A második világháború utáni időszakban alapított magyar állami kitüntetések történetének jelentős részét tartalmazza a katonai kitüntetések története. Igaz, hogy teljes feldolgozásuk még várat magára, de a még felderítetlen források megléte, az eddig elvégzett részmunkák, és nem utolsósorban a témával intenzíven foglalkozó kitüntetéstörténet- kutatók elszántsága biztosíték arra, hogy a közeljövőben is tovább folytatódnak az eddig sem lebecsülendő kutatómunkák. Konkrétan a magyar állami kitüntetések általános történetének feldolgozására, és ezen belül a katonai kitüntetések történetének feltárására gondolunk. A közelmúltban történt ugyan említésre méltó kísérlet a témát érintően, utalunk itt a „Nagy Magyar Kitüntetéskönyv”1 megjelenésére, de az csak szárnypróbálgatásnak tekinthető a fentebb említett és elképzelt „Magyar Kitüntetések Története” mű megvalósításához képest.

A háború utáni események tárgyalása, az általában elfogadott három társadalmi forma: a köztársaság (1946–1949), a népköztársaság és a jelenkori köztársaság megjelölésével történik. Ezeket az időszakokat tekintettük mi is meghatározónak, amikor tanulmányozni kezdtük a legkorábbi időszak, a Magyar Köztársaság (1946–1949) kitüntetéseit, különös figyelmet fordítva a címben meghatározott katonai vonatkozású „kitüntetésekre”. Elöljáróban leszögezhetjük, hogy ebben az időszakban, 1948-ban és 1949-ben kimondottan katonai tevékenység (szolgálati eredmény, szolgálati idő letöltése, szolgálati feladat teljesítése stb.) elismerésére nem történt kitüntetés alapítása.
Az akkori társadalmi, politikai, katoai helyzet ismeretében ez nem is tekinthető rendkívülinek. Ennek ellenére mégis az tapasztalható, hogy a köztársaság időszakában alapított mindössze 10 állami kitüntetés többségének alapító törvénye, illetve az alapszabályai utalnak valamilyen katonai feladat, célkitűzés elérésének érdem szerinti elismerésére. A továbbiakban vázlatosan tárgyaljuk a köztársaság 10 kitüntetését, figyelmet fordítva a már említettekre.
1. 1946. május 10-én a Nemzetgyűlés Magyar Szabadság Érdemrend elnevezésű kitüntetést alapított.2 Az alapítás céljának meghatározásánál olvashatjuk többek között: „… a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben kimagasló polgári vagy katonai érdemeket szerzett…”
A kitüntetettek első csoportja, mintegy 500 fő az ellenállási és a partizánmozgalomban, a németek elleni harcban résztvettekről tanúskodik.3 A kitüntetés katonai jelentőségét az is bizonyítja, hogy az alapításra vonatkozó törvényjavaslatot a honvédelmi miniszter 1946. május 3-án terjesztette a Nemzetgyűlés elé. A kitüntetésnek több változata létezett, és 1958- ig adományozták.4

1. kép
A Magyar Szabadság Érdemrend
ezüst fokozata, 1946

2. 1946. szeptember 14-én a Nemzetgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem elnevezésű kitüntetést alapított. A kitüntetés katonai vonatkozását, az alapítás célját az alábbi deklarálás tartalmazza, mely szerint: „… külön polgári és katonai tagozattal… alapíttatik”.5 A kitüntetést 1947–1949 közötti időszakban 942 hazai és 522 külföldi személy részére adományozták. A polgári és katonaszemélyek számszerű megállapítása folyamatban lévő munkánk. Feltételezhető, hogy nagyszámú hazai és külföldi katonaszemély részesült a rangos kitüntetésben.

2. kép
A Magyar Köztársasági Érdemrend
lovagkeresztje

3. 1947. december 23-án a Nemzetgyűlés Magyar Köztársasági Sportérdemérem elnevezésű kitüntetést alapított. 6 A kitüntetést egy alkalommal a Főiskolai Világbajnokság (1949. szeptember 23.) során kifejtett kiváló sportteljesítmény elismeréséül az arra érdemesült személynek adományozták. 13 arany, 84 ezüst és 71 bronz fokozatú kitüntetést ítéltek oda.7 Az érdemérem katonai vonatkozását számunkra az jelenti, hogy megemlíthetünk többek között olyan jeles sportegyéniségeket, mint Puskás Ferenc és Kárpáti Rudolf, akik többedmagukkal, mint katonaszemélyek, a kitüntetettek között szerepeltek.

3. kép
A Magyar Köztársasági
Sportérdemérem arany fokozata

4. A köztársasági elnök 1947. július 22- ei határozatával8 Közbiztonsági Szolgálati Jel elnevezésű kitüntetést alapított az államrendőrség rendőri intézkedésre jogosult tagjai érdemeinek elismerésére. Az 1948. január 25-től 1949. augusztus 1-jéig adományozott valamennyi kitüntetést (16 db arany, 16 db ezüst és 7225 db bronz fokozat) az államrendőrség tagjai kapták.


