A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség a rendszerváltás óta jelentõs figyelmet és anyagi eszközöket szentel a hivatásos állomány idegen nyelvi felkészítésére. A Magyar Néphadseregben 1990-ig döntõ mértékben orosznyelv-képzés folyt. A rendszerváltással megszûnt az orosz nyelv hegemóniája és kezdetét vette a nyelvoktatás átrendezõdése a nyugati nyelvek irányába.

Ezerkilencszázkilencvenöttõl felgyorsult a nyelvi felkészítés, 1996-ban a NATOcsatlakozás lehetõségének felerõsödésével megkezdõdött az állomány tömeges angol nyelvi felkészítése. Ennek érdekében 1997-tõl bevezették a regionális nyelvképzést, vagyis a nyelvoktatást a csapatok bázisán, a helyõrségben dolgozó nyelvtanárok alkalmazásával. A vidéki helyõrségekben – az egykori Humán Fõcsoportfõnökség szervezésében – a hivatásos állomány részére 10 hónapos, intenzív nyelvtanfolyamokat szerveztek. A képzés – amelynek célja középfokú, „C” típusú nyelvvizsgára történõ felkészítés – polgári oktatási intézmények és nyelviskolák közremûködésével folyt. Az angol nyelvi felkészítés mellett a többi nyugati nyelv (német, francia, olasz) oktatása is zajlott. Munka melletti tanfolyamokat szerveztek a katonai felsõoktatási és a középfokú oktatási intézményekben, amelyeket a minisztérium, a különbözõ fõcsoportfõnökségek szerveztek és finanszíroztak. Hosszabb-rövidebb idõn keresztül francia, angol, német és amerikai lektorok segítették az állomány nyelvi felkészítését.
Külön kell megemlíteni a külföldi (fõként amerikai, kanadai, angliai, németországi, ausztriai) katonai oktatási intézményekben, kezdetben elsõsorban segélyprogramok keretében szervezett nyelvtanfolyamokat. Ezek között voltak kezdõ, STANAGvizsgára felkészítõ, valamint a különbözõ külföldi oktatási formákra és intézményekben való tanulásra elõkészítõ nyelvi tanfolyamok.
Komoly segítséget nyújtottak a külföldi kulturális intézmények magyarországi nyelvtanfolyamai is. A British Council nyelviskolát támogató brit védelmi minisztérium hivatásos állományúak részére biztosított felkészítést. Az Osztrák Intézet az osztrák védelmi minisztérium finanszírozásában tiszteknek középfokra alapozott szin- ten tartó, illetve továbbfejlesztõ, a tiszthelyetteseknek középfokra felkészítõ intenzív tanfolyamot biztosított. A képzésbe bekapcsolódott a Francia Intézet is.
A NATO-csatlakozás jegyében az angol nyelv oktatása fontos nemzeti, illetve tárcaszintû feladattá vált. A csatlakozás érdekében a haderõ-fejlesztési célok prioritásként fogalmazták meg, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományának meghatározott köre kommunikációképes angol nyelvtudással rendelkezzen. Követelményként a NATO-szabvány szerinti STANAG 3333 szintet határozták meg.
A NATO katonai feladatrendszerének kiszélesedésével és a katonai, doktrinális, politikai és intellektuális transzformációjával párhuzamos megújult a fogalomrendszer is. A nyelvi, mûveleti és szellemi interoperabilitás, az új feladat-, ismeret- és fogalomrendszer megismerése, alkalmazása, értelmezése kiemelten fontos feladattá vált.
Az 1999-ben és 2004-ben a szövetséghez csatlakozott országoknak nagyon sok, számukra új STANAG-fogalmat, alapelvet és eljárást kellett megtanulniuk és átvenniük. Meg kell jegyeznünk, hogy a korábbi bõvítések során a csatlakozott országok is hasonló problémákkal szembesültek (1952 Görögország, Törökország; 1955 Németország; 1982 Spanyolország). Az új fogalmak és alapelvek egységes értelmezése még a régi NATO-tagállamokon belül is felvetett problémákat.


A BÉKEPARTNERSÉGI KATONAI NYELVKÉPZÉSI KÖZPONT TÖRTÉNETE

A Partnerség a békéért program keretében tett egyéni felajánlás teljesítésére, valamint a Magyar Honvédségnek a NATO tagállamai fegyveres erõihez való közeledésének elõsegítése érdekében 1995. április 1-jén NATO Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központot (NATO Partnership for Peace-Military Training Center of Languages) alapítottak Budapesten.2 Az intézmény alapítója, fenntartója és felügyeletének gyakorlója a honvédelmi miniszter volt. Elvi és szakmai irányítását a nemzetközi ügyekért felelõs helyettes államtitkár gyakorolta.


