratégiai partnerségéről, a határviták megoldásának politikai irányelveiről.
– A Hezbollah nevű libanoni terrorszervezet pilóta nélküli felderítő repülőgépet küldött Izrael fölé. Az első ilyen vállalkozásra 2004. november 7-én került sor, válaszul a libanoni légtér sorozatos izraeli megsértésére.
– Melesz Zenavi etiópiai kormányfő Addisz-Abebában bejelentette, hogy a kelet-afrikai országok gyorsan bevethető békefenntartó, illetve békét kikényszerítő 5500 fős katonai erőt hoznak létre, csökkentendő az afrikai államok függőségét a nyugati békefenntartóktól.
Április 12. Havril András vezérezredes, vezérkari főnök ebben a minőségében bemutatkozó látogatást tett Brüsszelben az Európai Unió katonai bizottságánál, megbeszélést folytatott a bizottság elnökével, Ronaldo Mosca Moschini vezérezredessel, majd felkereste az EU katonai törzsét.
Április 12–23. Moszkvában orosz–amerikai parancsnoki-törzsvezetési gyakorlatot rendeztek a hadszíntéri rakétavédelem témakörében. Ez volt a negyedik ilyen együttműködési aktus 1996, 1998 és 2001 után.
Április 13. Az ENSZ-közgyűlés szavazás nélkül, közfelkiáltással átfogó szerződést hagyott jóvá az atomterrorizmus megelőzéséről. A szerződés egy 1998-as orosz kezdeményezésen alapul. Aláírásra bocsátását 2005 szeptemberére helyezték kilátásba, amikor a világszervezet csúcstalálkozón emlékezik meg alapításának 60. évfordulójáról. (Sólyom László köztársasági elnök szeptember 14-én írta alá a szerződést.)
Április 15. Somogyi Ferenc külügyminiszter az EU-tagállamok luxemburgi nem hivatalos külügyminiszteri értekezletén jelezte: Magyarország nem ellenzi az EU Kína-ellenes fegyverembargójának feloldását, ha Peking ratifikálja a polgári és politikai jogok egyezségokmányát és javulás történik Kínában az emberi jogok terén.
Április 18. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott határozatával mindennemű, a Kongói Demokratikus Köztársaság területére irányuló fegyverforgalmazást betiltott, kivéve a kormány, a katonaság és a rendőrség fegyverszükségletének fedezését.
Április 18–28. Németországban kerítettek sort az European Challenge 2005 elnevezésű nemzetközi összfegyvernemi hadgyakorlatra, amelyen a Bundeswehr és a Bundesmarine 3500 katonája, valamint 24 más ország hadseregeinek több mint 750 képviselője vett részt „európai zászló alatt”.
Április 20–21. Litvánia fővárosában, Vilniusban kétnapos, nem hivatalos tanácskozást tartottak a NATO-országok külügyminiszterei, összeült a NATO–Oroszország Tanács és a NATO–Ukrajna Bizottság. Áttekintésre került a közel-keleti helyzet, a NATO–EU viszony. Francia részről ezúttal is hangozatták, hogy az Észak-atlanti Szövetség nem gyakorolhat gyámságot az Európai Unió fölött, és a NATO nem válhat „a világ csendőrévé”. Megállapodás született a NATO és Oroszország között külföldi csapatok állomásoztatásáról orosz területen, illetve orosz katonai erők NATO-országok területén tartózkodásáról közös műveletek időszakaiban. Bizonyos új perspektívák nyíltak meg Ukrajna NATO-integrációja kérdésében. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezúttal is kijelentette: „Sehol nem akarunk rendszerváltást”.
Április 22. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy izraeli tévécsatornának nyilatkozva megerősítette, hogy Moszkva szállít rövid hatótávolságú légvédelmi rakétákat Szíriának, viszont nem bocsát rendelkezésére olyan rakétákat, amelyek elérhetik Izrael területét.
