2006 márciusában jelentős mérföldkövéhez érkezik a 2001 óta futó Gripen-program, a Magyar Honvédség kiemelt korszerűsítési programja. Ekkor jelennek meg Magyarország légterében az első negyedik generációs svéd gyártású bérelt JAS 39 Gripen EBS HU típusú repülőgépek. A negyedik generációs repülőgépek megérkezésével egyúttal új korszak kezdődik a Magyar Légierő történetében. A Magyar Légierő megalakulása óta először kap és állíthat rendszerbe olyan repülőgépet, amelyik a legmodernebb technológiát, illetve technikai megoldásokat képviseli. Ugyanakkor kezelése könnyű, üzemben tartása költséghatékony.

A Svéd Védelmi Beszerzési Hivatal és a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala 2003. február 3-án ünnepélyes keretek között írta alá a 2001-ben kötött Gripen-bérleti megállapodást módosító dokumentumot. A módosítás célja az volt, hogy Magyarország a 2001 decemberében elfogadott országgyűlési határozatban és a NATO vonatkozó dokumentumaiban megfogalmazott célokat teljesítse és NATO-kompatibilis, a magyar igényeket is kielégítő többfeladatú vadászrepülőgépet állítson hadrendbe. Ezzel párhuzamosan a vonatkozó országgyűlési határozat kiegészült a repülőgépeknek a bérleti időszak lejártával maradványértéken történő megvásárlásának lehetőségével. Magyarország összességében tizenkét együléses és két kétüléses negyedik generációs Gripen vadászrepülőgépet bérel Svédországtól az első repülőgépek leszállításától számított tíz éven át, azaz 2016 márciusáig. A bérleti időszak végén, a repülőgépek maradványértéken történő megvásárlása esetén a repülőgépek magyar tulajdonba kerülnek. A bérlendő repülőgépek alapvetően megegyeznek az exportváltozatú JAS 39 C/D verziójú repülőgépekkel, kiegészítve a magyar igények alapján végrehajtott, illetve hajtandó számos speciális változtatással. A fent leírtak alapján a repülőgép megnevezése JAS–39 C/D-ről, JAS–39 Gripen EBS HU megnevezésre változott. A repülőgép képességei között megtalálható a légi utántöltés, a NATO-interoperábilis fegyverzet, beleértve a lézerirányítású bombákat, a továbbfejlesztett elektronikai hadviselési rendszer, a fedélzeti oxigénfejlesztő rendszer, az MkXII típusú IFF barát-idegen azonosító rendszer, amely magában foglalja az M4 üzemmódot is. A Link 16 harcászati adatvonal, az új repülőgép-vezetői fülke angol nyelvű, színes fedélzeti kijelzőkkel és angolszász mértékegységekkel, az éjjellátó szemüveggel való kompatibilitás, a NATO interoperábilis kommunikációs rendszer, Have Quick II (HQ1) képességgel rendelkező rádiókészülékekkel, az ICAO 1-es kategóriájú műszeres leszállítórendszer, a teljes körű digitális hajtóművezérlés, a megnövelt felszállósúly és harci terhelés, valamint a megnövelt kifáradási élettartam.
A JAS–39 Gripen EBS HU repülőgép élettartama több mint 6000 óra. Ennek alapján a repülőgép ésszerű rendszerben tarthatósági naptári ideje mintegy 30-35 év, beleértve a tízéves bérleti, majd kedvező döntés esetén az azt követő további használat idejét. Hosszú távon megnyugtatóan megoldottnak látszik a magyar légierő helyzete.
A bevezetőben említett, a bérleti időszak végén a repülőgépek maradványértéken történő megvásárlásának harcászati technikai érvei mellett – nevezetesen, hogy a JAS–39 Gripen EBS HU típusváltozatú repülőgép teljesen NATO-interoperabilis, vagy másképpen megfogalmazva, korlátozás nélküli műveleti együttműködésre képes a szövetség országaiban lévő legújabb és a közeljövőben rendszerbe állításra kerülő harcászati repülőgépekkel – természetesen nem elhanyagolhatóak a költséghatékonysági érvek sem. A magyarországi rendszerbe állítás egyszeri kiadásai nem a 10 éves bérleti időszakra, hanem 35 évre, a repülőgép teljes élettartamára szólnak. Az egyszeri kiadások a következők: befogadó repülőtéri létesítményi infrastruktúra kiépítése a Gripen típusú repülőgépekhez, a karbantartáshoz, a szimulátorokhoz és más, specifikusan a Gripenhez kötődő földi telepítésű technikai rendszerekhez; a gyárilag 30–35 évre garantált élettartammal bíró repülőgép-fedélzeti fegyverek (rakéták, bombák, speciális függesztmények) és karbantartó eszközeik megvásárlása; a repülőgép-vezetők, repülőműszakiak tartós külföldi és hazai kiképzése, a repülési és karbantartási tapasztalatok megszerzése, átvétele. Abban az esetben, ha nem vásároljuk meg 2016 márciusában maradványértéken a Gripen típusú repülőgépeket, 2016-tól gondoskodni kell valamilyen újabb, más típusú repülőgépek bérléséről vagy beszerzéséről. Ez az átállás súlyos veszteségekkel járna. A befogadó létesítményi infrastruktúra jelentős része jobb esetben csak átalakításokkal lesz alkalmas az újabb repülőgépekhez; ki kell cserélni a teljes földi támogató rendszert (karbantartásit, kiképzésit és harcászatit); elveszítjük a repülőgép-vezetők és a repülőműszakiak kiképzésére és tapasztalatszerzésére fordított összegeket, mindent elölről kell kezdeni az új típuson; a 30-35 év élettartamra vásárolt fegyverek (rakéták stb.) egy része egészen biztosan nem lesz használható az újabb típushoz. Ha ezt mégis akarjuk, akkor a gyártó cégnél nekünk kell megrendelni és fedezni a fegyverintegráció nagyon jelentős kiadásait.