RENDELTETÉS ÉS JOGÁLLÁS

Az intézmény önálló jogi személy volt, mûködésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit 1995-ben a Honvédelmi Minisztérium a Partnerség a békéért program egyéni felajánlásának teljesítésére elkülönített költségvetésbõl biztosította célelõirányzatként. A honvédelmi miniszter által kiadott alapító okirat az intézmény alaprendeltetését az alábbiakban határozta meg: „A Magyar Honvédség, illetve a békepartnerségi programban részt vevõ NATO-országok és partnerországok fegyveres erõi hivatásos tagjainak, köztisztviselõinek és közalkalmazottainak idegen nyelvi továbbképzése, valamint – önálló képzési egységként – posztgraduális képzés a fegyverzet-ellenõrzés és a fegyveres erõk fölötti polgári ellenõrzés és irányítás témakörében.”
A központban folyó nyelvképzés a NATO tagállamainak fegyveres erõihez való közlekedés nyelvi tananyagát, speciális kurzusként a többnemzetiségû békefenntartó missziókban, illetve a fegyverzet-ellenõrzési és leszerelési ellenõri feladatok teljesítése során használatos szaknyelvi ismeretek oktatását tartalmazta. Az önálló posztgraduális képzés fõ céljaként a fegyveres erõk polgári ellenõrzés és irányítás alatti mûködésével és mûködtetésével, továbbá a fegyverzet-ellenõrzés tartalmi vonatkozásaival kapcsolatban mélyebb ismeretekkel rendelkezõ szakemberek létszámának növelését, a civil és a katonai szaktudás közötti átjárhatóság megteremtésének biztosítását fogalmazták meg.


SZERVEZETI KERETEK

Az elsõ, kísérleti tanfolyam 1995 szeptemberében 32 fõvel indult. 1996-ban már 213, 1997-ben pedig 227 volt a kibocsátott hallgatók létszáma. A központ hivatalos megnyitására 1996. január 11-én került sor. Az elsõ szervezetszerû tanfolyam 1996. január 15. és április 15. között zajlott le, amelyen hat ország 12 külföldi hallgatója vett részt. Általános német, francia, angol katonai, logisztika és békefenntartó angol tanfolyamok indultak.

A tanfolyamok magyar hallgatói alapvetõen három körbõl kerültek ki:

a regionális nyelvképzésben részt vevõ olyan hallgatók, akik az egyéves általános nyelvképzés után a a Békepartnerségi Katonai Nyelvképzõ Központban (a továbbiakban BKNYK) tervezték megszerezni a középfokú katonai szakanyaggal bõvített nyelvvizsgához szükséges katonai szaknyelvi ismereteket,
a katonai szaknyelvi tanfolyamokra ismeretbõvítés céljából vezényeltek, valamint
a ZMNE Nyelvi Intézetébõl, közvetlenül a 10 hónapos intenzív nyelvtanfolyamot végzettek.3

1997 tavaszán újjáalakult az oktatási szervezet: a BKNYK a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezeti egységeként folytatta nyelvoktatási tevékenységét. A honvédelmi miniszter a 26/1997. (HK. 11.) határozatában új költségvetési szervként megalapította a ZMNE BKNYK-t, amely – mint a NATO Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központ jogutódja – az egyetem rektorhelyettesének alárendeltségébe került a Nyelvi Intézettel egyenrangú, önálló oktatási szervezeti egységként.
A honvédelmi miniszter felügyeleti jogkörét a HM nemzetközi és integrációs ügyeket felügyelõ helyettes államtitkár és a HM NATO és Multilaterális Együttmûködési Fõosztály útján gyakorolta. A honvédelmi miniszter által kiadott alapító okirat az intézmény alaptevékenységét az alábbiakban határozta meg: „…a Magyar Honvédség, illetve – a lehetõségek függvényében – a békepartnerségi programban részt vevõ NATO-országok és partnerországok fegyveres erõi hivatásos állományú tagjainak, köztisztviselõinek és közalkalmazottainak idegen nyelvi, katonai szaknyelvi továbbképzése angol, francia és német nyelven.”
Az alapító okiratban ekkor határozták meg, hogy az intézmény további feladata az MH nyelvképzést végzõ regionális központjai tevékenységének szakmai szempontú támogatása és koordinálása.4 A BKNYK vezetése együttmûködési megállapodást kötött az intézmény számára felajánlott nemzetközi támogatás, illetve a meglévõ technikai eszközök használatáról a központ, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorával és a Leszerelési és Civil-Katonai Kapcsolatok Központja igazgatójával.5