– Az amerikai szenátus 77 milliárd dollárt szavazott meg az iraki és afganisztáni hadműveletekre a 2005 májusa és szeptembere közötti időszakra.
Április 23. Venezuela felmondta az Egyesült Államokkal 1970-ben kötött megállapodást, amely katonai képzési csereprogramokat irányzott elő, egyben felszólította a Venezuelában tevékenykedő amerikai oktató-kiképző tiszteket, hagyják el az országot.
Április 25. A grúz külügyminiszter bejelentette, hogy az országában levő orosz katonai támaszpontokat 2008. január 1-jéig felszámolják.
Április 26. Az utolsó mintegy háromszáz szíriai katona ünnepélyes kivonulásával befejeződött a szíriai haderő kivonása Libanonból. Szíria 1976-ban, az Arab Liga felhatalmazásával vonult be Libanonba, hogy véget vessen a polgárháborúnak.
Április 27–29. Az orosz államfő hivatalos látogatást tett Izraelben és a palesztin területeken. Jeruzsálemben közös nyilatkozatot adtak ki a terrorizmus elleni harcról, megengedhetetlennek minősítették a nemzetközi konfliktusok katonai eszközökkel történő megoldását. Rámalláhban Vlagyimir Putyin hadfelszerelést és kiképzési támogatást, gazdaságfejlesztési hozzájárulást ígért a Palesztin Hatóságnak, síkraszállt a tűzszünet betartása, a politikai foglyok szabadon bocsátása, az emberek szabad mozgását sújtó korlátozások feloldása mellett.

MÁJUS

Május 1–3. Miután Észak-Korea rakétakísérletet hajtott végre a Japán-tenger felett, az amerikai külügyminiszter tárgyalt japán kollégájával, majd úgy nyilatkozott, hogy „az Egyesült Államok képes megvédeni magát és szövetségesit nukleáris és rakétafenyegetésektől”. A legnagyobb dél-koreai napilap, a Csoszun Ilbo amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a KNDK-ban „föld alatti atomrobbantásra való előkészületek nyomait észlelték”.
Május 2–27. New Yorkban 188 ország képviselőinek részvételével megtartották az 1970-ben hatályba lépett atomsorompó-szerződés működését vizsgáló 7. értekezletet.
Május 2–15. „Cobra Gold 2005” fedőnévvel hadgyakorlatot tartottak Thaiföldön az Egyesült Államok, Japán, Thaiföld és Szingapúr részvételével.
Május 5. A bolgár parlament úgy döntött, hogy a kormány kérésére 2005 végig teljesen kivonják a bolgár kontingenst Irak területéről, ahol 2003 decembere óta tíz bolgár katona és hat polgári személy vesztette életét.
Május 6. Vlagyimir Putyin orosz elnök német tévétársaságoknak nyilatkozva kijelentette, hogy nem tartja indokoltnak a bocsánatkérést a balti országoktól 1939-es szovjet megszállásuk miatt, és felszólította a három köztársaságot, hogy szüntessék be az ezzel kapcsolatos spekulációkat. A nyilatkozatban egyébként úgy fogalmazott, hogy „a Szovjetunió összeomlása katasztrófával ért fel”.
Május 6–10. George Bush amerikai elnök a második világháború európai szakasza befejezésének 60. évfordulója alkalmából Lettországot, Hollandiát, Oroszországot és Grúziát érintő látogatást tett Európában. Rigában kijelentette, hogy a második világháború 1945-ös európai befejezése a kommunista elnyomás és megszállás kezdetét jelentette a balti államok számára. Moszkvában részt vett a győzelemnapi ünnepségeken, majd május 8-án este megbeszélést tartott a Moszkva környéki elnöki rezidencián Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Tbilisziben felajánlotta közvetítését a Grúzia és Oroszország között fennálló vitákban.
Május 6–13. A magyar–román békefenntartó zászlóalj törzsvezetési gyakorlatot tartott Hódmezővásárhelyen.
