A missziós feladatot teljesítő személyi állomány hadrafoghatóságát döntően meghatározza a katonák pszichológiai állapota, ezért a honvéd-egészségügy kiemelt szakmai feladatai közé tartozik a külszolgálatot teljesítő állomány pszichológiai alkalmasságvizsgálata, a missziós feladatokra történő pszichológiai felkészítése, valamint a külszolgálatról visszaérkezett állomány visszaszűrése és visszaillesztése a szervezetbe.

10 300 fő alkalmasságvizsgálatát végezték el. Ebből a különböző miszsziós (komplex egészségi, pszichikai, fizikai) vizsgálatok száma 5068. A vizsgáltak 8%-a alkalmatlan, 7%-a korlátozással alkalmas, míg 6%-a egyéb besorolást kapott. Az egyéb kategória a különböző okok miatt nem minősíthetők számát mutatja, ami azt jelenti, hogy ezek a személyek nem vetették alá magukat a szükséges kiegészítő vizsgálatoknak. A visszaszűrés során nem végeztünk fizikai alkalmasságvizsgálatot. (1. ábra)
A berendelt és a megjelent létszám közötti közel 900 fős különbség abból adódik, hogy a kért vizsgálatok száma lényegesen több, mint a vizsgálaton megjelentek száma.
A korlátozások egészségi okai – rövidlátás és színtévesztés – már a kiutazáskor fennálltak. A néhány esetben visszaszűréskor mért halláscsökkenés-értékek a misszió során fellépő zajártalmat feltételeznek, őket az alakulatnál gondozásba vettük. Néhány esetben egészségi okok miatt további gyógykezelés miatt hazaszállításukról intézkedtünk, szükség esetén felülvizsgálat elé állítottuk.



1. ábra
Missziós szolgálatra jelentkezők vizsgálatai

Kiválasztás – a pszichikai alkalmasság vizsgálata

A pszichológiai alkalmasság vizsgálata az egész személyiségre irányul. Arra próbál választ keresni, hogy az egyén képes-e az adott feladat ellátására, illetve nem rendelkezik-e olyan jellemzőkkel, amelyek egyértelműen kizárják, vagy nagymértékben valószínűtlenné teszik a sikeres munkavégzést. Alapfeltevés, hogy a külszolgálatra jelentkezők valamennyien alkalmasak saját szakmai feladataik ellátására békeidőben, hazai körülmények között. Már a szervezetbe való bekerüléskor átestek alkalmassági vizsgálaton, és ott alkalmas minősítést kaptak.
A hazaitól jelentősen eltérő viszonyok, kompetenciakövetelmények szükségessé teszik olyan alkalmassági vizsgálat végzését, mely feltárja, hogy az adott személy rendelkezik-e azokkal a képességekkel, személyiségjegyekkel, illetve motivációval, amely alapján várhatóan képes a tervezett feladat végrehajtására, illetve a fokozott igénybevétel nem okoz-e egészségkárosodást.
A külszolgálatra jelentkező állomány pszichológiai kiválasztásának módszertanát a személyes kompetenciákat illetően átdolgoztuk a 2004. év végén. Ez szigorúbb követelményeket határoz meg az alkalmasságot illetően. Ez a nyilvánvaló oka, hogy 2005-ben a pszichológiailag alkalmatlanok száma emelkedett. Figyelmeztető jel, hogy a csökkenő általános trenden belül jelentősen emelkedett a személyiséggel kapcsolatos problémák száma, így például érzelmi labilitás, agresszió, önértékelési zavar, generalizált szorongás. (2. ábra)
Amennyiben a feltárt zavar minimális mértékű és a megszokott, hazai körülmények között nem jelent kockázatot a szolgálatteljesítés során, a katona az eredeti beosztása ellátására változatlanul alkalmas, de a különleges elvárások miatti magasabb szintű követelményeknek – amit egy missziós szolgálat jelent – nem felel meg.