A TANFOLYAMOK

Az elsõ évek útkeresése után kialakult a három hónapos képzési struktúra. A 90 napos tanfolyami szerkezet kialakulásában az is szerepet játszott, hogy a külföldi résztvevõk vízumának és magyarországi tartózkodási engedélyének ügyintézése ezt tette célszerûbbé. Kezdetekben a katonai szaknyelvi oktatás legnagyobb gondja az volt, hogy nem rendelkeztek az oktatáshoz szükséges olyan katonai szaknyelvi jegyzetekkel, tankönyvekkel és más korszerû oktatási anyagokkal, amelyek lehetõvé tették volna a katonai szaknyelv differenciált oktatása, a NATO-kompatibilis katonai szaknyelvi ismeretek biztosítását. Ezt részben saját tankönyvek írásával, részben a központ volt hallgatói által küldött, illetve az internetrõl letöltött katonai szakanyagok tankönyvi feldolgozásával próbálták megoldani.
Az intézetben sokféle tanfolyam indult. Azok között elõfordult általános katonai angol nyelvtanfolyam, katonaorvosi angol nyelvtanfolyam, békefenntartói angol nyelvtanfolyam, NATO-adminisztrációs angol nyelvtanfolyam, általános katonai francia, német nyelvtanfolyam, katonaorvosi német nyelvtanfolyam, logisztikai katonai német nyelvtanfolyam, valamint a légi hadmûveleti angol nyelvtanfolyam.
1998-ban a képzési paletta a rövid, kéthetes képzési formával egészült ki. Az intézet a NATO AIRNORTH HQ (késõbb NATO CC AIR HQ) támogatásával megkezdte a Légi Hadmûveleti Angol Nyelvtanfolyamokat (Basic Air Operational English Course – BAOEC, Advanced Air Operational English Course – AAOEC), amelyek a NATO képzési rendszerébe illeszkedtek. 1998 és 2005 között a szövetségen belül csak Magyarországon indultak ezek a speciális tanfolyamok. Kezdetben évente kétszer, majd évi négy alkalommal szerveztek alap- és haladó tanfolyamokat. Ezekre a békepartnerségi programban (PfP) részt vevõ országok légierõinek repülõhajózó állományából, repülésirányítóiból, a légierõk parancsnokságain, illetve a katonai oktatási intézményeiben vezetõ beosztásokat betöltõ hivatásos tiszteket vártak.6
A légi hadmûveleti tanfolyam ismertté és rendkívül népszerûvé vált a partnerországokban. Az angol katonai szaknyelv megfelelõ ismerete kiemelt jelentõségû a légi irányítással, a repüléssel foglalkozó szakemberek számára. A tanfolyam elvégzése fontos lépcsõfoka volt a résztvevõk elõmenetelének, magasabb beosztások felé nyitotta meg utat. Az intenzív tanfolyamon a résztvevõk a szakterület terminológiájának pontos elsajátítása és a kommunikációs zavar biztonságot érintõ problémáinak feloldása mellett ismerkedtek meg a NATO-légigyakorlatok munkalégkörével is. A központ tanárai pedig az évek során értékes tapasztalatokra tettek szert a többnemzetiségû – haderõnemet tekintve homogén összetételû – csoportokban végzett szaknyelv oktatása terén.
A BKNYK-ban folyó munka természetesen igazodott a hazai képzési rendszer igényeihez is. Itt került sor – egyebek mellett – az IFOR- és az SFOR-állomány angol nyelvi, a nemzetközi megfigyelõk angol szaknyelvi, az elsõ román–magyar békefenntartó közös zászlóalj törzsének angol szaknyelvi felkészítésére. Ugyancsak itt hajtották végre – együttmûködésben a Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatósággal – a légi irányítással foglalkozó katonaállomány angol szaknyelvi, a késõbbiekben pedig az ISAF és az afganisztáni egészségügyi kötelék angol és német szaknyelvi felkészítését. A 2001-es év újabb szervezeti változásokat hozott az intézmény életében. A Magyar Akkreditációs Bizottság Plénuma a 2000. február 18-ai, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem akkreditációs minõsítésére vonatkozó 2000/1/II/3. számú határozatában a BKNYK-val és a Nyelvi Intézettel kapcsolatban az alábbi észrevételt tette: „Nem tûnik racionálisnak a két nyelvi intézet egymás melletti létezése.” Az egyetemnek – a honvédelmi miniszter feladatszabásának megfelelõen – 2001. március 31- éig meg kellett vizsgálnia a két nyelvi intézet összevonásának lehetõségét. A nyelvképzés rendszere ugyanis addig az „azonos jogok – eltérõ feladatok” alapján mûködött, amely a minisztérium megítélése szerint megosztotta a rendelkezésre állt erõket és eszközöket.7 Célszerûnek tartották tehát a két intézmény szervezeti összevonását, de funkcionális elválasztását. Ennek megfelelõen – az állami nyelvvizsgára való felkészítés céljainak megfelelõen – a Nyelvi Intézet bázisára koncentrálták a fõiskolai és az egyetemi nyelvoktatást,8 míg a STANAG–6001 követelményeinek megfelelõ speciális idegennyelv-oktatást és a regionális idegennyelv-oktatási alközpontok felkészítõ munkájának koordinálását a BKNYK-ra összpontosították.
A katonai felsõoktatás integrációja – 1999. december 31-én megszûnt a Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskola, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem fõiskolai kara lett – újabb állomásaként a honvédelmi 14/2000. (HK 9.) határozatában részjogkörû költségvetési egységként szerepel továbbra is a ZMNE Békepartnerségi Nyelvképzõ Központ.
A 2003-as év ismét jelentõs szervezeti változásokat hozott. Az integráció további lépcsõfokaként a ZMNE Hadtudományi Kar beköltözött az Üllõi úti bázisra.9 2003. szeptember 30-i hatállyal megszûnt a ZMNE BKNYK és a ZMNE Nyelvi Intézetébe integrálódott.10 A Nyelvi Intézet átalakításáról, szervezeti felépítésérõl, vezetési rend- jérõl a 26/2003. (IV. 29.) számú egyetemi tanácsi határozat rendelkezett. Az integrált szervezet 2004. január 19-ével kezdte meg a mûködését.