Május 6. Üzbegisztán indokolás nélkül kilépett az Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Üzbegisztán által 1997-ben létrehozott GUUAM nemzetközi szervezetből, amely bizonyos értelemben ellensúlyt kívánt képezni a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével szemben.
Május 7. Az angol alsóház vezérének posztját kapta az iraki háborút kísérő súlyos belpolitikai botrányokban kompromittálódott Geoff Hoon brit védelmi miniszter, akinek a helyét az addigi egészségügyi miniszter, John Reid vette át.
Május 9. Moszkvában ünnepi díszszemlével emlékeztek meg a második világháború európai befejezésének 60. évfordulójáról. Vlagyimir Putyin elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Moszkva sohasem osztotta a győzelmet „sajátra és idegenre”, és mindig emlékezni fog az amerikai, brit és francia szövetségesekre, de a német és az olasz ellenállókra is. Hozzátette: soha többé nem szabad megengedni, hogy megismétlődjék a hidegháború. A parádé dísztribünjén 54 külföldi állam- és kormányfő foglalt helyet, akiknek a tiszteletére aztán ünnepi fogadás volt a Kremlben, tetézve külön orosz–német és orosz–japán csúcstalálkozóval.
Május 9–25. Az olasz–szlovén–magyar MLF (Többnemzeti Szárazföldi Kötelék) Szlovéniában megtartotta a Clever Ferret 2005 jelzésű gyakorlatot.
Május 10. Moszkvában megtartották a 15. EU–orosz csúcstalálkozót. Együttműködési „megállapodáscsomagot” fogadtak el, amely négy területet érint, köztük a belbiztonságot és a külső biztonságot.
Május 10–15. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kanadai látogatása során a kétoldalú katonai együttműködésről tárgyalt, katonai létesítményeket keresett fel.
Május 11–12. Brüsszelben a vezérkari főnökök szintjén ülésezett a NATO Katonai Bizottsága. A „Mediterrán Párbeszéd” témakör áttekintésében Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Marokkó, Mauritánia és Tunézia vezérkari főnökei is részt vettek. Jaap de Hoop Scheffer, az észak-atlanti szövetség főtitkára találkozott Hamid Karzai afgán elnökkel. Megbeszélésüket követően úgy nyilatkozott, hogy a NATO számára továbbra is elsőbbséget élvez az afganisztáni küldetés.
Május 12. A Nagy-Britanniával, Németországgal és Franciaországgal tárgyaló iráni küldöttség vezetője, Haszan Rohani Teheránban kijelentette, hogy Irán nem tartja magát az atomsorompó-szerződéshez, ha megtagadják tőle a teljes polgári atomenergia-program végrehajtásához való jogot.
Május 12–13. Az üzbegisztáni Andizsánban kormányellenes felkelés tört ki. Az üzbég karhatalom fegyverrel avatkozott be. Az Európai Bizottság a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának hiányára vezette vissza állásfoglalásában a „népfelkelést”.
Május 17.–június 1. Spanyolországban, Franciaországban és a Földközi-tengeren megtartották az Allied Action 2005 fedőnevű NATO-hadgyakorlatot három haderőnem „reagáló erőinek” részvételével. A gyakorlat egy fiktív válsághelyzet ENSZ-határozat alapján történő kezelésére épült.
Május 19. Küldöttség élén Magyarországra látogatott Harald Kujat vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke. A német tábornokot Mádl Ferenc köztársasági elnök is fogadta.
Május 21.–június 3. Két szakaszban, orosz és német területen megrendezték a Torgau 2005 jelzésű orosz–amerikai harcászati gyakorlatot. A dandárnagyságrendű védelmi gyakorlat abból a feltételezésből indult ki, hogy egy harmadik ország agresszióját kell közösen elhárítani ENSZ-határozat alapján. Moszkva és Washington „hagyományteremtőnek” minősítette a 2004-es – első – „Torgau” gyakorlatot.
