Katonai légi jármûvek balesetei során szükséges mentés és oltás a repülõtéri tûzoltók szakfeladata. Eredményessége egyrészt a beavatkozás gyorsaságának, másrészt szakszerûségének függvénye. A nem kellõ idõben megkezdett, vagy szakszerûtlen beavatkozás esetén a személyzetek, utasok, rosszabb esetben maguk a mentést, oltást végzõk élete is veszélybe kerülhet. A személyzetek túlélésére tett erõfeszítések kudarcot vallhatnak.

A riasztott tûzoltó készenléti állománynak komplex feladatrendszert kell elvégeznie a lehetõ legrövidebb idõ alatt, a lehetõ legszakszerûbben, ráadásul saját testi épségük, egészségük megóvása mellett. Tevékenységük mozgatórugója a veszélyben lévõk segítése. Minden cselekedetük a légijármû-baleset következtében veszélyeztetettek, sérültek kimentésére, az esetlegesen keletkezett tûz eloltására irányul. A készenlétet adó repülõtéri tûzoltóállomány beavatkozási gyorsaságát a különbözõ készenléti fokozatokkal biztosítják. A repülésirányító szolgálat alárendeltségében lévõ szolgálati csoport számára a repülõtéren bekövetkezett veszélyhelyzetnek megfelelõ készenléti fokozatot rendelnek el a vészhelyzet természetérõl szóló tájékoztatás mellett. A tûzoltó készenléti szolgálat végrehajtja az elõírt rendszabályokat, aminek következtében a riasztás és a beavatkozás közötti idõ a fokozatok optimális alkalmazása esetén az ideálisra csökken. A beavatkozó állomány ezzel egyre felkészültebb lesz, és a helyszínhez egyre közelebb kerül Ezt az idõt jogszabályok írják elõ és minden katonai repülõtéren egyformán 2 percben határozták meg, ami azt jelenti, hogy a készenléti tûzoltóalegység a felszállómezõ bármely pontján történt baleset esetén a riasztás után ennyi idõn belül a helyszínen be tud avatkozni. A NATO által használt, illetve a tagállamok által mûködtetett repülõtereken így tudják biztosítani légijármû-balesetek esetén az eredményes beavatkozás gyorsasági feltételeit.