NATO TÖRZSTISZTI KATONAI TERMINOLÓGIAI TANFOLYAM

A 2005-ös év – hasonlatosan a korábbiakhoz – újabb szakmai változásokat hozott. 2005 végén nyolc sikeres év után a légi hadmûveleti tanfolyamok szervezése átkerült Törökországba. A BKNYK az 1998-ban kifejlesztett és a SHAPE Military Cooperation Branch állománya által addig vezetett NATO Törzstiszti Katonai Terminológiai Tanfolyam (Staff Officers Military Terminology Course – SOMTC) végrehajtására kapott megbízást.11 Az új feladat a korábbiaktól eltérõ megközelítést és végrehajtást igényelt.
2006-ban a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság és a ZMNE Nyelvi Intézet BKNYK közös szervezésében négy alkalommal indult a NATO Törzstiszti Katonai Terminológiai Tanfolyam. A tanfolyamokon 14 ország 75 hallgatója vett részt (lásd táblázat).


A TANANYAG

A tanfolyam tananyagát a többnemzetiségû törzsekben, multikulturális környezetben tevékenykedõ tisztekkel szemben támasztott követelmények felmérése alapján állították össze. Az intézet – felhasználva az egy évtized alatt a nyelvképzés terén összegyûjtött tapasztalatait – ugyancsak tanfolyamról tanfolyamra frissíti a tananyagot.
A tanfolyam tematikája az alábbi témaköröket tartalmazza: a szövetség története és szervezete, vezetési rendszere; Partnerség a békéért és a PRIME-rendszer; a szövetség válságreagáló mûveletei; NATO/PfP-gyakorlatok tervezése és végrehajtása; válságkezelés a NATO-ban; a válságkezelés eszközei; a CJTF-koncepció; a jövõbeni telepíthetõ parancsnokságok; hadmûvészet; a mûveleti tervezés a NATO-ban; NATOlogisztika; a NATO kommunikációs és informatikai rendszere; médiakapcsolatok; NATO-törzseljárások; civil-katonai együttmûködés válságkezelés során és kombinált védelmi mûveletekben.


