„Katonai-védelmi oldalról Magyarország érdemi hozzájárulásra törekszik a szövetségi missziók teljes spektrumában, beleértve … az expedíciós műveletekben való részvételt is, és biztosítja, hogy a magyar haderő kellő időben és megfelelően képzett és felkészített erőkkel tudjon hozzájárulni a NATO-vezetésű, illetve szövetségi részvétellel zajló koalíciós műveletekhez.”

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája

Az NRF-erők (NATO Response Force – NATO reagáló erők), a magas készenlétű parancsnokságok által végrehajtott gyakorlatok, a jelenleg folyó valós műveletek – a jövő lehetséges műveletei részletes jellemzőinek leírása és elemzése nélkül –, a NATO- és EU2- elvekből, valamint a dinamikus transzformációs folyamatok tapasztalataiból egyértelműen megállapítható, hogy a műveletek összhaderőnemi és többnemzeti jellege, a haderőnemek és logisztikai rendszerek integrált erőfeszítése vált meghatározóvá, ami szükségessé teszi a törzsek számára is a képességek továbbfejlesztését. Tanulmányomban a bármilyen missziós területre kihelyezett erő, legyen az NRF vagy NATO–EU vezette művelet, az erők stratégiai szállítását követő fogadásáról, állomásoztatásáról, előrevonásáról és integrációjáról, a készenlét eléréséig terjedő időszakról, azaz az RSOM – főleg a nemzeti felelősségi és hatáskörbe tartozó – feladatrendszeréről fejtem ki a véleményemet. A téma aktualitását a következő megállapítások is alátámasztják: A NATO fő feladatai között szerepel az NRF létrehozása, amelynek a teljes műveleti készenlétet ebben az évben, 2006 őszén kell elérnie. Ez a NATO számára nemcsak katonai, hanem politikai célkitűzésként is az egyik kiemelt feladat. Az NRF-koncepció megszületésekor J. Jones tábornok, a NATO főparancsnoka így fogalmazott: „A jövő kihívásainak csak egy teljeskörűen integrált, többnemzeti, összhaderőnemi, magas válaszképességekkel rendelkező és logisztikailag támogatható – hangsúlyozom –, logisztikailag támogatható erő képes megfelelni.” Többek között, az NRF-erők logisztikai támogatásával, harctámogató kiszolgálásával kapcsolatos kérdések rendkívül aktuálisak.
A Honvédelmi Minisztérium 2006. évi tevékenységének fő irányai között az alábbi feladat is szerepel: „… a Magyar Honvédség működését alapvetően meghatározó területeken folytatni kell a NATO-követelmények teljesítését, a NATO szerveivel való együttműködést és a túlélőképesség javítását, valamint a tagságból eredő feladatok, kötelezettségek megvalósítását. A felajánlott erők teljes együttműködési és túlélési képességének, kiképzettségének, fenntarthatóságának, mobilitásának és magas fokú készenlétének megteremtéséhez szükséges erőforrások biztosítását.”
Az elmúlt években végrehajtott NATO-gyakorlatok tapasztalataiból megállapítható, hogy a jövő műveleteiben rendkívül megnő a szerepe a műveletek logisztikai támogatásának, a túlélőképesség biztosításának, melyben a műveleti tervezők, döntéshozók, végrehajtók és logisztikai struktúrák egyesített rendszerben hajtják végre feladataikat.
Az NRF támogatásához szükséges logisztikai erőforrások mennyiségének és minőségének ki kell terjedniük a művelet teljes spektrumára. Az elvek között szerepel az is, hogy a harctámogató-kiszolgáló erőknek legalább olyan telepíthetőségi mutatókkal és képességekkel kell rendelkezniük, mint a támogatott erőknek.
Az elmúlt hónapokban megjelent MC 05263 okmányban, amely „Az NRF-műveletek logisztikai támogatásának új irányelvei” címet viseli, rögzítik az NRF harctámogató kiszolgálásával kapcsolatos elvárásokat és a követendő normákat a nemzetekkel szemben. Az NRF új logisztikai koncepciója azon területekre koncentrál, amelyek rávilágítanak a műveleti követelményekből fakadó sajátosságokra, előrevetítik a jelenleg érvényes NATO-logisztikai doktrína változtatásának igényét, valamint új szervezeti struktúrákat és eljárásokat vezet be, kiemelten a hadszíntéri logisztika, a harctámogató kiszolgálás műveleti tagozatba történő erőösszpontosítása érdekében. A koncepcióban megfogalmazott főbb változások, amelyek hatással vannak a nemzeti felelősségi és hatáskörbe tartozó NRF-logisztikai feladatokra:

- Jelentős változás az úgynevezett LOGCON4 jogkör, ami új tartalmat hordozó definíció. A LOGCON azt jelenti, hogy az NRF parancsnokának a jogköre kiterjed a hozzájáruló nemzetek logisztikai szervezeteire, beleértve az NSE5-t, azaz a nemzeti támogató elemet (NTE) is.
- Új elemként jelent meg, hogy az NRF parancsnokának joga van szinkronizálni, priorizálni és integrálni a logisztikai feladatokat az NRF-parancsnok műveleti szabadságának biztosítása érdekében, kivéve a nemzeti erőforrásokat, ha csak a TOA6 azokat nem tartalmazza. -Fontos változás az is, hogy a többnemzeti logisztikai megoldások inkább követendő normaként, mint elvárásként jelennek meg a részt vevő nemzetekkel szemben. Az új koncepcióban jelentősen megnőtt a többnemzeti logisztikai megoldások szerepe.
- Az új NRF logisztikai irányelv az alábbi négy fázisra osztja az NRF-erők alkalmazását:


– stratégiai szállítás;
– RSOM-műveletek;
– NRF-műveletek fenntartása;
– műveleti területről történő kivonás.

- Lényeges változást jelent az új C2,7 a logisztikai vezetési-irányítási szervezetként létrehozott JLSG8, azaz az Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport, amely összhaderőnemi szinten felelős az RSOM-műveletek vezetéséért, irányításáért. A JLSG főbb feladatai az alábbiak:

– az NRF-parancsnokság J4 logisztikai törzse terveinek a végrehajtása;
– az NRF-logisztikai struktúra működtetése;
– a LIM,9 azaz a logisztikai információ menedzsment biztosítása;
– a logisztikai felderítés;
– az összeköttetés biztosítása a HNS10-sel, a befogadó nemzeti támogatás szerveivel;
– működtetni az NSE-n keresztül a nemzeti követő harctámogató kiszolgáló csatornákat;
– menedzselni a logisztikai szolgáltatásokat;
– vezetni az RSOM-művelet logisztikai támogatását;
– szükség esetén vezetni a CJTF-követő erők RSOM-műveleteit.

Az 1. vázlaton az NRF új logisztikai irányelvek szerinti C2 vezetési-irányítási rendszer látható, amely egyértelműen jelzi a nemzeti NSE-k feletti LOGCON-jogkört és alárendeltséget, amit a vázlaton folyamatos vonal jelez.




(A vázlaton látható rövidítések: JFC11, DJTF HQ12, LCC13, ACC14, MCC15, SOF CC16, JLSG HQ17, NSE18, LRSN19, LLN20, FOB21, MMU22, MILU23.)

Az MC 0526 feldolgozását és elemzését követően egyértelműen megállapítható, hogy az új NRF logisztikai irányelvek jelentős változásokat eredményeztek, amelyek kihatással vannak a nemzeti logisztikai megoldásokra is. Az új NRF logisztikai irányelvek megjelenésével célszerű és aktuális azt is megvizsgálni, hogy milyen változásokat, milyen új követelményeket határoz meg az RSOM-műveletek végrehajtása során.


