Előadásomban azokról a logisztikai kihívásokról kívánok szólni, melyek az MH nemzetközi szerepvállalásai révén jelennek meg a logisztika szakterületén. Kitérek arra, hogy a békemissziós logisztikai támogatás milyen kihívások elé állította a logisztikát, milyen új módszerek jelentenek megoldást a kihívásokra, majd arra utalok, hogy a missziós tapasztalatok milyen hatást gyakoroltak az MH korszerűsítésére. Áttekintjük az expedíciós jellegből fakadó kihívásokat, illetve annak lehetséges megoldásait, és végül a gördülékenyebb és hatékonyabb feladatellátás érdekében tett javaslatainkat tesszük közzé az érvényben lévő szabályozó rendszer módosítására.

A missziós feladatok logisztikai támogatásakor szakembereink egy sor olyan kihívással találkoztak, amelyek csak az ilyen típusú feladatokra jellemzők és meghatározóan befolyásolják munkánkat. A feladat végrehajtási helyszíne jelentős földrajzi távolságra van a békehelyőrségtől. A hadműveleti területen a hazaitól eltérő, sokszor szélsőséges időjárási feltételekkel kell számolnunk. A feladatra kijelölt szervezetet több esetben nem egy, a békében meglévő szervezetből különítik ki, hanem az egy ideiglenesen létrehozott állomány. Az ideiglenes állomány szervezeti egységében létre kell hozni a feladatra szabott logisztikai szervezeti elemet. A kijelölt alegység felszerelésekor – mérlegelve a rendelkezésre álló összes körülményt – ki kell alakítani a feladatra szabott, szükséges és elégséges, a NATO-elvárásoknak megfelelő, együttműködésre és expedíciós bevetésre alkalmas felszerelést. A folyamatos működőképesség fenntartása érdekében meg kell szerveznünk az ellátás rendszerét. A feladat végrehajtása érdekében létre kellett hozni – és fel kellett készíteni – az MH rendszerében a nemzeti támogató elemet (NTE). Mint a békemissziós tevékenység elengedhetetlen új képessége, létre kellett hozni, felszerelni, felkészíteni és működtetni a CIMIC-elemet. További ilyen új képesség a víztisztító, illetve a mozgáskoordináló képesség. A missziós feladatokra ideiglenes részjogkörű szervezeteket hozunk létre. E szervezet állománytáblájába integrálnunk kell olyan képességeket – logisztikai elemeket –, melyek az adott szervezet folyamatos működőképességét a NATO-elvek szerint biztosítják. (Az ellátás – együttműködési képesség – a többnemzetű logisztikai támogató szervezetekkel és a nemzeti támogató elemmel; rendelkezik 7 napi készlettel, szállító- és tárolókapacitással; valamint megfelelő helyreállító képességgel stb.) A logisztikai szakembereket fel kell készíteni és ki kell képezni a NATO-elvek szerinti jelentési kötelezettségekre (LOGREP). Azt tapasztaltuk, hogy minél kisebb a feladatot végrehajtó szervezeti elem (és az MH ma még általában raj-, szakasz-, századszintű elemekkel vesz részt a feladatokban) arányaiban annál nagyobb logisztikát kell mögé szervezni.
További feladat, hogy a misszióspecifikus haditechnikai eszközök üzemeltetésére ki kell jelölni és fel kell készíteni a „kettős beosztású” állományt. A haditechnikai eszközöket és a misszió teljes személyi állományát fel kell készíteni, ki kell képezni a stratégiai szállítások végrehajtására.
Az olyan misszióknál, ahol a földrajzi távolság, az állománytábla, illetve az állományjegyzék lehetőséget ad arra, hogy a misszió önálló ellátó elemet működtessen (ld. Pristina), a gazdaságossági és az állomány hangulati tényezőit figyelembe véve törekszünk a hazai ellátásra épülő – a nemzeti támogató elem bevonásával végrehajtott – élelmezés biztosítására. Ezeken a helyszíneken az élelmezési ellátás normája a mindenkori VI-os norma kétszerese (jelenleg 1740 Ft). Ebből az összegből biztosítjuk az állomány napi háromszori főétkezését, éjszakai pótlékát, védőital-szükségletét. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ez az összeg biztosítja mindazon igények kielégítését, amely a NATO-tagállamokkal egyenértékű ellátásnak megfelelő. A gazdaságossági szempontok viszont még az ilyen közeli misszióknál sem indokolják a nemzeti alapon működő üzemanyag-ellátást. A stratégiai távolságra működő missziók közvetlen ellátása nem lehetséges kizárólag a meglévő készleteinkre és szállítóeszközeinkre támaszkodva, nem beszélve a költséghatékonyságról. Ezért a missziós feladatok logisztikai támogatása szinte minden esetben a NATO-ban alkalmazott többnemzetű logisztikára épül.
Tudomásul kell venni, hogy a logisztikai támogatás megvásárolt szolgáltatásainak térítése jelentősen eltér az itthon alkalmazott költségektől. A napi élelmezési ellátás a szerződéstől és ellátó nemzettől függően 4000–9000 Ft/fő/nap összeg között mozog.

