Így tavasztájt szemet gyönyörködtető látvánnyal fogadja a természet a katonákat is, s talán azt kevesen tudják, hogy munkavégzésük helyszínein – a Magyar Honvédség kezelésében lévő gyakorló- és lőtereken – található meg arányaiban a legtöbb védett növény- és állatfaj. A Honvédelmi Minisztérium szakemberei a lőterek és a gyakorlóterek teljes körű állapotfelmérése – a még az 1990-es évek elején megkezdett munka – során vették számba a honos növény- és állatpopulációkat és az élőhelyeket.

– A honvédségi környezet- és természetvédelem hazánk európai uniós csatlakozása óta még hangsúlyosabb. Az EU természetvédelmi irányelveiben szereplő növény- és állatfajok és azok élőhelyei akkor kerültek bele a Natura 2000 EU ökológiai hálózatba, vagyis akkor kerültek uniós védelem alá – mondta Balogh Rita főhadnagy, a HM Infrastrukturális Ügynökség környezetvédelmi osztályának környezetvédelmi főtisztje, aki maga is részt vesz a honvédségi gyakorló- és lőterek (a teljes körű állapotfelmérést követő) természetvédelmi kezelési terveinek kidolgozásában. A tervek legfontosabb célkitűzése, hogy a természetvédelmi célokat összhangba hozzák a katonai tevékenységgel. Azaz meg kell találniuk az optimális megoldást arra, hogy miként lehet egy adott területen katonai kiképzést folytatni – a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve. A nagyobb honvédségi területekre már elkészültek a kezelési tervek, a kisebb gyakorlótereken pedig 2009-ig tervezik elvégezni ezt a feladatot.

Ezzel párhuzamosan kezdik el a nagyobb gyakorlóterek természetvédelmi szakkezelési feladatainak kidolgozását. Ennek legfontosabb célja pedig a védett populációk állapotának megóvása, például vízszabályozással, az invazív (betelepült, nem őshonos) fajok irtásával, illetve a területen folyó mezőgazdasági tevékenység szabályozásával, ökogazdálkodók bevonásával.

A fokozottan védett rákosi vipera hazai második legnagyobb populációja például a táborfalvai lőtéren él. De található itt szép számmal túzok, s az országban egyedülálló és fokozottan védett élőhelyként a homokbuckás, nyárfás, borókás, árvalányhajas gyepmozaik.

A Várpalota és Hajmáskér közötti honvédségi gyakorló- és lőtéren védett élőhelyként a dolomitszikla-gyepet, a sziklafüves lejtősztyeppéket, a mészkedvelő tölgyeket és a karsztbokorerdőket tartják számon. A terület fokozottan védett növénye a magyar gurgolya, a homoki nőszirom, a Szent István-szegfű és a Boldogasszony papucsa, míg az állatok közül a magyar futrinka, a faligyík és az árgusszemű cincér különösen védett.

A kisebb lőterek közül e tekintetben kiemelkedik az ócsai, amely a tartós szegfű legnagyobb hazai lelőhelye. Ugyancsak említést érdemel a pápai repülőtér, amely több tucatnyi védett orchideafaj élőhelye.
Hosszan lehetne még sorolni a honvédségi területeken található védett növényeket és állatokat, ám Balogh Rita főhadnagy szerint arról is beszélni kell, hogy a katonai gyakorlótereken zajló környezetszennyezés legfőbb okozói nem az egyenruhások, hanem a környéken élő lakosok, akik illegális szemétlerakással károsítják a természetes állapotukban fennmaradt erdőket, mezőket. Ugyancsak komoly probléma a (cross) motorosok és quadosok megjelenése. Nem elég, hogy letapossák a védett növényeket, a talaj erózióját is elősegítik. Éppen a sebesség szerelmesei ellen tervezik bevezetni a honvédség környezetvédelmi szakemberei – a környezetvédelmi tárca természetvédelmi őreivel együtt – a rendszeres járőrszolgálatot.

Szűcs László
Fotó: Rácz Tünde