Honvédelmi Minisztérium

A médiakiképzés fontosságáról

2006.11.13.

„A parancsnokok felkészítése, kiképzése során

az egyik prioritás megértetni velük
a média valós szerepét.
A parancsnokok biztosan tudni akarják,
hogy meg tudják-e nyerni a médiát
céljaik támogatása érdekében, de nem ez az
ok, amiért dolgozni kell velük.
Azért kell dolgozniuk a médiával, mert
ez a parancsnoki kötelességük.”

Gen. Colin Powell

A globális biztonságpolitikai helyzetben bekövetkezett változások, a jelenlegi trend érzékenyebbé tette nemcsak a hivatásos katonák, de a közvélemény érdeklõdését is a nemzetközi válságok eseményeire. Az elmúlt években a mûveleti területeken bekövetkezett, katonák ellen végrehajtott merényletek, nemkívánatos események – lásd: Irakban az olasz tábor ellen elkövetett terrortámadás, amely 19 áldozatot követelt – a „CNN-effektus” révén azonnal nemzetközivé válnak. A tragédiák az érintett ország civil lakosságán túl más országok közvéleményét is megérintik, befolyásolják, így az események gyakran a média figyelmének központjába kerülnek. Ez a tény maga után vonja, hogy a mûveleti területen a katonák rendfokozattól és beosztástól függetlenül kapcsolatba kerülnek a média képviselõivel. Természetesen nem közömbös a többnemzeti mûveletekben a szövetség és az érintett nemzet közvéleménye számára, hogy milyen tartalmú üzenet, nyilatkozat jelenik meg akár a nemzetközi, akár a nemzeti médiában. A nemzetközi médiaszereplésen túl kiemelkedõ szerepük van a hazai írott és elektronikus sajtóban megjelenõ nyilatkozatoknak is, melyek fontosak a szervezeti célok elérése, a szervezet támogatottságának növelése szempontjából is. Minden szervezetnek, így a Magyar Honvédségnek is elemi érdeke és feladata a nyilvánosság tájékoztatása, amely a társadalmi kommunikáció szerves része. Az információs társadalom érzékenyen reagál, és egyre fokozottabban igényli az objektív, szakmailag megalapozott minõségi tájékoztatást.

A Magyar Honvédség tagjai kapcsolatba kerülhetnek a média képviselõivel – fõleg missziókban – váratlanul is, vagy a hazai események során elõre tervezett módon a szervezeti célok támogatása, a közvélemény tájékoztatása érdekében a tervszerû kommunikációs folyamat részeként. A kommunikációs tevékenység nemcsak törvényi kötelesség, hanem a honvédelem céljai, feladatai, a katonai szervezetek hatékony mûködtetése érdekében a szervezet érdeke is.
A törvényekbõl és szervezeti érdekek bõl fakadó tájékoztatási kötelesség, a támogatottság megnyerése, fenntartása determinálja a kommunikációs tevékenységgel szembeni minõségi követelményeket. A szervezeti célok és követelmények elérése érdekében nem közömbös a parancsnokok, a kommunikációs szakállomány felkészültségén túl a hadsereg azon állományának felkészítése sem, amelynek tagjai beosztásuknál fogva nincsenek napi kapcsolatban a médiával, de bármikor a média szereplõivé válhatnak. A kommunikációs készség, képesség folyamatosan fejlõdõ, fejleszthetõ képesség.
A kormányprogramban meghatározott professzionális hadsereg kialakítása, fejlesztése megköveteli minden katonától, hogy a szervezeti célok támogatása érdekében legyenek képesek a média mesteri kezelésére is.
Több NATO-országban a professzionális képességekkel rendelkezõ katonával szemben alapvetõ követelmény, hogy a felkészítés, kiképzés rendszerében legalább félévente egy alkalommal vegyen részt médiakiképzésen. A média kezelése a gyakorlatok szerves része, nemcsak a parancsnokok és törzsek, hanem minden katona részére.
A médiakiképzés, az interjúadás gyakorlása alapvetõen nem pénz, hanem szervezés kérdése, úgy a laktanyai, mint a gyakorlótéri körülmények között. Szervezeti szempontból sem közömbös, hogy akár a spontán nyilatkozatok, de fõleg az elõre tervezett kommunikációs tevékenység során tett közlés eléri-e a kommunikációs célt vagy sem, azaz „átmegye a kívánt üzenet, vagy csak silány termék jelenik meg.
Ma a professzionális képességek elmélyítése, fejlesztése idõszakában a média kezelésének képessége katonai feladat, szerves része a követelményrendszernek, a minõségi felkészültségnek.

