Bár Karzai afgán elnök már 2004-ben dzsihádot, azaz szent háborút hirdetett a máktermesztés és az ópium-elõállítás ellen, az USA Külügyminisztériumának 2005. márciusi jelentése szerint „Afganisztán közel került ahhoz, hogy drogállammá váljon”. A kormány, valamint a nemzetközi közösség erõfeszítése ellenére Afganisztán továbbra is a világ vezetõ ópiumtermelõje maradt, sõt 2006-ban annak elõállítása jelentõs mértékben növekedett. A 2005-ös évhez viszonyítva az ópiummák vetésterülete 59%-kal növekedett, ezzel az országban rekordmennyiségû, 6100 t ópiumot állíthatnak elõ.1 Afganisztánban a kábítószer-elõállításból származó bevételek meghaladják a 3 milliárd USD-t, így a drogbárók, bûnözõk és a korrupt hivatalnokok szûk köre tovább gazdagodhat. A drogból befolyt jövedelmek egy részét a tálibok és a kormányellenes erõk támogatására használják, akik egyre intenzívebb harcot folytatnak a nemzetközi koalíció és az újjáalakuló, demokratikus rendszer hatóságai és intézményei ellen.

Történészek szerint a mákot2 – az ópium alapanyagát biztosító növényt – a mongolok honosították meg Afganisztánban a XIII. században, ahol ettõl az idõponttól kezdve szinte folyamatosan termesztik az ópiummákot.
Az ENSZ Kábítószer és Bûnmegelõzési Hivatala (UNODC) mûholdas felvételek és helyszíni bejárások alapján meglehetõsen pontos információkkal rendelkezik az Afganisztánban (és a világ más országaiban) folyó illegális máktermesztés és ópiumelõállítás helyzetérõl. A hivatal Afganisztánnal foglalkozó éves kiadványa a termés betakarítása (május vége) után, minden évben, szeptember végén jelenik meg.
Az UNODC felmérése szerint a gazdák átlagosan két hektáron gazdálkodnak, és ennek a területnek általában egyharmadát vetik be mákkal. E kultúrnövényt fõleg északon a kisbirtokosok gyakran maguk termesztik, de az ország déli részén, az ópiumbárók uralta nagyobb területeken a termesztés bérmunkások alkalmazásával, általában öntözéses módszerrel folyik. A növény száraz, meleg klímát igényel, egyes változatai kifejezetten szárazságtûrõk. Igen munkaigényes, ahogy a termõtalaj gazosodik, gyakori kapálást igényel. A virágzás az ültetés után három hónappal kezdõdik (ekkor indul meg a gubóképzõdés), a magból 120 nap alatt lesz termés. Mivel ugyanazon táblában sem azonos idõben érik be a gubó, ezért a betakarítás folyama ta hosszabb. A gubót egy erre a célra kialakított görbe késsel megvágják, a lassan kifolyó anyagot összegyûjtik, ami késõbb a fény hatására megsötétedik, majd gumiszerûvé válik.







A termés minõségétõl függõen az egy hektáron termesztett mákból 35-40 kg nyers ópium nyerhetõ. Az ópium kinyerése után a vetõmagnak eltett mennyiség kivételével a magot (mák) összegyûjtik és olajat készítenek belõle, amit fõzési célra használnak.