Az RSOM lényege, sajátosságai

Az NRF-erők műveleti területre történő stratégiai szállításának NATO-számítási normája 3500 mérföld, az EU-norma 6000 km. Ismerve az NRF-erők lehetséges alkalmazásának követelményeit, a stratégiai szállítás lehetséges távolságát, a valószínű NRF-műveleti terület jellemzőit, jogosan vetődnek fel az alább felsorolt kérdések:
Hogyan jutnak el a Szárazföldi Parancsnokság alárendeltségébe kijelölt NRF-erők, -eszközök, -anyagok a hazai bázisokról a lehetséges műveleti területre? Kinek, milyen feladatokat és mikor kell végrehajtani ahhoz, hogy a kijelölt NRF-erők a megkövetelt szintű készenlétet elérjék a műveleti területen, és logisztikailag feltöltve készek legyenek egy esetleges NRF-műveletben való részvételre, ismételt feltöltés esetén 30 + 30 napon keresztül? Ki tervezi, szervezi és biztosítja a feltételeket a szövetségi rendszerben? Milyen kockázati tényezőket kell figyelembe venni? Mi a szövetség feladata és kötelessége? Mi a küldő nemzet feladata és kötelessége? Milyen feladatokat ró az NRF a hozzájáruló nemzetekre a művelet logisztikai támogatása, a harcképességek fenntartása terén? Mi történik akkor, ha az NRF-erők a tervezett 30 nap (esetleg 30 + 30 nap) alatt nem képesek végrehajtani a tervezett műveleti feladataikat? Az RSOM szerves része az NRF-műveletek tervezési és parancsnoki munkafolyamatának. Különböző NATO-okmányok és nem utolsósorban a közelmúltban megjelent MC 0526 „Az NRF-műveletek logisztikai támogatásának irányelvei” adnak útmutatást az RSOM-műveletek végrehajtásáról, de részleteiben nem elemzik a nemzetek és a különböző, főleg logisztikai vezetési pontok, elemek feladatait.


Az RSOM fogalma

Az RSOM az NRF-erők (erők) stratégiai szállítását követő, rendkívül összetett és komplex logisztikai feladatrendszere, amely során a nemzetek által felajánlott NRF-alegységek, -személyek, -harcfelszerelések, NRF-harci-technikai eszközök és anyagok a műveleti terület tengeri-, légi- vagy vasúti kikötőiből telepítésre kerülnek az adott felelősségi zónába a műveleti feladataik végrehajtása érdekében. A műveleti feladatra történő integráció, azaz a készenlét elérését követően megkezdik műveleti feladataik végrehajtását és készek folyamatosan működtetni a nemzeti logisztikai ellátó csatornákat.
Az RSOM a műveleti tervezési folyamat szerves része, amelynek a korai szakaszában, stratégiai szinten elemzik a végrehajtására hatással levő összetett feladatrendszert annak érdekében, hogy biztosítsák az NRF-művelet megbízható és időbeni végrehajtását. Az RSOM sikeres végrehajtása érdekében a stratégiai elemzésen és értékelésen kívül a szükséges erők és képességek biztosítása is része lett a SHAPE-erőtervezési konferenciának.




(A 2. vázlaton látható rövidítések: APOE24, SPOE25, APOD26, SPOD27, TMCC28, CSC29, JRAC30, MAIN31.)

Az RSOM sikeres és gyors végrehajtása óriási jelentőségű az NRF sikere szempontjából, így az abban részt vevő képességelemek felkészültsége és szerepe kiemelkedő jelentőségű. Alátámasztja ezt például, hogy az első Öböl-háborúban a műveleti területre történő felvonulás – tehát az RSOM – több hónapot vett igénybe, nem 5-6 napot, mint az NRF esetében, és az amerikai csapatok felszerelési anyagainak közel 30%-a soha nem jutott el a felhasználó csapatokhoz.
A 2. vázlaton az RSOM elvi, sematikus vázlata látható. Feltételezve, hogy az NRF műveleti területén lehetséges a tengeri és légi kikötők használata, a nemzeti NRF-erőket a stratégiai szállítást követően kirakják. A személyi állományt a légi kikötőkben, a technikai eszközöket és anyagokat a tengeri kikötőkben, vagy ezek kombinációja szerint rakják ki. A személyi állomány és a harci technika zömmel nem egy kikötőbe érkeznek. Az első lépés a személyi állomány elhelyezése a kikötőktől távolabbi, nemzetenként kijelölt tartózkodási területeken, ahol csatlakoznak a harci technikához, málházzák a felszerelését, majd előre mozognak a szintén nemzetenként kijelölt gyülekezési körletekbe. Ebben a körletben végrehajtják az állomány, a harci technika és az anyagok integrációját, tehát az alegységek stratégiai szállítást követő ismételt felállítását.
Mit jelent ez?
Kiképzést, éleslövészeteket hajtanak végre, behangolják a híradórendszereket, gyakorlatokat és ellenőrzéseket vezetnek le, kiegészítik a harci-technikai eszközök feltöltését, valamint elméleti felkészülés keretében, például a ROE32 ismételt alkalmazásának szabályait sulykolják.
A „KÉSZENLÉT” elérését követően, a menettávolságtól függően, a CSC (a Konvoj Támogató Központ) utasításai szerint előrevonásra kerül sor az NRF felelősségi zónájába, ahol felveszik a harcrendet és megkezdik a harcfeladataikat.
A 3. vázlaton érzékelhető az RSOM bonyolultsága és komplexitása abban az esetben, amikor az RSOM-ot a mögöttes területhez tartozó szigeten hajtják végre a kikötők alkalmatlansága vagy ellenséges területen való elhelyezkedése miatt. Az előző ábrán jól látható, hogy a fogadó tengeri és légi kikötők a műveleti terület közelében található szigeten helyezkednek el, ahol az érkező csapatok végrehajtják az RSOM-műveleteket. Ez a változat sem kizárt, de igen bonyolulttá teszi nemcsak az RSOM-művelet végrehajtását, hanem a nemzeti logisztikai ellátócsatornák, valamint az utánszállítások végrehajtását is a folyó műveletek alatt.



Ebben az esetben az erők a KÉSZENLÉT elérését követően újabb tengeri szállítás – zömmel tengeri partraszállító hajókon –, átcsoportosítás után kerülnek a műveleti területen kijelölt felelősségi zónába harcfeladataik végrehajtására. A műveletnek ebben a fázisában is kiemelkedő fontosságú a haderőnemek együttműködése, a haderőnemek egymásrautaltsága, hiszen csak együttes erőfeszítéssel képesek a feladataik végrehajtására.
Úgy gondolom, hogy az NRF-feladatrendszeren belül maga az RSOM is alátámasztja azt a trendet, ami ma már elemi követelmény, az összhaderőnemi egymásrautaltságot. Ez azt jelenti, hogy a haderőnemek egymás nélkül nem képesek megoldani feladataikat, csak akkor, ha már békében, a felkészülés, kiképzés során is a fenti elv szerint élnek és dolgoznak együtt.
Az új logisztikai koncepció elvárásokat és normákat fogalmaz meg az erők védelmével kapcsolatban. Részletes elemzés nélkül is megállapítható, hogy az RSOM-műveleteket végrehajtó erők rendkívül könnyen sebezhetők. Az RSOM végrehajtása során a különböző kirakóhelyeken (APOD, SPOD) a nemzeti erők egy része nem képes önmaga védelméről FP33 gondoskodni, ezért az RSOM kezdetén, a kirakóhelyek védelmére külön erőket rendelnek ki. Fő feladatuk a kirakóhelyek, tengeri és légi kikötők, valamint a kirakodást, gyülekezést, anyagot és harci-technikai eszközöket mozgató, szállítóerők védelme, beleértve a légvédelmi oltalmazást is. Ez a feladatrendszer – egy változat szerint – a Magyar Honvédség által kialakított FP (Force Protektion) századnak is lehet a feladata. Az RSOM-művelet alatt a nemzeti NRF-erők, az őket támogató logisztikai – beleértve a nemzeti NSE alegységeket is – képességek védelme szintén nemzeti feladat és felelősség. A technikai megállapodásban rögzíteni kell, hogy melyik NRF hozzájáruló nemzet vállalja és hajtja végre a két- vagy többnemzeti logisztikai megoldás részeként a nemzeti NRF-erők védelmét.
Természetesen a technikai megállapodásban ki kell térni az NRF-műveletek tartamának időszaka alatti nemzeti logisztikai bázis – amennyiben létrehozzák –, a nemzeti logisztikai támogató csatorna műveleti területen történő védelmére is.
Az újonnan megjelent NRF-logisztikai koncepció érvényesítendő elvként, normaként rögzíti, hogy az NRF-műveletek fenntartása időszakában nem célszerű a nemzeti logisztikai erőknek feladatul szabni az erők védelmét, mivel az elvonja erejüket és figyelmüket a fő- és alaprendeltetésükből adódó feladataik végrehajtásáról. A koncepció ezzel is hangsúlyozni kívánja az NRF-erők harcbiztosító támogatásának fontosságát, valamint megnövekedett szerepét.
Miért kell a stratégiai szállítás tervezésével foglalkozni, amikor az megelőzi az RSOM feladatrendszert? Azért, mert a stratégiai szállítás nemzeti felelősségi körbe tartozik, de nem akkor hajtják végre, amikor azt a nemzetek akarják. Az 4. vázlat egyértelműen bemutatja a stratégiai szállítás tervezésének folyamatát, a főbb mozzanatok tartalmát és sorrendjét.




