„A toll hatalmasabb fegyver, mint a kard
és írni is sokkal könnyebb vele.”
Marty Feldman

A műveltek hatásalapú megközelítésének (Effect Based Approach to Operations – EBAO) gondolata és az azt rendszerbe foglaló koncepció mind gyakrabban és mind magasabb szinten vetődik fel a NATO-ban. A szövetség határaitól távol folyó számos válságkezelő és újjáépítő művelet kudarca, vagy korlátozott sikerei, a NATO katonai és civil veszteségei arra ösztönözték a szövetség politikai és katonai vezetőit, hogy a nem várt hatások minimalizálása érdekében olyan koncepcionális dokumentum kidolgozásába fogjanak, amelynek gyakorlatba való átültetése után a szövetség szerepvállalásának sikerei biztosabbak lesznek. A 2006. november 28–29. között megrendezett rigai NATO-csúcsértekezlet döntése és az annak nyomán megjelenő állam- és kormányfői iránymutatások nemcsak mérföldkövet, hanem útelágazást is képeznek a szövetség transzformációjában meghatározó EBAO szempontjából.

A HATÁSALAPÚ KONCEPCIÓ EVOLÚCIÓJA

A 2002 novemberében megtartott prágai csúcstalálkozón az állam- és kormányfők döntöttek arról, hogy az új stratégiai környezet adta követelményekre válaszul átalakítják a NATO teljes egészét. A NATO- transzformáció célja, hogy a szövetség katonai és reagáló képességei növelésével együtt nagyobb teret biztosítsanak a civil (politikai, diplomáciai, gazdasági, technológiai, kommunikációs) képességek és erők tevékenységének.1
Ahogy a műveletek a háború megvívásától egyre inkább a rekonstrukciós feladatok biztonsági környezetének kialakí- tása és fenntartása felé tolódnak el, úgy jutnak egyre nagyobb szerephez a szövetség erejének egyéb eszközei. A prágai döntéseket és a transzformáció elmélyítését a 2005 novemberében kiadott Átfogó politikai irányelvek (Comprihensive Political Guidance – CPG) című dokumentum 17. paragrafusa tette konkréttá:


„a szövetség jövőbeni műveleteinek végrehajtása során a rendelkezésre álló eszközöket úgy kell felhasználni, hogy azok a szövetség által előre megtervezett hatásokat maradéktalanul megvalósíthassák. E hatásalapú megközelítés további kidolgozása indokolt…” Másként fogalmazva, a szövetég politikai vezetői zöld utat adtak egy olyan transzformációs projekt kidolgozására, amelynek eredményeképpen csakis azok a hatások következzenek be a műveletek során, amelyeket a NATO korábban megtervezett.
Együtt a Szövetséges Transzformációs Parancsnoksággal (Allied Command Transformation – ACT), a Katonai Bizottság (Military Committee – MC) közel félesztendős előkészítő munka eredményeképpen 2006. június 6-án adta ki