Felszerelési fejlesztések

Nemcsak az ellátás rendszere, de az alkalmazott eszközök és felszerelések is korszerűsítést igényeltek. A missziókban való részvétel technológiailag fejlett eszközök alkalmazását követelik meg. Eddigi tapasztalatainkra alapozva az elmúlt időszakban az alábbi fejlesztések valósultak meg: a katonai rendfenntartó alegység felszerelése; trópusi ruházat, sivatagi bakancs; málhamellény; NATO-szabvány szerinti, új típusú komplettírozott élelmiszercsomagok.
A technikai fejlesztés területén: az egyéni fegyverzet; a GPS; a flexibilis üzemanyagtartályok; az önrakodó eszközök; az éjszakai figyelőműszerek és távcsövek; a drótvágó berendezés MB G–270 tj.tgk.-hoz és BTR–80 pc. harcjárművekhez; a korszerű anyagmozgató gépek, konténerszállító eszközök; egységrakomány-képző eszközök (gyűjtőcsomagolás); a gépjárművek ablakait védő rács; a páncélvédettség növelése.
A logisztika számára talán a legnagyobb kihívást a stratégiai távolságra történő szállítások megszervezése jelentette. Korábban a Magyar Honvédség csapatmozgásaira a szárazföldi (közúti és vasúti) szállítások voltak a jellemzők, ma a békemissziós feladatok közlekedési támogatásaként stratégiai szállításokat kell szerveznünk és ilyen képességet kell folyamatosan fenntartanunk. Ezek a szállítási formák már nemcsak szárazföldi szállítások, hanem sokkal inkább kombinált szállítás, amely magába foglalja a légi és tengeri szállításokat is.
Örömünkre szolgál, hogy a korábbi nehézségek után ma már stabil alapokon nyugvó tapasztalattal rendelkezik az ÖLTP Közlekedési Főnökségének szakállománya az ilyen irányú feladatok NATO-követelmények szerinti végrehajtásában. Egyre több logisztikai szakemberünk mozog otthonosan a NATO stratégiai szállítás tervező rendszerében, az ADAMS-ben. Az ÖLTP rendelkezik azzal az adatbázissal (LOGBASE), amely alapul szolgál, és elengedhetetlenül szükséges ennek a tervezőrendszernek a működtetéséhez.
Alapesetben, a légi és tengeri szállítókapacitás biztosítására tender kiírása szükséges, majd keretegyezmény aláírásával biztosíthatók a stratégiai szállítóeszközök. Vannak olyan korlátozó tényezők is, amelyeket mindig szem előtt kell tartanunk. Például a tiltólistán levő lőszerfajták polgári teherszállító repülőgéppel csak az üzemeltetés szerinti illetékes kormány írásos engedélye alapján szállíthatók. A katonai légi szállítóeszközök esetében ilyen tiltás nincs. Az MH készletében meglévő An–26-os repülőgépek szállítókapacitása csak korlátozottan vehető igénybe a tiltólistás lőszerek szállítására. További gondunk, hogy az üzemanyag szállítása – a nemzetközi előírások szerint – csak korlátozott mennyiségben lehetséges, ezért az üzemanyag biztosításakor előtérbe kell helyezni a helyi beszerzést.