A 7/2006 (III. 21.) HM-rendelet* módosítása megszünteti a hazai és külföldi szolgálat közötti követelmény különbségeit.
A pszichikai alkalmasságvizsgálat részei:
-Személyiségrajz – BIG-FIVE-teszt
-Intelligencia (mentális teljesítmény)
-Megküzdés képessége
-Parancsnoki jellemzés
-Interjú
-Speciális tesztek
-Korábbi vizsgálati eredmények
A pszichikai alkalmasság megítéléséhez a mentális és személyiségbeli adottságok felmérésénél kiemelt hangsúlyt kap a parancsnoki jellemzés. A vizsgálatot végző pszichológus a jellemzésből is kap információt arról, hogy a katona milyen szinten képes szakmai feladatai ellátására, a társakhoz, a katonai környezethez való alkalmazkodásra, illetve milyen kiemelkedő képességei, készségei mutatkoztak meg a szolgálatteljesítés során, esetleg mely területek fejlesztésére kell figyelmet fordítania. Sajnálatos módon a parancsnokok esetenként nem ismerik fel ennek a jelentőségét, így a jellemzéseket valós tartalom nélkül, sablonosan fogalmazzák meg, sok esetben a pszichológiai vizsgálat során tapasztaltakkal ellentétesen. A missziókban szolgálatot teljesítő katonák pszichés állapotvizsgálata során feltérképeztük és rendszereztük azokat a képességeket és személyiségkomponenseket, amelyekre építve pontosan meghatározhatók a missziós munka követelményeit és kihívásait ellátni képes személyes kompetenciák. A szakembereink által használt teszteket a nemzetközi szakirodalom elismeri, a magyar populációra standardizáltak. A felmért (1000 fő) missziós katonák eredményeit ehhez a standardizált átlaghoz viszonyítjuk.