A NATO sajtónyilvánossága

Az MC–457 NATO-kiadvány rögzíti, hogy a közvélemény informálása az elsõdleges eszköze a szövetség sajtónyilvánossági céljai elérésének, beleértve a speciális döntéshozatalt és a közvéleményt formáló elemeket is. A nyilvánosság informálása életbevágóan fontos és hatékony szerepet játszik a nemzetekkel történõ vertikális és horizontális koordinációban a közös hatás kifejtése érdekében, fókuszálva a különbözõ információs eszközök alkalmazására a közös cél és a megfelelõ üzenet továbbítására, a közvélemény formálására a média eszközein keresztül.

Az 1. vázlaton a NATO-sajtónyilvánosság struktúrája látható:

1. vázlat

Az elvek és instrukciók eljuttatására a lehetõ legalacsonyabb szintig és alkalmazásuk fontos elvárás, különösen mûveleti területen. Ez azt jelenti, hogy a mûveleti területen levõ minden szintû parancsnoknak be kell tartania és tartatnia a meghatározott elveket. A fenti elvárások megvalósítása egyértelmûen jelzik és megkövetelik, hogy a missziós felkészítés, kiképzés rendszerébe integrálni kell a médiakiképzést is.
A katona hazai területen a felkészítés, kiképzés, vagy egyéb, a közvéleményt érdeklõ tevékenység – pl.: katasztrófa következményeinek felszámolása – során, illetve mûveleti területen kerülhet kapcsolatba a katonai vagy a civil média képviselõivel.

A KATONAI ÉS A CIVIL MÉDIA

A nemzetközi tapasztalatok alapján a katonai és a civil média közötti különbségek az alábbiak szerint jellemezhetõk:

A katonai média jellemzõi:

A civil média jellemzõi:

Az összehasonlításból jól láthatók a különbségek, melyek közül kiemelést érdemel a civil média sikerorientáltsága és a kockázatvezérelt tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy a médiatermék eladhatósága miatt a gyorsaság fontosabb, mint a pontosság.

1. kép A „CNN-effektus”

A kommunikációs tevékenység központi eleme az interjú, melynek számunkra a célja a szervezet támogatásának megnyerése, lehetõség a szervezet üzenetének közvetítésére a hallgatóság, a nézõk, az olvasók, azaz a média fogyasztói felé.
Az adott szervezet parancsnoki és médiával foglalkozó szakembereinek szem elõtt kell tartaniuk azt a tényt, hogy ha nem õk közvetítik a kívánt üzenetet, akkor valaki más fogja megtenni, de nem biztos, hogy a kívánatos módon. Ez is azt determinálja, hogy mindenkinek felkészültnek kell lennie interjú adására, ami ma a professzionális felkészültség szerves része, a szervezet elemi érdeke. Ez a követelmény a „CNN-effektus” révén hangsúlyozottan igaz a mûveleti területen. El kell fogadni azt a tényt, hogy a „CNN-effektus” révén a média mindig és mindenhol jelen van, legtöbbször engedéllyel, katonai biztosítás mellett dolgozik a mûveleti területen, így állandó jelenlevõi az eseményeknek, legyen az akár háborús esemény is.
A média, a „CNN-effektus” hatásáról az elsõ öbölháború kapcsán Shalikasvili négycsillagos amerikai tábornok 1992-ben az alábbiakat mondta: „Te nem gyõzöl, csak ha a CNN közli, te vagy a gyõztes.” A civil és a katonai média összehasonlításában megállapítást nyert, hogy a civil média számára fontosabb a gyorsaság, mint a pontosság, ami kiemelten érvényesül egy-egy nagy hírértékû esemény bekövetkezésekor, illetve a mûveleti területeken.
Elfogadható tény, hogy a civil média szereplõi között a profitorientáltság miatt óriási a verseny az idõvel. A 2. vázlaton jól látható, hogy a civil média az események helyszínérõl a legfejlettebb kommunikációs technikai lánc alkalmazásával képes rendkívül rövid idõ alatt – akár valós idõben is – információt továbbítani, míg a katonának a szolgálati út betartásával kell az eseményekkel kapcsolatos információt továbbítania az adott szintû parancsnokságokra, ami lényegesen több idõt igényel.

