Főoldal     regiment levelezés     hm.gov levelezés   


Almenü: Kiadványok


Nyomtatható verzió Továbbküldés e-mailben

A hadfelszerelési eszközök, anyagok élettartammenedzsmentjének NATO-irányelvei

2006.03.03.

A hadfelszerelési eszközök, anyagok teljes élettartamát átfogó gondolkodási mód fejlődése, térnyerése – a külső körülmények szigorodása, a költségvetési támogatás csökkenése miatt – elkerülhetetlenül szükségszerű.

A NATO AC/327 „Élettartam Menedzsment Csoport” által kialakított működési elvek biztosítják a hadfelszerelési rendszerek, eszközök és anyagok élettartamához kapcsolódó folyamatok integrált, strukturált, költséghatékony megközelítését. A logisztika gazdaságosságának javítása terén az élettartamköltség ismerete és a megfelelő pénzügyi fedezet biztosítása kiemelt jelentőségű. Hosszabb távon jelentős megtakarítások várhatóak a beszerzésiár-centrikus gondolkodási módról (kényszerről) az élettartamköltség-centrikus gondolkodási módra történő áttéréstől. Azon gyártók, illetve megrendelők, akik jelen kívánnak lenni a NATO/Európai Unió hadfelszerelési piacán, nem zárkózhatnak el a teljes élettartamot átfogó gondolkodástól, cselekvéstől.