A vizsgálatok eredményei

A BIG-FIVE-teszt alkalmas egy általános személyiségrajz vizsgálatára, amely a legnyilvánvalóbb előrejelzést adhatja a missziós munka hatékonyságával kapcsolatban.
Megállapítható, hogy a külhoni miszsziókban részt vevő katonákat átlagos dinamizmus jellemzi, képesek kellő magabiztosságot és dominanciát mutatni. Általában készek másokkal konkrét célok érdekében együttműködni, alkalmazkodni társaikhoz. A feladatvégzésük során mutatott pontosság, alaposság, körültekintés a legtöbb emberéhez hasonló. Kitartásuk, szorgalmuk és céltudatosságuk szintén átlagosnak nevezhető. Megállapítható, hogy csak nagyobb érzelmi megterhelés vált ki belőlük aggodalmat vagy levertséget. Indulataikat megfelelően kordában tudják tartani, az esetleges provokációra nem reagálnak hevesen. Az átlagosnál kiegyensúlyozottabbak, és magas az önkontrollszintjük. Meglehetősen ellenállóak a negatív események következményeivel szemben, továbbá intellektuálisan kellőképp érdeklődőek, jóllehet ez a terület nem személyiségük központi vonása. Nem idegenkednek a sajátjuktól eltérő értékektől és szokásoktól, kellően nyitottak az újdonságokra.
A COPING-teszttel a nehezített alkalmazkodási feltételek esetén preferált helyzetmegoldási módokat és megküzdési stratégiákat vizsgáltuk. A teljes mintára jellemzően elmondható a problémacentrikus reagálás, a támaszkeresés, a probléma valakivel való megosztása, így annak könnyebb megoldása. Alapvető cél a személyiség stabilitásának megőrzése. A misszióba kiválasztott személyek az átlagosnál gyakrabban élnek a figyelemelterelés stratégiájával, és ritkábban élnek az érzelemkiürítés negatív eszközeivel. Átlagos a katonák körében a fenyegetettség okozta feszültségek kontrollálatlan, nem célirányos reakciókban való levezetése, amikor az érzelmeik szabadon előtörnek (mely esetenként szociális konfliktushoz vezethet). Ugyanazt látjuk, mint a BIG-FIVE-ban: túl erős a kontroll. Az önbüntetés tudatos kerülése – mint egyensúlyfenntartó mechanizmus jóval alacsonyabb az átlaghoz viszonyítva, vagyis a számukra kellemetlen eseményeket maguktól független élményként éli meg az állomány. Nem éreznek felelősséget, ami lehet kompenzáció az agresszív megnyilvánulásokkal való egyet nem értés tekintetében, vagy lehet egyszerűen a hadsereg szocializációjának eredménye – azaz mindenért a parancsot adó a felelős.
A WELL-BEING-teszt a pszichológiai jóllétet vizsgálja, ami bár alapvetően az életfeltételek függvényében ingadozik, mégis vannak olyan személyiségtényezők, amelyek ennek a jóllétnek a tartósságát szavatolják. A hatékony alkalmazkodás jó előrejelzője.
Az önelfogadás tekintetében a katonák önmaguk iránt kifejezetten pozitív attitűddel rendelkeznek. Az ilyen szoros közösségben élő katonatársak között valószínűleg jobban megmutatkozik a valós személyiség, és ezért nem hajlandóak feltétel nélkül kompromisszumot kötni. Akikkel közös értékrendszert találnak, azokat elfogadják, akikkel konfliktusba kerülnek, azokat pedig sokkal inkább elutasíthatják, mint a hétköznapi életben. De ezzel együtt még mindig toleránsnak és empatikusnak mutatkoznak. A környezeti kontroll dimenzióban megjelenő szintén magas érték azt fejezheti ki, hogy képesek uralni és befolyás alatt tartani környezetüket. Az életcélok dimenzió átlagon felüli magas értéke azt mutatja, hogy vannak konkrét céljaik az életben. A személyes fejlődés dimenzióban igen magas pontszámot értek el a katonák, e szerint folyamatos fejlődést élnek át és nyitottak az új tapasztalatokra.
A PIK (Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív)-teszttel azt vizsgáltuk, hogy melyek azok a személyiségtényezők, amelyek a megküzdési kapacitást szavatolják, megmutatják, hogy a teljes miszsziós minta milyen állapotban van a stresszhatások eredményes leküzdése tekintetében. A pozitív gondolkodású személyek még nehéz körülmények esetén is optimisták. Az öntisztelet aránylag magas értéke azt jelzi, hogy a katonák értékesnek ítélik önmagukat, kifejezésre juttatják jogos büszkeségüket, megbecsülve és reálisan értékelve mindazt, amit létrehoztak. A rugalmasság, a kihíváskeresés az átlagnál magasabb, vagyis hajlamosabbak a kihívások vállalására. Az empátia, a társas monitorozás tekintetében viszont kissé alulmaradnak, a katonák nem minden esetben képesek arra, hogy a társas környezetüket érzékenyen és szelektíven észleljék, és felhasználják a bejövő információkat céljaik megvalósítására. A katonák eredményei szinte minden tényező vonatkozásában jobbak, mint a magyar átlag.
A SEMIQ-teszt az érzelmek akarat útján történő szabályozásának a képességét méri. Az érzelmi intelligencia az a képességünk, hogy a helyzeteket a tényleges érzelmi jelentésük szerint és nem a saját érzelmi állapotunk által vezérelve értelmezzük. A teszt ezeknek a kompetenciáknak a hiányosságát tárja fel. Az emocionális inkompetencia alacsonyabb értéke azt jelzi, hogy aránylag könnyen túl tudják tenni magukat a kudarcaikon. Az empátiahiány aránylag magas értéke arra enged következtetni, hogy a missziós katonák kissé egocentrikusak, mások szempontjait kevésbé mérlegelik. Azonban a társas inkompetencia alacsony szintjéből feltételezhetjük, hogy emellett azonban új közösségekben könnyen megtalálják a helyüket. A menekülő érték magas, vagyis hajlamosak arra, hogy kerüljék a küzdelmet. Az önregulációs képességük kiemelkedően magas, ami ugyanazt jelenti, mint a BIG-FIVE-nál az önkontroll, és énerejük is átlagon felüli. Stresszhelyzetekben törekvésük az, hogy megingathatatlannak látszódjanak. Az önbüntetésre való hajlam átlagon aluli értéke azt mutatja, hogy a katonák nem hajlamosak arra, hogy önmagukat hibáztassák.