Az iraki tapasztalatok

Az iraki kitelepülés jó példa a NATO-stratégiai szállítási elvek és a multimodális technológiák alkalmazására. Az előkészítő részleg 5 db An–124 repülőgéppel nemzeti szervezésben, a főerők személyi állománya pedig 2 db amerikai személyszállító repülőgéppel települt ki az alkalmazási területtel szomszédos fogadó nemzet (Kuvait) területére, ahonnan közúti menetet hajtottak végre a települési helyre.
A főerők hadfelszerelése vasúti szállítással került a berakókikötőbe, majd onnan tengeri szállítással a fogadó nemzet területén kijelölt kirakókikötőbe, ahonnan közúti menettel érték el a gyülekezési körletet, majd az alkalmazási területen kijelölt települési helyet. A hadianyagok döntő része egységrakományként, 20 lábas konténerekbe málházva utazott vonaton, hajón és tehergépjárműveken a rendeltetési helyére.
Természetesen a működőképesség fenntartása érdekében végzett szállításainkra is alapvetően a kombinált szállítási formák a jellemzők. A nagy távolságú szállítások alkalmazásának egyik példája az iraki szerepvállalásunk. Saját An–26-os repülőgépeink oda-vissza három nap alatt, öt leszállással, Ankara és Damaszkusz érintésével képesek az iraki utánszállításokat végrehajtani, míg nagyobb tömegű anyagszállítási igényre, az MH SZZ működése alatt, az amerikaiak által a koalíciós erők részére havi rendszerességgel biztosított Wroclav–Bagdad légihíd igénybevétele jelentett megoldást. Tengeri utánszállításra az amerikai lehetőség hathavonta Szczecin kikötőjéből Kuvaitba állt rendelkezésre.
Az MH LP számításai alapján egy iraki kiszállítás költsége: 12 298 000 Ft, amely az alábbiakból áll össze:
1. nap: Szolnok–Ankara (töltés), Ankara–Damaszkusz (töltés, éjszakázás);
2. nap: Damaszkusz–Bagdad/Talil, Bagdad/Talil–Damaszkusz;
3. nap: Damaszkusz (töltés, éjszakázás)–Ankara (töltés), Ankara–Szolnok.

Az afgánisztáni tapasztalatok

Az MH KGYSZD 2004. évi kitelepítése 5 db An–124 teherszállító és 1 db személyszállító repülőgéppel történt, melynek összköltsége 260 millió Ft volt. Az ISAF-misszió utánszállításai is csak légi úton lehetségesek alapvetően a NATO és német légihíd igénybevételével:
l NATO légihíd: polgári erőforrásból, elsősorban a volt szovjet tagköztársaságok szállítmányozóitól igénybe vett An–124, vagy Il–76 nehézszállító repülőgépek a hadfelszerelés szállítására (1 kg/3 €). Ezt érdemes lesz összevetni az An–26-os repülőgéppel tervezett szállítás költségeivel. A nemzetközi polgári légi szállítási utasítás szerint a 12,7 mm-es, a 30 mm-es lőszerek és a kézigránátok szállítása tilos.
l A német légihíd azonban, melyet kétoldalú szerződés keretében veszünk igénybe, lehetővé teszi a különleges lőszerek kiszállítását is az alkalmazási területre. A személyi állomány és a hadfelszerelés szállítása is elsősorban a német légierő repülőgépeivel történik. Ezt a szolgáltatást vesszük igénybe az MH KGYSZD, valamint az egyéni beosztást ellátók magyarországi pihentetésre szállítására a kölni repülőtérig (a Kabul–Köln–Kabul útvonalon egy fő szállítása 1000 €), majd onnan már saját szállítóeszközökkel oldjuk meg a szállítást.
Folyamatosan dolgozunk alternatív megoldásokon, amelyek kétoldalú egyezményeken alapulnak.
A román–magyar technikai egyezmény (aláírva: 2005. október 20.) a román C–130 légi járművek szabad kapacitásának igénybevételére korlátozódik. Az ISAF anyagszállítások esetén 3 €/kg, OIF-viszonylatban 2 €/kg. Személyszállításnál az ISAF szállítási viszonylatonként 485 E€fő, OIF-viszonylatban 240 €/fő.
A kanadai–magyar végrehajtási egyezmény (aláírva: 2004. dec. 23.) keretében a fegyveres erők kölcsönösen felajánlják saját szabad légiszállító kapacitásukat egymásnak.