ÓPIUM, HEROIN

Mivel a nyers ópium erõs szaga alapján könnyen felismerhetõ, már a termesztés helyéhez közel megkezdik annak feldolgozását morfium alapanyaggá. Sõt, minthogy a technológia különösebb felszerelést nem igényel, a „finomító” akár egy kisebb házba is telepíthetõ. A folyamat során a természetes ópiumot elõbb forró vízzel elegyítik, melyet követõen egy vékony, fehér, tiszta ópiumréteg („folyékony ópium”) válik ki a víz felszínén, amit összegyûjtenek. Az így nyert anyagot elõbb oltott mésszel kezelik, majd leszûrik. Ezt követõen ammóniát adnak hozzá, és ismét felmelegítik. Az edény alján visszamaradt szilárd anyag a morfium alapanyaga, más néven „1. sz. heroin”. 10 kg nyers ópiumból átlagosan 1 kg morfium-alapanyag nyerhetõ.
A heroin alapanyagát a morfium alapanyagából állítják elõ, ráadásul az ehhez szükséges anyagokat és eszközöket kereskedelmi forgalomban is be lehet szerezni. Ennek során a heroin alapanyagot elõbb ecetsavval vegyítik, majd két órán át 85 ºCon tartják, hogy a morfium feloldódjon. Ezután az anyagot lehûtik, és vizet adnak hozzá, ami kioldja a heroint. A heroin alapanyaga szódabikarbóna hozzáadásával lesz kész. A morfium minõségétõl függõen 1 kg morfiumból közel 1 kg heroin alapanyag készíthetõ. További eljárással a heroin-alapanyagot szívható heroinná, „3. sz. heroin”- ná, vagy injekcióval beadható, 80-90% tisztaságú „4. sz. heroin”-ná alakítják.
Az országban elõállított drogot a fõ csempészútvonalakon Tádzsikisztánon, Üzbegisztánon és Türkmenisztánon át elõbb Oroszországba viszik, majd onnan juttatják tovább Európába (1. ábra). A másik csempészútvonal a könnyen átjárható határon át Pakisztánba vezet, ahonnan hajókkal szállítják tovább, elsõsorban ugyancsak európai országokba. Az iráni fogyasztókat a nyugat-afganisztáni herati elosztó központ látja el kábítószerrel. (A világon a 100 ezer lakosra jutó ópiumfogyasztók száma Iránban a legnagyobb.)
Európában a heroin két formában fordul elõ: az általánosan elérhetõ barna heroin (a heroin bázikus formája), valamint a kevésbé általános és drágább fehér heroin (só forma), amely tipikusan Afganisztánból származik. Az Európai Unióban 2003-ban a barna heroin átlagos utcai ára a belgiumi 27 EUR/g3 és a svédországi 144 EUR/g között változott, miközben a fehér heroin ára 25 EUR/g (Szlovákia) és 216 EUR/g (Svédország) között mozgott. Az árkülönbözet az eladott kábítószer tisztaságát és az érintett országok életszínvonala közötti különbséget tükrözi. Az Európában értékesített barna heroin átlagos tisztasága az Európai Unión belül az ausztriai 6%-tól a mál tai 40%-ig változik. A forgalmazott fehér heroin tisztasága változó; Finnországban átlagosan 6%, míg Norvégiában 70% körüli. Nálunk 2005-ben 1 g fehér heroin kb. 8000 forintba került.







A legtöbb drogfüggõ intravénásan juttatja szervezetébe a heroint, így, ha a fecskendõt és a tût mások is használják, HIV- és hepatitisz B- és C-fertõzésnek teszik ki magukat. Az USA-ban a HIV terjedéséhez legjobban a drogfogyasztás járul hozzá, ahol statisztikai adatok szerint a drogfogyasztók közel 30%-a HIV-vírussal fertõzött. Magyarországon az ország kábítószer-ellenes programokra és gyógyításra évente 2 milliárd forintot fordít.4 Olyan összeállítás, értékelés azonban, hogy az Afganisztánban elõállított drogok fogyasztóinak kezelésére, ellátására, a kábítószerhez kapcsolódó betegségek gyógyítására az érintett országok összesen mennyi forrást áldoznak, eddig még nem készült.
A fogyasztók az Afganisztánban egy év alatt megtermelt ópiumért közel 50 milliárd USD-t fizetnek. Az óriási haszon azonban nem az afganisztáni, hanem a nemzetközi drogmaffia zsebébe vándorol.


