Elöljáróban rövid ismertetést kívánok adni a KBH missziós feladatairól és a missziók ellen tevékenykedő hírszerző és terrorszervezetek általánosan érzékelt módszereiről, a missziókat általánosságban veszélyeztető körülményekről. Ezekhez néhány publikus tapasztalati elemet is kapcsolok.

A Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatala a missziók védelmével összefüggő nemzetbiztonsági, valamint a szövetségi biztonsági feladatokat a NATO Kémelhárítási Tevékenységek Ügynökségével együttműködésben, valamint két- és többoldalú titkosszolgálati kontaktusok alapján végzi. Munkánkat – itthon és külföldön egyaránt – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény feladatai, illetve az ezen alapuló főigazgatói utasítások határozzák meg. A Katonai Biztonsági Hivatal munkájában a megelőzést tekinti központi elemnek.
A magyar kontingensek nemzetbiztonsági védelme érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a NATO Kémelhárítási Tevékenységek Ügynökségével (AC.CI), valamint annak missziós részlegeivel, továbbá szoros kapcsolatokat építettünk ki a különböző missziók biztonsági szervezeteivel is. Ezen túl – a kontingenseink védelme érdekében – a francia, a cseh, a szlovák, a lengyel, a holland és az USA-beli biztonsági szolgálatok helyi biztonsági szervezeteivel is kapcsolatban állunk.

Kedvező tendenciák

Segíti a munkánkat az is, hogy az évente megrendezett „Egyesített Penge” fedőnevű NATO-szintű gyakorlatokon rendszeresen részt veszünk. Ez a hadműveleti területen végzendő titkosszolgálati munkára készíti fel a biztonsági szervezeteket, az egyes szövetséges biztonsági tiszteket (ehhez kapcsolódva megjegyzem, hogy 2003-ban a gyakorlat házigazdája a Katonai Biztonsági Hivatal volt).
A KBH – az MFO kivételével – minden misszió nemzetbiztonsági védelmét a helyszínre vezényelt biztonsági tisztjeivel hajtja végre. A nemzetbiztonsági munkavégzés során az alábbi – összességében kedvezőnek minősíthető – tapasztalataink keletkeztek: a katonaállomány biztonsághoz való viszonya lassan, de felismerhetően pozitívan változik; a Katonai Biztonsági Hivatal feladatrendszerének megismerése, elfogadása és megértése javul; a nemzetbiztonsági ellenőrzésekre kötelezett beosztásokra vonatkozó, az elrendelt ellenőrzésekkel kapcsolatos – ma még esetenként hiányos – általános ismeretszint emelkedik; az információvédelem fontosságának felismerése egyre szélesebb (megjegyzendő, hogy a nyílt vonalas katonai közlemények napjainkig problémát jelentenek számunkra, ez a terület mielőbbi megoldást igényel); a katonai felkészítésbe integrált nemzetbiztonsági célú tájékoztatók hatékonysága javuló tendenciát mutat; a parancsnokokkal való együttműködés érdemi tartalmi elemekkel bővül az igénytámasztás alapján.
Mindezek mellett a legtöbb tapasztalatunk nyilvánvalóan az alaprendeltetésünkhöz kapcsolódó tevékenységekről, a terrorelhárításról, a kémelhárítási aspektusokról, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépésünk során keletkeztek. A missziókban az ezekkel kapcsolatos szaktevékenységet szereztük meg.
A fenti tapasztalatok pozitív értékelése mellett egyértelmű az is, hogy – a közös érdekek alapján, azok mind teljesebb felismerésével – mindkét fél oldaláról van lehetőség az érdemi javításra. A Katonai Biztonsági Hivatal ebben a tekintetben nyitott, ehhez minden körülmények között érdemi partnerek kívánunk lenni.
A mai missziós szakmai napon az elhangzott előadások szinte kivétel nélkül a biztonság körül mozogtak. Az, hogy ezt logisztikai biztonságnak, egészségügyi biztonságnak, fegyverbiztonságnak, vagy egyéb területek biztonságának nevezték az előadók, a szakmai kompetenciájuk határozta meg. Szakmai értelemben mi ezeket a területeket összefoglalóan általános katonai biztonságként értelmezzük és használjuk, társítva ehhez a törvényből fakadó nemzetbiztonsági feladatainkat. Az általános katonai biztonság csak és kizárólagosan a nemzetbiztonsági tartalommal kiegészítve érheti el a kívánt és elvárt színvonalat, ugyanakkor – sajnálatos módon – sok esetben még azzal együtt sem teljes. A biztonság közös érdekünk, a mindenoldalú biztosítására irányuló munka pedig közös feladatunk!