Az NRF alkalmazása esetén az erők műveleti területre történő beérkezésének sorrendje az NRF-parancsnok terve szerint, a műveleti igények alapján történik. Az NRF-erők készenléti idejének meghatározása már egyfajta sorrend a lehetséges műveleti igény szerint, de nem a valószínű szállítási sorrendet jelenti. Ezért a SHAPE AMCC34 (Szövetséges Szállítás Koordináló Központ), az ADAMS-rendszer alkalmazásával kidolgozza az NRF-erők stratégiai szállításának sorrendjét, ami az MNDDP35-ben (szövetséges részletes szállítási terv) testesül meg, melynek kivonatát megküldik a NRF-feladatban érintett nemzeteknek és a műveleti területen, az NRF parancsnokának. Az NRF parancsnok J-4 törzse koordinálásával a JLSG-, a MNDDP-terv alapján vezeti az RSOM-műveleteket. Az NRF-erők stratégiai szállítását nagy valószínűséggel az úgynevezett OLRT36 (Műveleti Összekötő és Felderítő Csoport) kezdi meg, amely 24–48 órás készenlétben áll, állománya maximum 20–25 fő, és az NRF DJTF, továbbá a komponensparancsnokságok (LCC, ACC, MCC, SOFCC), valamint a JLSG állományából tevődik össze.


Az RSOM alkalmazását befolyásoló tényezők

Az RSOM-műveletre ható tényezők közül korábban már említettem a zömmel a mögöttes területen elhelyezkedő légi és tengeri kikötők (APOD, SPOD) elhelyezkedésének, kirakókapacitásának, valamint az NRF-műveletek támogató, passzív vagy ellenséges területen történő elhelyezkedésének lehetséges hatásait.
Az NRF várható alkalmazási területeinek földrajzi és infrastrukturális tényezői is erősen befolyásolják a stratégiai légi és tengeri szállítást, tehát az RSOM végrehajtását, míg más tényezők jelentős hatással vannak magára a műveleti feladatra és annak harctámogató kiszolgálása teljesítésére.
Az RSOM-műveleteket befolyásoló tényezők:

Földrajzi tényezők:

– klimatikus viszonyok (pl.: sarkköri, sivatagi, őserdei, normál);
– terepviszonyok (pl.: járhatóság, közúti szállítások stb.);
– vízrajz, belföldi hajózás;
– környezeti viszonyok;
– demográfiai viszonyok.

Geostratégiai tényezők
Politikai szituáció
Szociológiai helyzet:

– egészségügyi viszonyok (pl.: misszióspecifikus védőoltások stb.);
– szociális helyzet;
– média aktivitása és hatása;
– vezető politikusok és viszonyuk a műveletekhez;
– civil szervezetek aktivitása és viszonyuk a műveletekhez.

Gazdasági körülmények:

– természeti erőforrások;
– ipari struktúra;
– export, import, kereskedelem;
– nyersanyagok stratégiai szerepe.

Infrastruktúra kiépítettsége:

– szárazföldi szállítás;
– tengeri, folyami szállítás;
– légi szállítás;
– energiaelosztó rendszer;
– logisztikai képességek;
– víz, szennyvíz.

Befogadó nemzeti támogatás: (HNS – Host Nation Support), pl.: üzemanyag, ivóvíz, helyi rendőrség, alkalmazottak igénybevétele stb.). Földrajz és infrastruktúra:

– stratégiai légi szállító eszközök hiánya;
– kis kapacitású, zátonyos kikötők;
– korlátozott út- és vasúthálózat (utánszállítás, műveletfenntartás, logisztika);
– szélsőséges, veszélyes időjárás (pl.: homokvihar hatása a fenntartásra, a precíziós irányzékokra);
– menekültek száma és elhelyezkedése (segítségnyújtás, segélyek, nemzeti erőforrások felhasználása).

Geostratégia, HNS37:

– szomszédos országok tengeri és légi kikötői (RSOM, támogató csatorna működtetése);
– szegényes út- és vasúthálózat a műveleti területen;
– szomszédos ország kikötőinek és úthálózatának felhasználási lehetőségei;
– szomszédos ország részéről a diplomáciai engedélyek kiadása (igen, nem);
– szomszédos ország HNS-lehetőségei.

RSOM:

– FMB38 előretolt bázis elérhetősége;
– stratégiai szállítás lehetősége az FMB-re;
– RSOM végrehajtása az FMB-n;
– TOA kérdése;
– harcászati szállítás lehetőségei az FMB-ről;
– légi és tengeri szállítóeszközök;
– manőverek a szárazföldön.

Katonai, gazdasági, politikai szituáció:

– az állam berendezkedése;
– ellenséges erők képessége;
– milíciák képessége;
– elrettentés vagy támadás;
– katonai válaszakciók;
– tömegpusztító fegyverek;
– ellenség kiképzettsége;
– ENSZ, IO39 Nemzetközi Szervezetek, NGO40, nem kormányzati szervezetek aktivitása;
– gazdaság képessége;
– IEF41 kezdeti (elsőként) belépő erők lehetőségei;
– nincs vagy korlátozott HNS.

Az NRF RSOM és művelet alkalmazását befolyásoló tényezők felsorolásából látható, hogy a SHAPE és az NRF különböző szintű parancsnokságainak megfelelő szervei e tényezők alapján végzik a kockázatelemzést, melynek jelentős hatása van nemcsak az NRF-műveletekre, hanem a nemzeti erők alkalmazására, a logisztikai támogatására is, tehát nemzeti érdekünk is az időben és kellő mélységben végrehajtott kockázatelemzés.
Nem nehéz belátni, hogy a megfelelő szintű és tartalmú kockázatelemzés nemzeti oldalról is elkerülhetetlen, hiszen pozitív vagy negatív hatásai befolyással vannak az erők védelmére, és nem utolsósorban azok harckiszolgáló támogatására. Az elemzésen alapuló következtetések és javaslatok alapján célszerű és szükségszerű a kijelölt nemzeti NRF-erők felkészítésének pontosítása. Kiemelten fontos a nemzeti NSE, valamint az NCC42 (nemzeti kontingensparancsnok) felkészítése.
A felkészítési és kiképzési követelmények pontosításán túl a felsorolt tényezőknek jelentős hatásuk van a TA előkészítésére, a két- vagy többnemzeti logisztikai szerződések időbeni megkötésére, annál is inkább, mivel nemzeti érdeket képvisel és nemzeti érdekérvényesítésünk szerves részét képezi.


Az NRF RSOM-művelet végrehajtása

Miután az RSOM műveleti lényegét, lehetséges környezetét, valamint az NRF fázisaiban elfoglalt helyét és szerepét főbb vonalakban elemeztem, a továbbiakban a nemzeti felelősséget leginkább érintő felkészítést, kiképzést és a logisztikai támogatást, a nemzeti érdekeinket leginkább befolyásoló területeket tekintem át.
Az összefüggések jobb megvilágítása érdekében a továbbiakban kitérek az NRF-erők különböző vezetési pontjainak, szervezeti elemeinek főbb feladataira, és kiemelem a nemzeti hatás- és felelősségi körbe tartozó, főként az NSE és a nemzeti logisztikai erők főbb feladatait az RSOM-műveletek különböző fázisaiban.




