A korábbi megyei (és a fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságok helyett ma már csak kettő működik szerteágazó feladatrendszerrel – a kelet- és a nyugat-magyarországi. A toborzás mellett ugyanis rájuk hárul – az úgynevezett megelőző védelmi helyzet, illetve a rendkívüli állapot idején – a Magyar Honvédség (MH) állományának kiegészítése hadkötelesekkel, a közreműködés az MH és a rendvédelmi szervek tevékenységéhez szükséges gazdasági, anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésében, valamint a védelmi igazgatási szervek munkájának segítése. Tevékenységük fontos részét képezi a honvédség nyugállományú tagjai, illetve hozzátartozóik szociális érdekeinek védelme, továbbá a kegyeleti tevékenység is. Ezekről, illetve a 2007. január elsején Veszprémben létrehozott Nyugat-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság működéséről beszélt a szervezet parancsnoka, Kovács Sándor ezredes.

– A Nyugat-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság illetékességi területe a Dunántúl kilenc megyéjére terjed ki. Január elsejével kezdtük meg a megyei hadkiegészítő parancsnokságok felszámolását, egyidejűleg az új szervezet működési feltételeinek kialakítását. A toborzó- és érdekvédelmi tevékenység zökkenőmentesen zajlik, ezzel párhuzamosan folyamatosan dolgozunk az új szervezet alapvető okmányainak (egyebek mellett a szervezeti működési szabályzat, a belső életet szabályozó parancs, illetve a hatásköri jegyzékek) tartalmának átdolgozásán – szólt a változásokról a parancsnok. Az átalakulások nyomán a régióban egy toborzó- és érdekvédelmi központ működik Székesfehérváron, tizenkét fővel; itt végzik a hadkötelezettség esetleges visszaállításával kapcsolatos feladatokat is. A többi megyeszékhelyen egy-egy toborzó- és érdekvédelmi iroda jött létre, öt-nyolc munkatárssal. A Nyugat-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság összlétszáma 79 fő, ez az állomány hajtja végre a honvédelmi törvény, a vonatkozó kormányrendelet, illetve egyéb szakutasítás által meghatározott tevékenységeket.

– A megyei hadkiegészítő parancsnokságok felszámolásával több épület vált feleslegessé; ezek egy része ugyanis lényegesen nagyobb, mint amekkorát az ott dolgozó szakemberek száma indokolna. A megfelelő objektumokat a HM Infrastrukturális Ügynökséggel közösen keressük. Ugyanakkor azokat, amelyek korszerűsítésére az elmúlt időszakban jelentős összegeket fordított a Magyar Honvédség (ilyen például a kaposvári), szeretnénk megtartani, ha másként nem lehetséges, az üresen maradt épületrész bérbeadásával – fogalmazott az ezredes.

Ami már eldőlt: a tatabányai toborzó- és érdekvédelmi iroda számára a helyi városvezetés (cserébe az eddig használt ingatlanért) a megyei önkormányzat épületében biztosít megfelelő elhelyezést, a többi objektum kérdésében pedig várhatóan június 30-ig születik döntés. Költözik a parancsnokság is. Előreláthatólag március közepén foglalják el új helyüket az egykori légierő-parancsnokság egyes számú objektumában. Az új környezet jóval kulturáltabb körülményeket biztosít a törzs számára, hiszen korszerű informatikai hálózat, felújított irodák állnak majd rendelkezésükre.

– Munkánkban nem történt alapvető változás. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom az új szervezet kollektívájának összekovácsolását, továbbá a munkamódszerek, a szervezés és az irányítás egységesítését. Utóbbit a Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnoksággal szoros együttműködésben, hiszen a két szervezetnél felszínre kerülő problémák között nincs nagy eltérés – mondta Kovács ezredes.