állásfoglalását a Műveletek hatásalapú megközelítésének koncepcióról. A dokumentum részletesen tárgyalja az EBAO elveit, lehetséges szereplőit, működési mechanizmusát, együttműködési rendszerét, az egyes közreműködők közötti együttműködés feltételeit, időbeni és térbeni korlátait, valamint azon teendőket, amelyek mindebből kifolyólag a szövetségre, annak átalakítására hárulnak.
A politikai és katonai hatóságok egyöntetű értékelése, hogy a műveletek különböző fázisai és szintjei közötti választóvonalak ma kevésbé jellegzetesek. A béke és biztonság megőrzése érdekében a NATO katonai erejének és a szövetség erejét jelentő más eszközök integrált koordinációja ezért fontosabb, mint valaha. Katonai és politikai szempontból az EBAO az alábbi mátrix szerinti tervezési és végrehajtási elveket foglalja magába.
A politikai eszköz a politikai hatalmi erőforrások egy meghatározott diplomáciai környezetben történő alkalmazását jelentik annak érdekében, hogy (1) a szemben álló fele(ke)t befolyásolja, vagy (2) hogy a szövetség számára kedvező körülményeket teremtsen.
A katonai eszköz a katonai erőt, mint elrettentést, illetve az erő szükség szerinti alkalmazását jelenti.
A civil eszköz olyan nem katonai erőforrások alkalmazását jelenti, mint a kormányzati és önkormányzati adminisztráció, az igazságszolgáltatás, az oktatás, az egészségügy, a tömegkommunikáció, vagy az infrastruktúra megszervezése és működtetése.
A gazdasági eszköz a válság megoldására irányuló gazdasági előnyök vagy gazdasági szankciók alkalmazását takarja. Az EBAO által ajánlott mechanizmusnak két fő követelménynek kell megfelelnie: (1) a fent említett területek csakis azon moduljai juthatnak szerephez, ame- lyek a „végleges állapot” eléréséhez hozzá tudnak járulni, (2) biztosítsa a területek és az illetékes szereplők közötti maximális koordinációt és együttműködést.

A HATÁSALAPÚ KONCEPCIÓ HATÁSA NAPJAINKBAN

Az EBAO mára közvetlenül a CPG 17., valamint a szövetség jövőbeni összhaderőnemi műveleteire vonatkozó koncepciók (Concepts Allied Future Joint Operations – CAFJO) 3. paragrafusából levezetett legmagasabb prioritású katonai követelménnyé nőtte ki magát, amelybe további műveleti és alacsonyabb szintű (haderőnemi és harci támogató) koncepciók integrálódnak.2 Az EBAO katonai aspektusai kidolgozása abba a fázisba került, hogy újabb, számos részterületet illetően pedig pontosabb politikai állásfoglalásra van szükség. a Katonai Bizottság ezért kéréssel fordult az Északatlanti Tanács felé (North Atlantic Council – NAC), hogy pontosítsa: mit is jelent a „végleges állapot”, mi minősül végleges állapotnak, milyen erő alkalmazását várják el a NATO Katonai Hatóságaitól (NATO Military Authorities – NMA), milyen kompetenciákkal bír a műveleti parancsnok a válságművelet során, valamint miképpen és milyen nem katonai szervekkel működjön együtt?3 Tekintettel arra, hogy több nemzet kifogásolja: az amerikai stratégáktól származó és amerikai erőforrásokra épülő EBAOkoncepció nehezen valósítható meg az európai szövetségesek anyagi, technológiai adottságai miatt, hét nemzet (Csehország, Dánia, Hollandia, Kanada, Magyarország, Norvégia és Szlovákia) Összehangolt tervezés és akciók (Concerted Planning and Action – CPA)4 címmel kidolgozott egy új javaslatot, amely a NATO-műveletek koherens és minden részletre történő – európai mértékekkel is követhető – tervezését célozza. A CPAkezdeményezés jelenleg a NAC előtt van, érdemi állásfoglalás a rigai csúcstalálkozó után várható.
A Nemzetközi Katonai Törzs (International Military Staff – IMS) szerint katonai szempontból az EBAO és a CPA nemcsak egymással összefüggő, hanem egymást részben át is fedő kezdeményezés, amelyek alkalmasak arra, hogy további elemzés és értékelés után, fuzionálva magasabb szintre emeljék a szövetség műveleteinek hatékonyságát. Mindenképpen elkerülendő azonban, hogy a két koncepció versenyezzen egymással. A rigai csúcsértekezlet iránymutatása meghatározó e szempontból. Kérdés, hogy a szövetség elkötelezi-e magát egy egyesített EBAO/CPA-koncepció mellett, vagy esetleg a CPA EBAO-ba történő beolvasztása mellett dönt. Bármely alternatíva nyer teret, az nemcsak a műveletek, hanem az annak érdekében átalakítandó, transzformálandó NATO-elvek, és -struktúrák hatásalapú megközelítése szempontjából is meghatározó lesz.