Nemzeti szempontból itt érkeztünk el egy kritikus és rendkívül fontos ponthoz, nevezetesen a TOA, azaz az ERŐK ÁTALÁRENDELÉSE jogkör kiadásához, ami a vezérkari főnök jog- és hatásköre, és a megfelelő szakemberek bevonásával részletesebb elemzést igényel. A TOA elkészítése azt jelenti, hogy a kiadás pillanatától a nemzeti erők az NRF-parancsnok alárendeltségébe kerülnek, de sem a nemzeti oldalról, sem pedig a NATO részéről nem mindegy, hogy milyen tartalommal. Részletezés nélkül csak felsorolom a változatokat, amelyek a következők: OPCOM43, OPCON44, TACOM45, TACON46, ADMINCON47 és a már jelzett LOGCON48.
A vezetési pontok főbb feladatai az RSOM-művelet alatt:

- NRF JFC/DJTF Parancsnokság feladatai:

– RSOM-terv elkészítése;
– a HNSA49, azaz a befogadó nemzeti támogatási egyezmény elkészítése;
– az MNDDP végrehajtásának követése és teljesítése.

- NRF JLSG:

– az RSOM végrehajtásának koordinálása az összes résztvevővel;
– az MNDDP alapján biztosítja a SPOD, APOD, RPOD kapacitását.

- Vezető nemzet NSE:

– vezeti az NRF-, LCC-, RSOM-műveleteket;
– SPOD szállításmenedzsment-alegységet működtet;
– tartózkodási körleteket jelöl ki.

- Nemzeti NSE-erők:

– erőket biztosít az RSOM nemzeti végrehajtásához és a nemzeti logisztikai bázis létrehozásához;
– megtisztítja a SPOD, SPOD, APOD tartózkodási és mozgási körleteket az érkező nemzeti erők számára;
– biztosítja a beérkezett nemzeti erők tevékenységét, a személyi állomány gyülekeztetését, ellátását;
– támogatja a mozgást, szállítást a különböző körletekbe.

A felsorolásból kiemelem a nemzeti NSE-erők főbb feladatait, melyből egyértelműen megállapítható, hogy tetemes munkát és felelősséget ró az RSOM-művelet lebonyolításában részt vevő nemzeti erőkre. Megállapítható az is, hogy két- vagy többnemzeti logisztikai megoldás választása esetén a technikai egyezményben érinteni és rögzíteni kell, hogy ki, vagy melyik nemzet végzi el a feladathalmazt. Egyértelműen megállapítható az is, hogy az NCC, azaz a nemzeti kontingensparancs nok felelőssége jelentős, nemcsak a nemzeti érdek képviselete és érvényesítése szempontjából, hanem a koordinálás végrehajtásában is a nemzeti NRF-erők érdekében.
Az MC 0526 feldolgozását és elemzését követően egyértelműen megállapítható, hogy az új NRF logisztikai irányelvek jelentős változásokat eredményeztek, melyek kihatással vannak a nemzeti logisztikai megoldásokra is.


Feladatok az RSOM-műveletek végrehajtásakor

Az RSOM komplex és összetett feladatrendszer, melynek fázisai bár időben és térben elkülönülnek, de egymásra épülnek. Egy lehetséges többnemzeti, összhaderőnemi erő alkalmazása esetén általában az APOD kirakó légi kikötőben az ACC légierő-parancsnokság, míg az SPOD tengeri kikötőben az LCC erői hajtják végre az RSOM-műveleteket a JLSG mint összhaderőnemi vezetési elem irányítása alapján.
Az RSOM-művelet fázisai:

1. Erők fogadása (Reception)
2. Erők állomásoztatása (Staging)
3. Erők integrációja (Integration)
4. Erők előrevonása (Onward movement)

Az RSOM-művelet fázisai időben és térben egymást követő folyamatsor, amely a műveletekben részt vevő nemzetek erői stratégiai szállítását követő feladatrendszerét foglalja magába a készenlét eléréséig. A NATO vagy EU vezette többnemzeti műveletek esetén az RSOM fázisai nemzetenként azonosak, de a kirakó-repülőterek és tengeri kikötők kapacitásának, valamint a többnemzeti részletes szállítási terv (MNDDP) szerint a fázisok a részt vevő nemzetenként időben és térben elcsúszva valósulnak meg. Ez azt jelenti, hogy a különböző nemzetek erői adott időpontban az RSOM-művelet különböző fázisait hajtják végre.


Feladatok az RSOM-művelet erők fogadása (reception) fázisban

A stratégiai szállítást követő kirakással együtt a tartózkodási körletben az erők általában 2-3 napot töltenek el a kirakodással együtt.
A különböző vezetési pontok és elemek főbb feladatai az erők fogadása (reception) fázisában.

1. APOD:

– az NRF ACC vezeti az APOD-műveleteket. (Repülőgépek kirakása, személyi állomány állomásoztatása, felszerelések szállítása stb.)
–
NSE:

a. Az ACC utasításai szerint mozgatja a személyi állományt és a felszereléseket közvetlenül a tartózkodási körletbe.
b. személyi állomány okmányainak ellenőrzése stb.

2. SPOD:

– Az NRF LCC felelős az SPOD-műveletekért.
–
Vezető nemzet NSE:

a. SPOD-menedzsert jelöl ki;
b. vezeti a nemzeti erők SPOD-műveleteit;
c. támogatást biztosít a nemzetek részére a harci felszerelés, anyagok, konténerek szállítására a különböző körletekbe.
Nemzeti NSE-erők:

– erőt és eszközt biztosít a hajók kirakásához;
– biztosítja a nemzeti erők érkezésekor a kirakást;
– irányítja az anyagok mozgatását a kijelölt körletekbe az LCC TMC50, azaz a Hadszíntéri Mozgáskoordináló Központ utasításai alapján.

A feladatrendszerből kiindulva belátható, hogy a nemzeti NSE-erők feladatainak végrehajtásához a készenléti idejüknek minimum azonosnak kell lenni az NRF-erőkkel, de előbb ki kell érkezniük a kirakóhelyekre, ezért számos nemzet tervezi NSE-alegységét elsőként érkeztetni a műveleti területre. Természetesen összhangban az NRF logisztikai koncepcióval. Többnemzeti logisztikai megoldásként a TA alapján más nemzeti NSE is végrehajthatja a feladatokat. Azonban racionális arányban célszerű – a nemzeti érdek érvényesítése miatt – a saját nemzeti NSE-erő időbeni felkészítése és alkalmazása a fenti feladatokra.

Feladatok az RSOM-művelet erőinek állomásoztatása (Staging) fázisában

– NRF LCC RSC51:
Felelős a tartózkodási körletek (nemzetenként minimum egy) tervezéséért, kijelöléséért az NRF-parancsnok prioritásai alapján.

– Vezető nemzet NSE:
– kijelöli az NRF LCC-erők tartózkodási körleteit;
– együttműködik a tartózkodási körletek koordinálására kijelölt elemekkel és az NRF hozzájáruló nemzetek NSE-erőivel.
– Nemzeti NSE:
– együttműködik a vezető nemzet NSE-vel;
– képviseli a nemzeti érdekeket;
– kapcsolatot tart a hazai logisztikai szervekkel.