1. vázlat

A különbözõ szintû parancsnokságok is versenyben vannak az idõvel, mert ha a média azonnal nem kap információt, úgy értékeli, hogy valami nincs rendben, ami hátrányosan befolyásolhatja a szervezeti érdekeket.
Egyes parancsnokságok a civil médiával történõ versenyképesség érdekében saját, szervezetszerû médiacsoportokat alkalmaznak fejlett kommunikációs technikai lánc és eszközök alkalmazásával annak érdekében, hogy az adott eseményrõl reálidõs információt kapjanak, hogy hitelesen és elõre tervezetten felkészüljenek a szervezeti érdekeket támogató közlemény idõbeni kiadására, ami lehet akár sajtótájékoztató is.

AZ INTERJÚ FORMÁI

A különbözõ szintû parancsnokok, a médiával szervezetszerûen foglalkozó szaktisztek, valamint a katonák változatos formában találkozhatnak a média képviselõivel, fõleg a mûveleti területeken. Az interjú kérése történhet:

Az interjúban meg kell fogalmazni mindazt, amit a szervezeti célok elérése, a szervezet támogatottsága érdekében közvetíteni kívánunk a tudatos, vagy akár a spontán médiatermék-fogyasztóknak, legyen az írott vagy elektronikus sajtó.
Az elõre tervezett, szervezett riport készítésére van idõ felkészülni, míg a váratlan, spontán interjúra általában nincs. A mûveleti területen gyakrabban fordulhat elõ váratlan interjú adása, és a szereplõnek ebben az esetben is a szervezeti célokat közvetítõ üzenetet kell eljuttatnia a média fogyasztóihoz.
Az elõre tervezett sajtótevékenység keretében sem egyszerû feladat a kívánt üzenet közvetítése, a spontán interjúkra ez még fokozottabban érvényes.
A kommunikációs készség a médiakiképzés, a gyakorlások, a gyakorlatok során fejleszthetõ a szervezet, a Magyar Honvédség által megfogalmazott követelmények szerint. A médiakiképzés-felkészítés végrehajtásához tehát szükség van az adott szervezet, másrészt a média által érvényesített szabályok, szempontrendszerek, jellemzõk ismertetésére. A média feladatait J. T. Delane angol újságíró (1817–1879) az alábbiak szerint fogalmazta meg, ami ma is érvényes: „A sajtó kötelessége a kor eseményeivel kapcsolatos legfrissebb és legpontosabb ismeretek szerzése és azok azonnali közzététele, hogy nemzetközi közkinccsé váljanak.”

A CÍMLAPSZTORI

A XXI. század információs világában a nemzetközi tapasztalatok alapján egy átlagos címlapsztori felvételének idõtartama 30-35 másodperc a kérdéssel együtt. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos válaszra 10-15 másodperc jut, azaz ha másodpercenként 3 szót számítunk a válaszadás során, akkor a szervezeti célokat is szolgáló üzenetet 30-45 szóban kell megfogalmazni. Tehát a médiakiképzés, -felkészítés egyik célja, hogy a kiképzendõ legyen képes egy adott eseménnyel kapcsolatosan 30-45 szóból álló üzenet megfogalmazására és közlésére olyan köve telménnyel, hogy az feleljen meg a szervezeti céloknak, és a kívánt üzenetet közvetítse a média fogyasztóinak.

