Az afganisztáni és az iraki műveletek során kiderült, hogy ezeken a hadműveleti területeken a kerekes páncélozott szállító harcjárművek (PSZH) jobban használhatók, mint a lánctalpas eszközök. Több ország gyors beszerzéssel igyekezett kielégíteni a felmerült igényt. Az USA nagy számban vásárolt Cougar és Buffalo PSZH-kat, a Humvee járművek nagy részét kiegészítő kevlár páncélzattal látták el. Az Egyesült Államok és Kanada RG–31 Nyala (az improvizált robbanóeszközöknek jól ellenálló) járműveket rendelt hadműveleti területeken szolgáló csapatai számára. Az Egyesült Királyság a 6×6 elrendezésű Cougar és Pinzgauer járművek mellett döntött. Belgium a Leopard–1 harckocsikat váltja föl rövidesen kerekes harcjárművekkel. 2006-ban 242 Piranha (8×8 kerékképletű) harcjárműre adtak rendelést, amelyekre 90 mm űrméretű löveg is felszerelhető.

Az év során több kerekes PSZH beszerzésére irányuló tender zárult le. Legnagyobb keletje az osztrák Pandur és a finn Patria gyártmányoknak volt. A Cseh Köztársaság például 234 Pandurra, míg Szlovénia 136 Patriára adott megrendelést.

Több ország továbbra is egyensúlyt kíván fenntartani a meglévő és felújított, valamint a később beszerzendő, nagyobb képességű járművek között.


A haditengerészeti erők

Erőteljesen folyik Európában a hajóépítő nagyvállalatok fúziója. Franciaországban befejezéséhez közeledik a két legnagyobb óriás, a Thales és a teljesen állami tulajdonban lévő DCN (Direction des Constructions Navales) összevonása, ami azt jelenti, hogy a hadihajók gyártása terén gyakorlatilag egyetlen vállalat marad a francia piacon. Az Egyesült Királyságban, ahol korábban számos kis- és középszintű hajóépítő vállalat kapott megrendelést szinte a világ minden tájáról, napjainkra már csak két nagyvállalat maradt, a BAE Systems és a Vhosper Thorneycroft. A szigetországban a két meghatározó hajóépítő óriás előrehaladott tárgyalásokat folytat az egyesülésről, amit egyébként a brit kormány is erőteljesen szorgalmaz, de ma még nem ismert, hogy milyen feltételekkel jön létre (ha létrejön) a vállalatok összevonása. Az Egyesült Királyságban felerősödtek azok a törekvések, amelyek célja a még meglévő haditengerészeti gyárak profitorientált vállalkozásokká történő átalakítása.

A többi európai országban a haditengerészeti eszközöket gyártó létesítmények összevonása ugyancsak előrehaladott állapotban van. Olaszországban és Spanyolországban, illetve Hollandiában mára már csak egy-egy üzem maradt talpon (Fincantieri, Navantia, Schelde). Hasonló a helyzet Németországban is, ahol befejeződött a ThyssenKrupp és a Blohm + Voss cégek egyesülési folyamata. Az újonnan megalakult konszern, a ThyssenKrupp Marine Systems a svéd Kockum céget is bekebelezte. A sikeres vállalat-összevonások ellenére elkerülhetetlennek tűnik az európai vezető cégek középtávú, nemzetközi együttműködése. Azzal kell számolni, hogy a hadihajók építésével foglalkozó európai vállalatok számára az elkövetkező 10-15 évben versenytársként megjelennek Oroszország, Kína és Dél-Korea hajóépítői, amit a nyugat-európai országok csak úgy lesznek képesek ellensúlyozni, ha fúziók révén Európában csak egy vagy két hasonló profilú óriáscég marad.


Haditengerészeti rakétavédelem Európában

Az Amerikai Egyesült Államok egyeduralkodó a ballisztikus rakéták elleni védelem (BMD – Ballistic Missile Defence) terén, ennek ellenére 2006-ban, Európában (elsősorban Hollandiában) komoly előrelépések történtek ezen a téren. A holland kormány bejelentése szerint a De Zeven Provincien-osztályú fregattokon a rendszeresített lokátorok BMD-feladatra történő alkalmazásával kapcsolatos kísérletek kezdődtek. Németország a Sachen-osztályú fregattokon kezd el hasonló kísérleteket. Spanyolország is érdeklődést mutat a BMD-nek a haditengerészetnél történő meghonosítása iránt, de hivatalos bejelentésre, ami megfelelő pénzügyi támogatást is vonna maga után, mindeddig nem került sor.


Az orosz haditengerészet

A 2006-os év meghatározó volt az orosz haditengerészet számára, mivel magas rangú vezetők (Ivanov védelmi miniszter és Maszorin tengernagy, a flotta vezérkari főnöke) nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy a már hosszú ideje elhanyagolt flotta jelentős pénzügyi támogatásban részesül a közeljövőben. A beszerzésre fordított keretek egy részét az új Sztreguscsij-osztályú fregattok, a Bujan-osztályú járőrhajók, a Bovej-osztályú ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjárók, valamint a Lada-osztályú hagyományos meghajtású tengeralattjárók fejlesztésére és gyártására fordítják.