Valamint:

A DFDS-HM BBBH (MH KF) komplex szállítmányozási keretszerződés. A szállítmányozó a következő szállítókapacitásokat biztosítja: 6 napon belül, 80 tonna vagy 250 utas szállítására megfelelő légi szállítóeszköz és 1000 LIMS-kapacitás lefedésére tengeri szállításhoz, valamint, 15 napon belül 2500 LIMS-kapacitást tengeri szállításra. A szerződés 2005. december 29.–2006. december 31-ig érvényes.

Többnemzetű megállapodások

NATO ISAF JFC-Brunssum- MH ÖLTP technikai egyezmény (aláírva: 2004. október 14.). Anyagszállítás esetén 3 €/kg. Az eindhoveni Európai Légiszállító Központ koordinálja (Geilenkirchen–Kabul).
Strategic Airlift Interim Solution (SALIS) szerződés: 72 órás kiállási idővel, a lipcsei bázisállomással 2 db An–124 repülőgép biztosítja a túlméretes eszközök szállítását. A szerződés 25 repülési órát biztosít 72 órás garantált rendelkezésre állással (állandó költségek előre kifizetve), valamint 35 repülési órát szintén 72 órás garantált rendelkezésre állással (az állandó költség 40%-a előre kifizetve). További repülési órák más nemzetektől megvásárolhatók.
Többnemzetű végrehajtási egyezmény (MIA) egyetértési nyilatkozat (aláírva: 2005. április) A NAMSA által kötött szerződés útján egy 2000 LIMS-kapacitású hajót biztosítottak a részt vevő nemzetek részére. A szerződés 2006. novemberig érvényes. Természetesen ezek a megállapodások csak ideiglenesen felelnek meg a számunkra, és nagyon költségigényesek. Mivel a nemzetközi szerepvállalás a Magyar Honvédség alapvető feladatává vált (esetenként stratégiai távolságokra) és hosszú távon is számolnunk kell ilyen feladatokkal, mindenképpen indokoltnak tartom, hogy középtávon saját nemzeti stratégiai szállítóképességgel rendelkezzünk.
Megítélésünk szerint az MH logisztikai állománya az elmúlt években – ha néha nehézségek árán is, de – sikeresen megfelelt az új kor támasztotta követelményeknek, és szakállományunk sikeresen teljesítette a Magyar Köztársaság felvállalt nemzetközi küldetéseinek logisztikai támogatását.
Tapasztalataink alapján az egyszerűbb és gördülékenyebb végrehajtás érdekében mindenképpen indokolt, hogy a missziók felkészítését, felszerelését és műveleti területen történő logisztikai támogatását egységesítsék; legyen egységes a missziók – elsősorban ruházati – alapfelszerelése, amely kiegészíthető a speciális igénybevételnek megfelelően; hozzunk létre az ambíciószintnek megfelelő technikaieszköz-tartalékot, amely egyrészt az állomány kiképzését, másrészt egy-egy misszió időbeni és követelmény szerinti megalakítását, ellátását hivatott biztosítani.