A HALLGATÓK

Az egyes NATO- és partnerországok (Partnerség a békéért, illetve a Mediterrán Párbeszéd keretében együttmûködõ országok) a tanfolyamra olyan tiszteket és polgári alkalmazottakat küldenek, akiket országaik többnemzetiségû törzsek beosztásaiba terveznek. A résztvevõk rendfokozatai elég nagy szórást mutatnak: egyaránt elõfordul közöttük százados és ezredes.
A tanfolyam hallgatói a három haderõnem képviselõi és a minisztériumok polgári beosztású szakemberei, akik rendkívüli változatosságot mutatnak szaknyelvi elõképzettségük, kulturális hátterük, az életkoruk és a karrierjük során megszerzett tapasztalatok tekintetében. Ez önmagában is komoly kihívást jelent a tanfolyam szervezõi és végrehajtó törzse számára.
A hivatalos felhívás a tanfolyamon való részvétel feltételeként STANAG 3232 szintet ír elõ, de az egyes országok eltérõ vizsgáztatási rendszerei12 és a standardizálás alacsony foka miatt a résztvevõk tudásszintje között a gyakorlatban eléggé nagy különbségek tapasztalhatók ezen a törzstiszti tanfolyamon.


A MÓDSZEREK

A törzstiszti terminológiai tanfolyam elõadásokat, nyelvórákat, kis csoportban folyó kollektív mûhelymunkát és a jelentések rendszerét ötvözi. A napi munka reggel 8.15- kor nyelvórával kezdõdik, amelyet két elõadás követ. Az elõadásokat az adott kérdéskör legjobb, angol nyelven is kommunikálni tudó szakértõi tartják – ezzel biztosítva a terminológiai kérdések hatékony szakmai feldolgozását. Az elõadásokon a nyelvtanárok és a mentorok (csoportvezetõk) is részt vesznek. Ebéd után ismét nyelvóra, majd több mint kétórányi szindikátusi csoportmunka következik. A délutáni munka kis csoportokban, a mentorok irányításával zajlik, amely célja – a délelõtt megszerzett, illetve rendszerezett ismeretek aktív alkalmazásával – az egyes csoportok (szindikátusok) jelentéseinek, tájékoztatóinak összeállítása. A napot a szindikátusok csoportos tájékoztatói zárják.
A tanfolyam törzse a ZMNE külszolgálati és NATO-tapasztalatokkal rendelkezõ oktatóiból, a HM és a HVK szakembereibõl és a központ nyelvtanáraiból áll, így biztosítva a hatékony képzést és a magas oktatási színvonalat.
A tanfolyamra rendkívül különbözõ nyelvi alapokkal érkeznek a hallgatók. A szindikátusok nyelvi fejlõdését napi két nyelvóra szolgálja, amelyek a különbözõ témakörök szókincsének elõkészítésére koncentrálnak. Lehetõséget biztosítanak azonban – figyelembe véve az általános nyelvi felkészültséget – a szituációs gyakorlatokra és az elõadói készségek fejlesztésére is. Egyes esetekben az egyének szakmai tudása és a nyelvi felkészültsége között jelentõs eltérések mutatkozik, ezért a szindikátus jelenti azt a közösséget, ahol a hallgatók szabadabban és otthonosabban mozognak. A nyelvórák egyik fõ funkciója az elõadások tartalmi rendszerezése, megértésének ellenõrzése.
A feladatok alapvetõen a terminológiai meghatározások, rövidítések feldolgozását célozzák a klasszikusnak tekinthetõ nyelvi, szókincsbõvítõ feladatok elvégzésével. A délutáni nyelvórákon – a reggel gyakorolt és az elõadásokon alkalmazott terminológia felhasználásával – a hangsúly az elhangzott elõadások tartalmi rendszerezésére kerül. A gyengébb felkészültségû csoportoknál a kiegészítõ feladatok megoldására, a magasabb szintû csoportoknál az aktuális kérdések megvitatására is sor kerülhet.
A szindikátusok multikulturális jellegébõl adódóan a napi célfeladatok megoldása során nem ritka az álláspontok ütköztetése. A mentoroknak nyelvi és pedagógiai felkészültséggel, valamint kulturális és történelmi ismeretekkel is kell rendelkezniük. A multikulturális környezetben eltöltött évek azt erõsítették meg bennem, hogy külföldön sokkal érzékenyebben reagál mindenki az országát, nemzetét, kultúráját érintõ megjegyzésekre. Ezért a sikeres mentori tevékenység diplomáciai érzéket is feltételez. Mindent céltudatosan, rugalmasan, nyitottan, türelemmel, humorérzékkel kell tenni.
A szindikátusban fontos tevékenység a délutáni csoportos tájékoztatókra történõ felkészülés. A tanfolyam témái szervesen kapcsolódnak a törzstisztekre váró feladatkörökhöz.
A kor követelményeinek megfelelõen a jelentések PowerPoint támogatással készülnek. A hatékony munka érdekében a szindikátusok a felkészüléshez témakörönként összeállított PowerPoint sablonokat kapnak, így feladatuk a keret tartalommal történõ megtöltése. Ebben a felkészülésben segítünk mi, a csoportokhoz rendelt szindikátus- mentorok. Olyan szakmai támogatást biztosítunk hallgatóinknak, hogy a rendelkezésre álló idõn belül eredményesen oldják meg az adott nap elõadásainak anyagához kapcsolódó feladataikat: csapatmunkával állítjuk össze a jelentést, begyakoroljuk a szükséges nyelvi fordulatokat (bemutatkozás, a jelentés tartalmának ismertetése, összegzett következtetések stb.).
Az elsõ szindikátusi délutánon, miután a hallgatók bemutatkoztak, megegyezünk abban, hogy melyik hallgató melyik délutáni jelentésért felelõs. Rendszerint a csoport nyelvileg legfelkészültebb tagja vállalja az elsõ megmérettetést, a késõbbiekben pedig segíti a gyengébben beszélõket a felkészülésben. Minden szindikátusban akad egy-két „komputerguru”, aki komoly, felhasználói szintû számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik. A szindikátusok hamar összekovácsolódnak, igazi csapatot alkotnak, és az egyének teljesítményei összeadódnak, két hét alatt megismerik egymást.
A hallgatók számára a tanfolyam kihívást jelent, azt pályafutásuk fontos mérföldkövének tekintik. A tanfolyam a kereteket teremti meg – az már viszont a hallgatók egyéni hozzáállásán és ambícióján múlik, hogy a felkínált lehetõségbõl mennyit hasznosítanak és milyen útravalót visznek magukkal. Mi a tanfolyam legfontosabb üzenete? A közös munka során derül ki, hogy az országonként eltérõ a munkamódszerek és munkakultúra igazi érték: a hallgatók meglepõdve tapasztalják, hogy a más nemzetbeliek által alkalmazott problémamegoldó módszerek (bár különböznek az általuk megszokottól) legalább olyan eredményesek (egyes esetben néha jobbak is), mint a sajátjaik. Megtanulják elfogadni és tisztelni mások véleményét.

