Mottó: „Bajtársiasságot nem lehet vásárolni.”
(Kameradschaft kann man nicht kaufen.)

Felismerve a tartalékosok kettõs kötõdésébõl fakadó lehetõségek végtelen tárházát – nevezetesen, hogy katonai feladataik mellett civil állampolgárként aktívan dolgoznak az üzleti szférában, a gazdaságban, a tudományban, az oktatásban, a politikában vagy az élet számos más területén2 –, egyes fejlett demokráciákban már a XX. század elején létrejöttek a tartalékos szövetségek. A második világháború után pedig a legtöbb nyugati demokráciában megalakultak a tartalékos szövetségek. Ezek egyfajta híd szerepét töltik be a haderõ és a társadalom között, és a társadalmi szervezetek keretei közt módot adnak a tartalékosok katonai ismereteinek gyarapítására is. Közismert történelmi okok miatt a Német Szövetségi Köztársaságban csak a NATO-tagságot követõ konszolidáció idején jött létre egy ilyen demokratikus társadalmi szervezet. Mára a NATO-országok legnépesebb tartalékos szövetségévé nõtte ki magát a VdRBw. Szerepe és súlya ennek megfelelõ jelentõségû.

Atöbbi NATO-tagállamhoz hasonlóan a Német Szövetségi Köztársaságban is létrejött egy modern értelemben vett tartalékos szövetség, amikor 1960. január 22-én Bonnban 27 német tartalékos katona megalakította a VdRBw-t.3 A német tartalékos szövetség olyan független, pártpolitikától mentes, nonprofit társadalmi szervezet, amely a szövetségi parlamenttõl (Bundestag) külön felhatalmazást kapott a haderõn kívüli önként vállalt tartalékos munka szervezésére.
Ekkor már az Észak-atlanti Szövetség Szervezete valamennyi országában hoszszabb- rövidebb idõ óta mûködött ilyen társadalmi szervezet, és az érintett országok védelmi minisztériumai országonként egy tartalékos szövetséget delegálhattak a NATO Tartalékos Tisztek Szövetségébe, a CIOR-ba,4 melynek így az NSZK már 1961-ben tagja is lett.5


A VdRBw FELÉPÍTÉSE

A VdRBw-nek jelenleg több mint 130 000 tagja van.6 Ezzel a NATO-ban a legnagyobb tartalékos szövetség. Társadalmi szervezetrõl lévén szó, a tagsági viszony természetesen önkéntes. A NATO- tagállamok többségéhez hasonlóan valamennyi állománykategória, így a legénység, a tiszthelyettesek, valamint a tisztek egyaránt beléphetnek a szövetségbe. Az egyes állománykategóriák közötti megoszlás nagyjából megfelel a Bundeswehren belüli állományarányoknak. A tagság felöleli a német haderõ teljes haderõnemi spektrumát is. Egyaránt megtalálhatjuk a szárazföldi haderõ, a légierõ és a haditengerészet képviselõit. A tagság több mint 40%-a 20 és 40 év közötti életkorú. Foglalkozás szerinti bontásban a bérbõl és fizetésbõl élõk, a szakmunkások, a magasan képzett iparosok alkotják a szövetség gerincét, ezenfelül nagy számban találunk értelmiségieket a VdRBw-ben. A szövetség teljes jogú tagja azonban csak a Bundeswehr tartalékosa vagy egykori katonája lehet. Mások pártoló, illetve tiszteletbeli tagságot nyerhetnek, amennyiben a szövetség céljait támogatják.7
A VdRBw mûködésének alapja a képviseleti rendszer. A szövetség tevékenységét az alapszabály, valamint a szervezeti és mûködési szabályzat határozza meg. A vezetõséget demokratikusan választják, kivéve a fizetett tisztségviselõket (fõtitkár stb.). Utóbbiak nem választhatnak és nem is választhatóak.
A szövetség legfelsõ fóruma a küldöttgyûlés (Bundesdelegiertenversammlung). Négyévente választanak tisztségviselõket, akik a tartományi elnökökkel (Landesvorsitzende) alkotják a szövetségi vezetõséget (Bundesvorstand). A szövetség 16 tartományi csoportból (Landesgruppe), 29 körzeti csoportból (Bezirksgruppe), 129 járási csoportból (Kreisgruppe) és több mint 2600 tartalékos területi szervezetbõl áll (Reservistenkameradschaft). 8 A munka dandárja ez utóbbi területi egységekben zajlik. Itt tartják a biztonságpolitikai, a sport- és a szociális rendezvényeket, a különbözõ bajtársi vacsorákat, bálokat.
A szövetség munkáját néhány fõállású fizetett alkalmazott segíti a fõtitkárságon, a négy körzeti irodában, a 16 szövetségi állami irodában, a 21 regionális irodában és 74 területi irodában. A VdRBw ezenfelül hat kisegítõ munkatárssal is rendelkezik.