A GÉPBE JUTÁS FELTÉTELEI

A mentés megszervezése, a mentési útvonal, útvonalak kijelölése és biztosítása után az elsõ feladat a mentést végzõk gépbe jutási lehetõségének megteremtése. A behatolás célja, hogy a mentõszemélyzet bejusson a sérült gép fedélzetére, teherterébe, hogy a közvetett vagy közvetlen életveszélyben1 lévõ embereket kimenthesse.
Adva van tehát a feladat, be kell jutnunk a sérült, sok esetben égõ repülõeszközbe. A bejutás módja a különbözõ repülõeszközökbe eltérõ. Mivel a repülõeszközök szerkezeti felépítése típusonként különbözik, ezért lehetetlenség volna fejbõl ismerni az összes légi jármûbe való behatolási lehetõséget. A mentést végzõ állomány tevékenységének megkönnyítése céljából a behatolási helyeken úgynevezett vészhelyzeti jeleket helyeznek el. Ezek a jelek lehetnek vonalak, jelek, feliratok és nyilak. A vészhelyzeti jeleket a légi jármû bejáratain, a vészkijáratokon, a fülketetõk (canopy), fedélzeti nyílások vezérlõberendezésein tüntetik fel. A vészhelyzeti jelek másik csoportját kifejezetten a mentést és oltást végrehajtók számára a jármû betörési, vágási felületein, tûz esetén a hozzáférhetõ burkolatokon, paneleken, vészhelyzeti berendezéseken, vagy ezek közvetlen közelében helyezik el. Amennyiben a vészhelyzeti jel felirat, akkor azt angol nyelven kell ábrázolni. A vadászrepülõgépek pilótafülke-tetõinek vezérlõberendezését narancs/sárga és fekete színû folyamatos vonallal festik körbe, a vonalon belüli részt ugyanezen színekkel ferde részekre festik le. A már említett színek felhasználásával a vezérlõ közelében „CANOPY” feliratot is elhelyeznek. A vezérlõ üzemeltetési utasítása szöveg és nyíl kombinációja: a szöveg általában „TURN TO RELEASE”, vagy „PULL TO RELEASE” felirat. Azokat a területeket, amelyeket be lehet törni, vagy ki lehet vágni, szaggatott vonallal festik körbe, és a vonalon belüli részt narancs/sárga színû részekre festik be. A vágási felületek közelében írásos jelölést is elhelyeznek, általában „CUT HERE” vagy „EMERGENCY RESCUE CUT HERE” felirat formájában. A felsorolt formában megjelölt helyeket és jelölési fajtákat ismernie kell a beavatkozó állománynak ahhoz, hogy meg tudja választani az adott helyzetben az oltásnak és mentésnek legjobban megfelelõ behatolási helyet és módot.
Ezek után mondhatnánk, már gyerekjáték a behatolás, hiszen ellátták a gépet a szükséges jelekkel.
Ez azonban nem igaz. Az oltást és mentést végzõknek gyakorlottnak kell lenniük az adott géptípus oltási és mentési fogásaiban, módszereiben. A mentést végrehajtó csoportokat megfelelõ összekovácsoltság, felkészültség nélkül nem sok siker kecsegteti. Így van ez a behatolás fogásaival, a mûveletek végrehajtására felhasználható eszközök, berendezések használatában szerzett jártassággal is.
Légijármû-balesetek esetén a beavatkozó tûzoltóerõk hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy rendelkeznek-e a balesetet szenvedett (kigyulladt) repülõeszköz oltásimentési leírásával. Ez a dokumentum elõsegíti a beavatkozás szakszerûségét, biztosítja gyorsaságát. Érdekes, hogy ezek a mentési leírások országonként különbözõ felépítésûek, és a terjedelmük is eltérõ. A NATO-tagállamok között látszik a törekvés az egységesítésre, legalábbis ami a leírás mûszaki tartalmát illeti.2 A leírásnak tartalmaznia kell a repülõeszköz alapvetõ technikai paramétereit, mûszaki megoldásait. A személyzetek, utasok elhelyezkedését. A repülõgép szerkezeti anyagainak, rendszereinek mint veszélyforrásoknak a jellemzõit. Az esetleges fegyverzetet. A sérült, balesetet szenvedett repülõeszköz megközelítésének szabályait, a behatolási lehetõségeket, annak módjait. A sérültek kimentésének lehetséges megoldásait. A hajtómû leállításának, az üzemanyag elzárásának, a katapultülés biztosításának, a repülõeszköz áramtalanításának fogásait. Az országonkénti eltérés a dokumentum kivitelezésében és részletességében van.


A BEHATOLÁS MÓDJAI

A behatolásnak két módját különböztetjük meg, a szabályos és az erõszakos behatolást.

A szabályos behatolás
A bejutáshoz elsõsorban a repülõeszköz ajtóit kell használni. Az ajtókon való bejutáshoz a mentést végrehajtóknak ismerniük kell az adott géptípus ajtói kívülrõl történõ nyitásának módjait. Gyakran elõfordul, hogy az ajtók nyitásának lehetõségét a repülõeszköz szerkezetében adódott deformáció nem befolyásolja, így a legtermészetesebb úton tudunk bejutni a gépbe. A kabintetõvel ellátott repülõeszközök esetében a tetõ típusának megfelelõ nyitásmódot kell alkalmazni. Ha a bejutás a hagyományos módon nem lehetséges, akkor az erõszakos behatolást kell választani.