A tartózkodási körlet általában 1000 fő befogadására képes, és zászlóaljméretű erők részére jelölik ki. A tartózkodási körletekben történik a harci-technikai eszközök szállítási helyzetből harchelyzetbe állítása, az anyagok, ellátmányok alegységenkénti ismételt csoportosítása és málházása, az előírt CDOS52 megalakítása.
A napi harci javadalmazás (CDOS) megalakításával szembeni elvárás NRF-erők alkalmazása esetén 7 CDOS az alegységeknél málházva, 8 CDOS a nemzeti előretolt logisztikai bázison (raktárban) 15 CDOS a műveleti területen szintén raktározva, alegységekhez történő kiszállításhoz, felhasználáshoz előkészítve. A nemzeti ellátócsatorna felkészül további, műveleti igények szerinti utánpótlás szállítására, evakuációs feladatok végrehajtására.
A napi harci javadalmazás (CDOS) készletezési elvei HRF,53 azaz a magas készenlétű erők alkalmazása esetén 7 CDOS készlet az alegységeknél málházva, 8 CDOS a műveleti területen raktározva, kiszállításhoz, felhasználáshoz előkészítve, valamint további 15 CDOS a nemzeti ellátó logisztikai csatornán kiszállítás alatt van.
A tartózkodási körletben végrehajtandó feladatok befejezését követően a kötelékeket átcsoportosítják a gyülekezési körletekbe (Assembly Area AA54). Az adott nemzet által használt SA-t átadják a stratégiai szállítás ütemének megfelelően a műveleti területre újonnan érkező erőknek, vagy más nemzet kötelékeinek. Ezért is fontos, hogy az RSOM fázisaiban végrehajtandó feladatokat előre tervezett és szervezett módon hajtsák végre, mivel a technológiai folyamat és időrend a készenléti követelmények által determinált módon szigorúan megszabottak.


RSOM a műveletintegráció (Integration) fázisában

Az erők integrációját, a készenlét elérését az AA-ban hajtják végre, melynek időtartama általában két nap. Az erők integrációjának célja a nemzetek által felajánlott erők képességeinek, harci alkalmazáshoz való készenlétének elérése. Az RSOM-feladatrendszer négy fázisa közül az egyik legfontosabb – egyben utolsó – mozzanata. Végrehajtása nemzeti felelősség és érdek, mivel a nemzet által felajánlott és vállalt képességek műveleti alkalmazási készenlétét – beleértve a nemzeti logisztikai támogatócsatorna működőképességét – a folyó műveletek támogatásához itt kell elérni.
Az integráció, illetve a készenlét elérésének fontosságát alátámasztja az a tény is, hogy a nemzetek által felajánlott erők a készenlét elérését követően kerülnek a TOA hatálya alá, azaz a kijelölt műveleti parancsnok alárendeltségébe akkor, ha már a stratégiai szállítást megelőzően nem kerültek átalárendelésre.
Az RSOM feladatrendszernek ebben a fázisában az érintett alegységparancsnokok felelősségén túl jelentős az NCC55 (nemzeti kontingensparancsnok) szerepe is.
Az RSOM feladatrendszernek ebben a fázisában kell végrehajtani a harci technikai eszközök, anyagi készletek feltöltését, az előírt és a készenlét eléréséhez szükséges összes ellenőrzést is. Az ellenőrzések maradéktalan végrehajtásához minden területre kiterjedően célszerű már előre kidolgozni egy úgynevezett „Chek list56-et,” azaz egy jól átgondolt és alaposan összeállított „ellenőrzési listát”. Ennek tartalmaznia kell a készenlét elérését determináló feladatsort, amely alapján a nemzeti érdeket is megjelenítő ellenőrzések teljeskörűen végrehajthatók.
Ebben a fázisban kell végrehajtani mindazon kiképzési, felkészítési feladatokat – gyakorlásokat, gyakorlatokat, éleslövészeteket, az erők megvédésének feladatait (Force Protection), ismételt elméleti felkészítéseket, a feladatok sulykolását, például a ROE57-t (Rules of Engagement stb.), az alkalmazási szabályokat –, melyek a várható műveleti feladatok szempontjából meghatározóak, és biztosítják a harcfeladatok sikeres és veszteségmentes teljesítését.
Az RSOM-nak ebben a fázisában meg kell győződni a nemzeti hatás- és felelősségi körbe tartozó logisztikai támogatócsatorna működőképességéről, beleértve a MEDEVAC58-ot, tehát az egészségügyi evakuálási képességek biztosítását is, ami szintén a nemzeti felelősségi körbe tartozik.


Feladatok az RSOM-műveleti erők előrevonása (Onward Movement) fázisában

Az RSOM-művelet integrációs fázisának befejezését követően, a TOA hatálya alá történő helyezés után, a részt vevő erők végrehajtják az előrevonást az AOO-ba, azaz a felelősségi zónába a kijelölt harcrend felvétele érdekében. Nagyobb távolság esetén, a CSC Konvoj Támogató Központ és a nemzeti NSE állományába tartozó NMT59, azaz a Nemzeti Mozgás Koordináló Csoport támogatásával, a JLSG vagy az NRF LCC MCC60 instrukciói alapján hajtják végre az előrevonást. Ennek során az NMT együttműködik a HN MP,61 azaz a befogadó nemzet katonai rendőrségével, vagy a helyzet függvényében az NRF LCC MP, azaz a Szárazföldi Komponens Parancsnokság katonai rendőr alegységeivel. Az előrevonás időtartama általában egy nap.


A különböző vezetési pontok és elemek feladatai a műveletek támogatása időszakában

A műveleti területen a nemzeti erők logisztikai támogatása nemzeti felelősség- és hatáskör, függetlenül az MC 0526-ban megjelent LOGCON hatáskörtől. Az NRF-művelet végrehajtása során a különböző vezetési pontok folyamatosan biztosítják és koordinálják – a kollektív felelősség szellemében – a harcot megvívó csapatok harctámogató kiszolgálását, a nemzeti ellátócsatornák működtetését annak érdekében, hogy biztosítsák az NRF-parancsnok műveleti szabadságát.
A különböző elemek feladatainak ismerete fontos a nemzeti NSE felkészítése és kiképzése szempontjából, de kiemelkedő a többnemzeti logisztikai megoldások választása esetén is, a TA megkötése szempontjából.
Az alábbi felsorolás tartalmazza a főbb logisztikai vezetési pontok feladatait a műveletek fenntartása folyamán.

- DJTF CJ4/JLSG

– HNS;
– szerződéskötések (SPOD, APOD, RPOD szolgáltatások);
– koordinálja a stratégiai szállításokat a műveleti területre (MNDDP).

- NRF LCC HQ G4

– koordinálja a harctámogató biztosítást az NRF LCC felelősségi körzetében (tervezés, eljárások, prioritások);
– koordinálja, ellenőrzi a mozgatást, szállítást az NRF LCC felelősségi zónájában;
– összeköttetést biztosít a DJTF CJ4 törzséhez;
– naponta pontosítja a harctámogató biztosítás helyzetét az NRF LCC RSC-vel és NSE-kel;
– jelent és tájékoztat a DJTF HQ CJ4 és JLSG felé.

- NRF LCC RSC

– koordinálja az NRF LCC mögöttes területi műveleteket;
– ellenőrzi a mozgatást, szállítást a mögöttes területen;
– összekötőt biztosít a JLSG felé;
– jelent és tájékoztat az NRF LCC HQ G4-nek.

- Nemzeti NSE

– erőket biztosít az RSOM és a logisztikai bázis műveletek végrehajtására;
– hatékony logisztikai képességeket biztosít, mozgásbiztosítást végez a nemzeti NRF-erők számára önállóan, vagy a TA alapján;
– biztosítja a szükséges LTG62-feladatra szabott logisztikai csoportot;
– ROLE1-képességet biztosít a nemzeti NRF-erők részére;
– biztosítja a harctámogató biztosítási nemzeti műveleteket az alkalmazandó NATO SOFA, TA alapján;
– koordinálja az NRF LCC mögöttes területen a nemzeti vonatkozású logisztikai műveleteket az NRF LCC RSC-vel együttműködve;
– igény szerint összekötő tiszteket biztosít;
– jelent, tájékoztatást ad a DJTF JLSG, NRF LCC RSC, NRF LCC G4 részére.

- TA alapján a vezető nemzeti NSE

– koordinálja a logisztikai bázis műveleteit;
– vezeti, koordinálja az SPOD-műveleteket (APOD-műveletek koordinálását az NRF ACC végzi);
– vezeti, koordinálja a tartózkodási körlet műveleteit;
– logisztikai szerepkörre szakosodott NSE-szerződéseket köt a nemzeti NSE-k számára;
– logisztikai szerepkörre szakosodott NSE-üzemanyag-, víz- stb. ellátást, ROLE2-képességet biztosít a MLB,63 a fő logisztikai bázison;
– biztosítja a mozgáskoordinálást az NRF LCC RSC-vel.