A missziók során
tapasztalt stressz-
tényezők és hatásaik

A pszichés károsodás megelőzésének első lépése, hogy beazonosítsuk, melyek azok a fő stressztényezők, amelyek kiemelt és meghatározó szerepet töltenek be a missziókban. (3. ábra) A következő fő stresszorokat találtuk:
-beilleszkedési nehézségek, a szervezeti szocializáció problémái;
-együttműködési problémák;
-összezártságból, bezártságból adódó alkalmazkodási nehézségek;
-a túl sok feladatból adódó túlterheltség (időhiány);
-a feladathiányból eredő unalom;
-az egysíkú feladatok okozta monotónia;
-az egyén képességeit meghaladó feladatok, kompetenciahiány érzése;
-az információhiány (vagy téves információk) mint válságkeltő tényező;
-a szervezetlenségből eredő konfliktusok;
-katasztrófák, balesetek, harci cselekmények, terrortámadások, tragédiák által kiváltott krízisek;
-a tartós fenyegetettség által kiváltott krízis;
-idegen és ismeretlen földrajzi környezet.







A vizsgálat során beazonosított stressztényezők: a beilleszkedési nehézségek, a szervezeti szocializáció problémái; együttműködési problémák; összezártságból, bezártságból adódó alkalmazkodási nehézségek; a túl sok feladatból adódó túlterheltség (időhiány); az egyén képességeit meghaladó feladatok, kompetenciahiány érzése; az információhiány (vagy téves információk) mint válságkeltő tényezők.
Az értékek megmutatják, hogy a stressztényezők közül melyik, milyen mértékben jellemezte a katonák missziós munkáját (1 = egyáltalán nem jellemző, 2 = alig jellemző, 3 = közepesen jellemző, 4 = eléggé jellemző, 5 = nagyon jellemző). A teljes missziós mintában a stressztényezők közül leginkább a nem megfelelő fizetés jelent meg problematikus területként. Ezt követte a sokkal inkább pszichésen megterhelő váratlanság és információhiány területei, illetve a felelősség. Legkevésbé zavarta mindennapi munkájukat a képzettség hiánya (amely személyes önbecsülésüket érinthette volna a katonáknak) a missziós szolgálat során.
A továbbiakban a stresszreakciókat (missziós tüneteket) mértük: pszichés, szomatikus tünetek gyakoriságainak az eloszlását. (4. ábra)
Megfigyelhető, hogy a missziós szolgálat alatti tünetek közül a teljes mintában legmagasabb átlagértékkel első hat helyen a fáradtság, az unalom, az elégedetlenség, a levertség, a fáradékonyság és az idegesség jelenik meg. Érdemes nagyobb figyelmet szentelni a fáradtság kiemelkedően magas szintjének, ez a miszsziós tünet időnként szinte minden katonánál fellépett. Az iraki és más missziós katonák mintáinak összehasonlításakor figyelembe kell vennünk, hogy ezek a tünetek mindig szubjektívan átélt tünetként kezelhetőek, nem az igazságtartalmat, hanem az adott katona által már zavaró és mindennapi munkáját hátráltató szintet jelzik. Látható, hogy minden tünet kevéssé jelentkezett az iraki missziós mintában, azonban párhuzamosságok felfedezhetőek a tünetegyüttesek alakulásában és lefutásában.
Különbségeket tapasztaltunk a missziók között a stresszhelyzetekben mutatott különböző reakciók előfordulási gyakoriságában. (5. ábra)
A személyiségen belül a pszichológiai háttértényezők, a pszichológiai immunrendszer, az érzelmi intelligencia, a megküzdési kapacitás mind-mind dinamikus kölcsönhatásban állnak egymással, a stresszterhelés intenzitásának szintjével a missziós tünetek megjelenésével. A személyiségvonások viszont a tapasztalatoknak, az elvárásoknak megfelelve változhatnak és fejleszthetőek.
A vizsgálatok értékelése során figyelembe kell venni az állomány nem és kor szerinti megosztását. A résztvevők döntő többsége férfi, és a 26–30 évesek korcsoportja a legnépesebb. (6. ábra)