Jogi háttér

Nagymértékben segíti munkánkat az elmúlt évben kiadott 147/2005. HM KÁT-HVKF együttes intézkedés, mely meghatározza a missziós feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása során a jog- és hatásköröket. Az intézkedésben foglaltaknak megfelelően az ÖLTP szakállománya jelenleg is dolgozik a missziós logisztikai támogatási szakintézkedésen, amelybe bedolgozzuk a fenti észrevételeinket. Reményeink szerint ennek kiadása után mindenki számára érezhetően javulni fog a logisztikai támogatás szervezése és végrehajtása. Ezek után „csak” az a feladatunk, hogy következetesen érvényt szerezzünk az intézkedésekben leírtaknak.
Az ISAF-misszió felállításakor kedvező tapasztalatokat szereztünk az előzetesen 1999-ben megkötött kétoldalú kanadai–magyar együttműködési szerződés keretében működő kölcsönös logisztikai támogatásról. Nagymértékben elősegítette az MH KGYSZD kitelepítését és a működési feltételek megteremtését.

További javaslataink
- Kössünk általános kétoldalú logisztikai együttműködési szerződéseket a nemzetközi missziókban történő részvétel általános zabályozására (olasz, német cseh stb.).
- Vegyünk részt készenléti stratégiai szállítási együttműködésekben.

Javasoljuk továbbá, hogy meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy sürgős esetekben mentességet kapjunk a közbeszerzés alól. Hiányoljuk a missziós feladatok előkészítésének és vezetésének centralizálását, hiszen például a nemzetközi szerződések nem végrehajtói, hanem miniszteriális szinten köttetnek.
Mindenképpen hasznosnak gondoljuk, hogy egy adott misszió felszerelési jegyzékét az első váltások tapasztalataira alapozva felülvizsgáljuk. Javasoljuk, hogy a felajánlások előtt vizsgáljuk meg a tervezett vállalás logisztikai kihatásait, illetve a rendelkezésre álló források meglétét. Továbbá azt is, hogy a kontingensparancsnok jogkörének szabályozását gondoljuk át, tegyük lehetővé a kis értékű anyagok helyi beszerzését, a HTK-eljárás lefolytatását a fogyóanyagok elszámolási rendjének módosítását.
Célszerűnek tartjuk, hogy legalább a parlament által jóváhagyott létszám után (1000 fő) kialakíthassuk az ellátásához szükséges személyi felszereléseket, anyagi készleteket, a század-, a zászlóaljszintű táborok kiépítéséhez szükséges szakanyagokat, hogy a váratlanul és általában rövid teljesítésű határidővel megalakításra kerülő kontingensek felszerelése ne az éppen aktuális közbeszerzési eljárások beszállítói teljesítésétől függjön. A helyszíni szemrevételezések végrehajtására megfelelő szakmai összetételű bizottság kiküldését javasoljuk, mivel így elkerülhető a szakmai információhiányból adódó túl- vagy alulbiztosítottság és a többletköltségek megjelenése.
Azoknál kontingenseknél, ahol internetelérési lehetőség van, célszerű az interneten keresztül elérhető napilapok előfizetését csökkenteni, mivel a nagy távolság és a bonyolult utánszállítási lehetőségek miatt az újságok árát több száz százalékkal megnöveli a települési helyre történő kijuttatás költsége. Folyamatosan vizsgálni kell a kutatás és fejlesztés területén a személyi állomány felszerelésének az adott követelményeknek való megfelelést, valamint figyelembe kell vennünk a hadműveleti területen az alkalmazók által megszerzett tapasztalatokat.
Tovább kell folytatni az üzemanyag-feltöltési rendszerek egységesítéséből adódó feladatokat, hiszen bár a NATO nem írja még elő az egységes csatlakozórendszert, de már több misszió esetében is okozott problémát a csatlakozórendszerek eltérése.