A legfontosabb tevékenységek

A hadkiegészítő parancsnokság teendőit a honvédelmi törvény tartalmazza. Ezek sorából kiemelkedik a minősített időszakra történő felkészülés, míg az alárendeltségébe tartozó székesfehérvári központ és a megyei irodák egyik legfontosabb feladata a katonai pályára irányítás. A szakemberek rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek a pilótatoborzásra; e munka hatékonyságát a repülős és ejtőernyős szövetségek bevonásával igyekszenek növelni.

A szerződéses utánpótlás biztosítása területén ugyanakkor komoly gátat jelent a potenciális jelöltek mobilitásának teljes hiánya. Nehéz rávenni a fiatalokat arra, hogy a Dunántúlról elköltözve kelet-magyarországi katonai alakulatnál vállaljanak munkát, amikor családjuk, barátaik ide kötik őket.

A megyeszékhelyeken a toborzó- és érdekvédelmi irodák személyi állománya foglalkozik a gondoskodási körbe tartozó, több mint tízezer személy – a nyugállományú katonák, hozzátartozóik, az özvegyek és az árvák – érdekvédelmével, szociális ügyeik intézésével, a katonai nyugdíjas-igazolványok kiállításával, az elismerésekre vonatkozó felterjesztésekkel, továbbá az elő- és utószezoni üdültetéshez kapcsolódó adminisztratív tevékenységgel is. A végtisztesség, a kegyeleti szertartás szervezése szintén az irodák feladata, együttműködve az elhunyt családtagjaival – összegzett az ezredes.
Emellett kapcsolatot tartanak a megye területén tevékenykedő nyugállományúak klubjaival. A Dunántúlon – a közelmúltban megalakult devecserivel együtt – huszonhat ilyen szervezet működik. Tagságuk komoly segítséget nyújthat a nehéz szociális körülmények közt élők felkutatásában, melynek nyomán lehetőség nyílik a hátrányos helyzetű nyugdíjasok, illetve özvegyeik támogatására. Nem szabad megfeledkeznünk róluk. Ez nemcsak a honvédség, hanem a társadalom egésze szempontjából is óriási jelentőséggel bír, hiszen a parancsnokság a segélyezéssel az önkormányzatok válláról vesz le terhet – hangsúlyozta Kovács ezredes.


A gondoskodási körhöz kapcsolódó feladatok

– Munkatársaim folytatják a nyugállományú katonák igazolványainak cseréjét; e tevékenységet a toborzó- és érdekvédelmi irodák önállóan, helyben végzik – mutatott rá a főtiszt. A nyugállományú katona ezzel az igazolvánnyal veheti igénybe – egyebek mellett – a honvédségi üdülők, gyógyintézmények, kulturális és sportlétesítmények szolgáltatásait.

A nyugállományú katona, házastársa (özvegye, élettársa) és az általa eltartott gyermek jogosult a honvédség által fenntartott, illetve támogatott egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatások igénybevételére is. Az egészségügyi szakellátást a járó- vagy fekvőbeteg-ellátás keretében, valamint a rehabilitációs intézetekben lehet igénybe venni. A rehabilitációs intézetekbe háziorvosi vagy szakorvosi beutaló szükséges, kórházban fekvő beteg esetében ezt a jogkört közvetlenül a szakorvos gyakorolja. A honvédkórházi járó- és fekvőbeteg-ellátáshoz a katonai nyugdíjas-igazolvány, hozzátartozó esetén a katona-egészségügyi ellátásra jogosító igazolvány (ismertebb nevén igényjogosultsági kártya) és háziorvosi beutaló szükséges – ismertette a részleteket a parancsnok.

A nyugállományú katona házastársával (élettársával) és gyermekével együtt jogosult kedvezményes üdülésre. A beutaló iránti igényt – amely az elő- és utószezonra kérhető a következő évre – október végéig célszerű jelezni az illetékes toborzó- és érdekvédelmi irodának. Az üdülés időtartama tizennégy nap. Főidényre szóló kedvezményes üdülés csak abban az esetben jöhet szóba, ha az igényjogosult gyermeke nappali tagozaton tanul (ezt igazoltatni kell az adott tanintézettel), továbbá nem idősebb 25 évnél.