A vizsgálatok
következtetései

A vizsgálat során beazonosítottuk azo kat a pszichológiai háttértényezőket, amelyeknek leginkább szerepük van a missziós tünetek megjelenésében és a stresszterhelés alakulásában.

Ezek
l az érzelmek és indulatok kontrollálása és kezelése,
l az együttműködési készség,
l a támaszkereső magatartás,
l a magas feszültség kontroll,
l az erős kompetenciaérzés,
l a teljesítménnyel való elégedettség,
l a frusztrációs toleranciaszint.

Meghatároztuk azokat a személyiségtényezőket – -kompetenciákat –, melyek megléte a missziós katonai szolgálatra való alkalmasság szükségszerű feltétele. Missziónként eltérő

l az érzelmi stabilitás,
l a lelkiismeretesség,
l az együttműködési készség,
l a pozitív emberi kapcsolatok és
l a rugalmasság.

A feltárt eredmények alapján átdolgoztuk a kiválasztás módszertanát, amely a missziókban szignifikánsan növelheti a szolgálatellátás színvonalát, és biztosítja a mentális egészség megőrzését hadműveleti területen. Az állomány pszichológiai felkészítésének tematikájában a kompetenciákat érintő személyiségfaktorok fejlesztésére helyezünk hangsúlyt.