FELKÉSZÜLÉS AZ INTERJÚRA

A szervezeti célok támogatását biztosító interjú adására történõ felkészülés során számos tényezõt kell figyelembe venniük a katonai szervezetek tagjainak, kiemelten akkor, ha nemzetközi környezetben, mûveleti területen tevékenykednek. Feladatok a felkészülés során:

Tisztázd, ki illetékes interjút adni, te, vagy más!
Van-e elég idõd felkészülni?
Tisztázd, mirõl vagy hajlandó beszélni, mirõl beszélhetsz, mirõl nem!
Elõre tisztázd és kétszer ellenõrizd!
Tisztázd, mi a te célod az interjúval, azaz mit akarsz üzenni a hallgatóságnak, nézõknek, olvasóknak!
Tisztázd, mi a szervezet érdeke, amit az interjú alatt képviselned kell!
Értsd meg a médiát!
Tervezd meg, mit fogsz mondani!

Tervezd meg a várható kérdést és a számodra elfogadható választ!

Jegyezz meg néhány kulcsszót vagy kifejezést, például:

Soha ne ismételd a riportert!
Menedzseld a riporter kérését!

Tervezd meg és készülj fel az interjúra!
Kontrolláld, ellenõrizd az interjút!
Hozz elhatározást, azaz értékeld a következõket:

Az interjú adására fel kell és fel lehet készülni. A felkészülés azon túl, hogy biztosítja a szervezeti cél és a kívánt üzenet közvetítésének elérését, magabiztosságot ad, fejleszti a szükséges kommunikációs készségek, képességek elmélyítését.
A tervezés és felkészülés során, valamint az interjúkészítés alatt is igénybe kell venni a szervezetbe tartozó, szervezetszerûen a médiával foglalkozó szakállományt.

AZ INTERJÚRA HATÓ TÉNYEZÕK

Az interjú adására számos olyan tényezõ hat, amire a nem médiával foglalkozó szakember nem is gondol, így legtöbbször nem is veszi figyelembe. A tényezõk közül jó néhány negatívan befolyásolja a kívánt szervezeti cél elérését, míg betartásuk erõsíti a hitelességet, elõsegíti az elérendõ szervezeti cél, üzenet hatását.
Az interjúadónak ahhoz, hogy kielégítse a média igényeit, tudatosan és folyamatosan el kell látni információkkal, amelyek tartalmazzák a szervezet érdekeit szolgáló üzeneteket is.
A média olyan, mint a krokodil: „Nem kell, hogy szeresd, azonban etetned kell õket.”

Alapszabályok:
Ismerd a sztori teljes történetét, légy felkészült!
Gondolkodj okosan és óvatosan, ahogy a riporter gondolkodik!
Soha ne beszélj a riporton kívül az adott témáról a riporterrel!
Csak arról beszélj, amit te végzel, amiért te vagy a felelõs!
Soha ne találgass megalapozott információ nélkül, mert bíróság elé kerülsz! „Mindegy, mit mondasz a riporternek, ha neked van igazad” (H. S. Truman)
Mindig fordíts kiemelt figyelmet a személyiségek tiszteletére és identitására!
Katonaként mindig védd a sebesült, elesett katonatársadat és családját!
Egyeztesd a hátteret, ami elõtt állsz!
Ellenõrizd önmagad megjelenését, öltözeted szabályosságát!
Egyeztesd az elsõ kérdést – ez nagyon fontos szabály!>
Gondolj az üzenetre, amit küldeni szeretnél a mondandóddal, valamint az elsõ kérdés és az üzenet közötti kapcsolatra!
Kontrolláld, urald az interjút, ez a katona számára fontos szabály!
Kösd össze a választ a kérdéssel!
A katona által adott válasznak mindig nagyon pontosnak kell lennie.
Mindig fordíts kiemelt figyelmet az üzenetre, amit el akarsz juttatni az interjú által!