TERMELÉSI ADATOK

Afganisztánban az UNODC jelentése5 szerint 2006-ban 165 ezer hektáron termesztettek ópiummákot, a vetésterület az egy évvel korábbit 59%-kal haladta meg. Az ország az ópiummák világtermelésének 82%-át adja, ugyanez az érték 2005-ben mindössze 62% volt (2. ábra).
Az ország az illegális ópium elõállítása terén is világelsõ. Afganisztánban 2005- ben 4100 t ópiumot állítottak elõ, ami a világtermelés 87%-át jelenti. A 2006-ban megtermelt mákból 6100 t ópium állítható elõ, ami a világtermelés 92%-át jelenti (3. ábra)! A drogból befolyt jövedelmekbõl Afganisztán bevétele 2006-ban meghaladta a 3 milliárd USD-t.
A máktermesztés 2006-ban Afganisztán 34 tartományából 14-ben több mint 10%-kal nõtt (4. és 5. ábra). A növekedés leginkább délen, Helmand és Kandahar tartományokra volt jellemzõ, ahol a helyi hatalom a sorozatos gerillatámadások, a bûnözés és a korrupció súlya miatt gyakorlatilag összeomlott. Más tartományokban, mint az északkeleti Badakhshanban a termesztés növelését a kapzsi hivatalnokok és az arrogáns hadurak tevékenysége is elõsegítette. Az országban azoknak a száma, akiknek a megélhetési forrást az ópium biztosítja, csaknem egyharmaddal, 2,9 millióra növekedett, ami az ország 31 milliós6 lakosságának a 9,4%-át jelenti. Az ópiummák- termesztés az ország keleti és középsõ tartományai zömében alig változott, míg nyolc, elsõsorban a fejlettebbek közé tartozó északi tartományban csökkent a vetésterület nagysága. Mindössze hat tartományban (2005-ben nyolcban) nem termesztettek jellemzõen ópiummákot, tisztán ópiummentesnek viszont csak három, az ország keleti részén fekvõ, egyébként a legszegényebb térséget képviselõ tartomány minõsíthetõ.




A déli régióban a termesztés ugrásszerûen nõtt, ahol a földmûveseket biztatták, sõt esetenként kényszerítették a máktermesztésre. A déli tartományokban 2006-ban termesztett mák mennyisége majdnem egyenlõ volt Afganisztán 2005. évi termelésének egészével. A kormány által végrehajtott megsemmisítési módszerek ezeken a területeken (Kandahar tartomány kivételével) biztonsági problémák miatt nem lehettek elég hatékonyak. A legtöbb ópiumot délen, Helmand tartományban állították elõ, az ország össztermelésének 42%-át. Kisebb növekedés volt megfigyelhetõ Uruzgan, Badakhshan, Daikondi és Nangarhar tartományokban, míg a legnagyobb csökkenés Balkh és Farah tartományokban következett be.