A missziós szolgálatra
felkészítő pszichológiai tréningek további irányai

A külszolgálati misszióban részt vevő állomány pszichológiai felkészítésére irányuló terveinkben szerepel egy, a kiutazás előtt végrehajtandó, egy kétszintű, szituációalapú felkészítés, valamint egy in vivo körülmények között a szolgálat helyszínén végrehajtandó készségfejlesztő deployment tréning bevezetése.
A harcképesség fenntartása szempontjából fontos a kontaktusban részt vett állomány, illetve valamilyen katasztrófa közvetett vagy közvetlen résztvevői számára megvalósított mentális támogató tréning.
1. Jelenleg a misszióba utazó állomány számára történő pszichológiai felkészítés kétszintű rendszerben folyik. Ez azt jelenti, hogy a készségek, ismeretek fejlesztésére meghatározott 30 órás tréning végrehajtása során a leterheltség csökkentése érdekében a részt vevő állományt szétválasztjuk. Az első húsz óra alól az adott tréninget megelőző két évben missziós felkészítésen részt vett állomány felmentést kap, hiszen ez alatt az idő alatt alapvető, általános készségek fejlesztése történik meg. A következő 10 órás blokk viszont az egész kiutazó állomány számára kötelező jellegű. Ekkor történik a kiutazás célhelyére specifikusan jellemző ismeretek, az ott szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése.
Az említett rendszer átmenet a szituációalapú pszichikai felkészítéshez.
2. Szakmailag indokolt volna és a továbbiakban tervezett is a szituációalapú pszichikai felkészítés, amelynek lényege, hogy a hatékonyság megtartásához fontos a stressz optimális szinten tartása, az extrém (harci) stressz ugyanis ronthatja a gondolkodás színvonalát, dezorganizálhatja a viselkedést. A saját élményen keresztüli tapasztalatszerzés elengedhetetlen ahhoz, hogy a katonák megtanulják kezelni az extrém (harci) stresszt, és ilyen helyzetekben is megfelelő válaszreakciókat adjanak gondolkodási és viselkedéses szinten egyaránt.
A katonák egy külön erre a célra kialakított, speciálisan felszerelt épületben, csoportosan dolgoznak. A feladatok végrehajtásáról több kamerával video- és hangfelvétel készül. Erre azért van szükség, mert extrém stressz esetén a kognitív funkciók jelentősen gyengülnek, és utólag a résztvevők gyakran nem emlékeznek az eseményekre, nem tudják felidézni saját cselekvésüket sem. Az EKG-t a feladat előtt felhelyezett cardioöv és a speciális karóra rögzíti. A szituáció közbeni pulzusszámot később a végrehajtásról készült videofelvétellel párhuzamosan meg lehet tekinteni, így összekapcsolható, hogy az adott stresszhelyzetben hogyan alakult a katona pulzusa és miként reagált az adott szituációban.
Az eredményesség a „stresszbeoltáson” alapul: a katonák rendkívül életszerű – de mégsem éles – helyzetekben találkoznak az extrém stressz szomatikus és mentális jeleivel, majd a szituációkat követő részletes, lépésről lépésre történő, csoportos elemzések során tudatosíthatják magukban a megfelelő viselkedési módokat. A megbeszélést követő (az előzőtől eltérő) szituációban megfigyelhetők a tanulás jelei: a résztvevők stresszszintje alacsonyabb, gondolkodásuk és viselkedésük szervezettebb, mint az első feladat végrehajtásakor.
3. Szakmai terveinkben szerepel a bevetési tréning, vagyis a missziós feladat közbeni kétnapos felkészítés. A külszolgálaton részt vevő állomány jelentős része a misszióban eltöltött 2–4 hónap elteltével észleli magán azokat a jeleket, melyek feladatvégzésük hatékonyságát nagymértékben csökkentik. Az említett kritikus időszakban egy specifikus, a szolgálat helyén végrehajtott kétnapos készségfejlesztő tréning célja a harcképesség fenntartása, a hatékony szolgálatkészség fejlesztése, valamint a mentális egészség megőrzése.
A végrehajtás menetében elsőként az adott helyzetben az állományt speciálisan és ténylegesen érő stresszorok kérdőíves és interjúalapú feltárása történne meg, ezt követően kerülne sor a megfelelően illeszkedő tréning tematikájának kidolgozására és a készségfejlesztésre. Terveink szerint szükség esetén biztosítunk időt a csoportos készségfejlesztésen kívül a négyszemközti állapotfelmérésre is.
4. Már rendelkezünk tapasztalattal és bárhol alkalmazható pszichológiai csoporttal a katasztrófa utáni mentális támogató tréning végrehajtására. A katasztrófák közvetlen és közvetett résztvevőinél szükséges alkalmazni, mivel gyakori az őket érő extrém stresszhatás következményeként kialakuló mentális problémák megjelenése. A harcképesség fenntartása érdekében minden esetben fontos a hoszszú távú pszichés következmények (poszttraumás stressz-zavar) kialakulásának megelőzése.
A támogató tréningre abban az esetben kerül sor, amikor a katonák éles helyzetben, extrém körülmények között tapasztalják meg a stresszt. Ebben az esetben az átélt események által okozott problémák felmérése, azok szakszerű kezelése, illetve a későbbiekre vonatkozó megelőzése a cél, továbbá a megküzdési stratégiákkal történő megismertetés, a tapasztalatok racionális átstrukturálása (pozitívumok kiemelése, hasznosíthatóságuk megbeszélése). Az igényeknek megfelelően a foglalkozást követően lehetőség van egyéni konzultációra is.
Normál esetben a támogató tréningre közvetlenül az eseményt követően kerül sor, amikor a trauma mozzanatai (élénk formában) hozzáférhetőek. A tréning levezetése minden esetben szakértő (pszichológus) feladata.
A támogató tréninget követően szükség van további visszacsatolásra (utánkövetésre) a foglalkozás eredményességét ellenőrizendő.
A mentális egészség védelme a professzionális hadsereg alapkövetelménye, melynek megvalósítása minden esetben szakszerű segítséget igényel. Fontos, hogy erre megfelelő hangsúlyt fektetve járjunk el.
5. A visszaillesztési tréning célja az állomány zökkenőmentes visszailleszkedésének elősegítése mind családjukba, mind munkakörnyezetükbe.