5. A köztársasági elnök 303/1946. számú határozatával Kossuth-híd Emlékérem elnevezésű, ezüst és bronz fokozatú kitüntetést alapított.9 A híd építésében a polgári erők mellett nagyszámú magyar és szovjet katonai csoport is részt vett. A Magyar Műszaki Hadosztály katonái nem kevesebb mint 112 000 munkaórát teljesítettek a híd építésében.10 A hídépítés során – a hídépítő napló szerint – 1945. szeptember 6-án az I. magyar vasút- és hídépítő zászlóalj 80 főnyi hidászcsoportot küldött állandó munkára az építéshez.11 Az ünnepélyes hídavatáson 1946. május 1-jén 84 ezüst- és 650 bronzérmet osztottak ki a hídépítők között. 12 Számszerűen nem tudtuk megállapítani, hogy hány katonaszemély kapott emlékérmet a hídépítők részére kiosztott ezüst és bronz fokozatokból, azonban írásos dokumentumok bizonyítják, hogy a Kossuth-híd építésének és e tevékenység elismerésére alapított Kossuth-híd Emlékéremnek, katonák munkáját elismerő, dicséretre méltó története van.

4. kép
Bronz Kossuth-híd
Emlékérem

6. 1948. február 25-én az Országgyűlés Magyar Munka Érdemrend és Érdemérem elnevezésű kitüntetést alapított, a hároméves gazdasági terv megvalósítása érdekében a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, a kulturális és szocialista építőmunkában érdemeket szerzett magyar állampolgárok kitüntetésére. 13 A kitüntetés adományozásának feltételét és célkitűzését tekintve nem tartottuk reálisnak a több mint 1500 fő Érdemrenddel és Érdeméremmel kitüntetett személy felkutatását, keresve a kitüntetettek között katonaszemélyt.


7. 1948. február 25-én az Országgyűlés azon állampolgárok részére, akiket szerzett érdemeikért a köztársasági elnök elismerésben kíván részesíteni, Köztársasági Elnök Elismerésének Koszorúja elnevezésű kitüntetést alapított.14 A kitüntetésnek arany-, ezüst- és bronzkoszorú fokozata van. A kitüntetés adományozásának időszaka 1948. március 13-tól 1949. június 13-ig, alig több mint egy évre tehető. Ebben az időszakban 216 személy részesült a kitüntetésben. A kitüntetések adományozásának indoklásait figyelemmel kísérve, többek között a következőket olvashatjuk: „… az 1949. évi május 1-jei katonai díszszemle előkészítése és lebonyolítása terén kifejtett érdemes és eredményes munkásságáért”. A feladat sikeres teljesítéséért 32 katonaszemély részesült az elnöki elismerés valamely fokozatában (1 fő arany-, 20 fő ezüst- és 11 fő bronzkoszorú elismerést vehetett át).15

5. kép
A Köztársasági Elnök Elismerésének
Ezüst Koszorúja

8. 1948. február 25-én az Országgyűlés az 1848-as szabadságharc szellemében, a népek összefogása és a világbéke szolgálatában, illetve a tudomány és a művészet terén szerzett kimagasló érdemek jutalmazásául Kossuth Érdemrend elnevezésű kitüntetést alapított. Az érdemrendnek három osztálya van: I., II., III. osztály.16 A kitüntetést 1948. március 14. és 1950. május 27. közötti időszakban adományozták. A köztársaság időszakában 88 személy részesült a kitüntetés valamely osztályában. 1948-ban 5 fő, 1949-ben 4 fő katona részesült a Kossuth Érdemrend kitüntetésben, amely a köztársaság egyik legrangosabb kitüntetése volt, amit többek között az adományozás magas mércére állított feltétele és ennek következményeként a kitüntetésre érdemesültek alacsony száma is bizonyít.17 A kitüntetett 9 fő katonaszemély rendfokozat és a kapott érdemrendfokozatok (osztályok) megosztása szerint a következő:

honvédelmi miniszter 1 fő I. osztály
vezérezredes 1 fő III. osztály
altábornagy 3 fő III. osztály
vezérőrnagy 2 fő III. osztály
ezredes 2 fő III. osztály

A Kossuth Érdemrenddel kitüntetett személyek 10 százaléka volt katona.

6. kép
A Kossuth-érdemrend
III. osztálya

9. 1948. február 26-án az Országgyűlés a magyar alkotómunka jutalmazására Kossuth-díj elnevezésű kitüntetést alapított. 18 A Kossuth-díj elnyerésének feltételeként az alapító törvénycikk 2. § (2) bekezdése a következőket rögzíti: „A Kossuth-díjjal tudósokat és művészeket, az újjáépítés terén az alkotómunkában kiváló teljesítményeket elért testi és szellemi dolgozókat, munkásokat, üzemi mérnököket, gazdákat, nevelőket, orvosokat stb., továbbá a katonai tudományokban, valamint az alapvető szervezési munkában legjelentősebb eredményeket felmutató személyeket kell jutalmazni.”
1948-ban és 1949-ben a Kossuth-díjjal kitüntetett 200 (110 és 90)19 személy között katona nem szerepelt, mégis jelentős mondanivalója van annak, hogy a Kossuth- díj elnyerésének feltételei között a katonai tudományok művelésében érdemeket szerzők elnyerhetik a magas kitüntetést.