Nehéz szociális helyzetben vagy alacsony összegű nyugdíj esetén segélykérelemmel fordulhat a nyugállományú katona, illetve a gondoskodási körbe tartozó özvegy, a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közalapítványhoz, évente egy alkalommal. A segély összege nem lehet magasabb, mint a mindenkori köztisztviselői illetményalap. Igényléskor a kitöltött és aláírt segélykérő lapot, a havi bevételekről és kiadásokról szóló bizonylatokat, az egészségi állapotot tükröző orvosi igazolásokat, továbbá a havi gyógyszerfogyasztás dokumentációit kell eljuttatni a területileg illetékes toborzó- és érdekvédelmi irodába, központba. Nyugat-Magyarországon a múlt évben kétszázkilencvenheten részesültek összesen közel 8,3 millió forint segélyben – idézte a statisztikai adatokat Kovács Sándor ezredes.

A legkedvezőtlenebb körülmények között élő nyugállományú katonák helyzetén könnyíthet az egyszeri szociális támogatás. Ezt akkor lehet igényelni, ha a saját jogú, teljes összegű szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjnak a tárgyév júniusában folyósított összege nem éri el a köztisztviselői illetményalap másfélszeresét. A kérelmet – az odaítéléshez szükséges okmányokkal, adatokkal együtt – az illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokához kell benyújtani, szeptember elsejéig. A támogatást (kedvező elbírálás esetén) november 30-ig folyósítják.

A nyugállományba helyezést követően, a katona költségtérítést kaphat költözése esetén, ha az a végleges lakóhelyéül megválasztott településre történik. A kifizetést az átköltözés előtti lakás helye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka engedélyezi.
A nyugállományú katonáknak adható honvédelmi miniszteri, vezérkari főnöki elismerésekről szólva a parancsnok elmondta, hogy a kiemelkedő munka honorálásaként általában pénzjutalmat vagy kitüntetést kapnak az arra érdemesek, továbbá egyszer egy rendfokozattal előléptethetők. Utóbbinak inkább erkölcsi jelentősége van, anyagi többlettel nem jár. A javaslatokat (a nyugállományúak klubjai véleményének figyelembevételével) a hadkiegészítő parancsnokságok juttatják el a Honvédelmi Minisztérium személyzeti főosztályára, az aktuális időpont előtt négy hónappal.

– A kegyeleti tevékenység szintén jelentős feladatot ró munkatársaimra – jegyezte meg Kovács ezredes –, hiszen sajnos 2006-ban, a Nyugat-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság illetékességi területén, kétszáztizenhat nyugállományú katona hunyt el, a temetési költségekre pedig több mint negyvenmillió forintot fordítottunk.


Kovács Sándor ezredes

Kovács Sándor 1957-ben született Körmenden. 1979-ben végzett a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola rádiólokátor technikai szakán. Első tiszti beosztását Fertőszentmiklóson kapta, ahol javító technikusként kezdett dolgozni. Később Pápára, majd 1981-től Veszprémbe, az 54. rádiótechnikai dandár törzsébe került. 1987–1990 között a Szovjetunióban tanult, honi összfegyvernemi légvédelmi szakon. Tanulmányai végeztével a veszprémi dandárhoz tért vissza. 1993-tól szolgált a Veszprém Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságon, mint a kiegészítési osztály tervező alosztályvezetője, 1997-ben pedig a kiegészítési osztály vezetőjének nevezték ki. 2007. január elsejéről a Nyugat-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka, előtte három éven keresztül irányította a Veszprém megyei szervezetet. Nős, egy 26 és egy 23 esztendős fiú apja.

Feith László
Fotó: Galovtsik Gábor