A misszió előtt és
hazaérkezéskor mutatott
személyiségdimenziók
összehasonlítása

A vizsgálat (egészségi, pszichológiai) célja annak megállapítása, hogy a külszolgálat ellátása során nem alakultak-e ki olyan testi vagy lelki betegségek, melyek kezelésre szorulnak, illetve ellenjavallatot jelentenek a katonai szolgálat további folytatása során. A pillanatnyi állapot értékelésén kívül figyelmet kap az esetleges változás értékelése, amire a kiutazás előtti alapos kivizsgálás dokumentumaira támaszkodva van lehetőségünk. A pszichológiai vizsgálat során azokat a személyiségteszteket alkalmazzuk, amelyeket a kiutazás előtt, így biztosítva az összehasonlíthatóságot. Megállapítható, hogy a kiutazás előtti és a visszaérkezés utáni státus között nem tapasztalható szignifikáns különbség, ami a személyiségnek a mért területeken mutatkozó stabilitásának a jele. Ezzel ellentétben az interjúk során általában a sikeres feladatteljesítést követő magasabb önértékelés, elégedettség, jó közérzet tapasztalható. A különböző tréningek alkalmazásától azt várjuk, hogy a missziós szolgálat alatt a magyar katona a követelmények magas szintű teljesítése mellett lelki egészségét megőrizze, mindezzel elősegítve az egészséges visszailleszkedésüket a szervezetbe, a családjukba.

Összegzés

Az MH Egészségvédelmi Intézet szakállománya kitűnő munkát végez a miszsziós feladatra kijelölt állomány pszichológiai alkalmasságvizsgálata, felkészítése és visszaszűrése területén, azok módszertanának folyamatos fejlesztésében és korszerűsítésében. Ugyanakkor még sok teendője van minden érintett szervnek és személynek az állomány pszichológiai felkészítése hatékonyságának növelése érdekében. Szükséges a differenciáltabb, precíz parancsnoki jellemzés elkészítése, a felkészítő tréningek tematikájának átalakítása, a felkészítő tréningeken a parancsnok részvétele. A vezetői hatékonyság fejlesztése érdekében a parancsnoki állomány részére tervezett a missziós szolgálat előtt közvetlenül 10 órás elméleti képzés bevezetése. A misszió helyszínén fontos a negyedéves szűrések elvégzése a problémafeltárás és támogatás érdekében. Szükség lenne a „Zöld Vonal” Telefonos Lelki Segély Szolgálat újraindítására, a családtámogatási rendszer kiépítésére (mentálhigiénés támogatás biztosítása a családtagok részére, a család bevonása a visszaillesztési folyamatba), valamint valamennyi missziós szolgálatot követően a visszaillesztési tréningekre.
Katonának lenni önmagában is sajátos életformát jelent, amelyet sokszoros potenciális stresszteli helyzetek jellemeznek. A személytől nagyfokú flexibilitást igényel az új helyzetekhez való alkalmazkodás. A már egyszer kidolgozott és bevált alkalmazkodási stratégiák azonban nem jelentik azt, hogy azok a jövőben is megfelelőek lesznek, hiszen az egyes katonai közösségek, szolgálati helyek, feladatok nagyon eltérőek lehetnek. Az a katona, aki hadműveleti területen teljesít szolgálatot, felkészült arra, hogy családjától, hazájától távol, az addig megszokottól teljesen eltérő környezetben, nehéz körülmények között, újszerű feladatokat fog ellátni. Tudja, hogy tevékenységét szigorú rendszabályoknak megfelelően kell végeznie, alkalmazkodva előljáróihoz, társaihoz, más nemzetek katonáihoz.