A hadfelszerelési eszközök, anyagok teljes élettartamát átfogó gondolkodás nem új keletű. Az elméleti alapok lerakása részben már megtörtént, azonban az elvek gyakorlati életbe való átültetése országonként – megrendelői és gyártói oldalon egyaránt – másként és más-más mértékben valósult meg. Napjainkban, amikor a fegyveres erők költségvetési támogatása országonként változó mértékben ugyan, de visszafogottabb lett, szükségessé válik minden olyan elv alkalmazásba vétele, amely segíti a rendelkezésre álló pénzügyi források hatékonyabb felhasználását. Ezen külső kényszer hatására a teljes élettartamot átfogó gondolkodás kiteljesedése és megvalósítása előtt megnyílt az út.
A hadfelszerelési eszközök vonatkozásában a teljes élettartam 20–40 év vagy akár több is lehet, amely időszak alatt az adott eszköz többször esik át különböző szintű javításon, részleges vagy teljes korszerűsítésen, így a teljes időintervallum történéseit egzaktul leírni, illetve pontosan meghatározni csak bizonyos hibával lehetséges.
A részletek vizsgálata előtt célszerűnek tűnik néhány fogalom tisztázása, illetve azok használatában kialakult gyakorlat bemutatása.
A NATO különböző csoportjaiban végzett munka során sok időt töltöttünk el az egyes fogalmak tisztázásával, értelmezésével, tartalmi magyarázatával. Ilyen fogalom volt többek között az „ARMAMENT”, amely alatt – immáron NATO-konszenzussal – mindazon eszközök, anyagok öszszességét értjük, amelyek a harc eredményes megvívásához szükségesek. A magyar nyelvben ennek a szónak a hadfelszerelési eszköz, anyag (termék) terminológia felel meg talán a legjobban.
A „Life-cycle” magyar megfelelőjén régóta folyik a vita. Egyes szerzők a teljes élettartam, míg mások a teljes életciklus mellett teszik le voksukat. A NATO-ban kialakult, elfogadott értelmezés – megítélésem szerint –- a teljes élettartam-fogalomhoz áll közelebb, mivel ezen értelmezés a hadfelszerelési eszköz, anyag koncepciójának kialakításával kezdődő és a hadfelszerelési eszköz, anyag rendszerből történő kivonásával záruló tevékenységi sort, illetve időtartamot öleli fel. Így én a továbbiakban a teljes élettartam megfogalmazást alkalmazom a „Life-cycle” magyar megfelelőjeként.
Az élettartam-menedzsment a hadfelszerelési rendszerek, eszközök, szolgáltatások és anyagok olyan menedzsmentje, amely az azok létrehozására vonatkozó koncepció kialakításától kezdve felöleli a kutatás-fejlesztést, a minőségbiztosítást, a szabványosítást, a gyártást, a teszteljárásokat, a beszerzést, az integrált logisztikai támogatást, a fenntartást, az üzemeltetést, a korszerűsítést, az avulást (erkölcsi kopást) egészen a hadfelszerelési rendszerek, eszközök rendszerből történő kivonásaig. Természetesen törekszik a fentiek környezetre gyakorolt negatív hatásainak a csökkentésére is. Mindezeket annak érdekében végzi, hogy biztosítsa a stratégiai koncepciók megvalósításához szükséges katonai erők széles körű alkalmazásának materiális feltételeit.
2003-ban a NATO-ban még 465 különféle csoport/alcsoport/munkacsoport dolgozott. A tanács döntése értelmében a csoportok számát – a tevékenység racionalizálása, a hatékonyság növelése céljából – 35%-kal csökkenteni kellett. Négy különböző NATO-csoport – az [AC/250 Minőségbiztosítási Csoport, AC/301 Anyagi és Műszaki Gyakorlatok Csoport – AC/313 Beszerzési Gyakorlatok Csoport, AC/325 Élettartam Integráció Csoport részbeni összevonásából létrehozták a CNAD1 alatt működő NATO AC/327 „Élettartam Menedzsment Csoport-ot” (a továbbiakban: csoport)].
Az új csoport feladata az élettartam-irányelvek, -módszerek, -eljárások kifejlesztése és folyamatos gondozása lett – többek között – az alábbi kiemelt területeken:
l az állam (köz-)beszerzésekkel szemben támasztott követelményei;
l projektmenedzsment eljárások és módszerek;
l egyetértési nyilatkozatok és szerződési módozatok;
l minőségbiztosítási követelmények;
l élettartam-információ keretek;
l élettartamköltségek;
l kockázatmenedzsment követelményei;
l rendszerben tartási környezet és a teszteljárások követelményei;
l a rendszerben tartás biztosításának követelményei;
l az erkölcsi kopás (avulás) menedzsmentkövetelményei;
l technikai interoperabilitási követelmények;
l a rendszerből történő kivonás követelményei.
A csoport tevékenységét irányító főcsoport alatt – második szintként – három alcsoportot (A, B, C) hoztak létre, valamint kialakultak a harmadik szintű „nevesített” és negyedik szintű „nem nevesített”, vezető nemzet által irányított munkacsoportok létrehozásának a körvonalai is.
Az „A” alcsoport (alapelvek & üzleti folyamatok) főbb feladatai az alábbiak:
l Élettartam-menedzsment elvek és irányok kidolgozásának folytatása (folyamatok és eljárások, kapcsolatok).
l Minőség, minőségmenedzsment, kormányzati (állami) minőségbiztosítás.
A „B” alcsoport (projektmenedzsment & megállapodási folyamatok) kiemeltebb feladatai az alábbiak:
l Projektmenedzsment elveinek kidolgozása (tervezési követelmények, projektinformáció-menedzsment követelményei, folyamatok és eljárási módok, kockázatmenedzsment követelményei, élettartamköltségek).
l Beszerzési elvek megfogalmazása (egyetértési nyilatkozatok, szerződések, rendszerkövetelmények).
l Egyéb logisztikai feladatok kidolgozása [integrált logisztikai támogatás, fenntartás, avulás (erkölcsi kopás) menedzsment].
l Gazdálkodás, vezetés, irányítás kidolgozása.
l Rendszerből való kivonás elveinek kidolgozása.
A „C” alcsoport (technikai folyamatok & specifikációk) kiemeltebb feladatai az alábbiak:
l Technikai interoperabilitás elveinek kidolgozása.
l Megbízhatósági és fenntarthatósági előírások kidolgozása.
l Teszteljárások kidolgozása (tesztfolyamatok, hitelesítés / érvényesítés).
l A környezet elektromagnetikus terhelhetőségének vizsgálata.
l A termékre vonatkozó technikai információk kidolgozása (NATO-termékadat modell, dokumentáció).
l Anyagspecifikációk meghatározása.