Aranyszabályok:
Pontosság! Mindig az igazat mondd!
Rövidség! Röviden, tömören továbbítsd a kívánt üzenetet!
Tisztaság! Ragaszkodj a tényekhez, ne a véleményedre és a találgatásra alapozz!

A felsorolásból kiemelésre érdemes az illetékesség az interjú adására, valamint a szervezeti érdek és a közölni kívánt üzenet figyelembevétele, ami a nemzeti követelményrendszerrel is szinkronban van.
A nemzetközi tapasztalatok alapján már említettük, hogy egy átlagos interjú idõtartama 30–35 másodperc, 30–45 szó, amit a médiakiképzés, -gyakorlások, -gyakorlatok során is célszerû figyelembe venni és kényszeríteni a gyakorlókat a betartására, olyan követelménnyel, hogy a kettõs célt elérjék, tehát az üzenet a szervezeti cél elérésén túl tartalmazza a közölni kívánt mondandót is.

SZABÁLYOK AZ INTERJÚ ADÁSA ALATT

Az elõzõ bekezdés felsorolása tartalmazza a felkészülés során betartandó szempontokat. Az interjúadás átlagos idõtartama a nemzetközi átlag szerint rendkívül rövid, és ez alatt is számos tényezõt célszerû és kell figyelembe venni, melyeket az alábbi felsorolás tartalmaz:

Mindig maradj higgadt, még akkor is, ha valótlan vagy hamis tényeken alapuló kérdést kapsz!
Az interjú kezdetétõl fogva ne feledd, hogy a te célod az üzenet közvetítése a szervezet érdekében!
A tv-nézõket nem érdekli a rendfokozatod és a beosztásod!
A TV érdekelt az információ minõségében, hogyan vagy képes elmondani, közvetíteni, megjeleníteni!
Légy tudatában, hogy te vagy a képviselõje az adott szervezetnek, alegységnek, egységnek, ezt demonstrálnod is kell!
Válaszod legyen pontos, rövid és tiszta!
Ismerd alaposan azt, amire a hallgatóság, a nézõ, az olvasó kíváncsi, azaz mit tesz az általad képviselt szervezet!
Mindig tudd, kikbõl áll a hallgatóság, az olvasók, a tv-nézõk. Soha nem kezelheted le õket!
Használj példát, ami kapcsolódik hozzájuk (célzott audencia)!
Illusztrálj komplex választ, ha lehet, vizuális elemekkel!
Közvetlenül a kérdésre válaszolj, ne adj több információt, mint amit a kérdés elvár!
A megszólítás a hallgatóságnak, a nézõknek, az olvasóknak szól, nem a kollégáidnak!
Kerüld a katonai, szakmai zsargont és a rövidítéseket!
Soha ne spekulálj!
Adj némi bepillantást a szervezetbe, amit képviselsz!
A gesztikulációkkal és az illusztrációkkal mindig légy óvatos!
Mindig maradj azon a szinten, amit te képviselsz!
Beszélj lassan, tagolva és megfelelõ hangerõvel!
Ne mozogj a riport alatt, ne forgasd a szemeid, mindig a riporterre nézz!
Soha ne veszítsd el a nyugalmad, légy nyugodt és határozott!
Mindig a célzott hallgatóságra koncentrálj, soha ne az újságíróra!
Az újságíró csak eszköz, mert rajta keresztül beszélsz, küldöd a kívánatos üzenetet a célzott hallgatóságnak.
Korrigáld a hiányzó információt. Ha a kérdés rossz, javítsd ki vagy korrigáld!
Fogadd a váratlan kérdést is, mindig légy udvarias!
Ne tekintsd befejezettnek az interjú adását annak befejeztével!
Nézd át az interjút, és gyõzõdj meg a következõkrõl:

A felsorolásból következtetésként levonható, hogy a szervezeti érdek képviselete, a közvetíteni kívánt üzenet küldése és a hallgatósághoz való eljuttatása a cél. Az interjúkészítés alatti szabályok is gyakorolhatók, a szükséges és megkövetelt készségek, képességek a médiakiképzés során fejleszthetõk. El kell fogadni azt a tényt, hogy a televízió nyilvánossága elõtt a katonai egyenruha eleve felhívja a nézõk figyelmét, ezért a szervezeti célok érdekében nem mindegy az interjú képi minõsége sem.
Természetesen a felsorolásban rögzített követelményeket és elvárásokat az írott sajtó részére adott interjúban is célszerû és szükségszerû érvényesíteni.

SAJTÓKONFERENCIA

A nemzetközi tapasztalatok alapján az elõre tervezett, nagyobb horderejû információ közvetítése érdekében gyakran kerül, kerülhet sor sajtókonferencia megrendezésére, melyen az írott és elektronikus sajtó is jelen van. A valós sajtókonferenciák és a médiakiképzés részeként szervezett és végrehajtott imitált sajtórendezvények tapasztalatai alapján a nyilatkozatot adónak az alábbi szabályok betartására kell és célszerû koncentrálni:

Viselkedj természetes módon!
Mindig gondolj arra, hogy minden
kamera, mikrofon üzemel és minden szerepel a felvételeken a megjelenésed pillanatától! Demonstráld, hogy határozott vagy!
Mindig kapcsold ki a mobiltelefonod!
Ne viselj harci felszerelést, kiegészítõket, de az egyenruhád legyen szabályos és kifogástalan!
Ne viccelj, ne mesélj nevetséges sztorikat, ne beszélj arról, ami nem tartozik a tárgyhoz!
Ne vitatkozz katonatársaiddal, kollégáiddal a média jelenléte alatt!
Légy offenzív a konferencia alatt!
A válaszod legyen mindig hiteles!
Demonstráld, hogy csapatod emberekbõl és nem szervezeti struktúrákból áll!
Összehasonlítást mindig kiemelkedõ eseményhez végezz!
Analógiát csak olyan példa kapcsán használj, amely a hallgatóság megítélése alapján is hasonlóság!
Példán keresztül csak akkor mutasd be a történetet, ha hasonló már megtörtént a múltban, azaz mindig valóságos eseményt használj példának!

A felsorolásban szereplõ betartandó szabályok kicsinyes apróságnak tûnõ diszciplínák, de be nem tartásuk rendkívüli módon rombolhatja a kívánt cél elérését. Azon túl, hogy negatívan befolyásolja egy pozitív üzenet benyomását, alááshatja, megkérdõjelezheti a nyilatkozatot adó személy és szervezet hitelességét is, csökkentheti a szervezeti cél támogatottságát.

2. kép Sajtókonferencia

KÜLÖNBSÉGEK A MÉDIUMOK KÖZÖTT

Az írott és elektronikus sajtó technikai lehetõségeibõl adódóan különbözõ sajátosságokkal bír. Az alábbi felsorolás a hírhordozók fõbb jellemzõit és sajátosságait tartalmazza.

A televízió:

A rádió:

gyors, flexibilis, olcsó.
A nyomtatott sajtó:

légy nagyon óvatos az írott média újságíróival!
Az internet:

A hírügynökségek:

a legjobb kommunikációs rendszerrel rendelkeznek.

A felsorolt sajátosságokból adódik, hogy a spontán, vagy az elõre tervezett interjú, információ közlésére történõ felkészülés és az interjú adása során a felsorolt jellemzõket a szervezeti cél elérése érdekében figyelembe kell venni. A médiakiképzés során e jellemzõk figyelembevételét is be lehet, be kell építeni a gyakorlás, felkészítés rendszerébe.