A MÁKTERMESZTÉS VISSZASZORÍTÁSA

Az ISAF-erõk a PRT-k rendszere kiépítésével vidéken is megjelentek, de jelenlétük a helyi termelõket az illegális termesztéstõl nem riasztja vissza. A nagy felelõsségû területekkel rendelkezõ, kis létszámú, és csak könnyûfegyverekkel felszerelt PRT-k a máktermesztés visszaszorításához nem rendelkeznek megfelelõ erõvel és eszközökkel. Így fordulhatott elõ, hogy például Balkh tartományban, ahol korábban brit PRT mûködött, 2005-ben a máktermesztés jelentõs mértékben nõtt (az Egyesült Királyság az afganisztáni drogelõállítás elleni harc vezetõ nemzete), vagy Badakhshan tartományban, ahol német PRT mûködik, 2006-ban a mák vetésterülete 77%-kal emelkedett.
Az afgán hatóságok és a nemzetközi szervezetek a máktermesztés visszaszorítására programokat dolgoztak ki. A máktermesztés önkéntes feladását célzó projektet tartományi szinten szervezik és hajtják végre, melyre az érintett tartományok jelentõs, 3,4–55,7 millió USD-nak megfelelõ támogatást kaphatnak, melybõl a gazdákat egyszeri, hektáronként 1000 USD-nak megfelelõ összeggel kompenzálják. A program azonban lassan halad, mert a gazdáknak még mindig sokkal kifizetõdõbb a máktermesztés: jelenlegi árakon, amennyiben ugyanazon a termõföldön mákot termesztenek, 37 USD/ha ópium-elõállítási értékkel és 94 USD/kg felvásárlási árral számolva, a jövedelmük a hektáronként fizetett 1000 USD kompenzáció helyett 3478 USD is lehet. Az afgán tartományi hatóságok rendõri erõk közremûködésével 2006-ban hozzávetõleg 15 300 ha területen semmisítettek meg mákültetvényeket, ami az összes bevetett terület kb. 10%-ának felel meg (6. ábra). Az UNODC szakértõi a megsemmisítés folyamatának és eredményességének ellenõrzésére mintegy 1400 falut kerestek fel. A szakértõk véleménye szerint a megsemmisítési folyamat és az alkalmazott módszerek még számos kívánnivalót hagynak maguk után, többször elõfordult ugyanis, hogy az ültetvények túlélték a beavatkozást, és termést hoztak. Több helyen a gazdák az eljárás hatékonyságának csökkentése érdekében az ellenõrzõ csoport megérkezése elõtt közvetlenül vízzel árasztották el a földeket, illetve azt állították, hogy az ültetvény területén improvizált robbanóeszközök vannak. Elõfordultak olyan esetek is, hogy a gazdák fegyverrel támadtak a hatósági emberekre.
A megsemmisítés zömét március és április hónapban hajtják végre, mielõtt a növényben az ópiumképzõdés még elindulna. Fontos, hogy erre a termesztési folyamat végén kerüljön sor, mert ebben az esetben ugyanabban az évben, ugyanarra a helyre, mákot, másodvetésként már nem ültethetnek. Ugyanakkor a módszereket és az alkalmazott vegyszereket nagyobb gonddal kell megválasztani, mivel egyes vidékeken, a gazdák szerint, a megsemmisítés utáni évben a földjükön semmilyen növény nem fordult termõre. Az ISAF az ópium elõállítására termesztett mák érés elõtti megsemmisítésébe nem avatkozik be. Az amerikai fegyveres erõk viszont részt vállalnak a kábítószer el leni küzdelemben, amerikai katonai légi jármûvek igénybevételével afgán és amerikai szakemberek derítik fel az ültetvények pontos helyét. A magyar PRT mûködési területén, Baghlan tartományban 2006-ban 22 hektárnyi ültetvényt számoltak fel. Mivel a mák termesztése a falusi társadalom egy széles rétegének egyedüli megélhetését jelenti, ezért a megsemmisítéssel mindaddig, amíg a kormány egy átfogó alternatív megoldás nem tud kínálni, óvatosan kell bánni.


A BIZTONSÁGI HELYZET ÉS A DROGTERMELÉS

Afganisztán a tálib hatalom szétzúzása óta a nemzetközi közösség támogatásával politikai, társadalmi és gazdasági téren jelentõs sikereket ért el. Az eltelt viszonylag rövid idõ alatt azonban az ország vezetõi a korábban felhalmozódott valamennyi problémát nem tudták megoldani. Nem sikerült vidéken a központi kormány jelenlétét és befolyását a kívánt mértékben növelni, és rendkívül nagy az országban a korrupció is. Vidéken több, korábban leszerelt milícia ismét fegyverhez jutott, a biztonsági helyzet az országban egyértelmûen romlik. A tálibok megerõsödtek, szervezettebbé és elszántabbakká váltak. A rájuk mért sorozatos csapások ellenére az 5000 fõsre becsült tálib erõk befolyásukat, erejüket a déli és keleti országrészben, nem utolsósorban az iraki terroristáktól kapott „szakmai” támogatás révén növelték és növelik. A terroristák je lentõs pénzügyi támogatást kapnak egyes közel-keleti államoktól. Az elmúlt idõszakban a gépkocsikkal végrehajtott öngyilkos merényletek száma ugrásszerûen megnõtt, a terroristák akcióikat a városokra is kiterjesztették. Az improvizált robbanószerkezetek elõállítása és alkalmazása terén a tálibokat iraki fanatikusok segítik. A távvezérléssel mûködtetett robbanószerkezetek mûködéséhez jelentõs segítséget jelent az a tény, hogy az országban a mobiltelefon-hálózat lefedettsége egyre nagyobb, így a mobiltelefon is, mint bombarobbantó eszköz, bekerült a terroristák fegyvertárába.