10. 1948. június 16-án a köztársaság elnöke a Magyar Államrendőrség és a Magyar Honvédség azon tagjai részére, akik 1848 szellemének a rendőrség, illetve a honvédség körében való kiépítése terén legeredményesebben működtek, továbbá azok részére, akik 1848 centenáriumi évben a demokratikus öntudat és a szakképzettség fejlesztésében jelentős eredményeket értek el, „48-as Díszérem” elnevezésű érmet alapított.20
A díszéremmel kitüntetett 2930 fő közül 983 fő volt katona. A kitüntetés elnyerésének feltételei és a kitüntetettek nagy számának ismeretében bátran állíthatjuk, hogy a köztársaság alapította 10 kitüntetés közül a „48-as Díszérem” tekinthető igazán katonai kitüntetésnek. A köztársaság időszakának katonai vonatkozású kitüntetéseinek tárgyalásánál feltétlen említést érdemel az a kitüntetés (jelvény) prototípus, amely 1945–46-ban az – akkor még kizárólagosan állami kitüntetéseket gyártó – Állami Pénzverőben készült. A Magyar Honvédség Érdemrend fokozatainak tervezése és próbaveretei készítése során egy kardokkal díszített középkereszt fokozatot is terveztek, és azt egyetlen példányban le is gyártottak. E kardos ékítményű jelvény, az érdemrend középkereszt fokozata, melyet a kifejezetten katonai (militáris) jellege miatt elutasítottak.21 A szóban forgó prototípus holléte, gyűjtői körökben vándorolva 2003-ig nyomon követhető volt. Jelenleg ismeretlen magángyűjtemény féltve őrzött darabja.
Összeállításunkban arra vállalkoztunk, hogy a Magyar Köztársaság (1946–49) időszakában alapított kitüntetések katonai vonatkozásait valamilyen formában végiggondoljuk. Vizsgálódásunk során elsődlegesnek tekintettük az adott kitüntetés alapításának céljában és az adományozás feltételeiben megállapítani a katonai vonatkozásokat. Lehetőségeinkhez mérten törekedtünk a kitüntetett katonák számát, beosztását felderíteni. Igyekeztünk a kitüntetettek elismerésre érdemesült munkáját megismerni. Alapvetően a fenti szempontok figyelembevételével tekintettük át a köztársaság 10 kitüntetését. Meggyőződésünk, hogy részletesebb, mélyrehatóbb, áttekinthetőbb és eredményesebb képet is lehet adni a többször már említett korszak „katonai” kitüntetéseiről. A törekvésünk mindössze arra irányult – ezt már korábban említettük –, hogy tények felsorolásával bemutassuk, már a háború befejezését követő legkorábbi időben a kitüntetések során – a nemzetgyűlés, az országgyűlés és a köztársaság elnöke – a korszak sajátosságának megfelelő jelentőséggel mérlegelte a katonai feladatok és célkitűzések meghatározását és azok végrehajtásának érdembeli elismerését.

7. kép
48-as Díszérem

MOLNÁR JÓZSEF–VARGA ANDRÁS

1 Nagy Magyar Kitüntetéskönyv (továbbiakban: NMKK) Rubicon Könyvek, 2005.
2 Magyar Közlöny (továbbiakban: MK) 1947/288. szám.
3 „A tett” című folyóirat 1946. május 11. szám.
4 NMKK 169–171. old.
5 MK 1946/296. szám
6 MK 1949/103–104. szám
7 MK 1949/210. szám
8 Rendőrségi Közlöny 1947. szeptember 1.
9 Dr. Besnyő Károly: Magyar Népköztársaság kitüntetései, Budapest 1979.
10 Mucs Sándor: A Magyar Néphadsereg megszervezése (1944. december 21.–1945. május 8.) Akadémiai Kiadó 1946.
11 Budapest. A Székesfőváros történeti, művészeti és társadalmi képes folyóirata. 1946. február, 52–56. old.
12 Szabad Nép, 1946. május 1. szám, 5. old.
13 MK 1948/162. szám.
14 1948. évi Országos Törvénytár. Kiadatott 1948. március 1-jén.
15 MK 1949/105. szám
16 1948. évi Országos Törvénytár. Kiadatott 1948. március 1-jén.
17 Az Érem c., 1988/2. szám, 34–36. old.
18 1948. évi Országos Törvénytár. Kiadatott 1948. március 3-án.
19 Kossuth-díjasok és Állami-díjasok almanachja 1948–1985. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988.
20 MK 1948/182. szám
21 Hadtörténelmi Közlemények XXXIII. évfolyam, Budapest 1986., 162–165. old.