AZ INTERJÚADÁS HÉT ARANYSZABÁLYA

„Soha ne válaszolj egy hipotetikus kérdésre, mert továbbvisz annál, mint ahol lenni szeretnél!” – mondta G. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1989-ben.
Az alábbi felsorolás tömören tartalmazza az interjúadás hét aranyszabályát:

Megállapítható, hogy a felsorolt „hét aranyszabály” által leírt követelmények összhangban vannak a katonai jelentésekkel szembeni tartalmi és formai követelményekkel, így készség-, képességszintû kialakítása, fejlesztése a médiakiképzés, -felkészítés keretébe jól beilleszthetõ.

A CSAPDA

A profit- és kockázatorientált civil, valamint a pontosságra törekvõ katonai média is jelent, jelenthet csapdát a nyilatkozatot adó számára. Mindkét média képviselõi professzionálisan felkészültek, állandóan a fõsodorban edzõdnek, céljuk a médiatermék eladása. „A sajtó célja az, hogy eladja az újságot, hirdetéseket közöljön. Ezt mindig szem elõtt kell tartani” – állapította meg H. S. Truman, az USA egykori elnöke, ami ma is érvényes, és megnyilvánul a média érdekeiben.

A média megköveteli a riportertõl, hogy kutassa fel a következõket:

A nyilatkozatot adónak mindig gondolnia kell arra, hogy a profi riporter céljai elérése érdekében csapdát állíthat az óvatlan, kevesebb tapasztalattal rendelkezõ nyilatkozatot adónak. Minden interjú készítése során a nyilatkozónak célszerû figyelembe venni az alábbi szabályokat.

Soha ne beszélj az interjún kívül a média képviselõivel, mert az is az interjú részévé válhat, válik akaratodon kívül!

AZ INTERJÚT ADÓ SZEMÉLY MÉDIAJOGAI

A médiakiképzés, -felkészítés elemzése során eddig az interjút adó személyre háruló diszciplínákról esett szó. Az interjút adó személynek is vannak jogai, érdekérvényesítési lehetõségei annak érdekében, hogy a kívánt üzenet átvitelét, a szervezeti cél elérését az interjúadás során érvényesíteni tudja.
A médiakiképzés, -felkészítés szerves részét képezi az interjút adó jogainak és lehetõségeinek ismerete, betartása és betartatása a szervezeti célok érdekében, melyek az alábbiak:

A felsorolásból megállapítható, hogy a médiafelkészítés, -kiképzés szerves részét képezi a jogok ismerete és alkalmazása, amely során az interjút adó személy részére – aki leggyakrabban a szervezet parancsnoka – jelentõs támogatást kell biztosítaniuk a felkészült sajtótiszteknek, akiknek feladata tisztázni az interjút adó személy és a szervezet jogait az interjút készítõvel. Következtetésként levonható, hogy a szervezeti célok támogatása érdekében a jövõben célszerû erre a területre nagyobb gondot fordítani.
A média kezelésével összefüggõ készségek, képességek a kiképzések, gyakorlások során fejleszthetõk, hozzátartozik a hatékonyan mûködõ törzsek, a profeszszionálisan felkészített missziós alegységek felkészítéséhez akár NATO-, akár EU-vezette mûveletekben való részvétel esetén.
A médiakiképzés, -felkészítés beépítése a Magyar Honvédség, a missziós alegységek felkészítési rendszerébe alapvetõen nem pénz, hanem a professzionális követelményekhez igazodó, a NATOintegrációt elmélyítõ gondolkodásmód szerves része.
A II. világháborúban a normandiai partraszállás kezdetét megelõzõ utolsó éjszakán a brit és az USA-csapatokat az angol parton megszemlélõ Dwight D. Eisenhower tábornok így szólt a katonáihoz: „Nem fogom cenzúrázni magukat, fiúk, csak minden ember felelõsségérzetére hagyatkozom.”

NÉMETH ISTVÁN