A kábítószer-termelés növelésében érintett tartományok 2006 augusztusában kerültek amerikai irányítás alól az ISAF ellenõrzése alá. A biztonság szempontjából leginkább veszélyeztetett három tartományba (Helmand, Kandahar és Uruzgan) egy 7500 fõs kontingenssel 2006 második negyedévében brit, kanadai és holland erõk települtek. Az ISAF amerikai légi támogatással 2006 nyarán MEDUSA fedõnévvel támadó mûveletet kezdett, melynek célja a déli tartományokban egyre erõsödõ gerillaerõk felszámolása volt. A harcok váltakozó hevességgel folynak, a koalíciós erõk sikeres akciókat hajtottak és hajtanak végre, azonban még nem sikerült a tálib erõk pakisztáni bázisokra támaszkodó utánpótlását teljes mértékben elvágni. A harcok súlyosságára jellemzõ, hogy a korszerû fegyverzettel ellátott ISAF-erõk jelentõs veszteségeket szenvedtek. Az Egyesült Királyság harccselekmények során 2006-ban október 20-ig 16, míg Kanada 35 katonát vesztett. A súlyos harcok a máktermesztésben „élenjáró” tartományokban (Helmand, Kandahar, Uruzgan) folynak.



Ezek azok a területek, ahol a helyi közigazgatás egyáltalán nem, vagy csak akadozva mûködik, és mivel a hatalomból a tálibokat nem sikerült kiszorítani, az ópiummák termelése ellenõrzés nélkül folyhat. A bizonytalan helyzet miatt sok család döntött a máktermesztés mellett, nem utolsósorban azért, mert a kormányellenes erõk sok esetben kényszerrel vették rá a gazdákat az ópiumtermesztésre.
2006-ban a friss ópium 94 USD/kg felvásárlási ára a betakarítás idején mintegy 8%- kal kevesebb a 2005. évinél. Ez a 2001–2003 közötti ártól ugyan alacsonyabb, de mégis háromszor olyan magas, mint amilyen 1994–2000 között volt. Az árak egyébként a keleti országrész kivételével mindenhol csökkentek, melynek oka egyértelmûen a termelés növelése volt. Az ár a legmagasabb az ország központi részén volt (itt elérte a 207 USD/kg-ot), mivel ezen a területen a máktermesztés csak kis területeken folyik. Az árak az északi részen a legkisebbek, mert itt az ópium morfintartalma alacsonyabb. További ok az alacsonyabb árra, hogy az ópiumcsempészet elsõdleges útvonala észak felé tart, ezért igen nagy mennyiségû ópiumot szállítanak az ország északi vidékére.