Erõszakos behatolás
Az erõszakos behatoláshoz is az ajtókat, vészelhagyó nyílásokat kell elsõsorban igénybe venni. A katonai repülõeszközöket általában felszerelik külsõ vésznyitószerkezettel. Ezeknek a helyét a géptörzsön nyilakkal jelölik. A piros, sárga vagy fekete festésû fogantyúk meghúzásával az ajtó kinyílik vagy leesik. Amennyiben a nyitás nem jár eredménnyel, más módszereket kell alkalmazni. Az egyik lehetõség, amikor feszítõvassal az ajtó zárszerkezetét kipattintják. A másik lehetõség, hogy bontóbalta segítségével a zár mellett rést ütnek, és azon benyúlva belülrõl nyitják az ajtót, a kilincset használva. Abban az esetben, ha a gép sérülései olyanok, hogy az ajtókon való bejutás erõszakos módon sem valósítható meg, lehetõség van a sárkánypalást megbontására és az így létrejött nyíláson való bejutásra. Ez a módszer megköveteli a mentést végrehajtóktól az adott géptípus szerkezetének magas szintû ismeretét. A behatolás helyének megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy tûz- és robbanásveszélyt idézhetnek elõ, amennyiben a törzs mentén futó hidraulika-, oxigén-, üzemanyag-, vagy elektromos vezetéket is átvágnak. Tisztában kell lenni a gép belsõ elrendezésével, hogy a beavatkozás során ne sérüljenek a gépben lévõk, és a hely kiválasztása úgy történjen, hogy a legrövidebb úton el lehessen jutni a sérültekhez, bajbajutottakhoz és a legvékonyabb, merevítésektõl mentes területen végezzék azt.
A géptörzsön keresztül történõ erõszakos behatolást elõsegítik az arra alkalmas korábban ismertetett vészhelyzeti jelölések. A jelölés az USAF gépein piros nyilakkal is történhet. A vágással történõ erõszakos behatolás egyik változata, hogy a jelölés mentén három oldalról körbevágják a sárkánypalástot, majd a negyedik oldalnál kihajtják. Ha a körülmények nem teszik lehetõvé ennek a módszernek az alkalmazását, vagy kevés a rendelkezésre álló idõ, akkor a vágást két vonal mentén ék alakban végzik. Az ék csúcsát kihajtva lehetõség nyílik a gépbe jutásra. A palást megbontásával (vágással) történõ behatolás alapfeltétele, hogy a bontás következtében keletkezett nyílás mérete lehetõvé tegye a tûzoltóállomány bejutását, valamint férjen át rajta a menekülõ vagy sérült személy. Ez különösen akkor fontos, amikor a behatolást légzõkészülékben kell végrehajtani, amelynek levegõpalackja a tûzoltó hátán van elhelyezve. Elõfordulhat, hogy a légi jármû utas/teherterében is tûz keletkezett. Ilyenkor a nyílás méretének lehetõvé kell tennie, hogy a mentést végzõ kézi vagy hordozható tûzoltókészüléket vigyen magával, vagy szerelt sugarat, sugárcsövet vezessen be a tûz oltásához.
A repülõgépek földre zuhanása során a sárkányrész sérülése következtében nyílások keletkezhetnek. Ezeket a nyílásokat is fel lehet használni a gépbe történõ behatolásra. Megfelelõ méretûre tágítva alkalmasak lehetnek arra, hogy rajtuk keresztül a mentést végzõk bejussanak a fedélzetre, tehertérbe, és lehetõvé tegyék az oltást és mentést. A balesetek során a kabintetõk megsérülhetnek, és nyitásuk a hagyományos módon lehetetlenné válik. A kabintetõkön való erõszakos behatolás körültekintõ eljárást igényel.
Azoknál a gépeknél, ahol a kabintetõ kivetõ (ledobó) szerkezettel van ellátva, különösen óvatosan kell eljárni. A kabintetõ kivetését ezeknél a repülõgépeknél külsõ fogantyú meghúzásával lehet elvégezni.
Minden esetben meg kell gyõzõdni arról, hogy a hajózó eszméleténél van-e, mert esetleg õ is mûködésbe hozhatja a szerkezetet. Fontos, hogy a mûvelet végrehajtásakor biztonságos távolságra tartózkodjon mindenki. A kabintetõ általában a gép hátsó része felé repül le. Eltávolítása elõtt a környezetet habbal le kell takarni, és egy sugárnak készenlétben kell állnia, mivel a belsõ térben esetleg izzó anyagok a levegõ oxigénjével érintkezve lángra lobbanhatnak.
A kabintetõ eltávolításának másik módja, amikor üvegtörõ kalapáccsal vagy bontóbaltával léket ütnek a canopy anyagán, és ezt vágóeszközzel a tetõ alapvonala mentén körbevágják. Az elõírás, minél rövidebb idõ alatt a lehetõ legnagyobb nyílást vágni. A vágást erõvágóval elölrõl kezdik. A három oldal vágása után a negyedik hátsó rész vágásánál különös óvatossággal járnak el, nehogy a tetõ a hajózóra essen, vagy a katapultülés gyújtómechanizmusa beinduljon. Ha lehetõség van rá, akkor a negyedik oldalt nem vágják, hanem a tetõ megemelésével törik. A mûveletnek biztosítania kell a mentést végrehajtók számára, hogy hozzáférhessenek a személyzethez, és lehetõvé váljon a személyzet kiemelése.


