Új fegyver, az XM110 típusú félautomata mesterlövészpuska (Semi-Automatic Sniper System, SASS) „mutatkozott be” az afganisztáni hadszíntéren, melyet az amerikai Task Force Fury katonái kaptak meg. A fegyver kiváló tulajdonságai közül kiemelkedik a megnövelt tűzgyorsaság. A félautomata rendszernek köszönhetően a lövésznek ugyanis nem kell manuálisan újratöltenie, mint például az XM110 egyik elődje, az M24-es esetén. Lerövidült tehát a tüzelések között eltelt idő, ennek eredményeként pedig nőtt a célok leküzdésének hatékonysága. Az XM110 a NATO-szabványnak megfelelő, 7,62×51 milliméter űrméretű lőszerrel működik, felszerelhető bipoddal, tömege 7,8 kilogramm, hatásos lőtávolsága 800 méter. Az eszközhöz rendszeresített tártípusok öt, tíz, illetve húsz lőszer befogadására alkalmasak. Az első, harctéren szerzett tapasztalatok alapján az új fegyver egyszerűen kezelhető és karbantartható.

Ausztrália huszonnégy, a Boeing cég által gyártott F/A–18E/F Super Hornet vadászgépet és a hozzájuk tartozó felszereléseket vásárol az Amerikai Egyesült Államoktól, hozzávetőleg 4,6 milliárd dollár értékben. A választás nem meglepő, hiszen a kontinensnyi ország hadereje a jól bevált típus korábbi változataiból összesen hetvenegyet tart jelenleg is hadrendben. A Super Hornetek a 2010-től „nyugdíjazandó” F–111 csapásmérő bombázók szerepét veszik át egészen az F–35 Lightening II Joint Strike Fighters (JSF) 2015-re prognosztizált érkezéséig.
– Canberra elkötelezte magát a JSF mellett. A kormány azonban nem hajlandó kockázatot vállalni a légiharc-képesség, illetve csapásmérési képesség vonatkozásában a JSF-re történő átállás során – mondta Brendan Nelson védelmi miniszter. Az F–35-ösökre egyébként nagyságrendileg húszmilliárd dollárt fordítana Ausztrália, így ez az üzlet lenne az ország történelmének legnagyobb katonai beruházása. A most vásárolt Super Hornetek lényegesen korszerűbbek elődeinél. Hajtóműveik nagyobb méretűek és a teljesítmény terén is túlszárnyalják az 1986-ban rendszerbe állított ausztrál F/A–18-asokat. A május elején aláírt, a kiképzésről is rendelkező szerződés értelmében Ausztrália – egyebek mellett – hat tartalékhajtóművet, illetve huszonnégy radarrendszert is kap.


AIM–9 az ausztrál Super Hornetekhez?

Az előző hírhez kapcsolódik, hogy Ausztrália megerősítette: Boeing F/A–18E/F Super Hornetjeihez AIM–9X Sidewinder, rövid hatótávolságú levegő-levegő rakéták, valamint a Raytheon ATFLIR célmegjelölő konténerének beszerzését tervezik. – Az Amerikai Egyesült Államok haditengerészeténél használatos AIM–9X mellett döntöttünk – nyilatkozta Stan Roberton százados, az ausztrál Super Hornet programhivatal vezetője. Roberton szerint arról ugyanakkor még nem született döntés, hogy integrálják-e az ausztrál légierő új Lockheed Martin AGM–158 JASSM robotrepülőgépeit a várhatóan 2010 elejétől hadrendbe álló Super Hornet-flottába. Az AIM–9X-ből egyébként – az előre meghatározott mennyiségen túl – további kétszázharmincat gyárt a Raytheon Missile Systems. Ezek az eszközöket az Egyesült Államok, Finnország, Szingapúr és Svájc légierejének szállítják majd.


A Raytheon továbbfejleszti a Patriot rakétákat

A Raytheon cég Patriot Guidance Enhanced Missile–T (GEM–T – korszerűsített irányítható rakéta) fejlesztési programja elérte a százmillió dolláros bevételt. Ez tartalmazza az USA szárazföldi erőitől érkezett megrendeléseket, valamint egy külföldi katonai szerződést, kétszázharminc ilyen eszköz korszerűsítésére. Mindez arra ösztönzi a Raytheont, hogy bővítse termelését az 1990-es évek közepe óta nem látott szintre. A GEM–T a Patriot Advanced Configuration–2 (Patriot fejlett konfiguráció–2, röviden PAC–2) jelentősen korszerűsített variánsával, a PAC–3 rendszerrel együtt telepítve komoly védelmi képességet biztosít a ballisztikus rakéták, a robotrepülőgépek és a távirányított repülőeszközök ellen. A fejlesztési folyamat során a régebbi komponenseket kicserélik, új technológiákat építenek be, és növelik a fegyver megbízhatóságát. A Patriot szállítója és a GEM–T rakétát tartalmazó PAC–3 rendszerintegrátora a Raytheon andoveri integrált légvédelmi központja.

Feith László