*

A NATO-csatlakozás óta eltelt idõszak során többször kiderült, hogy a terminológiai kérdések tisztázása nélkül nem végezhetõ magas színvonalú nyelvoktatás, sem pedig a NATO-anyagok igényes fordítása. Az ismeretek mennyiségének növekedése, a tudás felértékelõdése minõségi és rugalmas oktatást igényel. A nyelvképzésben is szükségszerûen teret hódítanak az új tanítási és tanulási módszerek és eszközök, a táv- oktatás. A jövõ szempontjából fontosak az egyes nemzetek katonai akadémiáinak és nemzetvédelmi egyetemeinek térségspecifikus képzésre vonatkozó kezdeményezései, különbözõ képzéseikben a partnerországokból érkezõ hallgatói kör bõvítése, a céltanfolyamok és képzések indítása.
A Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központ különlegessége nemzetközi jellegébõl fakad: évente több mint 25 országból mintegy 300 külföldi hallgató (hivatásos katonák, civil munkatársak, nyelvtanárok) végzi itt a tanulmányait. Szaktanfolyamai a hazai, a NATO és az Európai Unió képzési rendszerébe illeszkednek. Az intézmény szellemi bázisa része a NATO és az Európai Unió képzési rendszerének, nemzetközi szinten is komoly tényezõ. Példaértékûnek tekinthetõk az intézménynek a NATO számára szervezett törzstiszti katonai terminológiai, felsõszintû szaknyelvtanári, továbbá az Európai Unió számára szervezett angol és francia nyelvû biztonságpolitikai, valamint a francia katonai terminológiai tanárképzõ tanfolyamai és szemináriumai.13