Eszközök és módszerek

A hírszerző szolgálatok, terrorista szervezetek az alábbi módon léphetnek fel kontingenseink ellen. Általánosan tapasztalt módszerek: a kontingensek kommunikációjának lehallgatása, rádiófelderítés; a külföldi objektumainkban alkalmazott helyi lakosok beszámoltatása; olyan szervezetek, személyek megkörnyékezése, amelyek vagy akik kapcsolatban állnak a kontingenseinkkel; a kontingensek által használt, vagy az odaérkező gépjárművek számlálása, regisztrálása; a rutintevékenységek azonosítása; nyílt információk széles körű gyűjtése; a kontingensek személyi állománya tagjainak megkörnyékezése, beszervezés; sötét hírszerzés.
A felsorolt módszerek kezelésére, eredményességük meghiúsítására – értelemszerűen a védett állománnyal közösen – megfelelő intézkedéseket, elsősorban nemzetbiztonsági felkészítéseket és oktatásokat szervezünk.
A nemzetbiztonsági szempontból veszélyeztető egyéb körülményekről szeretnék röviden szólni. A dolog természeténél fogva ezek az egyes missziókban egymástól eltérőek lehetnek, esetenként ki is egészülnek néhány más, speciális elemmel is, például: a nacionalizmussal; az eltérő kultúrájú lakosság különböző okok miatt kialakult ellenszenvével; az adott területeken élő különböző etnikumok elszenvedett sérelmeivel, politikai vagy kulturális alapú, váratlan, szélsőséges reakciók részükről); a hadműveleti terület jellegéből adódó azonosítási nehézségekkel; a különböző térségekben érdekelt titkosszolgálatok folyamatos jelenlétével; a hatalmi vákuumban erős szervezett bűnözéssel; a fegyveres helybéliek, virulens harcias hagyományaival; a virágzó feketekereskedelemmel; a táborainkban munkát vállaló helyi munkaerővel; a helyi tolmácsokkal.
A militáns iszlám terjedésével a terrorista sejtek végrehajtó és beszervező hálózata létszámában és szervezetében szaporodik. A terrorista műveleti módszereiben az emberrablások, az öngyilkos robbantások, a bázisok körüli robbantások, illetve az ezekben alkalmazott álcázott, „házi készítésű” robbanóeszközök dominálnak. A hatalmi vákuum, az erősen tagolt „állam az államban” struktúrák létezése miatt a kábítószereket, a fegyvereket, a lőszereket és a robbanóanyagokat könnyen meg lehet szerezni.
Technikai veszélyforrásként jelenik meg a nyílt vonalas katonai információáramlás.

Gyakorlati TAPASZTALatok

A nemzetbiztonsági szempontú veszélyeztetettségi elemek – közel sem teljes körű – ismertetését követően néhány konkrét gyakorlati tapasztalatot is szeretnék az alábbiakban átadni. A felsorolt példák nevek nélkül is iránymutatók a konkrét, napi rendszerességgel jelentkező problémákra. Egy katonánk – eltérő nemzetiségi származása miatt – inzultálta a helyi lakosokat. Előfordult, hogy katonáink helyi lakosokkal üzleteltek. A helyi lakosok kábítószert ajánlottak megvételre katonáinknak. Egy katonánk fegyvert kívánt vásárolni, illetve helyiek fegyvert és katonai felszereléseket szerettek volna beszerezni katonáink tól.
A helyi rendőrök kihallgatták az egyik alkalmazottat a magyar táborra vonatkozólag. Rendszeresen tapasztaltunk felajánlkozást prostituáltak részéről. Tapasztaltuk a bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyek munkavégzési célú jelentkezését kontingenseinknél.

Megelőzés
és hatékony fellépés

Az EUFOR-ban a helyi speciális szolgálat – a magyar kontingens elhelyezését is biztosító tábor közelében – őrizetbe vett egy öngyilkos támadásra már felkészült terrorista sejtet. Egy – más nemzet ellen elkövetett terrortámadás – előkészületeinek felderítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a katonák fecsegését felhasználták a terrortámadás tervezéséhez. A fecsegés sajnos nálunk is előfordul. A helyi lakosokkal kialakított magánjellegű kapcsolatok kiterjedt veszélyei folyamatosan jelen vannak a kontingenseknél.
Végezetül a Katonai Biztonsági Hivatalt is érintő véleményre kívánok reagálni. Az egyik felvetés szerint „gyorsítani kellene a nemzetbiztonsági bevizsgálásokat”. Ezzel kapcsolatban kijelenthetem, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal – törvényi kötelezettsége szerint – ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait. Ennek során a mára már több ezer főt érintő nemzetbiztonsági ellenőrzések tekintetében kivétel nélkül betartotta a törvényben előírt határidő ket.
A másik felvetés szerint „a megelőzésben hatékonyabbá kellene tenni a biztonsági tisztek és a parancsnokok együttműködését”. Ezzel összefüggésben tájékoztatok mindendenkit, hogy – amint már azt korábban említettem is – a Katonai Biztonsági Hivatal fő feladatának tekinti a megelőzést. Ezért – egyetértve a fenti megjegyzéssel és amennyiben más nemzetbiztonsági érdek nem sérül – a Katonai Biztonsági Hivatal rendszeresen él és a jövőben is élni kíván a megelőzésre irányuló parancsnoki tájékoztatási tevékenységgel.
A missziók vonatkozásában a Katonai Biztonsági Hivatal tevékenységének fő irányaiban a közeli jövőben nem várható változás. Feladataink azonban egy tekintetben bővültek. A nemzetbiztonsági törvényben foglalt feladataink részleteikben a 103/2005. HM-utasítás alapján kiegészültek a külföldön szolgálatot teljesítő, illetve tanulmányokat folytató személyek biztonsági védelmével. Célunk, hogy minden külszolgálatot teljesítő katonában – a nemzetbiztonsági felkészítés eredményeként – tudatosítsuk azt, hogy biztonságáért nemcsak a Katonai Biztonsági Hivatal, hanem – és elsősorban – önmaga a felelős, önmaga tehet a legtöbbet.