A NATO ÉLETTARTAMMENEDZSMENT LEGFŐBB IRÁNYELVEI
Megállapítható, hogy a szövetség a biztonságpolitikai céljai megvalósítása érdekében – a kidolgozott Stratégiai Elképzelés2 alapján – a katonai sikerre képes haderőktől összetett, összhaderőnemi és többnemzetű műveletek széles skáláját követeli meg. A szükséges hadműveleti képességek sorába tartozik a hatékony harcérintkezés, a szétbontakozás, a telepíthetőség, a mozgékonyság, a haderők túlélőképessége, infrastruktúrája, valamint a logisztikát és a haderőváltásokat is magában foglaló fenntarthatóság. Ezen képességek megvalósításához hatékony, kitelepíthető, túlélni képes, megbízható, karban tartható, együttes működésre képes és fenntartható rendszerekre van szükség. Ezen szempontok bármelyikének elégtelensége alááshatja a szövetségi képességeket is.
A követelmények teljes skálájának sikere érdekében az érintett felek között szoros együttműködésre van szükség a különböző rendszerek, eszközök, anyagok teljes élettartama alatt. Az élettartam-menedzsment integrált és költséghatékony megoldást igyekszik nyújtani a védelmi képességek megteremtéséhez.
Az élettartam-menedzsment célja a védelmi képességek optimalizálása a teljesítmény, a költségek, a határidők, a minőség, az üzemelési környezet, az integrált logisztikai támogatás és az avulás számításba vételével a rendszerek, eszközök, anyagok teljes élettartama során. Célja továbbá a kockázatok minimalizálása, a beszerzések idejének csökkentése, illetve a lehető legkorábbi időponttól kezdődően a beszerzett termékek mennyiségének és élettartamköltségeinek ellenőrzés alatt tartása. Az élettartam-menedzsment biztosítja, hogy a projektekben alkalmazott eljárások kiegyensúlyozottak, harmonizáltak legyenek, illetve az erőforrások, az információk és a technológiák megosztása és koordinálása hatékony legyen.
A NATO Szabványosítási Irányelvei3 gyakorlatilag megkövetelik a polgári szabványok alkalmazását. [Megjegyzés: A Magyar Köztársaságban a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése a nemzeti szabványok alkalmazását önkéntessé teszi.] Az SO/ IEC 15288 sz. „Rendszer Tudományok – Rendszer Élettartam Eljárások”4 című szabványát már számos országban alkalmazzák (Megjegyzés: a magyar jogrendbe még nem emelték át), és olyan általános keretet nyújt, amely semleges az egyedi nemzeti beszerzési eljárások tekintetében. A NATO az ISO/IEC 15288 sz. szabványt a Rendszer Élettartam-menedzsment alapdokumentumaként alkalmazza.

Az ÉLETTARTAMMENEDZSMENT ELVI ALAPJAI
l Az élettartam-menedzsment iránti elkötelezettség. (Ehhez valamennyi érintett partner integrált hozzáállására és elkötelezettségére, valamint a kitűzött célok eléréséhez szükséges kiegyensúlyozott eljárások elfogadására van szükség.) l Együttműködés és interoperabilitás. (A tagországok és a NATO feladata olyan rendszerek, eszközök, anyagok biztosítása, amelyek kielégítik a szövetségi képességek és az együttes alkalmazhatóság igényeit. Az élettartam-menedzsment bevezetése együttműködés és szabványosítás útján teszi lehetővé ezen igények kielégítését.)
l Hatékonyság. (A nemzeti és NATO-erőforrások hatékony és gazdaságos alkalmazása elengedhetetlen a szövetség számára a katonai műveletek fenntartásához. Az élettartam-menedzsment bevezetése elősegíti a beszerzések hatékonyságának növelését, a rendszerek, eszközök, anyagok alkalmazását, támogatását és kivonását.)
l Együttműködés az iparral. (Az élettartam-menedzsment az iparral kialakítandó szoros munkakapcsolatot, a polgári szabványok5 maximális alkalmazását, az új technológiák teljes körű kiaknázását, illetve a szakterületek felosztását igényli a kereskedelmi gyakorlatból származó előnyök kiaknázása érdekében.)
l Minőség. (A védelmi képesség nagymértékben függ a rendszerek minőségétől. A minőség a teljes élettartam6 során az integrált rendszerszemlélet útján érhető el a legcélszerűbben.)