- Nemzeti NSE

– felelős a stratégiai szállítás során jelentkező nemzeti feladatok végrehajtásáért, figyelembe véve a TOA időpontját;
– az RSOM végrehajtásában jelentkező nemzeti feladatok koordinálása;
– a nemzeti NRF-erők műveleti képességeinek fenntartása;
– összeköttetés biztosítása a honi nemzeti vezetési pont, a JLSG, a NRF LCC RSC, valamint az NRF LCC G4 felé.

Miért fontos mindezt ismerni?
A válasz viszonylag egyszerű. Azért, mert az átgondolt nemzeti érdekeink akkor jeleníthetőek meg a legjobban a TA-ban, ha a megkötéséhez a részleteket is ismerjük. Hangsúlyozom, hogy az RSOM elvei és a felsorolt feladatok azonosak az EU vezette műveletek, vagy bármelyik missziós alegység TA-inak megkötése esetén is.
Megállapítható, hogy bármilyen tartalmú TA megkötése esetén célszerű a nemzeti érdekeink megfelelő súlyú képviselete érdekében a feladatra jól felkészült és kiképzett NSE kijelölése. Tehát nemcsak az NRF-feladatok esetén, hanem más, a határainkon túl végrehajtott műveletek esetében is.
Az NRF-erők alapfeladatainak végrehajtási időtartama 30 nap, de a művelet sikere függvényében – a készletek ismételt feltöltésével – ez újabb 30 nappal növekedhet. A művelet elhúzódása esetén késznek és képesnek kell lenni a követő erők (follow-on-forces)64 azaz az HRF-kötelékek RSOM-feladatai vezetésére is a folyó műveletek harctámogató kiszolgálásával párhuzamosan.
A műveleti területen az NRF-erőkkel hozzájáruló nemzetek saját erőik harctámogató kiszolgáló rendszere folyamatos fenntartásáról is gondoskodni kell. Az alábbi felsorolás tartalmazza a műveleti területen a nemzeti logisztikai feladatok elosztási rendszerének főbb feladatait.

- A fenntartási készletek, CDOS fogadása és elszállítása az SPOD-ból.
- Anyagok, ellátmányok fogadása a fő logisztikai bázisról és azok tárolása, raktározása.
- Anyagok, ellátmányok biztosítása a nemzeti LTG-alegységek részére.

A nemzeti LTG-nak tartalmaznia kell:

– C2-elemeket;
– raktározási képességet;
– 1-es, 2-es javítási képességet;
– üzemanyag-, víz-, általánosanyag-, konténerszállítási képességet;
– ROLE1 egészségügyi képességet.

A felsorolt főbb feladatokból egyértelműen megállapítható, hogy ha a feladatrendszer végrehajtására biztosított nemzeti NSE-erők nem rendelkeznek a szükséges képességekkel, akkor a TA-nak tartalmaznia kell, hogy a két- vagy többoldalú logisztikai megoldás keretében ki hajtja végre a felsorolt főbb feladatokat. Az elvek analóg módon alkalmazhatók az HRF magas készenlétű erők, azaz a NATO vagy EU vezette erők, illetve missziós feladatok végrehajtása során is.
A nemzeti felelősség- és hatáskörbe tartozó harctámogató-kiszolgáló feladatrendszer szerves része az RSOM-feladatok megkezdésétől, a műveletek fenntartása során a műveleti területen létrehozott logisztikai bázis műveleteknek is. A műveleti követelmények szerinti képességek fenntartása érdekében a nemzeti NSE-erőknek – amennyiben a TA nem tartalmazza – a következő feladatokat kell végrehajtania:

- központi szerződés megkötése (a JLSG felelőssége, de vele koordinálva) a logisztikai bázis műveletek és szolgáltatások érdekében (kikötői portál, munkások, üzemanyag [HNS], ivóvíz, szemétszállítás stb.);
- ellátási és elosztási helyek kijelölése;
- részvétel a nemzeti NRF NSE logisztikai bázisterep és infrastruktúraigény koordinálásában;
- részvétel a mozgás és a logisztikai bázis műveleteinek koordinálásában, ellenőrzésében;
- részvétel a helyi HNS koordinálásában a JLSG-vel;
- részvétel a nemzeti NSE támogatása koordinálásában a megkötött TA alapján;
- részvétel a logisztikai bázis védelmi terve (Force Protektion) koordinálásában;
- részvétel a logisztikai bázis bérlői értekezleten (LBTM).65

Szállítás

A műveletek fenntartása, a folyamatos harctámogató kiszolgálás biztosítása a korábban felsorolt feladatrendszeren túl tartalmaz egy sor műveleti területen végrehajtandó szállítási és logisztikai szolgáltatási feladatot is. Korábban említettem, hogy az RSOM-műveletek egyik szűk keresztmetszete a megfelelő konténerszállító képesség hiánya. Ezért a kikötőkben felhalmozódhatnak az elszállításra váró konténerek, ami gátolja a folyamatosan érkező anyagok időbeni és pontos kiszállítását a kötelékekhez. A nemzeti utánpótlási anyagok kiszállítása és biztosítása szintén nemzeti felelősség. A jelzett szállítási feladatok időbeni végrehajtása érdekében fontos, hogy az NRF-műveletben részt vevő nemzetek pontosan tervezzék és szervezzék a személyi állomány, üzemanyag, víz, méreten felüli rakományok, általános anyag- és konténerszállítási szükségleteiket az NRF-művelet mind a négy fázisában. A nemzeti NSE-erőknek képeseknek kell lenniük trailer és konténer szállítására az SPOD, APOD területéről a különböző kijelölt körletekbe, a logisztikai bázisokra, a nemzeti elosztó pontokra és nem utolsósorban a felhasználó, harcoló alegységek számára.


Logisztikai szolgáltatások

Az NRF-műveletek során, de bármilyen időben elnyúló missziós feladatban sem elhanyagolható a logisztikai szolgáltatások biztosításának minősége és rendszere. Az alábbi felsorolás tartalmazza a számításba jöhető logisztikai szolgáltatásokat:

- térképekkel és különböző táblázatokkal való ellátás;
- mosatás, fürdetés;
- szemétszállítás, WC-szolgáltatás;
- fegyverszoba-, raktárbiztosítás;
- infrastrukturális ellátás, beleértve a személyi állomány elszállásolását, főleg az RSOM első fázisában;
- vámkezelés, vámügyek;
- személyi állományról való gondoskodás, jóléti ellátás és rekreáció;
- szerződéskötések, vagy abban való nemzeti érdek képviselete;
- munkások bérlése, alkalmazása (pl.: tolmácsok, kikötői munkások);
- postai szolgáltatások;
- víz és élelmezés;
- harc- és gépjármű-szervizelés, -javítás;
- multinacionális összhaderőnemi csapatmozgások koordinálása;
- hadszíntéren belüli szállítások;
- V. logisztikai anyagosztály raktározása (lőszer, robbanóanyag);
- üzemanyag-ellátás, -raktározás;
- egészségügyi biztosítás, beleértve a kiürítést, MEDEVAC-, STRATEVAC-feladatokat;
- táborépítés, -fenntartás, -igazgatás;
- szállítmányátrakás, átrakó alegységek biztosítása.

A felsorolásból egyértelműen megállapítható, hogy a logisztikai szolgáltatások biztosításának ki kell terjednie az NRF-művelet minden fázisára. A feladatok különböző prioritással jelentkeznek a műveletek különböző fázisaiban.
A logisztikai szolgáltatási feladatok is alátámasztják a nemzeti NSE-erők képességei kialakításának és összetételének alapos átgondolását, felkészítésének és kiképzésének fontosságát.
A többnemzeti logisztikai megoldás választása estén könnyen belátható, hogy a TA szerves részét kell, hogy képezze a logisztikai szolgáltatások biztosításának
a rendje. A TA tartalmi összetételén túl kiemelkedő fontosságú, hogy a támogatott alegységparancsnok (-ok) és természetesen az NCC nemzeti kontingensparancsnok felkészítésének szerves része legyen a logisztikai szolgáltatások biztosításának ismerete.
A műveletek minden fázisában a nemzeti erők harctámogató kiszolgálása bármilyen megoldása esetén meghatározó jelentőségű a műveletben, missziós feladatban érintett alegységparancsnokok és NCC felkészítése és kiképzése, mivel nemzeti érdekérvényesítésünk érdekében pontosan ismerniük kell, mi a nemzeti NSE feladata, milyen feladatokért és szolgáltatásokért fizetünk, mit vehetünk igénybe a nemzeti erőink harcfeladatai követelmények szerinti folyamatos logisztikai támogatása érdekében.