A VDRBW TEVÉKENYSÉGE

A VdRBw eredeti célja a katonai védelmi képességek elõsegítése, az ország biztonság- és védelempolitikai elveinek megismertetése belföldön és külföldön egyaránt. Cél továbbá a tartalékosok egymás közötti, valamint a tartalékosok és a haderõ kapcsolatának elmélyítése, továbbá a haderõ és a kormányzat közötti jobb megértés elõmozdítása. Mindez új megvilágításba került 1971-ben, amikor megjelent a német tartalékoskoncepció. Az új koncepció lehetõvé tette, hogy a Bundestag jóváhagyásával a védelmi miniszter megbízza a szövetséget általános tartalékos munka végzésével a haderõ számára. Az 1988-as tartalékoskoncepció értelmében a parlament és a kormány már arra kérte fel a szövetséget, hogy az a haderõn kívül folytasson önként vállalt tartalékos tevékenységet. Az 1994-es koncepció ennek a feladatnak a folytatását rögzíti. A legfrissebb, 2003-as német tartalékoskoncepció mindezek mellett elvárja a Bundeswehr megváltozott struktúrájához való alkalmazkodást.
Ma a VdRBw mindenekelõtt kapocs a haderõ és a tartalékos állomány között. Egyben érdekképviseleti szervezete a Bundeswehr teljes tartalékos „társadalmának” a közlegénytõl a vezérezredesig. Tevékenységi körébe tartozik a biztonságpolitikai, biztonságelméleti rendezvények, a katonai ismereteket és készségeket fejlesztõ programok szervezése, támogató tevékenység biztosítása a Bundeswehr részére, a népszerûsítõ, tájékoztató médiamunka folytatása, valamint szociális, jóléti tevékenység.
A biztonságpolitikai, biztonságelméleti munka arra irányul, hogy a tartalékos katonák naprakész ismeretek birtokában minél hatékonyabban tölthessék be a híd szerepét a haderõ és a társadalom között, minél felkészültebb és hitelesebb nagykövetei legyenek a haderõnek. E célból a szövetség konferenciákat, tanfolyamokat, kerekasztal-beszélgetéseket és egyéb rendezvényeket szervez a biztonság- és védelempolitika tárgykörében. A tartalékos állomány fizikai kondíciójának fenntartása, tökéletesítése, valamint katonai ismereteinek bõvítése érdekében a szövetség számos katonai sportversenyt, járõrversenyt, lövészetet rendez.
A haderõnek nyújtott támogató tevékenységével a VdRBw segíti a reguláris állományt annak napi munkája, kiképzése és egyéb feladatai során.
Igen jelentõs munkát végez a szövetség a sajtó- és a társadalmi kapcsolatok terén. Sajtókonferenciákon és egyéb médiaeseményeken népszerûsíti a védelem ügyét, a haderõt és a tartalékos szövetséget. Ehhez a szövetség kiváló szakemberekkel rendelkezik, hiszen számos tartalékos katona a polgári életben újságíró, kommunikációs szakértõ.
A szövetség folyamatos, szerteágazó kapcsolatot tart az élõ alakulatokkal, hogy a tagság friss ismeretekkel rendelkezzék.
A VdRBw rendszeres konzultációt folytat a politikai pártokkal, a parlamenttel, a kormánnyal és a haderõvel, csakúgy mint egyéb német társadalmi szervezetekkel, különösen a hasonló profilúakkal. Ezekkel többnyire együttmûködési megállapodással is rendelkezik.
Jelentõs nemzetközi kapcsolatokkal is büszkélkedhet a szövetség. A tartalékos tiszti tagság a CIOR,9 míg a legénységi és a tiszthelyettesi állományú tagság az AESOR10 keretében képviselteti magát. A német tartalékosok mindkét szervezetben igen aktívak. Számos alkalommal adták a szervezetek elnökségét, továbbá otthont biztosítottak az éves kongresszusoknak. A VdRBw más országok tartalékos szövetségeivel is kapcsolatot ápol. Látogatásokat, versenyeket, szemináriumokat és szociális rendezvényeket tartanak. A VdRBw együttmûködési megállapodásokat kötött a Németországban állomásozó katonai szervezetekkel és külföldi tartalékos szövetségekkel. Amint a hidegháború véget ért, a német tartalékos szövetség aktív külpolitikába kezdett az egykori Varsói Szerzõdés tagállamai körében. Ennek a munkának az egyik célja a stabilitás kiterjesztése, a demokrácia exportja volt. Erre a feladatra már a hidegháborút követõen, osztrák és svájci kollégáikkal, regionális integrációt szerveztek Gaminger Initiative11 néven. Ide a térség országainak tartalékos szövetségeit hívták meg. Büszkén számolhatunk be arról, hogy az eredményes munka egyik gyümölcseként, az érintett országok közül egyedüliként, Magyarországgal kétoldalú együttmûködési megállapodást kötöttek (2002. november 16-án, Berlinben).
A szövetség igen sok kiadványt, könyvet jelentet meg a védelem ügyével kapcsolatos témákban, valamint saját önálló honlapot mûködtet.12 A védelem ügyének népszerûsítése és a szövetség tevékenységének bemutatása érdekében évi 11 alkalommal megjelenteti folyóiratát.13 A kb. 150 ezres példányszámból 8000 közvetlenül a Bundeswehr szervezeteihez, alakulataihoz kerül a személyi állomány tájékoztatása céljából. A folyóiratot becsben tartják szakmai berkekben, ami nagyban emeli a VdRBw hírnevét. Tartalmára nézve az elméleti biztonságpolitikai, katonai mûszaki írásoktól a tartalékosokat közvetlenül érintõ gyakorlati információkig számos cikket találhatunk benne. A folyóirat rendelkezik egy „Reservisten Report” (tartalékos hírek) címû kivehetõ melléklettel, amely a szövetség teljes tevékenységérõl ad tájékoztatást.