AZ ÉLETTARTAM-MENEDZSMENT LEGFŐBB CÉLKITŰZÉSEI
Mindenekelőtt közös álláspontra kell jutni az élettartam-menedzsment valamenynyi vonatkozásában, beleértve a hadműveleti és logisztikai követelményeket, a megfizethetőséget, az időt, a határidőket, a minőséget és a kockázatokat is.
Létre kell hozni azokat az integrált és gördülékeny menedzsment-folyamatokat és -gyakorlatot, amelyek a kiinduló elképzelések kidolgozásától a hadfelszerelési eszközök, anyagok rendszerből történő kivonásig terjednek.
A résztvevők között – egyértelműen meghatározott feladatokkal – a hadfelszerelési eszközök, anyagok teljes élettartama során hatékony együttműködést kell megvalósítani.
Elő kell segíteni a fejlett technológiák alkalmazását, valamint a hadfelszerelési eszközök élettartamának félidejében a korszerűsítések végrehajtását, és foglalkozni kell az élettartam különböző szakaszaiban az elévülési/avulási kérdésekkel (például az élettartamköltségekkel, korszerűsítésekkel).
Meg kell határozni és alkalmazni kell az integrált rendszerszemléletet a hadfelszerelési eszközök fejlesztése, alkalmazása és támogatása során annak érdekében, hogy kielégítsük a beszerzési időt minimalizáló, a hatékonyságot maximalizáló, illetve az élettartamköltségeket minimalizáló követelményeket.
Olyan hadfelszerelési eszközöket, anyagokat kell beszerezni, amelyek kielégítik a hadműveleti és logisztikai követelményeket, optimalizálják a belső és a külső interfészeket, megfelelnek az üzemeltetés követelményeinek és amelyeknél a gyártás, az üzemeltetés, a rendszerből történő kivonás környezetre gyakorolt negatív hatása minimális szintű.

AZ ÉLETTARTAMKÖLTSÉG-ELEMZÉS HELYZETE
A csoport kérdőívet dolgozott ki a hadfelszerelési eszközök/anyagok élettartamköltségének számításával, alkalmazásával kapcsolatban abból a célból, hogy megismerje a tagországok ez irányú gyakorlatát.
A kérdőívet a tagországok pozitívan fogadták. A 23 választ küldő tagország közül 19 kifejtette, hogy a beszerzési eljárások döntési folyamatában az élettartamköltség mértéke fontos tényező, 16 ország esetében ez a faktor értékelési tényezőként is szerepel. 10 ország hivatalosan, részletesen kidolgozva értékeli az ajánlattevők által beküldött élettartamköltség számvetéseket, és a nyertes kiválasztásakor ennek eredménye döntő.
A kérdőívre adott válaszok alapján Ausztria, Kanada, a Cseh Köztársaság, Hollandia, Norvégia, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok alkalmazza a leghatékonyabban a napi beszerzési gyakorlatában az élettartamköltség-számvetéseket. Míg Magyarország, Bulgária, Görögország, Észtország jelenleg még nem kér az ajánlattevőktől élettartamköltség-számvetéseket és azok értékelésére kidolgozott módszerük sincs.
Abban a tagállamok egyetértenek, hogy a hadfelszerelési eszközök/anyagok teljes élettartama alatt felmerülő költségek ismerete, elemzése fontos, és az eredmények, levont következtetések megfelelő alkalmazása költségcsökkentéssel járhat. Már a (köz-)beszerzési eljárások során a nyertes termék/szolgáltatás kiválasztásakor eldől, hogy a döntéshozók – az élettartamköltség-számvetések, -értékelések alapján – költségtakarékos döntést hoztak-e. Így az egyre szűkülő költségvetési előirányzatok miatt az élettartamköltség-számvetés elengedhetetlen tényezővé válik.
A csoport főcsoportjának döntése értelmében a „B” alcsoport irányítása mellett egy munkacsoport kezdi meg működését az egységes NATO-élettartamköltség-számvetés, -értékelés kidolgozása érdekében. A munkacsoport vezető nemzete Románia (1999-óta alkalmazzák az USA-tól átvett kalkulációs metodikát), a kidolgozásban öt további tagország vesz részt. A kidolgozásra kerülő dokumentum alapján a csoport részletes ajánlásokat tervez kiadni az élettartamköltség számításával, elemzésével, alkalmazásával kapcsolatban.