Május 23. Brüsszelben tanácskoztak az Európai Unió védelmi és külügyminiszterei. A védelmi miniszterek megbeszélésének napirendjén a 13 EU-harccsoport felállításának kérdései szerepeltek. Magyarország Szlovéniával és Olaszországgal együtt – az évek óta működő közös dandár alapján – hozza létre az alakulatot, egyelőre országgyűlési jóváhagyással. Az EU légi szállítást, szállító gépjárműveket és tervező szakembereket ajánlott fel az Afrikai Unió szudáni akciójához. A boszniai EU-művelet (ALTHEA) kapcsán a miniszterek megállapították, hogy az tervszerűen és hatékonyan folyik, kifogástalan az együttműködés a helyszíni szereplőkkel, így a NATO-val is.
– Vlagyimir Putyin egy lapinterjúban egyértelművé tette: az orosz erők kivonása után nem szeretne más külföldi csapatokat látni Grúziában.
– Az ENSZ ellenőrző csoportja – mint Kofi Annan főtitkár bejelentette – meggyőződött arról, hogy az összes szíriai katona és hírszerző tiszt elhagyta Libanont. Damaszkuszban bejelentették, hogy Szíria minden együttműködést megszakított az amerikai fegyveres erőkkel és hírszerzéssel, válaszul bizonyos Irakkal kapcsolatos washingtoni vádaskodásra.
Május 25. Az amerikai külügyminisztérium „melegen üdvözölte” a Baku– Tbiliszi–Ceyhan olajvezeték megnyitását, mint amely erősíteni fogja Azerbajdzsán és Grúzia szuverenitását, és tehermentesíteni fogja a Boszporuszt és a Dardanel- lákat.
– Válaszul azokra az amerikai tervekre, amelyek célja csapásmérő űreszközök alkalmazása a potenciális ellenfelek kozmikus berendezéseinek ellenőrzés alatt tartására, Moszkvában közölték, hogy Oroszország nem szándékozik atomfegyvert juttatni orbitális térségbe.
– A Hezbollah libanoni gerillaszervezet azt közölte, hogy 12 ezernél több rakétája van, amelyekkel tűz alá veheti egész Észak-Izraelt.
Május 27–31. Ljubljanában zajlott le a NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszaka, amelyen regionális biztonsági kérdésekről, a szövetség küldetéseiről folytatott eszmecserét a mintegy háromszáz résztvevő. Az ülésszak egy nukleáris terrortámadás elhárítását imitáló gyakorlat megtekintésével zárult, különös tekintettel az al-Kaida „jelentős európai jelenlétére”, valamint tömegpusztító fegyverek iránti fokozott érdeklődésére.
Május 29. Franciaországban a népszavazás 56 százalékos többséggel elutasította az Európai Unió alkotmányos szerződését.
Május 30–31. Havril András vezérezredes, vezérkari főnök Olaszországban a békefenntartó missziókban való együttműködésről, elsősorban a balkáni és az afganisztáni tennivalókról tárgyalt az olasz vezérkar képviselőivel.
Május 30. Az orosz és a grúz külügyminiszter Moszkvában megállapodott a grúziai orosz támaszpontok felszámolásának ütemtervében. Mindketten az együttműködési készséget hangsúlyozták az abháziai és a dél-oszétiai konfliktus mielőbbi rendezése érdekében.
Május 31. Szergej Lavrov orosz és Macsimura Nobutaka japán külügyminiszter tokiói tárgyalásain nem közeledtek az álláspontok a vitatott Kuril-szigetek ügyében. Abban viszont egyetértettek, hogy Putyin elnök még 2005-ben látogatást tesz Japánban.

JÚNIUS

Június 2. Vlagyivosztokban nem hivatalos orosz–kínai–indiai külügyminiszteri találkozót tartottak, amelyet kétoldalú megbeszélések követtek a három nagyhatalom diplomáciájának vezetői között. Megegyezés született a nemzetközi terrorizmus és a kábítószer-csempészet elleni összehangoltabb fellépésről, Oroszország és Kína támogatta India felvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közé. A „hármak” aggodalmukat hangoztatták a közép-ázsiai helyzet zavarosabbá válása miatt, „stratégiai partnerséget” hirdettek, amely nem irányul senki ellen.