MEGOLDANDÓ FELADATOK

Karzai elnöknek a kábítószerrel kapcsolatos megállapítása szerint: „vagy Afganisztán semmisíti meg az ópiumot, vagy az ópium Afganisztánt”. Sajnos, a 2006. évi riasztó adatok ismeretében úgy tûnik, hogy az ország veszélyesen közelít ahhoz, hogy a megállapítás második része váljon valóra, amivel az ország nemcsak totális drogországgá, hanem ismét a terrorizmus melegágyává válna. A nemzetközi közösség tisztában van vele, hogy Afganisztánban a demokratikus államrendszer kiépítése és megszilárdítása, valamint az 1987-tõl iparszerûen mûködtetett drogtermesztési kultúra felszámolása csak egy hosszadalmas, költséges és sok áldozattal járó folyamat során valósítható meg. A drogtermelés visszaszorításával kapcsolatos feladatokat A. M. Costa, az UNODC elnöke a lentebb ismertetett pontokban foglalja össze. A drogtermesztés elleni küzdelemre szakosodott, az afganisztáni helyzetet jól ismerõ ENSZ-vezetõ megállapításaihoz kommentárt nem szükséges fûzni:
1. Fokozni kell a törvényesség érvényesülését. A biztonság szempontjából veszélyesnek minõsített déli részen még erélyesebben kell folytatni a terrorizmus és drog elleni küzdelmet, véget kell vetni a terroristák finanszírozását lehetõvé tévõ drogpénzekhez való hozzájutás lehetõségének, a drogkereskedõket védõ terroristákat meg kell semmisíteni. Föl kell számolni a heroinlaboratóriumokat, a nyilvános ópiumbazárokat, meg kell támadni az ópiumkonvojokat, a nagykereskedõket bíróság elé kell állítani. 2. A gazdákat olyan helyzetbe kell hozni, hogy vegyék fontolóra a máktermesztést. Az ország központi és északi részén a kedvezmények (gazdák pénzügyi segítése) és a szankciók (illegális ültetvények megsemmisítése) módszerét együttesen kell alkalmazni, hogy elkülönítsék a törvénynek engedelmeskedõket a törvénysértõktõl. Arra kell törekedni, hogy megvalósítsuk a kitûzött célt: 2007-ben, majd 2008-ban ismét az ópiummentes tartományok száma megduplázódjon.
3. Tovább kell fejleszteni és fokozni a mezõgazdasági fejlesztés támogatási rendszerét. Az afganisztáni óriási mértékû szegénység és nyomor miatt a gazdák sebezhetõek a politikai extrémizmussal (a tálibok által biztosított bérek kétszeresen haladják meg a földbérlõk jövedelmét) és a gazdasági bûnözéssel (az ópium-elõállító gazda az átlagbér ötszörösét is megkeresheti) szemben. Fokozni kell a segélyek és hitelek öszszegét, a folyósítási eljárásokat egyszerûsíteni kell.
4. A segélyprogramokat össze kell kapcsolni az ópium kérdésével. Az életképes, korrupciómentes, és az ópiumtermesztés ellen eredményesen küzdõ helyi irányító szerveket nagyobb fejlesztési segélyekkel kell dotálni. A Világbank például pozitív lépéseket tett ebben az irányban. Az ilyen feltételrendszereket nemcsak a segélyben részesülõk, hanem a segélyeket folyósítók (nyugati adófizetõ állampolgárok) is megnyugvással fogadnák a jelenlegi ellentmondásos és bizonytalan idõszakban. Amennyiben elveszítjük a pénzügyi támogatás forrását, a felkelõknek korlátlan számban áll majd rendelkezésre utánpótlás harcosaik kiegészítésére, s ez olyan helyzetet fog eredményezni, ami ellen eredményesen küzdeni már semmilyen forrás sem lesz elegendõ.
5. Eredményesen kell mûködtetni a bûnüldözõ rendszert. A kábítószer-ellenes rendõrség mûködik, az ügyészi szervek felkészültek, bíróságok és büntetésvégrehajtási központok épültek. Az afgán hatóságok állítsák bíróság elé a legveszélyesebb drogkereskedõket. Amennyiben lefoglalják a bûnözéssel kapcsolatos javakat, földeket és épületeket, azzal a kormány hitele és tekintélye növekszik.
6. Jószomszédi kapcsolatok kialakítására kell törekedni. Afganisztánt a határokon át beszivárgó személyek (önkéntes gerillák), eszközök (fegyverek és a heroin elõállításához szükséges vegyi anyagok) és egyéb eszközök (pénz és szakértelem) destabilizálják. Ez a határforgalom teszi lehetõvé és biztosít pénzeket az országban a háború folytatásához. A jószomszédi kapcsolatokat szabályozó egyezményeket maximálisan be kell tartani.
7. Emberi életeket kell megmenteni. A koalíciós országok egyben a heroin legnagyobb fogyasztói is. A drogellenes szervezeteiknek fel kell készülniük az ez évi jó termésre, mert az további gondokat, tragédiákat okoz az ottani városokban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelentõs többletmennyiség az ópiumból nem feltétlenül jár együtt az árak csökkenésével, hanem inkább a jobban finomított termékek fogyasztása növekszik, ami több halálesetet jelent a túladagolás miatt. 2007-ben, amikor az idei termés a piacra kerül, az afganisztáni ópium a jelenlegi, hozzávetõlegesen évi 100 ezertõl több embernek fogja a halálát okozni.
8. Meg kell szüntetni a profitszerzés lehetõségét az afganisztáni kábítószerbõl. Napjainkban az Afganisztánban megtermelt drogból származó 50 milliárd USD-nyi óriási profit a külföldiek kezébe kerül. A világ számos helyén pénzügyi központok, bankok és más szervezetek mossák ezeket a pénzeket tisztára. Afganisztánban a drogpénzekbõl csak 3 milliárd USD marad. Az afganisztáni súlyos droghelyzet felszámolására nincs bevált recept. Jelenleg nem valósítható meg az az elképzelés, hogy az ópiumot egészségügyi célokra morfinná alakítsák át. Az érzéstelenítõk kontrollált körülmények közötti elõállítása Afganisztánban ma még teljesen elképzelhetetlennek tûnik. Az elkövetkezõ évtizedekben sem lesz az országban olyan hatóság, amely a morfinok forgalmát ellenõrizni tudná, másrészt nincs igazán hiány az egészségügyben használt morfinszármazékokból a világpiacon. Az Afganisztánban ebben az évben megtermelt ópium a világ morfinszükségletét öt évig fedezné. Az afganisztáni ópium felvásárlási ára 100-120 USD/kg, az egészségügyi célokra átvett ópium árától (20-30 USD/kg) ötször nagyobb.