Nemzeti erők harcképességének fenntartása,
helyreállítása

Nemzeti felelősség- és hatáskörbe tartozik az erők képességeinek fenntartása, szükség esetén helyreállítása is, főleg akkor, ha az alkalmazott harci-technikai eszközök nem csereszabatosak, így a keresztkiszolgálás nem biztosított. A nemzeti erők műveleti képességeinek a követelmények szerinti folyamatos fenntartása érdekében a javítóerőknek képeseknek kell lenniük a 2-es szintű fenntartási feladatok végrehajtására. Az alábbi felsorolás tartalmazza a nemzeti fenntartási, javítóelemek képességeivel szembeni minimális követelményeket.

- Emelt mennyiségű fenntartási anyag és jelentős számú tartalék biztosítása az MEE66, azaz a misszió szempontjából alapvető alkatrészekből.
- Mozgó javítócsoport.
- Képesség az MEE-eszközök meghatározott időnormán belüli cseréjére, javítására.
- 1-es vagy 2-es szintű javítóképesség az LTG állományában.

A felsorolásból kiemelten fontos az MEE, azaz a támogatott alegység harcfeladatai sikeres végrehajtásához fontos tartalék alkatrészekkel történő ellátás, amit minden esetben célszerű megnevezni és biztosítani. Az MEE listájának kidolgozása, meghatározása és műveleti területen történő biztosítása azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel a javítása normaidőhöz kötött, és a hazai területről az időnormán belül vagy nem biztosítható, vagy az egyedi utánszállítás rendkívül költséges, így nem gazdaságos.


A harcképesség helyreállítása

A harcképesség helyreállítása szintén nemzeti feladat és hatáskör, ami nemcsak logisztikai értelemben jelent feladatokat, hanem a nagy veszteséget szenvedett kötelékek harcképességeinek, harci moráljának helyreállítását is tartalmazza, egyben a személyi állomány utánpótlását is jelenti.
A műveleti követelmények szerint az NRF hozzájáruló nemzetek harctámogató- kiszolgáló erőinek képeseknek kell lenniük a hatékony és gyors 1-es vagy 2-es szintű javítási képességek biztosítására.


A nemzeti NSE-összekötők biztosítása

A hatékony nemzeti érdekérvényesítés érdekében az NRF-, HRF-feladatok során a missziók logisztikai biztosítása, a nemzeti NSE-erők összetételének meghatározása és a TA megkötése során célszerű figyelembe venni a nemzeti NSE-összekötők biztosítását.
A többnemzeti, összhaderőnemi műveletek – mint az NRF, HRF – követelmények szerinti harctámogató kiszolgálása megköveteli a hozzájáruló nemzetek NSE állományából összekötők biztosítását a különböző logisztikai C2 elemekhez, az alábbiak szerint:
- DJTF JLSG/ NRF LCC RSC

– mögöttes területi műveletek koordinálásában való részvétel;
– HNS és szerződések végrehajtásában való részvétel (nemzeti érdekérvényesítés);
– NMT, azaz nemzeti mozgáskoordináló csoport alkalmazása;
– NMLT67, azaz nemzeti egészségügyi összekötő csoport alkalmazása a ROLE2/3 feladatok, művelettel kapcsolatos egészségügyi követelmények és AIRMEDEVAC feladatok koordinálására;
– NMPD68, azaz nemzeti katonai rendőr részleg alkalmazása a nemzeti érdekű katonai rendész, rendőri feladatok koordinálására és végrehajtására.

A fenti felsorolásból következik, hogy biztosításuk a többnemzeti logisztikai megoldástól függ, de a TA megkötése szempontjából is fontos tényező nemzeti érdekérvényesítésünk érdekében. Kiemelkedő jelentőséggel bír az egészségügyi biztosítás nemcsak a ROLE2/3-képesség igénybevétele, de az AIRMEDEVAC biztosítottsága a műveleti területen, valamint a műveleti területről – szükség esetén – a honi területre történő egészségügyi kiürítés, STRATEVAC szempontjából is.
Összegezve megállapítható, hogy a bevezetőben vázolt szövetségi követelmények, a Magyar Honvédség politikai és katonai felső vezetői által kiadott különböző dokumentumokban megfogalmazott nemzetközi szerepvállalásunk egyértelműen meghatározzák a nemzeti hatás- és feladatkörbe tartozó követelményeket az NRF-erők harctámogató kiszolgálásán túl a HRF, az EU vezette MLF, valamint a különböző missziók vonatkozásában.


A nemzeti felkészítéstől az eredeti helyzet visszaállításáig

Az RSOM-feladatrendszer elemzésén túl elemi érdekünk a szövetségi rendszerbe történő integrációnk elmélyítése, a professzionális nemzeti erők további fejlesztése megköveteli, hogy egységes követelményrendszerbe foglaljuk a nemzeti hatás- és feladatkörbe tartozó kötelezettségeinket. A 6. számú vázlat – egy változat szerint – figyelembe véve a NATO-dokumentumokban meghatározott időnormákat és követelményeket egységes rendszerbe foglalja a nemzeti hatás- és felelősségi körbe tartozó feladatokat az indító okmányok kiadásától az eredeti helyzet visszaállításáig, amely egységesen alkalmazható a NATO vagy EU vezette műveletekben való részvétel esetén, legyen az NRF- vagy missziós feladat.
A 6. vázlatról leolvasható, mely ciklusok tartoznak nemzeti és szövetségesi felelősségi körbe. Következtetésként levonható, hogy integrációs célkitűzéseink elmélyítése érdekében a hazai eljárásokat és feladatokat célszerű közelíteni a szövetségi követelményekhez. Azon túl, hogy megfeleljünk az elvárásoknak, nemzeti érdekünk is azt diktálja, hogy az eseménykövető rendszer helyett egy vezetett struktúra szerint hajtsuk végre a nemzetközi szerepvállalásunkból fakadó feladatainkat.