– Észak-Korea tizenöt amerikai F–117-es „lopakodó bombázó” Dél-Koreába telepítését olyan fejleménynek minősítette, amely „nukleáris támadás” képét vetíti előre.
Június 6–23. Nápolyban, a NATO Déli Főparancsnokságán megtartották a Noble Journey 2005 gyakorlatsorozat első ütemét, amelyben a Magyar Honvédség NATO-integrációs felkészültségét kellett bizonyítani tervezői, szervezői és együttműködési síkban.
Június 9–10. A NATO-tagállamok Brüsszelben megtartották hagyományos tavaszi védelmi miniszteri tanácskozásukat, amelynek fő témái a pénzügyi ráfordítások elégtelensége, az afganisztáni és a koszovói küldetések problémái voltak.
A miniszterek megerősítették, hogy nem változtatnak a NATO atomstratégiáján, s hogy Európában állomásoztatott atomfegyvereik továbbra is „lényegi katonai és politikai kapcsolatot” testesítenek meg az európai és az észak-amerikai szövetségesek között. A NATO zöld fényt adott a szövetség első afrikai békefenntartó missziójához.
– A NATO–Oroszország Tanács ugyancsak Brüsszelben megtartott miniszteri szintű ülésén Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter ellenezte, hogy a szövetség az Active Endeavour földközi-tengeri terrorellenes ellenőrző műveletét a Fekete-tengerre is kiterjessze, ahol hasonló feladatot teljesít a BLACKSEAFOR csoportosítás. Az orosz miniszter megismételte, hogy országa kész részt venni „saját területén” iraki biztonsági erők kiképzésében, fegyvereket is szállíthat, „de csak konvertibilis valutáért”.
Június 15. Az amerikai védelmi minisztérium megerősítette, hogy Üzbegisztán korlátozta az ottani amerikai légi támaszpont (Kharsi-Khanabad) működését, egyebek között az éjszakai repülések vonatkozásában.
Június 16. Beiktatták Brüsszelben a NATO Katonai Bizottságának új elnökét, Raymond Henault kanadai vezérezredest.
Június 16–17. Kétnapos látogatást tett a horvát fővárosban Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. A zágrábi megbeszélések fő témája az EU-keretek között működő olasz–magyar–szlovén dandár tevékenységébe való horvát bekapcsolódás volt.
Június 17–30. Az olaszországi Taranto térségében megrendezték a Sorbet Royal 2005 elnevezésű tengeralattjáró-mentési NATO-gyakorlatot.
Június 24. George Bush amerikai elnök fogadta Ibrahim Dzsaafari iraki kormányfőt, aki január 30-i megválasztása óta először látogatott az Egyesült Államokba. Bush elnök hangoztatta: ésszerűtlen lenne menetrendet szabni az amerikai erők iraki kivonulásának, ez csak az ellenségnek kedvezne, mivel kivárásra rendezkedne be.
Június 27. A 2001. szeptember 11-i tragikus események óta először volt kénytelen az amerikai elnök, George Bush levonulni a washingtoni Fehér Ház alatti bombabiztos óvóhelyre, mert az amerikai főváros légvédelme berepülést jelzett a tiltott légtérbe. A téves riasztást a radarhálózat üzemzavara okozta.
Június 29–30. Finnországba látogatott Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. Kollégájával fegyverzettechnikai megállapodást írt alá, kilátásba helyeztek egy magyar–finn titokvédelmi megállapodást is.
Június 30.–július 1. Moszkvában orosz–kínai csúcstalálkozó volt. A tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozat elítélte „az erejükkel visszaélő, fölényeskedő államokat”, az egyoldalú cselekvést, a diktátumpolitikát, az erő alkalmazását, illetve az azzal való fenyegetőzést. Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatásáról biztosította Kínát Tajvan ügyében, Hu Csin-tao kínai elnök pedig Moszkvát a csecsenkérdésben.