CSAK FELKÉSZÜLT ÁLLOMÁNY HAJTHATJA VÉGRE!

A leírtakból kitûnik, hogy a behatolás veszélyes folyamat, amely szakszerûtlen beavatkozás esetén károsan befolyásolja a balesetek lefolyását, növelheti a kockázatát újabb veszélyek kialakulásának. Egyrészt veszélyeztetheti a gépben rekedt, sérült személyeket, másrészt önmaguk testi épségét. Ezért a tevékenységgel összefüggõ és a géptípusonként eltérõ biztonsági rendszabályokat is ismerniük kell. A mentést végrehajtókat fel kell szerelni a megfelelõ védõeszközökkel, a behatolást segítõ felszereléssel, eszközökkel. Mindezek mellett a tûzoltó-mentõ személyzetet ki kell képezni arra, hogy a légi jármûvekbe behatolva megfelelõ segítséget tudjanak nyújtani a bent lévõk kimenekítéséhez. A légi jármûvekbõl való mentés és tûzoltás a feladatrendszer egyik eleme. Nem fontosabb, de nem is kevésbé fontos, mint a többi. Ennek egyik elemébe, a behatolás módszereibe igyekeztem betekintést adni. Légijármû-baleset esetén a bajbajutottak mentése, a keletkezett tûz eloltása minden alkalommal új kihívást jelent a mentésben, oltásban részt vevõk számára.

CSUTORÁS GÁBOR

Jegyzetek:

1 Közvetlen életveszély: közvetlen életveszélyben lévõnek kell tekinteni mindazokat, akik olyan helyzetben, állapotban, körülmények között vannak, amelyek alkalmasak az emberi életfunkciók megszüntetésére vagy súlyos károsítására, és ezekbõl saját erejüknél fogva nem képesek kimenekülni. Közvetett életveszély: közvetett életveszélyben lévõnek kell tekinteni mindazokat, akik a közvetlen életveszélybõl saját erejüknél fogva képesek kimenekülni, továbbá mindazokat, akik az életmentés nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek. (1996. évi XXXI. törvény)

2 Technical Order 00-105E-9 and STANAG 3896 Aerospace Emergency Rescue and Mishap Response Information (Emergency Services)


FELHASZNÁLT IRODALOM

ICAO-doc 9137/AN/898 Airport Services Manual, part 1 Rescue and Fire Fighting
STANAG 3230 FS (Edition 6) Emergency markings on aircraft
STANAG 3929 Evaluation guide for NATO crash /fire/ rescue services (Editions 3)
Fire-Fighting Operations FM 5-415 Headquarters Department of the Army
Aircraft Emergency Rescue information (Fire protection) TO 00-105E-9 (Revision 3 15 January 2001)