HATÁSALAPÚ DILEMMÁK

_ Az EBAO alkalmazása kapcsán jelentkező legfontosabb katonai dilemma továbbra is az, hogy miképpen szabályozhatók a műveleti parancsnok politikai/ civil/gazdasági együttműködési lehetőségei és korlátai. Számottevő vita alakult ki a műveleti parancsnok és a nem NATO-szereplők kapcsolata terén. Ennek megoldását nagyon alapos politikaikatonai konzultáció eredményeképpen elfogadott közös szakértői dokumentum jelentheti csak.
_ Másik oldalról viszont, amikor a felelősségi területet (Engagement Space) tárgyalja a koncepció, nem tükröződik világosan, hogy a többi (nem NATO) szereplő között pontosan hol helyezkedik el a műveleti parancsnok és milyen lehetséges interrelációs alternatívák lehetnek.
_ A műveletek kontextusában dilemmát jelent az 5. cikkelybe tartozó, illetve az azon kívül eső feladatok értelmezése. Jóllehet megnyugtató irányba halad az 5. cikkelyes és válságreagálási műveletek (Crisis Response Operations – CRO) meghatározásának folyamata, továbbra is homályban van a mindkét területet érhető aszimmetrikus, vagy terrortámadásokkal szembeni fellépés szabályozása. Ehhez szükség van a terrorizmus szövetségi szinten elfogadott meghatározására is.
_ A válságkezelés folyamata kapcsán még mindig nem közeledtek a politikai és katonai álláspontok. Míg politikai oldalon „válság?válságkezelés?megoldás?válság …” mint állandó körforgás gondolata az elfogadott, addig a katonai tervezés a válságtól a megoldás fázisáig tart. Másként fogalmazva: az állandó körforgás gondolata katonailag nehezen értelmezhető, sokkal inkább műveletek megkezdéséről, elérendő célokról, vagy – ha világosan körülírt, akkor – végleges állapot eléréséről kellene inkább beszélni. A tervezés szempontjából ez teljesen különböző megközelítést feltételez, ami jelenleg konfrontálódik egymással.
_ A kisebb nemzetek – így Magyarország – szempontjából az EBAO különös figyelmet érdemel, ugyanis a katonai műveletek teljes skálájának lefedésére vonatkozó elképzelések, az EBAO-val kiegészülve, előre rendkívül nehezen tervezhető feladatteljesítést vár el a nemzetektől. A képesség és technológiai fejlesztések szempontjából ennek következményei jelenleg beláthatatlanok.5
_ A civil oldal válságmenedzsmentben való szerepvállalásának növekedése szükségessé tenne egy, a civil képességek/ kapacitások számbavételét mutató dokumentum elkészítését. Ennek hiányában a katonai szabályzók is hiányosak vagy általánosak lesznek.
_ A „végleges állapot” kapcsán továbbra sem tisztázott, hogy az mely szervezet (ENSZ, NATO, EU, EBESZ) vég- leges állapotát jelentse, illetve mi van akkor, hogy több szervezetet, több végleges állapotot jelenít meg a műveleti területen. Ugyan a szövetség vezető szakmai bizottságai azt képviselik, hogy e szempontból kizárólag a NATO által meghatározott „végleges állapotot” vegyék figyelembe, s a szövetség ne vegye át más szervezetek tervezését. Egy több szervezet bevonásával végrehajtott művelet, harmonizáció hiányában, komoly veszélyeket rejt magában.
_ Nem sikerült megoldást találni arra, hogy mi a teendő a „végleges állapot” változása esetén.6 Minthogy ez esetben a korábbi tervek akár gyökeresen is megváltozhatnak, kérdéses, hogy mikor és ki által változtatható meg a végleges állapot, ki tervezi újra a feladatokat, valamint mindez milyen reakciókat válthat ki a tagországok politikai döntéshozóiból.
_ Nincs egyetértés abban, hogy a politikai/gazdasági/civil/katonai kompetenciák milyen (fontossági) sorrendben szerepeljenek. Mindazonáltal több szövetséges amellett érvel, hogy a diplomácia, mint különálló elem, jelenjen meg az EBAO-koncepcióban.