A mintegy 210 milliárd forint értékű megállapodás értelmében a svéd fél teljes körű logisztikai támogatást biztosít a bérleti időszak idejére a 14 db Gripen repülőgép üzemben tartásához 16 800 repült óra lerepülhető idővel, amely magába foglalja a földi kiszolgáló eszközöket, tartalék alkatrészkészletet, berendezéseket, a berendezések javítását, a meghibásodott vagy javítások közötti üzemidejüket ledolgozott berendezések cseréjét; továbbá 15 fő repülőgép-vezető, több mint 40 fő földi kiszolgáló- és támogató-, valamint öt fő vadászirányító állomány kezdeti kiképzését, a földi kiszolgáló eszközök üzemeltetéséhez szükséges tartalék alkatrészeket, berendezéseket. A repülőgépek üzemeltetéséhez szükséges teljesen kiképzett állomány 2008-ra áll rendelkezésre.
A magyar fél kétszintű üzembentartási koncepció alapján üzemelteti majd a repülőgépeket.
Üzembentartószázad-szinten, valamint hangárszinten (200 repült óra utáni időszakos vizsgák és ellenőrzések munkákkal bezárólag), amelyekhez a szükséges szerszámokat, berendezéseket és eszközöket a bérleti megállapodás keretében megkap a magyar fél. A megállapodás alapján lehetőség lesz a 400 repült óra utáni időszakos vizsgák magyarországi végrehajtására a bérleti időszak folyamán. Az ipari javításokat a svéd fél végzi.

A 14 db repülőgéphez szállított földi kiszolgáló eszközök, ellenőrző berendezések, szerszámkészletek lehetővé teszik, hogy a század repülőgépei egy időben, két, egymástól földrajzilag távol lévő helyen tartósan alkalmazhatók legyenek.

A svéd fél a bérleti időszak alatt szakmai támogatást nyújt a magyar félnek az üzemben tartás minden területén gyári szakemberek, valamint a svéd légierő tisztjei delegálásával Magyarországra.

A repülőgépeket négy ütemben szállítja le a svéd partner, melynek ütemterve a következő:

l 2006. március: 3 db együléses és 2 db kétüléses repülőgép
l 2006. december: 2 db együléses repülőgép
l 2007. augusztus: 4 db együléses repülőgép
l 2007. december: 3 db együléses repülőgép

(A megállapodás szerint a repülőgépek leszállítását a fenti időpontok előtt is végre lehet hajtani.) A repülőgépek legyártásának előkészítésén és fogadási feltételeinek megteremtésén több közös magyar–svéd munkacsoportban folyik rendszeres, intenzív munka: konfigurációs és logisztikai munkacsoport; infrastrukturális munkacsoport; elektronikai hadviselési munkacsoport; digitális térkép-alapadatok munkacsoport; kiképzési munkacsoport; kereskedelmi jogi és szállítási munkacsoport; harcászati adatátviteli (LINK–16) munkacsoport. A svéd féllel közösen és az önállóan elvégzett munka, valamint annak eredményei időarányosan megfelelnek az eddig eltelt időszakra betervezett feladatoknak és céloknak valamennyi munkacsoportnál. Az időarányos végrehajtás lehetővé tette, hogy az eredeti terveknek megfelelően 2005. január 25-ére elkészüljön az első „magyar” JAS–39 Gripen EBS HU repülőgép, és ugyanez év február 16-án a levegőbe is emelkedjen.
A 10 éves bérleti időszak alatt a svéd fél felelőssége a napi átlagos minimum 70%-os hadrafoghatóság (üzemképesség) biztosítása a teljes bérleti időszakra logisztikai szempontból. Ami annyit jelent, hogy a 10 éves bérleti időszak alatt az éves bérleti díj befizetésén kívül csak a repülőgépekbe betöltendő üzemanyagot, valamint a kereskedelemben kapható fogyóanyagokat, a kiszolgálóállomány egyéni munka- és védőeszközeit kell megvásárolnia a Magyar Honvédségnek.
A megállapodás alapján a személyi állomány kiképzése Svédországban és Magyarországon történik meg olyan ütemezéssel, hogy valamennyi repülőgép leszállításának időpontjára (2007. december) a kiképzett állomány rendelkezésre álljon.