ÖSSZEGZÉS

A német tartalékos szövetség az 1960-as évek eleje óta végez önkéntes, tartalékos ÚJ HONVÉDSÉGI SZEMLE 38 tevékenységet a Bundeswehren kívül a német parlament felhatalmazásával, alapítványi pénzek segítségével. Ez az egyetlen társadalmi szervezet Németországban, amely ilyen munkát végez. Jelentõsége nem annyira abban áll, hogy tartalékerõket segít generálni, mint inkább abban, hogy segít olyan tartalékosokat alkalmazni, akik vállalják, hogy az állam, valamint a haderõ részére önkéntes munkát végeznek. Ezáltal a tartalékos szövetség segít fenntartani az egyenruhás állampolgár image-ét, más szóval a katonák mély beágyazottságát a társadalomban. A tartalékos szövetség a védelmi minisztérium által lefektetett irányelvek alapján végzi a munkáját. Ez a szoros kötelék azonban nem jelenti azt, hogy a szövetség adott esetben ne bírálná a minisztérium politikáját, különösen tartalékos ügyekben.
Ez a kapcsolat abban sem korlátozza a szövetséget, hogy milyen prioritásokat emeljenek ki évrõl évre, amikor arról döntenek, milyen tevékenységet folytatnak. A szövetség nem hiszi, hogy a katonai feladatokat jobban képes végrehajtani, mint a német haderõ, azonban azt gondolja, hogy mindenki másnál jobban képes erre a társadalomban, hiszen egyfajta integrációját képezi a különbözõ szakmák széles skálájának, és ettõl válik sikeressé, elevenné a szervezet.

UJHÁZY LÁSZLÓ

1 Verband der Reservisten der Deutschen Bundeswehr e. V. (A Német Szövetségi Haderõ Tartalékosainak Szövetsége). Ez a megnevezés számos félreértés forrása volt hazánkban. Sokan úgy vélték, hogy a Szövetségi Haderõre történõ utalás szorosabb kapcsolatot tételez fel a haderõ és a tartalékos szövetség közt, mint azt más államokban megszokhattuk. Nos a kapcsolat valóban igen szoros, azonban a szervezet neve azért alakult így, mert politikai megfontolásból az alapító atyák úgy döntöttek, csak az a tartalékos, illetve egykori katona lehet a VdRBw tagja, aki a Bundeswehrben (is) szolgálatot teljesített. Aki tehát a hitleri Németország vagy az NDK haderejében szolgált, csak abban az esetben lehet a szövetség tagja, amennyiben a Bundeswehr átvette (ezzel kvázi ellenõrizte, igazolta) õt.