KÖVETKEZTETÉSEK

Tény, hogy az EBAO-koncepció nemcsak származási helye – ACT –, hanem keletkezésének eredete szerint is amerikai elgondolás. Az Egyesült Államokban a Hatásalapú műveletek (Effect Based Operations – EPO) és a Szervezetek közi műveletek (Interagency Operations) mintegy ötvözeteként működő koncepció összességében eredményesen vizsgázott a kifejezetten amerikai műveletek során.7 Az ACT Amerikában bevált és honos műveleti formájának átültetése a szövetségbe azonban nem megy zökkenőmentesen. Az egy állami keretbe fogott új műveleti típus nemzetközi szervezethez illesztése tehát – a jelek szerint – hoszszabb időt vesz igénybe.
Jóllehet a CPA kissé bonyolítja az EBAO implementációjának folyamatát, mégis biztosra vehető, hogy már középtávon is jótékony hatással lesz az eredeti ötlet megalapozottsága és gyakorlati sikere szempontjából. Az is igaz ugyanakkor, hogy mivel a CPA kidolgozottsága messze nincs azon a szinten, hogy bármilyen értelemben is versenytársa lehessen az EBAO-nak, ezen okokból kifolyólag egyébként nem is lenne szabad azonos fajsúllyal kezelni. Tekintettel arra, hogy a két kezdeményezést érintő főtitkári reakciók sokkal inkább további kérdéseket, semmint megoldási alternatívákat vetnek fel, biztosan prognosztizálható: az EBAO/CPA koncepcionális kereteinek tisztázása még hosszabb ideig lefoglalják a szövetség stratégiaalkotóit.

TALLA ISTVÁN–BABOS TIBOR

1 Bjorn E. Kristiansen, Defense Transformation, A NATO Perspective, Garmish-Partenkirchen, April 10, 2006, Online: http://www.marshallcenter.org/site-graphic/lang-en/page-mcindex- 1/xdocs/conf/2006-conferences/static/xdocs/conf/2006- conferences/0603/Kristiansen-en.pdf (2006. október 22.)

2 Martin Teft, Strategic Vision Version 2 Kick Off, Norfolk, USA, October, 2005, Online: http://www.act.nato.int/events/SV2/ presentations/cafjocdrteft.pdf (2006. október 22.)

3 Mark Stanhope, Address at the Athena Crisis Management Seminar Athens, Greece, June 30, 2006, Online: http://www.act. nato.int/multimedia/speeches/2006/060630dsactathena.html (2006. október 22.)

4 Sřren Gade, Transforming NATO – A Political and Military Challenge, speech by the Danish Minister of Defense, 14 April, 2005, Online: http://www.nato.int/docu/speech/2005/ s050414c.htm (2006. október 22.)

5 J. D. Graham, The Effects-Based Approach to Coalition Operations, A Canadian Perspective, National Defense Headquarters, Ottawa, Canada, Online: http://www.dodccrp.org/events/ 2004_CCRTS/CD/papers/165.pdf (2006. október 22.)

6 Mark Stanhope, Address at the Athena Crisis Management Seminar Athens, Greece, June 30, 2006, Online: http://www.act.nato.int/multimedia/speeches/2006/060630dsactathe na.html (2006. október 22.)

7 J. P. Hunerwadel, The Effects-Based Approach to Operations, Air & Space Power Journal, Spring 2006, 1 March 06, Online: http://www.airpower.maxwell.af.mil/airchronicles/apj/apj06/ spr06/hunerwadel.html