HAJDÚ T. LÁSZLÓ–FÜLÖP SÁNDOR

1 Tapasztalati értékek és számítások alapján becsült adat. A 2006-ban megtermelt mákból elõállított ópium és heroin 2007-ben kerül a piacra.

2 A kerti mák (Papaver somniferum) az egyik legrégebben ismert és termesztett kultúrnövény, magját hazánkban étkezési célokra használják. A mákot étkezési célra általában Európában, míg kábítószer-alapanyag elõállítása céljából fõleg Ázsiában termesztik. Az étkezési mák termését érés után takarítják be, az ópium kinyerése céljából termesztett mák (ópiummák) esetében viszont nem a növény termésének felhasználása, hanem a mákgubóban képzõdött tejnedv kinyerése a cél. A mák érése elõtt, a még zöld termés megvágása után képzõdõ megszilárdult tejnedv a természetes ópium, mely kb. huszonötféle nagy hatású alkaloidot (pl. morfint, narkotint, kodeint, tebaint, papaverint) tartalmaz. Az alkaloidok a száraz mákgubóból is kinyerhetõek, fontos gyógyszereket készítenek belõle. 2006. január 1-jétõl hazánkban a kerti mák fehér virágú változata drognak minõsül. Ezután szabadon csak a lilás-rózsaszínes változat termeszthetõ Magyarországon.

3 1 EUR = 266 HUF (MNB hivatalos középárfolyam 2006. október 20.)

4 TV2 Tények reggel 2005. december 22.

5 Afghanistan Opium Survey – 2006 http://www.unodc.org/pdf/execsummaryafg.pdf

6 CIA World Factbook 2006

7 PRT – Provincial Reconstruction Team – Tartományi Újjáépítési Csoport