HOGYAN LEHET VÉGREHAJTANI A KITŰZÖTT CÉLOKAT?
Összességében megállapítható, hogy a tagországok és a NATO-szervek kollektív feladata az élettartam-menedzsment megvalósítása. A végrehajtást a Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Konferenciája AC/327 NATO „Élettartam-menedzsment Csoportja” követi figyelemmel és végzi a kidolgozott irányelvek szükség szerinti korszerűsítését. A NATO katonai hatóságai, a NATO-szervek és a -tagországok a hadfelszerelési eszközök, anyagok teljes élettartama valamennyi szakaszában szoros egyeztetést tartanak fenn a közös értelmezés, illetve az ismertetett irányelvek kiegyensúlyozott alkalmazásának érdekében.
A NATO-ügynökségek és a különböző NATO-projektek feladata – a NATO-hadfelszerelési eszközök, -anyagok beszerzése és támogatása során – az élettartam-követelmények bevezetése és alkalmazása. Ezen szervezetek igazgatótanácsaik és/vagy a szponzoráló NATO-szervek útján hozzájárulhatnak a NATO-élettartam-követelmények továbbfejlesztéséhez is.
A NATO-testületekben a tagországoknak a lehető legteljesebb egyetértésre kell törekedni a hadfelszerelési eszközök, anyagok élettartama valamennyi szakaszára vonatkozó NATO-irányelvek, -módszerek, -eljárások és -szabványok vonatkozásában.
A teljes élettartamhoz kapcsolódó szabványokat a beszerzési követelményekbe (NATO Törzs Követelmények) be kell illeszteni.
Szoros egyeztetést és rendszeres információcserét kell megvalósítani a NATO Szabványosítási Hivatalával (NSA) az élettartam-menedzsmentre általánosságban vonatkozó eljárások és szabványok kidolgozása terén.
A NATO-élettartam-menedzsment-irányelveket, -módszereket, -eljárásokat és -szabványokat a tagországok – bár önkéntes alapon –, de széleskörűen kell hogy alkalmazzák a beszerzési eljárásaik, illetve a teljes logisztikai támogatás során.

HATÁSOK A MAGYAR BESZERZÉSI RENDSZERRE
A hadfelszerelési eszközök, anyagok élettartamát átfogó gondolkodási mód fejlődése, térnyerése – a külső körülmények szigorodása, a költségvetési támogatás csökkenése/stagnálása miatt – elkerülhetetlenül szükségszerű. A logisztika gazdaságosságának javítása terén az élettartamköltség ismerete, elemzése meghatározó jelentőséggel bír. Hosszú távon jelentős megtakarítások várhatóak a beszerzésiár-centrikus gondolkodási módról (kényszerről) az élettartamköltség-centrikus gondolkodási módra történő áttéréstől. A fentiek tükrében célszerűnek tűnik olyan szervezeti elemek létrehozása – egyértelmű személyi felelősségi körök meghatározása mellett –, amelyek lehetővé teszik a hadfelszerelési eszközök, anyagok teljes élettartamának nyomon követését, aktív befolyásolását.
Természetesen az élettartamköltség ismerete és a megfelelő szervezeti struktúra létrehozása csak az érem egyik oldala, a másik oldalon mindenképpen meg kell jelenni – a hadfelszerelési eszközök, anyagok teljes élettartama alatt – a szükséges pénzügyi fedezetnek, amely nem függhet az aktuális költségvetési támogatás mértékétől.
A gyártó/kereskedelmi cégeknek is változtatni kell az „eladni és elfelejteni” kereskedelmi stratégián, és ki kell alakítaniuk az „eladni/bérbe adni/lízingszerződést kötni és a teljes élettartam alatt nyomon követni/fenntartani/korszerűsíteni” üzleti stratégiát, amennyiben jelen kívánnak lenni a NATO/Európai Unió hadfelszerelési piacán. Ennek alapja lehet a közös gondolkodásmód eredményeként kialakuló, a hadfelszerelési eszközök, anyagok teljes élettartamát átfogó szemlélet, valamint élettartamköltség-számvetés.


FELHASZNÁLT IRODALOM
1. NATO Policy for Systems Life Cycle Management, PFP (CNAD)D(2005)0005.
2. Initial draft of Allied Administrative Publication on NATO System Life Cycle Stages and Processes (AAP-48), PFP(AC327-SG/A)WP(2005)0001.
3. Dr Ungvár Gyula: A haditechnikai fejlesztés-korszerűsítés (FEKOR) filozófiája és stratégiája, Egyetemi Jegyzet, Budapest, 2005.
4. Lénárt Sándor: Haditechnikai eszközök életciklusának értelmezése. Új Honvédségi Szemle, LVII. évf. 2003/7.

VIDA LÁSZLÓ ÁRPÁD