Céljaink elérése érdekében az RSOM egységes végrehajtási rendjét és követelményeit célszerű integrálni a kiképzés és felkészítés rendszerébe, kiemelten az HRF, NRF és missziós alegységek esetében.
A következtetések között célszerű kiemelni a TA megkötésének alaposabb előkészítésén túl a külföldön végrehajtott műveletekben részt vevő alegység-parancsnoki állomány, valamint az NCC nemzeti kontingensparancsnok felkészítésének, kiképzésének, feladatainak, a vele szemben támasztott követelményeknek a pontosítását a nemzeti érdekeinket is megjelenítő feladatrendszerrel.
Belátható, hogy a TA tartalma, szerepe és súlya a műveleti területen a harcfeladatokat végrehajtó nemzeti kötelékek harctámogató kiszolgálásának biztosításában kiemelkedően fontos, ezért célszerű több logisztikai, híradó- és más szakember bevonása annak alaposabb tartalmi előkészítése érdekében. A TA tartalma hatással van a műveletekben érintett alegységek NSE-állományának összetételére, erejére is, ami alátámasztja az NSE-alegységek felkészítési és kiképzési követelményeinek adaptálását is a követelményekhez. Az időbeni felkészítés, kiképzés érdekében proaktív módon, határozott kezdeményező szerepet kell érvényesíteni a TA időbeni, pontos tartalmú megkötése érdekében, ami nemzeti érdeket is képvisel.
A műveletek magas szintű fenntartása érdekében indokolt az MEE meghatározása és biztosítása, ami hatással van a képességek folyamatos biztosítására, jelentősen csökkenti a missziós logisztikai biztosítás anomáliáit, valamint jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezhet.
J. Jones tábornok, a NATO főparancsnoka az Allied Reach 2006 gyakorlaton (rendezvényen) a következőképpen fogalmazott: „Az NRF alkalmazása során nem lehet felhasználni a XX. század logisztikai támogatási rendszerét, mert az gátolja a bevethetőséget és a képességek azonos követelményszintre hozását.”
Az NRF új logisztikai koncepciója, valamint a fenti idézet is előrevetíti a szövetségi műveletek során alkalmazott harctámogató kiszolgálás követelményeinek és rendszerének felülvizsgálatát, várható módosítását. Analóg módon a várható változásokkal együtt célszerű nemzeti oldalról is átvilágítani a missziós logisztikai támogatás rendszerét.
A NATO- illetve EU-okmányok feldolgozásában, -eljárások alkalmazásában azokra célszerű kiemelt figyelmet fordítani, amelyek az integrációs követelmények érvényesülését elősegítik, támogatják a kormányprogramban is meghatározott profeszszionális követelmények teljesítését, nemzetközi megítélésünk javulását, és amelyek nemzeti érdekérvényesítésünknek is megfelelnek. A gyorsan változó követelményrendszerhez történő dinamikus igazodás, a NATO és EU katonai képességeivel kialakított szinkron, a szövetségi kötelezettségeinkből fakadó feladatokhoz való minőségi hozzájárulás, a professzionális, multifunkcionális képességek kialakítása nemcsak nemzeti felelősség, hanem nemzeti érdek is.
Meggyőződésem, hogy a mennyiségileg kisebb hozzájárulásunkat akár a NATO, akár az EU közös feladataihoz minőségi szerepünkkel, felkészültségünkkel, innovatív gondolkodásmódunkkal, professzionális képességeinkkel tudjuk pótolni.
Az RSOM-művelet összetett, komplex logisztikai feladatrendszer. Az RSOM szervezett előkészítésével és végrehajtásával nemzeti érdekeinket is jobban és hatékonyabban tudjuk érvényesíteni. Az RSOM-feladatrendszert egységesen célszerű alkalmazni minden nemzetközi szerepvállalásunk részeként, legyen az NATO vagy EU vezette művelet, vagy NRF-erők esetleges alkalmazása.
A nemzetközi szerepvállalásunkból fakadó elvek, eljárások elsajátítása, ismeretek bővítése, készségszintű alkalmazása alapvetően nem pénz, hanem gondolkodásmód-váltás kérdése, ami nemcsak belső kényszer, hanem igazodási kötelezettség a szövetségi követelményekhez. El kell fogadni, hogy senkit nem érdekel mit és miért nem tudunk, mindenki csak arra kíváncsi, hogy mire vagyunk képesek.

Németh István

1 RSOM (Reception Staging and Onward Movement) Erők fogadása, állomásoztatása, integrációja és előrevonása

2 EU (European Union) Európai Unió

3 MC 0526 Az NRF-műveletek logisztikai támogatásának új irányelvei

4 LOGCON (Logistic Control) logisztikai irányítás

5 NSE (National Support Element) nemzeti támogató elem

6 TOA (Transfer of Authority) átalárendelési jogkör

7 C2 (Command and Control) vezetés-irányítás

8 JLSG (Joint Logistic Support Group) Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport

9 LIM (Logistics Information Management) logisztikai információ menedzsment

10 HNS (Host Nation Support) befogadó nemzeti támogatás

11 JFC (Joint Force Commander) Összhaderőnemi erők parancsnoka

12 DJTF HQ (Deployable Joint Task Forces) Telepíthető összhaderőnemi alkalmi harci kötelék harcálláspont

13 LCC (Land Component Command) Szárazföldi Komponens Parancsnokság

14 ACC (Air Component Command) Légierő Komponens Parancsnokság

15 MCC (Maritime Component Command) Haditengerészeti Komponens Parancsnokság

16 SOF CC (Special Operation Forces Component Command) Különleges Erők Komponens Parancsnokság

17 JLSG HQ (Joint Logistics Support Group) Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport Harcálláspont

18 NSE (National Support Element) nemzeti támogató csoport

19 LRSN (Logistic Role Specialist Nation) Logisztikai szerepkörre szakosodott nemzet

20 LLN (Logistic Lead Nation) logisztikai vezető nemzet

21 FOB (Forward Operation Base) előretolt műveleti bázis

22 MMU (Multinational Medical Unit) Többnemzeti Egészségügyi Egység

23 MILU (Multinational Integrated Logistic Units) Többnemzeti Integrált Logisztikai Egység

24 APOE (Air Point of Embarcation) berakó repülőtér

25 SPOE (Sea Point of Embarcation) berakó tengeri kikötő

26 APOD (Air Point of Disembarcation) kirakó repülőtér

27 SPOD (Sea Point of Disembarcation) kirakó tengeri kikötő

28 TMCC (Theater Movement Coordination Center) Hadszíntéri Mozgás Koordináló Központ

29 CSC (Convoy Support Center) Konvoj Támogató Központ

30 JRAC (Joint Rear Area Commander) Összhaderőnemi mögöttes terület parancsnoka

31 MAIN, fő harcálláspont

32 ROE (Rules of Engagement) harci alkalmazási szabályok

33 FP (Force Protection) erők önvédelme

34 AMCC (Allied Movement Coordination Center) Szövetséges Szállítás Koordináló Központ

35 MNDDP (Multinational Detailed Deployment Plan) többnemzeti részletes szállítási terv

36 OLRT (Operational Liaison Reconnaissance Team) Műveleti Összekötő és Felderítő Csoport

37 HNS (Host Nation Support) befogadó nemzeti támogatás

38 FMB (Forward Mountain Base) Előretolt Felszerelés Bázis

39 IO (International Organisation) nemzetközi szervezetek

40 NGO (Non Govermental Organisation) nem kormányzati szervezetek

41 IEF (Initial Entry Force) kezdeti (elsőként) belépő erők

42 NCC (National Contingent Commander) nemzeti kontingensparancsnok

43 OPCOM (Operational Command) műveleti vezetés

44 OPCON (Operational Control) műveleti irányítás

45 TACOM (Tactical Command) harcászati vezetés

46 TACON (Tactical Control) harcászati irányítás

47 ADMINCON (Administrative Control) adminisztratív irányítás

48 LOGCON (Logistic Control) logisztikai irányítás

49 HNSA (Host Nation Support Agreement) befogadó nemzeti támogatási egyezmény

50 LCC TMC (Land Component Command Theater Movement Center) Szárazföldi Komponens Parancsnokság Hadszíntéri Mozgáskoordináló Központ

51 NRF LCC RSC (NATO Response Force Land Component Command Rear Support Command) NRF Szárazföldi Komponens Parancsnokság Mögöttes Támogató Parancsnokság

52 CDOS (Combat Day of Supply) napi harci javadalmazás

53 HRF (High Readiness Forces) magas készenlétű erők

54 AA (Assembly Area) gyülekezési körlet

55 NCC (National Contingent Commander) nemzeti kontingensparancsnok

56 Chek list ellenőrzési lista

57 ROE (Rules of Engagement) alkalmazási szabályok, amit az adott műveleti területre a NAC (North Atlantic Consil) hagy jóvá, és csak az ő hatásköre a módosítása

58 MEDEVAC (Medical Evacuation) egészségügyi evakuálás

59 NMT (National Movement Team) Nemzeti Mozgáskoordináló Csoport

60 MCC (Movement Coordination Center) Mozgás Koordináló Központ

61 HN MP (Host Nation Military Police) befogadó nemzet katonai rendőrség

62 LTG- (Logistic Task GROUP) feladatra szabott logisztikai csoport

63 MLB (Main Logistics Base) fő logisztikai bázis

64 Follow-on-Forces, követő erők

65 LBTM (Logistic Base Tenant Meeting) logisztikai bázis bérlői értekezlet

66 MEE (Mission Essential Equipment) üzemképességet meghatározó alkatrész

67 NMLT (National Medical Liaison Team) nemzeti egészségügyi összekötő csoport

68 NMPD (National Military Police Detachment) nemzeti katonai rendőr (rendész) részleg