Törzstiszti Katonai Terminológiai Tanfolyam14

A régió és a szövetségi partnerkapcsolatok (Partnerség a békéért, Mediterrán Párbeszéd, Isztambuli Együttmûködési Kezdeményezés) szerint kialakított specifikus, célorientált szaknyelvi képzés, valamint a NATO és az Európai Unió képzési rendszerébe illeszkedõ újabb angol, francia és német szaktanfolyamok szervezése a jövõ egyik lehetséges útja. Ez nemcsak az intézmény szakmai tekintélyét növelné, de komoly erkölcsi elismerést is jelentene az egyetemnek és a Magyar Honvédségnek.

SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY KLÁRA1

1 A szerzõ 2006. november 6–17. között a NATO Törzstiszti Katonai Terminológiai tanfolyam 1. szindikátusi csoportjának a mentora volt. A 2007. február 12–23. közötti tanfolyamon a szövetség partnerkapcsolatai címû téma elõadója és az egyik szindikátusának mentora.
2 HM-határozat Katonai Nyelvképzési Központ alapításáról, megjelent a Honvédelmi Közlöny 1995/25. számában.
3 Lásd Kádas Géza Nyelvoktatás a Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központban címû Egyetemi Fórum, 1998. áprilisi számában megjelent írását http://www.zmne.hu/Forum/98apr/nyelvokt.htm, valamint Demeter Attila feljegyzését a Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központról.
4 A honvédelmi miniszter 26/1997. (HK 11.) HM-határozata költségvetési szerv alapításáról (ZMNE BKNYK). Az intézmény részjogkörû költségvetési egység volt, költségvetését kiemelt célelõirányzatként hagyták jóvá, amelyet a ZMNE keretén belül elkülönítetten kellett nyilvántartani.
5 1995-ben még két központot alapított a honvédelmi miniszter: Leszerelési és Civil Kapcsolatok Központot (a továbbiakban LCKK) és a Regionális Katonai Környezetbiztonsági Központot. Az utóbbi nagyon rövid ideig mûködött, 1998-ban megszüntették. Az LCKK-t a Partnerség a békéért program keretében a civil-katonai kapcsolatokat erõsítõ és továbbképzést nyújtó, illetve rendezvényeket lebonyolító intézménynek szánták. Az alapításkor a központ három fõ területen fejtette ki tevékenységét: képzés, kutatás, rendezvényszervezés és nemzetközi kapcsolattartás. 1997-ben a katonai felsõoktatás átszervezése során a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) szervezeti egysége, önálló feladatkörû intézete lett. 1999-ben további szervezeti változások következtek be, beintegrálódott a Stratégiai Védelmi Kutató Intézetbe. A központról szóló részletes információt lásd az Egyetemi Fórum 1998. májusi számában http://www.zmne.hu/Forum/98maj/lckkk.htm
6 Besenyõ János–Panajotu Kosztasz: A NATO Törzstiszti terminológiai tanfolyam lebonyolításának tapasztalatai. Katonai Logisztika, 2007. márciusi szám.
7 A 2000. évi munkaköri jegyzék szerint a BKNYK állományában 1 fõ tiszt és 27 fõ közalkalmazott dolgozott. A Nyelvi Intézet 6 nyelvi szakcsoportjai – angol, német, szláv, újlatin és magyar nyelvi, vegyes nyelvi – Szentendre, vegyes nyelvi – Szolnok – állományában öszszesen 71 fõ közalkalmazott dolgozott.
8 Lásd a katonai felsõoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeirõl szóló 28/1999. (II. 12.), valamint a felsõoktatási alapképzési
szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerû képzéshez illeszkedõ kiegészítésérõl szóló 77/2002. (IV. 13.) kormányrendeleteket. 9 Lásd 101/2003 (HK 21.) HM-határozat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem alapító okiratának módosításáról.
10 102/2003. HK 22. ) HM-határozat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központ megszüntetésérõl.
11 A NATO Törzstiszti Katonai Terminológiai tanfolyamról részletesen lásd http://www.zmne.hu/Forum/06elso/kosztasz.htm
12 A katonai oktatás és a nyelvképzés a szövetségen belül nemzeti kompetencia.
13 A ZMNE Nyelvi Intézet 2007. évi tanfolyamai összegzett táblázata alapján
14 Szerkesztette: Siposné dr. Kecskeméthy Klára