A kiképzési program külföldi és hazai kiképzést irányoz elő: 15 fő repülőgép-vezető svédországi és hazai kiképzése; 38 fő repülőműszaki svédországi kiképzése; 5 fő vadászirányító svédországi kiképzése; 2 fő szimulátortechnikus svédországi kiképzése; felderítő tisztek kiképzése az elektronikai hadviselési rendszer, a digitális térképgenerátor-rendszer kezelők stb. kezelésére.
Repülőgép-vezetői kiképzés alapvetően három 5-5 fős csoportokban, míg a repülőgépeket közvetlenül kiszolgáló műszaki állomány kiképzése kétszer 19 fős csoportban történik meg. Az első 5 fő repülőgép-vezető egyéves kiképzése során oktatói szintű kiképzést kap Svédországban. A többi csoport csupán alapkiképzést kap. Az öt fő oktató repülőgép-vezető feladata lesz a többi csoport teljes kiképzésének hazai befejezése. A repülőgép-vezetők NATO-előírásoknak megfelelő harcászati kiképzésére teljes terjedelmében minden csoport részére Magyarországon kerül sor. Az öt fő vadászirányító kiképzése öt hetet vett igénybe Svédországban 2005. év őszén. A kiképző- és támogatórendszereket kiszolgáló és karbantartó állomány kiképzése kisebb csoportokban részben Svédországban, részben Magyarországon történik meg.
A svéd féltől kapott tájékoztatás alapján mind a repülőgép-vezetők, mind a műszaki állomány első csoportjainak kiképzése a terveknek megfelelően halad. A műszaki állomány 2005. szeptember 5-én kezdte meg a munka melletti kiképzését, melynek végső fázisában együtt dolgoznak a magyar repülőgép-vezetői állománnyal. Ugyancsak a végső fázisba kerül sor a JAS–39 Gripen EBS HU típusra történő átképzésre. A kiképzést mindkét csoport 2006 március 3-án fejezi be és tér vissza Magyarországra. A svéd fél messzemenőkig elégedett mindkét csoport szakmai és nyelvi felkészültségével, tudásával.
Megtörtént a második kiképzendő csoportok kiválasztása, jelenleg a hazai felkészítésük folyik. A második repülőgép-vezetői csoport a bérleti megállapodás alapján 2005. augusztus 23–25. között tengeri túlélőgyakorlaton, míg 2005. december elején centrifugakiképzésen vett részt Svédországban, amelyet sikeresen teljesített. A hazai felkészülési szakaszban az Egyesült Királyság kormánya támogatja a speciális angolnyelv-oktatást, a meghatározott követelmények figyelembevételével.

Intenzív munka folyik a Gripen hazai üzemeltetése infrastrukturális feltételeinek megteremtése érdekében. Az építésberuházási feladatokat három fázisban hajtják végre, amelyek 2005 májusában kezdődtek meg. A munkák a terveknek megfelelően haladnak, sőt egyes területeken előteljesítések vannak. A repülőgépek üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása Kecskemét repülőtéren 2006. március végére megvalósul. A teljes infrastrukturális beruházás tervezett befejezési időpontja 2006 vége.
A svéd fél az infrastrukturális anyagainak szállítását 2005 júliusában kezdte meg, míg a logisztikai eszközök és berendezések (földi kiszolgáló eszközök és berendezések, valamint tartalék alkatrészek) 2005 októberétől folyamatosan érkeznek Kecskemét repülőtérre.
A magyar létesítményekbe 2005 kora őszén megkezdődött a bérleti megállapodás alapján leszállított berendezések beépítése. Azzal, hogy Magyarország a Gripent választotta, az első olyan NATO-tagállam lett, amely magas teljesítményű, többfunkciós, negyedik generációs harci repülőgépekkel fogja ellátni mind a nemzeti, mind a NATO-ban és Európán belül vállalt védelmi kötelességeit. A Gripen teljes mértékben együtt tud működni a NATO-vadászrepülőkkel és rendkívül költségkímélő módon felel meg a magyar részről támasztott követelményeknek. A bérelt Gripen repülőgép a jelenleg hadrendben található vadászrepülők egyik legfejlettebb, sokoldalú műveletekre képes változata, teljesítménye magas, kiválóan manőverezhető, információ-feldolgozása teljesen integrált és mindenfajta műveleti forgatókönyvnek megfelelő fegyverzet hordozására alkalmas. Ennek eredményeként a feladatok széles skáláján rendkívül hatékony, nagyon megbízható.

A Gripen repülőgépekkel a Magyar Honvédség a katonai technológia területén olyan lépést tesz előre, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. E repülőgép megjelenése a magyar légierőben a digitális technológia, az informatika harcászati alkalmazása és a precíziós fegyverirányítás területén komoly tanulást, felkészülést követel a hazai katonai repülés szakembereitől, és új gondolkodásmódot igényel a honvédelmi ágazat vezetőitől.