Zéró tolerancia: aki drogozik, nem lehet katona

2005.09.22.

A közelmúltban napokig attól volt hangos a „civil” sajtó, hogy a rendőrök drogcsempészés és -terjesztés közben elkaptak két szerződéses katonát. Találgatások sora látott napvilágot: vajon mennyire érinti a Magyar Honvédséget a társadalomban egyre komolyabb problémákat okozó „droghelyzet”? A kérdésre a legilletékesebbek, katonai jogászok, és drogprevencióval foglalkozó szakemberek segítségével kerestük a választ.

Bár folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhatott, annyit azért elárult dr. Nemes Ferenc ezredes, a katonai főügyészség ügyésze, hogy a júliusban „lekapcsolt” két szerződéses katona esetének vajmi kevés köze van a Magyar Honvédséghez. A fiatalemberek szolgálati idejükön kívül civilekkel együtt, s nem katonai objektumban követtek el egy „sima” köztörvényes bűncselekményt. Az ezredes mindezt azért hangsúlyozta, mert a bulvársajtó több helyen is – pontatlanul – úgy fogalmazott: katonai bűncselekményt követtek el a szerződéses állományban lévő tisztesek, amikor dílerkedésen kapták őket a zsaruk.

Márpedig a drogcsempészés és -terjesztés nem katonai bűncselekmény. A fiatalemberek egyébként jelenleg is előzetes letartóztatásban vannak, Budapesten, az MH katonai fogházában várják, hogy mi lesz ellenük az ítélet.

A büntető törvénykönyv szerint a drogterjesztés maximális büntetési tétele 10–15 év közötti szabadságvesztés, esetleg életfogytiglan. Mindez attól függ, hogy mekkora mennyiségű kábítószert találtak a hatóságok a dílernél. Az úgynevezett jelentős mennyiségű drog birtoklásáért (vagy terjesztéséért) magasabb büntetés szabható ki. Hogy mi számít jelentős mennyiségnek? Ez minden kábítószerfajtánál más és más, hatóanyag-tartalom függvénye. Mindezek ellenére a bírói gyakorlatban ritka a maximumhoz közelítő büntetési tételek kiszabása.

– Évtizedek óta hamisan él a köztudatban, hogy a köztörvényes bűncselekményt elkövetett katonák nagyobb büntetést kapnak, mint civil társaik. Ez tévhit. A büntető törvénykönyv nem tesz különbséget polgári foglalkozású vagy egyenruhát viselő elkövetők között. Ami a különbség, hogy a katonák által elkövetett köztörvényes esetekben a katonai ügyészség nyomoz, és emel vádat az elkövető ellen – emelte ki dr. Nemes Ferenc ezredes.
A katonai ügyész egyébként évek óta foglalkozik a Magyar Honvédségben ismertté vált kábítószeres esetekkel. A drogprevenciós szakemberekkel egyetértésben azt mondja, hogy a kábítószer-probléma az 1990-es évek elején jelentkezett először a Magyar Honvédségnél, s azóta sajnos emelkedik az esetek száma. Szerencsére az évtized közepére a hadsereg vezetése felismerte az ügy súlyosságát, így 1999 áprilisában megalakult az MH drogprevenciós bizottsága, amely az elmúlt hat évben jelentős eredményeket ért el.

– A honvédség nem teljesen, csak a munkaidő alatt zárt világ. A munkaidő után például a laktanyában található szállókon lakó szerződéses katonák szabadon járhatnak ki és be, így a drog bármikor bekerülhet a kaszárnya kerítésein belülre, ha pedig már benn van, akkor sokan használják, ki is próbálják a különféle kábítószereket – mondta Nemes Ferenc. A katonák körében a leggyakrabban a marihuánás cigaretta kerül elő, egyéb, úgynevezett kemény drogok – például kokain, heroin, amfetaminszármazékok, Extasy – nem jellemzők.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy inkább használók, mintsem terjesztők kerülnek ki a katonák sorából. Az elmúlt években olyan eset nem is fordult elő, hogy valaki honvédségi objektumon belül próbálkozott volna a drogterjesztéssel. A leggyakrabban az utcai dílerektől vásárolva kerül be a laktanyákba a drog.

Egyébként a Magyar Honvédségnél 2000 és 2004 között 486 kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény vált ismertté, ezek döntő része az enyhébb megítélésű vétség, csak ritka a komolyabb bűntett. Az esetek összesen 413 katonát érintettek, akik közül 382-en sorállományúak voltak.

Nemes ezredestől azt is megtudtuk, hogy a nyomozás elrendelése és a jogerős bírói ítélet között átlagosan 4–6 hónap telik el. A jogerősen elítélt katonáknak az esetek döntő többségében nem kell elhagyniuk a hadsereget. Az elkövetők ugyanis általában pénzbírsággal, súlyosabb esetekben felfüggesztett szabadságvesztéssel ússzák meg az eseteket. A törvény pedig azt mondja, hogy ha valaki jogerősen pénzbüntetést kap, akkor azonnal mentesül mindenféle hátrányos következmény alól. Magyarán: büntetlen előéletű marad, s így nem kell leszerelnie. Felfüggesztett szabadságvesztés esetén is maradhat állományban, amennyiben a bíróság úgynevezett előzetes mentesítést alkalmaz. Ha ez a mentesítés jogerőre emelkedik, az elítélt ugyanúgy büntetlen előéletű marad, mint a pénzbüntetés esetében.