Volumenüket illetően ezek a beszerzések jelentősnek tekinthetők, de meg sem közelítik a szovjet korszak nagy haditengerészeti fejlesztési programjait. Különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy jó néhány beszerzési program jelentősen csúszik. A Norik fregatt gerincét például még 1977-ben fektették le, azonban a többszöri késés miatt a hajó még ma sincs kész; szolgálatba legkorábban 2007-ben állhat, de további késés sem kizárható.

Az orosz hajógyárak jelenleg az elmúlt tíz évhez viszonyítva rekordösszegű, összesen 4,1 milliárd USD megrendelést tudhatnak magukénak, elsősorban Kínától és Indiától. Több orosz hadihajó esett át nagyjavításon és korszerűsítésen, azonban meg kell jegyezni, hogy nem mindenre jutott pénz. Az Admiral Harlamov hajót például források hiányában annak ellenére sem tudták felújítani, hogy minősítése során „nem biztonságos” értékelést kapott, így tartalékba helyezték.


A skandináv haditengerészeti erők

Július folyamán a norvég flotta átvette az első Fridtjof Nansen-osztályú fregattját (képünkön), amelyből további négy gyártása folyamatban van. A hajó rendszereinek képessége jelentős előrelépést jelent a norvég haditengerészet számára, ezáltal a korábban csak partvédelmi feladatok ellátására alkalmas flotta korlátozott óceáni alkalmazásokra is képessé vált. A Fridtjof Nansen hajóval folynak a tengeri próbák, amelyek magukban foglalják a fegyverrendszerek integrációját is. 2007 második felében – az összes rendszeresített fegyverrel végrehajtott éleslövészet után – a fregatt szolgálatba áll. Az év folyamán az osztály második hajója is elkészül.

Norvégiában már hosszabb ideje folynak a „lopakodó” (stealth) tulajdonságokkal rendelkező hajók tervezésével-gyártásával kapcsolatos kísérletek. Jelentős előrelépésnek számít e téren, hogy 2006-ban vízre bocsátották az első stealth hajót, a Stormot, amely 2008-ban kerülhet a flotta állományába.

Svédországban is előrehaladott állapotban van a stealth képességű hajók rendszeresítése. Az ebbe a kategóriába tartozó Visby-osztályú korvett egyik hajóján, 2006-ban, helikopter leszállási kísérleteket hajtottak végre. Svédország, Norvégiához hasonlóan, a hidegháborús időszakban csak partvédelmi feladatokra alkalmas haditengerészettel rendelkezett. A Helsingborg fregatt tengeri próbáinak egy részét a Földközi-tengeren tartották meg, ami azt jelzi, hogy Svédország expedíciós lehetőséggel is növelheti haditengerészetének képességeit.


Az európai légierők

Európában az elmúlt év során a légierők terén a legfontosabb kérdések az ázsiai hadműveletek, az európai tervezésű repülőgép szolgálatba állítása, a pilóta nélküli felderítő eszközök rendszeresítése és az F–35-össel (a következő évtizedek meghatározó repülőgépével) kapcsolatos fejlemények voltak.

Az F–35-program többéves késésben van. Még mindig viták folynak a repülőgép felszálló tömegéről és nincs megegyezés a gyártásba bevonandó cégek közötti részesedésről sem. Nehéz a potenciális vásárlókat döntési helyzetbe hozni, ugyanis eddig még a repülőgép egységárát sem tudták meghatározni. Tudomásul kell venni, hogy ennek a harci repülőgépnek a jövőjét az ezer körüli gépre szóló amerikai megrendelés dönti el, de Európa is próbál irányt szabni azzal, hogy a programban részt vevő kilenc ország közül hat az öreg földrészen található. Az európai együttműködő országok eddig több mint 4,5 milliárd USD-t invesztáltak az F–35-programba (ebből az Egyesült Királyság részesedése 2,0 milliárd USD), a helyi gyártás lehetőségéről és a technológia átadásáról folyó viták valamelyest gyengültek.

Fokozódott Európa részvétele az ISAF műveleteiben. Az év során az afganisztáni műveletek légi támogatásában az Egyesült Királyság és Hollandia is részt vett. 2007 első negyedében, a tervek szerint, az Egyesült Királyság közvetlen földi támogató feladatokra Eurofighter repülőgépeket telepít Afganisztánba.

Jelentős előrelépés történt a pilóta nélküli felderítő eszközök fejlesztése/gyártása terén. Az olasz Alenia Sky-X eszközével a kísérletek biztatóak, viszont az európai közös fejlesztésű gép, a Barracuda egyik példánya kísérleti repülés közben lezuhant. Az Egyesült Királyságban a British Aerospace Herti Corax és Raven fantázianevű eszközök fejlesztése folyamatban van.
Az év során az Airbus konzorciumnál nemzetközi könyvvizsgálatra került sor, amely az A400M katonai szállítógép tervezett gyártását is a figyelem középpontjába helyezte. A cég változatlanul kitart a program megvalósíthatósága mellett, de ezt az optimista bejelentést a spanyol CASA cég, amely a repülőgép végszerelését hivatott majd végezni, nem erősítette meg.

Fülöp Sándor – Hajdú T. László – Magyar Róbert