2 NATO Kézikönyv; ZMNE SVKI, 2001, ISBN 963 7037 48 9, 383. old.

3 CIOR, Its Contribution to Vigilance towards Peace. Freedom and Human Rights; Venezia, 1998., 110. old.

4 Conféderation Interalliée des Officiers de Réserve (NATO Tartalékos Tisztek Szövetsége) A CIOR-ról bõvebben: NATO Kézikönyv; ZMNE SVKI, 2001, ISBN 963 7037 48 9; CIOR, Its Contribution to Vigilance towards Peace, Freedom and Human Rights; Venezia, 1998.; Dikácz Csaba: A NATO-országok tartalékos tisztjeinek szövetsége, a CIOR. Új Honvédségi Szemle, 2004. évi 6. szám

5 Erre a CIOR 14. kongresszusán, Athénban került sor.

6 www.reservistenverband.de

7 Satzung des Verbandes der Reservisten der deutschen Bundeswehr e.V. (A VdRBw alapszabálya), Art. 3, www.reservistenverband.de/download/Satzung.pdf (2007. január 28. 19.30)

8 www.reservistenverband.de

9 Lásd 4-es számú lábjegyzet

10 Association Européenne des Sous-Officiers de Réserve (Európai Tartalékos Tiszthelyettesek Szövetsége) Az AESOR-ról bõvebben: AESOR, Unteroffiziere und ihre europaischen Verbande. Österreich, 1996, Ujházy László: Tartalékos katonák Belgiumban. Magyar Honvéd, XI évf. 39. szám, 2000. szeptember 29.

11 Gamingi Kezdeményezés: a közép-európai tartalékos szövetségek munkaközössége. Bõvebben lásd www.oeog.at/gaming; Dikácz Csaba: A NATO-országok tartalékos tisztjeinek szövetsége, a CIOR, Új Honvédségi Szemle, 2004. évi 6. szám

12 www.reservistenverband.de

13 Loyal – Magazin für Sicherheitspolitik (biztonságpolitikai magazin)


IRODALOMJEGYZÉK

CIOR, Its Contribution to Vigilance towards Peace, Freedom and Human Rights; Venezia, 1998

NATO Kézikönyv; ZMNE SVKI, 2001, ISBN 963 7037 48 9

AESOR, Unteroffiziere und ihre europäischen Verbände, Österreich, 1996

A NATO Katonai Bizottságának 248/1. határozata a NATO és a CIOR kapcsolatáról – Military Decision on MC 248/1 – The Relationship between NATO and the Interallied Confederation of Reserve Officers (CIOR); North Atlantic Military Committee Secretary General, North Atlantic Treaty Organisation; 27/March/1988

Erdõs László, Kladek András: A NATO-országok tartalékos rendszere; Új Honvédségi Szemle 1998. évi 9. szám

Dikácz Csaba: A NATO-országok tartalékos tisztjeinek szövetsége, a CIOR; Új Honvédségi Szemle 2004. évi 6. szám

Dikácz Csaba: Nemzetközi tartalékos szervezetek. Bp, 2003. kézirat Borszéki Tivadar: Tartalékban a tartalékosok? Új Honvédségi Szemle 2005. évi 8. szám

Kladek András: Önkéntes haderõ, hiányzó képességekkel? Új Honvédségi Szemle 2005. évi 12. szám

Reserven bilden, Bonn, én.

Hülvely Lajos: A Magyar Honvédség személyi kiegészítési rendszerének átalakítása vegyes rendszerrõl önkéntes rendszerre. Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, 2000

Ujházy László: Tartalékos katonák Belgiumban. Magyar Honvéd, XI évf. 39. szám, 2000. szeptember 29.

www.reservistenverband.de

www.oeog.at/gaming

Satzung des Verbandes der Reservisten der deutschen Bundeswehr e.V. (A VdRBw alapszabálya)

www.reservistenverband.de/download/Satzung.pdf (2007. január 28. 19.30)