A katonai szervezetek sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények, valamint az ittas járművezetés, a garázdaság és a kábítószerrel való visszaélések gyakorisága miatt idén júniusban kiadta 51/2005. számú parancsát a HM Honvéd Vezérkar főnöke. Havril András vezérezredes a Magyar Honvédség fegyelmi helyzetének megszilárdításával kapcsolatos feladatok között kiemelt helyen rendelkezik a kábítószerrel való visszaélés bűncselekményeiről. A parancs szerint augusztus 31-ig minden katonai szervezetnél prevenciós célú, tájékoztató, felvilágosító jellegű állománygyűléseket kellett tartani. Ezen állománygyűléseken az egészségügyi, illetve a jogi és igazgatási szolgálatok munkatársai tájékoztatták az állományt arról, hogy ha valaki ellen az említett bűncselekmények alapos gyanúja miatt indul eljárás, akkor az állományilletékes parancsnok fokozott körültekintéssel vizsgálja meg azokat a körülményeket, amelyek az elkövetőt alkalmatlanná tehetik a további szolgálatteljesítésre. Vagyis: a parancsnoknak törekednie kell arra, hogy – akár ilyen drasztikus lépések árán is – visszaszorítsa alakulatánál a kábítószerrel való visszaélések számát.

Dr. Fintha Zoltán ezredes, a HM Honvéd Vezérkar vezérkari irodájának fegyelmi szakreferense úgy véli, néhány hónapon belül érezhető lesz az „51-es parancs” hatása. Aki ugyanis katona akar maradni, az nem fogja megkockáztatni a lebukás veszélyét.
A jogtanácsos szerint az elmúlt években a Magyar Honvédségen belül a lopás, a garázdaság és az ittas járművezetés után a kábítószer-fogyasztás volt a legjelentősebb bűncselekmény-kategória. 2001-ben 66, 2002-ben 104, 2003-ban 169, 2004-ben 98, idén augusztus 31-ig pedig 16 kábítószerrel való visszaélésre derült fény a Magyar Honvédségben. Ezeket az eseteket az alakulatok parancsnokai úgynevezett azonnali tényközlő jelentésként juttatják el a vezérkari irodára. Fintha ezredes egyik feladata, hogy a jelentések összesítése után a vezérkari főnököt tájékoztassa az ilyen típusú bűncselekményekről. (Megjegyzendő: nemcsak a kábítószerrel való visszaélésekről, hanem egyéb szabálysértésekről, kirívó fegyelemsértésekről, öngyilkosságokról, öngyilkossági kísérletekről és természetesen a kiemelkedő helytállásokról is azonnali tényközlő jelentést kell küldeniük a parancsnokoknak.)
A szakreferens elmondta: a számokból egyértelműen látszik, hogy a sorkatonai szolgálat megszüntetése óta jelentősen csökkent az MH-nál ismertté vált, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma. Az adatokból az is megállapítható, hogy a legtöbb elkövető a szerződéses tisztesi, illetve a hivatásos tiszthelyettesi állományból kerül ki.

Dr. Szilágyi Zsuzsanna orvos ezredes, az MH Egészségvédelmi Intézet (MH EVI) főigazgató-helyettese is jelentős javulásról beszél. Néhány évvel ezelőtt – amikor még létezett a sorkatonaság intézménye – nem volt ritka, hogy az állomány 20–30 százaléka életében legalább egyszer már kipróbált valamilyen drogot. A mai arány alig három százalék. Természetesen még ez is magas, bár a szakemberek tudják, lehetetlen elérni azt, hogy senki se fogyasszon kábítószert a katonák közül.

A doktornő szerint a javulás nagy részben annak köszönhető, hogy 1999 óta minden szerződéses vagy hivatásos katonának jelentkező fiatalnál – az alkalmassági vizsgálat keretében – elvégzik a drogszűrést is. Akinek a vizeletében bármiféle drog jelenlétét kimutatják, az nem lehet alkalmas katonai szolgálatra. Ez az úgynevezett „zéró tolerancia elve”, amelynek értelmében aki drogozik, az nem lehet katona!

Szűrővizsgálatot egyébként saját hatáskörben minden állományilletékes parancsnok, illetve az Magyar Honvédség egészségügyi parancsnokának hozzájárulásával az MH EVI főigazgatója is bármikor elrendelhet egy katonai szervezetnél. A parancsnokok az elmúlt másfél–két évben egyre gyakrabban élnek is ezzel a lehetőséggel.

A szűrővizsgálat két részből áll. Vizeletmintából egy kombinált gyorsteszt segítségével ki lehet mutatni szinte mindenféle drog jelenlétét. Ha a minta pozitív lesz, a vizsgálatot az EVI akkreditált toxikológiai laboratóriumának is meg kell erősítenie az úgynevezett nagyműszeres vizsgálattal. Amennyiben a mintában a laboratóriumi vizsgálatok után is kimutatható a drog jelenléte, a szűrővizsgálatba vont katona ellen köteles fegyelmi vizsgálatot indítani a parancsnoka.